Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-09-10 / 36. szám
i SZABAD FÖLDMŰVES, A SZAKSZERŰ és becsületes munka a termelés-fejlesztés ALAPFELTETELe A hatodik ötéves terv igényes feladatok elé állítja mezőgazdaságunkat. A növénytermesztés és az állattenyésztés szakaszán szüntelenül növelni kell a termelést s javítani a termékek minőségét. Oda kell hatni, hogy a XV. pártkongresszus határozatában előirányzott merész célok valóra váljanak, elsősorban az élelmiszár termelésben önellátók legyünk. Ez viszont megköveteli a mezőgazdasági termelés gyors ütemü fejlesztését. Az önellátáshoz vezető fejlődés alapvető előfeltétele az állattenyésztés nagyarányú összpontosítása és szakosítása. Az összpontosítás és szakosítás fontos tényezője a korszerű nagyüzemi, ipari módszereken alapuló termelésnek. Széleskörű érvényesítése lehetővé teszi a technológiai eljárások tökéletesítését, a munkafolyamatok gépesítését és automatizálását, a munkatermelékenység növelését, valamint az állatgondozás egyszerűsítését. Természetesen szem előtt kell tartani azt a tényt is, hogy az összes tényezők közül, melyek az állattenyésztési termelést a legnagyobb mértékben befolyásolják, első helyen áll a takarmányalap biztosítása. EnélkUI még a legkorszerűbb istállóban, a legoptimálisabb körülmények között sem érhetők el jó eredmények, A takarmányozás kérdésének megoldása az ésszerű növénytermesztésben rejlik. A növénytermesztés célszerű irányításával el kell érni, hogy a gabonaféléken, ipari növényeken s egyéb fontos kultúrákon kívül elegendő takarmányt, főleg tömegtakarmányt termesszünk. Az előfeltételek megteremtésében fontos szerepe van a kiváló genetikai potenciállal rendelkező állatállománynak, továbbá a létszám növelésének. Mindezek mellett nem lehet elhanyagolni az emberi tényezőt sem. Bátran állíthatjuk, hogy a termelés eredményessége az emberen, a becsületes munkán múlik. Hiszen az ember a termelőeszközök alkotója és egyben használója is. Alapvetően fontos a jó munkaszervezés, a politikai-nevelő munka, valamint a megfelelő munkakörülmények megteremtése. A nehéz és igényes, de járható úton már sok mezőgazdasági üzem halad. A kimagasló eredményekkel, becsületes munkával nap mint nap bizonyítják, hogy az előirányzott feladatok teljesíthetők. A ienkvicei szövetkezet a példamutatók egyike. A Bratislavavidéki járás gazdaságai között az állattenyésztés szakaszán a legjobbak sorába tartozik. A gazdaság a szomszédos szövetkezettel való egyesülés után indult el a jelentősebb fejlődés útján-. Az egyesülés előtt nyolcszázötven hektáros területen gazdálkodtak; a mezőgazdasági területük ezerháromszázhetven, a szántóföldjük pedig ezerkétszázharmincnégy hektár. Ezerkilencszázhetvenkettő óta a szövetkezet sokat fejlődött. Ennek bizonyítékául Lalidat mérnök, a szövetkezet főállattenyésztője felsorolt néhány adatot. Az egyesülés évében mindössze egymillió liter tejet, nyolcvan tonna marhahúst, és száz tonna sertéshúst értékesítettek. Az idén — az eddigi eredmények alapján — feltételezik, hogy 1 millió 4B0 ezer liter tejet. 170 tonna marhahúst és 190 tonna sertéshúst adnak el. A jó eredményekhez, a gyorsiitemii fejlődéshez egyéb tényezők is hozzájárultak. Az állattenyésztési termelés színvontlának fokozásában a legdöntőbb tényező az állatállomány genetikai alapja, a kiegyenlített és gazdaságos takarmányozás, valamint az emberek munkája. Ezt szem előtt tartják a szövetkezetben és' arra törekednek, hogy mindhárom követelménynek eleget tegyenek. Az eredeti szlovák-tarka tehénállományuk gyenge, az intenzív termelésnek nem megfelelő hasznossággal rendelkezett. Évi átlagban 2500 liter tejet fejtek tehenenként. Ezért 1971 óta rendszeresen feketetarka apaállatokkal kereszteznek. Tehénállományuk genetikai potenciáljának javulása már a keresztezés első éveiben megnyilvánult, és néhány év alatt a tehenenkénti tejhozam 3800 literre növekedett. Azóta az állatok hasznossága évről-évre javul. Jelenleg már 4850 liter tejet fejnek egy-egy tehéntől. A végcéljuk az, hogy elérjék az egyedenkénti ötezer literes tejtermelést és ezt a szintet állandósítsák. Ehhez adottak az előfeltételek. Jelenleg már olyan egyedekkel is rendelkeznek, amelyek elérik az évi hétezer—nyolcezer literen felüli tejhozamot is. A szövetkezetben azon fáradoznak, hogy az állatállomány növekvő hasznosságának megfelelően fejlesszék a takarmánytermesztést. Emellett a takarmányozás gazdaságossági kérdéseiről sem feledkeznek meg. Az etetés gazdaságossága elsősorban a takarmányok minőségétől, a tartósítási és előkészítési módszerektől, valamint az etetési technológiától függ. A szövetkezetben e kérdéseknek az ntóbbi években különös figyelmet fordítanak. Négy évvel ezelőtt üzembe állítottak egy M—804-es forrólevegős szárítóberendezést. egy szemcséző gépsort, s ezenkívül átalakították a silógödröket úgy, hogy a befogadóképességük ötezer tonna legyen. A takarmányozást a terimés takarmányokra alapozzák. Takarmányozási célokra elsősorban lucernát, silókukoricát, tavaszi és nyári keverékeket, valamint hüvelyeseket termelnek. Az öntözési lehetőségeket maximálisan kihasználják. A takarmányokkal jól gazdálkodnak. Ezt legjobban bizonyítja, hogy az utóbbi években a kukoricaszilázzsal általában kitartanak az új termés begyűjtéséig. Az ésszerű takarmány-gazdálkodással jelentős mennyiségű abrakot takarítanak meg. Egy liter tej kitermeléséhez átlago-A áenkvicei szövetkezetben inyjeklor segítségével juttatják be a silóba az új AITK jelű tartósító szert. A hatását ezidén próbálják ki először. Ha a szer beválik akkor kiváló minőségű siló készíthető és a takarmányok tartósítása lényegesen olcsóbb lesz. Foto: Laudat «an 27—28 dkg abrakot fogyasztás век, a nyári időszakban még ennél Is kevesebbet. A megfelelő takarmányezésban fontos szerepe van ■ szárítóberendezésnek. Évente négyezer tonna száritmányt készítenek lucernából, kukoricából, tavaszi és nyárt keverékekből, takarmányborséböl és lóbabbél. A szárítót május elejétől októberig üzemeltetik, mégpedig három műszakban. A szemcsézett takarmány készítése az etetést lényegesen leegyszerűsíti, kiváló minőségű takarmányt biztosit, és ezenkívül lehetővé teszi a nagyobb mennyiségű szalma hasznosítását is. A gépsoron évente 4500 tonna takarmányt készítenek. A szárítót és a szemcséző berendezést — több. üzemmel együttműködve — a lehető legnagyobb mértékben kihasználják. Hogy az állatok minél jobb minőségű, tápanyagaokban gazdag, ám ugyanakkor minél olcsóbb takarmányt kapjanak, szorosan együttműködnek néhány tudományos és kísérleti intézettel. A tudomány legújabb vívmányait figyelemmel kísérik, és az új módszerekei üzemükben kipróbálják. Jelenleg az AITK jelű új tartósító szer hatását ellenőrzik százötven tonna szilázson és egy kazal szalmán. Ha a szer beválik, akkor a takarmányok tartósítása lényegesen olcsóbb lesz. A szövetkezet fejlesztéséhez, a kimagasló eredmények eléréséhez — jó szervezéssel és odaadó munkával — a legnagyobb mértékben az emberek járulnak hozzá. Az állattenyésztési dolgozók többsége már hosszú évek óta dolgozik a szövetkezetben, a munka szívükhöz nőtt. Bár a termelési eredményekben anyagilag érdekeltek, mégsem ez a legfontosabb tényező. A munkaszeretet, a feladatok iránti érdeklődés és a politikai öntudatosság a legjobb biztosítéka a termelési színvonal emelésének. Tudják, ha komoly eredményeket akarnak elérni, és gazdaságukat tovább akarják fejleszteni, akkor kemény és becsületes munkát kell végezniük. A jó munka és az észerií gazdálkodás gyümölcse legjobban az eredmények tükrében látható. Az elsó félévet eredményesen, valamennyi mutató túlszárnyalásával zárták. Hat hónap átlagában elérték a 13,48 literes tejelékenyságet. Az eladási tervet 88 ezer literrel túlszárnyalták. Marha húsból 16,5, sertésehúsból pedig 5,50 százalékkal adtak többet a tervezett nél. Jő eredményt értek cl a borjú nevelésbeo is. Az elhullás három százalék körüli volt. A szövetkezet dolgozóinak munkalendületét a szocialista munkaversenybe való bekapcsolódás is bizonyltja. Az állattenyésztés szakaszán hat munkacsoport kapcsolódott be e nemes versenybe. Az év elején vállalták, hogy a tervezettnél 5D ezer literrel több tejet és ötven mázsával több marhahúst adnak el. Ígéretüket már az első félévben teljesítették. A kooperációs körzetek fejlesztési irányzatával, s ennek keretében a szakosítás további elmélyítésével összhangban, a szövetkezet 1982 ig fokozatosan a tejtermelésre szakosodik, a modrai szövetkezettel egyesülve nagy tejtermelő gazdasággá alakul. Azon üzemek egyike lesz. amelyek a kooperációs körzet üzemeit ellátják majd előhasú üszőkkel. A közeljövőben megkezdik egy korszerű, 450 férőhelyes üszőistálló épftését. Ebben az istállóban az állatukat kát dolgozó fogja ellátni. Amint látjuk, a megfelelő tartás technológiával párosuló szakosítás és együttműködés a termelési színvonal emelkedését, a hasznosság növekedését, valamint a munkatermelékenység lényeges javulását eredményezi. KLAMARCSIK MARIA 1977 szeptember 10. Az ésszerűbb, gazdaságosabb termelésért A Rožňava! (rozsnyôt) Járási Mezőgazdasági Igaigatóság a gyengébb szövetkezetek megerősítését mindennapi feladatának t íkinti. A járási pártbizottság által jóváhagyott gazdaságfejlesztési programok következetes végrehajtásához alapos részlettanulmányok, átfogó elemzések szükségesek Mit tesznek a föld ésszerű kihasználása érdekében a árás területén, arról Juhász Pál mérnök, a jml igazgatója tájékoztatott. — A föld ésszerű kihasználása és az árutermelés növelése érdekében sok a tennivalónk. Ez arra kötelez, hogy fokozzuk a belterjességet, elsősorban a talaj termőképességének javításával. A közi imúltban megtartott járási konferencia azokkal a helyi jellegű kérdésekk il .foglalkozott, amelyek a jövedelmezőbb gazdálkodást eredményezik. Já: ásunk mezőgazdaságának fejlődését az ökológiai tulajdonságok figyelem te vételével elemeztük, s terveink reális lehetőségeket nyújtanak. — Mik a főbb célkitűzések? — A hatodik ötéves tervben előirányzott feladatair к között szerepel a mezőgazdasági nyerstermelés évenkénti tizenegy száz ilékos növelése. Továbbá 1980-ig a gabonafélék hektárhozamát 33 mázs tra akarjuk növelni, a kukoricánál 50, a rétekről (szénában) 31, és a több Íves takarmányokból 60 mázsa átlagtermés elérését tűztük ki célul. Tervi ink reálisak, végrehajtásuk azonban részletesebb felkészültséget igénye . A főbb termelési ágazatok arányos fejlesztésével biztosíthatjuk a gönn ri gazdaságok megszilárdítását. Járási méretben a szarvasmarha-állományt 23 ezer, ezen belül a tehénállományt 9600, és a juhállományt 26 ezer darabra kell bővítenünk. Ez szükségessé teszi elsősorban a termelési к ipacitás felmérését. Járásunk területének nagy része erősen lejtős. A ros ;z talajokon nagyon gyenge termés érhető el. Jelentős kárt tesz a belvíz ve gy az időszakos áradás is. Annak ellenére, hogy nagy kietrjedésű rétekk' 1 és legelőkkel rendelkezünk, az állat'tenyésztési termelés több gazdasá ;ban mégis ráfíaetéses. Ezért a termelés fejlesztésében még több ismeretei kell hasznosítanunk. Elsősorban a legfontosab termelőeszközről, a talajról kell alaposabb ismeretet szereznünk. — Milyen célkitűzéseik vannak a területrendezés t эгёп? — A gazdaságok területrendezési tervét — az elm ilt öt év változásait jobban tükröző — új tanulmánnyal kell helyettesíteni nk. Az egyes gazdaságoknak területhasznosítási, területrendezési és telke sítést tervet kell kidolgozni, amely megfelelő kiindulási és értékelési ala >ot nyújtana az övezetesítéshez, az ökológiai felméréshez és a tervezéshi z. Ehhez azonban hiányzik egy nagyori fontos segédeszköz: a talajtani I anulmány. Járásunkban ismerjük annyira a területet és a talajokat, hogy megítélhessük milyen talajról van szó, de ahhoz már nincs elegendő a latunk, hogy a rétegek mélységét és tulajdonságét -megismerjük, s ezeke a célszerű technológiák kidolgozásában hasznosítsuk. Egyes gazdaságol nak, mint például a plešiveci (pelsőci), á Dlhá Ves-i (hosszúszói), a hrhot i (görgői) és a jablonovoi (szádalmási) szövetkezeteknek talajtani térkőjük is van. — A talajtípus ismeretében már sok mindenre lelt 3t következtetni. Ml erről a véleménye? — Általában igen. De ma még olyan fejlesztési téri kivitelezéséért vagyunk felelősek, amely alapvető szakmai ismeretek nélkül éppen csak megközelíthető, de maradéktalanul valóra nem válthf tó. Az egyes gazdaságokban a tervezést nehezíti a talajtérkép hiánya, v tlamint az egységes talajtulajdonságú és ökológiai értékű területegységek 1 ijelöléséhez hiányzó alapadatok. — A járási konferencián sok szó esett a szakosításr il. — Ez valóban igaz. Szakosítani nem lehet körzetesl tés nélkül, az pedig nem végezhető megfelelő alap nélkül. Ezért a területi sndezési és a telkesítést tervet, az említett nehézségek leküzdésével, olyi n tanulmánnyá alakítjuk, amely lehetővé teszi a természeti adottságok ť s az üzemszervezési lehetőségek legcélszerűbb összehangolását. Elsősorban a területek hasznosításának módját kell véglegesítenünk. Ebben az öté’ es tervben háromezer hektáron végzünk talajjavító munkálatokat. A t ilajjavítő munkálatokra, és a talaj termőképességének fokozására hét 'enötmillió koronát fordítunk. Tekintettel arra, hogy minden talpalattnyi földön a leghatékonyabban kell gazdálkodnunk, a termőföld bővítésére is gondolunk. Pillanatnyilag erőfeszítéseink elsősorban a leggazdaságosa )ban kihasználható területek termőképességének növelésére irányulnak, msrt ezek gyorsabban megtérülő, kevesebb termelési költséggel müvelhetők. Leginkább arra kell ügyelnünk, hogy ne szabdaljuk fel az ainúgyis kis erületű' parcellákat, idejében jelöljük ki a javításra szoruló területeket, i íindinkább hasznosítsuk a talajvádő agrotechnikát, továbbá következe esen fejlesszük az állattenyésztést segítő termelési ágazatot, a takarmányt u-mesztést. A területrendezési és telkesítő tanulmány elkészítésével a terr lőhelyi adottságokat bizonyos értékrendszerbe helyezzük. Ezáltal lehetővé válik az optimális parcellanagyság kialakítása, a körzetesítés előkészítés í, az állattenyésztés fejlesztését és jövedelmezőségét figyelembe vevő növ ínytermesztési szerkezet kialakítása, valamint a gazdaságok szakosítása. — Gondolom, a tervek elkészítésénél, megvalósítás nál komoly feladat hárul a gazdaságok szakembereire, — A szakembereknek rendkívüli körültekintéssel ki 11 eljárniuk. A termelés gazdaságosságának mérlegeléseként elemezzük < parcellánkénti termelési potenciált, összeállítjuk a termőhelyi tulajdoni ágokhoz alkalmazkodó technológiát, felmérjük a beruházások Jövedelmi zőségét. A gazdaságok megerősödésének egyik alapfeltétele, hogy a ermelési költségek minnél rövidebb időn belül megtérüljenek, és a több etköltségek megfelelő többletjövedelmet biztosítsanak. Mindez arra kötél гг nemcsak bennünket, hanem a gazdaságok vezetőit, szakembereit és d úgozóit is, hogy a legkörültekintőbb szakmai elemzéssel jelöljük ki azoki t az intézkedéseket, amelyek hozzájárulnak a termelés fokozatos — vagy ha lehet ugrásszerű — növekedéséhez. Ezek az intézkedések — közvetve nagy közvetlenül — hozzájárulnak az állattenyésztés jövedelmezőbbé tétel ihez is. A föld észszerűbb kihasználásával, az árutermelés növelésével ji ivedelmezővé válhat minden gömöri mezőgazdasági üzem. ILLÉS BERTALAN Teljesítik feladataikat A levicei (lévai) járás mezőgazdasági üzemei a közelmúltban értékelték az első félévben elért gazdasági eredményeket és az aratási munkálatok lefolyását. Az Időjárás az Idén sem kedvezett. A tavaszi munkák megkezdésekor több mint tizenháromezer hektár földterület volt víz alatt az őszi árvíz miatt. 'Az őszi repcét — az aránylag elkésett érés miatt — csak június végén kezdték betakarítani. A mindössze 737 hektáron termesztett őszi repcéből hektáronként huszonegy mázsa átlagtermést értek el. A repce legtöbbet a bátovoei, žemberovcei, a zbrojníkyi (fegyverneki) és a kalnái (garamkálnal) efsz-ben fizetett. A 41832 hektáron termesztett árpa és búza aratása július elején vette kezdetét. összesen 557 kombájn állt a mezőgazdászok rendelkezésére, így egy kombájnra mindössze hetvenöt hektár gabona learatása jutott. Az állami gabonafelvásárlást tervet már július 21-én teljesítették: 83 900 tonna gabonát adtak el. Az előzetes számítások szerint járási viszonylatban 44,8 mázsa hektárhozamot értek el, ami kevesebb a tervezettnél. A legsikeresebb üzemek közé a Tekovské Lužany-1 (nagysallól), a Tekovské Lužianky-t (kissallói), a Želiezovcei (zselízi), a Starý Tekov l (óbarsi), a Farnái (farnadl) és a Pohronský Ruskov-1 (oroszkai) efsz-ek, valamint a Želiezovcei Állami Gazdaság sorolható.1 A leggyengébb hektárhozamot pedig a demandicel (deméndi), a bešai (besei), santovkai (szántói) és a bátovcei efsz-ek, valamint a Šahyi Állami Gazdaság érte« el. Árpából a Triumf, a Rapid és a Favo-i rit, búzánál pedig a Száva, az Iljicsovka és a Drina fajták adták a legnagyobb termést. A Járás mezőgazdászai a gabonatermesztésben nem értek el kimagasló eredményeket. Az állattenyésztés szakaszán azonban általában jó eredményekkel büszkélkedhetnek. Sikeresen teljesítették a kitűzött feladatokat. Eladási tervüket tejből 101,3, tojásból 120,3, baromfihúsból pedig 106,7 százalékra teljesítették. Ami a húseladás tervét illeti, itt némi lemaradás észlelhe :ő. Ugyanis az előirányzott mennyi légtől 984 mázsával kevesebb húst ad:ak el. A tejtermelési versenyben a Dolná Se6-i (alsószécsi] szövetkezet áll az élen. Itt egyedenl ént 11,65 literes napi fejési átlagot irtek el. A második és a harmadik 1 elyet a Želiezovce! Állami Gazdaság és a Pláštovcei Efsz foglalja el. A hát jm leggyengébb pedig a želiezovcei, a čajkovi és a žemberovcei efsz. A avalyi eredményekhez mérten a lej nagyobb fejlődés a Šahy! (ipolysági) Vörös Zászló Efszben tapasztalható Az ipolysági állattenyésztők az év elejétől 1,61 literrel több tejet fejnek tehenenként napon-i ta, mint az elmí lt évben. A legna-« gyobb visszaesés i želiezovcei szövetkezetben észlelhe ő. Az állami felvásárlási tervet legsikeresebben a palásti, az alsószec sei és az ipolysági efsz teljesítette. Az aránylag jő eredmények a biztosítékai annak, íiogy a szövetkezetek és állami gt zdaságok sikeresen megbirkóznak fel idataikkal és telje-« sítik szocialista cötelezettségvállalásaikat is. Abe! Gábor
