Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-10-01 / 39. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 149-en a világszervezetben MEGNYÍLT AZ ENSZ-KÖZGYÜLÉS 32. ÜLÉSSZAKA Hosszú előkészítés, diplomaták sür­gős utazásai és a szocialista orszá­gok, főként a Szovjetuniő részéről beterjesztett világjelentőségü pozitív javaslatok előzték meg az Egyesült Nemzetek Szervezete Közgyűlésének Idei, 32. ülésszkát, mely a múlt hét derekán nyílt meg. Közvetlenül előt­te nyilvánosságra hozták Kurt Waldheim főtitkár összefoglaló jelentését az előző 31. ülésszak mun­kájával, illetve az ülésszak fő munka­területének az egyetemes leszerelés­nek kérdéseivel kapcsolatban. A je­lentés rámutatott a fegyverkezés fo­kozódásának borzalmas világkövet­­kezményeire, az éhség és a nyomor fokozódására, megadva ezzel a ta­nácskozás hangját: a leszerelés útjainak keresését. A már említett szovjet javaslatok eleve ebbe az irányba terelték a küldöttségek tevékenységét. Az ülésszak egyébként hagyomá­nyosan örvendetes eseménnyel kez­dődött: a szocialista Vietnam végre elnyerhette tagságát a világ függet­len államainak sorában. Az egységes szocialista Vietnam küldöttje most egyenrangú partnerként helyet1- foglal támogató barátai és azok között is, akik valaha fegyverrel akarták meg­akadályozni nemzeti függetlenségének és állami szuverenitásának gyakorlá­sában (Franciaország, Egyesült Álla­mok). Vietnam után 149. tagállamként az idén június 27-én függetlenné vált Dzslbutit választották a világszerve­zetbe. A gyarmati rendszerből kisza­kadt új arab állam földrajzi helyzeté­nél fogva nagy szerepet játszhat az afrikai politikában, és főként az etió­pjai—Szomáliái konfliktus szempont­jából lehet különleges szerepe. A leszerelés egyetemes fő kérdése mellett még más égető problémák is megvitatásra kerülnek a világszerve­zetben. Ilyen például a minduntalan robbanással fenyegető közel-keleti kérdés, mellyel kapcsolatban szintén jelentést terjesztett elő az illetékes bizottság. A jelentés újra megerősí­tette az ENSZ-határozatok érvényes­ségét és rámutatott annak fontossá­gára, hogy a genfi nemzetközi érte­kezlet a palesztinéi arabok képviselő­jének teljesen egyenjogú részvétele mellett folytassa a közel-keleti kér­dés rendezését szolgáló munkáját és járuljon hozzá e rendkívül veszélyes feszültségi góc felszámolásához. Az idei ülésszakon erősen vitatott kérdés lesz a ciprusi helyzet végle­ges, kielégítő rendezése. Annál is in­kább sürgető kérdés ez, mert Maka­­riosz érsek, ciprusi államfő elhalá­lozásával méginkább kiéleződtek a görög és török közösség ellentétei, s nincs olyan makarioszi tekintélyű politikus, aki képes volna az ellenté­tek áthidalására. Ezt kihasználva a reakció mindkét oldalon akcióra ké­szült, sőt ami még veszélyesebb, hire jött a NATO beavatkozási előkészüle­teinek, hogy a két nemzeti közösség viszályának felszításával olyan hely­zetet idézzen elő, amely ürügyet szol­gáltatni külső katonai beavatkozásra, amely a világreakció terveinek meg­valósítását egyengetné. Természetesen feltétlenül napiren­den fog szerepelni a két utolsó afri­kai gyarmattartó ország: Rhodesia és Dél-Afrika kérdése is. Mint ismeretes, Smith rhodesiai és Vorster dél-afrikai kormányfő elutasította az angol—amerikai kompromisszumos rendezési tervet. Megmakacsolta