Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-08-27 / 34. szám

Tájékoztató a borszőlő felvásárlási áráról lassan közeledik a szüret ideje. Nyilván a kistermelők kö­zött is sokan vannak azok, akik már latolgatják, hogy a jónak mutatkozó termésből mennyit hagynak meg maguknak s majd "mennyit Ül'iekesltHiiefc. Ezért úgy véljük, nem .árt, ha a ter­­melőket időben tájékoztatjuk a borszőlő áráról, s arról, hogy a Dél-Szlovákiában nagyobb mennyiségben termelt szőlőfajták melyik minőségi osztályba vannak besorolva. BORSZŐLŐ 100 KG TISZTA SÜLYÄNAK FELVÁSÁRLÁSI ARA: Cukortartalom kg/hl-ben Minőségi osztály-tői ig kike­rekít­ve Osztá­lyon felüli Tokaji I.a I.b II. III. 12,6 13,5 13-, . _ _ 390,— 290,— 13,6 14,5 14 — — — — 420,— 320,— 14,6 15,5 15 — — — 560,— 450,— 350,— 15,6 16,5 16 — — 730,— 590,— 480,— 380,— 16,6 17,5 17 — 960,— 760,— 620,— 510,— 410,— 17,6 18,5 18 — 1000,— 790,— 650,— 540,— 440,— 18,6 19,5 19 — 1040,— 820,— 680,— 570,— 470,— 19,6 20,5 20 — 1080,— 850,— 710,— 600,— 500,— 20,6 21,5 21 — 1120,— 880,— 740,— 630,— 530,— 21,6 22,5 22 — 1160,— 910,— 770,— 660,— 560,— 22,6 23,5 23 1100,— 1200,— 940,— 800,— 690,— 590,— 23,6 24,5 24 1140,— 1240,— 970,— 830,— 720,— 620,— 24,6 25,5 25 1180,— 1280,— 1000,— 860,— 750,— 650,— 25,6 26,5 26 1220,— 1320,— 1030,— 890,— 780,— 680,— 26,6 27,5 27 1260,— 1360,— 1060,— 920,— 810,— 710,— 27,6 28,5 28 1300,— 1400,— 1090,— 950,— 840,— 740,— Az osztályon felöli minőségű szőlőnek legalább 23, az I.a osztályúnak legkevesebb 16, az I.b minőségűnek 15, a II. és III. osztályúnak pedig legkevesebb 13 cukorfokúnak kell len­nie. Ha a 13 cukorfokot sem éri el, akkor a borüzemek a ter­melővel kölcsönösen megegyezve határozzák meg, milyen fel­tételek mellett, és milyen áron vásárolják fel a felkínált sző­lőt. A félreértések elkerülése végett nem árt tudni, hogy az ilyen, a standard követelményeknek nem megfelelő szőlőt a borüzemek nem kötelesek átvenni a termelőtől. Amennyiben az I.a és az I.b osztályba tartozó fajtákat ke­­verve értékesítik, úgy a termést a szolöíajia millöüögl ijszlálya és cukortartalma alapján meghatározott áron vásárolják fel, de minden 100 kg árából 80 koronát levonnak. Ha az egyes borszőlő fajták nem érik el a jegyzékben meg­határozott cukorfokot, akkor a termést a cukorfoknak meg­felelő alacsonyabb osztályba sorolják be. A DIREKTTERMÖ (HIBRID) BORSZŐLŐK KILOGRAMMONKÉNTI FELVASÄRLÄSI ÄRA A direkttermő borszőlőket nem a borüzemek, hanem a kon­zervipari üzemek vásárolják fel. A kék hibridekért az I. osz­tályban 3, a II. osztályban 2,40 koronát, a fehér hibridekért pedig az I. osztályban 2, a másodikban pedig 1,60 koronát fizetnek kilónként. A KÖZISMERT BORSZŐLŐK MINŐSÉGI HOVATARTOZÄSA Az I.a minőségi osztályba tartoznak a következő fajták: Fehér burgundi, Ottonel-muskotály,. Sárga muskotály, Szürke­barát, Rajnai rizling, Sauvignon, Tramini, Furmint, Piros bur< gundi, Cabernet. A felsorolt' fajták — az utóbbi három kivé­telével — osztályon felüli minőségben is értékesíthetők, ha elérik a mininum 23 fok cukortartalmat. Az I.b osztályba soroljuk: az I.a osztályban említett első hét fajta különböző arányú keverékét, továbbá a Hárslevelűt, Leánykát, Peszeki leánykát, és ide tartozik az Irsay Olivér, a Rizling szilvánl (Müller-Thurgau), a Neuburgí, a Pálava, az Olasz rizling, a Semillon, a Zöld szilvám, a Piros szilvám, a Korai piros veltelini, a Zöld veltelin, a felsorolt fajták keve­réke, továbbá a Kékfrankos, valamint a Szentlőrinci. A II. minőségi osztályba tartoznak az alábbi fajták: Bouvier, Ezerjó, Malinger, Mézesfehér, a Zöld és a Korai piros velte­­linin kívül az egyéb veltelini fajták, továbbá az e csoportban említett összes fajták keveréke, és az Oporto. A III. osztályban