Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-10-08 / 40. szám

1977. október Я. I SZABAD FÖLDMŰVES 13 ° Fellendülőben a zöldségtermesztés A zöldségszezon végefelé azzal a szándékkal látogattunk el a Zelenina n. v. trebišovi (terebesi) üzemébe, hogy betekintést nyerjünk a zöldség­program megvalósításáról. A kereske­delmi osztály vezetőjével, Dóczy Ár­páddal beszélgettünk. — A trebišovi járásban is nagy erő­feszítések történtek a zöldségtermesz­tés fejlesztésében s ebben első lépés a terület növelése volt. Miként való­sult meg az ezzel kapcsolatos prog­ram? — Sikerült növelni a tervezett ve­tésterületet. A mezőgazdasági üzemek megértéssel fogadták a kormányprog­ramot. Valamennyi gazdaság töreke­dett a lehetőségek megvalósítására. Az elmúlt évhez viszonyítva több mint 150 hektárral növelték a zöld­ség vetésterületét. A fokhagymát és a vöröshagymát kivéve, az egyes zöldségféleségek területnövekedése megfelelő. — Ön tájékozott ember a Járás zöldségtermelésének helyzetéről. A terület növelésén túl mit tart emlí­tésre méltó jó eredménynek? — A járás erőfeszítése és eredmé­nye országosan is elismerésre méltó. Járásunkban komolyan foglalkoztak és foglalkoznak a zöldségprogram valóraváltásával. Ez abból is látható, hogy zöldségfelvásárlási tervünket augusztus végéig 121 százalékra tel­jesíthettük. — Milyen zöldségféléből sikerült a legtöbbet felvásárolni? — Uborkából felvásárlási tervünket kétszázhárom százalékra teljesítettük. Jó termést könyvelhettünk el étkezést tökből, amelyből százhuszonöt, korai káposztából száztizenöt, sárgarépából száznegyvenhét, petrezselyemből száz­kilencvennyolc, zöldpaprikából száz­tíz, paradicsomból pedig százöt szá­zalékra teljesítettük az előirányzott feladatot. Természetesen ma még van­nak elkerülhetetlen sajátosságok. Ko­rai zöldségből a járás behozatalra szorult, de a mezőgazdaság késői faj­tákkal nemcsak a helyt lakosságot, s a konzervüzemeket látja el, hanem egyben jelentősen hozzájárul az or­szágos igények teljesítéséhez is. — Elegendő-e a hajtatásnál, a pri­mőráru termelésénél a jövőben csak a fóliás megoldásra szorítkozni? — A fóliás termelést a jövőben Is hasonlóan kell szorgalmazni, mint je­lenleg. Ezenkívül üvegházak építése is fontos. Ez ugyan költséges, hosz­­szabb távra szóló beruházási folya­mat, ám a korszerű zöldségtermesztés nem nélkülözheti. Veiké Kapušanyban (Nagykapóson és Vojanyban) a közel­jövőben nagy kiterjedésű üvegházi zöldségtermesztésre rendezkednek be. — Mely üzemekben termelnek zöld­séget legeredményesebben? — Az idén a lelesi (Lelesz), a CeJ- kovi (Céke), a vojanyi, a Veiké Ka­­pušany-i, a Malý Horeš-i (Kisgéres) szövetkezetek járnak az élen, de jó eredményeket mutatnak az oborlni és a boli (Boly) mezőgazdasági üzemek is. Hosszú távú szerződések kötésével ösztönöztük a mezőgazdasági üzeme­ket a primőr zöldség termesztésére, üzemünk messzemenő támogatást nyújt a gépesítés és az öntözés töké­letesítéséhez, bővítéséhez. — A zöldségtermelő terület kedve­ző növekedése után mit tart a leg­fontosabbnak? — Operatív feladat, hogy legyen elegendő vetőmag. Ebben nincs és nem is volt számottevő gond. Távlati-A kukoricaszár értékes lag törekedni kell a termelés további korszrűsitésére, a gépi művelésre é* begyűjtésre. Ez utóbbi nem történhet egyik