Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-10-01 / 39. szám

1977. október 1.

SZABAD FÖLDMŰVES

13

Ha van takarmány, akkor tejből sincs hiány

Az egyesült szövetkezetben négy kombájn aratja a silókukoricát. Felvételünk Krajcsovics József kombájnos, Füzér Antal traktoros és Kázmér Sándor — 6 a pótkocsin igazítja el a zöldet — munkáját örökítette meg.

A kombájnoktól tizenöt traktor szállítja a zöldet a silógödrökbe, ahol lánctalpasok tömörítik a takarmányt. Egy-egy silógödröt hét nap alatt töltenek meg és zárnak le. (Kádek Gábor felvételei)

felüli kitermelésére és értékesítésére tettünk ígéretet. Amit vállaltunk, teljesítettük. A tejeladás félévi tervét 108 ezer literrel túlteljesítettük, és azon szőrgoskodunk, hogy ez az előny az év végéig ne csökkenjen, Inkább növekedjen, ha mód van rá. Nyolcszázhetvenöt tehenünk van s az év végéig még negyvenöttel növeljük az állományt. A napi és darabonkénti hasznosság (10,32 liter) a múlt évitől és az előirányzottól is jobb, s a tej

kor a takarmánygazdálkodás felől kérdeztem. — Márpedig mi azt szeretnénk, hogy soha ne legyen belőle hiány. Három hektár híján három és félezer hektár szántónk van. Ennek hatvanegy százalékán szemeseket, valamivel több mint huszonhárom százalékán takarmánynövényeket termelünk. Lucernából ötszáz hektárnyi volt az Idén. A kilenc tonnás átlaghozamot három kaszálásból elértük. A negyedik kaszálás már terven fe-Farkas Imre mérnök, főnövénytermesztő: Gvönyörű csöveket nevelt a kukorica, jó szilázs készülhet belőle...

lüli termést ad, így feltehetően elérjük a tizenegy tonnás átlagot, és teljesítjük a hozamnövelést célzó felajánlásunkat. A termés egy hányadát zölden etettük meg az állatokkal, más részéből takarmánylisztet készítet1 tünk, de hideglevegős szárítási eljárással szénát is tartalékoltunk a téli hónapokra. Kihasználtuk a másodvetés nyújtotta lehetőségeket, őtven hektáron szudánifüvet termelünk, negyven hektáron pedig intenzív szántóföldi legelőt létesítettünk a tehenek számára. Eddig csak a növendékállatok élvezhették a dús legelő nyújtotta egészséges környezetet és előnyöket.

— Az úton néhány traktorra! találkoztunk, apróra vágott zöldkukoricát szállítottak. Gondolom, teljes ütemben folyik a szilázsolás?

— Kétszáznyolcvannvolc hektáron termeltünk silókukoricát. Egy keveset zölden etettünk meg belőle, a zömét szllázsoljuk, mintegy ezer tonnából pedig szárítással készítünk értékes takarmányt. A növényzet szép, sok tejes csövet tartalmazó, jó minőségű a szilázs. A betakarítást négv darab КЯ—2,6-os szovjet kombájnnal végezzük, a zöldet tizenöt traktor szállítja, meg tömöríti a silógödrökben, így gvorsan megy a munka. Naponta négyszázötven-ötszázhúsz tonna szilázst vágnak le a gépek. Az átlaghozam harmincöt-negyven tonna közöttinek ígérkezik. Ha öntözhettük volna, most gazdagabb lenne a hozam. Ez ideig ezernégvszáz hektáron építettük ki az öntözőhálózatot, de mindössze hatszáz hektáron tudiuk locsolni a növényzetet, mert a Sigma nem szállította le határidőre a szükséges berendezést.

Az idén korán hozzáláttunk a szilázsoléshoz, hogv mire kezdetét veszi az őszi csúcsmunkák évadia. főleg a cukorréna begyűltése, adóiéra befejezhessük ezt a munkát. Talán túlságosan is korán indultunk, hiszen kezdetben csak huszonkilenc százalék szárazanyagot tartalmazott a szilázs. Ennek ellenére a minőség kiváló, és reméljük, hogy ízleni fog a teheneknek.

