Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-08-27 / 34. szám

Több csemegeszőlőt a házikertekbe A csemegeszőlő értékes gyű niőlcs. Felnőttek és gyermekek egyaránt szívesen fogyasztják. Most, és a szőlőtnlepités idején igen fontos, hogy gondosan vá­lasszuk meg a fajtákat. A csa­lád tagjai augusztusban többet tartózkodnak, pihennek ottho nuk vagy u hétvégi ház kertjé­ben, vagy ott töltik el szabad­ságukat, ezért elsősorban az augusztusi érésű fajtákból cél­szerű többet telepíteni. Ha a termés egy részét érté kesíteni akarjuk, előnyös az üzemek fajtaösszetételét követ­nünk. Az azonos fajtájú áru ugyanis nem zavťľrja a fölvá­sárló szervek munkáját, terme­lése is kockázatmentesebb. Kér­déses azonban, hogy egyes ese­tekben érdemes-e mégis olyan fajtát (pl. Saszlát) választani, amely az üzemekből nagy mennyiségben, viszonylag ala­csony áron kerül a piacra . Ha a család szükségletének ellátására szeretnénk szőlőt ter­meszteni, az üzemi fajtákkal el­lentétben olyanokat válasszunk, melyek más ízűek, később ér­nek be stb. Ha érési sorrendben ültetünk a fajtákból, mindig tudunk szőlőt fogyasztani, s lesz mivel megkínálni a vendé­geinket is. A házikerti fajtavá­lasztékot gyüjteményszerüen is kialakíthatjuk. A csemegeszölőfajták termé sének minőségét részben cu­kor- és savtartalom, másrészt a tetszetősség és az íz határozza meg. A fogyasztó elsősorban a „szemével“ vásárol. Általában a nagy fürtű és nagy bogyójú, tetszetős színű csemegeszőlő­­fajták a legkedveltebbek. A tö: raijtt vagy tűltömött fürtű faj­ták csemegeszőlőnek kevésbé felelnek meg, mert a fürtökben a bogyók deformálódnak, fo­gyasztáskor nehezen szemelhe­tek és nehezen moshatók. Az ilyen fürtök könnyebben, gyor­sabban rothadnak. A bogyók egyenletes nagysá­ga és egyöntetű színeződése ugyancsak fontos követelmény. A sárgászöld vagy aranysárga bogyójú fajták általában kere­settebbek, mint a kék színűek. Az éretten is zöldszínű fajták (pl. a Kossuth szőlő), vagy a­­melyeknek fürtje az egyik olda­lon fakó marad (pl. Mathiász Jánosné muskotály) a fogyasz­tókban az érettséget illetően kétkedést kelthetnek. A fogyaszthatóság a cukor- és ' savtartalom összhangjától függ. A túl édes szőlő kevésbé kedvelt. Az édesség érzete a nagy cukortartalommal vagy a szerény savtartalommal függ össze. A közepes savtartalmú Chasselaš közepes cukortarta­lom esetén is édesebbnek tűn­het, mint a nagyobb cukortar­talmú, de sokkal savasabb Fur­mint. Azonos cukortartalom esetén a glükóz és fruktóz más­más édességérzetet kelt. A glü­kóz finomabb, mézédességű, a fruktóz kevésbé édes. A cukor és a sav arányát glüko-acidi­­metrikus mutatóval fejezik, ki: ez a cukor- és savtartalom grammban kifejezett hányado­sa Az étkezési célra alkalmas szőlő e mutatója legalább 20— 25 körüli. Ilyen mutatót például 150 g cukor- és 6—7 g savtar­­talmú szőlő adhat. A csemegeszőlőfajták jellem zői című táblázat nemcsak a szakemberek részére nyújt gyors, pontos tájékozódást és hasznos ismereteket a legmeg­felelőbb fajták kiválasztásához, hanem a szőlőt kedvelő kisker­­tészek számára is. trebisovi járás kís­­kertészei június végén tartották meg ta­nácskozásukat. A járási konferencián az SZGYKS7. alapszervezeteinek vala­mennyi küldötte megle­lem. Az utóbbi évek ér­demdús tevékenységéről a Szövetség járási bizott­ságának