Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-10-15 / 41. szám

1877. október 15. SZABAD FÖLDMŰVES TESTVÉRNÉPEK megbonthatatlan barátsága A szocialista közösség szilárd tagjai ♦ Párt- és állami kül­döttségünk az NDK-ban ♦ Barátsági, ssüttműködési és kölcsönös segítségnyújtási szerződés 25 évre Á múlt héten, október 3-tól 5-ig Gustáv Husák elvtársnak, a CSKP Központi Bizottsága főtitkárának, köztársasági elnökünknek vezetésével magas rangú párt- és állami küldött­ség vendégeskedett a Német Demok­ratikus Köztársaságban. A küldöttség tagja volt még Ľubomír Štrougal, a CSKP Központi Bizottsága Elnökségé­nek tagja, szövetségi miniszterelnök, Vasi! Bifak, a CSKP Központi Bizott­sága Elnökségének tagja, a KB tit­kára, Jindŕich Záhradník miniszter­elnökhelyettes, Csehszlovákia és az NDK gazdasági vegyes bizottsága csehszlovák tagozatának elnöke, An­tonín Vavruš, a CSKP Központi Bi­zottságának tagja, a KB nemzetközi osztályának vezetője, František Kraj­čír, a CSKP Központi Bizottságának tagja, a külügyminiszter első helyet­tese, František Hamouz berlini nagy­követünk. Az NDK párt- és állami küldöttsé­gét alkotta: Erich Honecker, az NSZEP Központi Bizottságának fő­titkára, az NDK Államtanácsának el­nöke, a küldöttség vezetője, Willi Stoph, az NSZEP Politikai Bizottságá­nak tagja, az NDK Minisztertanácsá­nak elnöke, Günter Mittag, az NSZEP Politikai Bizottságának tagja, a KB titkára, Paul Verner, az NSZEP Poli­tikai Bizottságának tagja, a KB titká­ra, Gerhard Weiss, az NSZEP Közpon­ti Bizottságának tagja, a Minister­­tanács elnökhelyettese, Csehszlovákia és az NDK gazdasági vegyes bizottsá­ga NDK-beli tagozatának elnöke, Ős­­kar Fischer, az NSZEP Központi Bi­zottságának tagja, külügyminiszter, Gerd König, az NSZEP Központi Bi­zottságának póttagja, az NDK prágai nagykövete. Az NDK vezetői és népe rendkívül szívélyesen fogadták a magas rangú csehszlovák vendégeket. Hirdette ezt a zászlődísz, amerre elhaladtak, to­vábbá a különféle üdvözlő feliratok, a lakosság éljenzése, a sajtó vissz­hangja. Küldöttségünk ellátogatott a magdeburgi Ernst Thälmann Nehéz­gépipari Kombinátba is, mely szoros együttműködést folytat csehszlovákiai vállalatokkal, és barátsági nagygyűlé­sen is részt vett. Küldöttségünk látogatása alkalmá­ból aláírták országaink 25 évre szóló barátsági, együttműködési és kölcsö­nös segítségnyújtási szerződését. A szerződés leszögezve a két ország fej­lődésében történt szocialista átalaku­lásokat, tekintetbe véve a közös szo­cialista célokat és érdekeket, kifejezi, hogy a Magas Szerződő Felek a szo­cialista internacionalizmus elvei szel­lemében sokoldalú együttműködést folytatnak és minden segítséget meg­adnak egymásnak. A jövőben is táv­latilag koordinálják és egyeztetik népgazdaságfejlesztési terveiket. Tár­sadalmi téren is előmozdítják a jó­szomszédi együttműködés fejlesztését. Tudományos és kulturális téren szin­tén fejlesztik együttműködésüket, elő­mozdítják a szocialista országok kap­csolatainak erősödését és minden in­tézkedést megtesznek a szocializmus,' a két ország biztonsága és függet­lensége történelmi vívmányainak vé­delmére. Hitet tesznek Helsinki szel­lemének, a záróokmányban rögzített elveknek érvényesítése mellett. A szerződés kitér a Nyugat-Berlinnel való kapcsolatfejlesztésre is, továbbá rendelkezik a kölcsönös védelemmel kapcsolatban. A 12 cikkelyből álló szerződés a közeljövőben parlamenti ratifikálásra kerül. A csehszlovák párt- és állami kül­döttség látogatásáról két újságoldal­nyi közös közleményt adtak ki. Első része megállapítja, milyen jó eredmé­nyeket értünk el országainak általa^ nos kapcsolatainak fejlesztésében, kü­lönösen gazdasági téren, A második részben küldöttségeink hitet tesznek a szocialista közösség iránti