Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-09-17 / 37. szám
Ősszel vagy tavasszal? Az almafa három éves, a fiúcska, Radecky Gytiszika is alig több ennél, de már örülni tud a mosolygó piros almáknak. Fotó: -bor r / ШГ Г ЛШ S Л Talajelőkészítés a facsemeték őszi ültetéséhez Ä gyümölcsfák tápanyagokban és humuszban gazdag talajt Igényelnek. A facsemeték kiültetése előtt a telepítésre kiszemelt területen takarmánykeveréket, esetleg burgonyát tanácsos termelni, mert ezen növények számára istállótrágyával vagy komposzttal és műtrágyával — főleg kálium- és foszfortartalmával — bőven elláthatjuk a földet. Gyümölcsfát csak megfelelő szerkezetű, jó táperőben lévő földbe ajánlatos ültetni. A kiélt földben a fák gyorsan öregszenek, nagyobb kárt tesznek bennük a betegségek és a kártevők, és rossz minőségű gyümölcsöt teremnek. A legjobb íalajelőkészílés a 0,60—0,70 m mélyen végzett rigo•ozás. A rigolozott területen legalább két evan át takarmánykeverékeket ajánlatos termelni. Ezt követően a rigolozott vagy mélyen megszántott területen elég megfelelő nagyságú gödröket ásni, s máris ültethetünk. A házikertekben leggyakrabban a telepítés előtt 6—8 héttel kiásott gödrökbe ültetik a fákat. A csemeték számára 0.70— 0,80 méter széles és 0,50—0,60 méter mély gödröt kell ásni. Ezt a talajösszetételtől és az altalajvíz szintéjtől kell függővé tenni. Ásáskor a termőréteget (0,25 m) az egyik oldalra, az alsóbb rétegeket pedig a gödör másik oldalára rakjuk. A törpealanyra oltott csemetéknek és a bogyósoknak 0,50—0,60 méter, az egyéb csemetéknek pedig 0,80 méter mély gödröt ásunk. Ültetés előtt az alső talajrétegeket visszalapátoljuk a gödörbe. Ha a termőréteget tennénk alulra, ahol nem kap elég levegőt, elpusztulnának a mikroorganizmusok és a termőréteg elértékelenedne. A gödör aljába komposztot vagy tőzeget tehetünk ügy, hogy a gyökerek közelébe kerüljenek. Persze nem tiszta komposztba vagy tőzegbe ültetjük a csemetéket. A termőréteghez egyharmadrész komposztot adunk. Tőzeget a nehéz vagy túl könnyű talajokhoz keverünk. A gödrökbe műtrágyát is kell tenni, főleg nehezen oldódókat (Thomasz-liizt, foszfort és káliumot tartalmaz). Nirogéntartaimú műtrágyákra ne is gondoljunk, mert égetik, károsítják a gyökérzetet. Egy-egy 'gödörbe 1,5—2 kg 40 %-gs kálisót és megközelítően ugyanennyi Thumaszlisztet adunk. A talaj mészartalmátói függően 2—3 kg égetett meszet vagy mészport, esetleg 4—5 kg örölt mészkövet is ajánlatos adagolni. Mint említettük, a gödröt hat-nyolc héttel telepítés előtt ajánlatos kiásni. Ültetés előtt három héttel azonban az altalajt visszalapátoljuk, hogy kellően megülepedjen a föld. Ha frissen visszalapátolt földbe ültetnénk a csemetét olyan mélyen, mint ahogy a faiskolában volt, akkor később legalább 80—100 mmrel mélyebbre kerülne, ha leülepedik a talaj. A gyümölcstermő kultúráknak nagyon árt a magas vízszint. Az ilyen területet legjobb telepítés előtt lecsaponi, újramuveloi és csak azután hozzálátni a telepítéshez. (Dp) A kiskertészek gyakran felvetik a kérdést, felhasználható-e az olyan nagyüzemi állattartó telepekről származó juhóe harnmfitrágya,_ melyeken gyaluforgáccsal almoznak? Nemrég egy kertbarát az iránt érdeklődött, felhasznáiható-e az ilyen szervestrágya a szőlő trágyázására, és ha igen, akkor frissen vagy érlelés után, illetve ősszel vagy tavasszal célszerű bedolgozni a talajba? Az istállótrágya a háziállatok almozóanyaggal vegyített híg- és szilárd ürülékének érett keveréke. Teljes értékű trágyaféleség, mivel minden olyan anyag megtalálható benne, aminek szerepe van a növényi szrvezet felépítésében. Az ístállótrágya olyan növényi termékeket tartalmaz, amelyek az aTTáTí szervezőiben és a trágya telepen végzett kezelés során részben megváltoztak. Az istáilótrágya tápanyagtartalma igen változó, elsősorban a tartott állatfajtól, az elfogyasztott takarmányok mennyiségétől és a napi adag összetételétől, illetve az alomanyagtól, a trágya termelés és kezelés módjától függ. Az állatfajok trágyaminőségre gyakorolt hatását az alábbi táblázatban szemléltetjük: Ti ágyafajta Víztartalom Szerves anyagok N % P2O.Ť ' % K2O 0/0 Ca % Marhatrágya 75,0 22,0 0,45 0,25 0,50 0,45 Juhtrágya 68,0 30,0 0,85 0,30 0,67 0,30 Tyúktrágya 56J1 25,5 1,65 • 1,54 0,85 2,40 Az alomanyag az istáilótrágya második legfontosabb alkotó része, melynek feladata, hogy a lehető legtöbb szilárd és híg ürüléket kösse meg s ezzel elejét vegye az értékes anyagok veszteségének. Az almozásra használt anyagokat aszerint minősítik, mennyire képesek megkötni a vizeletet és megelőzni a nitrogén-veszteséget. E tekintetben a tőzeg a legmegfelelőbb alomanyag, de aránylag jól hasznosítható az aprított vagy szálas szalma, az erdőben összegereblyélt alom stb. Szalmahiány esetén más anyagokat (falomb, tűlevelű fák lombja, fűrészpor, esetleg gyaluforgács) is hasznosíthatunk. Ezeknek az anyagoknak azon ban csupán higiéniai jelentőségük van, mert a belőlük nyert trágya hideg, a talajban lassan bomlik el, és ráadásul még a talajbak tóriumok tevékenységéi is kedvezőtlenül befolyásolja. Tudatosítani kell, hogy az ürülékek (bélsár, vizelet) és az alomanyag keveréke még nem alkalmas trágyázásra. Hogy ebből a keverékből trágya legyen, ahhoz meg kell érnie, egész sor vegyi és biológiai folyamaton kell álmennie. A trágya érlelésének különösen akkor van nagy jelentősége, ba almozásra fiirészport vagy gyaluforgácsot használtak az istállóban. A széles C: N arány következtében a gyalu forgács nagyon lassan bomlik el a földben, ezért ha nem szeretnénk esetleges nitrogén-depressziót előidézni, akkor ilyen istállótrágyát soha ne használjunk friss állapotban tápanyagpótlásra. Ha a tenyészidöben vagy annak kezdetén ilyen istállótrágyát dolgozunk be a talajba, nagyon kedvezőtlenül befolyásoljuk a szőlő fejlődését. Alapvetőn fontos, hogy mindig érett istállótrágyát használjunk, s ezt ősszel dolgozzuk be a szőlősorok között készített barázdákba. Fenntartó tápanyagpótlás esetén az istállótrágyával egyszerre kijuttathatjuk a foszfor- és káliumtartalmú műtrágyát is, hogy biztosíthassuk ezen trágyaféleségek magasfokú hasznosulását. (Tesaf P., Vinohrad) Az idén a szakboltokban csak elvétve lehetett dughagyniát és hagymamagot kapni, a kofák meg borsos árat kértek érte a piacokon. Ezért sokan elhatározták, megelőzik a tavaszi bosszankodást. A dughagyniát már bizonyára felszedték, most a magpergést kell megelőzniük. A magot tartalmazó fejeket 2—3 cm-es szárrésszel vágjuk le, majd felfüggesztve vagy szellős, de védett helyen vékony rétegben elterítve szárítjuk. Fotó: —bor Egy lépéssel közelebb a célhoz (Befejezés az 1. oldalról) folytatják-e termelő tevékenységüket. A mezőgazdasági üzemek mintegy 800 ezer háztáji gazdaságban termeltetnek kütprmrlfpket tagjaikkal. Az utóbbi Időben mind több mezőgazdasági szövetkezetben alkalmaznak úgynevezett ház táji agronómust, aki kimondottan a háztáji gazdaságok tevékenységét irányítja. Az ipari üzemek dolgozói, hivatalnokok, tanítók és mások, akiknek nincsen saját kertjük, a kiskertszövetkezetekbe tömörülnek s kerttelepeken kertészkednek. Ezeket munkáskerteknek nevezik, s mintegy hetvenezer van belőlük az országban. Ezen kívül van egy harmadik csoport, amelybe a konyhakertek hasznosítói tartoznak. A kertbarát mozgalomban megközelítően 1,E millió intenzíven kihasznál házikertet tartanak nyilván A különféle klubok, szakcsopor tok és kertbarát körök tévé kenységét a szövetség megye szervei fogják össze és irányit jak. Összesen félezer — egyen ként harminc tagot számláló - klubot és szakcsoportot tarta nak nyilván az országos sző vétségben. Dr. Nagy György még hozzátette, hogy a Haza fias Népfront nagyra értékeli és behatóan támogatja a kiskertészek mozgalmát, mert a termelés tervszerű irányítása következtében olyan termékféleségeket ad a társadalomnak, amelyek termelését egyelőre képtelenek lennének más úton megoldani. — Örömmel fogadtuk a csehszlovákiai kiskertészek kezdeményezését, és lehetőségeink hez mérten szorgalmazni fog juk a megkötött kölcsönös együttműködési megállapodás betartását — hangsúlyozta dr Gyúró Ferenc. — De mint azt már a tanácskozás során r mondottam, feltétlenül szüksé gesnek tartom, hogy a lehetr legrövidebb időn belül meg nyerjük a kölcsönös együttmű ködés számára a szovjet, a ro mán és a bolgár kertbaráto kát, illetve azok érdekvédelm szövetségeit is. A mostani ta nácskozáson már pontosan meg határoztuk, hogy a jövő évi ta lálkozón melyik ország, a kertészeti tevékenység melyik sza kaszán szerzett tapasztalatairól ad számot. Ezt a mozgalom eredményesebbé tétele szempontjából feltétlenül pozitívan kell értékelni. S persze jó lenne, ha a jövőben a szakiroda - lom és a szaklapok kölcsönös kicserélésére is sor kerülne. Viszontlátásra — Varsóban Lengyelországban gazdag múltra tekint vissza a kerttelcpek létesítését célzó kertbarát mozgalom. Az első kerttelepeket már 1939-ban alapították a szegények megsegítésére. A kerttelepek építése és a kertbarát mozgalom tulajdonképpen 1949-ben indult rohamos fejlődésnek, amikor al kotmányba foglalták a mozgalom fejlesztésének irányelveit. A fejlődés persze napjainkban is tart. 1974-ben például 4500 kerttelep volt Lengyelországban s az ifi revékenyketfö mintegy 430 ezer kertbarát közel húszezer hektárt művelt. Tavaly, a kiskertészek érdekvédelmi szövetségének Vili. kongresszusa idején már 480 ezer tagja volt a mozgalomnak. El kell még mondani, hogy lengyel barátainknak szervezési szempontból sokkal könnyebb a dolguk, mint nekünk, vagy mondjuk a magyar és az NDK- beli kiskertészeknek. Lengyelországban ugyanis csapán a telepítünk és hétvégi házat építünk, kétharmad részén pedig a család szükségletét fedező zöldségféléket és gyümölcsöt termelünk. Minden kerttelepen építünk szociális és Inilturélio—■iAta^ítmanyt-| pypr mekjátszóteret, sőt újabban víz medencét és az aggotthonok lakóinak vagy a gyermekek üdültetését szolgáló célépületeket is. Gyakran rendezünk műsoros estéket, beszélgetéseket és különféle előadásokat. A kerttelepek nálunk a kulturális-népművelő tevékenységet, illetve az üdülést és a pihenést szolgáló létesítmények közé tartoznak. Ennek értelmében ivvekszünk több kisgépet adni rintem csak többet adhat ennél. Éppen ezért hívtuk meg jövőre Varsóba a testvéri országok képviselőit. Még többet szeretnénk tanulni tőlük, no meg mutatni, tenni is szeretnénk már valamit я Közös ügy érde-Az utóbbi években hazánkban is előtérbe került a nagyüzemi mezőgazdasági termelésre alkalmatlan földterületek ésszerű hasznosítására törekvés. A legcélravezetőbb módszerek egyikének a kerttelepek létesítése bizonyul, hiszen ez úton nem csupán a földet változtatjuk javakat