Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-10-08 / 40. szám

SZABAD FÖLDMŰVES. FIATALJAINK A LEGMAGASABB SZINTEN TANÁCSKOZTAK Befejezte munkáját a SZISZ II. kongresszusa A CSKP Központi Bizottságának és a Csehszlovák Nemzeti Front Központi Bizottságának magas rangú küldöttsége a kongresszuson Szeptember 29-én Prágában össze­ült a Szocialista Ifjúsági Szövetség И. kongresszusa, hogy a több mint 2 millió 600 ezer tagot képviselő 1100 küldött a kongresszusi fő jelszó — A XV. pártkongresszus határozatainak teljesítéséért — az iíjú nemzedék bol­dog életéért — jegyébn mérlegelje az Ifjúsági szervezet munkájának ered­ményeit és meghatározza feladatait a következő öt évre. A CSKP Központi Bizottságának és a Csehszlovák Nem­zeti Front Központi Bizottságának magas rangú küldöttségét Gustáv Hu­sik elvtárs, a CSKP Központi Bizott­ságának főtitkára, köztársasági elnök vezette. A testvéri szocialista orszá­gok ifjúsági szervezetei is tekintélyes küldöttséggel képviseltették magukat a SZISZ II. kongresszusán. , A kongresszusi beszámolót Jindrich Poledník, a CSKP Központi Bizottsága Titkárságának tagja, a SZISZ Közpon­ti Bizottságának elnöke terjesztette elő. A beszámoló ismertette a fiata­loknak a szocialista munkaverseny­ben elért eredményeit, emellett rá­mutatott egyes akciók fogyatékossá­gaira is. Megállapította: „Az ifjúsági szervezet azzal, hogy felkelti a fiata­lok érdeklődését a tudomány és a technika, a szaktudás állandó gyara­pítása iránt, hozzájárul a tudomá­nyos-műszaki haladás érvényesülésé­hez. Ebben segítséget nyújtanak a komplex ésszerűsítő brigádok. Büsz­kék vagyunk rá, hogy a munkások és a műszaki szakemberek alkotó együtt­működésének ez a formája a SZISZ keretében, Milan Žabéíknak, a Szo­cialista Munka Hősének brigádjában alakult ki. Örülünk, hogy az ésszerű­­sltök és újítók mozgalmába a fiatal munkások is bekapcsolódnak. 1976- ban a fiatalok 13 519 újítási javasla­tát érvényesítették. A fiatal újítók sorainak a jövőben tovább kell bővül­niük.“ Az ifjúsággal foglalkozva a beszá­moló megállapította, hogy a mező­gazdaságban fontos szerepe van az ifjú nemzedéknek, a szakképzett, mű­velt fiatal mezőgazdasági dolgozók­nak. A nagyüzemi mezőgazdasági ter­melés fejlesztésével összhangban fo­kozni kell a szövetségnek a mezőgaz­dasági fiatalokra gyakorolt ráhatását, politikai, közéleti és munkahelyi ak­tivitásukat. A termelés koncentrálása és szakosítása szükségessé teszi a mezőgazdasági üzemek SZISZ-alap­­szervezeteinek megszilárdítását \ és új szervezetek alakítását. A mezőgazda­­sági üzemek vezetőségeivel és a szak­­szervezeti szervekkel együttműködve nagyobb gondot kell fordítani a fia­tal mezőgazdasági dolgozók munka- és életkörülményeinek javítására. A beszámoló a továbbiakban az if­júság ideológiai nevelésének kérdé­seivel, a pionír-utánpótlással, vala­mint az alapszervzeti munka javítá­sának problémáival foglalkozott. A kongresszus kiemelkedő esemé­nye volt Gustáv Husák elvtárs felszó­lalása. Beszédében legfelső vezető szerveink üdvözletét tolmácsolta, majd hangoztatta: örülünk a SZISZ eredményeinek, melyek javítják és gazdagítják ifjúságunk életét és hoz­zájárulnak egész társadalmunk hala­dásához. A SZISZ-bén és Plontrszervezetóben végzett munkát felelősségteljes politi­kai tevékenységnek, az emberekkel