Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-07-09 / 27. szám

1977. július Я. SZABAD FÖLDMŰVES. = =­Äz egészséges táplálkozás Ä tápanyagszükséglet több tényező­től függ: az életkortól, a végzett mun­kától, a szervezet állapotától, a kör­nyező hőmérséklettől. Vegyük sorjába: a fiatal szervezet­nek több táplálékra van szüksége, hi­szen a növekvő szervezet szöveteinek építéséhez, a sejtek tömegének meg­sokszorozásához, a csontok hossznö­vekedésének biztosításához sok anya­got épít be. Tehát a gyermekek és serdülők tápanyag- és kalóriaszük­séglete sokkal nagyobb, mint az test­súlyuk alapján várható lenne. Tehát 3—24 hónapos gyermekek napi kalóriaszükséglete testsúlykilo­grammonként 90 kolória, 3—4 éves gyermekeké 1300 kalória, 5—6 évese­ké 1600 kalória, 7—10 éveseké 1900 kalória, 11—12 éveseké 2400 kalória, 13—15 éves fiúké 3000 kalória, 13—15 éves lányoké 2500 kalória, (500 kaló­riával "kevesebb, mint a fiúké), 16—20 éves fiúké 3300 kalória, 16—20 éves lányoké 2400 kalória, (900 kalóriával kevesebb, mint a fiúké). Ha a végzett munka után számít­juk ki a szervezet kalóriaszükségle­tét, akkor minden tevékenységet szá­mításba kell venni, melyet az ember napközben végez. Tehát a mosako­dást, öltözködést, sétálást, vagy Írást, olvasást, házimunkát, kézimunkát, stb. Még az ún. nyugalmi állapotban (fek­vés, alvás), amikor nem végzünk semmiféle munkát, akkor is szüksége van a szervezetnek őránként 8—10 kalóriára. Ezenkívül még az is meg­határozza a szervezet kalóriaszükség­letét, hogy milyen intenzitással vé­gezzük a napi munkánkat. Néhány példa a különböző foglal-Mire vigyázzunk? A VIDÄM NYARALÁSOK, kirándulások idejét éljük. De nem gondtalanul! Hiszen fokozott figyelmet kell fordítanunk gyermekeinkre; kezdve a kicsik napozásától a nagyobbak fürdéséig. Sose hagyjuk például bezárt gépko­csiban aludni a kisgyermeket, még ha az árnyékos helyen is van — már­mint az autó. Az árnyék tovább megy, a kocsiban elfogy az oxigén s a nagy ohöség tragédiát okozhat. Vigyázzunk értéktárgyainkra, főleg a személyi igazolványainkra, mert annak mindig magunknál a helye az igazoltatások miatt. A férfiaknak gyakran okoz gondot a könnyű nyári ruhában ezen igazolvány elhelyezése, leginkább strandokon. Ezen segít a praktikus minitáska — műbőrből; vagy a horgolt tasak is könpyen elkészíthető, ez utóbbi leginkább nők számára. E táskába tehetjük fontos igazolványainkat, órát, karkötőt, stb. A LAKÁSKULCSOT ne tegyük semmi esetre sem a lábtörlő alá, vagy az ajtó közelében levő résbe, s máshová... Sok ilyenkor a csellengő, csavar­gó egyén, akik kihasználva az egyes lakók hiszékenységét, könnyen bejut­hatnak a lakásba, feldúlhatják otthonunkat. Ha csupán az üzletbe megyünk el vásárolni, vagy fél, egynapos kirándulásra, a korábban hazatérő csa­ládtagok miatt a kulcsot nem vihetjük magunkkal — gondosan megválasz­tott, s biztonságos helyre tegyük. Ilymódon sok felesleges izgalomtól mentesülhetünk, s az üdülési idő le­teltével nyugodtan térhetünk vissza, napi termelőmunkánkhoz. Farkas Rózsa kozású egyének tápanyagszükségle­tére: ülő foglalkozásúak 2800 kalória, könnyű fizikai munkát végzők 3J00 kalória, közepesen nehéz fizikai mun­kát végzők 3400 kalória, nehéz fizikai munkát végzők 4000 kalória, igen ne­héz fizikai munkát végzők 4500 kaló­ria. Ha a szervezet állapota szerint mérlegeljük a napi kalóriaszükségle­tet, akkor nem lehet általános érvé­nyű kalóriaszámokkal meghatározni a szervezet