ma­gát a fekete többség kormányzásba való bevonásával kapcsolatban és to­vábbra is ellenáll a demokratikus közvélemény követeléseinek. A fehér kisebbség körében próbálják kiépíteni politikai és hatalmi erődeiket, az el­lenzék elhallgattatásával és amolyan fehér egység létrehozásával. Meddő kísérletek, mert csak az őslakosság fegyveres ellenállásának, illetve fel­szabadító harcának erősödését von­hatják maguk után. A Nyugat most már szükségét látja annak, hogy tá­vol tartsa magát a hírhedt fajüldöző rendszerektől, például a közös piaci államok gazdaságai szankciókhoz fo­lyamodnak. Vorsterék ezeknek is fity­­tyet hánynak. Tehát itt a legfőbb ideje, hogy a világszervezet teljes sú­lyával megragadja a kezdeményezést ás alapokmánya szellemében síkra­­szálljon a két ország bennszülött né­pének felszabadulása mellett, mert Vorsterék állításaival szemben nem a helügyekbe való beavatkozásról van szó. Az ENSZ Közgyűlésének 32. ülés­szaka az enyhülés útján. Helsinki szellemében elért enyhülési eredmé­nyek légkörében kezdte meg a mun­kát, s törekvése irányuljon arra a közvetlen célra, hogy a politikai eny­hülést katonai enyhülés egészítse ki. Ezt segíti elő a kedden megnyíló belgrádi értekezlet is, amely a Hel­sinki útján megtett eredmények fel­mérésére és a további teendők kije­lölésére hivatott. Az ülésszak elején az is kedvező momentum, hogy az ülésszak elnöké­vé Lazar Mojszov jugoszláv külügyminiszter-helyettest, egy el­­nemkötelezettségi politikát folytató szocialista ország képviselőjét válasz­tották. LÖRINCZ LÄSZLO Teljes joggal az ENSZ-ben Az ENSZ-közgyűlés 32. ülésszaká­nak kiemelkedő eseménye volt — mindjárt az általános vitát megelő­zően — a Vietnami Szocialista Köz­társaság felvétele a világszervezetbe. Ennek jelentősége a múlt és a jelen eseményeinek szerves összefüggésé­ben tűnik ki. Hisz már sok gyarmati Ország nyerte el függetlenségét —, hosszú küzdelmek után — és lett az ENSZ tagja, a hős Vietnaméhoz ha­sonló utat azonban kevés ország járt meg. 1945 augusztusától 1976 júniusáig, majd mostanáig kitartó harc, fárad­hatatlan hazafias erőfeszítések, a nemzet újraegyesítését eredményező törekvések, majd a szocializmus alap­jainak lerakásán való fáradhatatlan buzgőlkodás, a nemzet munkára moz­gósítása jellemezte Vietnam fejlődé­sét. Vietnam képe úgy él az emberiség emlékezetében, mint a hősiesség, a kitartás, a haza és a szabadság' érde­kében mindenre való elszántság jel­képe. Az a hős nép, amely szembe mert szállni előbb a francia, majd az amerikai szoldateszkával, amely da­colt az amerikai tömegbombázások veszélyével, amely az őserdőket és általában a természeti környezetet ért vegyi támadások idején is kitartott és rejtekhelyeiről további csapásokat mért a betolakodó ellenségre, ma szuverén, a világ szinte valamennyi kormánya által elismert államot al­kotva képviselteti magát a világ né­peinek legfelső fórumán. Vietnam példája nagyszerű bizonysága annak, hogy az imperializmusnak ma már a legkorszerűbb fegyverekkel sem lehet a népeket rabigéba hajtania, hogy olyan új tényezők hatnak, amelyek döntően befolyásolják a világtörté­­nést és az események menetét. E té­nyezők között pe dig első helyen áll a szocialista vüá ’közösség ereje, a demokratikus és haladó népek szoli­daritása és segít ;ége. Ez újra kicsent