hűségük mellett, kidomborítják megbonthatat­lan testvéri szövetségüket a Szovjet­unióval. A jövőben is hozzájárulnak a Varsói Szerződés Szervezetének to­vábbi erősítéséhez s elmélyítik köt­és sokoldalú együttműködésüket a Kölcsönös Gazdasági Segítség Taná­csában, a szocialista gazdasági integ­ráció komplex programjának meg­valósításában. Mindkét fél örömmel nyugtázta a nemzetközi feszültség enyhülését, amely a szocialista közösség országai kitartó békekezdeményezéseinek ered­ményeként alakult ki. Szorgalmazzák a záróokmány elveinek maradéktalan megvalósítását. Támogatják az ENSZ- közgyűlés jelenlegi ülésszakán a nemzetközt feszültség enyhítésének elmélyítésére és megszilárdítására, valamint az atomháború veszélyének elhárítására vonatkozóan beterjesztett szovjet javaslatokat. Nagy jelentősé­get tulajdonítanak a stratégiai fegy­verzet csökkentésére vonatkozó szov­jet-amerikai szerződés megkötésének. Nagyra értékelik a Szovjetuniónak olyan megállapodás aláírására irá­nyuló erőfeszítéseit, amely korlátozná az atomfegyverkezési versenyt és csökkentené a fegyverkezési hajsza veszélyét az egyenlőség és a nem csökkenő biztonság elve alapján. A küldöttségek állást foglaltak a közel-keleti kérdés igazságos és tar­tós rendezése mellett. Ezzel kapcso­latban támogatják azt a szovjet javas­latot, hogy a genfi értekezlet újítsa fel tárgyalásait a Palesztinái Felsza­­badítási Szervezet egyenjogú félként való részvételével. A felek ugyancsak állást foglaltak a ciprusi kérdés bé­kés és igazságos rendezésével kap­csolatban. Aggodalommal nyilatkoztak Etiópia és Szomália viszályáról. Szo­lidaritásukat fejezték ki Zimbabwe, Dél-Afrika és Namíbia népének igaz­ságos, gyarmatellenes felszabadító harcával, valamint az elnyomó junta ellen harcoló chilei nép mozgalmá­val. Nagyra értékelik az el nem kö­telezett országok mozgalmát mint a békeharc pozitív tényezőjét. A küldöttségek ismételten nagyra értékelték az európai kommunista és munkáspártok berlini értekezletének jelentőségét. Mindkét testvérpárt ha­tározottan szembeszáll a szocialista világrendszer ellen irányuló antikom­­munista, szovjetellenes és rágalom­kampányokkal, amelyek a kommunista mozgalom és az antiimperialista erők egységének megbontását célozzák. Ezzel összefüggésben elítélték a kínai vezetők soviniszta, nagyhatalmi po­litikáját, amely veszélyezteti a békét. A közlemény tartalmazza továbbá, hogy csehszlovákiai baráti hivatalos látogatásra hívták meg az NDK párt- és állami -küldöttségét. tkö Bí Jelképes ajándéknak tűnik, hogy a világ első szovjet mesterséges holdja felbocsátásának 20. évfordulója alkal­mából és a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója küszöbén a szovjet űrhajózási szakemberek újabb szovjet űrhajót bocsátottak fel, a SZOJÜZ-25-öt. Moszkvai idő szerint vasárnap 5 óra 45 perckor bocsátot­ták fel a világűrbe, a fedélzetén Vla­gyimir Kovaljonok alezredessel, az űrhajó parancsnokával, és Valerij Kjumin fedélzeti mérnökkel. Rjumin a 41. szovjet űrhajós, aki a világűr­ben járt. A SZOJUZ-25 tudományos űrprogramjának megfelelően közös kísérleteket végez majd a szeptem­ber 29-én Föld körüli pályára bocsá­tott SZALJUT-6 tudományos űrállo­mással. A közel-keleti helyzet továbbra is a figyelem előterében áll. A világszerte nagy érdeklődést és visszhangot keltő szovjet-amerikai nyilatkozat után a remény felcsilla­nását látjuk, ugyanakkor megfigyel­hető, hogy bár Washington a Bizton­sági Tanács régebbi vonatkozó hatá­rozata értelmében való rendezés mel­lett foglalt állást, a „kiskaput is nyitva hagyta“ és nyíltan előnybe he­lyezi az. agresszív politikát folytató Izraelt. Tel Aviv azzal, hogy a Pa­lesztinái képviselet tisztázatlan kér­dése ürügyén húzza-halasztja a genfi értekezlet