kalóriaigényét. Különösen áll ez a műtétek utáni állapotokra, amikor rendkívül gyorsan lebomlik a ; szervezet fehérjetartaléka s ezt gyor­­san pótolni kell. Ilyen esetekben ka­lóriadús tápanyagot kell a. betegnek adni. A mozgásszervi betegségben, vagy anyagcsere-betegségeknél test­súlygyarapodás következik be, az ilyen betegeknek tehát fehérje- és vitamindús táplálékot kell adni, s csökkenteni a kalóriadús tápanya­gokat. Miért függ a szervezet kalőriaszük­­ségletf a környező hőmérséklettől? Mert melegben és hidegben megvál­tozik a szervezet kalóriaszükséglete. Télen, a hidegben nagyobb a kalória­­szükséglet, mivel hideg időben a szer­vezet több kalóriát éget el, mint nyá­ron, hogy az optimális testhőmérsék­letet fenntartsa. Hőségben szintén fo­kozódik a tápanyagszükséglet, mert az izzadás is nagy energiát igénylő folyamat. Hőségben azonban nem zsí­ros táplálékot igényel a szervezetünk, hanem folyadékban, vitaminokban, ásványi sókban gazdag, könnyen emészthető tápanyagokra van szük­ség. A terhesség és szoptatás is jelentő­sen megváltoztatja a szervezet táp­anyagszükségletét. Mintegy 1000 kaló­riával többet kell fogyasztania, mint hasonló korú és súlyú nem terhes és nem szoptató nőnek. A terhes nők napi kalóriaigénye: 2900; a szoptató anyáké 3200 kalória. A sportolók tápanyagszükséglete jelentősen több, mint a hasonló ko­rú és súlyú nem sportoló emberé. A rendszeres testedzés egyes sportágai­nak kalóriaszükséglete: gyaloglás 600—700, akadályfutás 900—1300, úszás 250—650, evezés 350—600, sí­zés 350—900, korcsolyázás 300—600, kerékpározás 250—600, birkózás 500— 800, vívás 450—550 kalória/óra. Lát­hatjuk, hogy egy-egy sportágon belül lényeges kalóriaígény-különbség van, ez a kezdő és gyakorlott sportolók közti különbséget tükrözi. F. K. kelte nyugta kelte nyugta 1 u u a ő. p. 6. p. 6. p. 6. p. Július 11 Hétfő LILI MILOTA 3.58 19.40 0.31 15.22 Július 12 Kedd IZABELLA NINA 3.59 19.39 1.06 16.16 Július 13 Szerda JENŐ MARGITA 4.00 19.39 1.47 17.08 Július 14 Csütörtök ÖRS KAMIL 4.01 19.38 2.32 17.55 Július 15 Péntek HENRIK HENRICH 4.02 19.38 3.24 18.38 Július 16 Szombat VALTER DRAHOMÍR 4.03 19.37 4.19 19.16 Július 17 Vasárnap ELEK BOHUSLAV 4.04 19.36 5.18 19.50 Szálljunk ki a kocsiból! A csodás pillanat frói elevenítését olvasva, a szobában ülve is meg lehet érteni, sőt meg is lehet érezni a leírtak gazdagságát, de a természettel való találkozás nagy emberi örömét csak magunk szerezhetjük meg. Így értjük meg az írót, a költői, amint a hegyfokon állva a mélység fölött, a magasság övén lebegve így kiált fel: „Tenger mélyét, ég magasát, Mind elérem könnyedén, Ha akarom én.“ A természet nélkül az ember nem érezheti embernek magát. A termé­szettel vagyunk azok, akik lehetünk. Prózaibb szavakra váltva: egyrészt tisztelni kell a gépkocsit. Kiváló ajándéka a technikának, az ember jól tudja hasznosítani munkájában, és akkor is, amikor „világot akar látni“. Gyors, mozgékony, rugalmas hely­­változtatásra alkalmas. Van azonban egy nagy veszélye: öncélú kalickává válhat, és az ember számára a természetet az ablakkeretben, vagy vissza­pillantó tükörben futó filmkockákká silányíthatja. Ismerjük már a családi autókirándulások hétvégi rossz sablonjait: szá­guldás egy telekre, megállás a megszokott útmenti csárdánál, nyári ven­déglőnél, s aztán ugyanazon az útvonalon rohanás vissza. Nem állunk meg az erdőnél, a virágzó völgynél, a műemlékkastélynál, a múzeumnál, a szik­labércnél, a pitypangos