Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-09-03 / 35. szám
М7Я. szeptember 3. SZABAD FÖLDMŰVES „Erre tanít az iskola?^ A gyakorlati életben eléggé gyakran halljuk ezt a rosszaiban feltett kérdést. „Erre tanít az iskola?“ Minden szempontból aktuális erre a kérdésre válaszolni, olyan értelemben is, hogy valójában mire is tanít az iskola. Ki formálja vajon a fiatalok iskolánkíviili viselkedését, modorát, vagy beszédstílusát? Induljunk ki talán jellemző esetekből, a gyakorló pedagógus észrevételei alapján. — A nagy szünetben megjelent az Iskola folyosóján egy remegő hangú, magából kikelt asszony. Felháborodva közölte, hogy az iskola egyik tanulója az utcán „szóváltásba“ keveredett vele, s eközben őt, aki hatvan esztendőt megért, minősíthetetlen szavakkal illette. Két napja nyomoz — mondotta —, hogy megtalálja iskolánkat, mivel a tanuló szülei soha nincsenek otthon. Munkáját otthagyva, bejött bát az iskolába, hogy ott megkérdezze: „Erre tanít az iskola“? Leírása alapján rövidesen előkerült a tettes, akiről kiderült, hogy az iskolában is gyakran okoz gondot válogatott szókincsével. A tanulót felelősségre vontuk, s az asszony aránylag nyugodtan távozott az iskolából. Lám, nem volt hiábavaló az útja, mégis csak jó utána nézni, hogy mire tanít az iskola! Az elmondott eset menete, és elrendezése — természetesen az iskola szempontjából ' korántsem megnyugtató, annál is inkább, mert az iskola nem tehet arról, ha gyakran a szülői nevelés csak a házon belüli viselkedést tudja úgy — ahogy megszabni. Vode idézzünk egy másik esetet is, ugyanattól a pedagógustól: — Egyszer egy robusztus férfi rontott be a tantestületi szobába, hogy kettéhasítja azt a tanulót, aki előző nap kővel bedobta az ablakát — a szülőket ő sem találta otthon —, de a zsiványt itt megkeresi, ha végig is kell érte minden osztályt járnia. Alig tudtuk vele megértetni, hogy minden tanulót mégsem hívhatunk „tetemre“. Szitkozódva távozott, s közben többször is hangsúlyozta: „Szép kis iskola, ahol erre tanítják a gyerekeket!“ Az ilyen és ehhez hasonló esetek, s csípős megjegyzések sajnos, gyakran előfordulnak a szállítóeszközökön is. amikor a pedagógusok arra kényszerülnek, hogy tömegesen vigyék a tanulókat. A gyakran kényelmesen ülő felnőttek, akinek a füle elszokott, vagy hozzá sem szokott a gyermekzajhoz, gyakran bizony „belemarnak a tanulókba, és csípős megjegyzéseket tesznek az őket kísérő pedagógusokra. Az ilyen — és ehhez hasonló példáknak sajnos se szeri, se száma, a tényállás az. hogy a felnőttek gyakran felelőtlenül az iskolában nyomoznak a tettes után s ott támadnak a sértettek a legmerészebben. Az iskolára tett bíráló és elmarasztaló megjegyzésekkel párhuzamban gyakran hallani a következő megjegyzést is: „Erre tanít az apád, és az anyád!?“ — A kiélezett hangú kérdés feltevője vajon gondol-e arra, hogy valójában melyik szülő tanítaná gyermekét arra, hogy: „Beszélj pimasz hangon a felnótekkel! Törd ki a szomszéd ablakát!