ült a világszervezet fórumán, az új t igállam köszöntése­kor Kurt Waldheim, a világszer­vezet főtitkára h sngoztatta, hogy az ú) tagállam szült tése „nemcsak Viet­nam, hanem az ! !NSZ szempontjából is jelentős esen ény“. Reményét fe­jezte ki, hogy a vietnámi nép állama a hosszú függetli nségi és szabadság­­harc után hozzá járul az ENSZ-nek a béke és az igazság diadalára irányuló erőfeszítéseihez. \ hazánkat képvise­lő Bohuslav Chili upek külügyminisz­ter köszöntőjébei hangoztatta: „Fon­tos, hogy a vietrami Sznniallsta Köz­társaság háború itáni újjáépítését el­sősorban az ellene — a józan ésszel merő ellentétben — hadat viselt or­szágok segítsék «16“. Gromiko szov­jet külügyminisz er a szocialista or­szágok és a bék iszeretö erők egybe­hangolt politiká ának győzelmeként értékelte a szocii lista Vietnam ENSZ- tagságát, amikor a szocialista orszá­gok képviselőive. találkozott. A szovjet veze tők üdvözlő távira­tukban azt írták, hogy a VSZK ENSZ- tagsága azoknak a kitartó erőfeszíté­seknek az eredn énye, amelyeket a vietnami nép és a többi szocialista állam a VSZK t£ rvényes nemzetközi jogainak biztosit sa érdekében tett. Végül hadd idi zzünk pártunk köz­ponti bizottságát ak üdvözlő táviratá­ból: „Szilárd mi ggyőződésiink, hogy a VSZK ENSZ-ta; :sága nemzetközi fó­rumon hozzájárul a szocializmus és a haladás erőinek további előretörésé­­sáhez, gazdagílai i fogja a béke meg­szilárdítása és a nemzetközi együtt­működés fejleszt lse érekében kifej­tett ENSZ-tevéke tységet“. 1977. október 1. Minden lehetőséget kihasználni Elérkezett az őszi betakarítási mun­kák dandárja. Ezért mind az irányí­tókra, mind a dolgozókra fokozottabb feladat vár. A SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériuma mel­lett működő, a mezőgazdasági mun­kát irányító bizottság legutóbbi ülé­sén a tényállás ismeretében foglalko­zott a legfontosabb tennivalókkal. Hasonlóan, mint az elmúlt években, nehézségek vannak a burgonya beta­karításával. Ez főleg abból ered, hogy a mezőgazdasági üzemek nem hasz­nálják ki a rendelkezésükre álló be­takarító kombájnokat. Ezen a téren a legrosszabb a helyzet a kelet-szlová­kiai kerületben, ahol a burgonyának csak a tizenkét százalékát takarítot­ták be korszerű technika alkalmazá­sával. Nem sokkal jobb a helyzet a közép-szlovákiai kerületben sem. Nem halad kellő ütemben az osztályozás és a felvásárlás sem, s ezért nem mindenütt kielégítő a burgonyaellá­­tás. Pedig van elegendő burgonyánk, csak a felsorolt hiányosságok miatt nem kerül kellő mennyiségben a piacra. Nem halad a tervnek megfelelően a középszántás sem. Jelentős lemara­dás mutatkozik még a nyugat-szlová­kiai kerületben is. Ezt főleg azzal indokolják, hogy a CSSZK-ból csak nemrég tértek vissza a kombájnok és így kevés volt a traktoros. Több he­lyütt még a silókukoricát sem taka­rították be, pedig a talajmenti fa­gyok figyelmeztettek a jelentős tö­­megtakarmány-alap mielőbbi lesilőzá­­sára. Az időjárás nem a legmegbízha­tóbb — állapította meg a bizottság ülésén a meteorológus. Számolni kell a további hűvös idővel, az esetleges erős éjszakai lehűléssel. A cukorrépa betakarítása tervsze­rűen halad. A hektárhozamok jók és a minőség is kielégítő., Hozzáláttak a korai kukoricafajták betakarításéhoz is. Mind a nyugat-, mind a kelet-szlovákiai kerületben