rétnél. Városainkat, falvainkat gyakran csak az autótérképről ismerjük. Hegyeinket, völgyeinket csak megpillantjuk. Nem találkozunk igazán a saját hazánkkal sem. Nem állítjuk meg az autónkat, mert közben már tizenöt Trabantot és Skodát megelőztünk a Ladával. A gyalogos turisták azt állítják, hogy mindennek az autó az oka. Az igazság az, hogy az autós, az ember a hibás, aki nem lép rá a fékre, és aki még nem tervezi hétvégi napjait. Ezért kell megszületnie a jelszónak, amelyik a maga parancsoló módjá­val is rokonszenves: Szállj ki a kocsiból! Ez a jelszó arra szólítja fel a kocsitulajdonosokat, apákat és anyákat, felnőtteket, autóvezető családtagokat, hogy végre változtassák meg az os­toba viszonyt gép és ember között, ne legyenek többé az autó rabjai, ha­nem állítsák az autót az ember szolgálatába. Használják a kocsijukat arra, hogy közelebb kerülhessenek a természethez, hogy megismerjék hazánk legszebb tájait, azok gazdagságát. Ennek egyetlen módja van. Ki kell száll­ni az autóból! Még arra sincs szükség, hogy külön tervezzük az utakat. Menjünk csak a megszokott útvonalon, akár a hétvégi tanyánk felé, de ne tartsuk fontosnak, hogy gyorsan odaérjünk. Álljunk meg az árokparton, heverjünk le a fűbe és nézzük a kék egei. Hajoljunk le a virág szirmához, vegyük észre a surranó gyíkot, kaptassunk fel az útunkba eső dombhátra, gyalog, másszuk meg az alacsonyabb he­gyet, s onnét kiáltsuk boldogan: Hahó, hahó, hahó ... ! De az istenért, szálljunk ki végre a kocsiból! Soltész István (PAKISZTÁNI NÉPMESE) méges-régen meghitt barátságban élt a róka, a kakas és a teknősbe Кka. A három barát együtt járt mindenhová. Egyszer a mezőn faeké re bukkantak. Gondolkodni kezdtek, miként művelhetnék meg a földet. A róka azt gondolta magában: „Dolgozzon csak a kakas és a teknős béka. Majd. ök felszántják a földet, vetnek, gondozzák a zsendulő vetési én pedig megkaparintom magamnak a termést.“ A kakashoz és a teknösbékához pedig így szólt: — Barátaim, tudom mit kell csinálnunk. Akarjátok-e, hogy elmondjam? — Te vagy a legokosabb és a legtapasztaltabb közöttünk — felelte a kakas és a teknöc. — Azt tesszük, amit te mondasz. A róka megpödörte a bajuszát, megköszörülte a torkát és így szólt: — A kakasnak hosszú a nyaka, széles a mellkasa. 0 húzza majd az ekét. A teknöc dolgos, a járása méltóságteljes. Ö majd az eke után megy. s szórja a magot a barázdába, jómagam a legnehezebb munkát vállalom: tartom majd a dombot, hogy ránk ne essen. A kakast és a teknőcöt meghatották a róka szavai. A kakas húzta az ekét. a páncéloshátú szórta a magot a barázdába. A róka pedig le­ült a domb lábánál és úgy tett, mintha tartaná a dombot, hogy rájuk ne omoljon. A két előbbi jól dolgozott, gazdag termés lett munkájuk jutalma. Eljött a betakarítás ideje. Begyűjtötték, s kicsépelték a gabonát, azután külön halomba hordták a tiszta gabonát, egy másik kupacba a pelyvával kevert szemeket, a harmadik kupacba meg a szalmát. Amikor végeztek a munkával, a róka, aki eddig a dombot támasztotta, odament hozzájuk és azt mondta: — Mindnyájan sokat dolgoztunk. Mostmár itt az ideje, hogy igazságosan elosszuk a termést. A kakas és a teknöc várakozással nézett a rókára. Számukra túl nagy feladat volt az igazságos osztozkodás. A róka úgy tett, mintha erősen gondolkodna, azután büszkén felemelte a fejét, s így szólt: — Barátaim, kigondoltam, mit tegyünk. Fussunk versenyt! Aki első lesz, azé legyen a tiszta gabona, a második kapja a