Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-10-08 / 40. szám

i 1977. OKTOBER t. XXVIII. árfolyam 40. szám. Ага: 1,— KCs Szabód földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Igényesebbek a jövő év feladatai Napjainkban földműveseink az őszi mezei munkák újabb jelentős szaka­szába léptek a jövő évi termés megalapozásával s egyúttal megkezdték a jövő évi tervfeladatok kidolgozását is. Az 1976-as év feladatainak irány­elvei igényesek ugyan, de teljesfthetők. A feladatok teljesítése annál fon­tosabb, mivel hatodik ötéves tervidőszakunk harmadik esztendeje jelentős mértékben járul hozzá a CSKP XV. kongresszusán kitűzött távlati felada­tok teljesftéséhez. Ezért a mezőgazdasági dolgozók elkötelezettségét és kezdeményező kész­ségét tovább kell növelni, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója előtt terebélyesedett ki. Ezt a munkalelkesedést a felada­tok terjedelmével és sürgősségével összhangban kell tovább bővíteni. A mezőgazdasági üzemek pártszervezetei és gazdasági vezetősége a dolgozók bevonásával tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az idei év leg­utóbbi három hónapjában észlelt munkaaktivitás üteme később se lankad­jon és így jó indulási alapot teremthetünk az 1978-as év tervfeladatainak teljesítésére. Hiszen a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jelentőségét tekintve nép­gazdaságunk döntő ágazatai közé sorolható. Legfelsőbb párt és állami szerveink figyelmének középpontjába került egyrészt az elért fejlődési szint értékelése, másrészt az új célok és feladatok kitűzése terén is. Az előző időszakban legfelsőbb pártszerveink üléseinek programján gyakran szerepelt a mezőgazdaság elmaradását okozó és bonyolult kérdé­sek megoldása a társadalom szükségleteit tartva szem előtt. Ugyanígy a termelés ütemének lelassulása, a mezőgazdasági dolgozók nyugdíja, a szö­vetkezetek konszolidálási problémái, a komoly aránytalanság tünete az újratermelési folyamatban és hasonló kérdések szerepeltek napirenden. jelenleg a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének problémái más-más jellegűek. Amint azt a CSKP KB 1975 októberi ülésén elfogadott dokumentumok megállapították, mezőgazdaságunk továbbra is fenntartja dinamikus fejlődésének aránylag gyors ütemét és sikeresen tölti be stabi­lizáló és nélkülözhetetlen szerepkörét közgazdaságunk általános fejlődé­sében, a lakosság életszínvonala növelésének biztosításában. A CSKP XV. kongresszusa ezért figyelmét a mezőgazdaság pozitív jel­legű tényezőinek objektiv értékelésére összpontosította, amely meghatá­rozza további fejlődésének ütemét ás irányát. Az elfogadott irányelvek egyike mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk egyre növekvő népgazdasági jelentőségének kihangsúlyozása s ennek alapján szükségszerűen gondos­kodni kell a termelés olyan ütemű növeléséről, hogy ezáltal tovább bö­­vithessük önellátásunk arányát az élelmiszerekből. De milyen az önellátás értéke napjainkban a mezőgazdasági termékek­ből? A létrehozott agrokomplexum önellátási méretaranya értékben kife­jezve 82—86 százalék között mozog, habár már 1974-ben a gabonafélékből 93 százalék, a növényi zsiradékokból 82,2, vajból 110,4, tojásból 104,7 és baromfihúsból 110 százalékos önellátási szintet értünk el. Másrészt viszont lényegesen megdrágult a fehérjetartalmú adalékanyagok, a foszfátok, az agrakémikáliák, a zsiradékot nyújtó nyersanyagok és más termékek ára, melyeket a kapitalista országokból vásárolunk, s ez igen kedvezőtlenül befolyásolja a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum behozatali-kiviteli pénzügyi mérlegét. Minden esetre ez is igazolja, hogy az önellátottság mértékének fokozását célzó irányvonal, amelyet a CSKP XV. kongresszusa tűzött ki, adott lehetőségeink mellett reális követelmény és az egyre romló, bizonytalan külföldi feltételek mellett politikailag és gazdaságilag is tel­jesen jogosult. Már 'most leszögezhetjük, hogy földműveseink becsülettel megbirkóznak a tervezett feladatokkal az idei esztendőben. A nyári munkák és az aratás sikerrel zárult és az elért 38,5 mázsás átlagos hektárhuzam a sűrűn vetett gabonafélék csoportjában az eddig elért és mezőgazdaságunk történetében felmutatható harmadik legjobb terméseredmény. A gabonaprogram megvalósításának eredményeiben köztársaságunk min­den járása és kerülete kivette részét kiváló, sőt egyes helyeken csúcs­hozamok elérésével, de akadtak átlagos, sőt átlagon aluli hozamok is, amit sok esetben a kiválókkal azonos feltételek mellett mutattak ki. Ez arra utal, hogy munkánkban még igen sok a tartalék, amelynek kiaknázá­sára az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani. Ez az idei őszi munkák sorén is nagyon időszerű, habár már teljes ütemben végzik. Az őszi mezőgazdasági termények hozama szó szerint gazdag, ezért az aratás so­rán szerzett minden jó tapasztalatot ki kell használni a termés begyűjtése érdekében és kedvező feltételeket teremteni, hogy njinden ami megter­mett idejében eljusson a raktárakba és az élelmiszeripar feldolgozó üze­meibe. Ugyanakkor meg kell alapozni az 1978-as év jövendő termését, ami szintén igen fontos feladat a szükségletek maradéktalan kielégítése érde­kében, ami igényes lesz hatodik ötéves tervünk harmadik esztendejében is. Az irányelvekben kitűzött feladatok abból indulnak ki, hogy az 1977 és 1978-as esztendőkben sikerül felújítani mezőgazdasági termelésünk dina­mikáját. Számolunk azzal, hogy 1978-ban az 1976-os eredményekkel össze­hasonlítva mezőgazdasági nyerstermelésünknek 10,7 és az állami alapok feltöltését szolgáló piaci árutermelésnek 14,5 százalékkal kellene emel­kednie. Az élelmiszeriparban e két esztendő során a nyerstermelés 9,1 és a piaci árutermelés 7,7 százalékos növekedésével számolunk. E feladatok igényességét az a tény is fokozza, hogy ki kell egyenlítenünk az elmúlt évben az igen kedvezőtlen időjárás okozta terméscsökkenés hiányait. A mezőgazdaságra és az élelmiszerellátásra háruló feladatok teljesíté­sét lehetetlen lesz a hatékonyság növelését célzó irányzat következetes megvalósítása nélkül teljesíteni. Az önellátottsági szint növelését célzó feladatokat sem lehet úgy értelmezni, a tervekbe lerögzíteni, hogy ezáltal a gazdasági hatékonyság kérdése a háttérbe szorulna. Éppen ellenkezőleg a hatékonyság, a gazdaságosság és a rendelkezésünkre álló termelési ala­pok. nyersanyagok célszerű felhasználása, a megfontolt beruházás döntő tényezőjét jelenti termelési feladataink valóra váltásának az előttünk álló időszakban. Az ilyen értelmezést kell minden irányító és vezető dolgozó tudatába beoltani. Azt akarjuk, hogy mezőgazdaságunkban és az élelmezés t^rén a termelés növelésének és hatékonysága fokozásának útján haladjon mindenki. (Folytatás a 2. oldalon) Lapunk tartalmából: Fiataljaink a legmagasabb szinten tanácskoztak * Békeoffenzfva az ENSZ-ben * Minőségi problémák a kukorica begyűjtésében * A gabonaprogram valóra váltósának élvonalában * Bevásárlás akadályokkal * A méhészek teendői októberben * Hasznos tanácsok * Gyakran kopogtatnak a tanácskérők * Jubileumi kiállítás * Október a kisállat­­tenyésztésben * Szovjet sikerek a nagybozamú növény­fajták nemesítésében * Fellendülőben a zöldségtermesztés * Az egyedi kiválasztás jelentősége * Huszonöt éves a Kertészeti és Faipari Főiskola * Emberek az őszi határban Mint ahogy minden évszak, az ősz is meghozta a maga szépségeit, érté­keit. ősszel nemcsak a búza, a rozs, az őszi árpa és a repce vetésének előkészítése ad bőven tennivalót, ha­nem a betakarítás is. A nagy őszi kampány kellős köze­pén látogattuk meg az Orechová Po­­tôň-i (dióspatonyi) Efsz-et, hogy a vetőszántás, valamint az ősziek vetése felől érdeklődjünk. Kalmár János efez-elnöknek, és Var­ga Imre ellenőrző bizottsági elnöknek a társaságában indultunk határszem­lére. — A télre készülődés egy kicsit versenyfutás az idővel, azért, hogy a fagyok vagy az esetleges esők megér­kezése előtt mindent betakarítsunk, s az utolsó őszi munka, a mélyszán­tás is befejeződjön. — így kezdte a beszélgetést Kalmár elvtárs, majd folytatta: , — Azt, hogy mikor fagy ki az eke a földből, senki sem tudja. Azzal vi­szont tisztában vagyunk, hogy a vető­­száiitás- és a vetés üteme nagyon Is befolyásolhatja a késő őszi munka be­fejezését. Ahány hektárral kevesebb talajmunka törlődik össze a követke­ző napokra, vagy hetekre, annyival biztonságosabban, az agrotechnikai követelményeknek annál megfelelőbb Időben tudjuk elvégezni a Jövő évi termést erőteljesen befolyásoló talaj­művelést. — Az elmondottakkal összhangban készítettük el őszi kampánytervünket, melynek összeállításánál figyelembe vettük szövetkezetünk termelési szer­kezetét, technikai felkészültségét. — Az őszi vetőszántást és az ősziek vetését hatszáz hektáron, szeptember tizedikén kezdtük el. A munka üte­mével elégedettek vagyunk, s agro­technikai tervünknek megfelelően ok­tóber első hetében mindkét munka­­folyamatot befejezzük. Személygépkocsink közben egy táb­la mellett fékezett, ahol két DT-típusű erőgép ekéi hasították a földet. A dü­­lőúthoz közelebb eső gép traktorosát, Kovács Lászlót a vetőszántás meneté­ről kérdeztük. — Ügy csináljuk, mint a magun­két — válaszolta kurtán. — Ez mit jelent? — Pontosan, jól odafigyelve min­denre. A keresetük hogyan alakul? — Egyes-egyedül aszerint, hogy mennyit teljesítünk. Hosszabbított mű­szakban naponta 12—14 órát szán­tunk. Természetes, hogy a teljesít­ménybért még kiegészítik a jutalma­zások: éjjeli műszakra és szombatra 25 százalékos, vasárnapra pedig ötven százalékot a fizetési pótlék. Az eléggé száraz, kemény talajt fi­gyelve tekintetünk önkéntelenül az ekevasra tévedt. Varga elvtárs szinte gondolatolvasóként azonnal hozzáfűz­te. 1 — Az ekevasakat rendszeresen na­ponta kétszer élesítjük. Kialakítottuk a nagyobb táblákat, a 60—80 hektá­ros földeken öröm szántani. A járási székhely felé vezető közút mentén elterülő hatalmas táblán az őszi búza vetése folyt. A Saxonia tí­pusú vetőgépbe éppen magot ömlesz­tettek, így módunkban állt Szabó György traktorossal, Lelkes Zoltán és Guruncz Péter vetőgépkezelőkkel el­beszélgetnünk. Az ősziek vetése volt itt a téma. — Kora reggeltől sötétedésig ve-, tünk. Átlagos napi teljesítményünk harminc hektár, — fogalmazott tömö­ren Lelkes Zoltán. Szavaihoz Szabó György még hozzáfűzte: — Ügyelünk természetesen a vetés minőségére is. Nálunk nem fordulhat elő, hogy a vetőgép egyik-másik csö­ve elakad, s pár méterre nem kerül mag. Ez a mi munkánk, közünk van a terméshez is. Meg aztán tavasszal jó érzés’gyönyörködni a hatalmas bú­zatáblában, arra gondolni, hogy ez itt a miénk, mi vetettük, s milyen egyen­letes, nincsenek benne foltok. Délre járt az idő, amikor visszatér­tünk a . szövetkezet központjába. A szövetkezet konyháján éppen az ebé­det készítették elő, hogy kiszállítsák a bő termés megalapozásán szorgos­kodó traktorosoknak. Az ebédszállító .kocsira több bádogkanna is felkerül. — Ennyire levesesek a diőspa^o­­nyiak? — vetettük fel. — Nem mondhatnám — válaszolt: mosolyogva Kalmár elvtárs. — A kan­nákban mosdóvíz van, tiszta kézből jobban ízlik az ebéd. Dolgunk végeztével elégedetten tá­voztunk a Dióspatonyi-i Efsz-ből, ahol a jövő évi termés szempontjából ele­get tettek a műszaki, munkaszerve­zési követelményeknek. Még egy örömteli tényt tapasztaltunk: őszi kam­pánytervük középpontjában a gépeket irányító ember szerepel. Csiba László Kukoricakőrők, letarolt földek hirdetik, hogy szinte észrevétlenül bele­zökkentünk az őszbe, s a kései barátságos napsugarak sem oszlatják el az őszi gondokat. Mert vannak! Nemcsak a termények betakarításéval kap­csolatban, ez ugyanis viszonylag simán megy, hanem főként az egyes zöldségfajták értékesítése terén (s. A Hurbanovoi (ógyallai) Efsz hatalmas gazdaságában javában folyik a cukorrépa betakarítása. A termésnek eddig a fele került a cukorgyárba, sem a szállítás, sem az átvétel terén eddig fennakadás nem volt. Bizony nagyon igyekeznek a szövetkezetesek, mert a napraforgó szárí­tásának rövidesen várható befejezése után felszabadul a szárítóberende­zés, ezzel egyidejűleg meg elkezdik a kukorica betakarítását. Egyidejűleg folyik a szüret is, melybe az iskolások, meg a nyugdíjasok szintén bekapcsolódtak. A szőlőt nagyon jó minőségűnek tartják a szak­emberek, 67 hektárról a termésnek már a 75—80 százaléka a feldolgozó üzembe került. A természet bőkezű volt, viszont értékesítési nehézségek vannak, a munka azonban simán megy — ez Anton Pastnrek főagronómus megállapítása. —incz—

Next

/
Thumbnails
Contents