Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-10-01 / 39. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 6 1977. október í. A TARTALÉKOK feltárása a tehenészet fejlesztésének FELTÉTELE Ha közelebbről szemügyre vesszük az egyes mezőgazdasági üzemek gazdálkodását, nem egy fogyatékosságra, vagy kellő mértékben fel nem becsült tartalékokra tapintunk. Ezek a negatív tényezők Jelentős mértékben kihatnak a termelési eredményekre és hátráltatják a fejlődést. A mezőgazdasági termelés fellendítését, az igényes feladatok maradéktalan teljesítését csak abban az esetben valósíthatjuk meg. ha valamennyi mezőgazdasági üzem az erőfeszítést a hibák kiküszöbölésére, a tartalékok jobb kihasználáséra irányítja. A termelési színvonal fokozásának anyagi és műszaki feltételei adottak. Hogy ezeket a lehetőségeket maximális mértékben érvényesítsük, a mezőgazdasági üzemeknek nagyobb figyelmet kell fordítani a saját források és belső tartalékok jobb kihasználására. Az állattenyésztési termelés színvonalának fokozásában többek között még jelentős tartalékok vannak a takarmányalap megteremtésében. Ezek elsősorban a tömegtakarmányok maximális kihasználásában, a hektárhozamok növelésében, a betakarítási veszteségek csökkentésében, a hatékony etetési technológiában, de legfőképpen a takarmányok minőségének fokozásában rejlenek. Sajnos, éppen e téren bukkanunk rá a legnagyobb fogyatékosságokra. Főleg a tartósítási és tárolási technológiában sok még a helycehoznivaló. Ezenkívül íöbtr figyelmet érdemelnek a korszerű tartósítási eljárások, az újszerű berendezések, melyek lehetővé teszik a terimés takarmányok saját üzemen belüli előállítását s ezáltal az etetés hatékonyságának növelését. E tartalékok feltárásával és kihasználásával teremthető meg az ésszerű takarmánygazdálkodás, amely az állattenyésztés és a növénytermesztés összhangjának egyik fontos előfeltétele. Természetesen nem lehet figyelmen kívül hagyni az állatok genetikai potenciálját, a termelés ésszerű szakosítását és összpontosítását, valamint az üzemek közötti együttműködésben rejlő lehetőségek kihasználását sem. A Nové Zámky-i járás Dvory nad Zitavou-i szövetkezetében tett látogatásunk során afelől érdeklődtünk, hogy a szövetkezet dolgozói feladataikat hogyan teljesítik, és mit tesznek annak érdekében, hogy a termesztés további fejlesztését biztosítsák. Az állattenyésztésben elért eredményekről Pekarik József mérnök, a szövetkezet főállattenyésztője tájékoztatott. Az utóbbi évek során a legnagyobb fejlődést a tejtermelésben érték el. A szövetkezetben felismerték a tehénállomány magasfokú genetikai potenciáljának fontosságát. Ezért 1969-től az eredeti szlovák-tarka tehénállományukat fokozatosan fekete-tarka, 1976- ♦61 pedig vörös-tarka apaállatokkal keresztezik. Már a keresztezés első évében az egyforma körülmények között tartott eredeti és keresztezett egyedek között a tejtermelésben 400, de esetenként 800 literes különbségek mutatkoztak, a keresztezett tehenek javára. Míg 1969-ben évi átlagban egy-egy tehéntől 2057 liter tejet fejtek, addig ez idén előreláthatólag elérik az évi 3010—3020 literes tejtermelést. Az első Írét hónap átlagában egyegy tehéntől 9.11 liter tejet fejtek naponta. Ezáltal augusztus végéig a tejtermelési tervet 3 százalékkal túlteljesítették, és az eladási tervet százszázalékra teljesítették. A feladatuknak ugyan eleget tettek, de bogy a tehenek tejelékenységét megtartsák, aránylag nagy mennyiségű abraktakarmányt fogyasztottak. Az év elejétől — hét hónap átlagában — egy liter tej előállítására tehenenként és naponta 34 dkg abrakot etettek. A téli hónapokban