való foglalkozásnak, olyan munkának tartjuk, amely bizony nem könnyű, türelmet, áldozatosságot követel, gyakran az egyéni kedvtelések .hát­térbe szorítását is. A SZISZ és Pionírszervezete sikerei összefüggnek szocialista társadal­munk fejlődésének egész irányvona­lává!. Mintegy másfél év telt el pár­tunk XV. kongresszusa óta. Megálla­píthatjuk, hogy politikai, gazdasági, szociális és kulturális fejlődésünk irányvonala sikeresen folytatódik a kitűzött célok elérése érdekében. Husák elvtárs elismerően nyilatko­zott az ipari és mezőgazdasági terv­feladatok teljesítéséről, majd így jel­lemezte belső helyzetünket: „Megőriz­zük és az adott lehetőségektől füg­gően tovább emeljük a lakosság élet­színvonalét. Gyarapszik a lakosság reáljövedelme és bevétele, általában jó a piac élelmiszer- és iparicikk­­ellátása, noha problémák is előadód­nak, sokszor az ellátás megszervezé­sének elkerülhető hibái miatt. Az el­látás javítására törekszünk, emellett megőrizzük az alapvető közszükség­leti cikkek kiskereskedelmi érszintjét. A világon ez nem mindenütt termé­szetes valami, államunk sokat fordít rá s mi ezt párt- ás állami politikánk szerves részének tekintjük. Sikeresen teljesítjük a kongresszusi határozatokat a felépítményi terüle­ten, az oktatás, a tudomány, a kultú­ra, a művészet stb. terén is.“ Husák elvtárs behatóan foglalko­zott a szocialista demokrácia egész rendszerének a tökéletesedésével. Na­gyobb tér nyílik arra, hogy az embe­rek a mindennapi gyakorlatban részt vehessenek a problémák megoldásá­ban, az irányításban. „A mi szocia­lista demokráciánk a burzsoá demok­ráciához viszonyítva összehasonlítha­tatlanul és lényegesen több jogot biz­tosít a népnek. A mindinkább szilár­duló szocialista demokrácia minden­napi érvényesülése — a nép támoga­tására és bizalmára támaszkodó szo­cialista rendszer erőforrása.“ Ezzel kapcsolatban Husák elvtárs sikereinkről megjegyezte, ezek az emberek milliói, idősek és fiatalok becsületes munkájának eredményei, pártunk, a Nemzeti Front és szocia­lista államunk elvhű koncepciós poli­tikájának az eredményei. A továbbiakban Husák elvtárs fej­lődésünk problémáit is érintette. Rá­mutatott, hogy az igények nőnek, s ezeket teljesen ki akarjuk elégíteni. Ugyanakkor nagyobb feladatokat kell vállalnunk a termelésben. Kevés a munkaerőnk, nem érvényesül eléggé gýorsan a tudományos-műszaki hala­dás. Emellett külön probléma még a tőkés külvilág hatása Is. Nagy meny­­nyiségű nyersanyagot és berendezést kell még onnan importálnunk, ezt pe­dig kivitelünkkel kell fedeznünk. Hu­sák elvtárs leszögezte: „А XV. pártkongresszus ezekből a problémákból és feladatokból azt a ismert következtetést vonta le, hogy nagyobb igényeket kell támasztanunk mindennemű munka minőségével és hatékonyságával szemben, — éspedig nemcsak a gazdaságban. Ez a köve­telmény a politikára és minden más területre, minden szervre is vonatko­zik. Nagyobb gondot kell fordítanunk az irányítás javítására a központi ál­lami szervektől egészen az üzemekig és községekig, s nagyobb felelősség­vállalást kell megkövetelnünk első­sorban a kulcsfontosságú posztokon.