Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-09-10 / 36. szám

1977. szeptember 10,. SZABAD FÖLDMŰVES Szocialista módon A* Orechová Pot0ö-i Efsz zöldség kertészetében már hagyománya van a szocialista munkaversenynek. A bri­gádtagok mind a minőség, mind pedig a mennyiség szakaszán versenyben állnak egymással, ami aztán a tervek teljesítésében, túlszárnyalásában nyil­vánul meg. Mindezekben nagy része van Egri Alica 51 tagú szocialista munkabri­gádjának, melynek tagjai áldozatos munkát végeznek, sőt szabad szom­batjaikat, de ha a szükség úgy kíván­ja, vasárnapjaik egy részét Is felél-, dozzák a cél érdekében. A kollek­tíva tagjai nem veszik a többletmun­kát teherként, tudják, hogy példát kell mutatni, s vállalják ezt, mert A képen Egri Alica szocialista brigádjának egy csoportja látható. (A szerző felvétele) csakis felelősségteljesen, szocialista módon érdemes dolgozni. A példás munka elismerése képpen az elmúlt hetekben kapták meg a szocialista munkabrigád hronzfokozata megtisz telő elmet. Sátor Géza. Mocsonokl Tibor kertészek Is büszkék a szocialista munkabrigád eredményeire. Elmond­ták, hogy a kollektíva tagjai minden tekintetben példaképül állíthatók, — bármikor és bármilyen munkában szá­míthatnak segítségükre. A munkakez­­deményezésben úttörő szerepet vállal Egri Alica brigádvezető és K n c z n - v á Margita. Az ilyen jó szellemben nem csoda, hogy terveiket évröl-évre túlteljesítik. Az idei féléves pénzügyi tervüket is 472 ezer korona helyett a valóságban 854 ezer koronára tel­jesítették. Az értékelés alapján már kora ta vasszal százezer fej salátát adtak a piacra előveteményként és ugyan­arról a területről másodnövényként több mint négy vagon uborkát érté­kesítettek. Az idény befejezéséig leg­alább 70 vagon paradicsomot szállt tanak a feldolgozó üzembe és további három vagon zellert, három vagon hagymát, egy-egy vagon zöldséget és nagyobb mennyiségű zöldpaprikát ad nak a piacra. Ggy vélik, hogy ezzel az éves pénzügyi tervüket teljesíteni tudják, hiszen paradicsomból legalább 1,5 millió koronás bevételre számita nak, KRASCSENICS GÉZA XNXVVXXXX>XXXXV4XXXXXXXXX>XXXV4XXXXXXXXV4XVSVSXVSX>XXXXXXXXV4VXXXX>XXXXXXX>XX>ÄXXXVV>SX>XVXXXXXXXX>XXXXXX>XXXXXXXXXXX4XXXXXXXXXXXXV4XXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXXX\X A komárnoi (ko­máromi) járás me­zőgazdasági dolgo­zói a pártszerveze­tek irányításával eredményesen bon­takoztatták ki a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 30. évfordulóját kö­szöntő szocialista felajánlási mozgal­mat. Felajánlásaik zöme főleg a hatodik ötéves tervidő­szak második esztendeje gazdasági feladatainak sikeres teljésítésére, Il­letve túlszárnyalására irányul. A szer­vezők nagyszerű politikai tömegmun­kát fejtettek ki, amit az a tény is bi­zonyít, hogy a szocialista kötelezett­ségvállalási mozgalomba 26 mezőgaz­dasági üzem dolgozói 843 kollektív és 761 egyéni vállalással kapcsolód­tak be. „Az ígéret szép szó, ha megtartják úgy jó“ — mondja a közmondás. így van ez a szocialista felajánlásokkal is. Akkor értékesek igazán, ha a me­rész vállalásokat teljesítik is. Nos, a Teljesítik vállalásaikat komárnoi járás mezőgazdasági dol­gozói állták szavukat. Ez bizonyoso­dott be a napokban, amikor a járási szervek megállapították, hogy a me­zőgazdasági dolgozók helyesen értel­mezték a szocialista felajánlások és а XV. pártkongresszus irányelve által kitűzött feladatok fontosságát. A Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom 60. évfordulójának tiszteletére az 1977-es évre 42 millió 435 ezer korona értékű szocialista felajánlést tettek. E vállalásukat inár az első félévben jelentősen túlszárnyalták, hiszen a vállalásaik teljesítésével 70 millió 255 ezer korona értéket hoz­tak létre. Ez a teljesítmény az egész évi szocialista felajánlás 165,5 száza­lékos teljesítésének felel meg. A komárnoi járás mezőgazdasági dolgozói az idei év első felében 54,7 százalékra teljesítették a mezőgazda­­sági össztermelés mutatóját, jelentős sikereket értek el az anyagi költsé­gek csökkentésében, társadalmi mun­kában több mint 6500 órát dolgoztak le 65 ezer korona értékben. További kellemes meglepetéssel is szolgáltak az idei év első felében hazánk legdélibb járásának mezőgaz­dasági dolgozói. A tejtermelés és a húseladás feladatainak túlteljesítésé­re ugyanis nem tettek felajánlást, en­nek ellenére a tejtermelés tervét egy millió 251 ezer literrel, a húseladá­sát pedig 430 tonnával szárnyalták túl. Amint a szocialista vállalások tel­jesítéséből és a vállalásokat mégha ladö többtermeléfeből is kitűnik, a komárnoi járás mezőgazdasági dolgo­zói az idei év első felében minden tőlük telhetőt megtettek annak érde­kében, hogy termékeikből a lehető legbővebben jusson a dolgozók aszta­lára. Kívánjuk, hogy becsületes, derék munkájukat 'a második félévben Is siker koronázza. Kolozsi Ernő Dolgos asszonyok A seéiankyi (szécsénkei) Ipolymen­­te Efsz nek jelentős a szőlészete. Ez nem véletlen, hisz a Velký Krtíí i já rás címere is hirdeti, hogy előkelő helyen áll ilt a szőlőtermesztés. A leg­jobban működő mezőgazdasági üze­mek közé tartozik az Ipolymente Efsz, ahol 80 hektáron termesztenek különféle szőlőfajtákat. Ebből 40 hek­tár a kleüanyi (kelenvei) részlegen van, ahol negyven asszony és néhány traktoros dolgozik. Szövetkezeti nap Galántán Kora reggel harsány zeneszó ébresztette Galánta lakosságát a Nemzetközi Szövetkezeti Nap ünnepén. Szfnpompás felvonulássá! kezdődött az ünnepség. A menet élén a járás egyik legjobb szövetkezetének, a Trstice-i (nádszegt) Efsz dolgozói haladtak, őket követték a žthareci (zsigárdi) szövetkezeti tagok, szemet gyönyörködtető népviseletbe öltözött lányok és asszo­nyok. Az emelvény előtt harsány taps köszöntötte öt község közös szövetkezetének, a mostovái „Vörös Csillag“ dolgozóit. Tábláikon is olvashatjuk, hogy Mostován (Hidaskürtön) kívül Cierný Brod (Víz­kelet), Čierna Voda (Feketenyék), Vozokany (Vezekény) és Tomášt­­kovo ITallós) szövetkezetei tömörültek a „Vörös Csillagba;. Felvonultak a galántai „Május 9-e“ Efsz, az állami gazdaság és szövetkezeti napról lévén szó, a Jednota fogyasztási szövetkezet dol­gozói Is. A felvonulók hosszú sorát az egyes szövetkezetek allegorikus ko­csijai követték, hírül adva az elért eredményeket, terméshozamokat, ám akinek a számok nem mondanak eleget, megcsodálhatták a ki­váló terményeket is. Az ünnepség további színhelye a szabadtéri színpad volt, ahol zsú­folt nézőtér előtt értékes műsorral szórakoztatták a közönséget ha­zai és külföldi művészek. ínycsiklandó pecsenye- és kolbászillattal csalogatta vevőit a fél­tucat sátor, de üdítőből, no meg más italból Is volt bőven. A ren­dezők meglepetésnek szánták, a vásárlók pedig szívesen fogadták a híres pardubicei mézeskalácsot. Itt a mézeskalácsszfvekért sorakoz­tak, a következő sátor előtt görögdinnyéért kígyózott a hosszú sor. Egész nap volt vevő a textiláruk és iparcikkek sátra előtt is. Ezen kivül játékokat, gyermekcipőket és ruhákat, szőnyegeket ts árultak. Akik eljöttek, jól érezték magukat. Igazi hangulatos szövetkezeti ünnepség volt. ZARECKY ERZSÉBET A kis kollektíva vezetője B e r é - n y i László, a szövetkezet szőlésze, szívesen beszél az itt folyó munkák ról és a dolgozókról egyaránt. Leg büszkébb a dolgos asszonyokra, akik re mindig számíthat. — Minden tekintetben elégedett vagyok a munkájukkal, jelenleg a szőlő tisztogatásán szorgoskodnak, s ha ezt befejezik, következik a termés betakarítása, a szüret. Asszonyaink bőven kiveszik részüket a többi me zőgazdasági munkából is. Ott találjuk őket a kukorica törésénél és a répa betakarításánál, valamint a többi me zőgazdasági idénymunkáknál egy aránt. Az élsz szőlokertjében már messzi­re hallatszott az asszonyok vidám beszélgetése, nevetése. Munkájukról a szőlészeti csoport egyik legrégibb és legidősebb tagja Cseri Sándorné, aki már több mint tizenöt éve dolgozik a szövetkezet­ben, a következőket mondta: — Elég nehéz munkát végzünk — kezdte Mari néni —, de mindig vidá man dolgozunk, s ettől a munka is gyorsabban halad. Közel tizenhat éve dolgozom a szövetkezetben, már több mint egy éve nyugdíjas vagyok, de még mindig szívesen dolgozom, mert nehezen tudok megválni munkatár­saimtól. A beszélgetésbe a csoport többi tagja is bekapcsolódott, és az el­hangzott véleményekből megtudtam, hogy az itt dolgozó asszonyok már megszerették a szőlészetet. Ennek ta Ián az a magyarázata, hogy a fagyok beálltáig minden évszakban akad munka a szőlészetben. Ezekre a dol­gos asszonyokra a szövetkezet veze­tősége mindig számíthat. A szőlészeti dolgozók hamarosan megtudják, hagy milyen lesz a ter­més. A szövetkezet szőlészének véle­ménye szerint a tervezett 85—70 mé 7sás hektárhozam várható. Jámbor Valéria SZOVJET EMBEREK ELEIEBOL Mit adott a szovjethatalom a földműveseknek? Idézzük fel az orosz falu életét а XX. század elején. „A földműves koldusszinten nyomorgott, együtt lakott gazdasági állataival, testét rongyokba burkolta, laboda volt az élelme... A terméketlen eszten­dőkben a földművesek tízezrei hal­tak éhen, váltak a járványok ál­dozataivá“ — Irta V. I. Lenin. Egy orosz orvos a burzsoá-ltberális gondolkodású A. Singarjev 1902- ben Haldokló falvak cím alatt egy rnri -in.i-r- -daságot, ami azt jelenti, hogy ez az összeg a szovjethatalom eszten­dei alatt a mezőgazdasági beruhá­zásokra fordított összeg kétharma­dát teszi ki. A beruházás hamarosan megté­rült. A mezőgazdasági termelés a Szovjetunió minden egyes polgárá­ra átszámítva tíz esztendő alatt csaknem egynegyedével növeke­dett, míg a Szovjetunió lakossága' kb. tíz százalékkal lett több. A Egyre korszerűbb gépek segítik a szovjet mezőgazdaság dolgozóit munkájuk hatékonyságának tovább fokozásában. Fotó: APN könyvet adott ki, amelyben élénk színekkel ecseteli az akkori falvak helyzetét. A kollektivizálást megelőző esz­tendőkben (1924-től 1928-ig) a Szovjetunió területén évente átlag 69Д millió tonna gabonát takarí­tottak be. А IX. ötéves tervidő­szakban (1971/1975) az évi termés­átlag meghaladta a 181 millió ton­nát, annak ellenére, hogy kerek négy esztendő aszályos volt. A földművesek egyetlen nemze­dékének életében a Szovjetunió évi gabonahozama csaknem háromszo­rosára növekedett. Az egy mező­­gazdasági dolgozóra eső évi ter­melés térfogata több mint négy­szeresére nőtt. Ezt az ugrást a me­zőgazdasági munkák elvégzését megkönnyítő gépek és gépi beren­dezések számának rohamos (har­minchatszoros) növekedése tette lehetővé. A szovjethatalom esztendeiben a földművesek jövedelme több mint tízennégyszeresen emelkedett (be­leértve az állam által biztosított ingyenes orvosi gondoskodást, ok­tatást és egyéb szociális juttatást). Napjainkban a falusi lakosságnak több mint fele rendelkezik közép- és főiskolai végzettséggel, míg a forradalom előtti Oroszországban négy földműves közül hárman nem tudtak írni-olvasnt. Lényegesen megváltozott a földművesek mun­kafeltétele is. A gépesítés nyomán ez a munka egyre inkább ölt ipari jelleget. Az idei év elején a szov­jet mezőgazdaságban 2,4 millió traktor, közel másfélmillió teher­gépkocsi és 700 ezer gabonakom­bájn dolgozott. A kollektivizálás előtt (1928-ban) a falvakon 27 000 volt a traktorok és 700 a gépko­csik száma. A fejlődés tehát szemmel látha­tó A számok ékesszólóan bizonyí­tanak. Ez azonban nem jelenti azt, hogy manapság már nem merül nek fel problémák. A kelleténél több is akud belőlük. S éppen ezért az állam a figyelmét foko­zottabban irányítja a mezőgazda­ságra. Közgazdasági vonalon jelentős változás következett be 1965 már­ciusában az SZKP Központi Bizott­ságának plenáris ülésén. Itt dol­gozták ki a mezőgazdasági terme­lés hatékonyabbá tételének prog­ramját a gépesítés, a nagyarányú talajjavítás, az agrokémia és a me­zőgazdasági tudományok vívmá­nyainak hasznosítása). Ugyanak­kor a termelés szakosításának és összpontosításának szükségességét is meghirdették. A legutóbbi tiz esztendő alatt я szovjet állam 212 milliárd rubel beruházással segítette a mezőgaz­liústermelés a felével, a tejterme­lés egynegyedével növekedett, a lo­­jástermelés pedig megkétszerező­dött. A földművesek összkeresete 75 százalékkal, a munkások és al­kalmazottak keresete 60 százalék­kal emelkedett. A földművesek jö­vedelmének növekedésével fokoza­tosan sikerül teljesen kiegyenlíte­ni a városi és a falusi élet közötti külön bséget. Éppen az utóbbi esztendők, il­letve a legutóbbi évtized alatt ér­te el a Szovjetunió világviszony­latban az első helyet a talajjaví­tás és a vízgazdasági építkezések terjedelmében és gyors ütemében Napjainkban több mint huszonöt­­millió hektárt tett ki a meliorá­cióval feljavított földalap. Ez 1980-ig további 9,7 millió hektár­ral bővül. így a meliorációval fel­javított talaj a mezőgazdasági ter­melés egyharmadát adja majd. A tizedik. ötéves tervben (1976-tól 1980-ig) az állam 40 milliárd ru­belt fordít majd a komplex talaj­­javítás megvalósítására. Ez a me­zőgazdasági beruházások egynyol­­cadát Jelenti, amelyet eddig a me­zőgazdaság fejlesztésére fordítot­tak. Egyre növekszik a mezőgazda­ságra fordított költségek összege. Az idén első ízben lépi túl a 40 milliárd rubelt, ami kétszerese az ország honvédelmére fordított ki­adásoknak. A mostani tervidőszak­ban a mezőgazdasági beruházások összege 171 milliárd rubelt tesz ki. A szakemberek számítása sze­rint ez azt jelenti, hogy minden befektetett rubel tíz-tizenkét rubel hasznot hoz majd. A mezőgazdaság legfőbb gazda­sági feladata a gabonahozam átla­gát évi 220 millió tonnára emelni Amint ezt az előző év eredményei mutatják — amikor is 224 millió tonna gabonát takarítottak be — elérhető célt jelent. A Szovjetunióban a legfőbb élel­miszerek árának stabilitása válto­zatlan, a4dskereskedelmi forgalom dinamikája nagyszerűen mutatja a jólét növekedését. A lakosság 1980- ig 59 milliárd rubellel több árut vásárolhat majd, mint 1975-ben. Más szóval egy négytagú család csaknem 650 rubellel több árut vá­sárolhat, mint 1975-ben. A kollektivizálás és az iparosí­tás eredményeképpen a Szovjet­unió rendelkezik a legnagyobb szocialista mezőgazdasággal ez egész világon. Ez a termelőerők egyötödét jelenti és a nemzeti jö­vedelem egyharmadát adja s az állami költségvetés bevételének 30 százalékát biztosítja. Nyikolaj Lagutyln (APNj

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents