Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-10-15 / 41. szám

SZABAD FÖLDMŰVES

[377. окШЪег IS.

Hl KE К Ш

Hüll

ELETEKÜL

A közelmúltban a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége Központi Bizottságának társadalmi albizott sága, a Tanácsadó Testület tagjai nak bevonásával ülést tartott. Na pirendjén legfőbb pontként az idei szövetkezeti munkaiskola megrendezésével kapcsolatos szervezési intézkedések megvitatása volt. Az albizottság ez alkalommal megállapította, hogy az eddig kiadott szervezési utasítások alapján a legtöbb járásban jól felkészültek a szövetkezeti munkaiskola idei évfolyamának megkezdésére. Az elmúlt év tapasztalatai alapján az albizottság tagjai megemlítették, hogy akad még néhány olyan szövetkezet lé, amely a szövetkezeti munkaiskola keretében egyetlen előadást sem tartott és így a felnőttoktatás e jól bevált rendszere itt nem teljesíthette hivatását. A szövetkezeti munkaiskola — állapította meg egyöntetűen az albizottság — nagyban segíti szövetkezeti dolgozóink politikai látókörének és szakmai ismereteinek bővítését, ha az egyes előadásokra jól felkészült és rátermett előadókat biztosítanak. Fontos, hogy a dolgozók részvételét a soronlevő munkákkal összehangolva szervezzék meg.

Ezzel kapcsolatban az albizottság ajánlja a szövetkezeti munkaiskola szervezőinek, hogy a Haladó Tapasztalatok Iskolája tévé adásainak közös megtekintésekor a dolgozókat kisebb csoportokba ossza be. Az eddigi gyakorlat ugyanis azt mutatja, hogy az adások közös megtekintésekor a húszhuszonöt személyből álló csoport optimális. Ha egy helyiségbe a tévé készülék előtt ennél többen jönnek össze, az adást csupán az első sorokban ülők élvezhetik. A többiek, mivel a képernyőt talán nem is látják, a többieket tereferével, társalgással csupán zavarják. Ezért ideális az a módszer, amikor a tévé adások megtekintését több helyiségben, kisebb csoportokban szervezik meg.

(ben)

A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) Járási Bizottsága a Járási Mezőgazdasági Igazgatósággal karöltve a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója tiszteletére szocialista munkaversenyt hirdetett az őszi mezőgazdasági munkák sikeres elvégzése érdekében.

A verseny több munkaágra terjed ki. Egyike a legnagyobb termésátlag elérését célozza szemeskukoricából. Egyik feltétele, hogy hektáronként legalább hatvan mázsás hozamot érjenek el, továbbá teljesítsék az állami felvásárlási tervet és célszerűen használják ki a gépesítés lehetőségeit. A legjobb eredményt elérő hat mezőgazdasági üzemet jutalmazzák meg 3200—2000 koronás díjakkal.

További kategória a silókukorica legnagyobb termésátlagának elérésére kiírt verseny, amelynek feltétele a járási átlag túlszárnyalása és a betakarítás, illetve a silózás progresszív technológiájának alkalmazása. A legjobb négy üzem 3800-tól 1500 koronás jutalomra

számíthat.

A cukorrépa termésátlagának fokozását célozza e verseny további kategóriája. Feltétele legalább 450 mázsás hektárhozam elérése és az állami felvásárlási terv teljesítése. itt is tekintetbe veszik a komplex gépesítés alkalmazását a termelésben és a betakarításban.

A kombájnosok egyéni versenyében a szemeskukoríca betakarításában. valamint a cukorrépa betakarításában résztvevő kombájnosok vehetnek részt. A kukorica betakarításában résztvevő kombájnosok közül tizenöt számíthat jutalomra, a répaklszántők és karajozók versenyében nyolc-nyolc legjobb jutalmazását helyezték kilátásba. A kukorica betakarításában résztvevő kombájnosok versenyének első helyezettje 2200, a répabetakarításban résztvevők első helyezettje pedig 1500 koronás jutalmat kap. (mh|

IJuszonhat elsős kezdte a tanévet szeptemberben а V. Kapušany (Nagykaposi) Mezőgazdasági Műszaki Középiskolában. Az osztály létszáma kisebb, mint az elmúlt években. A kelet-szlovákiai kerületből összesen tizenöt alapfokú iskola adott új tanulókat.