megkezdését, csupán azt árulja el, hogy az 1967. évi háború­ban elfoglalt pozícióinak a megőrzé­sére törekszik. Eleve visszautasítja a palesztínai nép egyetlen hivatalos képviselőjének elismert, jasszer Ara­fat vezette Palesztínai Felszabadítást Szervezet partnerként való részvéte­lét a genfi tárgyalásokon, ugyanak­kor a palesztínai képviseletet a jor­­dániai küldöttség keretében képzeli el, tehát ebből is arra következtethe­tünk, hogy a jövőben sem hajlandó elismerni valamilyen palesztínai arab államot, ez pedig súlyos ütközőpont. Feszült a helyzet Ázsia déli részén. Az indiai reakció kísérletet tett az Indiai Nemzeti Kongresszus párt kompromittálására azzal, hogy elnrendelte Indira Gand­hi volt miniszterelnök és több volt munkatársa letartóztatását. Hivatali visszaéléssel és egyéb visszáságokkal vádolták, végül azonban a bíróság „bizonyítékok híján“ elrendelte a po­litikusok szabadlábra helyezését. Nem vitás, hogy a reakció erőpróbájáról van szó, mert a választásokon meg­bukott Indira Gandhinak és pártjá­nak még erős befolyása van a lakos­ság körében. Nem látszik kibontakozás lehetősége az etiópiai—Szomáliái konfliktusban. Mind az Afrikai Egy­ségszervezet. mind az ENSZ megbí­zottja meddőn próbált közvetíteni a két ország viszályában. Ugyanakkor Etiópiában a belső erők mozgósításá­nak viszonyai között felütötte fejét a reakció. Nemrégen a szakszerveze­tek vezetőjét gyilkolták meg nyílt utcán. Nagy társadalmi küzdelmek színhelye Spanyolország. A valameny­­nyi párt által elfogadott széleskörű amnesztia, Katalónia és Baszkföld részleges autonómiájának bejelentése után sem higgadt le a politikai lég­kör. A katalánok elégedetlenek azzal, hogy Josep Taradillas személyében jobboldali vezető lett az ideiglenes nemzeti szerv, a generalitat vezető­je, s mellőzték a katalán szocialistá­kat. Baszkföldön pedig a szélsősége­sek újabb politikai gyilkosságokkal tiltakoztak az ellen, hogy egy látszó­lag autonómiát élvező Baszkföld jobb­oldali igazgatás alá kerüljön. ÍL—ez). Hatvan év eredménye A SZOVJETUNIÓ LEGFELSŐBB TANÄCSA ELFOGADTA ■ AZ Üj ALKOTMÁNYT A múlt héten a Kreml Nagy Palotájában összeült a Szovjetunió * Legfelsőbb Tanácsának rendkívüli ülésszaka, hogy megvitassa és * jóváhagyja az SZKP Központi Bizottságában és a Legfelsőbb Tanács g Elnökségében már előzőleg elfogadott és jóváhagyásra elterjesztett ■ új alkotmány-tervezetet. ■ Az alkotmánytervezet országos megvitatásának eredményeit Leo- ■ nyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Szov­­jetuniő Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnöke foglalta össze. Ki- 3 jelentette, hogy 140 millió személy vett részt a vitában, amelynek g fő politikai eredménye abban foglalható össze, hogy a szovjet em- • berek kimondták: igen, ez az az alaptörvény, amelyet vártunk. He­lyesen tükrözi vívmányainkat, óhajainkat és reményeinket, helyesen határozza meg jogainkat és kötelességeinket. Az elért eredmények rögzítése mellett megnyitja a kommunista építés további kibontakoz­tatásának távlatát. A szónok kitért a hozzászólók leveleire?, az alkotmány megszöve- * gc-zésének módosítására vonatkozó javaslataira, s megállapította, 3 hogy a levelek óriási többségére a hazafiság, pártunk és a szovjet- g hatalom politikájának forró helyeslése, a széleslátókörűség és a vé- ■ lemények érettsége, az önmagukkal és elvtársaikkal szembeni igé- 3 nyesség volt jellemző. A több mint 400 ezer javaslattal kapcsolatban g a szónok megjegyezte, hogy a leglényegesebbek a munka szerepét ■ érintik a szocializmusban. Az elvtársak azt indítványozták, hogy ki- 3 fejezőbben mutassuk meg az alkotmányban társadalmunknak mint g a dolgozók társadalmának jellegét. Több ezer javaslat a munkás­­kollektívák szerepére és jelentőségére