pelyvával kevertet, a har­madiké pedig legyen a szalma. De a kakasnak nem szabad repülnie! A róka javaslatát elfogadták. A kakas azt hitte, hogy mindenkit meg­előz. A teknősbéka tudta, hogy futásban nincs esélye, de elhatározta, hogy túljár a róka eszén. Ezért aztán észrevétlenül megkapaszkodott a róka lompos farkában. A ravaszdi jelt adott és megkezdődött a verseny. A róka egy szempil­lantás alatt elérte a tiszta gabonái és így kiáltott: — Az enyém a gabonahalom, én lenem az első! к nem sokáig örülhetett a győzelmének, mert a lábánál meghallotta a leknősbéka hangját: — Ebben alaposan tévedsz! En már réges-régen itt üldögélek, te jóval utánam értél csak ide! A pelyvával kevert gabonabuckán már a kakas kukorékolt. Mi maradt a póruljárt rókának? Megszégyenülten a szalmakazalhoz ballagott. TALÁLD KI! A Szovjetunió melyik városában, s hol díszük ez az óriási kővirág? A helyesen megfejtőket nyilvános dicsé­retben részesítjük a gyermekrovat­ban. A levelezőlapra írjátok rá: Ta­láld ki! A dicséretben részesülők név­sorát a Szabad Földműves 30. számá­ban közöljük, a helyes megfejtéssel együtt. NYÁRI KÉP Garam vizét a nap lángnyelve nyaldossa egyre fényesebbre, hogy magát a habok tükrében a kék égről kacagva nézze. A susogó, magas vén nyárfák partra terítik lombjuk árnyát, s mint pokrócon: egy nagy falka liba szundikál jót rajta. SÁNDOR KAROLY VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első ré­sze (zárt betűk: L, ő, I, K, Á, L). 9. Tantál vegyjele. 10. Gubós növény. 11. A Brit Légifor­galmi Társaság ne­ve. 12. Ismeretlen adakozó névjele. 13. Magot hint. 15. Eladási értéke, é. h. 17..........Madrid, labdarúgó-csapat. 19. Belső szerv. 21. Női név. 22. Lako­ma. 23. Takaró. 25. Női név. 26. Alu­mínium jele. 27. Háziállat. 28. Fér­finév. 30. Fotó kö­zepe. 31. Megszólí­tás. 32. Kettős más­salhangzó. 33. Fe­hérneműt tisztít. 34. Nem halt meg. 36..........út, fel is út. 38. Kötőszó. 39. A bratislavai autók jelzése. 40. Vágó eszköz. 42. Kilátás­ba helyezett. 44. Létezik. 45. Korunk hatalmas energiaforrása. 47. ... sum, én vagyok lat. 48. Nyílás. 49. Fogával szétmorzsol. 50. Ékezettel betegség. 52. A szerelem istene az ókori görög mitológiában. 53. Gyakori magyar csa­ládnév. 55. Költött történet. 56. Nehéz munka. 58. Bánat. 60. Tenger szlová­kul. 61. Fegyver. 63. Tiltószó. FÜGGŐLEGES: 1. Ad acta. 2. Fel­vesz. 3. Akadály. 4. Tőke páratlan be­tűi. 5. Bartók Béla névjele. 6. Azonos a vízszintes 11-el. 7. Hazai szőrme­feldolgozó szövetkezet. 8. Szovjet re­pülőgépek jelzése. 9. A rejtvény má­sodik része (A, L, Z, M, E, E,). 13. Erődítmény. 14. A rejtvény harmadik része (K, E, R, L). 16. Török férfinév. 18. .. .hárla, szélhárfa. 19. A mélybe. 20. Bírói ügy. 23. Háziállat. 24. Érték­határ. 27.-Talál. 29. Csillagkép. 32. Sziget közepe. 35. Létesítmény kezde­te. 37. Tojás németül. 39. A kocsis ülése. 41. Aki soron van. 43. Görög betű. 44. Hurkaféleség. 46. Nem ugyanaz. 48. Mindenféle ócskaság. 51. Házhely. 53. Korszak része. 54. Étel­ízesítő. 56. Fedd. 57. Ezek szlovákul. 59. Régebbi megszólítás. 60. Makó egynemű betűi. 62. Azonosak. 63. Lám. Beküldendő a vízsz. 1., függ. 9. és 14. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 24. száma keresztrejtvényé­nek helyes megfejtése: Korán kezdje, aki mester akar lenni. Könyvnyertesek: Meüsek Erzsébet, Nové Zámky (Érsekújvár), Vida Ilo­na, Mucin, Budai József, Bušince (Bússá j;

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents