Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-10-08 / 40. szám
i 1977. OKTOBER t. XXVIII. árfolyam 40. szám. Ага: 1,— KCs Szabód földműves Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja Igényesebbek a jövő év feladatai Napjainkban földműveseink az őszi mezei munkák újabb jelentős szakaszába léptek a jövő évi termés megalapozásával s egyúttal megkezdték a jövő évi tervfeladatok kidolgozását is. Az 1976-as év feladatainak irányelvei igényesek ugyan, de teljesfthetők. A feladatok teljesítése annál fontosabb, mivel hatodik ötéves tervidőszakunk harmadik esztendeje jelentős mértékben járul hozzá a CSKP XV. kongresszusán kitűzött távlati feladatok teljesftéséhez. Ezért a mezőgazdasági dolgozók elkötelezettségét és kezdeményező készségét tovább kell növelni, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulója előtt terebélyesedett ki. Ezt a munkalelkesedést a feladatok terjedelmével és sürgősségével összhangban kell tovább bővíteni. A mezőgazdasági üzemek pártszervezetei és gazdasági vezetősége a dolgozók bevonásával tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy az idei év legutóbbi három hónapjában észlelt munkaaktivitás üteme később se lankadjon és így jó indulási alapot teremthetünk az 1978-as év tervfeladatainak teljesítésére. Hiszen a mezőgazdaság és az élelmiszeripar jelentőségét tekintve népgazdaságunk döntő ágazatai közé sorolható. Legfelsőbb párt és állami szerveink figyelmének középpontjába került egyrészt az elért fejlődési szint értékelése, másrészt az új célok és feladatok kitűzése terén is. Az előző időszakban legfelsőbb pártszerveink üléseinek programján gyakran szerepelt a mezőgazdaság elmaradását okozó és bonyolult kérdések megoldása a társadalom szükségleteit tartva szem előtt. Ugyanígy a termelés ütemének lelassulása, a mezőgazdasági dolgozók nyugdíja, a szövetkezetek konszolidálási problémái, a komoly aránytalanság tünete az újratermelési folyamatban és hasonló kérdések szerepeltek napirenden. jelenleg a mezőgazdaság és az élelmiszeripar fejlesztésének problémái más-más jellegűek. Amint azt a CSKP KB 1975 októberi ülésén elfogadott dokumentumok megállapították, mezőgazdaságunk továbbra is fenntartja dinamikus fejlődésének aránylag gyors ütemét és sikeresen tölti be stabilizáló és nélkülözhetetlen szerepkörét közgazdaságunk általános fejlődésében, a lakosság életszínvonala növelésének biztosításában. A CSKP XV. kongresszusa ezért figyelmét a mezőgazdaság pozitív jellegű tényezőinek objektiv értékelésére összpontosította, amely meghatározza további fejlődésének ütemét ás irányát. Az elfogadott irányelvek egyike mezőgazdaságunk és élelmiszeriparunk egyre növekvő népgazdasági jelentőségének kihangsúlyozása s ennek alapján szükségszerűen gondoskodni kell a termelés olyan ütemű növeléséről, hogy ezáltal tovább bövithessük önellátásunk arányát az élelmiszerekből. De milyen az önellátás értéke napjainkban a mezőgazdasági termékekből? A létrehozott agrokomplexum önellátási méretaranya értékben kifejezve 82—86 százalék között mozog, habár már 1974-ben a gabonafélékből 93 százalék, a növényi zsiradékokból 82,2, vajból 110,4, tojásból 104,7 és baromfihúsból 110 százalékos önellátási szintet értünk el. Másrészt viszont lényegesen megdrágult a fehérjetartalmú adalékanyagok, a foszfátok, az agrakémikáliák, a zsiradékot nyújtó nyersanyagok és más termékek ára, melyeket a kapitalista országokból vásárolunk, s ez igen kedvezőtlenül befolyásolja a mezőgazdasági-élelmiszeripari komplexum behozatali-kiviteli pénzügyi mérlegét. Minden esetre ez is igazolja, hogy az önellátottság mértékének fokozását célzó irányvonal, amelyet a CSKP XV. kongresszusa tűzött ki, adott lehetőségeink mellett reális követelmény és az egyre romló, bizonytalan külföldi feltételek mellett politikailag és gazdaságilag is teljesen jogosult. Már 'most leszögezhetjük, hogy földműveseink becsülettel megbirkóznak a tervezett feladatokkal az idei esztendőben. A nyári munkák és az aratás sikerrel zárult és az elért 38,5 mázsás átlagos hektárhuzam a sűrűn vetett gabonafélék csoportjában az eddig elért és mezőgazdaságunk