még ennél is többet, mégpedig 41 dekát. Tömegtakarmányokkal jól el voltak látva, ebben nem volt hiba. Ellenben a siló minősége rossz volt és ez kedvezőtlenül hatott a tejtermelésre, és növelte az abrakfogyasztást. E tények szemléltetően rámutatnak arra, hogy mennyire fontos a tartósítási technológia következetes betartása. De nemcsak ez. A jó minőségű silónak alapvető követelménye, a kellő időben — még aránylag alacsony nedvességtartalom mellett — végzett betakarítás. A kukoricasiló minősége megfelelt, ellenben a leveles répafejek, valamint a cukorrépa-szelet nagy nedvességtartalma következtében az erjedési folyamat kedvezőtlenül alakult. A hagy mennyiségű silóiét a silóba kevert szalma sem volt képes felfogni. A cukorrépa megfelelő időben végzett betakarításakor ez alig fordulhatott volna elő. A zöldtakarmányozásra szánt őszi és nyári keverékek több táblán elgyomosodtak, s ez is rontotta a takarmány minőségét. Ezért alapvetően fontos, hogy ne csak a szemeseknél, vagy a gumós és gyökérnövényeknél, hanem á takarmánynövényeknél is következetesen harcoljunk a gyomok ellen. A megfelelő takarmánygazdálkodást a szövetkezetben jelentős mértékben hátráltatja a korlátozott öntözési lehetőség. Pedig köztudott, hogy úgy az évelő, mint az egyéves takarmányok kockázatmentes termesztése, valamint a nagy hektárhozamok elérése csak öntözési viszonyok mellett biztosítható. A szövetkezetben ez idén a tarlókeverékek egy részét már learatták. Ezenkívül a harminc hektáros intenzív legelőt is öntözték. A legelőgazdálkodás terén bizonyos tartalékok találhatók. A villanypásztorok hiánya következtében az üszőket és a teheneket szabadon legeltették. Ez lehetetlenné tette a legelő hatékony hasznosítását, a legeltetés jó szervezését, s ezáltal az intenzív legelő követelményeknek megfelelő kezelését. E fogyatékosságok kiküszöbölése érdekében jövőre be akarják vezetni a szakaszos legeltetési módszert, amely lehetővé teszi a legelő hatékony kihasználását, trágyázását és öntözését. Ezenkívül kibővíti az öntözhető területet is. Istenes Andor, a szövetkezet főnövénytermesztöje megjegyezte, hogy ez idén — okulva a múlt év hiányosságaiból — megtettek mindent, hogy az állatok részére megfelelő mennyiségű, de legfőképpen jő minőségű takarmányt biztosítsanak. A 619 hektáron termesztett lucernából ez idén gazdag termést takarítottak be. Az első három kaszálás átlagában — szénában számítva — 81,24 mázsa hektárhozamot értek el. Arra törekedtek, hogy a lucernát biológiailag a legmegfelelőbb időpontban kaszálják és gyorsan, veszteségmentesen begyűjtsék. A lucernából jó minőségű szenázst, lucernaiisztet és szénát készítettek. Különös gonddal végezték a silókukorica betakarítását. A 425 hektáros területet tíz nap alatt betakarították. A gyors betakarítással elérték, hogy a nyoicszáz tonnás befogadó képességű silógödröket öt nap alatt megtöllötték. A kukorica betakarítását akkor kezdték, amikor a növényzet elérte a 25 százalékos szárazanyag tartalmat. Ezenkívül arra ügyeltek, hogy a szecska minél rövidebb legyen. Ezáltal biztosüotlák a siló jó minőségét. Hogy a téli időszakra minél több tömegtakarmányt biztosítsanak, a nyár folyamán rendszeresen kaszálták a szövetkezet közelében lévő nem mezőgazdasági területek fűállományait is. Ebből hozzávetőlegesen hatszázötven mázsa jő minőségű szénát készítettek. Ezenkívül a begyűjtött szalma kb. húsz százalékát is takarmányozásra hasznosítják. Télen a szecskázott szalmát szenázzsal. vagy silóval keverve etetik. Kár, hogy mezőgazdasági üzemeinkben nem becsülik fel teljes mértékben a szalma takarmányozási értékét. Pedig a szalma magas szerves és ásványi anyag tartalmával jelentős fontosságú pőttakar;mánynak tekinthető. Különböző ízesí: téssel és kezeléssel nagy mértékben fokozható a táplálóértéke és takarmányként! hasznosítása. A szövetkezet ez ideig saját pogácsázó berendezéssel nem rendelkezik, és ezt nagyon hiányolja. Egy pogácsázó berendezés üzembe állítása lényegesen megkönnyítené a takarmányok készítését, valamint az etetést, ezenkívül jelentős mértékben hozzájárulna a jobb takarmány gazdálkodáshoz is. Egyelőre csak egy MGT típusú forrőlevegos szárítóberendezéssel rendelkeznek. Ebben ez idén 1100 tonna lucernalisztel készftettek. A szárító berendezésük kihasználásában is még jelentős tartalékok rejlenek. Hiszen a szárítással — a lucernán kívül — egyéb takarmánynövényekből is nagyon értékes, nagy tápanyagtartalmú szárítmány készíthető. Egy рол gácsázó berendezés üzembeállításával, valamint a szárító jobb kihasználásával jelentős mértékben csökkenteni lehetne az aránylag nagy abraktakarmány fogyasztást. A szövetkezetben elkövetnek mindent, hogy a tehénállomány hasznosságát fokozzák. Ennek érdekében a tehenészet összpontosítására törekszenek. Jövőre már üzembe állítják a legkorszerűbb berendezésekkel felszerelt, 1200 férőhelyes tehénistállót. Ide összpontosítják majd az egész tehénállományukat. De hogy a költséges létesítmény üzemeltetése kifizetődővé váljon, növelni kei) a tejtermelést, és ez csak a meglévő tartalékok feltárásával, a fogyatékosságok kiküszöbölésével válik lehetővé. KLAMARCSIK MÄRIA, mérnök Jó úton a feladatók teljesítése felé ! Az első Aiat hónap eltelte után a mezőgazdasági lizemek elkészítették a gazdálkodás mérlegét, hogy az eredmények birtoiában felmérhessék: az egyes termelési szakaszokon milyen intézkedések szükségesek a termelés növelése érdekében.. A félévi eredmények felől éideklődve felkerestem Beringer Árpád mérnököt, a Csilizközi Efsz főállatte nyésztőjét. Az első félévet az állattenyésztés szakaszán eredmé nyesen zárták. A félévi termelési tervüket 116,8 százalékra teljesítették, jmi koronában közel ötmilliós többlettermelést jelent. A főállattenvésztö m igjegyezte, hogy ezek az eredmények a dolgozók jó munkájának, a megtel ;lö takarmányellátásnak, s a színvonalas tenyésztői munkának köszönhe ő. Az állattenyésztés Szakaszán 4100 szarvasmarhát, 15 ezer sertést, valan int közel hatvanezer tojót tartanak. Amikor a szarvasmarha-tenyésztésre terelődött a sió, a főállattenyésztő a következőket mondotta: ■ — A szarvasmarha-tenyésztés szakaszán — melyne к vezetője Nagy Zoltán — a termelési tervünkhöz, valamint az elmúlt < v erédményeihez viszonyítva az idei év első felében jelentős javulást é tünk el. Az első félévre előirányzott 8,88 literes fejésl átlaggal szembe i 9,53 liter tejet fejtünk egy-egy tehéntől napi átlagban. Ezáltal a félé' i tervünket 110 ezer literrel túlszárnyaltuk. Nagy. gondot fordítottunk a tenyészállatok kiválasztására, a megfelelő takarmányozásra, az állatok »ondozáséra. Jelenleg szlovák-tarka fajta képezi állományunk túlnyomó tő tbségét, de fokozatosan áttérünk a kanadai típusú fekete-tarka állomány kialakítására. Ugyanakkor bővítjük a telepekhez közel álló legelő területit, mert saját tapasztalatainkból tudjuk, hogy a legelőgazdálkodással a tejhozam lényegesén növelhető. Körülményeink között a tejhozam átlagben egy literrel magasabb a legelővel rendelkező telepeinken. Nagyon jól alakult a borjazás ts, amely! a jó fogamzásnak, valamint a tehénállomány megfelelő életkori összetételének köszönhető. ! A szarvasmarháknál a tervezett 0,86 kilóval szemb m 0,92 kg súlygyarapodást értek el az első félévben. Ehhez nagy mértél :ben hozzájárul a hí- . zóbikájk 1(10 kg-os átlagos napi súlygyarapodása. Az állatok etetésére a takarmányt saját pogácsázó berendezésükön készítik. A szemcsézett takarmányt szalma, lucernaliszt és abraktakarmány kévéi ékéből állítják össze. A takarmányszalmát 40—52 százalékos arányban kevi rik. Beringer mérnök megjegyezte, hogy amióta ezzel a takarmánnyal etettek az év minden szakaszában, az állatok súlygyarapodása nagyobb és kié ;yenlítettebb. KfilQnöseri 'jő elédmenyéRéť'érhéTs'' él' á’balönyi ‘hizlaldába i, áhoí a hízóállatok túipyomóan a kötetlen tartású istállóban vannak elhelyezve. A szövetkezet sertéstenyésztését — melynek irány tója Hlatka Pál mérirtök”! n-yfásáiJiiöS;„kiváló-eredmény., jellemzi...A. gondos tenyésztői munka, a Sertésistálló! folyamatos felújítása, a magasabb szint í gépesítés meghozta az eredményt. A négy év-vel ezelőtt' egyesített szövetkezetben a sertéstenyésztés1 nagyot- fejlődött. Ennek legjobb blzonyítékf a sertéstenyésztés 'szakosítására törekvés.. írre a célra a palkovicovoi állattenyésztő telepet ätépiťetíék. A telep technológiái Ŕerendezése — am: t a szövetkezet szaketerveztek_ úgy áz .állategészségügyi, mint a zootechníkai követelményeknek teljes mértékben megfelel. A rácspadlť s, nagyteljesítményű Szellőztető berendezéssel, csörendszeres etetővel ellá ott Istállók kielégítik a velük szemben állított igényeket. Ezt a telepet n alacelőállításra rendezték b'e. A sertéshús termelés területén nagy jelen őséggel bírnak a Cslíizradványon és Patason üzembe helyezett 1400 férőhelyes sertéshizlaldák. Ezek szintén rácspadlősak és csőrendszerü etetőben ndezéssel vannak ellátva. E létesítményekben két dolgozó végzi el az 14 Э0 sertés körüli teendőket. Nem beszélve arról, hogy a napi súlygyarapo lás eléri a hatvanöt dekát. Az első félévben a hízósertéseknél 59 dkg áüagos napi súlygyarapodást- értek el. A sertéshús termelési tervét 750, a: eladási tervet pedig 320 mázsával túlszárnyalták. A malacok elválasztási tervét — amely egy kocára számítva, szövetkezett átlagban 8,8 darab vol , — az első félévben túlteljesítették. Egy-egy kocától 9,7 db malacot választottak el.- A szövetkezet állattenyésztésének harmadik ágaza a — amelynek szakvezetője Szőcs László — a baromfitenyésztés. A tér nelésben Itt sem maradtak el az előbbiektől, sőt termelési tervüket messzemenően túlteljesítették. Beringer Árpád a baromfitenyésztés eredmé íyeit így jellemezte: — Baromfitenyésztésünk három részre osztható a jércenevelésre, a tojástermelésre és a baromfihús termelésre. A -balon yí telepen tartjuk a jércéket, továbbá a közel hatvanezer tojót befogadó i égy csarnokban összpontosítjuk a tojástermelést is. Jelenleg Shaver star ross 288-as tojőhibririet'fartünkT'iiz a líitírid már évek óta bizonyítja ma; as termelőképességét. Az elmúlt évben nagyon egészséges, jő jérceállomány: neveltünk, ami megnyilvánul az idei tojástermelésünkben. Énnek eredmé lyeként az idei félévi tervünket 1 millió 600 ezer darab tojással tűlteljes tettük. Az sem elhanyagolható eredmény, hogy az első félévben egy te jás előállítására csak 130 gramm takarmányt használtunk fel. Jelentősen jt vult a tojás minősége is, ami az első osztályú tojások százalékarányának emelkedéséhez vezetett. Annák ellenére, hogy a brojlereket eléggé mos oha körülmények között tartjuk, a baromfihús eladási tervünket 71 má :sával túlteljesítettük. Egy kiló baromfihús előállítására 2,7 kg takarmány használtunk fel. A fent említett eredmények alapján megállapíthat uk, hogy a csilizközi szövetkezet állattenyésztői sikeresen zárták az első élévet és jó