jelentős mennyiségű silókukoricát szemesként takarítanak majd be. Ez azt jelenti, hogy alaposan meg kell szervezni az abraktakarmány szem­pontjából legfontosabb termény idő­beni betakarítását. A meglévő szárító­berendezéseket szükség esetén több műszakban kell üzemeltetni. Megkezdődött a szüret. Jő a termés a szőlőből. Eddig a borfeldolgozó üzemek időben átvették és feldolgoz­ták a szőlőszállítmányokat. A jövőben is fontos, hogy a szőlő átvétele ne akadályozza a fontos munka végzé­sét. Ezernyi a tennivaló a mezőgazda­­sági üzemekben. Átgondolt szervező munkára van szükség, hogy a betaka­rítási munkák jó ütemben haladja­nak. Természetesen a társadalmi ösz­­szefogás is szükséges. De a mezőgaz­dasági üzemek ne akkor kérjék a se­gítséget, amikor a körmükre ég a munka. Az üzemek a diákok, a kato­nák segítségét pedig mindenütt be­csüljék meg és úgy osszák be az em­bereket, a szállítóeszközöket, hogy jelentősen Siettessék a gazdagnak Ígérkező termés betakarítását. A munka tengerében sokat jelent a társadalmi összefogás. De a betakarí­tás gyorsasága elsősorban a mező­­gazdaságban dolgozókon múlik. Csak akkor kerül be minden idejében a mezőről, s végzik el a szántást, ha nemcsak a ledolgozott órák számát nézik a vezetők, a dolgozók, hanem a munka fontossága szerint, szükség esetén, még vasárnap is szorgoskod­nak a földeken. —tt— Gazdag hagyományok A magyar, szlovák és cseh dolgo­zók barátságának és osztályszolidari­tásának szilárd gyökerei vannak a ki­­zsákmányolók elien, a nemzeti és szociális felszabadulásért vívott har­ci együttműködésükben. Az elsők kö­zött voltak, akik lelkesedéssel fogad­ták a Nagy Októberi Szocialista For­radalmat és fegyverrel szálltak síkra védelmében, együtt harcoltak az 1919-es Magyar- és Szlovák Tanács­­köztársaság idején. A mai magyar néphadsereg a fegy­veres erők építésének lenini alapel­veire támaszkodik. Magyarországon szeptember 29-én ünnepük a fegyve­res erők napját annak emlékére, hogy a forradalmi 1848-ban ezen a napon vívta meg a pák ózdi csatát a magyar nemzeti hadsereg és aratott győzelmet az osztrák császári sere­gen. A dicső haladó hagyományok közé tartozik még több mint 80 ezer ma­gyar részvétele a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom győzelmének meg­szilárdításáért vívott harcban. A magyar néphadsereg katonái részt vettek a testvéri hadseregek közös hadgyakorlatain — 1966-ban a cseh­szlovákiai Vitáivá, 1970 őszén az NDK-beli Fagyverbarátság és ismét nálunk a F a j z s - 7 2 fedőne­vű hadgyakorlat an. Föladataikat tel­jesítették és b ibizonyitották felké­szültségüket a szocializmus közös vé­delmére. A magyar néphadsereg egy­ségei, alakulatai és intézményei sza­ros testvéri kapcsolatokat tartanak fenn a szovjet hadsereg katonáival, főként a déli hadseregcsoporttal és a testvérországok lobbi hadseregeivel. A magyar r épbadsereg teljesíti marxista-leninistb pártja, a Magyar Szocialista Munkáspárt katonapoliti­káját. A paranci noki káderek több mint 80 százaié] a tagja a pártnak. A magyar néphadsereg katonái be­csülettel teljesít к feladataikat a szo­cializmus vívm; nyalnak őrzésében, valamennyi dóig ózó érdekében. J. M. Olvasóinknak és lapunk levelezőinek köszönjük a Sajtónap alkalmából kül­dött jókívánságokat. Szerkesztőség >V\^WWWWWWVWVWW4A^WWVWWVVWWS^WWWWWS/V4<WW4/WWW