történetében felmutatható harmadik legjobb terméseredmény. A gabonaprogram megvalósításának eredményeiben köztársaságunk minden járása és kerülete kivette részét kiváló, sőt egyes helyeken csúcshozamok elérésével, de akadtak átlagos, sőt átlagon aluli hozamok is, amit sok esetben a kiválókkal azonos feltételek mellett mutattak ki. Ez arra utal, hogy munkánkban még igen sok a tartalék, amelynek kiaknázására az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani. Ez az idei őszi munkák sorén is nagyon időszerű, habár már teljes ütemben végzik. Az őszi mezőgazdasági termények hozama szó szerint gazdag, ezért az aratás során szerzett minden jó tapasztalatot ki kell használni a termés begyűjtése érdekében és kedvező feltételeket teremteni, hogy njinden ami megtermett idejében eljusson a raktárakba és az élelmiszeripar feldolgozó üzemeibe. Ugyanakkor meg kell alapozni az 1978-as év jövendő termését, ami szintén igen fontos feladat a szükségletek maradéktalan kielégítése érdekében, ami igényes lesz hatodik ötéves tervünk harmadik esztendejében is. Az irányelvekben kitűzött feladatok abból indulnak ki, hogy az 1977 és 1978-as esztendőkben sikerül felújítani mezőgazdasági termelésünk dinamikáját. Számolunk azzal, hogy 1978-ban az 1976-os eredményekkel összehasonlítva mezőgazdasági nyerstermelésünknek 10,7 és az állami alapok feltöltését szolgáló piaci árutermelésnek 14,5 százalékkal kellene emelkednie. Az élelmiszeriparban e két esztendő során a nyerstermelés 9,1 és a piaci árutermelés 7,7 százalékos növekedésével számolunk. E feladatok igényességét az a tény is fokozza, hogy ki kell egyenlítenünk az elmúlt évben az igen kedvezőtlen időjárás okozta terméscsökkenés hiányait. A mezőgazdaságra és az élelmiszerellátásra háruló feladatok teljesítését lehetetlen lesz a hatékonyság növelését célzó irányzat következetes megvalósítása nélkül teljesíteni. Az önellátottsági szint növelését célzó feladatokat sem lehet úgy értelmezni, a tervekbe lerögzíteni, hogy ezáltal a gazdasági hatékonyság kérdése a háttérbe szorulna. Éppen ellenkezőleg a hatékonyság, a gazdaságosság és a rendelkezésünkre álló termelési alapok. nyersanyagok célszerű felhasználása, a megfontolt beruházás döntő tényezőjét jelenti termelési feladataink valóra váltásának az előttünk álló időszakban. Az ilyen értelmezést kell minden irányító és vezető dolgozó tudatába beoltani. Azt akarjuk, hogy mezőgazdaságunkban és az élelmezés t^rén a termelés növelésének és hatékonysága fokozásának útján haladjon mindenki. (Folytatás a 2. oldalon) Lapunk tartalmából: Fiataljaink a legmagasabb szinten tanácskoztak * Békeoffenzfva az ENSZ-ben * Minőségi problémák a kukorica begyűjtésében * A gabonaprogram valóra váltósának élvonalában * Bevásárlás akadályokkal * A méhészek teendői októberben * Hasznos tanácsok * Gyakran kopogtatnak a tanácskérők * Jubileumi kiállítás * Október a kisállattenyésztésben * Szovjet sikerek a nagybozamú növényfajták nemesítésében * Fellendülőben a zöldségtermesztés * Az egyedi kiválasztás jelentősége * Huszonöt éves a Kertészeti és Faipari Főiskola * Emberek az őszi határban Mint ahogy minden évszak, az ősz is meghozta a maga szépségeit, értékeit. ősszel nemcsak a búza, a rozs, az őszi árpa és a repce vetésének előkészítése ad bőven tennivalót, hanem a betakarítás is. A nagy őszi kampány kellős közepén látogattuk meg az Orechová Potôň-i (dióspatonyi) Efsz-et, hogy a vetőszántás, valamint az ősziek vetése felől érdeklődjünk. Kalmár János efez-elnöknek, és Varga Imre ellenőrző bizottsági elnöknek a társaságában indultunk határszemlére. — A télre készülődés egy kicsit versenyfutás az idővel, azért, hogy a fagyok vagy az esetleges esők megérkezése előtt mindent betakarítsunk, s az utolsó őszi munka, a mélyszántás is befejeződjön. — így kezdte a beszélgetést Kalmár elvtárs, majd folytatta: , — Azt, hogy mikor fagy ki az eke a földből, senki sem tudja. Azzal viszont tisztában vagyunk, hogy a vetőszáiitás- és a vetés üteme nagyon Is befolyásolhatja a késő őszi munka befejezését. Ahány hektárral kevesebb talajmunka törlődik össze a következő napokra, vagy hetekre, annyival biztonságosabban, az agrotechnikai követelményeknek annál megfelelőbb Időben tudjuk elvégezni a Jövő évi termést erőteljesen befolyásoló talajművelést. — Az elmondottakkal összhangban készítettük el őszi kampánytervünket, melynek összeállításánál figyelembe vettük szövetkezetünk termelési szerkezetét, technikai felkészültségét. — Az őszi vetőszántást és az ősziek vetését hatszáz hektáron, szeptember tizedikén kezdtük el. A munka ütemével elégedettek vagyunk, s agrotechnikai tervünknek megfelelően október első hetében mindkét munkafolyamatot befejezzük. Személygépkocsink közben egy tábla mellett fékezett, ahol két DT-típusű erőgép ekéi hasították a földet. A dülőúthoz közelebb eső gép traktorosát, Kovács Lászlót a vetőszántás menetéről kérdeztük. — Ügy csináljuk, mint a magunkét — válaszolta kurtán. — Ez mit jelent? — Pontosan, jól odafigyelve mindenre. A keresetük hogyan alakul? — Egyes-egyedül aszerint, hogy mennyit teljesítünk. Hosszabbított műszakban naponta 12—14 órát szántunk. Természetes, hogy a teljesítménybért még kiegészítik a jutalmazások: éjjeli műszakra és szombatra 25 százalékos, vasárnapra pedig ötven százalékot a fizetési pótlék. Az eléggé száraz, kemény talajt figyelve tekintetünk önkéntelenül az ekevasra tévedt. Varga elvtárs szinte gondolatolvasóként azonnal hozzáfűzte. 1 — Az ekevasakat rendszeresen naponta kétszer élesítjük. Kialakítottuk a nagyobb táblákat, a 60—80 hektáros földeken öröm szántani. A járási székhely felé vezető közút mentén elterülő hatalmas táblán az őszi búza vetése folyt. A Saxonia típusú vetőgépbe éppen magot ömlesztettek, így módunkban állt Szabó György traktorossal, Lelkes Zoltán és Guruncz Péter vetőgépkezelőkkel elbeszélgetnünk. Az ősziek vetése volt itt a téma. — Kora reggeltől sötétedésig ve-, tünk. Átlagos napi teljesítményünk harminc hektár, — fogalmazott tömören Lelkes Zoltán. Szavaihoz Szabó György még hozzáfűzte: — Ügyelünk természetesen a vetés minőségére is. Nálunk nem fordulhat elő, hogy a vetőgép egyik-másik csöve elakad, s pár méterre nem kerül mag. Ez a mi munkánk, közünk van a terméshez is. Meg aztán tavasszal jó érzés’gyönyörködni a hatalmas búzatáblában, arra gondolni, hogy ez itt a miénk, mi vetettük, s milyen egyenletes, nincsenek benne foltok. Délre járt az idő, amikor visszatértünk a . szövetkezet központjába. A szövetkezet konyháján éppen az ebédet készítették elő, hogy kiszállítsák a bő termés megalapozásán szorgoskodó traktorosoknak. Az ebédszállító .kocsira több bádogkanna is felkerül. — Ennyire levesesek a diőspa^onyiak? — vetettük fel. — Nem mondhatnám — válaszolt: mosolyogva Kalmár elvtárs. — A kannákban mosdóvíz van, tiszta kézből jobban ízlik az ebéd. Dolgunk végeztével elégedetten távoztunk a Dióspatonyi-i Efsz-ből, ahol a jövő évi termés szempontjából eleget tettek a műszaki, munkaszervezési követelményeknek. Még egy örömteli tényt tapasztaltunk: őszi kampánytervük középpontjában a gépeket irányító ember szerepel. Csiba László Kukoricakőrők, letarolt földek hirdetik, hogy szinte észrevétlenül belezökkentünk az őszbe, s a kései barátságos napsugarak sem oszlatják el az őszi gondokat. Mert vannak! Nemcsak a termények betakarításéval kapcsolatban, ez ugyanis viszonylag simán megy, hanem főként az egyes zöldségfajták értékesítése terén (s. A Hurbanovoi (ógyallai) Efsz hatalmas gazdaságában javában folyik a cukorrépa betakarítása. A termésnek eddig a fele került a cukorgyárba, sem a szállítás, sem az átvétel terén eddig fennakadás nem volt. Bizony nagyon igyekeznek a szövetkezetesek, mert a napraforgó szárításának rövidesen várható befejezése után felszabadul a szárítóberendezés, ezzel egyidejűleg meg elkezdik a kukorica betakarítását. Egyidejűleg folyik a szüret is, melybe az iskolások, meg a nyugdíjasok szintén bekapcsolódtak. A szőlőt nagyon jó minőségűnek tartják a szakemberek, 67 hektárról a termésnek már a 75—80 százaléka a feldolgozó üzembe került. A természet bőkezű volt, viszont értékesítési nehézségek vannak, a munka azonban simán megy — ez Anton Pastnrek főagronómus megállapítása. —incz—