nyújtó területté, hanem egyben a dolgozóknak is lehetővé tesszük, hogy egészséges környezetben, kellemesen és hasznosan töltsék el a pihenést, a munkaerő felújítását szolgáló szabad időt. Fotó: -bor kerttelepek kiskertészeti tömő rülnek szervezetbe, a háztáji földön, saját kertben vagy földön kertészkedők nem tagjai az érdekvédelmi szövetségnek. — Mi nem a kertészkedés anyagi oldalát tartjuk előbbrevalónak, hanem a pihenést és a nevelő-oktató tevékenységet — mondotta a többi közölt Henryk Mizera, a lengyel küldöttség vezetője. — Kerttelepeket nagyüzemi termelésre alkalmatlan területeken, főleg ipari üzemek közelében, városokban, de falvakon is létesítünk. A kiskerteket (350—600 m2) is ennek megfelelően telepítjük be. A terület egyharmadán virágot ültetünk, pázsitot a kiskertek tulajdonosainak, bogy minél több idejük maradjon a pihenésre. — A tárgyalás során említette, hogy a központi irányelvek értelmében az idén legalább húsz százalékkal szeretnék növelni a kerttelepek területét. Ez bizonyára sok gonddal és problémával jár. Gondolja, hogy a kölcsönös együttműködés hasznára válik a lengyelországi kertbarát mozgalom fejlődésének? — Meggyőződésem, hogy igen Az eddigi baráti találkozók és kaiméval Is sok érdekes és hasznos tapasztalatot szereztünk a baráti országokban, és a szorosabb együtműködés székében. Tehát: viszontlátásra Varsóban! Izmosodjon a mozgalom Az NDK-ban a Kiskertészek, Méhészek és Kisállattenyésztők Szövetségének 1 millió 27 ezer tagja van. A Szövetség III. kongresszusa óta a korábbinál is gyorsabb ütemben fejlődik a kertbarát mozgalom az országban. Az anyagiak mellett itt is mindinkább előtérbe kerül a szabad Idő aktív pihenéssel való eltöltése iránti igény* s ezzel egyenes arányban szaporodik a kerttelepek, illetve a kiskert tulajdonosok száma. — Mielőtt elindultunk erre a találkozóra, odahaza arról beszélgettünk az elvtársakkal, hogy végre konkrét tartalmat kéne adni a tanácskozásoknak, mert az időnkénti cserelátogatások alkalmával nem sok mód adódik rá. hogy alaposan megismerjük egymás eredményeit, módszereit és tapasztalatait — említette a többi között Lothar Föth, az NDK-beli Kiskertészek, Méhészek és Kisállattenyésztök Szövetsége Központi Bizottságának titkára. — Éppen ezért örömmel fogadtuk csehszlovák barátaink javaslatát, s a kölcsönös együttműködési egyezmény megkötésére szavaztunk. Sokat kell még tanulnunk egymástól, hogy eredményesebben dolgozhassunk. S ez így helyes, hadd izmosodjon a kertbarát mozgalom! A CSGYKSZ küldöttségét Ježe k Vlastimil, az SZGYKSZ kül* döttségét pedig Tomešek Vladimír, a Szövetségek Központi Bizottságának elnökei vezették. Örömmel nyugtázták, hogy a több mint két millió kiskertesz érdekeit képviselő küldöttségek tárgyalása eredménnyel zárult, s egyben hangsúlyoz^ ták: „Meggyőződésünk, hogy a kölcsönös együttműködés valamennyi részvevő ország kiskertészeinek, kertbarát mozgalmának javára fog válni és jelentős mértékben hozzájárul majd a mozgalom eredményesebbé tételéhez.“ Csehszlovákiában gagzdag múltja van a kertbarát mozgalomnak. Napjainkban több mint' 400 ezer aktív kiskertészt tartunk nyilván, akik évente körülbelül 35 ezer tonna zöldséget és gyümölcsöt termelnek, s mintegy 270 ezer ember szükségletének fedezésére elegendő terméket adnak a népgazdaságnak. Közben nálunk is előtérbe kerül a nagyüzemi termelésre alkalmatlan földek hasznosításának, a kerttelepek kiépítésének kérdése. Tehát bőven lesz rá alkalom, hogy a barátainknál szerzett hasznos tapasztalatokat n közjó érdekében kamatoztassuk. Kádek Gábor