napról a másikra, de folyama­tosan megvalósítható. — A zöldségtermelést program va­­lóraváltása nemcsak a nagyüzemek feladata. Szükség van a termelők, a felvásárlók körültekintőbb, szerve­zettebb munkájára is. — Természetesen. Az országos és a járási tapasztalat, hogy e tekintetben kedvező a helyzet. A szerződésköté­sek kevesebb nézeteltéréssel, jó fel­tételekkel történtek. Ez növelte a ter­melési kedvet, jobb és gyümölcsö­zőbb együttműködést alapozott meg. A termeltetés, a felvásárlás és az el­látás javulását várjuk attól is, hogy járásunkban szintén létrejött egy zöldségtermesztési társulás. — A kisntermelők szerepéről nem beszéltünk. — A háztáji kistermelőknek, főleg a helyi elltásban van jelentős szere­pük. Kráľ. Chlmecen (Királyhelme4 cen) a kískertészkedők számára szak­üzletet nyitottunk, ahol a vetőmag­vakat, a vegyszereket, s a zöldségter­mesztéshez szükséges felszereléseket mindenki megvásárolhatja. A kiskert­tulajdonosok zöldségtermeléséhez a feltételek jobbak, mint korábban vol­tak. Ehhez kapcsolódik még az is, hogy a régebbiek mellett tíz község­ben újabb felvásárló központot léte­sítettünk, s ez azt jelenti, hogy a kis­kertekben termelt zöldség frissen és gyorsan eljuthat rendeltetési helvére. — Mire számíthatnak a fogyasztók a téli készletet illetően? — Arra, hogy zöldségből télen sem lesz hiány, mert negyvenhat vagon zöldségfélét biztosítottunk erre a cél­ra. Ez a mennyiség az előbbi évekkel szemben tíz vagonnal több, ami azt is jelenti, hogy bizonyos mennyiséget más járásoknak is adhatunk. Illés Bertalan takarmány Hasznos munkát végeznek Sokrétű és hasznos munkát végeznek • Komérnoi (komáromi) Mezőgaz­dasági Műszaki Középiskola korszerűen felszerelt agrolaboratóriumában. Az iskola önálló gazdasági egységének elsődleges feladata a tanulók ké­pességeinek a fejlesztése. Az agrolaboratórlum egyben értékes szolgálta­tást is nyújt a járás mezőgazdasági üzemeinek. Kívánságra elkészítik a gazdaságok egyes parcelláinak tápanyagszintjét feltüntető talajtérképeket. Az agronómusok így helyesen adagolhatják a tápanyagot és optimális terméseredményeket érhetnek el. A laboratórium­ban tavasszal elkészítik az őszi vetések tenyészcsúcsának a vizsgálatát, s ennek alapján megállapítják a növényzet fejtrágya szükségletét és be­hatóan ellenőrzik a gazdaságok saját termesztésű vetőmagját is. Az állattenyésztésben a laboratórium elsősorban a tömegtakarmányok elemzését végzi. A járásban ettől várják a tejtermelés három-öt százalékos növekedését! A laboratóriumban elemzésnek vetik alá a siló, a széna, a szenázs, vagy lucernaliszt mintáit. A szárazanyag tartalmat és az emészt­hető nitrogéntartalmú anyagok mennyiségét mutatják ki és rövid időn be­lül értesítik erről a mezőgazdasági üzemeket, hogy döntő mértékben be­folyásolhassák a tehenek tejhozamát. Az elemzések eredményeit a jövőben számítógépekkel dolgozzák fel, s így az eddiginél is pontosabb adatokhoz jutnak, mivel a helyi adottságok messzemenő figyelembevételével a számí­tógép szinte recept pontosságéval tájékoztat a takarmányadagok mennyi­ségéről és összetételéről. A fiatal intézmény napjainkban még Szlovákiában egyedülálló. Azonban a központi szervek tervbe vettek több hasonló körzeti agrolaboratórimn kiépítését. Ez is bizonyíték arra, miként válik fokozatosan közvetlen ter­melőerővé mezőgazdaságunkban is a tudományos kutatómunka. —N. I — Az agrolaboratórlum dolgozói munka közben. Érdeklődéssel olvastam dr. László László „Jobb takarmány — szár levél­­zel, választó berendezéssel" — című írását. Olvassuk: „Mivel a lucernalevéi magas beltartalmi fehérje értékénél fogva a takarmánykeverékben rész­ben vagy egészben helyettesíteni tud­ja a szóját, hallisztet stb. a fejlett mezőgazdaságban (Szovjetunió stb.) számos kísérletet végeztek a lucerna szár és levél szétválasztására. A fel­sorolt okok és az állattenyésztő szak­emberek kérésére Magyarországon az „SzLE" elnevezésű szár-levél elválasz­tó berendezést próbaként üzembe he­lyezték. Így van ez jól. Haladni kell a kor­ral, a tudománnyal. A szerző híradá­sára jó lenne mindanyiunknak felfi­gyelni. Miért? Nem vitás, hogy a pillangós-virága növények, így a lucerna is az állat­­tenyésztésnek egyik legfontosabb ta­karmánya. A szerző Írásával kapcso­latban részemről a második fontos takarmánynövénynek a kukoricának táplálóanyag értékére, illetve annak mikénti megőrzésére szeretnék rámu­tatni. Jól tudjuk, hogy a lucerna mellett, már a múltban is a kukorica volt a legjobban elterjedt takarmánynövé­nyünk. Nemcsak az „egyszerű gyom­­rú" állatok, vagyis sertések etetésé­ben hasznosították, hanem a többi állatokkal is. A kukoricának nemcsak a szemtermése, de szára is kiváló ta­karmánynak bizonyult. A szemekkel egyUtt darálva vagy lisztfélékkel ösz­­szekeverve állataink részére kiváló takarmánynak bizonyult. A kukorica szárat különösen Magyarországon már a múltban szarvasmarhák és juhok telelő takarmányaként ismerték. Mind­ezek ismertek, mégis hangsúlyozom, mert az őszi betakarítás napirenden van. Különösen fontos a kukorica idő­ben való betakarítása. Nincs ebben semmi újdonság. Ezekre elsőként né­hai dr. Weiser István egyetemi tanár, a világhírű magyar tudós már a múlt­ban rámutatott. Évek során végzett kísérleteivel bizonyította, hagy „a kukorica törésének késleltetésével csökken annak takarmányértéke is". Sajnos, Weiser tudományos gyakorlat­tal összekötött bevált kísérleteit ke­vesen ismerik. Művei csak a régiség­­kereskedők könyvespolcain találha­tók. Pedig érdemes volna kísérletei­nek eredményeire nekünk is felfigyel­ni! Nézzük, miről van szó. Weiser professzor, a kukorica ösz­­szetételére és takarmányértékének változásaira, annak okozóira hívja fel a korabeli sajtóban a figyelmet. Saj­nos, egy rövid cikk keretében még a leglényegesebb adatokat is csak dió­héjban lehet ismertetni. Weiser 100 kg esőmentes, friss kukoricában a csövek törésének idején, az egyes ré­szek átlagos mennyiségéi vizsgálva a következőket találta: Szár... 52,30 kg, szárlevélzet ... 28,84 kg, csőbu­­roklevélzet ... 17,70 kg, hímvirágzat ... 1,07 kg. Áz egyes részek víztar­talmában fennálló nagy különbségek folytán a vízmentes anyagra számí­tolt fenti értékek erősen eltolódnak. Megállaptíotta, hogy 100 kg csőnél­küli vízmentes kukoricában a szár ... 38,75 kg, a szárlevélzet... 39,81 kg, a csőburoklevélzet ... 19,78 kg, a hímvirágzat pedig ... 