Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-09-03 / 35. szám

SZABAD FÖLDMŰVES- 1977.

KORSZERŰ

módszerek meghonosításán

FÁRADOZNAK

A košicei járásban a hatodik ötéves tervidőszak ieladaiai az állattenyésztés rohamos fejlesztését irányozták elő. A járás állattenyésztésének gyors ütemű fejlesztését célzó program a szarvasmarha-tenyésztés eddigi sikereinek, a technika és tudomány vívmányai alkalmazásának szilárd talaján áll. A fejlődés igazi követői azok a modern állattenyésztési farmok, amelyek az elmúlt öt év során járásszerte épültek. A períni (perényi) szövetkezetben az 540 férőhelyes tehénistállé két éve épült. A maga nemében a legkorszerűbb istállók egyike.

Elsősorban szeretném megemlíteni, hogy a períni szövetkezet 1970-ben egyesült, ekkor a tehénállomány mindössze 500 darabból állt. Szükség volt a nagyarányú selejtezésre, s ugyanakkor a létszámnövelésre is. A szövetkezetben ugyan a tehénállományt a legutóbbi öt év folyamán bővítették, de a selejtezést nem tudták a kívánalmaknak megfelelően végezni. Ez a tejtermelés csökkenéséhez vezetett. Nos, hogyan birkóztak meg a feladatokkal, erről beszélgettünk a szövetkezet vezető dolgozóival.

— Mint minden hasonló jellegű új komplexumban, itt is elsősorban a tehénállomány javítása, a megfelelő kiválasztás a döntő feltétele a tejtermelés növelésének — magyarázta Bárány György farmvezető. Az elért siker a szakszerű gondozásnak, a szükséges takarmánykészlet megteremtésének, a mindennapi odaadó munkának az eredménye. A két részből álló istállót fokozatosan telepítettük be. Körültekintő gondossággal végeztük el a gümőkór és a fertőző elvetélés felszámolását, s azóta is nagy gonddal óvjuk az állományt.

A períni szövetkezet — a szakosítás korszerű útját járva — egyre jobb termelési eredményeket vallhat magáénak. Mégis, a kézenfekvő sikerek ellenére, az állattenyésztés gyorsabb ütemű fejlesztését és az állati termékek termelésének fokozását előirányzó országos program mielőbbi megvalósítása érdekében, e komplexumban is a tervek teljesítése még sok körültekintő munkát igényel.

— Az idén szeretnénk elérni a tehenenként! háromezer literes tejeiékenységet — említette a farmvezető.

Ez az átlag még messze van a mai kor igényeitől, de meggyőződésem, hogy a komplexum munkaközössége mindent elkövet, hogy háromezer liter fölé emelje az átlagot. A feladat megoldásához több sürgető teendő szükséges. A szakosítás kezdetén több helyről felvásárolt, vegyes fajtájú és gyenge hozamú állománytól nem várhattak kimagasló eredményeket. A teljes kapacitás üzembeállítása, a létszám biztosítása, a selejtezéssel, a kiválasztással — amely kezdetben elég elhamarkodva történt — létrejött állomány genetikai összetétele némi derűlátással kecsegtet.

— A tejhozamot keresztezéssel akerjuk fokozni — veszi át a szót Kis- Kendy Ferenc, a períni szövetkezet elnöke. A törzsállományunk megfelelő. Korábban Dániából és Lengyelországból vásároltunk állatokat, s ezekkel kezdtök a keresztezést, a törzsállomány kialakítását. Már most vannak olyan egyedeink, amelyek naponta harminc liter tejet termelnek.

Egy évvel ezelőtt módosítottuk a borjúneveldét. A komplexm felépítése óta rájöttünk arra, hogy egyes megoldások korszerűbbekkel, jobbakkal helyettesíthetők. A borjak számára pl. eredetileg közös rekeszeket létesítettek. A gyakorlatban azonban hebizonyosodott. hogy ez a megoldás állategészségügyi szempontból nem a legmegfelelőbb. A közös rekeszeket fokozatosan egyedi rekeszükké alakítottak át. Ezáltal könnyebbé és higiénikusabbá vált az etetés.

A korszerű szarvasmarha-tartás egyik eloíeltétele a megfelelő takar mányellátás. Mi a helyzet e tekintet ben a szövetkezetben? — érdeklőd tem Bodnár Ferenc agronómustól, a? állattenyésztési és takarmányozás1 szocialista brigád vezetőjétől.

— A növénytermesztésen kívül a> állattenyésztés további fellendítésévé akarunk a gazdálkodás élvonalábai maradni. Ehhez az én takarmányter mesztő brigádom is hatékonyan hoz zájárult. Többek között mi látjuk Ш takarmánnyal az 1500 szarvasmarhát s ebből az ezer tehenet. Tavaly a ta karmánytermesztésben szép eredményeket értünk el, ezeket az idén tovább fokozzuk.

— Mondana erről részletesebben is valamit?

— A brigádunk tavaly alakult. A tartalékok feltárását tűztük ki célul. Szövetkezetünk mindig takarmányhiányban szenvedett. Akármit csináltunk, mindig kevés volt a tömegtakarmány. A komplexum mellett volt egy intenzív művelésre alkalmatlan területünk. Ezen a hatvan hektáros területen a fákat és a bokrokat kivágtuk, füvesítettük és bekerítettük« majd trágyalével rendszeresen öntöztük. Olyan termést értünk el, hogy a terület egyharmada elég volt a legeltetésre. A többit lekaszáltuk és 1200 mázsa szénát készítettünk.

— A szántóföld tíz százalékán évelő takarmányokat termesztünk — tette hozzá Stromp András, a szövetkezet főagronómusa. Tavaly 80 hektár lucernát a harmadik kaszálás után ki kellett szántanunk. Ezt a területet jól megtrágyáztuk és keverékekkel bevetettük. Több mint 150 mázsa hektárhozamot értünk el. Ennek egvharinadat zölden etettük, és a kétharmadából takarmánylisztet, majd komponensek hozzáadásával préselt takarmányt készítettünk. Míg áprilisban 8,38 liter volt a fejési átlagunk, addig a préselt takarmány etetése után májusban 8,31 literre emelkedett, és jelenleg több mint 10 liter.

— Milyenek a jövőbeni terveik? — érdeklődtem Kiss-Kendy Ferenctől.

— A tavalyi évhez viszonyítva az idén hatvanezer literrel fokozzuk a tejtermelést. Nagy gondot fordítunk a takarmányalap javítására, az önköltség csökkentésére. Az önköltséget lényegében egy tényező befolyásolja, éspedig az, hogy egy tehéntől menynyi tejet fejünk. Ha az átlaghozamot fokozzuk, olcsóbban termelünk. Egy

——■ Hl«

liter tejet 2—2,10 koronáért termelünk. Ex tizenkilenc fillérrel jobb a tervezettnél, 32 fillérrel az 1975. évinél, és tizenkét fillérrel a múlt évi eredménynél. A legfontosabbnak a telep közelében lévő hatvan hektáros intenzív legelőt tartjuk, ezt további negyven hektárral akarjuk bővíteni.

— A períni szövetkezetben széz hektár mezőgazdasági területre 39 tehén jut. Komoly feladat az ezer tehén takarmányozása. A takarmánykészítéshez megvan a saját bevált receptünk — magyarázza Bodnár Ferenc. A lucernából régen szénát készítettünk, a veszteséges betakarítás következtében alig értünk el hatszázalékos fehérjetartalmat. Ma az öszszes lucernából és a keverékek kétharmadából takarmánylisztet és komponensekkel keverve, granulált takarmányt készítünk. A múltban a szalmát csupán almozásra használtuk. Ma a granulált takarmányhoz több mint 180 tonna szalmát hasznosítunk. Saját szükségletünkön kívül granulált takarmánnyal több gazdaságot is elllátunk. Ez ideig ötszáz lonnát készítettünk. Ezenkívül nyolcvan tonna szénát, 1200 tonna szenázst, hétezer tonna silót kel) készítenünk, de ennél többre is képesek vagyunk.

— Kiváló szakembereink, szorgalmas dolgozóink vannak — zárja le a vitát a szövetkezet elnöke. Példaként Hornyák Gizella, Kun Teréz, Dezső Ilona és Rohocska Mária fejőnőket említem. Szorgalmas munkájuk nélkül minden bizonnyal gyengébben állnánk. A jövőben még nagyobb gondot szentelünk a takarmány előkészítésének. Ez nemcsak jobb gazdasági eredményekhez vezet, de lehetővé teszi a dolgozók jobb jutalmazását is. Tehenészetünkben 2600 korona az átlagfizetés. Ez a végzett munkától, egy-egy fejű egyéni eredményétől függ. A keresetet a tej tisztasága és zsírtartalma alapján határozzuk meg. Dolgozóink a kétműszakos munkával és a keresettel elégedettek.

A períni szövetkezetben a tehenészet a gazdálkodás fő profilja. Ennek megfelelően fejlesztik az ágazatot. Az idén már háromezer liter fölé akarják emelni a fejési átlagot, a jövő évben 3500-ra, 1980-ig pedig elakarják érni a négyezer literes tejelékenységet. A szövetkezetben azt vallják, hogy munkájuk hatékonyságát az értékesített tej mennyiségével lehet mérni. Ez így helyes, mert a termelés hatékonysága biztosítja a fejlesztésre fordított milliók megtérülését.

ILLÉS BERTALAN

Munkájukkal

elégedettek

A demandicei (deméndi) Állami Gazdaság többek között szőlészettel is rendelkezik. Nemrégiben Nemeček Józseffel, a szőlőtelep vezetőjével beszélgettem és munkájúk, eredményük iránt érdeklődtem.

— Szőlőtermeléssel negyven hektáron foglalkozunk — válaszolt kérdésemre Nemeček elvtárs. — Tavaly rossz évünk volt, a szőlőnk teljesen lefagyott. Ebben az évben 60—70 mázsás hektárhozammal számolunk. A szőlőben az összes munkálatokat huszonnégy tagú asszony-kollektíva végzi, amely a kiváló munkájáért megkapta a szocialista munkabrigád megtisztelő címei. Erre különösképpen büszke vagyok. A telepen ezenkívül még néhány alkalmi munkás és traktoros is dolgozik. Az asszonyok nemcsak a szőlőben serénykednek, hanem egyéb munkálatoknál is segítenek, főképpen ott, ahol több kézierő szükséges, mint például a kukorica és a cukorrépa betakarításában stb.

A szőlőtelepről már messziről hallatszott az asszonyok vidám beszélgetése. Néhányuktől munkájuk iránt érdeklődtem. Benedek Jánosné magyarázta, hogy éppen a hegyelést, vagyis a hajtáskurtítást végzik. A szőlő eléggé elterebélyesedett, ezért elég tennivalónk lesz, mire rendbehozzuk. Ezután további kapálás következik, majd be kell várni a szőlő érését, és szüretelhetünk — jegyezte meg Krnács Jőzsefné. Melaga Jánosné meg Laukó Jözsefné elmondották, hogy munkájukat valamennyien szeretik és elégedettek. Esőben és sárban is kimennek a telepre. Reggel héttől délután háromig dolgoznak. Munkalehetőségük a fagyok beálltáig biztosított.

Trginya András — már nyugdíjas — tíz éve dolgozik a telepen. Ö végzi a szőlő permetezését. Nyugdíjasként is szorgalmasan, becsületesen dolgozik, ezért munkájával mindenki elégedett.

Csala Sándor

szeptember 3.

Új feladatok előtt

A nitrai járás mezőgazdasági dolgozói gabonaterr Lésüket födél alá, biztonságba helyezték. A kombájnok a járásban legelőször július negyedikén, a mojmírovcei szövetkezet gabonatábláin jelentek meg, és július 27-én valamennyi gazdaságban — még a legészakabbra fekvő területeken is — munkájukat eredményesen befejezték. A gabona felvásárlási tervét július 19-én 100,1 százalékra teljesítették. A nehéz és igényes munka után elérkezett az értéke lés ideje. Az eredmények birtokában mérlegelhetővé vált eddigi m inkájuk, igyekezetük.

A Nitrai Járási Mezőgazdasági Igazgatóságon tett látogatásunk során áttekintést nyertünk arról, hogyan sikerült a j írás mezőgazdászainak megbirkózniuk a gabona betakarításával, a vele párhuzamosan végzett egyéb munkálatokkal. Ezenkívül msgt idtuk, hogyan készülnek fel az aratásnál nem kevésbé fontos, sok esetben még nehezebb és körülményesebb őszi munkálatok eredilényes elvégzésére. Kérdéseinkre Bődi mérnöktől, a növénytermi sztési osztály dolgozójától kaptunk választ.

— Az idei aratásra jól felkészültünk. Volt elég к imbájnunk és szállítóeszközünk. Az emberek pedig önfeláldozó műt kájukkal hozzájárultak a termés betakarításának, szállításának, 1 ezelésének és raktározásának zökkenőmentes elvégzéséhez. Ennek legjobb bizonyítéka, hogy a 40 970 hektáros gabonaterületet jófcrmán tizenkét munkanap alatt learattuk. Egy-egy kombájnra hetvi nőt hektárnyi terület jutott, ami a járás körülményei között eszme lyinek mondható.

— A járás történetében ez idén a második legnaj yobb termést takarítottuk be, mégsem vagyunk teljes mértékben i íegelégedve a járási átlagban elért 45,3 mázsás hektárhozammal. Em el többet vártunk. Az őszi és a tavaszi munkálatok során megtett! nk mindent a kimagasló hozamok érdekében. Számításunkat a má; usi és júniusi időjárás szeszélyei keresztülhúzták. Vannak azonban gazdaságaink, melyeknek sikerült a járási átlagot túlszárnyalni. Péld íul a Tesárske Mlyilany-i szövetkezetben 50,04, a mojmírovceiben 18,9, a Nové Sady-i gazdaságban pedig 48,7 mázsa gabonát csépel tek hektáronként.

Több gondot okozott a szalma behordása, amibői e; idén sok termett. Már ez is bizonyítja, hogy a lehullott csapadé : egyenlőtlen megoszlása következtében a szalmatermés éppen a s sem rovására lett több. Ennek ellenére a szalma behordása és a tarlóhántás a tervezett ütemben haladt. A szalma betakarításához rendfelszedő kocsikat és bálázókat alkalmaztunk. A tarlóbántás r lielőbbi elvégzése érdekében a mezőgazdasági üzemeket arra öszlönöztük, hogy

ti:

Az öntözéses viszonyok között termesztett másodvetésű napraforgú szépen fejlődik és gazdag hozamot nyújt. Foto: —bor

a kerekes és lánctalpas traktorokat nyújtott vagy éj zakai műszakban is üzemeltessék. Nagyon jól állunk a tarlónövéi iyek vetésével, a lucernamag a tervezettnél nagyobb területen kerü t földbe. Közben teljes ütemben végezzük a kender, a dohány, az < lajosnövények, a hüvelyesek, az évelő takarmányok és a zöldség be akarítását.

— Ebbep az időszakban az egyik fontos munka kő/éti a másikat. Ha mezőgazdászaink eredményesen akarják teljesíteni valamennyi feladatukat, egy percre sem lazíthatnak. A nyári m inkálatok még jóformán be sem fejeződtek, máris teljes erővel kell készülniük az őszre, a kukorica és a cukorrépa betakarítására, val imint a következő év gazdag termésének megalapozására. A ren [szerint csapadékos,. kedvezőtlen időjárású ősz maximális erőfe; zítést követel nemcsak a mezőgazdasági dolgozóktól, hanem a szol [áltató üzemek és az irányító szervek dolgozóitól is. Ehhez komoly felkészültség és megfontolt, ésszerű munkaszervezés szükséges. Hogyan készültek fel a járásban az őszi munkákra? — érdeklődtem.

— Az őszi munkák gyors és zavarmentes elvégzése érdekében már most intézkedünk. A legfontosabb munkálatokat az előre kidolgozott politikai-szervezési terv alapján végezzük. A sort a silókukorica betakarításával kezdjük. Itt nagy gondot fordítunk a gyors és veszteségmentes begyűjtésre, valamint az elvégzett mun ca minőségére. Hiszen ettől függ majd az állatok téli takarmányozé sa és hasznossága. A silógödrök mielőbbi befedése érdekében a betakarításnál a gépek csoportos bevetését alkalmazzuk.

A kukorica betakarításához elegendő gép áll rendelkezésünkre. Kombájnonként nyolcvanöt hektárnyi területtel szán ólunk. Komoly gondot okoz a kukorica szárításának és tárolásának kérdése, mivel a szárító- és tárolókapacitásunk nem felel meg a vár; termés menynyiségének. Ezért különös figyelmet szentelünk a be takarítás utáni kezelés és tárolás szervezésének.

Az előbbi évekhez hasonlóan, ez idén is a légi gényesebb őszi munkánk a cukorrépa betakarítása lesz. A növényzet kiegyenlített, szépen fejlett és gyommentes. Megfelelő intézkedései kel és jó szervezéssel arra törekszünk, hogy a répát a lehető legrövidebb időn belül behordjuk, és a veszteségeket minimálisra csői kentsük. Szükség esetén társadalmi munka szervezésével gyorsítju ; a betakarítás ütemét. A répaföldek kilencvenöt százalékán a kétn enetes betakarítási módszert alkalmazzuk.

Ez idén a mezőgazdasági üzemekben sokkal nagyi bb gonddal és következetesebben kell hozzáállni már az ősz folyan án a hatékony gyomirtáshoz. A vegyszerezésen kívül lényegesen ш gyobb mérték ben ke)l érvényesíteni a mechanikai védekezés móds ereit. Ez szükségessé teszi a tarlóhántástól kezdve valamennyi ag-otechnikai beavatkozás minőségi elvégzését. További Intézkedésein; arra irányulnak. hogy kellő időben és megfelelő minőségben elvi gezzük az őszi vetést, az istálló- és műtrágyázást, valamint a mélyszántást.

Klsmarcsik Mária