— Az egyes iskolák közötti szintkülönbség természetesen mindig érezhető az első osztályban — mondja Kancel József igazgató. — Vannak diákjaink, akik jelesek, kitűnővel érkeznek az elsőbe, s ott sokat rontanak az év végére. Ez bizony nagy csalódás a gyereknek, hiszen a saját képességeiről alkotott elképzelése rendül meg. Elbizonytalanodik. Mássebb-nagyobb szorongásokat okoznak nak az elsősöknek.

Kovács Lajos tanár, az elsősök osztályfőnöke, az osztályfőnök szervező munkájának fontosságát hangsúlyozza: az volt a célom, hogy mielőbb megismerkedjek a gyerekekkel, közel kerüljek hozzájuk ...

— Hogyan sikerült a kölcsönös kapcsolatot kialakítania? — érdeklődöm az osztályfőnöktől.

— Kezdetben félénkek voltak az elsősök, sokat beszéltem velük az internátusi beilleszkedésről és végeredményben valamennyien elfogadták a középiskolai követelményeket. Rövid idő alatt kialakult közöttünk a jó kapcsolat. Mondották, mondták a véBátrabbak az elsősök

részt nem vet valami jó fényj a kibocsátó alapfokú Iskolára sem. Főleg a szlovák nyelvtudásukkal van baj. Persze, mi igyekszünk a mulasztásokat bepótoltatni, behozatni a tanulókkal.

Kovács Lajos tanár, az első osztályosok beilleszkedésének gondjairól beszél. A közösség formálódásában Igen sokat jelent az év eleji közös társadalmi munka. Az elsősök szüleinek részletes tájékoztatását az egyik legfontosabb feladatnak tartják. Az iskola büszke is arra, hogy mindvégig sikerül tartani a kapcsolatot a szülők nagy többségével. Az igazgató az „elsősavatást“ említi: minden évben ünnepélyes keretek között rendezik.

Kezdetben sok gonddal kell megküzdeniük: a kollégium éles gondjaival, az otthontól való elszakadással, vagy a bejárással. Ugyanakkor az osztály közösségének kialakulása, az új környezet, az alig ismert társak, tanárok: mind-mind izgalmakat, kileményüket, a kérdéseiket, sőt javaslataikat! Csak néztem: hol vannak a régebbi riadt, csendes elsősök ... Sok közöttük a talpraesett, tájékozott tanuló. Remélem, hogy jó szakembereket nevelünk belőlük — teszi hozzá Kovács Lajos.

Az igazgató szerint ez a javulás főleg annak köszönhető: az iskolának nagyobb volt a válogatási lehetősége, hiszen harmincnégyen jelentkeztek és közülök válogatták ki a legjobbakat. Így már csak igen kevesen találhatók az elsősök között, akik „a szüleim akarták“, „valahol tovább kell tanulni“, vagy efféle indokot mondtak a kérdésre. No, és persze az alapfokú iskolák színvonala is nagyot fejlődött.

Több elsőssel is beszélgettem. Milyennek látják ők az új iskolát, az új körülményeket. Némethi Viktor Ciernából (Agcsernőből) érkezett.