vonatkozó cikkellyel kapcso- 3 latban érkezett. Több ezer javaslat indítványozta: mondja ki az al- g kotmány, hogy a társadalmilag hasznos munka alól való minden­nemű kibúvás összeegyeztethetetlen a szocialista társadalom elvei­vel. Nagyon sokan kívánták annak kidomborítását, hogy az állam- g polgárok kötelessége a népvagyon, a szocialista tulajdon megóvása. „Az állam és az egyén“ című fejezet néhány cikkelyének a helyes­bítését is kívánták. я A szocialista demokrácia bővítésével foglalkozva Leonyid Brezs­­nyes említést tett a választók képviselőiknek adott megbízásairól, melyeknek konkrét csoport- és társadalmi érdekeket kell tükröz- g niük. Kiemelte tovább azt a javaslatot, hogy egy állampolgárt ren­des körülmények között egyidejűleg kettőnél több tanács tagjává né válasszák. Részletesen kifejtette még a képviselők beszámoltatásá- g nak a követelményét. 2 A szónok az elfogadhatatlan javaslatokkal is foglalkozott. Ilyenek 3 voltak a bérezési egyenlősdit (nyugdljt) sürgető javaslatok, melyek- g nek beterjesztői megfeledkeztek arról, hogy a fejlett szocializmus, de még nem a kommunizmus államának alkotmányáról van szó. Más javaslatok a háztáji gazdaságok művelésének megszüntetését g vagy erős korlátozását követelték. Ez is visszautasításra talált. A Szovjetunióban kialakult az emberek új történelmi közössége — a Z szovjet nép. Egyesek, nagyon kevesen ebből helytelen következte- g téseket voijtak le és indítványozták, hogy foglalják be az alkot- ■ mányba az egységes szovjet nemzet fogalmát, szüntessék meg a sző- ■ vetségi és autonóm köztársaságokat, vagy erősen korlátozzák szuve- g renitásukat, továbbá oszlassák fel a nemzetiségi tanácsot és hozza­nak létre egykamarás Legfelsőbb Tanácsot. E javaslatok hibás volta nyilvánvaló, hangoztatta Leonyid Brezsnyev, majd kifejtette a Lenini g nemzetiségi politika következetes érvényesülését. A továbbiakban a g szocializmus társdalami előnyeivel foglalkozott és felvázolta az a össznépi államba való fokozatos átnövés folyamatát. A Legfelsőbb Tanács elfogadta az új szovjet alkotmányt. ■ IV mai lengyel néphadsereg régi dicső harci hagyományok foly­tatója. Hű a Westerplatte derék vé­delmezőinek örökéhez, azok harci hagyományaihoz, akik elsőként fog­ták fel a szabad Európára törő fa­siszta csapatok támadását. A háború előtti agrár-burzsoá Lengyelország persze nem volt képes ellenállni a fasiszta seregek összpontosított táma­dásának. A fasisztabarát agrárkörök és a burzsoá kormánykörök eleve szabotálták az ország védelmét. A lengyel hazafiak nem törődtek bele vereségükbe. A Szovjetunió te­rületén, a szovjet parancsnokság nagy­szabású segítségével már 1943-ban megalakult az 1. lengyel hadosztály, amely a 18. század végén vívott len­gyel szabadságharc hősének, Kos­ciuszko Tádénak a nevét vette fel. A Kosciuszko-hadosztály harcosai bátrak és kitartók voltak a kiképzés­ben. A szovjet hadvezetöség már 1943. október 12-én harcba vetette őket Lenyino falu közelében. Itt Fegyverbarátság A lengyel néphadsereg napján vívták első győzelmes csatájukat, és ezt az évfordulót ünnepük ma a lengyel néphadsereg napjaként. Példájukkal magukkal ragadták a szovjetországban élő összes lengyele­ket, s így 1944. márciusában szovjet földön már megalakult az első len­gyel hadsereg, mely az I. belorusz front csapatai kötelékében harcolt s velük együtt lépte át a szovjet-len­gyel határt. 