“ stb. A megoldást azonban annál is inkább érdemes keresni, mert a cselekvés modelljét, legtöbbször a felnőttek szolgáltatják, annál is inkább, mert egyetlen gyermek sem él külön „gyermekvilágban“, s nem létezik külön gyermek- és külön felnőtt társadalom. Ezzel szemben a mai kor gyermeke különösen hamar kerül a felnőttek világába, s értelmük nagyon is hamar bontakozik ki. Ennél fogva a fiatalok gyakran korán veszik fel a felnőttek viselkedésnormáit, beszédstílusát és gondolkozásmódját. Életük túlnyomó részét a felnőttek között töltik, s végighallgatják a felnőttek gyakori veszekedését, melyeket azok a legyakrabban kicsiségekből szítanak. Vagy akkor is figyel a gyerek, amikor a szülő otthon szinte a hősnek kijáró pátosszal beszél arról, hogy milyen keresetlen szavakkal mondta meg véleményét a munkahelyén. A nagyszülők is gyakran panaszkodnak, hogy nem tudják, miért viselkednek velük szemben illetlenül unokáik. Legtöbbször azonban nekik is csak abban van igazuk —, hogy nem tudják miért. A gyermekek legtöbbször a nagyszülők panaszaira ugyanis így válaszolnak ha előkerül a nevelői szigor: „Nagyapáék sem beszélnek veljink másként“. Nyilvánvaló, hogy az összeférhetetlenség, a pimaszkodás, durvaság, a testi erő fölényének kihasználása, egyetlen egy iskola nevelési tervei között sem szerepel. Ha a kelleténél mégis gyakrabban előfordulnak, a modellt nem az iskola teremti és állítja a fiatalok elé. Ki kell mondanunk bátran, hogy az iskola nem erre nevel. S ha az eredmény mégsem kielégítő — sokukon a felelősség, mely egyúttal közös is. A valóság sajnos az, hogy sokkal több az iskolán kívüli rossz példa, mint az iskolán belüli. A felnőttvilág, — a család, az utca, minden amit egyszóval környezetnek nevezünk — neveli a fiatalokat. S mégegyszer hangsúlyozva: ők nagyon is tanulékonyak! CSIBA LÁSZLÓ Haj, haj, haj... Levelibéka (KOREAI MESE) Élt egyszer egy elégedetlen kis levelibéka. Szófogadatlan, akaratos kis teremtés volt, aki sosem teljesítette édesanyja akaratát, kívánságát. Hiába próbálkozott szép szóval — eredményleien maradt. Ha elküldte ót a hegyre, ment a folyóhoz. Ha keletre küldte, ment nyugatra. Mindig ellenkezőképpen cselekedett. Egyszer az édesanyja nagy beteg lett. De legjobban az fájt neki, hogy a fia olyan szófogadatlan. Betegágyán így szólt hozzá: — Fiacskám, én hamarosan meghalok. Arra kérlek, légy jó és temess engem a folyó partjára ... A kis levelibéka megígérte, hogy ügy lesz. Édesanyja csakhamar meghalt. A kis béka hirtelen nagyon magára maradt és nagyon szomorú lett. Bűntudatosan, keservesen sírt. Eszébe jutottak szófogadatlanságat, és azok a tettei', amikkel megbántotta édesanyját, amikor még ‘élt. Annyira sírt, hogy könnyeiből a kis folyó vize egészen megáradt. És akkor teljesítette édesanyja kívánságát; a folyó partjára temette el. Azóta, amikor esik az eső, a folyó vize megemelkedik, a kis levelibéka az anyjára gondol, és keservesen sír, fél, hogy a víz kimossa a sirt. Azt mondják, ez a története annak, hogy a levelibéka mindig sír, amikor közeleg az eső ... Játszunk Mit zörgetek? A játékosok kört alakítanak, leülnek és kiszámolnak egy „figyelőt". A figyelő a kör közepére megy, kendővel bekötik a szemét. A bekötött szemű pajtás odamegy valakihez, rámutat és annak valamivel zörejt, zajt kell keltenie. Amikor a zajkeltés megtörtént, a körben ölök egyszerre kérdik