az egyéb fehér és piros borszőlőfajtók értékesíthetők. Tenyészbakok beszerzése A háztáji nyúltelepeken rit­** kábban állítunk elő te­­nyészbakokať, mint anyát. Ez célszerű és helyes gyakorlat. A kisüzemekben általában 1—3 bakot tartanak. A leggyakoribb ivararány 1:7-ben határozható meg, így több bakra az átlagos 10—15 anyás telepen nincs is szükség. Ha a teuyésztő saját maga állítja elő és neveli föl a tenyészbakokat, a következő ge­nerációban a tenyészetben több anyanöveudék a fiatal baknak testvére lesz. Ez még önmagá­ban nem baj, ha a tenyésztő gondosan ügyel a szoros rokon­­tenyésztés (szülő-ivadék, édes­­testvér párosítás) elkerülésére. Ilyen esetben „keresztben“ vég­zett párosítással két generáció­ban, vagyis négy évig elkerül­heti a rokontenyésztést. Ezután azonban már mindenképpen új bakot kell hoznia. Kevésbé fi­gyelmes tenyésztőmunka eseté­ben azonban már hamarabb is adódhat ilyen párosítás, és a csökkenő szaporaságot, az eset­leg jelentkező torz alakuláso­kat, deformált fiókák megjele­nését ennek rovására írhatjuk. A kisüzemekben tehát gyak­ran van szükség a bakok cse­réjére. A bak jelentősége egy tenyészetben nagyobb, mint az anyáké. Ezt azzai támaszthat­juk alá, hogy egy baknak jóval több ivadéka születik évente, mint egy anyának. Minden ivadék öröklött tu­lajdonságaiban az apa ugyan­­ágy 5Q százalékban vesz részt, mint az anya. A tenyésztőtele­peken a szaporaságra, mint leg­fontosabb értékmérő tulajdon­ságra végzett szelekció ugyan­úgy érinti a bakot, mint az alomtestvér nőstényt. Az egyet­len, jelentős különbség az, hogy a szaporasággal és nevelőké­pességgel kapcsolatos tulajdon­ságok a bak saját eredményei­ben nem mutatkozhatnak meg. A végzett szelekciós munka ha­tásai azonban feltétlenül meg­jelennek majd a bakok leány­ivadékain. A nagy ivadékszáni miatt kü­lönös gondot kíván a bakok be­szerzése. A kistermelőnek válo­gatnia kell. Gondosan ellenőriz­ze a bak egészségi állapotát, kondícióját, fejlettségét. Csak olyan bakból lesz jól szolgáló tenyészállat, amelyik már nö­vendékkorában feszes, erős testalkatú, nem mutat kirívó küllemi hibát, mellkasa széles, mély, dongás. Kívánatos, hogy a növendékbak ne mutasson süppedt gerincet, martájékot, hosszú nyakat, aránytalanul nagy fejet. Kívánatos a kissé burkolt, kifejezetten „bakos“ fej, a rövid nyak, zömök test­alakulás. A növendékbak feltét­lenül „hozza“ a korára jellem­ző élősúlyt. A növekedésben visszamaradt bak ugyan kom­penzálhat valamit a későbbiek során, de ilyen esetben gyenge szervezet, betegesség is feltéte­lezhető. Alaposan értékelni kell a húsformákat. Ismeretes, hogy a húsformák a legfontosabb húsrészek izmoltsága, a cson­tok hússal beteltsége jól örök­lődő tulajdonság. Ez az egyike azoknak, amelyekben a bak szerepe különösen nagy. Telt gerincű és húsos combú bakok­tól várhatjuk, hogy ivadékaik hasonlóan jó húsformájúak lesznek. A kistermelőknek lehetőségük van rá, hogy másik tenyésztőtől szerezzék be a tenyészbakot. Nagy felelősség a kiválasztás, nem lesz jobb eredményünk, hogy nem rokon bakkal fedez­tetünk. Csak akkor várhatunk jobb fialási és súlygyarapodási eredményeket, ha valóban jobb képességű, a fontos szaporasá­gi tulajdonságokra szelektált állományokból hozunk bakot. Olyan kistermelőtől, aki szelek­ciós munkát nem folytat, ha­nem csak meghagyja a hímiva­­rúakat, ne szerezzünk be bakot, mert eredményeinket csak ron­tani fogja. Akkor járunk el he­lyesen, ha törzskönyvezett, ter­melési feljegyzéseket végző kis­­tenyésztőtől vesszük bakjain­kat, ahol a bak szüleinek és leánylestvéreinek termelését megismerhetjük. A bakok tartásával kapcsola­tosan kisebb engedményeket le­hűtünk. Ezen azt értjük, hogy a bakok ketreceiben nagyobb pihenődeszka, esetleg