Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-09-24 / 38. szám

Kertünk gyepét az őszi-téli időben sok kár érheti, ha nem készítjük fel kellő gond­dal. A mi gyepeinket alkotó fűfélék alacsony hőigényű nö­vények, ezért az enyhébb téli napokon is növekednek s ehhez a növekedéshez fényre van sznibégUk. EBoliot aa igényeket figyelembe véve kell elvégez­nünk az őszi munkákat. A gyepet 8—10 cm es magas­sággal indítjuk a télnek. Ezt október közepei nyírással ér­hetjük el, .később azonban nem tanácsos nyírni. Ha ennél ma­gasabb a gyepünk, a téli növe­kedéssel együtt tavaszra már túl nagy lesz, a télen elpusz­tult hosszú levelek alatt az új sarjadó részek nem kapnak elég fényt és az állomány ki­ritkul, „zsombékos“ lesz. A ma­gas gyep a hótakaró nyomása alatt is jobban károsodik (ki­­pállikj, mint a rövidre nyírt. Ha nagyon rövid, tehát későn (novemberben) nyírt gyepét engedünk a télnek, az kevés tartalék tápanyaggal fog ren­delkezni a tavaszi kihajtáshoz, ezért könyebben pusztul ki. A gyepnek ellensége az ősz­szel ráhullott lombtakaró. A lomb takarta növényzet már néhány hét alatt tönkremehet, a sötétben fejlődött sárga, meg­nyúl levelű tövek nem elég életképesek. Ezért a lombot még őszei mihamarabb össze Hogyan készítsük fel a gyepet a télre? kell gereblyéznünk. Különösen komposzttrágyával együtt szór­­ч .......ku n f»inr „ua. iunlr ki négyzetméterenként 2 tésü gyepeknél. A lombból (ha nem dió vagy vadgesztenye) jó komposztot készíthetünk a kö­vetkező évi trágyázáshoz, de ha nincs erre módunk, égessük el. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a nem összefüggő lombborítás, néhány nagyobD levél is ritkíthatja az állományt a beárnyékolt foltokon. Más ár­nyékoló dolgot se hagyjunk kint télre a gyepen (kerti bú­tor, gyerekjáték stb.), mert alatta a kis növények kipusz­tulhatnak. A nyáron kiritkult területek pótvetését most már jobb ta­vaszra halasztani, ha augusztus vége és szeptember közepe kö­zött nem jutottunk hozzá. A nyírt, öntözött gyep egy év alatt sok tápanyagot von ki a talajból. Ezt nagy részben ősszel pótolhatjuk?- Ha van tel­jesen érett, komposztált, föld­szerű trágyánk, szórjuk ki egyenletesen (négyzetméteren­ként 1,5—2 kg-otj. Gereblyé­­vel úgy dolgozzuk meg, hogy ne maradjanak nagy rögök. A deka kálisót és 3 deka szuper­foszfátot. Nitrogéntartalmú mű­trágyát ősszel ne adjunk! Ha a talaj savanyú kémhatá­sú — ezt a moha, szityó, káka­félék jelzik legbiztosabban —, akkor msenként még 1—3 kg szénsavas meszet is keverjünk a szerves trágyához. A túl me­szes talajt — amelyet viszont a herelélék jeleznek — vasgá­­liccal, tőzegkorpával, savanyú kémhatású homokkal kell javí­tani. Vasgálicot szórunk ki ak­kor, ha sárgul a pázsitunk, no­ha ennek a túl sok víz vagy nitrogénhiány is oka lehet. A vasszulfát egyébként javítja a talajt, mint nyomelem serkenti a fű növekedését, zöldülését, megszünteti a sárgulást és nö­veli a talaj savanyúságát. Egy m2-re 15 grammot szórunk ki belőle, vagy szükség esetén 10 —15 °/o-os oldatával permetez­zük meg a pázsitot. Az idősebb, beállott pázsit őszi gondozása más munkát 1st ad. A gyep talaja a sok nyírás, öntözés, taposás következtében levegőtlenné válik, ezért időm ként szellőztetni kell. Erre sok helyen — különösen a gazda­sági rendeltetésű füvesekben — a tavaszi és az őszi fogasolást alkalmazzák, helytelenül. A ker­ti gyepet célszerűbb tüskés hen­gerrel megjáratni (ezt házi használatra fából készíthető). .1 Éfl.Wil. - ŕ. Ui„ lyl,,. kát vájnak, így jut a gyep gyö­kérzete levegőhöz. Természetesen, ha más esz­köz nincs, a vasvilla vagy ásó­­villa is megfelelő erre a mun­kára, mint talajlazító, csak a munka kissé lassú vele. A ge-­­reblyézés nem célravezető, mert csak megsérti a föld felszínén a növény rügyeit, viszont nem hatol elég mélyen a talajba. Külföldön erre a munkára speciális talajszellőztető villát gyártanak, amely ásónyélre sze­relt vízszintes tengelyen levő vastüskékből áll. A tüskék a­­szerint gyérítik vagy ritkítják a szerszámon, hogy mennyire kötött, átszőtt a talaj, amelyen használni kívánják. Az utolsó nyírás és levegőz­tetés után ugyancsak megszór­hatjuk a gyep felületét finom­­ra munkált szerves trágyával, amelyet a kötöttség javítása céljából durva szemcséjű ho­mokkal, koksztörmelékkel is keverhetünk. Utána a gyepet könnyű fahengerrel vagy tapo-­­sódeszkával lenyomkodjuk, (sb) Csöbörből vödörbe...?! ■népgazdaságunknak talán sehol sincs annyi kihasz­nálatlan tartaléka — a mező­­gazdaságon belül —, mint ép­pen a gyümölcs- és zöldségter­mesztésben, illetve az ellátás terén. A laikus emberek számá­ra nemegyszer érthetetlen, mi­ért hoznnk be külföldről annyi gyümölcsöt és zöldséget, ami­kor a hazai mennyiség is lehe tővé tenné a fogyasztók igényei számottevő részének kielégíté­sét. Hiszen nálunk is megte­rem! Csakhogy a megtermett gyümölcs és zöldség nem jut el idejében a fogyasztókhoz, — valahol megreked, s bizonyos része tönkremegy. Vajon ennyi­re „kátyús“ az út a termelőtől a fogyasztóig? járásunkban — a Košice vi dékiben — mintegy háromezer hektárnyi területen folyik kis üzemi gyümölcs- és zöldségter mesztés (főleg a háztáji kér lekben). Ez egy közepes sző ( vetkezet termőföld területének felel meg. Persze, nem a mező gazdasági nagyüzem termelési szintjén, hanem azon jóval alul Több esetben a háztáji gyümöl esős erdőre emlékeztet, mert gondozásukra alig-alig fordíta nak figyelmet. S ha gondozzák is, szakértelem, hozzáértés hí fán. Tehát, az említett terület nek mintegy a felén alig terem valami, az sem jó minőségű. Mi ennek a fő oka? Az, hogy a járás 108 községe, települése közül csupán 11-ben van a Kis­­kertészkedők és Gyümölcsészek Szövetségének alapszervezete, de még itt sem folyik olyan szintű termelés, amilyen elvár­ható lenne. Igen sok a kimeri tetlen tartalék. Csupán Mokran­ce (Makranc) és Szalánc köz ségben találhatók olyan háztáji gyümölcsösök, amelyek gondo zottak, s aránylag jó termést nyújtanak. A fő cél az legyen, hogy a háztáji gyümölcs- és zöldségtermesztésből haszna származzék a termelőnek, s egy­úttal a társadalomnak is — ilymódon csökkentve az árube­hozatalra fordított valuta meny­­nyiségét. Gazdagon termő fiatal almafa Hézsely András szalánci nyug­díjas gyümölcsöséből Feltétlenül hibául róható fel: nem minden gyümölcs és zöld ség értékesül, jut el a feldol­gozóiparba, a fogyasztóhoz. Ha kevés a gyümölcs, akkor keres­sük a vétkeseket, ha viszont kicsit több terem az átlagos mennyiségnél, akkor a termelő zsebe . .. Most a szilva felvá­sárlása problémás: nincs láda, késik az áru átvétele és elvite­le. Akadályok egékz sora gör­dül a felvásárlás, az áruátvétel útjába... Hadd rukkoljak ki egy követésre méltó jó példá­val. Több ízben megfordulok a Szovjetunió kárpátontúli terüle­tének Vinogradovo nevű járású ban, amellyel már huzamosabb ideje baráti kapcsolatokat tart a mi járásunk, s kolhozokban is van módunk szétnézni. Ott hasonló probléma nincs, hiszen csaknem minden kolhoznak van saját tartósító üzeme, aszalója, S az a termés, amit az állami szervek nem vásárolnak fel, az sem megy veszendőbe — fel­dolgozzák gyümölcsíznek, be­főttnek, szörpnek, bornak stb. Kellemetlen róla írni, de nem hallgathatom el: járásunkban a ruskovi ( dohőruszkai) szövet­kezetben vagonszámra etetik az uborkát a szarvasmarhákkal csak azért, mert nincs szerv, amely felvásárolja. Ráadásul — naponta százegynéhány asszony és fiatal szüreteli ezt az ubor­kát társadalmi munkában. Kér dezem, mi haszna van e bendő­­töltő uborkából a teheneknek? Meddig tart még ez a huza­vona? jobb — sokkal jobb — szervezési intézkedést, fent és lent egyaránt, hogy az ilyen terménybitangolásra ne kerül­hessen sor! Mi értelme, ha mi a háztáji gyümölcs és zöldség­­termesztőket egyre jobb minő­ségű áru termesztésére serkent­­jük, ha az tönkremegy? Ha a felvásárló üzem hivatása betöl­tésére nem képes, akkor más megoldást kell keresni. A Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ne nézze tétlenül az ilyen és hasonló eseteket, a maga módján cselekedjék. Iván Sándor, Košice * ÖTLETES MEGOLDÁS. Az egzotikus madarak aránylag sok takarmányt elszórnak. A tenyésztők — takarékosságból — igyekeznek kitisztítani és föletetni a hulladékot. A sze­mesekből kifújással igyekeznek eltávolítani a tisztátalanságot. Ez fáradságos és egészségtelen eljárás. Ésszerűbb megoldás? Egy magasabb mőanyag flakon fenekét kivágjuk, s helyette ritka szövésű szitonos anyagot kötözünk az „üveg“ aljára. Az így nyert segédeszközbe némi takarmányhulladékot dobunk, s az üveg aljához közel tartjuk a porszívú kifúvó nyílásába erősített tömlőt. Néhány kísér­let, s máris megállapítjuk, mennyi takarmányt tehetünk a flakonba és milyen közeire tarthatjuk a porszívó tömlőjét, hogy csak a tisztátalanságot fújja ki, a magvakat ne. Múlt heti számunkban már hírt adtunk róla, hogy augusz­tus végén — a Csehországi és a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövetsége meghí­vásának eleget téve — hatna-* pos hivatalos látogatáson ha­zánkban tartózkodtak a ma­gyarországi, a lengyelországi és az NDK-beli kiskertészkedők, kertDaráíöK (irtiyltvBllHlniI .uö1 vétségeinek képviselői. A kül­döttségek az első napon — a bratisiavai tanácskozás során — kölcsönösen tájékoztatták egymást a kertbarát mozgalom fejlesztésében elért eredmé­nyeik felől, megtárgyalták, majd egyhangúlag elfogadták a SZGYKSZ KB-а által beterjesz­tett, és az érdekelt országok kiskertészkedőinek további köl­csönös együttműködését össze­hangolni elhivatott egyezmény­­javaslatot. A küldöttségek másnap ta­pasztalatszerző körútra indul­tak. Előbb a senicai járásban ismerkedtek a kertbarát mozga­lom, a kiskertészek eredményeb vei, távlati elképzeléseivel és problémáival. • Myjaván a legrégebbi kert­telepet látogatták meg vendé­geink. Itt Dekánek Štefan elv­társ, az SZGYKSZ KB Elnöksé­gének tagja, a Szövetség járási bizottságának elnöke üdvözölte a küldöttségek tagjait s rövi­den ismertette a járás kertba rát mozgalmát. A többi közötl elmondotta, hogy a senicai já­rásban összesen kilencezer tag­ja van a Szlovákiai Gyümölcsé szék és Kiskertészek Szövetsé gének. A kiskertészek többsége saját konyhakertjében fejti ki hasznos tevékenységét, de egy re nő a kerttelepi kiskerttel rendelkezők száma is. Ez ideig huszonegy kerttelepet sikerüli létrehozniuk, s itt mintegy 1900 tag öszesen 71 hektár — ко rábban parlagon heverő vagy csak kevés hasznot nyújtó — földet művel. A beszélő hang súlyozta, hogy az elkövetkezők­ben — a társadalmi érdekek­nek megfelelően — még na gyobb gondot fordítanak a kert barát mozgalom fejlesztésére Elsősorban a nagyüzemi mező gazdasági termelésre alkalmat lan földterületek hasznosításán ú] kerttelepek létesítésén fára doznak, de nem feledkeznek meg a konyhakertek ésszerűbb kihasználását segítő módszerek népszerűsítéséről sem. Mint megtudtuk, a járásban igen nagy az érdeklődés a kerttele­pek iránt, s a nagyobb Ipari üzemek, valamint a nemzeti bi­zottságok is hathatósan támo­gatják az elfekvő területek hasznosítását célzó mozgalmat. Az üzemek többségében ugyan­is rájöttek, hogy a lakás, a jő fizetés és a kedvező munkahe­lyi feltételek biztosítása mellett a kiskert is egyre inkább sze­repet játszik a munkaerők ál­landósításában. Pillanatnyilag több új kerttelep kiépítésén fáradoznak. Az elkövetkező években újabb háromszáz hek­tárt jelölnek ki a kerttelepek számára, főleg Skalica környé­kén. Záhorieban már épül az új cementgyár, amely néhány ezer embernek ad majd munka­­lehetőséget. Az üzem vezetői A baráti országok kertbarát mozgalma küldöttségeinek tapasztalatszerző körútjáról Megcsodálták kerttelepeinket már most kéréssel fordultak az ŠZGYKSZ járási bizottságá­hoz, tegyék lehetővé az üzem­nek, hogy valahol a közelben nagyobb, legalább 350 parcel­lás kerttelepet létesítsen dol­gozói számára. Ezt követően Levársky elv­társ, a kerttelep vezetője emel­kedett szólásra. Elmondotta, hogy a megtekintett kerttelepet tizenkét évvel ezelőtt vették birtokukba a kertészkedők. A hat és fél hektárnyi területet 143 kertbarát műveli. A ker­tészkedők adómentesen kapják a földet, de a kerttelépet terv­szerűen építik és hasznosítják, s a hétvégi házak is jóváha­gyott tervek alapján épülnek. Sőt! A városrendezés érdeké­ben már ennél is tovább men­tek. Aki új családi házat akar építeni, annak hivatalosan jóvá­hagyott tervet kell felmutatnia arról, hogyan szeretné betelepí­teni a konyhakertet, de főleg a ház előtti kiskertet, és mi­lyen kérítést számít építeni. Egyébként hivatalos versenyt hirdettek a „Legszebb, legren­­dezettebb kerttelep“ cím elnye réséért. Myjaván mindössze 100 konyhakerttel rendelkező szer­vezett kiskertészt tartanak nyil­ván, a többség a kerttelepeken hasznosítja szabad idejét, ke­resi a mindennapi gondokból való kikapcsolódás, és a fel­frissülés lehetőségét. A máso­dik kerttelep nyolc hektáros, és 140 tagot számlál. A harma­dik kerttelep most épül: tizen­egy és fél hektáros lesz a 130 új érdeklődőt juttat kiskerthez. A további kertelep helyét most fogják megválasztani, s itt 100 parcellát mérnek ki, 400 négy­zetméternyi nagyságban. A kert­telepeken főleg zöldséget, bo­gyósgyümölcsöt, középtörzsű és törpefákon pedig almát, körtét, szilvát termelnek, a járás déli A ínyjavai kerttelepeken az almafák hatvan nyolcvan százalé­kos fagykárt szenvedtek, körtéből viszont annál gazdagabb a termés. Fotó: -bor Tuja-féiék A tuja városi és falusi em­bert egyaránt gyönyörködtető díszcserje, díszfa. Kertekben, parkokban dísylik. De temetők­ben is megtalálható. Érdekes zöld ágai a fiatal, egy síkban álló hajtatásokkal vízszintesen állnak. Különleges termése a 7—9 milliméteres to­boz, amely hat pikkelyű. Hazája Kanada, ahol nagy te­rületeket borít. Ismerünk közönséges, óriási és keieti 'tuját. Ezek közül leg­­elterjedtebh. a közönséges tuja (Thuja occidentalis L. 1, Akármennyire Is szép a tuja, veszélyes, különösen a gyerme­kek számára, mert ezeknek tet­szik a különleges termése, s ágacskái. De a felnőtteket is figyelmez­tessük a tuja veszélyességére (a népgvógyászat hagyománya­ként gyógyszerül használták, még a közelmúltban is — láz részén még szőlőt is. A szak­mai-politikai látókör bővítését húsztagú oktatőcsoport végzi a járásban. ••• Az SZGYKSZ „Kertészeti Szol­gáltatások“ vállalata 1969-ben jött_ létre a járásban. Azóta to­vábbi hét kezdte meg működé­sét Szlovákiában, jelentősen se-Д1>ча a IfielrortňĽ^oV mvn-iká j.-St A senicai járásban működó vál­lalat hatáskörébe négy járás tartozik, s itt évente mintegy 12 millió korona értékű szol­gáltatást nyújt a kertbarátok­nak. A vállalat egyik célépüle­tében például a kertészkedők fölös termékeinek házi feldol­gozását végzik: lekvárt főznek, konzerválnak, szárított termé­ket, gyümölcslevet vagy mustot készítenek a hullott gyümölcs­ből, és pálinkát is főznek — mindezt főleg saját szükséglet­re, de értékesítési céllal is. A meglátogatott célépületben évente mintegy száz mázsa al­mát, szilvát és körtét száríta­nak meg s 70—80 ezer liter, ötvenkét fokos gyümölcspálin­kát főznek. Az SZGYKSZ senicai járási bizottsága szoros baráti kapcso­latot tart fenn a hodoníni és a libereci járási bizottsággal, a Szövetség alapszervezetei pe­dig néhány lengyelországi kert­­telep kiskertészeivel építettek ki baráti kapcsolatot, ami sze­rintük nagyban hozzájárult a hasznos tapasztalatok kölcsö­nös kicseréléséhez és kamatoz­tatásához. •••• A baráti országok kertbarát mozgalmának küldöttel később a Senica-Kunov kerttelepre lá­togattak (erről majd legköze­lebb szólunk), majd Nitrán, Gottwaldovban, Slušovicén, Na­­pajedlán, Ratíškovicén és Mi­­kulőicén ismerkedtek a szlová­kiai, illetve a morvaországi kis­kertészek sikereivel és célki­tűzéseivel. Közben megtekintet­ték Szlovákia fővárosát, továb­bá PieSfanyt, Luhaőovicét, Gctt­­waldovot, Otrokovicét, elbeszél­gettek a bratisiavai Vnb vezető dolgozóival, és Jártak a nitrai Agrokomplex ’77 Országos Me­zőgazdasági Kiállításon is. A ta­pasztalatszerző körút végén valamennyien úgy vélekedtek, gazdag ismeretanyaggal tarso­lyukban térhetnek haza,_ hogy számot adjanak a baráti talál-* kozó eredményességéről. Kádek Gábor ellen, féregűzésre és köpte­­tőül). A tuja thujon nevű mérget tartalmaz. Ez rongálja a vesé­ket, s komoly vízhólyag-gyulla­­dást okozhat. A gyomor- és bél­gyulladás erős emésztési zava­rokkal és görcsökkel jelentke­zik. Persze, a méreg rongálja a többi belső szervet is. Íme. a- környezetet sokhelyütt díszítő tuja veszélyezteti, főleg a kisgyermekek életéi. Tehát, tartsuk távol őket tőle, hogy a bajt elkerüljük. Dr. Nagy Géza

Next

/
Thumbnails
Contents