“ Hangoztatta: Mindenki becsülettel vé­gezze munkáját. Ez nem sok, de nem is kevés. Ebből kiindulva Husák elvtárs ki­domborította, hogy a fiataloknak ala­posan fel kell készülniük a jövőre, mert igényesebb és nagyobb felada­tok megvalósítása vár rájuk. Továbbá nagyobb mértékben kell részt ven­niük a társadalmi életben, a gazda­ságban és minden más területen, egy­re nagyobb teret kell adni érvényesü­lésükre. Továbbá szüntelenül küzde­­nünk kell a XV. pártkongresszus ha­tározatainak megvalósításáért. Magá­tól semmi sem valósul meg. Harcol­nunk kell a konzervatív elképzelések, a kényelemszeretet, a rutin, a fogya­tékosságok, a rendetlenség és minden olyan jelenség ellen, amely fékezi előrehaladásunkat. Beszéde további részében Husák elvtárs ecsetelte, mit tes^ társadal­munk az ifjú nemzedék ’ életre és munkára való jó felkészülése érdeké­ben. Rámutatott a család, valamint a munkahelyek szerepére, arra, hogyan tanítják a fiatalokat, hogyan adják át a tapasztalatokat, milyen lehetősége­ket nyújtanak a fiataloknak. Rámuta­tott a fiatalok nevelésének fontossá­gára, majd külpolitikai kérdésekkel foglalkozott. „Büszkék vagyunk arra az útra, amelyet a szocializmus építése során megtettünk, büszkék vagyunk szocia­lista jelenünkre. Ezért szilárdítjuk kapcsolatainkat, barátságunkat és szövetségünket a Szovjetunióval és a hasonló célokat követő többi szocia­lista országgal. A velük való szövet­ségben látjuk népeink biztonságának, államunk függetlenségének, szocia­lista rendszerünk fejlődésének a sza­vatolását. A világban küzdelem folyik a tár­sadalmi haladásért a reakciós, milita­rista és revansista erők ellen. Ezen a kongresszuson ifjúságunk, de azt hi­szem nemcsak ifjúságunk, hanem az egész csehszlovák nép kifejezte szo­lidaritását a világ demokratikus és haladó erőivel, amelyek a dolgozók jogaiért, a társadalmi haladásért és a nemzeti szabadságért küzdenek. Ezek az erők mindig számíthatnak szolidaritásunkra, rokon szén vünkre és támogatásunkra. Csehszlovák haza­fiak vagyunk, ugyanakkor tudatosít­juk internacionalista kötelességünket a világ összes demokratikus, haladó, szocialista erői iránt.“ A kongresszus október 1-én hatá­rozathozatallal befejezte munkáját. A részvevők üdvözlő levéllel fordultak pártunk központi bizottságához. Eb­ben hűségűket fejezték ki a marxista­­leninista eszmék és a szocialista épí­tés lránt s biztosították pártunk veze­tőségét, hogy kitartóan folytatják a XV. pártkongresszus által kijelölt utat. 1)977. október Békeoffenzíva az ENSZ-ben Az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének Idei, 32. ülésszakán befejezték az ügyrendi kérdések meg­vitatását, elosztották a megvitatandó kérdéseket a közgyűlés az egyes fő­bizottságok között, s megkezdődött az általános vita. Az ülésszakok kezde­ti részének fontos része ez, amely­ben az ENSZ 'immár 149 tagállamá­nak magas rangú képviselői, rend­szerint külügyminiszterek, kifejthe­tik kormányuk politikáját, általános elképzeléseit a fő Világkérdések meg­oldásával kapcsolatban. Az idei általános vitában az elsők között szólalt fel Andrej Gromiko szovjet külügyminiszter, az SZKP Po­litikai Bizottságának tagja. Méltatta a szovjet ország hat évtizedes békés, alkotó szellemű külpolitikáját, amely­nek mindenkor az volt a célja, hogy az emberiség életéből örökre kiiktas­sák a háborút, a barátság, együttmű­ködés és segítség szelleme hassa át a világ országainak kapcsolatait. Ko­runk fő kérdését így vetette fel: vagy folytatódik a feszültség