A terménybegyűjtés közérdek (Folytatás az 1. oldalról) nák társadalmi munkaerővel helyettesíteni, azt ne hagyják szó nélkül, hanem tegyenek intézkedéseket a helytelen szem­lélet kiküszöbölésére. Szükséges tehát, hogy a betakarításban minden egyes községben érvényesítsék a folyamatosság elvét, kezdve a betakarítással és folytatva a fogyasztói piac, vala­mint a konzervipar bőséges ellátásával. A tapasztalatok azt matatják, hogy burgonyából, cukorrépá­ból, szemes kukoricából, zöldségből és gyümölcsből bősége­sebb a termés, mint az elmúlt években. Ez nagyon örvende­tes, mert idén burgonyával jól elláthatjuk a fogyasztókat, több cukrot gyárthatunk hazai szükségletre és az export feladatok teljesítésére. Ugyanakkor a szemes kukorica olyan összetevője az egyszerű gyomrú állatok erőtakarmányának, amely mással nem helyettesíthető. Kukoricából tehát — májusi morzsoltban — több mint tíz mázsa löbbiettel számolhatunk hektáronként mint a múlt évi valóság volt! Hogy ez a Szlovákiában nyilván­tartott százhetvenezer hektáron milyen többletet Jelent nép­gazdaságunknak, azt nem nehéz kiszámítani. Ezért mindent meg kell tennünk annak érdekében, hogy a szemes kukorica minőségét megtartsuk. Főleg e nyugat-szlovákiai kerületben, ahol a kukoricának mintegy nyolcvan százalékát termelik, következetesen kell szervezni a begyűjtést és előre meghatá­rozott harmonogram szerint szárítani, konzerválni vagy el­szállítani olyan körzetekbe, ahol kihasználatlan száritő kapa­citással rendelkeznek. A termények begyűjtése során nagy mennyiségű mellékter­mék is keletkezik. Silózással, szárítással vagy más tartósítási eljárással olyan mennyiségű terimés takarmány-készletre tehe tünk szert, amely minőségénél fogva—a szarvasmarhák el­látásában — szinte egyenértékű az abrakkal. így lehetővé vá­lik bizonyos mennyiségű szemestermény megtakarítása. Kívá­natos tehát, hogy az őszi iőterményekkel párhuzamban a mel léktermékek, a leveles répafej, a nyarsszelet, a zúzott kuku ricaszár és egyebek szintén biztonságos helyre kerüljenek. Arra kell törekednie minden egyes mezőgazdasági üzemnek, hogy terimés takarmányokból tizenöt-húsz százaléknyi — szükségleten felüli rezervat is létrehozzanak, mert nagyon jé ha inségesebb időszakban van mihez nyúlni. Mivel burgonyából, zöldségből és helyenként gyümölcsből (beleértve a szőlőt is) bőség van, a begyűjtésen kívül gon­doskodni kell a termény rugalmas elszállításáról is. A fo­gyasztói piac rendszeres ellátását mindenekelőtt a kereskede­lemnek kell megszerveznie. Ezért ha néhol nem megfelelő a burgonya-, a zöldség- vagy a gyümölcsellátás, azt mindenek­előtt a kereskedelem rovására kell frni, mert a mezőgazdaság ezen terményekkel messzemenőkig kielégíti az igényeket. A nemzeti bizottségok feladata, hogy figyelemmel kísérjék az elárusítóhelyeknek burgonyával, zöldséggel és gyümölcs­­csel való ellátását, s áruhiány esetén intézkedést tegyenek a fogyasztók igényeinek kielégítése érdekében. Tény persze az is, hogy konzerviparunknak a zöldség és a gyümölcs feldolgozásában sokkal rugalmasabbnak kellene lennie, mint a múltban. A hiba rendszerint abban van, hogy a konzervipar évi átlagban veszi számításba feldolgozó kapaci­tását ahelyett, hogy a fő idények nyersanyag átlagát venné figyelembe a kapacitás kihasználásában és bővítésében. Ha az utóbbira építené termelését, akkor a fő idényben nem fordul­nának elő nyersanyag torlódások. A konzerviparnak ugyanis arra kellene törekednie, hogy a fogyasztói piac részére minél több tömegárut gyártson, mivel ez keresettebb, mint az úgy­nevezett atraktfv készítmények. Ha azonban árubőség következtében túlságosan zsúfolttá válna — zöldséggel és gyümölccsel — a fogyasztói piac, s a konzervipar sem lenne képes álvenni a felkínált nyersanya­got, akkor a készletet valamelyik iskolai, vagy üzemi étkezde, óvoda vagy kórház, esetleg más szervezet rendelkezésére kel­lene bocsájtani, nehogy kárbavesszen! A mezőgazdasági üzemek kommunistáinak és vezető tiszt­ségviselőinek törekedniük kell a dolgozók alkotó kezdeménye­zésének kibontakozására. Mozgósítsák a dolgozókat az SZLKP nyugat-szlovákiai kerületi bizoltsága azon felhívásának valóra­­váltására, hogy a feladatok rugalmas teljesítésével november 7-ikére befejezhessék az összes mezőgazdasági munkákat. A felhívást eddig tizenhat élenjáró mezőgazdasági üzem fogodta el. Minden bizonnyal követőkre találnak. , HOKSZA ISTVÁN E napokban a nemzetközi kommunista mozgalom fontos eseményéről emlékezünk meg: 30 évvel ezelőtt alakult meg a Kommunista és Munkás­pártok Tájékoztató Irodája. Mint ismeretes, a második világhá­ború éveiben nagyon megnehe­zült a testvérpártok kapcsolata, а III. Kommunista Internacio-Útmutató volt az egységben nálé akadályozva volt küldeté­se betöltésében. Ezért a Kom­munista Internacionálé Végre­hajtó Bizottsága 1943-ban úgy döntött, hogy beszünteti tevé­kenységét. A mozgalom Irányí­tását a megerősödött egyes nemzeti osztagok vették át. A Szovjetuniónak a Nagy Honvédő Háborúban kivívott nagy győzelme folytán meg­változtak az európai viszonyok. Az egyes országok kommunista és munkáspártjai megerősödve, nagy tekintéllyel kerültek ki a küzdelemből. Ebben az időszak­ban az SZKP-val fenntartott kétoldalú kapcsolataik töltötték be azt szerepet, amelyet valaha a bölcsőjüknél álló Kommunis­ta Internacionálé játszott. Ennek i kapcsolatápolásnal nagy szerepe volt a nemzet vezető ká íerek fejlődésében, i szovjet tapasztalatok és egyél segítség 1 özvetítésében. Későbl szükségessé vált egy nemzet közi tájéi oztató központ létre hozása, n ivei valamennyi nép demokrat kus országban vezeti erővé női tek a kommunista é munkáspť rtok és döntő küzdel met vívtak a hazai reakció el len. Így ;erült sor 1947-ben i Kommunista és Munkáspártul Tájékozta 6 Irodájának létreho zására. E: a szerv pozitív sze repet Jöt« zott az egyes orszá gok man ista-leninista orientá dójának helyességéért vivőt küzdelem jen, a . tapasztalától átadásáar és a kölcsönös tájé kozíatásb in egymás szervezet életéről. A Tájéi oztató Iroda klle éven át lágyon hasznos fun ciót töltö t be az egyes párti eszmei i gyesítésében. Теш szetesen, a személyi kultu követkesít 5ben a Tájékozta Iroda te\ ékenységében is i gyatékoss ägok merültek fi különösei az ún. jugoszl esettel ki pcsolatban. Ám e 1 bák ellenére a Tájékozta Iroda a narxísta-leninista es mei iránytű szerepét töltötte 1956 ápr hsában történt me szüntetési ig. Ekkorra ugyar az egyes pártok annyira me erősödtek két- és sokolda kapcsolat líak annyira kifejlő tek, hogy fölöslegessé vált mi egy össz^ogó szerv létezése. t

Next

/
Thumbnails
Contents