Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-10-01 / 39. szám

Lassan hűvösebbre fordul az időjárás, elérkezik az intenzív fűtés időszaka, a­­mikor is olyan nagy mennyisé­gű bantu halmozódik fel a ház­tartásokban, hogy a háziasszo­nyok nem tudnak mit kezdeni vele. Télen faluhelyen az uta­kat hintik fel vele, hogy ne csússzon annyira.de ehhez nem sok hamu kell. Arra általában kevesen gondolnak, hogy a ha-­­mut a kertészkedésben, a meg­művelt mezőgazdasági földterü­let trágyázására is fel lehet használni. A hamufélék alkalmasak trá­gyázásra. Olyan trágyafélesé­is ennyivel több hasznos és nélkülözhetetlen anyagot tar­talmaz. A hamu biológiai szem­pontból hasznára van a talaj­nak. A hamu szilikátos része serkenti a tápanyagok és a nedvesség megkötését szolgáló új, finom ásványi talajrészecs­kék kialakulását. Mint már em­lítettem, a túladagolás káros lehet. A Winnyii tulajnknn árán ként íegfeljebb tíz, a nehéz ta­lajokon esetleg száz kiló hamu hasznosítható évente. A hamut ősszel ásás vagy szántás előtt kell kiszórni, tavasszal pedig kielégítő nitrogéntrágyázást kell végezni. A növényi Immu értékes anyagokat tartalmaz Ne öntsük a szemétbe! gek, amelyek egyrészt táp­­anyagforrásként szolgálnak, másrészt pedig a talaj kaltúr­­rétegének és a növények gyö­­kérzetének megújulásét aerken­­tik.A hamufélék azonban külön­féle összetételnek. A lombos fék elégetésével nyert hamu például 3,5 % foszfort, 10 % ká­liumot és 30 Ц meszet tartal­maz (oxidokban kifejezve), vi­szont a barnaszén hamuja M % foszfort, 0,7 % káliumot és 16 *4 meszet juttat a talajba. S ezen kívül néhány olyan táp­anyagot is tartalmaz, amelyet «ég az ősi növények halmoztak fel testükben, s amelyeket nem lehet elégetni. Ezeket a tápanyagokat tehát felhasználhatjuk a termelői ■unokában. A hamufélék még aéhény létfontosságú elemet is tartalmaznak, főleg olyanokat, amelyekből gyakran kevés van a talajban. Ilyen például a mangán, a réz, a molíbdén stb. De a többi elemek sincsenek kárára a talajnak. A szilícium, a vas és az alumínium talaj­képző hatású. A hamnfélék hasznosításában Is ésszerűen és következetesen kell eljárni. Először is gondol­ni kell rá, hogy a talajtípusok változóak, és a termelt1 növé­nyeknek is eltérő talajigényeik vannak. Vannak olyan növé­nyeink, amelyek a meszes ta­lajt kedvelik, mások viszont in­kább a semleges, vagy éppen a savanyú kémhatású talajon díszlenek szebben. Ha a kisker­tész szem előtt tartja munkája során a növények ezen igé­nyeit, nagyon jól hasznosíthatja a hamuféléket. Persze az egy­oldalúságtól is óvakodnia kell. Ha meggondolatlanul nagy mennyiségű hamut juttat a földbe, könnyen kudarcot Vali­kat a kezdeményezése. A hamut ősszel ajánlatos fel­használni. Száz négyzetméter­nyi területre száz kiló hamut szórhatunk, majd a húsz centi­méteres termőréteggel jól elke­verve, bedolgozzuk a talajba. A termőréteget fgy 0,033 száza­lékkal gazdagabbá tettük, vagy-A hamuféléket komposztálás­sal hasznosíthatjuk a legéssze­rűbben, mert átlapátoláskor jól elkeveredik a humuszképző anyagokkal. Alapelv: a kom­poszt akár húsz százaléknyi ha­mut is tartalmazhat. A hamu ésszerű felhasználá­sával kiskertészeink feljavít­hatják sovány földjeiket, növel­hetik a szántóréteg vastagsá­gát. Itt főleg a nehéz és kö­zépnehéz talajokról, a koráb­ban parlagon heverő területe­ken létesített kerttelepek föld­jéről stb. van szó, de az inten­ziven művelt kunyhakertnek is jót tesz a mértékkel és szak­szerűen adagolt hamu. Egyébként, helytelen az a né­zet, hogy a műtrágyák a hamu­félékhez hasonlóan savanyítják a talajt. Mindig a trágyaféleség fiziológiai reakciójától függ a hatás, hiszen némely műtrá­gyánk éppen alkalikns, vagy éppen