enyhülése, ami a nagyhatalmak és a többi or­szágok kapcsolatinak a javulását eredményezi, vagy pedig katasztrofá­lis következményű fegyverkezésbe sodródik a világ, ez pedig elhomályo­sítja az emberiség jövőjét. A szovjet külügyminiszter felszóla­lása, természetesen, nem csupán a béke gondolatának magasZtalása volt, hanem komoly álláspontot is tartal­mazott a fő világproblémával kapcso­latban, és a hagyományokhoz híven újabb szovjet kezdeményezés történt a világszervezet fórumán. Kormányá­nak lényeges álláspontját fejtette ki, amikor kijlentette: „Mi védelmezői voltunk és maradunk az arabok igaz ügyének. Az arabok földjeit törvény­­ellenesen ragadták el és fegyveres erővel tartják birtokban. Ezeket a földeket feltétlenül vissza kell adni az arab népeknek“. Kifejtette továb­bá, hogy országa támogatja a közel­­keleti kérdés megoldásának előmoz­dítására hívatott genfi értekezlet munkájának felújítását valamennyi érdekelt fél, köztül a Palesztina! Fel­szabadítást Szerves 3t részvételévek Gromiko íelszőla ásában megerősí­tette, hogy a Szt vjetunió mindent megtesz azért, hogy az aljrikal és más függetlenné vált i llamok között fe­lülkerekedjék a bé cés és jószomszédi kapcsolatok megte emtésére irányuló törekvés, hogy me 'szűnjenek közöt­tük a viszálykodáí эк és a konfliktu­sok forrásai, ame yeket az imperia­lizmus és a reakc ió táplál. A szovjet külüg' miniszter beszédé­nek fontos része volt a szovjet— amerikai kapcsol tok taglalása. A két nagyhatalom Viszonyának alaku­lása ugyanis dönt ien kihat az eny­hülés folyamatára bizonyos szem­pontból a világ] lelyzet "barométere. Jelenleg nagyon f intos volna a stra­tégiai fegyverek korlátozására vonat­kozó második SALT-egyezmény meg­kötése, amely azo íban az Egyesült Államok magatart isa miatt elodázó­­dott. Egy ilyen i gyezménynek nagy világjelentősége v э1па, mert hozzá­járulna a konfliktusos helyzetek ki­éleződésének r egakadályozásához. Gromiko továbbá az ENSZ-hez for­dult, szólítsa ft I a tagállamokat, kezdjenek tárgya! ásókat az erőszak­ról való lemondás világszerződésben rögzítendő kötelezettségéről. Gromikp kormá íya nevében kezde­ményező lépéseke 1 tett e fő kérdé­sekkel kapcsolati an. Javasolta, tűz­zék a közgyűlés í 2. ülésszakának na­pirendjére fontos és sürgős kérdés­ként a nemzetköz i enyhülés elmélyí­tésének és megszilárdításának, a nuk­leáris háború veszélyes megakadá­lyozásának problémáit. A Szovjetunió ugyanakkor két jlokumentumterveze­­tet is a közgyűlés elé terjeszt: Az egyik A nemzetközi feszültség eny­hülésének elmélyítéséről és megszi­lárdításáról szóló deklaráció, a másik pedig A nukleáris háború veszélyének elhárításáról -szóló határozat terve­zete. Bő, nagyon gasdag anyag érdem­beli vitára, s f Iként életbevágóan fontos gyakorlati cselekedetekre. I.órincz László Az NDK sokoldalúan fejlődik Igényesebbek a jövő év feladatai (Folytatás az 1. oldalról) Ezt a feladatai az eddiginél jobban kell támogatnia az egyre tökélete­sített üzemen belüli gazdálkodásnak, amely elképzelhetetlen az önálló el­számolás elveinek gyakorlati és széleskörű alkalmazása nélkül. Ennek hí­ján még a legjobb gazdasági serkentők és a legcélravezetőbb módszerek sem kecsegtetnek kedvező eredménnyel. Ezzel párhuzamosan nagyobb kö­vetelményeket kell támasztani a részletes gazdasági elemzések kidolgozá­sával szemben minden szervezési fokon és különösen a gazdaságilag lema­radó üzemekben, ahol komolyabb befektetések nélkül is gyorsabban moz­gósíthatók a tartalékok. • A mezőgazdasági termelés feladatainak igényességét az alapfontosságú népgazdasági irányszámok nagyságrendje és kölcsönös egymásra hatása adja meg. Nem egyszerű, 4nem könnyű feladat, de erőnk és lehetőségeink az alapcélok elérését, pártunknak a CSKP XV. kongresszusán jóváhagyott gazdaságpolitikai irányzatának teljesítését lehetővé teszik. Rendelkezé­sünkre áll hazánk komoly gazdasági ereje, ugyanakkor a szocialista orszá­gok, különösen pedig a Szovjetunió szilárd és egyre mélyülő gazdasági és műszaki támogatására, együttműködésére támaszkodhatunk, értékesíthetjük dolgozóink, a munkások, a földművesek, az értelmiség egyre növekvő felkészültségét és tapasztalatait, valamint az emberek munkakezdeménye­zését. Csupán az a fontos, hogy ezeket a forrót lkat mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk tovább fejlesztése érdekében a legjobban ki is használ­juk. PAVEL KOVÁČIK mérnök, az SZLKP KB d Igozója ÜLÉSEZETT AZ SZLKP KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK MEZÖGAZDASÄGI ÉS ÉLELMEZÉS­­ÜGYI BIZOTTSÁGA Bratíslavóban ülésezett az SZLKP Központi Bizottságának mezőgaz­dasági és élelmezésügyi bizottsá­ga. A tanácskozást Ján Janik, az SZLKP Központi Bizottságának el­nökségi tagja és titkára vezette. A bizottság megvitatott egy arra vonatkozó jelentést, hogyan konk­retizálják a Mezőgazdasági, Élel­miszeripari, Erdő- és Vízgazdálko­dási, Faipari Dolgozók Szakszerve­zeti Szövetsége Szlovákiai Bizott­ságának hatáskörében a IX. szak­­szervezeti kongresszus határoza­tait. Megvitatta továbbá a Zöldség­­termesztők és Kiskertészek Szlová­kiai Szövetségének eredményeit és továbbfejlesztésének koncepcióját, majd tájékoztató jellegű jelentést tárgyalt meg az 1978. évi állami végrehajtási terv előkészítéséről, és tudomásul vette az idei őszi mezőgazdasági munkák menetéről adott tájékoztatást. Ezzel össze­függésben hangoztatta, hogy min­den munkahelyen adjanak széles teret a munkakezdeményezés ki­bontakozásának, hogy idejében és jól lássák el az őszi mezőgazdasá­gi teendőket s így teremtsenek jő feltételeket az élelmiszer-termelés továbbfejlesztésére, mint ezt a CSKP XV. kongresszusának hatá­rozata kötelességünkké tette. A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásának, fellendülésének és sikereinek az alapja a szocialista vi­lágrendszer létrejöttében keresendő. Az NDK ezelőtt 28 esztendővel, 1949. október 7-én alakult meg. Az első munkás-paraszt német állam létrejöt­te óta eltelt közel három évtized alatt bebizonyosodott, milyen nagy tett volt a demokratikus, békeszerető, haladó antifasiszta német állam meg­teremtése Európa szívében. A Német Demokratikus Köztársaság megalakulásától fogva a Szovjetunió­val és a szocialista közösség többi országaival sokoldalú kapcsolatot épí­tett ki. Ez a szoros kapcsolat segítet­te elő az NDK teljes nemzetközi jo­gi elismerését. Megalakulása éta az NDK nemcsak komoly nemzetközi te­kintélyt vívott ki magának, hanem a népgazdaság fejlesztésében, a lakos­ság színvonalának az emelésében is számottevő eredményt ért el. Az első szocialisía német állam né­pe tehát történelmi tettet hajtott