— Apukám vasutas, anyukám a vendéglátó iparban dolgozik. Gyerekkoromtól vonzott a mezőgazdaság. A' bátyám szintén ide jár, most harmadikos. Mindig sokat mesélt erről az iskoláról. Ügy érzem nem csalódtam ... Sok új tantárgyat tanulunk, * szakma, a szakmai résszel összefüggőeket. Ezek bizony szokatlanok, de érdekesek Is. A gyakorlatok is újak számunkra. Több az elfoglaltságunk Is, mint az alapiskolában. Én kitűnővel érkeztem, de itt ezt megtartani... Biztosan jóval nehezebb lesz. Sokat kell tanulni még egy gyengébb eredményért isi

— Pedagógus szerettem volna lenni. Ezt az iskolát 4 szüleim választották számomra. Apukám gépkocsivezető a szomotori államiban. Jó, hogy a szüléimre hallgattam. Annyi sok érdekest tanulunk. Ügy érzem rövid idő alatt megszerettem ezt az iskolát. Kocsis Erikának hívnak. Bodrogról kerültem ide. Itt is szeretnék kitűnő eredménnyel érettségizni, hogy aztán tovább tanulhassak majd. Még annyit szeretnék elmondani, hogy nagyon jók a tanárok és kedvesek hozzánk, elsősökhöz, az idősebb diáktársaink.

— A diákbizottságnak is nagy feladata van az elsősök segítésében — magyarázza Kancel József igazgató. — Az elsősöknél is már megválasztották az osztálybizottségi vezetőket, s azok részt vesznek az iskolai DB-gyűléseken. Itt a felsősöktől sok tapasztalatot szerezhetnek. Másrészt az elhangzottakat továbbadják osztályukban — az új értesüléseket, a határozatokat ... Ezenkívül az iskolai SZISZ- szervezet is sokat tehet és tesz is az új diákok segítésére. A SZISZ-szervezet védnökséget vállalt az elsősök felett. Jócskán vannak elsősök, akik az úttörőmozgalomban aktívan tevékenykedtek, s tt folytathatják a mozgalmi munkát.

— Ügy látom, magabiztosabbak, bátrabbak a mostani elsősök, mint a pár évvel ezelőttiek! — mondta beszélgetésünk befejezése végén Kovács Lajos tanár.

—ILLÉS—

A dolgozók áldozatkész

munkájával

Az időjárás nagyon kedvez az őszi mezőgazdasági munkáknak. A földművesek ezt jó) kihasználva arra törekednek, hogy a soron levő feladatokat a lehető leggyorsabban teljesítsék.

A galantai járás mezőgazdasági üzemei a silókukoricát több mint ötezer hektárról időben behordták és elvermelték. Ezzel jé alapot hoztak létre a szarvasmarhák téli takarmányozására, a hasznosság megtartására.

A járásban október 3-ig több mint halezer hektáron vetették el az őszi búzát, azonban a vetés többsége még hátra volt. A jó időjárás következtében persze egyre több búza kerül a földbe. A feladatok rugalmas végzésében a Slovenské Pole-i (űrföldi) Állami Gazdaság, a Horné Saliby-i (felsöszelii) szövetkezet és más gazdaságok jeleskedtek.

A földművesek kihasználva a szép napos időt, szombaton és vasárnap is serényen dolgoztak a cukorrépa földeken. A termény jelentékeny hányadát a gyűjtőhelyekre és a cukorgyárba szállították. A veszteség elkerülése végett a gépek után munkacsoportok szedik össze az ott maradt répát, s azt is elszállítják.

Az elmúlt napokban a nitrai cukorgyár dolgozói is nagy igyekezettel végezték feladataikat. Október 3-ig több min) ezer tonna jó minőségű cukrot gyártottak. Az idei cukorrépatermésből közel huszonnégyezer tonnát dolgoztak fel, a kampány végéig azonban jóval több mint százezer tonna répa feldolgozása vár rájuk. Örvendetesnek tartják, hogy a cukorrépa átlagos cukortartalma két százalékkal jobb mint az elmúlt évben. A fentiek is bizonyítják, hogy a dolgozók áldozatkész munkájával mind a mezőgazdaságban, mind a cukorgyártásban jó eredmények születnek.