1,08 kg. Ezek­ből az adatokból világosan kitűnik, hogy a csű nélküli növény száraz­anyagának milyen nagy részét tartal­mazza a kétféle levélzet, s hogy en­nek megtartása mennyire befolyásol­ja a szár takarmányértékét. A törés idején a cső az egész növény 48—49 százaléka, amelyből kereken 35—37 százalék jut a szemekre, 11—14 szá­zalék pedig a csutkára. Érthető, hogy az adatok szoros összefüggésben álla­nak a kukorica növény egyes részei­nek kémiai összetételével is. Ami a kukoricaszár takarmányérté­nek változását illeti, elég megjegyez­ni, hogy a szár rész annál értékesebb takarmány, minél több levélzet meny­­nyiséget tartalmaz akár eredeti, akár konzervált állapotban akarjuk raktá­rozni. Fontos, hogy ne hagyjuk so­káig a mezőn, hanem szállítsuk mi­előbb rendeltetési helyére. Weiser be­bizonyította, hogy ugyanazon tábláról származó kukoricaszár húsz százalék víztartalom mellett, október elején 20,1 keményítő értéknyi tápláló anya­got tartalmazott, még november köze­pén takarmány értéke csak 14,0 ke­­ményitőértékű volt. Ezenkívül az ok­tóberi szár 1,5 százalék emészthető proteint tartalmazott, novemberiben pedig ennek mennyisége 0,1 száza­léknál is kevesebb volt! A későn be­gyűjtött száron penész és egyéb gom­bák szaporodnak el, melyek ízanya­gát lényegesen csökkentik. A konzer­vált szár protein tartalmának egy része ugyan tönkre megy, de azáltal, hogy a kemény nyersrost megpuhul és az erjedés folyamán hasznos szer­ves vegyületek képződnek, az állatok részére ízletesebb, mint a be nem si­lózott. A vízmentes kukoricaszár 100 kg-ja silózás nélkül 32,63, silózva pe­dig 30,57 keményítő értéket tartal­maz. Reméljük, hogy a fentiek tuda­tában az idén a kukorica betakarítá­sát időben befejezik, s így a kukorica szára is jó tápláló értékkel kerül a silóvermekbe. Ing. agr. Kmosko László nát, százhatvankilenc fajta évelő fü­vet és más takarmánynövényt tervez­nek állami fajtaminősítésre átadni. Különösen tanulságos az új fajták gyorsított szaporításának és a terme lésben való széles körű alkalmazásé nak az a tapasztalata, amelyet a Mi ronovi Búzanemesítési és Vetőmagter­mesztés! Tudományos Kutatóintézet munkatársai szereztek. Az itt kite nyesztett lljlcsevka őszibúza-fajta pél dául 1973-ban került köztenyésztésbe, 1975-ben pedig a kolhozokban és a szovhozokban ennek a fajtának a ve tésterülete már nyolcszázezer hektár ra terjedt ki. A nemesítési munkák hatékonysága szempontjából igen nagy jelentőségű az új fajták kitenyésztési idejének és a termelésben való alkalmazásának csökkentése. A szántóföldi növényter mesztés szokásos módszereit, éppen ezért széles körben összekapcsolják a fóliás, vagy melegház! tenyészktvá lasztó termesztéssel — speciális meg­világítási üzemmód mellett. Nagy fi­gyelmet fordítanak a fajtakipróbálás megszervezésére is. (A, P.) Szovjet sikerek A NAGYHOZAMÜ NÖVÉNYFAJTÁK NEMESÍTÉSÉBEN Az utóbbi években a szovjet tudó­sok jelentős sikereket értek el a nö­vénynemesítésben. Létrehozták, a Szov­jetunióban elterjedt csaknem vala­mennyi növény magasabb termésho­zamú fajtáit és hibridéit, amelyek megfelelően alkalmazkodnak a ter­mesztés helyi feltételeihez. A legna gyobb előrehaladást az őszi búza, az árpa és a napraforgó nemesítésében érték el. Az utóbbi tíz-tizenöt évben nemesített intenzív és félintenzív őszi búzafajták nagy termőképességükkel tűntek ki Alkalmazkodóképességük és viszonylag magas terméshozamuk révén korábban széleskörben elterjed­tek a Mironovszkája-808 és Bezosztá ja-1 búzafajták. Nyomukban