telepadló is engedélyezhető. Ez nem je­lenti azonban azt, hogy a tisz­taság terén tegyünk enged­ményt. A bakot ugyanúgy tisz­tán tartjuk, ketrecét azonos gyakorisággal takarítjuk, mint az anyákét. A bak világos, nem huzatos, száraz helyre kerüljön. Takarmányozásának fontos szempontja, hogy a bak vi­szonylag hamar elhízik, elzsí­­rosodik. Abraktakarmányát e­­zért rendszerint kimérve kapja, testsúlyától függően 10—15 dkg mennyiségben. Emellett adjunk gyengébb minőségű réti- vagy lucernaszénát. A bak kondíció­ját kísérjük figyelemmel. Gyak­ran mérjük meg, mert az elhí­zott baktól semmi eredményt nem várhatunk, mozgása lelas­sul, nemi ösztöne csökken. A fiatal bakkal hetenként két alkalommal fedeztessünk. Ne kezdjük öthónapos koruknál korábban a fedeztetéseket. Ké­sőbb gyakoribb lehet a fedezte­tés, de mindenképpen kerüljük a napi egy-kettőnél több fedez­tetést kifejlett,^idősebb bakuk­­kal is. Kétségtelen, hogy az itt javasoltnál jóval nagyobb igénybevételt is elviselnek, e­­redményeik azonban romlanak, a túl gyakori fedeztetés után kevesebb fióka jön világra. (Holdas S., Kistenyésztök Lapja) 3 Felismerték, kihasználják Chotínban tizenhárom évvel ezelőtt, 1964-ben alakult meg a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészkedők Szövetségének alapszervezete. Az alapító tagok szama harmincöt volt. * Az évek folyamán egyre eredményesebbé vált a kertba­rátok tevékenysége, így mind többen kaptak kedvet a falu­ban a konyhakert ésszerű ki­használására, a szerződéses zöldségtermelésre. És az érdek­lődés továbbra is növekvő irányzatot mutat, hiszen évente körülbelül tizenöt új tagot vesznek fel a kiskertészek alap­szervezetébe. ■ Nemrég Hetényen jártam, és a többi között Szabó Jozef elv­társsal, az alapszervezet pénz­tárosával Is elbeszélgettem. Tő­le tudom, hogy a községben Pluhár Ilonka: Húsz mázsa sa­látauborkát értékesítettünk, de ha egészséges lett volna a nö­vényzet, jóval többet adhattunk volna a piacnak. Immár kétszáztíz tevékeny tag­ja van a kertbarátok szerveze­tének, s ezek több hektárnyi konyhakertet művelnek. Ven­déglátóm becslése szerint, a szervezett kiskertészek zöld­ségféléket mintegy három négy hektáron termelnek. Örömmel újságolta — és később magam is meggyőződhettem róla —, hogy a legtöbb konyhakertben már korszerű, tágas főliaház is látható, s így a hajtatott zöld­ségfélékből is aránylag sokat értékesíthetnek. — Az utóbbi néhány évben nagy fejlődésen ment át a falu zöldségtermesztése — említette Szabó elvtárs. — Korábban in kább kukoricát meg dohányt termeltek az emberek, s zöld ség alig került ki a községből Most meg csupán a kiskerté szék legalább kétmillió korona értékű zöldséget és gyümölcsöt adnak a közellátásnak és a föl dolgozó Iparnak. Az idén talán a 2,5 millió koronát is mégha ladja majd kiskertészeink bevé­tele. Az egyre szakszerűbbé vá­ló művelés következtében a kertek bőven teremnek, s mi úgy látjuk, szükség van a mun­kánkra, a termékeinkre, hiszen a piac és a konzervgyárak ál­landóan újabb szállítmányokat igényelnek. Az idén több mint egymillió darab karalábét, rengeteg fejes­salátát, karfiolt, paprikát, ubor­kát stb. értékesítettek a heté­­nyi kiskertészek. Csemegepapri­kából kétszáz mázsára kötöttek szerződést, de ha szüksége lesz rá ä piacnak, akár négyszáz mázsát is tudnak szállítani. De termeltek konzervpaprikát, cse­resznye- és fűszerpaprikát, sőt még fokhagymát és dohányt is. Az uborka több kertben rosszul sikerült az Idén, de még ennek ellenére Is talán többet adnak a közellátásnak a falu kisker­­tészeí, mint a múlt évben. A gyümölcsfákban kárt tett a cu­dar tavaszi időjárás, de szőlő­ből szép termés ígérkezik. A kiskertészek már javában szá­­mltgatják, mennyi csemege- és borszőlőt értékesítenek majd az elkövetkező hetekben. Pluhár Györgyék nagy mun­kába fogtak az Idén — átala­kítják, kibővítik és összkomfor­tossá varázsolják a szűknek bi­zonyult családi házat. Sok fá­radságot és még több pénzt Igé­nyel az elképzelés valőraváltá­­sa. így hát jól jön az a tíz-húsz ezres, amit a kertészkedés hoz a házhoz. Ilonka madari lány. A szülei elfoglalt emberek voltak, meg nem is gondoltak a rendszeres, árutermelő kertészkedésre. Ami a saját szükségletükre kellett, azt könnyen megadta a kert, többre meg nem törekedtek. A- mikor Ilonka félhez ment, már többen behatóan foglalkoztak a faluban a konyhakerti zöldség­­termeléssel. A fiatalasszony gondolt egyet s kiültetett vagy százötven tő uborkát, hátha gyorsabban összejön a házra­­való. Számítását elérte, ezért a következő évben már szerződé­ses alapon termelt, kétszer ak­kora területen. Eleinte sok fá­radsággal járt az öntözés, de ezt a problémát ötletesen meg­oldották. Napközben bordókban és kádakban melegítették a vi­zet, és este gumitömlő segítsé­gével — motor nélkül, szabad­eséssel — az ágyásokhoz vezet­ték a langyos vizet és árasztás­­sal öntözték az uborkát. Csak csodálkoztak rajta, milyen gaz­dag termést nyújtott a növény­zet. — Őszintén bevallom, kezdet­ben nem nagyon tetszett az Ilonka elgondolása — emléke zett vissza a férj —, de be kel­lett látnom, hogy neki van iga za. Saját otthonra vágytunk szerettünk volna családot ala pítani. Ehhez pedig sok pénzre volt szükségünk. Megragadtuk tehát a kínálkozó alkalmat. Az után itt Hetényen is folytattuk a kertészkedést. Ilonka gyer­mekgondozási szabadságon van, most lényegében ő tartja rend­ben a tizenkétáras kertet. Én a(ig tudok segíteni valamit, mert munka után vár az épülő ház. Kőművesként dolgozom a szövetkezet építőcsoportjában, így hát itthon is sok a dolgom. Ilonka a termelés örömeiről és gondjairól beszélt. Elmond­ta, hogy tavaly kétszáznegyven tő uborkát ültetett (Židovická produkte és Nejlepší ze všech fajtát), és tizenkét mázsa salá­tauborkát értékesített. Az üveg­házi hajtatást szolgáló kígyó­uborka ÍNejlepSí ze vsech) nem váltotta be a reményeit* így. ezt a fajtát az idén már ki­hagyta a számításból. Az év elején négy és félezer karalábé palántát ültetett ki, később négyezer karalábét értékesített. Április derekán hatszáz tő uborkát ültetett ki, ebből száz­húszat fólia alá. Az egyik fólia­házban támvezetékre futtatva próbált uborkát termelni, de ez a módszer nem vált be. Az uborkával egyébként is sok gondjuk-bajuk volt az idén, mert sok virágot és apró ter­mést elrúgott a növényzet. Két kisebb fóliaházban PCR paprikát Érett-e már, kíváncsiskodik Gyurika. Nagyon szereti a dinnyét. termelnek. Egyszer letépte a szél a takarót, újra felhúzták. Uborkát és paprikát is június elsején szállítottak első ízben. Augusztus elejéig összesen 19,6 mázsa salátauborkát és 4,5 má­zsa paprikát értékesítetek. Jö­vőre az uborka helyett talán majd valami mással próbálkoz­nak, ami jobb termést, nagyobb bevételt Ígér. ■ ■■ Törtetők? Dehogy. Csak.,, fiatalok és igyekvők. Saját ott­honra, meleg családi fészekre vágyók; felismerték és kihasz­nálják a lehetőségeiket. Ilonka úgysem dolgozhat a két apró gyerektől, hát úgy pótolják az álmaik beteljesütléséhez hiány-, zó anyagiakat, ahogy tudják. Okosan teszik, merthisz a saját boldogulásukhoz vezető út e­­gyengetése közben — a közjó érdekeit Is szolgálva — össze-, rűen kihasználják a kertet, éa megannyi társukkal együtt de« rekasan kiveszik a részüket aa ország zöldségellátásának szí» vonalasabbá tételéből. Rádek GíibOB Első ízben próbálkoztak támvezetékes uhorkahajtatással, és az eredményből arra következtetnek, sokat kell még tanulniuk. Foto: —bor

Next

/
Thumbnails
Contents