Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-09-24 / 38. szám
14 SZABAD FÖLDMŰVES, .1977. szeptember 24. Ä Rimavská Sobota-i (rimaszombati) járás déli részén gazdálkodó jesenskéi (feledi) „Aranykalász“ szövetkezet gazdasági eredményeit megkülönböztetett figyelemmel kísérik a felsőbb szervek. Ez azzal magyarázható, hogy a szövetkezet ez év elején alakult a šimonovcei (simanyii) szövetkezetből és a Jesenskéi Állami Gazdaságból. A' szövetkezet állattenyésztése jelentős. A szarvasmarha-tenyésztésen kívül foglalkoznak sertés- és juhtenyésztéssel, valamint broilercsirkeneveléssel. Zagyi József elvtárssal, a szövetkezet főállattenyésztőjével az állattenyésztés, elsősorban a szarvasmarhatenyésztés eredményeiről, problémáiról és célkitűzéseiről beszélgettünk. Jelenleg a szarvasmarha-állomány 1760 darab, ebből 7,15 darab a tehén. A legnagyobb figyelmet a tejtermelésre fordítják. E téren jó tapasztalatokkal rendelkeznek, hiszen a volt Simonovcei szövetkezet már ismert volt az eredményes tejtermeléséről, s éveken keresztül a járás legjobbjai közé tartoztak. A tehénállomány négy gazdaságban található. Ez a szétszórtság bizony nem kedvező. Nagyobb állomány elhelyezését egy gazdaságban a férő hely hiány okozza, de még ennél is nagyobb gond a legelők hiánya. Különösen problematikus az állatok legeltetése a petreši és a jesenskéi gazdaságban. Petresen ugyan van jó minőségű és elegendő gyepterület, azonban ez három kilométer távolságra esik a gazdaság tehénistállóitól. A napi 6 kilométeres út megtétele nagy megterhelést és energiaveszte séget jelent az állatoknak. Teljesítették a tejfeívásárlást... A szövetkezet az első félévi tejértékesítési feladatot 106 százalékra tel jesitte — a tervezett mennyiséghez (740 ezer liter) viszonyítva 51 ezer 430 liter tejjel adtak többet a köz ellátásnak. Egy liter tejet 2 kor a 66 fillér költségráfordítással tér tek, s 3 korona 36 fillérért értékes! tették. Egy hektár mezőgazdasági területre számítva a tejeladás kétszázhatvan liter volt. Ezekkel az eredményekkel járási méretben a harmadik helyen végeztek, A kedvező tejtermelési eredmények elérése érdekében legtöbbet a simonyii és a serkei tehenészek tettek, de nem elmarasztaló a másik két gazdaság eredménye sem. Az Idei első félévi tervfeladatok túlteljesítéséhez természetesen hozzájárult az előző évek gondos munkája is. Nagy gondot fordítanak a tehenek és üszők fedeztetésére, ami meg is mutatkozott az eredményekben. Az első félévben a tervezett 354 darab borjú helyett 428 darab született, ami száz tehénre számítva hatvanhét borjú születését jelentete. Meg kell azonban Jegyezni, hogy igyekezetük ellenére sem sikerült megszüntetni az egyenletleil borjúszületést. Ugyanis a márciusi é$ áprilisi hónapokban rendszerint sok borjú születik, aminek következtében 14 napos korukban nem tudják őket elválasztani és áthelyezni a neveidébe. így azután' a borjak A problémák ellenére is eredményes a szarvasmarha-tenyésztés gyakran 3—4 hetes korukig is a tehenek alatt maradnak, ami a teljes tej fogyasztásán keresztül a tejeladás rovására írható. A tehénállomány folyamatos felújítására, a selejtezés pótlására évente mintegy 185 darab vemhes üszőre volna szükség. Jelenleg a továbbié nyésztésre szánt Uszőállomány 220 darab. Az állatokat két csoportban legelőn tartják. Száz darab állat már vemhes, s év végéig még mintegy 40 darabot befedeztetnek. Így még mindig 45 darab hiány mutatkozik, amit kénytelenek vásárlással megoldani. na 60 fillér, értékesítési ára viszont csak 15 korona 7 fillér volt! A második félévben jó minőségű terimés takarmányok felhasználásával szeretnék csökkenteni a túl nagy abrakfogyasztást, rentábflissá téve ezzel a marhahizlalást. Vannak még termelés-fejlesztési lehetőségek Annak ellenére, hogy a társadalommal szembeni kötelezettségeket sikeresen teljesítették, gondok és problémák bőven adódnak. A legnagyobb nek szabályozása után adottak a leheőségek. Problémát jelent a már említett borjúnevelde kapacitása is, mert állandóan nagy az állatok túlzsúfoltsága. így nagy a borjúelhullás és nem kielégítő az állatok súlygyarapodása. Különösen a šimonovcei gazdaságban nagyobb az elhullás a megengedettnél. Az elmúlt tél folyamán takarmányhiánnyal küzdtek, s kénytelenek voltak nagy mennyiségű takarmányt drágán vásárolni. Ebből okulva és a felsőbb irányító szervek határozatainak szellemében az idén jóval nagyobb gondot fordítottak a takarmánynövények termesztésére, begyűjtésére és tárolására. A tavaszi és 'a nyári hónapokban — az agronómusok dicséretére — volt elegendő zöldtakarmány. Az eddigi készletek mennyisége arra ad következtetni, hogy megteremtik a szükséges takarmányalapot. A legutóbbi esőzések jó hatással voltak a silókukoricára és a tarlóveteményekre, ami jó előfeltétel a tervezett hozamok elérésére. A széna begyűjtési munkálatainál (az első félévben 1123 tonnányit takarítottak be) a tömeg szervezetek tagjai is kivették a részüket. Dicséretet érdemelnek a feledi vadásztársulat, a feledi tűzoltók szervezetének, a simonyii nőszövetség és a serkei SZISZ-alapszervezet tagjai. Hogyan tovább ... Ez a hiányosság annak a követkéz menye, hogy az állami gazdaságból 360 darab tehén mellett mindössze 3Ü darab tenyészüsző került a szövetkezetbe! A szövetkezet vezetősége reméli, hogy a jövő évben az ezirányú problémákat felszámolják, s már intézkedéseket is tettek ennek érdekében. Jelenleg valamennyi továbbtenyésztésre alkalmas üszőborjat, növendékállatot megkülönböztetett gondossággal nevelnek, s ügyelnek az állatok elsődleges nyilvántartására, fülszámozására és tetoválására. ... s a marhahús-eladást Szólni kell a hústermelésről is. Első félévi húseladási tervüket 1X1 százalékra teljesítették — a tervezett 81 tonna marhahússal szemben 90,3 tonnát értékesítettek. A hízómarhák átlagos napi súlygyarapodása 0,90 kilogramm volt. E tekintetben a domafalval gazdaság dolgozói jeleskedtek 1.08 kg-os átlagos napi súlygyarapodással. Sajnos, a marhahizlalás terén is vannak még problémák, mert a sző vetkezet a marhahúst az első félévben ráfizetéssel termelte. Egy kiló marhahús termelési költsége 16 koroproblémát a munkaerő-ellátás jelenti. Feled olyan fekvésű helység, ahonnan három irányba lehet munkába járni, így azután mindenkinek adott az a lehetőség, hogy kényelmesebb munka után nézzen. A szarvasmarha-gondozóknak a már 15, sőt 18 évvel ezelőtt felépült istállókban bizony nehéz munkájuk van. Akinek nincs különösebb vonzódása az állatok Iránt, csak rövid Ideig marad meg az állattenyésztésben, még a jó kereseti lehetőség sem számít. További probléma a tehenek meddősége. Ebben közrejátszik az is, hogy a nem megfelelő szaktudással rendelkező gondozók nem veszik észre a tehenek ivarzását, vagy azt későn jelentik, Így a köznyelven beszélve a tehenek elromlanák. A helyzet javítása érdekében az állatorvosi és a fajtanemesítő szolgálat dolgozóival karöltve már több. hathatós intézkedést valósítottak meg. Némi javulás már észlelhető, azonban ez még min- 1 dig nem kielégítő. Feleden a legelőhiányt nehezen megművelhető területek^ befüvesítésével szeretnék megoldani. Erre különösen a Rimava (Rima) folyó medréAz elkövetkező időszak legfontosabb feladatai közé a simonyi borjúnevelde korszerűsítése, felújítása tartozik. Itt nem is annyira a kapacitás növelése, hanem a borjak optimális istállózási feltételeinek megteremtése a tő célkitűzés. Legfontosabb, hogy az istállót szárazzá és meleggé tegyék. A szövetkezet vezetősége tudatosítja a borjúnevelés jelentőségét. Hiszen ha az állatokat nem nevelik, gondozzák a követelményeknek megfelelően, nem várhatják a későbbi kedvező hasznosságot, termelési eredményeket, amit szüntelenül javítani szeretnének. Úgyszintén korszerűsítésre, felújításra vár az állattenyésztés szolgálatában álló valamennyi objektum. Ennek során figyelembe veszik a. munkatermelékenység növelésének lehetőségeit s a munkakörülmények szüntelen javítását. E munkák elvégzéséről egy 12 tagú munkacsoport gondoskodik, akik sikeresen teljesítik feladataikat. Távlati tervként szerepel egy 300 férőhelyes tehénistállő felépítése. Ezzel a szövetkezetben ezer darabra gyarapítanak a tehénállományt, ami a szövetkezet termelési viszonyai között üzemszervezési változásokat igényelne. Az elmondottakból kitűnik, hogy a teledi szövetkezet szarvasmarha-tenyésztése eredményes. Ezt bizonyítják az első félévi eredmények is. Meg kell azonban jegyezni azt, hogy nemcsak a szarvasmarha-tenyésztés, hanem az állattenyésztés többi ágazata is eredményes. Végezetül elmondhatjuk, hogy a szövetkezet vezetősége az átszervezés hozta nehézségeket idejében felmérte és leküzdötte, ami jő előfeltétel az idei évi tervfeladatok maradéktalan teljesítésének! BALÄZS FERENC .„„s,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,,***fS'/f'SSSSSSSS/SSSSSŕSfSSSSSSSSŕSJSSJ!SSSS**SfSSfSŕSSSSSSSSSSSrSSSSSSSSSSSSrS*SrSSSSSSSSSSSSf/frŕfS/SS*SWSSfSSSfrSSSSS/fSS/SS//S/ŕSŕrSfS*/Sf*J/fSSfff/""S"'"""""""""* A Szlovák Szocialista Köztársaság-, ban az első félévben jó eredményeket értek el az állattenyésztésben. Az állattenyésztés hasznosságában elért sikerek biztosítékot jelentenek arra is, hogy a második félévi terv is teljesítve lesz, sőt az 1978-as év első hónapjaira is marad tartalék a fölvásárolt húsból. A tavalyi első félévhez viszonyítva a tejtermelés is je lentősen növekedett Szlovákiában. , Több mezőgazdasági üzemben beszélgettünk a féléves terv teljesítéséről. Tejtermelésben eléggé eltérő eredményekről adtak számot a mezőgazdasági üzemek vezetői. Vannak olyan szövetkezetek, ahol az év első hat hónapjában több mint kétezer liter tejet fejtek tehenenként. De akadnak olyan mezőgazdasági üzemek is, ahol jóval ezer literen alul volt a fejési átlag. Vitárius Lajos mérnök, a Rimavská Sobota-i I rimaszombati) járási Mező gazdasági Igazgasótság vezetője Is nagyon eltérő eredményeket említett a tejtermelésben. A járásban — a tavalyi év első hat hónapjához viszonyítva — a hús és tejtermelésben jelentős az előrehaladás. A tejeladást például 106,1 százalékra teljesítették a járás mezőgazdasági üzemel Az elért ered mények a munka Jobb szervezésének a gondosabb takarmányozásnak, az új technológia bevezetésének köszön hető. Tavaly kevés volt я tömegtakarmány s a mezőgazdasági üzemek je lentős részében azt sem használták fel gazdaságosan Ezért határozott intézkedésre volt szükség a tejterme lés növelése érdekében. Legtöbb szövetkezetben bevezették a differenciált Keressék az okokat! Hasonló körülmények között - eltérő eredmények etetést, a tehenek hasznossága szerint. Ahol jó volt a munkához való viszony s alapos az ellenőrzés, az eredmények nem' maradtak el. Rimavské Jánovcén (Rimajánosin) az első félévben 1353 liter tejet adtak el tehenenként. De jő eredményeket értek el Tisovecen, Gemeren (Gömörön), Drtenčanyb’an, Rimavská Sobotán és Jesenskén. A hrachovoi efsz tavaly az utolsók között kullogott, s most az ötödik helyen áll a tejtermelésben. A lenáríovcei „Vörös Qsillag“ is sokat javult a tejeladásban és az állatok súlygyarapodásában. Teljesen érthetetlen viszont az egyes szövetkezetekben s az állami gazdaságokban az alacsony tejtermelés. A legrosszabb a járásban a Veľký Blh-i (nagyijain gi) Efsz, amely 738 liter tejet adott el átlagban egy tehéntől az első félévben. De a kullogók közé tartozik A növeudekállaluk optimális istállózási feltételeinek a megteremtése megmutatkozik a későbbi hasznosságban. (A szerző felvétele) Nová Bášťa (Ojbást), Káloša, sőt a járásban levő két állami gazdaság is. Ezekben a mezőgazdasági üzemekben a föltételek hasonlóak, mint a tejtermelésben élenjáró szövetkezetekben. Bátran állíthatjuk, hogy az említett mezőgazdasági üzemekben rossz a munkaszervezés, ezáltal a takarmányalap sincs gazadaságosan felhasználva. Azt hiszem a járás egyes mezőgazdasági üzemei nyáron sem éltek eléggé a lehetőségekkel, hiszen a másodvetés alig éri el a 900 hektártl Vannak járások, ahol hasonlóak a feltételek, mint a rimaszombatiban, de legalább háromszor olyan területen vetettek takarmánykeveréket. Az időjárás kedvező, s ahol elegendőt vetettek, minden bizonnyal jelentősen bővül a tömegtakarmány-alap a másodvetések betakarításával. A borjúelválasztás terén Is. jobbak az eredmények, mint tavaly és csökkenő tendenciájú a borjúelhullás. De a helyzet az egyes mezőgazdasági üzemekben még nem megnyugtató. Vannak jó példák a járásban, amelyből, ahol nehézségek vapnak, tanulhatnának a mezőgazdasági üzemek Irányítói és dolgozói. (Közismert, hogy a borjúhús-ellátás és tehénután- Dótlás még mindig komoly gondot okoz.) A rimaszombati járásban a mezőgazdaság irányítói jól tudják, hol szorít a csizma. Sajnos, a mezőgazdasági üzemek irányítói több helyütt ha lógatják a fontos intézkedések heve zetését és a rossz munkaszervezés, a takarmányalap felelőtlen felhaszná lása, még mindig hátráltatja szarvasmarhák hasznosságának növelését. Tóth Dezső TNiliiiiiiáiiTfo» f in*tf >si fi Nátronlúggal kezelt takarmányszalma A kérődzők a bendőjükben levő egysejtűi к közreműködésével képesek a takarmény cellulóz-tartalmá iák lebontására. Ezért a hullt dáknak tekintett, elégetett vagy alászántott növényi maradván ^ok, a szalma, a pelyva és kul oricaszár jobban hasznosítható takarmányozási célokra, mint a talaj trágyázására. A takar nányszalmák tápértéke nátro ilúgos kezeléssel fokozható. A szalma j lucid (hemicellulóz és cellule 5) tartalma ötvenhatvan, a lig lintartalma pedig körülbelül ti: százalék. Nitrogéntartalmú nyagokból a szalma csupán 2 -4, ásványi anyagokból pedig hét-tíz százalékot tartalmaz a : zárazanyaghoz viszonyítva. A szalma így részét, amely főleg cellulő :ból áll, a kérődzők meg tut ják emészteni. A ligninnel vég ms rész csak féligmeddig emés üthető, a majdnem kizárólag li ;ninből álló rész pedig eleve emészthetetlen. A nátronl igos kezelés célja a lignin hatísára emészthetetlenné váló^ vegyes részek emészthetővé tétele. A kezelés módja háromféle: 1. Nedves kezelés. Ezzel az eljárással m Sr a század elején 1,4-szeresére növelték- a szalma emészthetős igét, 2 százalékos alkálilúgok Adatában több órás áztatással, t tajd az azt követő alapos mos; ssal és szabad levegőn való s tárítással. Az első világháború után Beckmann 50 kilogramm szalmához 400 liter 3 százaléké i nátronlúg oldatot használt hál om órán át erős keveréssel. A így kezelt szalma mosás utár pogácsázható. Ehhez az eljá’áshoz azonban sok víz szükség is és a kimosott nátronlúg külí nböző szennyeződéseket okozl at. 2. Száras kezelés. Főleg a dán kutató: alkalmazták. Kevés vizet tarta: nazó, nagy töménységű oldat )t permeteztek — keverés m llett — szecskázott szalmára (100 kilogramm szalmára 30 li er 16 százalékos oldatot hasziáltak). Az így kezelt szalmát prí selték, miáltal a nyomás és n Shány másodpercen keresztül 1 hőmérséklet fokozása köve keztében a nátronlúg megfe elő hatást fejtett ki. 3. Gyors eljárás. Theix egy kilogramm szalmára 2,5 liter vízből és Ю gramm nátronlúgból álló о! datot öntött, s az így kezelt sza mát 48 órán át a levegőtől e zárta. Ez a takarmány mái etethető volt. A lúgos kérni atást szerves vagy szervetlen savakkal közömbösítették. Az eljárás nagyobb beruházások nélkül és gyorsan alkalfhazt ató. A nátrt nlúgos kezelések során a cél ulóz megduzzad, ami elősegíti 1 kezelés kémiai hatását és serkenti az emésztőcsatornáit m a mikroorganizmusok tevékenységét. Egyidejűleg a lúgos témhatás következtében a lig íin egy része eltűnik, a hemice lulóz pedig eltávozik. Ezek az nyagok vízben oldhatóvá vál iák és a mosóvízzel nagy rés: ük eltávozik. A cellulóztartalcm alig csökken, de kristályos szerkezete megszűnik és ezálta jobban emészthetővé válik. Ilyen látronlúgos kezeléssel a taknrn ánvszalma emésžthetôsége hat tan-hatvanöt százalékkal nő. \ szecskázott és 4—5 százaléki s nátronlúg oldattal kezelt ss alma tápértéke megfelel a vi ágzáskor kaszált réti szénáén« k, ha az állat nitrogén- és ásványianyag-szükségletét kié Ségítik. A dán ai kísérletekben a 10,4 kilogramm ilyen szalma etetése a tehen ;k létfenntartására és 5 kifog amm tej termelésére volt elej endő. A me, felelően vizes takarmány m fasszal vagy tejsavóval silőzhati fj. p.j /
