Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-09-24 / 38. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1977. szeptember 24.. A Solaris őszi búza fontosabb tulajdonságai és jó hozamának feltételei Aratás után a növénytermesztők ” évente kiértékelik a növények terméseredményeit. Elemzésre kerülnek a termesztett fajták, az alkalmazott agrotechnika, a tápanyagellátás, a növényvédelem stb. A kiértékelések végső célja az, hogy támpontot adjon a terméseredmény további növeléséhez. Nálunk — ezekben a hetekben — az őszi búza termelési eredményeit elemzik és készítik az őszi vetések és a még jobb termés eredmény tervét. A már kialakult feltételek melleti (nagyüzemi termelés, tápanyagellá tás, agrotechnika szintje, gépesítés foka stb.) a búzatermesztők többnyire a fajtákat emelik ki, mint a terméshozam további növelésének legfontosabb hordozóját. Minden gazdaság keresi azokat a fajtákat, amelyek az adott feltételek között a legnagyobb termést adják. Munkájuk további — az előbbire épülő — feladata, hogy minden fajtánál azt az agrotechnikát alkalmazzák, amellyel az adott viszonyok között legjobban kihasználhatják a termőkapacitást. A fajták helyes megválasztása — az éghajlati viszonyok, a talajtípusok, az elövetemények, a növényegészségi követelmények stb. — szempontjából nagy szakmai körültekintést kíván. terülő. Jó termesztési feltételek mellett sűrű állományt alkot. A levélzet tnérete és tömege közepes, a felső levél állása rendszerint merőleges. Magassága általában 80 és 105 cm mintegy 15 cm-el alacsonyabb, mint i Jubilejná 50 fajta. Kalásza ritka, hosszú, toklászos, Jól termékenyülő. A megdőléssel szemben ellenállóbb, ,mint a Jubilejná 50 búzafajta. A lisztharmattal (Erysíphe graminis) szemben a Mironovszká 808 búzafajtához hasonló. A fekete-rozsdával (Puccinia graminis Pers) szemben ellenálló. A sirga-rozsdával (Puccinia striiformis ' Vestend) szemben szintén ellenálló. \ levélrozsdával (Puccinia recondite Rob.) szemben SABA 77 rassz kivételével ugyancsak ellenálló. A fuzáriumokkal szemben valamivel ellenállóbb, mint a Jubilejná 50. Fagyállósága hasonló a Bezosztája 1 fajtához. A tavaszi regenerálődóképessége jó. Érése 1—2 nappal korábbi, mint a Jubilejná 50 fajtáé. Termőképessége hektáronként 50 és 95 mázsa közöti. Jó táperőben levő, jó struktúrájú talajokat kívánl A kukorica termesztési övezet közepes foszfor és kéntartalmú talajain 70 mázsa hektáronkénti magtermés hez megközelítően a feltüntetett elővetemények szerint a következő táp anyagellátást alkalmazzuk: Elővetemény N РгОз i КЮ borsó 85 114 148 lucerna 75 108 130 repce 80 100 . 120 silókukorica 115 110 135 árpa, búza 120 117 150 A nagyüzemi termesztésben a Solaris búza többségben hasonló, vagy még jobb eredményt adott. A jó térméseredmények mellett akadtak azonban gyengébbek is, ami azzal magyarázható, hogy a Solaris igényes fajta az agrotechnikára, a termelők nem A foszforban szegény talajokon a foszfor adagját 20—30, a káliszegény talajokon pedig a tiszta káli adagját 40—60 kilóval növeljük hektáronként. A foszfor és a kálitrágyák teljes adagját és a nitrogén trágyák kétharmadát dolgozzuk a talajba a vetőszántással. A nitrogén tavaszi adagját a vetés tavaszi erőnlétéhez idomítjuk. A Solaris kitűnő előveteménoei az ismert jó búza elövetemények (repce, hüvelyesek, nyári takarmánynövények, burgonya, idejében feltört lucerna s a többi herefélék stb. Közepesen jó előveteményei: a silókukorica, az árpa, a zab stb. Amenynyiben búza után vetjük, akkor a tarlót a műtrágya adaggal együtt ara tás után előhántóval szántjuk be, hogy a gyökér, és a tarlómaradványok nagy része a vetésig elkorhadjon. Vetési sűrűség: A Solaris fajtát nem szabad túlsűrítenil A kalászsűrűséget négyzetméterenként 450—550 mennyiségre kell tervezni. A vetőmag mennyiségét azonban mindig a vetési idő és a kelés feltételeihez kell beállítani. Vetőmag mennyiség (millió csíraképes mag hektáronként). Tavaly ősszel, a fajtaválaszték a Solaryn (Sósszigeten) kinemesített hazai — Solaris — fajtával bővült. Az új fajta vetésterülete az elmúlt évben már 2500 hektár volt. Idén ősszel a tervezett vetésterület Szlovákiában már megközelíti a 25 ezer hektárt! Az új Solaris fajta terméseredményei az Állami Fajtakísérletekben az idén is jók voltak. Szlovákia kukorica és répa termelő övezetében országos átlagban a Slávia búzafajta mögött a második helyet érte el, megelőzve hórom százalékkal (2,5 q' ha) a Száva, nyolc százalékkal (8,2 q ha) a Jubilejná 50 fajtáti ismerték eléggé, vagy nem tartották be a termesztés alapelveit. A Solaris búzafajta agronómia! igényességét nagy bokrosodó, illetve állományképző tulajdonsága — 80—110 cm magas növése — és a magasságához viszonyított nagy kalász teszi szükségessé! A nagy termőképesség kihasználása érdekében az, alábbiakban közöljük a fajta tulajdonságait és legfontosabb agrotechnikai igényeit: Solaris búza magja barna, hosszúkás, ezerszemsúlya 40 és 60 g között váltakozik. Ä növényének közepesen hosszú csirahüvelye van. A bokrosodás stádiumában a növény szét-Vetési idő A kelés Jók feltételei rosszabbak szeptember 25-től október 5-íg 4 4,5 október 6-től október 15-ig 4,5 5 október 16-tól október 25-ig 5 5,5 A vetés mélysége a megszokott 4—6 cm. A vetőmagot csávázni kell! Silókukorica és búza elővetemény esetén ajánlatos szisztémos gombaölőt is (Fundazol) a csávázó szerhez hozzáadni. Struktúrátlan, hideg talajokon és a hideg vidéken tavasszal ajánlatos CCC-t (Retacelt) alkalmazni hektáronként 2 kg adagban. A kukorica övezetben tavasszal a túlsürü és bujanövésű állományokra szintén adjunk növekedésgátló anyagokat (CCC 2 kg/ha). Az agrotechnikai beavatkozásokat midig a termesztés feltételeihez és a növényállomány állapotához kell szabni! Dr. Ing. Bartalos Menyhért és Rákóczi bajos oki. agr. sósszigeti növénynemesítők Hogyan váltak be egyes búzafajták? A tavalyi őszi és az idei időjárási viszonyok jelentős mértékben befolyásolták a búzák fejlődését. A kezdetben jó fejlődésnek induló búzák egy része a kései tavaszi fagyok és havazások következtében megdőlt. Az ezt követő száraz és meleg nyár még a szemek kellő kifejlődése előtt gyorsította az érést. A terméshozam alakulásában azonban nem is annyira az időjárás, hanem főleg a termesztés módszere a döntő, ezért ezzel kell behatóbban foglalkozni. Tapasztalataim szerint a búzatermesztés egyik legfontosabb tényezője a vetésforgóba való besorolás. Az eredmények bizonyítják, hogy az alkalmatlan elővetemény kedvezőtlenül befolyásolja a hozam alakulását. Ezért azt tanácsolom, hogy a búza kilenc év távlatában csak kétszer legyen besorolva a vetésforgóba. Ezen belül két egymást követő évben is termelhető. Igaz, hogy erre nem mindenhol adottak a feltételek. A úetés optimális Időpontjáról sokat lehetne vitatkozni. Bizonyos azonban, hogy a vetést gyakran túl korán végezzük. Kedvező ősz és enyhe tél esetén a korai vetések tavasszal gyorsan fejlődnek és a dús növényzetben kedvező feltételek alakulnak a gombabetegségek elterjedésére. Ez jelentős mértékben befolyásolja a búza további fejlődését és végső soron a hektárhozamot is. A vetéssel főleg akkor ne siessünk, ha búza vagy egyéb gabonafelé után ismét búzát vetünk! Még abban az esetben sem, ha a terület szabad. Ha a talajt jól előkészítettük, bevárhatjuk a kedvező időpontot, hiszen ma már minden gazdaság elegendő vetőgéppel rendelkezik, s a vetés gyorsan elvégezhető. A megdőlésben elsősorban a fajta határoz, de a megdőlésre nem hajlamos fajták is megdőlhetnek túlzott nitrogéntrágyázás esetén. Idén több gabona megdőlt, ami nemcsak a már említettek rovására írható. Hiszen a májusi és júniusi csapadék jóval az átlagon alul maradt. Fontos tényezó a koraiság Is. Elsősorban a betegségek terjedése és az Időjárási viszonyok hatása szempontjából. Idén is bebizonyosodott a koraiság jelentősége, hiszen a hirtelen bekövetkezett forró és száraz időszak következtében a búza szinte egyszerre ért és ezért a késői fajtáknál a magvak nem fejlődtek ki teljesen. Egyes búzafajtákkal az idén is kísérleteztünk, s hogy az egyes fajták rejtett hibái a felszínre kerüljenek, в Viszonyaink között a búzát 488 hekeredményeket értük el: parcellákat szándékosan tavaszi árpa után vetettük be. A kísérletbe bevont fajták hektárhozama a következőképpen alakult: Fajta Hektárhozam q MV 4 (Martonvásári) 67,98 Száva 67,17 Drina 65,04 SO 1804 (Solary) 61,03 SO 209 59,60 Jubilejná 50 ’ 59,20 Zlatná Dolina 59,08 Iljičovka 57,23 Novosadská ranná 54,50 Kaukaz 54,20 táron termesztettük és a következő Fajta Vetésterület ha Hektárhozam q Száva s 200 70,8 jubilejná 190 64,1 Drina 70 71,6 Novosadská ranná 7 69,7 MV 4 13 68,2 Az utóbbi iiz évben talán az idei év kedvezett legjobban a betegségek nek, főleg a tisztharmatnak, amely már kora tavasszal ióformán minden fajtánál jelentkezett. A szártőbeteg ség azonban a rossz agrotechnika következménye! Sok esetben a nitrogéntrágva túlzott adagolása, szintén elősegítette a betegségek terjedését. A műtrágyázást ezért a foszfortrágyákra kell alapozni. Búzából átlagban 68,1 mázsa hektárhozamot értünk el. Annak ellenére .hogy kimagasló volt a hozam, nem sikerült elérni a tervezett hetven mázsa hektárhozamot. Az egyes fajták kiértékelése során a következő tapasztalatokat szereztük: A Martonvásári 4 búza hektárhozamban megközelítette a Száva fajtát, de nem szárnyalta azt túl. Ellenben malomipari értéke az összes fajták közül a legjobbnak bizonyultl A Száva búza hektárhozamban nem érte el az előző három év átlagát. Termését jelentősen csökkentette a márciusi havazás. A növényzet megdőlt, s a lisztharmat elterjedt. A Jubllejnához viszonyítva valamivel nagyobb hozamot adott, ennél korábban érő fajta. A Drina búza hasonló tulajdonsággal rendelkezik mint a Száva fajta. A jobb minőségű vetőmag és a későbbi vetés következtében nagyobb hektárhozamot adott. E fajtánál is bebizonyosodott, hogy hozam szempontjából mennyire fontos a kitűnő vetőmag. A Zlalná dolina búza fajtát két okból nem termesztjük: elsősorban azért, mert nagyon igényes a talaj nedvességtartalmára, másodsorban pedig nem haladja meg a Száva búza értékét. A Novosadská ranná búza fajtával két éve foglalkozunk. A gyomírtószerekkel szembeni érzékenysége rontja az értékét. Az Iljiöovka búza megdőlésre nagyon hajlamos fajta, ezért nagyüzemi termesztésbe nem vontuk be. A Kaukáz búzát — mert késői fajta — a termesztésből kivontuk. A Jubilejná 50 búza kiváló és megbízható fajta. A Szávánál 3—4 nappal későbben érik, ezért idén valamivel gyengébb hektárhozamot ért el. Termesztése nálunk több éve folyik, ezért nagyobb figyelmet kell fordítani a vetőmag előállításra. A fajtakísérletekben, valamint a szántóföldi termesztésben a Solaris és a SO 298-es búzákkal is foglaiko zunk. Egyelőre nagyobb területen nem termesztjük. A Solaris búzát egyik legjobb hazai újnemesítésű fajtának tartom. Aránylag korai és a betegségekkel szemben ellenálló, de nágyon igényes a kedvező nedvességtartalommal rendelkező talajra! Az SO 290-es búza pontosabb adataihoz még további kísérletek szükségesek. Á felsorolt fajták egymástól lényegesen nem különböznek. Valamennyi képes a hetven mázsa hektárhozam nyújtására. Jelenleg olyan fajtával nem rendelkezünk, amelyek átlagos hektérhozama felülmúlná a hetven mázsát. Az egyes fajták kiválasztásánál célszerű valamennyi tényező figyelembe vétele. Csak ennek alapján érhetünk el még jobb terméseredményt. GÁSPÁR IMRE mérnök 13 A jövő év célkitűzései ■ gabonatermelés fokozását irányozzák elő. E feladat teljesítésére a nyugat-szlovákiai kerületben őszi gabonával 24B ezer hektárt kell bevetni és 608 ezer hektárnyi területet kell felszántani. A mezőgazdasági üzemek, valamint az állami irányító szervek az elért eredményeket, valamint a szubjektív és objektív tényezőket értékelik, hogy már az ősz folyamán intézkedéseket tehessenek a jobb eredmények érdekében. Nem minden üzemben lehettek elégedettek az idei terméssel. Ezért meg kell állapítani a hektárhozamok ingadozásának okát, és a tapasztalatok alapján meg kell tenni a szükséges intézkedést. Elsősorban az időben és jó mniőségben elvégzett talajeiőkészítésről van sző, hogy ezt áz ŐSZI legalább 3—4 héttel a vetés előtt elvégezzük. A legproduktívabb fajtákból kellő mennyiségű és kiváló minőségű vetőmag áll rendelkezésre. A fajtaválasztékban továbbra is a szovjet búzák dominálnak — legfőképpen a munkák Jubilejná és az Iljiöovka — melyek a kerület vetésterületének 53 százalékát foglalják el. A csehszlovák fajtákat a terület tíz százalékán termesztjük, közülük elsősorban a bőtermő Solaris fajlát. A nagy hozamokra tőkezdetén rekvő agrotechnika nem tűri a szélsőségeket, például a tül korai vagy kései vetést, a kelletténél nagyobb vetőmag mennyiséget, vagy a nitrogéntrágya indokolatlan többletét. Különös figyelmet kell fordítani a szemes kukorica betakarítására. A komplett állományok jö termést ígérnek. Betakarító gépünk van elegendő. A kukorica eredményes, minimális veszteséggel való betakarításában alapvető követelmény, hogy a szemtermés elérje a technológiai érettséget, vagyis 33—35 százalékos nedvességtartalmat. Ebben a szakaszban a szemveszteség legfeljebb 3—4 százalék közötti lehet, de későbbi betakarításnál húsz, de ennél is több százalékra növekedhet. A növénytermesztőknek ezért figyelemmel kell kísérniük az egyes hibridek érését, és e szerint kell szervezniük a gépek munkáját. A kukorica betakarításának döntő tényezője a termés betakarítás utáni kezelése, valamint tárolása. A kukorica betakarítását harminc nap alatt kell elvégezni. Ehhez valamenynyi szárítóberendezés állandó üzemeltetése szükséges. Szárítók hiánya esetén a nedves kukoricát más kerületekbe szállítjuk, de esetleg propion- I savas tartósításával is számolni kell. A takarmányozásban továbbra is fontos helyet foglal el a kukoricaszár. A törekvések arra irányulnak, hogy a szemes kukorica betakarításával egyidőben a kukoricaszár is lekerüljön a földekről, hiszen' a kombájn után haladó pótkocsira a szárzúzalékon kívül a szétzúzott csutkák és szemek is beszóródnak. Az elkésett betakarítás csökkenti a kukoricaszár takarmányozási értékét! Kerületünkben a cukorrépák is júk. A múlt évi valósághoz viszonyított hektáronkénti ötezer egvedszám többlet biztosíték arra, hogy a cukorrépa felvásárlási és a cukorgyártás tervét teljesítsük. A betakarítógép állományunk megfelelő, ám idén több gondot kell fordítani a veszteségek csökkentésére és a leveles répafej és a cukorrépa szelet veszteségmentes és szakszerű tartósítására. Az őszi munkák sikeres végzéséhez elegendő gépi eszköz áll rendelkezésre. Ezeket már kezdettől fogva teljes mértékben ki keil használni. A nyugat-szlovákiai kerületben a szántást 52U0 nagyteljesítményű traktor végzi. Egy egy traktorra 113 hektár jut, ami lehetővé teszi a szántás időben való elvégzését. Gondot okoz az istállótrágyaszőrék hiánya. Ezekből csak 1950 van a kerületben. Az őszi munkák elvégzése a gépeken kivül az emberek helytállásától is függ. Ezen múlik a gyümölcs, zöldség és a szőlő betakarítása is. A mezőgazdasági üzemeknek a többlet munkaerőt, együttműködve a nemzeti bizottságokkal és a Nemzeti Front szerveivel kell biztosítaniuk. Idén nagy lehetőség kínálkozik a növénytermesztés fellendítésére. Ezáltal is méltóan hozzájárulhatunk a NOSZF 80. évfordulójának tiszteletére vállalt kötelezettségek sikeres teljesítéséhez. JOZEF MUDROCH mérnök, a KMI főagronómusa
