Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-09-17 / 37. szám

1S77. szeptember 17., .SZABAD FÖLDMŰVES. Egy laikus véleménye A fáradtságról Nem a* orvos, a szakember ír er­ről a témáról, hanem a laikus, akit nyolcvan év tapasztalatai és szűrt észrevételei ihlettek e cikk írására. Tévedés ne essék, nem a tavaszi fáradtságról szólok, ennek oka csak­nem mindenki számára ismeretes. Ismerünk valódi és nem valódi fá­radtságot. A normális fáradtság óv, figyelmeztet. A felfokozott testi vagy szellemi munkánál szinte fékként hat. Sokszor úgy működik, mint a regula­tor. Köztudomású: az összes betegség fáraszt, három kivételével, ami nem más, mint a pajzsmirigy-túltengés, pszichés eredetű étvágytalanság, hir­telen fellépő levertség és ingerlé­kenység között hullámzó lelkiállapot. Van itt még egyféle fáradtság, emit századunk betegségének is titu-­­falunk, ez a valótlan (talmi) fáradt­ság, amely tulajdonképpen életfáradt­ság — életuntság. Érdemes figyelni ezokat az embereket, akiknek jelleg­zetes a viselkedésformájuk és így beszélnek: „Nem érdemes élni, nem jó még csak gondolkozni sem, hát még dolgozni ...“ A normális fáradtságot pihenéssel elűzhetjük, szinte a megfiatalodás érzete uralja egész közérzetünket. Más lapra tartozik a beteges fáradt­ság, ami még hosszú alvással sem űzhető el, vagy akár egy hónapi üdü­léssel sem. Ez az állapot már idült, krónikus. A fáradtság krónikus állapotában — közismert — a beteg sokkal több energiát fogyaszt azért, mert nem folytat harmonikus, nyugodt életet. Ennek a fáradtságnak a „zászlóvivői“ jobbára a tanítók, jogászok, újság­írók, orvosok, mérnökök, ,s egyéb hi­­vatásúak! A kiváló munkateljesítmények nyúj­tását a szocialista társadalom is igényli, ami fokozott követelmények­kel jár. Ezért kívánatos, hogy ko­runk embere alkalmazkodjék ehhez az elváráshoz, testileg és szellemileg egyaránt jól felvértezze magát. Ha ez nem sikerül, a mindennapi gondok, nehézségek, megterhelések állandó nyomást gyakorolnak szervezetére. Ez a túlterhelés azután fokozott szív­működést, vérnyomás-emelkedést idéz elő. Az izomrostok állandóan feszül­nek, a felgyülemlett anyagok (sala­kok), amelyek a fáradtságot okozzák, csak lassan tűnnek el, A kimerültsé­get még tetőzi a kevés mozgás, az alkohol és nikotin mértéktelen élve­zete. A végeredmény: a fáradtság hajóhintájában száguldunk tovább.. Életünkben nagyon fontos szerepet játszik az alvás és ébrenlét ritmusa: az egyenletes ismétlődés mozgásban, evésben, munkában, alvásban s min­den más mellékfoglalkozásban. A fáradékony embereknek többnyi­re közösek a panaszaik: nyomás a szívre, nem várt izzadások, fejfájás, félelmi állapot. Hogyan kezelendő a krónikus fá­radtság? Erre egyetemes recept nem adható, hiszen: embere válogatja. Egy azonban biztos: korai lefekvés, korai kelés, torna, mosdás hideg vízben — ennek hatása csodálatos. Egy pohár jó bor sosem árthat meg. Egy-két ci­garetta sem okozhat nikotinmérge­zést. Szeinétgödörbe a különböző tab­lettákkal, amiket nem a kezelőorvos ír elő! Séta minden időben. Szeretni a természet szépségeit. Tudjunk örül­ni minden kicsiségnek — s más em­berek sikereinek is. Tudomásul kell venni: nem „én“ vagyak a társadalom középpontja, a többi ember csak kuli, vagy rongy. Az étkezésben legyünk művészek! A mohóság, a túlétkezés, a zsír, szalonna, a sok édesség nagy ártalmára van szervezetünknek. Az orvostudomány már több évtizede folytat felvilágosító hadjáratot ez­­irányban. azzal a szilárd meggyőző­déssel: az emberi testben beálló za­varokat — ha nem is mindig, de — legtöbbször a túltápláltság okozza. Látogassuk a szaunákat, az önfé­­gyelmező jóga és egy kis kondícioná­­lis torna ugyancsak jót tesz elké­nyeztetett testünknek. Ha nekem nem hiszel kedves olva­só — a nyolcvan évet testi és szelle­mi frisseségben megélt természetimá­dónak —, kérdezd meg kezelőorvo­sodat! Ján M. Habrovský Jól bevált gyógyítóeljárás BOROGATÁS [füles ISKOLA Ô LET1 A mezőn még itt-ott tarkállottak a virágok, de a hegyoldalon a fák lombjai már kezdtek megfakulni Hiába, itt az ősz, erre mutat minden az erdőben és a réten egyaránt. A sok kis hörcsög szorgalmasan gyűjti télire az eleséget. A fecskék és a többi vándormadarak készülnek a hosszú útra vagy talán már el is mentek. — Az őszről tanúskodik az is, hogy az erdő kis lakói számára is megkezdődött az iskolaév. Beíratták a kis őzeket, a rókakölyköket, a kis bocsokat, süniket és persze, sor került a nyuszikra is. így történt, hogy tapsifülest jó korán fölébresztette a má­niája, és azt mondta: — Füleském, gyere gyorsan, hadd fésüljem szép csillogóra a bundádat. Aztán edd meg a répádat, és siess az iskolába. • Füles nagyon álmos volt. Ásított egyet, aztán lustán nyújtózkodott. De amikor az anyukája sürgette, keservesen sírni kezdett. — En nem akarok iskolába járni.., Félek Bagoly tanító bácsitól... Nem megyek... nem megyek... Szegény nyusztmama nem tudta, mit kezdjen elkeseredett kisfiával. Vé­gül is megcibálta hosszú fülét, miközben magyarázni kezdte neki, hogy milyen hasznos dolog iskolába járni, meg vidám is, hiszen a szünetben hancúrozhatnak. Füles nagy nehezen, szepegve elindult. Félénken lépegetett nyuszimama mögött, de amint a tisztásra értek, ahol az erdei iskola volt a fák óriási lombsátra alatt, inába szállt a bátorsága. Uccu neki, oly gyorsan szedte az irháját, hogy még a madár sem repült fölötte gyorsabban. Füles ettől kezdve az iskola környékére sem ment. Egész nap az erdőben háncúro­­zott. Teltek, múltak a hetek, s az egyik napon történt valami: Az erdő sűrűjéből egy óriási farkas bújt elő lopakodva, hogy rávesse magát a kis nyuszira. Bezzeg megijedt Füles. Menekülni akart, de már késő volt. A far­kas rátette nagy mancsát a hátára, s mivel jó kedvében volt, azt mondta: — Megkegyelmezek az életednek, ha tüstént megmondod, mennyi kettő meg kettő? Füles reszketett, mint a nyárfalevél, de bizony fogalma sem volt, mennyi kettő meg kettő. A farkas türelmetlen lett: — No, tudod vagy nem tudod? — kérdezte. Persze, nem tudta, hiszen elcsavargott az iskolából. Bánta Is már na­gyon, hogy nem fogadott szót az anyukájának és nem tanult. De most már késő, megeszi a farkas. Egy kismadár figyelte őket az ágról. Megszánta a haszontalan, reszkető kis Fülest, és halkan megsúgta neki, mennyi kettő meg kettő. Ennek a kismadárnak köszönhette, hogy megszabadult a farkas karmai közül. Ha hiszitek, ha nem, másnap reggel Füles volt az első az erdei iskolában. Parraghy Johanna , , , , T­Homokozni jó... Játékdélután # A LAPÁTOS nevű játékot si­ma térségen nyolc-tizenhat gyerek játszhatja. Kell hozzá két fakanál, vagy két könnyű deszkalap, és játékosként kilenc lapos kavics. A földre ábrát rajzolunk úgy, hogy a vonalak és a számok mesz­­szebbről is jól láthatók legyenek. A játékosok két csapatra oszlanak és a kezdés jogát kisorsolják. Az első játékos a kijelölt vonalról a fakanál (deszkalap) segítségével egymásután kiveti mind a kilenc kavicsát, lehetőleg az ábra terü­letére. Ha végzett, a találatok ösz­­szegét feljegyezzük egy papírra. A játékos felszedi a kavicsait, s következik a másik A játék két— három fordulóból állhat, a végén az eredményeket összeadják (a mínusz előjelűt kivonják!) s ter­mészetesen az a csapat győz, amelyik magasabb pontszámot ért él. • A GÜLBABA inkább a fiúk játéka. Udvaron, beépített, vagy fákkal beültetett területen játsz­ható. Égy nagyobb tollat kell a krumpliba szúrni, falnak, vagy fá­­uak támasztott deszkalapra kört rajzolunk és a játékosokat meg­számozzuk. Kiszámolással megvá­lasztjuk az első dobót, ő azonnal megmondja, hogy utána ki követ­kezik. Például: „Utánam a hármas dob.“ Ezután a dobóhelyről meg­próbálja a krumplit bedobni a rajzolt körbe. Megegyezünk abban, hogy egy játékos hányat dob. A legcélszerűbb tizet dobni. Az győz, aki a tíz dobás közül legtöbbször talál célba. Táborozáson A Trnavai Magasépítő Vál­lalat vezetősége az idén Is gondoskodott a dolgozók gyermekeinek üdültetéséről. Különböző időpontban három pionírcsoport táborozott a vállalat planinkai (Kis-Kár­­pátok) gyermeküdülőjében, ahonnét az úttörők gazdag élményekkel és elégedetten tértek haza. Z. E. A borogatás még pár évtizeddel ezelőtt általánosan ismert, városon, falun, tanyán egyaránt elismert gyó­gyító eljárás volt, de ma mintha kis­sé megfeledkeztünk volna róla. Rit­kán alkalmazzuk! Még leginkább he­lyileg: a visszérgyulladást, a duz­zadt, megütött, megbicsaklott végta­got, a lassanérő kelést, a feldagadt arcot még borogatjuk, de az általá­nos, lázcsillapító hatásáról megfeled­keztünk. A hideg, vagy hűvös borogatás ösz­­szehúzza az ereket, a borogatott felü­leten vérszegénységet okoz, az pedig csökkenti a gyulladást, a fájdalmat és a hőmérsékletet, A melegvizes borogatás viszont vér­bőséget okoz, az izmok görcsét lazít­ja, s a fájdalmat csökkenti. A borogatások — és ezzel nem mondok újat — kétféleképpen hasz­nálhatók: nedves és száraz formá­ban. Száraz hideg hatása a jégtömlő­nek van. Ugyanez a tömlő megtölt­hető forró vízzel is, ha netán meleg borogatásra van szükség. Száraz borogatáskor a tömlő alá kendőt kell tenni, hogy a közvetlen hideg vagy meleg hatástól a bőrt megkíméljük. Sőt, mindkét esetben ajánlatos a bőrre igen vékonyan zsi­radékot, vazelint kenni. Egyre inkább terjed a meleg borogatás modern módja, a villanytermofőr, az elek­tromos melegítő is. A nedves borogatást vízbe, gyógy­szeres oldatba, esetleg gyógyteába mártott és kellően kifacsart kendő­vel, ruhadarabbal, törülközővel, géz­zel, vagy vattacsomóval végzik. Az állottvizes borogatás 18—20 fokos, ■ hidegvizes 12—15 fokos legyen. Aszerint, hol és milyen céllal al­kalmazzák, megkülönböztetünk törzs­borogatást, keresztkötést, Priessnitz­­borogatást és párakötést. Ezeknél a borogatásoknál a nedves ruha fölé száraz borítást, a Priessznitz-féle el­járásnál pedig a nedves és száraz ruha közé még vízhatatlan nylon, vagy celofán lapot is tesznek. Tulaj­donképpen a párakötés is borogatás. Olyan, amelynél a nedvesség a bőr melegétől párává válva okozza a helyi vérbőséget. Sőt, borogatás pél­dául — amire kevesen gondolnak — a reuma gyógyításában rendszeresí­tett iszappakolás és a fürdőkezelés bizonyos hatása is. A borogatások mindegyik változata ősi tapasztalatokra épül, kitűnően megfigyelt és jól bevált gyógyító el­járás. Érdemes elolvasni, mit írnak róluk a népszerű betegápolási köny­vek, érdemes figyelmesen tanulmá­nyozni és megjegyezni a rajzos ábrá­kat, hogyha a szükség úgy kívánja, alkalmazni is tudjuk. Érthető tehát, ha a természetes gyógymódok — ■ köztük a borogatás is — újra fontos szerepet kapnak, hiszen segítségükkel úgy gyógyulha­tunk, hogy kevesebb gyógyszer — azaz vegyi anyag — kerül ez ember szervezetébe. Éz pedig nagyon is ész­szerű és fontos körülmény a kemizá­­lás nem kívánt, — sőt nemegyszer már károsnak bizonyuló — mellék­hatásainak leküzdésében. Dr. Buga László Háztartási tanácsok A vajat sötét rántáshoz vagy sülthöz ne használjuk fel, mert túlhevítésnél elég. Az ételhez csak akkor adjuk, ha már azt a tűz­helyről levettük, mert az étel a vitamintartalmát és az aromáját ve­szíti el. A vajat jól becsomagolva hidegen és sötét helyen tároljuk. Ezzel a levegő oxigénje ellen védjük. Avas vajat az ételek elkészí­téséhez, a főzéshez ne használjunk. A libazsírt egy kevés disznózsírral (kétharmad-egyharmad arány­ban) olvasszuk ki, mert másképpen a zsír nem dermed meg, A bél­zsírt a felhasználás előtt 1—2 órával tegyük a vízbe így sajátos szagát elveszti. A bélzsírt libazsírral ne keverjük össze, hanem kü­lön, egy fél hagymát beletéve, olvasszuk ki. Az étolajat hidegen és hűvös helyen tároljuk. Sütéshez is jól fel­használható. Avas olajat a főzéshez ne használjunk. Ha a szalonnakockák vagy szalonnaszeletek sütéséhez a serpe­nyőbe egy kevés margarint teszünk, akkor az egyébként keletkező csípős füst megszűnik. (z) 1ERESZTR EJTVÉHY т ггр-япГ '.I ■ 1 I —СЗЮ VÍZSZINTES: 2. A rejtvény első ré­sze (zárt betűk: S, T, E, T). 10. Ha­mis. 11. A dohá­nyos igéje. 12. Szél­mentes oldal a ha­józásban (angol.). 13. Gsacsihang. 14. A nagy távon köz­lekedő kamiónok jelzése. 15. Szlo­vák Nemzeti Szín­ház szlovák nevé­nek rövidítésé. 16. Lélegzik. 18. Do­log latinul. 20. Élet. 21. A növény­szár alsó része. 22. Az üvegesek ra­gasztója, ut. betű kettőzve. 24. .,. György, szlovákiai magyar író, költő. 26. Magyar Opti­kai Művek. 27. Hegycsúcs. 29 Ke­­ményhéjű gyümölcs 30. Ütvén százalé­ka. 31. Névelő for­dítva 32. Lágy fém 34. Rossz tanács­adó. 35. Tamási . ..magyar író. 37. Szemével észlel. 38. Rangjelző szócs­ka. 40. Tengely szlovákul. 41. Jozef ..., kedvelt cseh színész. 43. ... nél ikerszava. 45. Tengődik. 47. Edény. 49. Nátriumklorid. 50. Régi római kö­szöntés. 51. Európai nép. 52. Jogtalan haszon. 54. Tiltósző. 55. Pálca. 57. Béke több szláv nyelvben. 58. Pa­­szuly. 59. Svájci város. 62. Orosz he­lyeslés. 64. Csillagkép. 66. Férfinév. 67. Egyszerű gép. FÜGGŐLEGES: 1. A rejtvény má­sodik része (zárt betűk: T, J, T, I, O, G, К, E). 3. Fontos táplálék. 4. Ka­tonai alakulat. 5. A Ludolf-féle szám. 6. Igekötő. 7. Nagyszerű. 8. Nem kint. 9. Sír. 17. Olasz pénzegység. 19. Folyó a Balaton közelében. 20. Férlfnév. 21. A mozdony teszi. 23. Állóvíz. 25. Város Jugoszláviában. 26. Város Ti­rolban. 28. Dörmög. 30. Házrész. 33. Indulatsző, 36, Sérülés, 39, Folyadé­ka. 41. Bánk ... (Katona József). 42. Méhlakás. 44. A Lengyel Légiforgalmi Társaság neve. 46. Tiltószó. 47. Sze­mével észlel. 48.............háza, község Nográd vármegyében. 51. Skatulya. 53. Ital alvilági nyelven. 55. Hóhér. 56. Tűrt betűi. 60 Üj több idegen nyelvben fordítva. 61. Mezőgazdasági szerszám. 63. Rangjelző szócska. 65. Ételízesítő. 67. Sértetlen. Beküldendő a vízszintes 2. és a függőleges 1. sz. sorok megfejtése. MEGFEJTÉS — NYERTESEK Lapunk 34. száma keresztrejtvé­nyének helyes megfejtése: A Szlovák Nemzeti Felkelés nagy fordulatot jelentett hazánk népeinek életében. Könyvnyertesek: Németh Margit, Mliečno (Tejfalu), Dudok András, Kováčovce (Kovácsi), Nagy Mária, Brehov (Imreg),

Next

/
Thumbnails
Contents