—hat—

Hatsoros répakarajozó gépekből még nincs elegendő. A galántai járásban is csak hat dolgozik a cukorrépa szedésében. Egyikük a Galántai Állami Gazdaság földjein 160 hektáron vágta a karajt. A gépen Duba Ferenc dolgozott, egy 29 hektáros területen, amelyen a gazdaság elérte az átlagos 510 mázsás hekiárhozamot. Ezt a területet az egész tenyészidö alatt öntözték. Kép és szöveg: Krajcsovics Ferdinánd

Van elég munkaerő?

Országos szinten vitatémái képez a munkaerőhiány kérdése. Valóban így áll a helyzet egyes iparágakban, állami gazdaságokon, szövetkezetekben. Am az utóbbit kénytelen vagyok megcáfolni. Ugyanis nem minden esetben beszélhetünk munkaerőhiányról a szövetkezetekben és az állami gazdaságokon. Mire alapozom ezt az állításomat? Szeptember 27-én Štúrovoba utaztam autóbusszal. Meglepetésemre az út mellett levő kukoricaföld tarkállott a szorgalmas dolgozók hadától, akik a kombájn által learatott földön böngésztek. Gyalog, kerékpárral, de még személykocsival is szállították az összeszedett kukoricát. v

Azon tűnődtem, mennyi lehetett ezen a parcellán az állami gazdaság, esetleg a szövetkezet hektárhozama, mennyi lett volna, ha ezek a szorgos magángyűjtők a közösnek szedték volna le. Továbbá azon is elgondolkoztam, hogy egyes ráérő emberek hány mázsát bogarászhatnak össze a kukoricabegyűjtési idény végéig?

Gondolataimnak hangosan adtam kifejezést, mire utastársaim megjegyezték, legalább nem vész kárba, mert mondván, úgyis beszántanák. Kénytelen voltam igazat adni nekik. Mert ugyebár azok, akik hazavitték sertést hizlalhatnak, baromfit nevelhetnek és nem szorulnak a közeilátésra. Sőt, segíthetik is, mert a piacra is nevelhetnek és értékesíthetnek baromfit. Csakhogy mit szólnak ehhez a becsületes szövetkezeti dolgogozók? Károsítva érezhetik magukat, és jogosanl

Végül volna egy javaslatom. Ha már annyi a fölösleges munkaerő-tartalékunk, adjunk nekik munkát, „üsse kő" dolgozzanak, ha úgy tetszik böngésszenek szorgalmasan. De az illetékesek állítsanak oda egy csőszt, vagy más hivatalos személyt és a ráérő emberek szedjék össze a földön maradt kukoricát harmadából, vagy feléből. Ügy mint annakidején tették. így nagyobb jövedelme lenne a szövetkezetnek, illetve az állami gazdaságnak, de kifizetődne a maszek böngészőknél is. Majerszky Márton

Nem csak a biztonsági technikus feladata

A Veiké Ül'ai y-i (nagyfödémesi) Béke Efsz a bale setek számát tekintve, a galántai . árásban a középmezőnyhöz tartozik A tizenhét szövetkezet közül ők ■ llnak a hatodik helyen — ez évi hí sz balesetükkel. Sok ez, vagy kevés? Ha arra gondolunk, mennyi lehet az „élvonalbelieknek“, kevés. Ha azt fesszük figyelembe, hogy néhány gazdaságban alig négyöt baleset fordul elő évente, sok. Mt tehát a kvóta, ei ről kérdeztük a szövetkezet biztonsí gi technikusát, Gömöri Ondrejt.

— Nem mondható kevésnek, bár a tavalyi évhez vii zonyítva így is előrelépésről beszélhetünk. Az előfordult sebesülések nagy többsége a legalacsonyabb kát igóriákba sorolható: valakinek a lábá -a lépett egy tehén, ráütött az ujjára a javítóműhelyben, stb. Az aratást például teljesen balesetmentesen „negúsztuk“. Tavaly harminchárom I alesetünk volt, az idén úgy néz ki, kevesebb lesz.