vég­re. Az ország sikeres fejlődésének a titka főleg abban rejlik, hogy a mun­kásosztály és a többi dolgozók a Né­met Szocialista Egységpárt eszmei, po­litikai és szervezési vezetésével meg­valósították és valóra váltják az új rendszer építésének és fejlesztésének terveit. A párt elsősorban a munkás­osztályból meríti nagyfokú harci szel­lemét, forradalmi alaposságát, szerve­zettségét, öntudatosságának szilárdsá­gát, amelynek alapján kibontakoztat­ja a nép munkaaktivitását, leküzdi a szocialista építés bonyolultságát és szembeszáll a nemzetközi imperializ­mus cselszövéseivel. Az ország gazdasági fejlődése pénz­ben kifejezve is szembetűnő. Amíg 1949-ben a nemzeti jövedelem alig volt több 22 milliárd márkánál, a ta­valyi évben már elérte a 148 milliárd márkát. A fejlődés ütemének, a termelés további növekedésének a záloga új hatalmas ipari bázisok építése s rész­ben a mezőgazdasági termelés gyors fejlődése. A fontos népgazdasági ága­zatban az ipari termelési módszerek mindinkább uralkodóvá válnak. A mezőgazdasági üzemek egyre szoro­sabb baráti együttműködése folytán nagy szakosított termelőegységek lé­tesültek, ahol a korszerű gépsorokat maximálisan hasznosítják s ez termé­szetesen a munkatermelékenység megbatványozódásában is kifejezésre jut. Az NDK szilái 1 láncszeme a Köl­csönös Gazdasági Segítség Tanácsának, Aktívan vesz réi zt a komplex prog­ram megvalósít isáben, amely a tag­államok népgazdasági terveinek ösz­­szehangolásán a apui. Ezzel összhang­ban keletkeztek két- és sokoldalú megállapodások, amelyek alapján kö­zös üzemeket, véllalatokat létesítenek és kiszélesítik a tudományos-műszaki együttműködési. Hazánknak a Szovjelunió ütőn a legjelentősebb 1 ereskedelmi partnera a Német Demo! ratikus Köztársaság. A két ország tö ibezer komplex tudo­mányos dokume itációt is adott át egymásnak. Egyiie jelentősebb a vegy­ipari együttműködés is, amely nagy­ban hozzájárul a két szocialista or­szág fontos ipaiji termékeinek az elő­állításához és fejlesztéséhez. Nagyon jó mederben halad a két ország árucser »-forgalma. Közismert tény, hogy az i lmúlt években lénye­gesen bővült a gazdasági együttműkö­désük és az 19! В—1980-as időszakra vonatkozó népgazdasági tervek egyez­tetésével kialakultak a teltételek az árucsere-furgah m 57 százalékos nö­velésére. A két ország között tovább bővülnek a koqperációs kapcsolatok és egyre hasznosabbá válnak az egyes kerületek között a baráti láto­gatások, politikjai és gazdasági esz­mecserék. Jelentősen bő /ültek a két ország között a kulturális és sportkapcsola­tok. Idegenforgalmi szempontból is egyre széleseditek a kapcsolatok. A Német Demokratikus Köztársaság nemcsak a ga idaság fejlesztésében, ért el nagysikereket az elmúlt évtize­dekben. A szocialista építés adta nagy lehetőségek a : ömegsport fejlődésben is megmutatkoznak. A nem egész 18 milliós ország a sportban is nagyha­talom lelt, és sportolói világra szóló eredményeket érnek el, maguk mögé utasítva a legfejlettebb kapitalista országokat. Az NDK feji idése is méltóan bizo­nyítja, hogy a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom győzelme — amely utat nyitott a szocializmus építésé­nek, a szocialista országok létrejötté­nek — milyen óriási jelentőségű volt az emberiség történetében. —tt-

Next

/
Thumbnails
Contents