semleges típusú. S aki sok mészigényes növényt ter­meszt, könnyen meggyőződhet róla, van-e elég mész a talaj­ban. Egy maréknyi száraz föl­det tányérra téve óvatosan le­önt ecettel. Ha a föld pezsegni kezd, mint a szóda, akkor a ta­lajban elegendő mennyiségű mész vagy mészkőliszt van. SEVČ1K M. Megjegyzés: A fa elége­tése után visszamaradó szervet­len anyag legfontosabb alkotó­része a káliumkarbonát. Ebből a tűlevelű fák hamuja keveseb­bet (6%), a lomblevelű fáké többet (10%) tartalmaz. A fa­hamu PzOs-tartalma 2,5—3,5 %: A növényi hamu a szakiroda­­lom szerint általában 1—7 % Pz05-pt és 1—14 */« K'Q-ot tar­talmaz. Aki főleg káliumot sze­retne a földbe juttatni, az rozs­szalmával, a napraforgó szárá­val és héjával kísérletezzen. Ezek hamuja 15—40 •/» КгО-ot tartalmaz. A növényi hamukat mindenesetre jobb komposztok­­hoz keverve hasznosítani, mert közvetlen trágyaként erősen lú­­gosítják és cserepesítik a ta­lajt. Á szőlőeltartásról A szőlőeltartás nem más, mint az egészséges, érett szőlő­­ftlrtök szakszerű tárolása. Célja, a szőlőfogyasztás idejének meghosszabbítása, a téli hónapokra való kiterjesztése. Eltartásra az egészséges, teljes érésben szedett fürtök a leg­alkalmasabbak. A sérült (gombás, kártevők, jég stb k^mcí. tutid] bogyókat tartalmazó fürt ilyen célokra alkalmatlan. Legtovább a laza fürtű, húsos és vastag héjú bogyókból álló, rothadásra kevésbé hajlamos fajták tárolhatók. Vigyázat! A csapadékos időben vagy harmatosán szedett fürtök könnyeb­ben romlásnak indulnak. A tapasztalatok szerint téli eltartás­ra legalkalmasabb az Afuz Ali, a Hamburgi muskotály, a Chas­­selas-félék, a Csiri-csurí, a Kecskecsöcsű-félék, a Kecskemét virága, a Kövidinka, a Vörös dinka és az Othelló. A szőlő eltartására olyan helyiség kell, amelynek hőmér­séklete legfeljebb 2—10 °C, relatív páratartalma pedig 80—85 százalék. A helyiséget betárolás előtt mindig fertőtleníteni, és évente meszelni kell, majd légköbméterenként két-három gramm ként szükséges elégetni benne. Ha a fürtöt rövid vessződarabbal vágjuk le (a fürt fölött öt­hat, alatta pedig 15—20 cm), és a vessző felső részét párá­imnál lezárjuk, alsó felét pedig vízzel telt palackba állítjuk, akkor hosszú hónapokon ét fonnyadás nélkül eltarthatjuk a szőlőt (zöldkocsányú szőlőeltartás). A palack vizébe faszén­port kell tenni, hogy megelőzzük a víz poshadását. Igen egy­szerű és jó eredményt nyújtó módszer, a kamrában való táro­lás. A fürtöket egyszerűen a polcra rakjuk, vagy felaggatjuk. 'Az aggatás jobb, történhet zsinór, drót, vagy akár fém kampó segítségével. A szőlőt még szalmára vagy cserényre helyezve, sőt fűrészporba vagy parafadarába ágyazva Is jól eltarthatjuk a téli fogyasztás céljára. Csákvéri Géza ■ A szőlőeltartás tárolási formái: a — fürt, palack vízbe már­■ tott vessződarabkával; b — a fürtök felfüggesztése spárgával ■ a nyelüknél; c — fürtök felfüggesztése spárgával a csécsi £ részen; d — aggatás S alakú drótkampóval. ■ • l ’-V' í Ш ML* 5 Vajon hány hektáron van Szlovákiában ilyen elhanyagolt £ gyümölcsös? Dgy tűnik, néhol úgy gondolják — elég néhány­­a szór megszántani a széles sorközöket, a fasorokban pe­■ dig akár kétméteres gyomtenger is burjánozhat. Mit számít, £ hogy a beérett és kipergő magot messzire viszi a szél, s né­■ hány év múlva talán a közeli termőföldek is a gyümölcsöshöz S hasonlóan elgyomosodnak?! Foto: —bor Készüljünk az új tálkák kialakítására Tenyésztői munkánk koncep­ciója helyes. Más kérdés, ki és milyen mértékben veszi ki a részét a valóraváltásából. Nem szemléljük tétlenül a körülöt­tünk történő dolgokat? Itt fő­leg a tyúktartásra, a kiválasz­tásra és a nemesítésre gondo­lok. Fő küldetésünk a fajta­tiszta tenyészállatok