Ahogy elnéztem a gépek munkáját, bizony aránylag sok zöld maradt kint a tarlón. Valamit a gép gyúrt le, valami meg a talán feleslegesen megnúpozott pótkocsikról rázódntt le. A főnövénytermesztő igyekezett megnyugtatni — ami a tarlón marad, az sem veszik kárba. Délután jönnek a növendékállatok és felszedegetik az értékes takarmányt a gének után.

KÄDEK GÁBOR

Helikopteres növényvédelem

A mezőgazdasági termelés intenzív fejlődése az elmúlt évek folyamán hazánkban is különböző iparszerű termesztési rendszer kialakításához vezetett. A termeszíési rendszerek eddig főleg a szántóföldi növénytermesztésben honosodtak meg Az elért eredmények és tapasztalatok birtokéban azonban egyre nagyobb mértékben terjednek a kertészet és a szőlészei szakaszán is. Abhoz, hogy egy termesztési rendszer a célkitűzésnek megfeleljen, az egyes termesztéstechnológiai elemeknek a legfejlettebb technikai színvonalat kell elérni. A szőlőtermesztési rendszerek kialakítása csak a korszerű, komplex, magas technikai színvonalon álló növényvédelem biztosítésával képzelhető el. Ebben nagy segítséget jelentenek a helikopterek, amelyek az eddigi eredmények és tapasztalatok alapján a szőlőtermesztési rendszerek egyik alapvető elemét képezik. A növényvédelemben többféle helikopter használható; példőnl ez MI—1, MI—2, és legújabban a Ka 28-os típusú gépek. A felmérések szerint a helikopterek bizonyos fokú hátránya, hogy a merevszárnyú repülőgépekhez vagy a földi gépekhez viszonyítva nagyobb az egy hektárra jutó munkaköltség. Ennek ellenére alkalmazásuk több szempontból is előnyös, mégpedig:

— a betegségek járványos elterjedése esetén lehetővé teszik a gyors beavatkozást;

— a földi eszközökhöz viszonyítva nagy teljesítménnyel rendelkeznek és igy a védekezés nagy területeken és optimális időpontban végezhető el;

— a védekezést a talajállapottól függetlenül végre lehet hajtani;

— a kis vízmennyiségű permetlé közvetlenül eső vagy jégverés után is kipermetezhető, annak veszélye nélkül, hogy a permetlé túlságosan felhígulna;

— a kis vízmennyiség használata megkönnyíti a vízszállítást;

— a helikopter rotorja által keltett áramlat kedvezően befolyásolja a permetlé útját, s ezáltal mélyebben behatol a növényzet lombozata közé, ami főleg a gombabetegségek elleni védelemben fontos;

— a sebesség szabályozása jú manőverezést biztosit, elsősorban kedvezőtlen domborzati viszonyok között;

— segítségével hatékony védelemben részesíthetők a hagyományos telepítésű szőlők is;

— a helikopterek a repülőgépeknél sokkal kisebb és igénytelenebb felszálló helye következtében a töltés sokszor a kezelt terület közvetlen közelében végezhető el. Ez az improduktív repülési idő csökkenését, a repülésre alkalmas idő jobb kihasználását, és ezáltal a termelékenység kedvező alakulását eredményezi;

— végül a helikopterek alkalmazásával jelentős gépi és kézi munkaerő takarítható meg, ami főleg a munkaerö-hiányyal küzdő üzemekben előnyös.

Mindezek a tények arra ösztönzik a nagyüzemeket, hogy ne idegenkedjenek, de a lehető legnagyobb mértékben alkalmazzák ezt a korszerű növényvédelmi eszközt.

LECZO ISTVÁN, mérnök

W Ш Ж

es jól

Az évi tervfeladatok maradéktalan teljesítése megkívánja, hogy az aratáskor tanúsított lendülettel és erőfeszítéssel lássunk hozzá az őszi munkálatok elvégzéséhez. Hiszen tetemes mennyiségű szántóföldi terményt, valamint zöldséget, gyümölcsöt, szőlőt kell betakarítani, kezelni, tárolni és feldolgozni. Ezenkívül a jövő évi búzatermést is meg kell alapozni. Mindez nem könnyű feladat. Az idei tervhez viszonyítva a jövő év célkitűzése a mezőgazdasági termelés 3,4 százalékos, kimondottan a növénytermesztés szakaszán pedig a termelés 4,5 százalékos növelését irányozza elő.

Tavaly az előirányzott feladatokat nem tudtuk maradéktalanul teljesíteni. A mulasztást — a gabonafélék jó termésének köszönhetően — most bizonyos mértékben helyrehoztuk. Hogy a lemaradást teljes mértékben behozzuk, már most ősszel eredményesen kell dolgoznunk. Fő feladatunk, hogy jó szervezéssel, politikai munkával minden rendelkezésre állő emberi és gépi erőt mozgósítsunk, és maximális mértékben kihasználjunk. A feladatok teljesítése érdekében minden mezőgazdasági üzemnek, minden dolgozónak a munkák gyors, minőségi és szakszerű elvégzése legyen a fő jelszava.

A nyári csúcsmunkák elemzésekor felszínre kerültek a szubjektív okokból eredő hiányosságok. Ezekből nem egy tanulság vonható le. melyeket már ebben az évben is hasznosítani kell. A fogyatékosságok kiküszöbölésében jelentős tartalékok rejlenek. Szüntelen kiaknázásuk és feltárásuk a termelési színvonal fokozásának alapja.

A mezőgazdasági üzemekben, többek között a Nové Zámky-i járás Snranyi szövetkezetében — ahová a közelmúltban ellátogattunk — az őszi munkálatok mér javában folynak. A szövetkezet dolgozói a nyári munkák során, az aratásban helytálltak. A járásban a búza

58,12 mázsás és az árpa 48 mázsás hektárhozamával a harmadik helyre kerültek. A szovjet búzafajtákbúl elérték a hatvan mázsa átlagtermést. Céljuk, hogy becsületes, odaadó munkával, úgy mint az aratáskor, az őszi teendők végzésében is megállják a helyüket.

Visszatérve még a nyári munkálatokhoz, szükséges megjegyezni, hogy bár az aratást gyorsan, szervezetten ás jő minőségben elvégezték a szövetkezetben, nem sikerűit teljes mértékben megbirkózniuk a szalmabegyűjtés és a tarlóhántás gyors elvégzésével. Pedig a talaj nedvességtartalma és a gyomirtás, de a minőségi talajelőkészítés szemnontjából a gyorsan végzett tarlóhántás alapvetően tontos tényező. Ma már az intenzív gabonatermesztés jóformán valamennyi mezőgazdasági üzemben elterjedt. Ezért még nagyobb súlyt kell fektetni az agrotechnikai fegyelem betartására, amibe a talaj gyors felszabadítása és minőség; előkészítése is beletartozik.

Az őszi munkákra — Komora mérnök, a szövetkezet főnövénytermesztőjének szavai szerint — jól felkészültek. Valamennyi elvégzendő munka politikai és szervezési tervéi kidolgozták, javítóműhelyükben a nyári csúcsmnnkák közepette is azon szorgoskodtak az emberek, hogy a szükséges javításokkal idejében elkészüljenek.

A kétszázhatvarnégy hektáron termesztett silókukoricát már betakarították. Elsősorban a szilázs minél jobb minőségére törekedtek. Hogy a silógödröket négy, de legkésőbb hat nap alatt befedhessék, a betakarító gépeket, melyekkel jól el vannak látva, csoportosan alkalmazták. A megfelelő agrotechnika, az öntözés és a gyors betakarítás meghozta a gyümölcsét. A tervezett 280 mézsa helyett egyegy hektárról mintegy 320 mázsa jó minőségű zöldanyagot nyertek.

Mér a szemes kukorica betakarítását is megkezdték. A Csehországból visszatért kombájnokat idejében rendbehozták. így a betakarító gépek hiánya nem okoz gondot. Itt is teljes mértékben érvényesítik a gépek csoportos bevetését. A nyolcszázhatvan hektár kukorica termését harmincegy nap alatt akarják betakarítani. Arra törekszenek, hogy a betakarítás és a szárítás folyamatos legyen. Szárítóberendezésüket három műszakban üzemeltetik. Ez idén különös gonddal készültek fel a kukoricakóró betakarítására. A kórót száz hektárnyi területről a takarmányozásban — silóiét fellogó anyagként — hasznosítják, a lobbit pedig beszántják.

A jól fejlett, és gazdag termést ígérő cukorrépa betakarítását szeptember 15-én megkezdték. A betakarítást két menetben végzik. A három és ötsoros répafejelő és kiszedő gépekből elég áll rendelkezésükre. Jó munkaszervezéssel és a gépcsoportok maximális kihasználásával a kétszázhatvan hektáros terület termésének betakarítását harmincöt nap alatt akarják befejezni.

Szeptember utolsó harmadában hozzáfogtak az őszi búza vetéséhez is. A gabonafélék nagy részaránya szükségessé teszi, hogy az őszi búzának legalább 35—45 százalékát gabonafélék után sorolják be а vetésforgóba. Ebben az esetben különösképpen fontos az agrotechnikai intézkedések szigorú betartása. Ennek tudatában végezték el a szövetkezetben az őszi vetések alá a trágyázást és a magágy előkészítését. Az őszi búza fajtaösszetételében a szovjet fajták dominálnak; a kilencszázharmincöt hektáros búzaterületből negyvenhét százalékban részesednek. A hazai új nemesítésű fajtáknál — elsősorban a Solaris fajtával — jó tapasztalatokat szereztek, és most már a vetésterület tizennyolc százalékán részesítik előnyben őket.

A szövetkezet dolgozóira igényes feladat vár a mélyszántásnál is, amit hozzávetőlegesen kétezerkétszáz hektáron kell elvégezni a gazdaságban. Egyelőre nem áll rendelkezésükre kellő számú nagy teljesítményű traktor, ezért a gyors munkavégzés érdekében a meglévő traktorokat két műszakban üzemeltetik.

A szövetkezetben most minden intézkedés a fontos munkák gyors és jó minőségben való elvégzését célozza. A betakarításban, a szállításban és a szántásban szorgoskodó munkacsoportokat a szocialista munkaverseny keretében minőségi munkára ösztönzik. Célul tűzték, hogy legkésőbb november végéig az összes őszi munkákat befejezik. Az anyagi és műszaki előfeltételek ehhez adottak. Kedvezőtlen időjárás esetén a hnb-vel együttműködve jól szervezett társadalmi munkával igyekeznek majd biztonságba helyezni a kitermelt javakat. KLAMARCSIK MÄRIA, mérnök

A šuranyi szövetkezetben kétszázhatvan hektáron termett cukorrépa az idén. Betakarítását szeptember derekán kezdték meg, korszerű gépsorokkal. Foto: —bor

>3

A megközelítően háromezerkilenc- zsírtartalma is kedvezőbben alakul, száz hektár mezőgazdasági főldterü- mint a múlt év hasonló időszakában, létén gazdálkodó Dunajská Streda-i Pedig most sem etetünk a megenge- Dukla Efsz a példamutató tejtermelő dettnél több erőtakarmányt. Kiváló ezőgazdaságl üzemek közé tartozik, eredményeink forrása, az állattenyészmúlt évben 3645 literes tejhasznos- tők szorgalma és az igényeket kieléságot értek el a szövetkezet tehenei, gítő takarmánygazdálkodás.

vagyis naponta és darabonkénti átlagban majdnem tíz litert fejtek. Persze volt ennél sokkal jobb eredmény is a járásban, viszont az itteni szerényebb eredményt is értékelni kell, hiszen akik elérték, egyre magasabbra helyezik a mércét.

— Az idén 2 millió 930 ezer liter tej értékesítését vettük tervbe — említette a többi között Rácz Péter alelnök. — Később, a náchodi felhívásra válaszolva, 64 ezer liter tej terven

Igen, így szokott az már lenni. Ahol megfelelően összehangolják az állattenyésztést és a növénytermesztést, s mennyiség és minőség tekintetében is kifogástalan takarmánykészletet teremtenek az állatok számára, ott nem okozhat különösebb problémát a fejlesztési célkitűzések megvalósítása.

— Ahol bőven van takarmány, ott tejben sincs hiány — mondta Farkas Imre mérnök főnövénytermesztő, ami-