— Gondolom ijt is az állattenyésztés a legtöbb gondot okozó munkaszakasz ...

— Kétségtelen Mint említettem: valakinek tehén ép a lábára, megböki egy szarv, vaj у elcsúszik. Ami legrosszabb, hogý az ilyen kimenetelű balesetek megelőzése úgyszólván lehetetlen, főleg az egyénen múlik. Ha figyelmesen végzi a munkáját, elkerülheti. Gumicsizmát, melegítőt, gumikesztyűt és minden más szükséges dolgát megkapnak az állattenyésztésben dolgozók. A másik kényes hely a javítóműhely. I lilenc baleset történt ott az eddig ékből. Itt is a figyelmetlenség a baj okozója a legtöbb esetben: figyelmetlenül kapcsolják a traktorzhoz a pótkocsit, valami nagyobb vasat (lejtenek, nem használják a kesztyűt... Hétezerkilenc'száz koronát fizettünk ki az első félévben, s kártérít isként ezernégyszázat. Bár ennek ft lét a biztosító fizeti, így az összeg nei я reális. Ha népgazdasági méretben számolunk, duplájába kerül egy-egj kártérítés, mint amit a szövetkeze kifizet.

— Mennyi ki isést jelentenek balesetek?

— Mintha az i v folyamán huszonkilenc dolgozó folyamatosan beteg lenne. Tehát egdsz éven keresztül. Hétszázhuszonnyolc dolgozóból ez 6,2 százalékot jelent.

Természetesen a megelőzés terén megteszik a szűk iéges intézkedéseket a szövetkezetben Hisz sok múlik a vezetőkön, akik felelősséggel tartoznak saját részlegükért s ennek érdekében kétévenkéi it iskolázáson vesznek részt. Hogy egy példát említsünk: a gépesíti például biztosan meggondolja, ho, :y kiküldjön-e rossz járművel valakit a határba, hisz az esetleges baleset így az ő kontóját terhelné.

Más kérdés, i ajon betartják-e a dolgozók és a ki zvetlen irányítók az előírásokat, vagy csak tudomásul veszik őket, bólintí nak, s teszik tovább „majd csak lesz valahogy“ alapon? S elég-e a kiháj ást elkövetőnek a feddés?

— Eddig elégségesnek bizonyult. Alkalomadtán pénzbüntetést is szabhatunk ki, de e: re még nem került sor. Az írásbeli feddés a legtöbb esetben jó ösztönzésnek bizonyult. Nagy gondot fordítunk az orvosi vizsgálatokra, melyen a: állattenyésztésben dolgozók évente, az egyéb szakaszon alkalmazottak, ké évente átesnek. Mindenkinek van személyi lapja. Ezt különös figyelemmi 1 kísérem, hisz akinél egymás után sorakoznak a baleseti bejegyzések annál valami nincs rendben.

— Nagy szerepet kap az ellenőrzés a tűzkármegelőzés vonalán is. A tűzoltóberendezések elhelyezése, használatával való megismertetése. Van egy motoros tűzoltó fecskendőnk a sládkoviőovoi részlegjen, az idén itt, Födémesen is lesz. inkéntes tűzoltócsnportot szerveztem. Ezzel voltak ugyan fennakadások, n ondván a községben van tűzoltószerve tét. Hogy mégis lesz nekünk is, ez anijak köszönhető: nem hátráltam meg, nem engedtem magam meggyőzni. Tavaly volt egy tűzesetünk, a szárít! i motorja nem volt jól rögzíve — kétezer korona volt a kár. Az idén semmilyen tűz nem fordult elő nálunk.

■+— Nem győzőn hangsúlyozni —

fejezi be a bizto isági technikus, — hogy nem az ütő agos korholáson, de a megelőzésen műik a balesetek elkerülése. S ez nem csak egyedül az én dolgom, minden vezető dolgozóé. Főleg arra kell vigyázni, hogy a dolgozókat fölvilágosítsák, munkábalépésük előtt kioktiassák. —ik—