számos más rendkívüli nagyhozamú fajta je­lent meg. Ezen növényfajtákkal a Szovjetunió évente 3.5—4 millió tonna gabonatöbblethez jut. Kitűnő eredményeket értek el a napraforgó nemesítésében. Az olajos növények össz-szövetségi tudományos kutatóintézetében felülmúlhatatlan olajtartalmú és terméshozamú fajtá­kat tenyésztettek ki. Ezek közé tar­tozik a Peredovik, a Majak és más napraforgófajta. Ezek magvai 50—54 százalék olajat tartalmaznak. Az In­tézet fajtái az ország napraforgó ve­tés területének több mint kilencven százalékát foglalják el. A növénynemesítés a legújabb mód­szerekkel történik. Az utóbbi négy év­ben háromszázötven új gabona- és hüvelyes növényfajtát adtak át álla­mi fajtaminösítésre. Összeállították azoknak az új gabonafajtáknak, hüve­lyeseknek, hajdina- és kukoricafaj­táknak, takarmánynövényeknek az or­szágos összesített tervét, amelyeket a tizedik ötéves tervidőszakban adnak át állami minősítésre. Több mint hat­száz gabonafajtát, hüvelyest és hajdi-Nagyüzemi paradicsomtermelők A komárnol (komáromi) járásban két évvel ezelőtt kooperációs alapon zöldségtermelő vállalat alakult és a szakosítás, illetve a munkamegosztás keretében a legtöbb paradicsomát a chotini (hetényi) szövetkezet dolgozói termelik. Ebben a szövetkezetben erre máris a legkedvezőbb feltételekkel és gazdag termesztési tapasztalatokkal rendelkeznek. A munkaigényes termelési ágazat ma már el sem képzelhető korszerű gépek és berendezések nélkül. Az emberi munka kiküszöbölése érdekében két évvel ezelőtt beszerezték a paradicsomtermesztés komplex gépsorát. A Budapesti Mezőgazdasági Gépgyár termékével valamennyi mnnkafeladat megoldható, az ágyások előkészítésétől kezdve a növényápoláson át egé­szen a termés gépi úton történő betakarításáig és részben feldolgozásáig. A gépsort az új technika napja keretében az elmúlt év őszén mutatták be Szlovákia különböző részeiből összegyűlt szakembereknek. A komplex gépsor egyik fontos alkotórésze a paradicsomkombájn, mely­nek óránkénti teljesítménye — a helyi adottságoktól függően — tíz-tizen­­két tonna paradicsom. A szövetkezetben tavaly még ötven, az idén azon­ban már százhuszonnégy hektáron termelnek paradicsomot. A szakemberek átlagban háromszáz mázsa hozamot terveztek, a termés azonban ennél sokkal kecsegtetőbb volt. A mezőgazdászok becslése szerint egyes parcel­lákon a 800—700 mázsás terméshozam is meg lett volna, ha az időjárás nem szól közbe. Augusztus második felében hatalmas jégesővel kísért szél­vihar vonult át a járás területén, amely az ígéretes paradicsomtermésben is tetemes károkat okozott. Ennek következtében a tervezettnél egy héttel korábban voltak kénytelenek megkezdeni a paradicsomszüretet, nehogy a rothadás tovább tetézze a károkat. Ezekben a napokban teljes ütemben folyik a munka, a földeken három paradicsomkombájn és brigédosok dol­goznak a termés betakarításán, melyet szerződés szerint a Slovlik, Nové Zámky-i (érsekújvári) üzemébe szállítanak konzervgyári feldolgozásra. Munkában a paradicsomkombájn. Gondos tisztítás, s az éretlen paradicsom kiválasztása után a termés rész­leges feldolgozása is a helyben történik, A paradicsomlét ciszternás kocsikkal szállítják a konzervgyárba. JA szerző felvételei)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents