Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-09-24 / 38. szám
Kertünk gyepét az őszi-téli időben sok kár érheti, ha nem készítjük fel kellő gonddal. A mi gyepeinket alkotó fűfélék alacsony hőigényű növények, ezért az enyhébb téli napokon is növekednek s ehhez a növekedéshez fényre van sznibégUk. EBoliot aa igényeket figyelembe véve kell elvégeznünk az őszi munkákat. A gyepet 8—10 cm es magassággal indítjuk a télnek. Ezt október közepei nyírással érhetjük el, .később azonban nem tanácsos nyírni. Ha ennél magasabb a gyepünk, a téli növekedéssel együtt tavaszra már túl nagy lesz, a télen elpusztult hosszú levelek alatt az új sarjadó részek nem kapnak elég fényt és az állomány kiritkul, „zsombékos“ lesz. A magas gyep a hótakaró nyomása alatt is jobban károsodik (kipállikj, mint a rövidre nyírt. Ha nagyon rövid, tehát későn (novemberben) nyírt gyepét engedünk a télnek, az kevés tartalék tápanyaggal fog rendelkezni a tavaszi kihajtáshoz, ezért könyebben pusztul ki. A gyepnek ellensége az őszszel ráhullott lombtakaró. A lomb takarta növényzet már néhány hét alatt tönkremehet, a sötétben fejlődött sárga, megnyúl levelű tövek nem elég életképesek. Ezért a lombot még őszei mihamarabb össze Hogyan készítsük fel a gyepet a télre? kell gereblyéznünk. Különösen komposzttrágyával együtt szórч .......ku n f»inr „ua. iunlr ki négyzetméterenként 2 tésü gyepeknél. A lombból (ha nem dió vagy vadgesztenye) jó komposztot készíthetünk a következő évi trágyázáshoz, de ha nincs erre módunk, égessük el. Fel kell hívnunk a figyelmet arra, hogy a nem összefüggő lombborítás, néhány nagyobD levél is ritkíthatja az állományt a beárnyékolt foltokon. Más árnyékoló dolgot se hagyjunk kint télre a gyepen (kerti bútor, gyerekjáték stb.), mert alatta a kis növények kipusztulhatnak. A nyáron kiritkult területek pótvetését most már jobb tavaszra halasztani, ha augusztus vége és szeptember közepe között nem jutottunk hozzá. A nyírt, öntözött gyep egy év alatt sok tápanyagot von ki a talajból. Ezt nagy részben ősszel pótolhatjuk?- Ha van teljesen érett, komposztált, földszerű trágyánk, szórjuk ki egyenletesen (négyzetméterenként 1,5—2 kg-otj. Gereblyével úgy dolgozzuk meg, hogy ne maradjanak nagy rögök. A deka kálisót és 3 deka szuperfoszfátot. Nitrogéntartalmú műtrágyát ősszel ne adjunk! Ha a talaj savanyú kémhatású — ezt a moha, szityó, kákafélék jelzik legbiztosabban —, akkor msenként még 1—3 kg szénsavas meszet is keverjünk a szerves trágyához. A túl meszes talajt — amelyet viszont a herelélék jeleznek — vasgáliccal, tőzegkorpával, savanyú kémhatású homokkal kell javítani. Vasgálicot szórunk ki akkor, ha sárgul a pázsitunk, noha ennek a túl sok víz vagy nitrogénhiány is oka lehet. A vasszulfát egyébként javítja a talajt, mint nyomelem serkenti a fű növekedését, zöldülését, megszünteti a sárgulást és növeli a talaj savanyúságát. Egy m2-re 15 grammot szórunk ki belőle, vagy szükség esetén 10 —15 °/o-os oldatával permetezzük meg a pázsitot. Az idősebb, beállott pázsit őszi gondozása más munkát 1st ad. A gyep talaja a sok nyírás, öntözés, taposás következtében levegőtlenné válik, ezért időm ként szellőztetni kell. Erre sok helyen — különösen a gazdasági rendeltetésű füvesekben — a tavaszi és az őszi fogasolást alkalmazzák, helytelenül. A kerti gyepet célszerűbb tüskés hengerrel megjáratni (ezt házi használatra fából készíthető). .1 Éfl.Wil. - ŕ. Ui„ lyl,,. kát vájnak, így jut a gyep gyökérzete levegőhöz. Természetesen, ha más eszköz nincs, a vasvilla vagy ásóvilla is megfelelő erre a munkára, mint talajlazító, csak a munka kissé lassú vele. A ge-reblyézés nem célravezető, mert csak megsérti a föld felszínén a növény rügyeit, viszont nem hatol elég mélyen a talajba. Külföldön erre a munkára speciális talajszellőztető villát gyártanak, amely ásónyélre szerelt vízszintes tengelyen levő vastüskékből áll. A tüskék aszerint gyérítik vagy ritkítják a szerszámon, hogy mennyire kötött, átszőtt a talaj, amelyen használni kívánják. Az utolsó nyírás és levegőztetés után ugyancsak megszórhatjuk a gyep felületét finomra munkált szerves trágyával, amelyet a kötöttség javítása céljából durva szemcséjű homokkal, koksztörmelékkel is keverhetünk. Utána a gyepet könnyű fahengerrel vagy tapo-sódeszkával lenyomkodjuk, (sb) Csöbörből vödörbe...?! ■népgazdaságunknak talán sehol sincs annyi kihasználatlan tartaléka — a mezőgazdaságon belül —, mint éppen a gyümölcs- és zöldségtermesztésben, illetve az ellátás terén. A laikus emberek számára nemegyszer érthetetlen, miért hoznnk be külföldről annyi gyümölcsöt és zöldséget, amikor a hazai mennyiség is lehe tővé tenné a fogyasztók igényei számottevő részének kielégítését. Hiszen nálunk is megterem! Csakhogy a megtermett gyümölcs és zöldség nem jut el idejében a fogyasztókhoz, — valahol megreked, s bizonyos része tönkremegy. Vajon ennyire „kátyús“ az út a termelőtől a fogyasztóig? járásunkban — a Košice vi dékiben — mintegy háromezer hektárnyi területen folyik kis üzemi gyümölcs- és zöldségter mesztés (főleg a háztáji kér lekben). Ez egy közepes sző ( vetkezet termőföld területének felel meg. Persze, nem a mező gazdasági nagyüzem termelési szintjén, hanem azon jóval alul Több esetben a háztáji gyümöl esős erdőre emlékeztet, mert gondozásukra alig-alig fordíta nak figyelmet. S ha gondozzák is, szakértelem, hozzáértés hí fán. Tehát, az említett terület nek mintegy a felén alig terem valami, az sem jó minőségű. Mi ennek a fő oka? Az, hogy a járás 108 községe, települése közül csupán 11-ben van a Kiskertészkedők és Gyümölcsészek Szövetségének alapszervezete, de még itt sem folyik olyan szintű termelés, amilyen elvárható lenne. Igen sok a kimeri tetlen tartalék. Csupán Mokrance (Makranc) és Szalánc köz ségben találhatók olyan háztáji gyümölcsösök, amelyek gondo zottak, s aránylag jó termést nyújtanak. A fő cél az legyen, hogy a háztáji gyümölcs- és zöldségtermesztésből haszna származzék a termelőnek, s egyúttal a társadalomnak is — ilymódon csökkentve az árubehozatalra fordított valuta menynyiségét. Gazdagon termő fiatal almafa Hézsely András szalánci nyugdíjas gyümölcsöséből Feltétlenül hibául róható fel: nem minden gyümölcs és zöld ség értékesül, jut el a feldolgozóiparba, a fogyasztóhoz. Ha kevés a gyümölcs, akkor keressük a vétkeseket, ha viszont kicsit több terem az átlagos mennyiségnél, akkor a termelő zsebe . .. Most a szilva felvásárlása problémás: nincs láda, késik az áru átvétele és elvitele. Akadályok egékz sora gördül a felvásárlás, az áruátvétel útjába... Hadd rukkoljak ki egy követésre méltó jó példával. Több ízben megfordulok a Szovjetunió kárpátontúli területének Vinogradovo nevű járású ban, amellyel már huzamosabb ideje baráti kapcsolatokat tart a mi járásunk, s kolhozokban is van módunk szétnézni. Ott hasonló probléma nincs, hiszen csaknem minden kolhoznak van saját tartósító üzeme, aszalója, S az a termés, amit az állami szervek nem vásárolnak fel, az sem megy veszendőbe — feldolgozzák gyümölcsíznek, befőttnek, szörpnek, bornak stb. Kellemetlen róla írni, de nem hallgathatom el: járásunkban a ruskovi ( dohőruszkai) szövetkezetben vagonszámra etetik az uborkát a szarvasmarhákkal csak azért, mert nincs szerv, amely felvásárolja. Ráadásul — naponta százegynéhány asszony és fiatal szüreteli ezt az uborkát társadalmi munkában. Kér dezem, mi haszna van e bendőtöltő uborkából a teheneknek? Meddig tart még ez a huzavona? jobb — sokkal jobb — szervezési intézkedést, fent és lent egyaránt, hogy az ilyen terménybitangolásra ne kerülhessen sor! Mi értelme, ha mi a háztáji gyümölcs és zöldségtermesztőket egyre jobb minőségű áru termesztésére serkentjük, ha az tönkremegy? Ha a felvásárló üzem hivatása betöltésére nem képes, akkor más megoldást kell keresni. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium ne nézze tétlenül az ilyen és hasonló eseteket, a maga módján cselekedjék. Iván Sándor, Košice * ÖTLETES MEGOLDÁS. Az egzotikus madarak aránylag sok takarmányt elszórnak. A tenyésztők — takarékosságból — igyekeznek kitisztítani és föletetni a hulladékot. A szemesekből kifújással igyekeznek eltávolítani a tisztátalanságot. Ez fáradságos és egészségtelen eljárás. Ésszerűbb megoldás? Egy magasabb mőanyag flakon fenekét kivágjuk, s helyette ritka szövésű szitonos anyagot kötözünk az „üveg“ aljára. Az így nyert segédeszközbe némi takarmányhulladékot dobunk, s az üveg aljához közel tartjuk a porszívú kifúvó nyílásába erősített tömlőt. Néhány kísérlet, s máris megállapítjuk, mennyi takarmányt tehetünk a flakonba és milyen közeire tarthatjuk a porszívó tömlőjét, hogy csak a tisztátalanságot fújja ki, a magvakat ne. Múlt heti számunkban már hírt adtunk róla, hogy augusztus végén — a Csehországi és a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövetsége meghívásának eleget téve — hatna-* pos hivatalos látogatáson hazánkban tartózkodtak a magyarországi, a lengyelországi és az NDK-beli kiskertészkedők, kertDaráíöK (irtiyltvBllHlniI .uö1 vétségeinek képviselői. A küldöttségek az első napon — a bratisiavai tanácskozás során — kölcsönösen tájékoztatták egymást a kertbarát mozgalom fejlesztésében elért eredményeik felől, megtárgyalták, majd egyhangúlag elfogadták a SZGYKSZ KB-а által beterjesztett, és az érdekelt országok kiskertészkedőinek további kölcsönös együttműködését összehangolni elhivatott egyezményjavaslatot. A küldöttségek másnap tapasztalatszerző körútra indultak. Előbb a senicai járásban ismerkedtek a kertbarát mozgalom, a kiskertészek eredményeb vei, távlati elképzeléseivel és problémáival. • Myjaván a legrégebbi kerttelepet látogatták meg vendégeink. Itt Dekánek Štefan elvtárs, az SZGYKSZ KB Elnökségének tagja, a Szövetség járási bizottságának elnöke üdvözölte a küldöttségek tagjait s röviden ismertette a járás kertba rát mozgalmát. A többi közötl elmondotta, hogy a senicai járásban összesen kilencezer tagja van a Szlovákiai Gyümölcsé szék és Kiskertészek Szövetsé gének. A kiskertészek többsége saját konyhakertjében fejti ki hasznos tevékenységét, de egy re nő a kerttelepi kiskerttel rendelkezők száma is. Ez ideig huszonegy kerttelepet sikerüli létrehozniuk, s itt mintegy 1900 tag öszesen 71 hektár — ко rábban parlagon heverő vagy csak kevés hasznot nyújtó — földet művel. A beszélő hang súlyozta, hogy az elkövetkezőkben — a társadalmi érdekeknek megfelelően — még na gyobb gondot fordítanak a kert barát mozgalom fejlesztésére Elsősorban a nagyüzemi mező gazdasági termelésre alkalmat lan földterületek hasznosításán ú] kerttelepek létesítésén fára doznak, de nem feledkeznek meg a konyhakertek ésszerűbb kihasználását segítő módszerek népszerűsítéséről sem. Mint megtudtuk, a járásban igen nagy az érdeklődés a kerttelepek iránt, s a nagyobb Ipari üzemek, valamint a nemzeti bizottságok is hathatósan támogatják az elfekvő területek hasznosítását célzó mozgalmat. Az üzemek többségében ugyanis rájöttek, hogy a lakás, a jő fizetés és a kedvező munkahelyi feltételek biztosítása mellett a kiskert is egyre inkább szerepet játszik a munkaerők állandósításában. Pillanatnyilag több új kerttelep kiépítésén fáradoznak. Az elkövetkező években újabb háromszáz hektárt jelölnek ki a kerttelepek számára, főleg Skalica környékén. Záhorieban már épül az új cementgyár, amely néhány ezer embernek ad majd munkalehetőséget. Az üzem vezetői A baráti országok kertbarát mozgalma küldöttségeinek tapasztalatszerző körútjáról Megcsodálták kerttelepeinket már most kéréssel fordultak az ŠZGYKSZ járási bizottságához, tegyék lehetővé az üzemnek, hogy valahol a közelben nagyobb, legalább 350 parcellás kerttelepet létesítsen dolgozói számára. Ezt követően Levársky elvtárs, a kerttelep vezetője emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy a megtekintett kerttelepet tizenkét évvel ezelőtt vették birtokukba a kertészkedők. A hat és fél hektárnyi területet 143 kertbarát műveli. A kertészkedők adómentesen kapják a földet, de a kerttelépet tervszerűen építik és hasznosítják, s a hétvégi házak is jóváhagyott tervek alapján épülnek. Sőt! A városrendezés érdekében már ennél is tovább mentek. Aki új családi házat akar építeni, annak hivatalosan jóváhagyott tervet kell felmutatnia arról, hogyan szeretné betelepíteni a konyhakertet, de főleg a ház előtti kiskertet, és milyen kérítést számít építeni. Egyébként hivatalos versenyt hirdettek a „Legszebb, legrendezettebb kerttelep“ cím elnye réséért. Myjaván mindössze 100 konyhakerttel rendelkező szervezett kiskertészt tartanak nyilván, a többség a kerttelepeken hasznosítja szabad idejét, keresi a mindennapi gondokból való kikapcsolódás, és a felfrissülés lehetőségét. A második kerttelep nyolc hektáros, és 140 tagot számlál. A harmadik kerttelep most épül: tizenegy és fél hektáros lesz a 130 új érdeklődőt juttat kiskerthez. A további kertelep helyét most fogják megválasztani, s itt 100 parcellát mérnek ki, 400 négyzetméternyi nagyságban. A kerttelepeken főleg zöldséget, bogyósgyümölcsöt, középtörzsű és törpefákon pedig almát, körtét, szilvát termelnek, a járás déli A ínyjavai kerttelepeken az almafák hatvan nyolcvan százalékos fagykárt szenvedtek, körtéből viszont annál gazdagabb a termés. Fotó: -bor Tuja-féiék A tuja városi és falusi embert egyaránt gyönyörködtető díszcserje, díszfa. Kertekben, parkokban dísylik. De temetőkben is megtalálható. Érdekes zöld ágai a fiatal, egy síkban álló hajtatásokkal vízszintesen állnak. Különleges termése a 7—9 milliméteres toboz, amely hat pikkelyű. Hazája Kanada, ahol nagy területeket borít. Ismerünk közönséges, óriási és keieti 'tuját. Ezek közül legelterjedtebh. a közönséges tuja (Thuja occidentalis L. 1, Akármennyire Is szép a tuja, veszélyes, különösen a gyermekek számára, mert ezeknek tetszik a különleges termése, s ágacskái. De a felnőtteket is figyelmeztessük a tuja veszélyességére (a népgvógyászat hagyományaként gyógyszerül használták, még a közelmúltban is — láz részén még szőlőt is. A szakmai-politikai látókör bővítését húsztagú oktatőcsoport végzi a járásban. ••• Az SZGYKSZ „Kertészeti Szolgáltatások“ vállalata 1969-ben jött_ létre a járásban. Azóta további hét kezdte meg működését Szlovákiában, jelentősen se-Д1>ча a IfielrortňĽ^oV mvn-iká j.-St A senicai járásban működó vállalat hatáskörébe négy járás tartozik, s itt évente mintegy 12 millió korona értékű szolgáltatást nyújt a kertbarátoknak. A vállalat egyik célépületében például a kertészkedők fölös termékeinek házi feldolgozását végzik: lekvárt főznek, konzerválnak, szárított terméket, gyümölcslevet vagy mustot készítenek a hullott gyümölcsből, és pálinkát is főznek — mindezt főleg saját szükségletre, de értékesítési céllal is. A meglátogatott célépületben évente mintegy száz mázsa almát, szilvát és körtét szárítanak meg s 70—80 ezer liter, ötvenkét fokos gyümölcspálinkát főznek. Az SZGYKSZ senicai járási bizottsága szoros baráti kapcsolatot tart fenn a hodoníni és a libereci járási bizottsággal, a Szövetség alapszervezetei pedig néhány lengyelországi kerttelep kiskertészeivel építettek ki baráti kapcsolatot, ami szerintük nagyban hozzájárult a hasznos tapasztalatok kölcsönös kicseréléséhez és kamatoztatásához. •••• A baráti országok kertbarát mozgalmának küldöttel később a Senica-Kunov kerttelepre látogattak (erről majd legközelebb szólunk), majd Nitrán, Gottwaldovban, Slušovicén, Napajedlán, Ratíškovicén és Mikulőicén ismerkedtek a szlovákiai, illetve a morvaországi kiskertészek sikereivel és célkitűzéseivel. Közben megtekintették Szlovákia fővárosát, továbbá PieSfanyt, Luhaőovicét, Gcttwaldovot, Otrokovicét, elbeszélgettek a bratisiavai Vnb vezető dolgozóival, és Jártak a nitrai Agrokomplex ’77 Országos Mezőgazdasági Kiállításon is. A tapasztalatszerző körút végén valamennyien úgy vélekedtek, gazdag ismeretanyaggal tarsolyukban térhetnek haza,_ hogy számot adjanak a baráti talál-* kozó eredményességéről. Kádek Gábor ellen, féregűzésre és köptetőül). A tuja thujon nevű mérget tartalmaz. Ez rongálja a veséket, s komoly vízhólyag-gyulladást okozhat. A gyomor- és bélgyulladás erős emésztési zavarokkal és görcsökkel jelentkezik. Persze, a méreg rongálja a többi belső szervet is. Íme. a- környezetet sokhelyütt díszítő tuja veszélyezteti, főleg a kisgyermekek életéi. Tehát, tartsuk távol őket tőle, hogy a bajt elkerüljük. Dr. Nagy Géza