1944 őszén már a máso­dik hadsereg és harckocsizó hadtest alakult meg. A lengyel fegyveres erők háború utáni fejlődése elválaszthatatlan a Szovjetunió segítségétől. A lengyel katonák a szovjet harcosokkal együtt aknátlanították a földeket a fasisz­ták kiűzése után. A helyreállítási munkákban is mindenütt segítettek; ahol nehézgépekre volt szükség. A lengyel néphadsereg ma korsze­rű szárazföldi, légi és tengeri tech­nikával rendelkezik. A Varsói Szer­ződés csapatainak közös hadgyakor­latai harci felkészültségük és politi­kai öntudatosodásuk fokozódását bizo­nyították. Találkozók, vetélkedők és sportrendezvények szilárdítják had­seregeink barátságát. A lengyel néphadsereg ma őrzi mindazt, amit az apák kivívtak és a szocialista építés éveiben alkottak. Megbízhatóan őrzi a vívmányokat, htsz a Varsói Szerződés csapatainak szer­ves része és a Lengyel Egyesült Mun­káspárt politikáját tartja szem előtt. Ján Mičátsk Külpolitikai kommentárunk Újra Belgrádban Folytatni az enyhülési politikát ♦ Európa mutasson példát a többi világrésznek - Egy jottányit sem engedni a helsinki eredményekből A belgrádi modern kongresszusi palota, a Szava Central ismét bené­pesedett. Október 4-e óta ismét itt üléseznek a helsinki Európa-értekez­­let záróokmányát aláíró 35 ország képviselői, hogy megvizsgálják, mit értek el több mint két év alatt a zá­róokmány ajánlásainak és elveinek megvalósításában. Nagyon találóan fejezte ki a tenni­valókat a vendéglátó állam külügy­minisztere, Milos Minies, amikor a nyitóülésen kijelentette: „Közös ér­dekünk, hogy megőrizzük mindazt, amit elértünk, és új intézkedéseket fogadjunk el az európai enyhülés, a biztonság és együttműködés érdeké­ben,“ Számos államfő üdvözölte a bel­grádi értekezletet és domborította ki reményteljesen annak előremutató jellegét. Maga Kurt Waldheim ENSZ-fötitkár hosszú üdvözlő levelé­ben is azt a feladatot állította elő­térbe, hogy gátat kell vetni a fegy­verkezési hajszának és я nemzetközi kapcsolatokból véglegesen ki kell iktatni az erőszak minden megnyil­vánulását. A leszerelés előmozdítását azért is tartja elsőrendű feladatnak, mert a lázas fegyverkezés terhe a helsinki záróokmányt aláíró országok 80 százalékára nehezedik, tehát itt kell kezdeni a fegyverkezés korláto­zásával. Hasonló szellemben szólalt fel a konferencia bevezető részének álta­lános vitájában sok európai állam kjldötte is. A fő ok, amiért Helsinki vívmányainak megerősítését és szel­lemének továbbfolytatását szorgal­mazzák, abban rejlik, hogy egyes nyugati országokban erősen hallatják szavukat azok az erők, melyeknek nem érdekük az európai béke és biz­tonság, vagy pedig egyes NATO-álla­­mok a helsinki záróokmánynak csak azokat a részeit választják ki célza­tosan, amelyek érdekeiknek megfe­lelnek, és ürügyet keresnek arra, hogy koholt vádakkal támadhassák a szocialista országokat. A belgrádi értekezleten nyílt ple­náris ülésen általános vitában az egyes államok képviselői kifejtik vé­leményüket az előterjesztett program­ról, majd zárt ajtók mögött folytatja tanácskozásait az értekezlet. Tárgy­körök szerint öt munkaszerv tanács­kozik a kérdésekről s ajánlásait a vé­gén a plénum elé terjeszti. Az első munkaszerv az európai biztonság kérdéseivel, a második a gazdasági, tudományos, műszaki és környezetvé­delmi együttműködés kérdéseivel, a harmadik a Földközi-tenger térségé­nek biztonságával és az itt folytatan­dó együttműködéssel, a negyedik a humanitárius és egyéb téren folyta­tandó együttműködéssel, az ötödik pedig az értekezletet követő további találkozók helyszínének és Időpont­jának meghatározásával foglalkozik. Összegezve az eddigi felszólalók nagy többségének véleményét: Belgrá­­dot nem a kirohanások és vádasko­dások színhelyéül, hanem a Helsinki szellemének pozitív folytatására irá­nyuló törekvések fórumául képzelik el. A demokratikus és békeszerető erők szempontjából Belgrád fő mottó­ja: Egy jottányit se a helsinki záró­okmányban már rögzített elvekből. Az értekezlet előreláthatólag de­cember 22-ig ülésezik, de valószínű, hogy február derekáig is elhúzódik. Lőrincz László

Next

/
Thumbnails
Contents