elnöke, Stefan Miko elvtárs adott szá­mot. Elmondotta a többi között, hogy a kertbará­tok minden lehetőséget kihasználnak a rendelke­zésükre álló földterület ésszerű hasznosítására. A Tanács­koztak a kert­barátok konyhakertek a korábbi­nál több zöldséget és gyümölcsöt teremnek, a termelői munka szaksze­rűbbé, színvonalasabbá vált. A kertbarát mozga­lom igen jelentős szere­pet tölt be a mezőgazda­­sági termelésre alkalmat­lan területek hasznosítá­sában. Ez ideig mintegy 55 hektár korábban par­lagon heverő földterüle­tet tettek termővé, vará­zsoltak értékes zöldséget és gyümölcsöt termő kertteleppé. Nagyon jól dolgoznak például a Krá fovský Chlmec-i, a Veiké Kapušany-i, a Streda nad Bodrogom-i és a trebišuvi kerttelepek kiskertészei. Michafanyban egyelőre csak tizenhárom kertba­rátnak tudtak kertet ad­ni a kerttelepen, bár a gyakorlatban sokkal na­gyobb a kihasználatlan földterület a város kör­nyékén. Az SZGYKSZ KBának küldötte megköszönte a járási bizottság vezetősé­gének fáradozását, Miko eivtársnak pedig, aki ti­zenhárom éven át volt elnöke a járási bizottság­nak, átnyújtotta a köz­ponti bizottság oklevelét és a pénzjutalmat, köz­ben reményét fejezte ki arra nézve, hogy az ér­demes kiskertész tovább­ra is aktív tagja lesz a vezetőségnek’, s átadja tapasztalatait a fiatalab­baknak. Az áj járási bi­zottság első ülésén Leír­ták Juraj elvtársat vá­lasztotta meg elnökül. (MŠ) Csákvári Géza Csemegeszőlőfa|ták jellemzői FAJTÁK cflísl IDŐ- » F'JRTNAGISAG COCYO^, f-AGYSAG COGYOSZÍN DOGYOALAK Tz, ZAMA1 XLToZÉoKŐD KORAI VI I-fB KOZE II. _JL_ 10-ii 4S-W tojo KÖZE NAGY NAGY FEHB ROZ^A SZÍN KEK GŐ®b LYU OVÁ­LIS МЦЕРС-HYH RÖVID C-AF bir ;oap ■"T-r#­AFlfz / LI m 1 V 55 « « 'a r;'\­ITT I LA ЖЕ Zy « ‘*§ *» *» » ♦ *# « t CARD DULL V < -TTTv* /!.; f ->*: CÉG LE D 3Z&L •?.[<< '*•. \ .7 £з_* • • • . .*“4 ’ % *• ■* , * - J CSABAGYÖNGYE — • *\4 wy CSIRI - CSŰRI .i'' , --?­w • EZERÉVES liAGYARORSZ.EKlÜcS .. ; • \: . , jvV\j ■* • : í*. Vf • . j. • • # FAVORIT vfe' \* i 2S m. 4 2 GLORIA HUNGÁRIÁÉ íK,' ;, | v %• V'. ír *.* V m •#«VW *4 t f * >;/■ Hamburgi uusrorfLX ;-.v. I * p—^ . ШШ •'••K: S, - “ TRSty ei.TVKR___________ övTT л;.\ ада ý ’ ITALIA лгЯ). N 1»/ <LL *• •» *• 4, » 4 IZDEGI PIROSKA 777 S.4 Tv*» KOCSIS IRKA .•■/ý} *-*:' ÍV-'1 ť -> * n • v • e! j >m Ž0SGĽTH ______ ;г.ТГ \\ */> «■" f »• KAjTt IASZ JAt.CSNL Et'SKOTÁLYi-•'vív ; *. •• •*’4 . * С'ь ISOCSAI У-ARTS£A углу. ■V " 1"! 7 s . . :: • IfUSCAT ADSA 'i •. f •Vu ó- *•/'. VARáJ.'C JÍZV— r^. : • .. • .y: s ľ* 3LU11 ; V. r • f: v: >. •* 'Z y/r. FANNOKIA KINCSE y\ r: • v;v*, •» ^ FZRLETTZ-<v- •*’ v- ; .*- .ľ­.• ť, • t* t ♦ . REKORD r-.'í; »*•%; \i ’'Л-* • »/у;;; a yTF; Saséla " E-,-------------,_________ • • ’,ч \ * í; • • v*? ÍTTv ;VvV SZJLUTtR GUSZTÍVNŽ V/V. r .l-v'rV i. * 0 ■ c*. *. szoeC ekertek KIrIlyŠÔJS * Vf áu r’J3}:CT*LY Л ___ •■V; Z3 i.V.V s. /V <2 Chotínban 1964-ben ala­kult meg az SZGYKSZ alapszervezete, melynek kétszáztíz tagja van nap­jainkban. A kiskertekben már itt is meghonosodott a fóliás zöldséghajtatás. Kapcsolódó cikkünk a szakmelléklet harmadik oldalán olvasható. Foto: —bor Zöldségtermelés korszerű feltételek között 1 Egy éve annak, hogy a mar­­celovái szövetkezet székhazá­ban megismerkedtem Varga Istvánnal, akiről emgtudtam — ő lesz a szövetkezet üvegházi kertészetének vezetője. Elmond­ták még róla, hogy korábban Csehországban dolgozott, egy szolgáltató üzem kertészetének vezetője volt, de most — a szö­vetkezet hívására — hazatért, és elvállalta a feladatot. A koműrnoi járás-mezőgazda sági üzemei járási zqlclségter mesztési társulást alakítottak és- ügy határoztak, kooperációs alapon felépítenek Marcelován egy korszerű üvegbázrendszert. Ez biztosította volna a tagüze meknek az évente szükséges zöldségpalántákat. Az elható rozás azonban 29 millió korona ráfordítást igényelt a megváló suláshoz, s ez az üzemeket visz szariasztotta a kezdeményezés tői. Mivel a inarcelovái szőve kezet már közben kidolgoz tatta a terveket és jelentő­mennyiségű építőanyagot i­­megrendelt, nem lehetett telje sen visszatáncolni. A nevezet gazdaság maga látott hozzá a: elképzelés valóraváltásához. Az üvegházakat a deéíni Sempra dolgozói építették, a belső sze­relést pedig a Dunajská Stre­da-! és a komárnoi Járási Épí­tőipari Vállalat szakmunkásai végezték el. Nagy költségmeg­takarítást eredményezett az, hogy a munkából jelentősen ki­vették részüket a gazdaság épí­tő csoportjának tagjai. Nemrég ismét ellátogattam Marcelovára, hogy felmérjem, mit eredményezett a szövetkeze­­tesek igyekezete. Munka még bőven akad az Uvegházak kör­nyékén, de már javában folyik a termelés is. Varga elvtárs készséggel tájékoztatott. El­mondta, hogy az első csarnok már szeplemberben elkészült, az utolsót pedig április elején adták át rendeltetésének. Az idén már jelentős mennyiségű palántát neveltek szerződéses alapon a környező gazdaságok­nak, de .termeltek fejessalátát is. Később paprikát meg ubor­kát ültettek, az utóbbit támve­­zetékre futtatva termelik. Egy üvegházi csarnokban pedig szegfűt termelnek. A virágot Bakulár Mária, Bakuiar íren, Bittér Mária és Kovács Adél tí­zesével selyempapírba, majd háromszázasával kartondobozba csomagolja. Űk újságolták, hogy főleg Komáromba, meg Žilinára és Martinba szállítják a szegfűt. A korszerű kertészetben je­lenleg húszán tevékenykednek, az elkövetkezőkben azonban mind nagyobb teret kap majd a korszerű technika. Az évi terv 2 millió korona bevételt irányoz elő az üvegházi kerté­szet számára, amit Varga elv­társ véleménye szerint teljesí­teni fognak. Jövőre természete­sen magasabbra kerül a mérce, hiszen már év elejétől teljes kapacitással üzemeltethetik az üvegházrendszert, még több pa­lántát és zöldségfélét adhatnak a partner-üzemeknek, illetve a fogyasztói piacnak. Azt azonban elvárják a palántanevelésre szerződést kötő mezőgazdasági üzemektől, hogy átvegyék a kész árut, vagy legalább ideje­korán jelezzék, ha nem tartanak igényt a szerződésben feltünte­tett mennyiségű palántára. Mert az idén bizony sok gondot és nem kis kárt okozott a kaval és a modranyi szövetkezet a marcelovái gazdaságnak azzal, hogy későn jelentették be, nem kell nekik a palánta. Andriskin József Az üvegházaklian támvezetékre futtatva termelik az uborkát. A hajtások eligazítása és kötözése aránylag snk munkát ad. Képünkön: Varga István kertész az asszonyok munkáját ellen­őrzi. Foto: -—kin j* *J» «j* «$♦ »2» »2« «J» *2* *2* «2* *2* ♦♦♦ *♦* *»* »2* **• *«* ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *** ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ ♦♦♦ *«♦ *2* ♦♦♦ *«* »3* ♦♦♦ ♦♦♦ *#*'

Next

/
Thumbnails
Contents