úton haladnak az idei tervteljesítés felé. Persze annak tel esítéséhez még sok Odaadásra, felelősségteljes munkára lesz szükség. Vörös György Fiatalos lendülettel A megfelelő takarmányalap csak úgy teremthető meg, ha a mezőgazdasági üzemekben nagyobb gondot fordítanak a tömegtakarmányok termesztésére. Jogosan felmerül a kérdés, hogyan oldható meg a tömegtakarmányok mennyiségének fokozása. A gabonaprogram megvalósításának alapvető követelménye, hogy a hektárhozamok növelésével egyidejűleg bővítsük a vetésterületeket is. A termőtalaj területi növelésével ma már nem számolhatunk. F.zenkívul kukoricát. cukorrépát, burgonyát, repcét és egyéb fontos növénykultúrákat is csak a szántóföldön termeszthetünk. Ezért a takarmánytermesztés növelése nem mehet a szántóföld rovására. Ellenben a takarmányok réteken és legelőkön sikeresen termeszthetők. Sőt jelentős mennyiségű takarmányt nyerhetünk a nem mezőgazdasági terület fütermésének hasznosításával is. A ruskovi szövetkezetben a tömegtakarmányok növelésének kérdését sikeresen megoldották. Amikor a közelmúltban Truhan Bertalan mérnökkel, a szövetkezet állattenyésztési ágazatának huszonhat éves vezetőjével találkoztam, örömmel közölte, hogy a tömegtakarmány már födél alatt van. Hogy a termést minél gyorsabban biztonságba helyezzék, a szövetkezel valamennyi dolgozója segített a betakarításban. A szövetkezet nyolc község mezőgazdasági területének összevonásával jött télre. A községek határában hozzávetőlegesen ntven kilométernyi ulak húzódnak. A szövetkezet dolgozói ezért elhatározták, hogy a takarmányalap bővítésére kihasználják az útmenti árkok fütermését is. Hogy a fűtermést necsak a természetre bízzák, nagyon célszerűen már ősszel és tavasszal a sáncokat is műtrágyázták. Az útmenti sávokat a gazdaságok között arányosan szétosztották. Az egyes gazdaságok vezetőit konkrét pártfeladattal bízták meg, hogy a kijelölt területeken szervezzék és irányítsák a fű lekaszálását és begyűjtését. A szövetkezel valamennyi gazdaságában ezt a feladatot maradéktalanul teljesítették. Ebben az elismerésre méltó munkában részt vettek az összes szövetkezeti tagok és alkalmazottak. Ehhez nagy mértékben hozzájárult a helyi nemzeti bizottságok vezetőinek segítsége is,' akik társadalmi munka szervezésével a nem mezőgazdasági területeken lévő széna begyűjtésébe bekapcsolták az egyes községek lakosságát is. Különös megbecsülést érdemelnek a fiatalok, akik szintén odaadóan és becsületesen végezték munkájukat. A sikerrel koronázott társadalmi munkában nagy segít1 séget nyújtott például a d'urkovi részleg huszonkilenc tagú munkacsoportja, amely Bálik András vezetése alatt szombatonként és vasárnaponként is nnfeláldozóan dolgozott. Truhan elvtárs megjegyezte: ennek a sikeres társadalmi munkának köszönhető, hogy az útmenti sáncokról tíz vagon jó minőségű szénát gyűjtöttek be. Ez a menynyiség pedig hatvanezer liter tej kitermeléséhez elegendő. A szövetkezet e társadalmi munkával valóban követésre méltó példával járt elől. Ez egyben arról is tanúskodik, hogy a szövetkezet dolgozói fiatalos, kommunista lendülettel és elszántsággal állnak hozzá a feladatok teljesítéséhez. IVÄN SÁNDOR Szlovákiában hozzávetőlegesen hatvanezer hektáron termett cukorrépa az idén. A déli járásokban szeptember derekán kezdetét vette a betakarítás, hogy a szükséges készlet kialakítása után azonOal beindulhassanak a cukorgyárak is. A szlovákiai termelőktől száznegyvenüt felvásárló központban veszik át a répát; az időjárás egyelőre kedvez u gépeknek és az embereknek, feltehetően nem lesz fennakadás a cukorgyárak nyersanyagellátásában. Foto; —bor