hangosan: mi volt e z? A figyelőnek persze ei kell találnia, hogy mi adta a hangot. Például leesett egy pénz, radirgumi, eltéptek egy papírt stb. Ha a figyeld eltalálta a zörej eredetét, akkor beáll a játékosok közé és akinél eltalálta, az lesz a figyelő. Ha nem sikerült eltalálnia, akkor természetesen újból figye!. Miki mókái — Miért duzzogsz, kisfiú? —‘ kérdi Mikitől egy néni a játszótéren. — Mert a nővéremmel mindig kivételeznek. — toogyhogy? — Most is a szünidőben elmehetett a nagymamához. — És neked miért nem volt szünet? — sajnálkozik a néni. — Mert én még nem is járok iskolába!... — Mit jelent az, hogy higiénia? — kérdi Miki a nővérétől, aki azonnal kész a felelettel: — Higiénia az, amikor gyakrabban mosakszunk, mint kellene. Miki szájtátva hallgatja bátyját, aki a szünidőt falun tölti. — Tudod — magyarázza n fiú —, a nőstény lovat kancának hívják, a hím állat neve csődör, a gyereklő csikó... Miki közbevág: — Nincs közöttük egyetlen egy sem, amely csak úgy egyszerűen ló? A haj a női szépség koronája, mondták régen, bizonyára ez serkenti olvasóinkat, amikor megkérdezik, hogyan ápolják hajukat, hogy szépségét megőrizzék? Nehéz feladat erre a kérdésre röviden válaszolni, mert nemcsak a kozmetika egyik legnagyobb fejezete, hanem orvoskozmetikai szempontból is jelentős téma és egy külön szakmának, a fodrásziparnak is állandó gondja. Ami a hajápolás szempontjából az első kérdés, hogy .milyen a fejbőr és a hajzat, mert elsősorban ettől függ. hogy milyen legyen a hajápolás. Így csak általánosságban lehel kitérni a legfontosabb hajápolási utasításokra és teendőkre. A fejbőr megkívánja a kellő levegőzést, ha a körülmények megengedik, kedvező időben tehát járjunk fedetlen fővel, lehetőleg kerüljük a fejbőr megizzadását, és a túlzott napozást. A fejmosást a fejbőr és a hajzat tulajdonságai, és a körülmények szerint végezzük 8 megfelel® időközökben. Normál és száraz fej-* bőrnél, ha a munka, vagy a környezet nem szennyezi túlságosan a hajzatot, ritkábban, de legalább két hetenként mossunk fejet. Korpás, zsíros fejbőrnél és hajnál, mikor a hajzat zsírosságánál fogva hamarabb össze-. esik, és a szennyeződést is jobban megköti, gyakrabban, általában hetenként mossunk hajat, de ne olyan gyakran, mint a haj bezsírosodik, mert az csak fokozza a haj zsírosodását. A fejmosáshoz válasszuk a hajzatunknak legmegfelelőbb sampont,, azonban győződjünk is meg róla, hogy hatásában várakozásunknak megfelel-e? A hajmosást lehetőleg lágy vízzel végezzük, bár a mai samponok kemény vízben is jól habzanak, mégis előnyös a hajat szürkítő lecsapódások eltávolítására az ecetes, vagy tiszta, citromos utánöblítés. Dr. Gy. f. A kutya szobatisztaságra neveléséről A kutya szobatisztaságra nevelése következetességet és türelmet kíván. A leghelyesebb eljárás az, ha a kutyát kora reggel, mindjárt étkezés után sétáltatjuk, miközben elvégezheti szükségleteit. Ha a kutya éjjel tisztátalankodik, az utolsó étkezés időpontját kell korábbra áthelyezni, amit a napi utolsó séta kövessen. Ha például a kutya a lakásban tisztátalankodott, úgy az illető helyet erős fertőtlenítő szerrel fertőtleníteni kell, nehogy a négylábú ezt a helyet másodszor is felkeresse. Ha a kutya távollétünkben piszkított a lakásban, emiatti későbbi megbüntetése már nem ésszerű. Miért? Mert a kutya a korábbi tettére már nem emlékszik vissza, s ennélfogva nem érti az összefüggést csínytevése és az utólagos dorgálás között. Büntetésnek csak kellő idejében van értelme, mindjárt a tett színhelyén. Még egy jó tanács: nem szabad a kutyát mindenféle csemegével, édesséer’"l elkényeztetni, hogy ilvmódoo szerezzük meg a bizalmát... rt jtUSZu.oi. Foto: —-kov— PAPÍRGYŰJTÉS •*тк***~~- . TAMAS MENYHÉRT: — Látod, a konkurreucia. Törpeharcsa nyolc szál bajsza Missziszipi vizét hajtja. Nagy-tavakban nő a Naphal, együtt kel a kelő Nappal. Fenékjáró küllő-csapat karikázgat a víz alatt. Három árva Rózsás márna sebes folyók mélyét járja, mögöttük a Fürge cselle ébren figyel minden cselre. Víz-villantó Vilorláshal ’ szélcsendben is siklik-szárnyal. VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első része. 10. A Tisza balparti mellékvize. 11. Másképpen latinul. 12. Szegecs. 13. Ö németül. 16. Nátrium kémiai jele. 17. Nem mozog. 20. Illetve rövidítve. 22. Nem ugyanaz. 23. Eláraszt. 24. •Kronométer. 26. Angol olaj. 28. Lel. 30. Mely személy. 32. A Lengyel Légiforgalmi Társaság neve. 34. Göngyöleg. 35. Menetrendi rövidítés. 36. Jótálló. 38. Fiú angolul (i—y). 39. Gyermeköszöntés. 41. Törvény görögül. 43. Vajdasági község. 44. A varjú hangja. 47. Lapos. 49. Figura. 51. Város Algériában. 53. Folyó a Dunántúlon. 54. Drágakő- ■ vek mérésénél használatos súlyegy,ség. 55. Hajórész. 56. Föléje-e? 58. Alumínium vegyjele. 60. Irány. 61. Kettős mássalhangzó. 63. ... Diavolo, Auber operája. 65. Heveny (betegség). 68. Azonosak. 69. Kártyajáték. FÜGGŐLEGES: 1. Fal szlovákul. 2. Európai nép. 3. Igen oroszul. 4. India része. 5. Lám. 6. Kevert tea. 7. Rés szélei. 8. Ismeretlen adakozó névjele. 9. Gyötrelem. 10. A rejtvény második része. 14. Lélegzik. 15. Hamis. 17. Kerti szerszám. 18. Talál. 19. A rejtvény harmadik része. 20. Ezen a helyen. 21. Állati végtag. 25. Radioaktív kémiai anyag. é. h. 27. Izomkötő. 29. Rangjelző szócska. 31. Bírálatban van! 32. Albán pénzegység. 33. Tíz, angolul. 37. Temérdek. 40. Női becenév. 42. Numero röv. 43. A szerelem istene a latin mitológiában. 45. ■ 1 2 N 3 4 5 6 7 s 8 9 в ч 10 11 12 X 13 14 15 16 R 17 18 19 Y 2C 21 rp 22 23 24 25 II 0 26 27 к 28 29 30 31 32 33 34 35 36 37 38 39 40 41 42 E 43 s , No 44 45 45 47 48 49 50 m 52 53 54 Ш ”, £ 56 57 ■ w 5 m 60 61 62 63 64 ■ 65 66 67 SS les 69 Káros. 46. Hazai labdarúgó-csapat. 48. Kettő római számmal. 49. A bratislavai autók jelzése. 50. Göngyöleg. 52. Angolna németül. 54. Városrész rövidítve. 57. Kevert fák. 59. K. U. L. 62. Kettős mássalhangzó (ford.). 64. Fél alma. 66. A függ. 59. első két betűje. 67. A múlt idő jele., Beküldendő a vízszintes 1., függőleges 10. és 19. számú sorok megfejtése. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK Lapunk 32. száma keresztrejtvényének helyes megfejtése: Alaposan készüljünk fel az őszi szántás-vetésre és termésbelakarításra. Könyvet nyertek: Csóka Károly, Pastuchy (Csilizpatas), Rácséi Albert, Farná (Farnad), Csank István, Abovce (Abafalva).