színvona­lon tartása, nemesítése és töké­letesítése. A törzstenyészetek egyelőre kevés tenyészállatot produkálnak, nem elégítik ki a szaporítótenyészetek igényeit. Ezért minden évben tenyész­­kakas-vásárokat rendezünk. A tenyésztők gyakran nehezmé­nyezik, hogy nehéz jó fajtatisz­ta tenyészanyagot beszerezni. Nagyon igaz. A központi napos­csibe-nevelő állomások még nem képesek azt nyújtani, amit elvárunk tőlük. De hát akkor hogyan, honnan szerezzük be a tenyészanyagot? Talán otthonról kéne elindul­nunk. Maholnap elérkezik az új falkák kialakításának ideje. Sokkal könnyebb lesz válogat­nunk, ha legalább ötven csirkét neveltünk s idejében elvégez­tük az esedékes két selejtezést. Aki csak tíz-tizenöt csirkét tart, most nincs miben válogatnia, hogy jó törzset állíthasson ösz­­sze. A kiválasztáskor a baromfi külső (exteriőr) jelei, a hasz­nossága és az egészségi állapo­ta a fő meghatározó. Sokan csupán az egészségi állapotra szavaznak, de a tapasztalat azt bizonyltja, mindhárom tényező nagy fontosságú ismereteket szolgáltat a tenyésztőnek. A külső jelek, a külemi tu­lajdonságok fontosak, de nem döntő jelentőségűek. Továbbte­­nyésztésre olyan állatot válasz­tunk, amely jól fejlett, a köve­telményeknek megfelelő terme­tű, standardnak megfelelő toll­­rajzolattal rendelkezik, amely­nek az egyéb külső jelei (lá­bak, körmök, csőr, taraj, szem, fül stb.) is eleget tesznek a kö­vetelményeknek. A helyes elbí­ráláshoz, válogatáshoz persze az adott fajtával kapcsolatos alapkövetelményeket, a stan­dardot is ismerni kell. A köve­telmények ismeretében bizonyo­san azon fogunk fáradozni, hogy pl. a hemsir, leghorn, a fogolyszinű olasz, a vajandott, a barneveld, a rodejlend és va­lamennyi plimut lába sárga le­gyen, és az ujjaik is szabályo­san legyenek kifejlődve. A fev­­roll, dorking, orpington stb. faj­ták esetében világos vagy hús­­színű láb -a követelmény. Nagy figyelemmel bíráljuk el a fejet. Ennek küleme (taraj, szem, fül, lebeny, csőr, forma) szerint aránylag pontosan meg­határozhatjuk, ideális ivarjelle­­gű tenyészkakast, jó tojóstyú­­kot választottunk-e. Hibának számít, ha a taréj rosszul fej­lett, kettős fogak vagy oldal­­kinövések találhatók rajta stb. A tenyészkakasoknál ügyeljünk a lebenyre. Ha a standard sze­rint piros lebeny a követel­mény, akkor nem szabad 50 százaléknál nagyobb mértékben halványodónak vagy fehérnek lennie, és persze fordítva. A ta­raj oldalkinövései és a görbe ujjak általában a degenerálódás jeleként is szerepelhetnek a baromfiaknál. A kakasnál fi­gyeljük meg, helyesen fejlő­dött-e a hátsó njja, mert ennek hiánya vagy elkorcsodása gyak­ran csökkenti a kakas teljesitő képességét. Egészségügyi szempont. Ha kezdettől fogva egészséges kör­nyezetben tartottuk az állato­kat, most nincs sok gondunk. A kiszemelt állatok egészségi állapotáról legtöbbet majd az állategészségügyi intézmények valamelyikében készített vizs­gálat (TBC, baromfitífusz) eredménye mond. Ha a falká­ban tíz százalékosnál nagyobb a tífuszfertőzés, akkor az állo­mányt nem lehet szaporító te­nyészetté minősíteni, a beteg egyeúeket azonnal likvidálni kell s olyan intézkedéseket fo­ganatosítani, amelyek biztosíts, ják ar fertőzés terjedésének megakadályozását. A vérvizsgá­latot 2—3 hét elteltével ismét el kell végezni. Az egészségügyi szempontok közé sorolható a temperamen­tum elbírálása is. Az élénk, mozgékony, eleven tempera­­meniumú baromfi biztosan egészséges, életképes, testi és nemi aktivitásban jeleskedő. Ugyancsak árulkodó jelnek számít a tömeg is. Feltétlenül csak olyan állatokat válasz­­szunk ki továbbtartásra, ame­lyek elérik a megkövetelt élő tömeget. Haszontulajdonságok. A hasz­nosság elve még sokáig jelen­tős tényezőként fog szerepelni, még akkor is, ha mind többen már csupán kedvtelésből, sport­ból tartják a baromfit. Azokat a legproduktívabb tojóktól szár­mazó jércéket tanácsos besorol­ni az alapállományba, amelye­ket az első hasznossági évben módunkban volt ellenőrizni, és jól termeltek. Jó hasznosság várható: a jó életerőben és kondícióban lévő baromfitól; a jó testfelépítésű és külemi tulajdonságú, mérsé­kelt vagy élénk tempera mentu­­mű, villogó szemű tyúktól; a szorgalmas tyúkoktól, amelyek mindig keresnek valamit, ko­rán kelnek és későn térnek nyugovóra; a tojásrakást vi­szonylag korén kezdő jércéktől (megfigyeljük azonban a tojá­sok alakját és nagyságát is); a kakast gyakrabban felkereső tyúkoktól. Ha mindent megtettünk a fentiek szerint, még nem biz­tos, hogy zavarmentes lesz a munkánk. Az igazi tenyésztői és nemesitői munka az áj to­jástermelési évad kezdetével (október 1.) veszi kezdetét, a­­mikor is hozzálátunk az egye­denkénti hasznossági ellenőr­zéshez. (Zch) Meleg ivóvíz, több tej ■füliöldi szakemberek hu­­zamosabb ideig tartó kísérlettel bizonyították, a me­leg vízzel itatott állatok jobb tejtermelők. A megfigyelés alatt tartott kecskéknek állandóan rendelkezésükre állt a meleg (20 °C) ivóvíz, s ez hasonló eredményjavulást idézett elő, mint a szarvasmarhák meleg­vizes itatásával végzett kísérle­tek. A tudósok szerint a meleg ivóvíz kedvezően befolyásolja a takarmányok hasznosítását, s lényegében ez idézi elő a tej­hasznosság növekedését. A kí­sérleti csoport kecskéinek átla­gos napi tejtermelése a koráb­bi 1,6 kg-ről 2,3 kilóra javult, a meleg ivóvíz fogyasztása kö­vetkeztében. (Tierwelt) A kecskéknek — tenyészállatoknak és növendékeknek — hasznosság és egészség szempontjából egyaránt jót tesz a legeltetés. Foto: —dek Becses vendégek SEN ICÁN — A OHoiiiszéduü ■SZönaTíSTa országok kertbarát mozgal­mát képviselő küldöttségek hatnapos csehszlovákiai lá­togatásuk jelentős hányadát tapasztalatszerzésre fordí­tották. A többi között ellá­togattak a Szlovákiai Gyü­­mölcsészek és Kiskertészek senicai helyi szervezetének kunovi kerttelepére is. Itt K r ä á k elvtárs, a kerttelep vezetője Üdvözölte a kedves vendégeket, majd beszámolt a kertbarátok tevékenységé­ről. Elmondta, hogy a kért­­telepet 1972-ben kezdték építeni egy akkor még kiet­len, mintegy huszonöt fokos lejtésű domboldalon. Az évek folyamán kiépítették az ivó- és öntözővíz-hálózatot, szi­lárd utakat létesítettek, szo­ciális és kulturális célokat szolgáló központi épületet, valamint a műtrágya és a permetanyagok előírásnak megfelelő tárolását szolgáló helyiséget építettek. A több mint hat hektáros területen ma kilencven kiskert van, s a pár éve még csak gyo­mot termő domboldal gyü­mölcsöt, zöldséget ad a föld művelőinek. No, meg virág Is terem bőven, mindig var. mit tenni a vázába otthon. Ezt követően Senlcán az épülő „Kiskertészek Házá-t“ tekintették meg a küldöttsé­gek tagjai. A létesítményt az SZGYKSZ járási bizottsága építi, természetesen a Szö­vetség központi bizottságá­nak hathatós anyagi-erköl­csi támogatásával, hiszen több mint 350 ezer korona ráfordításról van szó. To­vábbi ötvenezer koronát képvisel az SZGYKSZ helyi szervezetei tagjainak fel­ajánlott segítsége. A járási bizottság ügy szervezi a munkát, hogy minden hétvé­gén más-más alapszervezet tagjai segítkezzenek az épít­kezés mielőbbi befejezésén. Komoly létesítményről van sző, hiszen nemcsak irodák lesznek itt, hanem raktárak, garázsok, és a Kertészeti Szolgáltatások vállalatának szaporítóanyag telepe is itt kap helyet. Vendégeink el­ismeréssel vették tudomásul, hogy egyszerre öt ilyen hasznos létesítményt épí­tünk Szlovákiában. —dek

Next

/
Thumbnails
Contents