Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-08-27 / 34. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1377. augusztus 27. Az ágazatok ÖSSZHANGJA út az önellátáshoz Az élelmiszerek iránti igények hazánkban jelentős mértékben növekedtek, és közülük több szerkezeti változáson ment keresztül. Elsősorban növekedett az állati eredetű termékek fogyasztása. Előtérbe kerültek a nagyobb választék és a jobb minőség iránti követelmények. Végső fokon e változások a lakosság jobb és egészségesebb táplálkozását eredményezték. A növekvő igények kielégítésében a feladatok mindenekelőtt a mezőgazdasági termelésre hárulnak, de a népgazdaság egyéb ágazatai is- fontos szerepet vállalnak a mezőgazdasági termelés anyagi és műszaki feltételeinek megteremtésében. Népgazdaságunk érdeke, hogy az adott lehetőségek és a termelőeszközök maximális kihasználásával mezőgazdaságunkat olyan szintre emeljük, hogy a legfontosabb élelmiszereket a saját forrásainkból termelhessük. Ezen a téren még sok a tennivaló. Hiszen a gabonafélék és az egyes erőnlétet segítő és fehérjetakarmányok tekintetében még mindig behozatalra szorulunk. Az önellátáshoz vezető útnak egyik alapvető tényezője, hogy az állattenyésztés és a növénytermesztés közötti aránytalanságot kiküszöböljük, mindkét ágazatot azonos szintre emeljük. Az állattenyésztés hatékony fejlesztése megfelelő takarmányalap megteremtése nélkül elképzelhetetlen. A megoldás, a megfelelő mennyiségű és minőségű terimés takarmányok termesztésében rejlik. Ezáltal az állatok részére nemcsak kiváló takarmány biztosítható, hanem nagy mértékben csökkenthető a szemesek részaránya is. A termőterület bővítésével ma már alig számolhatunk. Ezért a takarmánygazdálkodást intenzív, nagy hektárhozamokat biztosító termesztési módszerekre kell alapozni. El kell érni azt, hogy minél kisebb területről több takarmányt takarítsunk be, és ezáltal nagyobb területet biztosítsunk az egyéb, népgazdaságilag fontus növényeknek, a gabonaféléknek, az ipa ri növényeknek, a zöldségféléknek stb. Mezőgazdasági üzemeinkben ma még nem használják ki kellőképpen az intenzív — öntözött viszonyok kö zött termesztett évélő takarmányok ban rejlő — lehetőségeket. Pedig a lucerna vagy a vöröshere a legérté kesebb és sokoldalúan hasznosítható tiimegtakarmányunk, amely a kiadós trágyázást és öntözést nagy hektárhozammal hálálja meg, s az egynyári takarmányokhoz viszonyítva évente több termést nyerhetünk. Több figyelmet érdemelne a fehérjékben gazdag hüvelyesek termesztése is. Ezek nagyon jól érvényesülnek a tavaszi vagy nyári keverékekben. Jelentős tartalékok rejlenek a rétek és legelők, vagy egyéb füves területek kihasználásában, valamint különböző élelmiszeripari melléktermékek és hulladékok hasznosításában. A növénytermesztés és az állattenyésztés közötti összhangnak az észszerű takarmánygazdálkodáson kívül másik fontos és alapvető tényezője a takarmányok hatékony kihasználása. Tehát az olyan állatállománynak a kialakítása, amely a takarmányokat jól hasznosítja s nagy termelőképességgel bír. Emellett nem kis jelentősége van a tartási, de legfőképpen az etetési technológiának, amely lehetővé teszi a takarékos és hatékony takarmányozást. Hogy a kitűzött célok, előirányzott feladatok elérése érdekében mit kell tenni, azt ismerjük. Kíváncsiak voltunk viszont arra is, hogy a mezőgazdasági üzemek mit tesznek a takarmányalap megteremtése érdekében, s miképpen oldják meg a növénytermesztés és az állattenyésztés közötti összhangot. Ezért ellátogattunk a nitrai járásba, ahol elbeszélgettünk Morávek mérnökkel, az Ivánkái „Rozkvet“ egyesített szövetkezet főmérnökével. A szövetkezetben még az év elején kidolgozták a takarmánytermesztés politikai-szervezési tervét. Ennek alapján intézkedtek, hogy az állatok részére az egész év folyamán elegendő és jó minőségű takarmány álljon rendelkezésre. A takarmányozást az évelő és az egynyári terimés takarmányokra alapozzák. A legfontosabb takarmánynövényük a lucerna, amelyet 303 hektáron — ebből nyolcvan hektáron öntözött viszonyok között — termesztik. Az öntözési lehetőségeket a jövőben még bővíteni akarják. A lucerna termesztési technológiájára, betakarítására és tartósítására nagy gondot fordítanak. Elsősorban ügyelnek a növényállomány megfelelő ápolására, nitrogéntrágyázására, — az öntözhető területeken — az öntözőberendezések maximális kihasználására, valamint a betakarítás gyors, tápanyagok szempontjából a legmegfelelőbb időben való elvégzésére. A szakértelemmel végzett munkának köszönhetően a lucerna harmadik kaszálását gyűjtik be. Az első két kaszálásból — szénában számítva — átlagosan hatvanöt mázsa száraz takarmányt nyertek hektáronként. A lucernából jó minőségű szénát, szenázst és lucernalisztet készítenek. Az egynyári takarmányokat 335 hektáron termesztik, ebből kétszázötvenhárom hektáron silókukoricát és nyolcvankét hektáron tavaszi keveréket. A szárazság következtében a keverékek rosszul keltek, és gyenge termést adtak. Ezért jelenleg a lucerna harmadik kaszálását zöldtakarmányként hasznosítják. A tavaszi keverékek gyenge termését az öntözési lehetőségek hiánya okozta. A kiesést nyári keverékek termesztésével akarják pótolni. Az aratást követő munkálatokat igyekeztek gyorsan elvégezni, s így a betakarítás utáni negyedik napon hatvanhét hektárt vetettek be nyári keverékekkel. A szövetkezetben arra törekednek, hogy minden adott lehetőséget kihasználjanak a takarmányalap növefelelő tartási és mozgási lehetőséget biztosítanak az istállók melletti kifutókban. Legeltetés céljából a kifutókban gyorsan növő keveréket vetnek. Egy-egy szakasz legeltetése után a talajt felszántják és újból bevetik. Így az egész kinttartózkodási idényben a tehenek és az üszők legeltetését biztosítják. Hogy az állatok részére még több jó minőségű zöldtakarmány jusson, idén tizenhét hektáros öntözhető területen intenzív, nagy terméshozamú gyepet is létesítenek. A jövőben hozzávetőlegesen hektáronként ezer-ezerkétszáz mázsa zöldanyag terméssel számolnak. A takarmányozásban teljes mértékben kihasználják az élelmiszeripar melléktermékét és hulladékait. A teheneknél például a malálatörkölyt, az üszőknél különböző malomipari hulladékot, a sertéseknél pedig a pékipari és konyhai hulladékokat hasznosítják. A lakarmányozásban karbaíii idd a I kezelt szalmát is alkalmaznak, amelyből egy-egy állat takarmányadagjába három-négy kilogrammot kevernek. A takarmánykészítésnél együttműködnek a mojmírovcei szövetkezettel. A lucernaliszt készítésénél használják a forrólevegős szárítóberendezést. Ez idén már közösen készítik a saját gazdasági takarmányokból összeállított pogácsákat a nemrégiben felszerelt új gépsoron. A kooperáció ez ideig bevált s lehetővé tette a kapacitás teljes mértékű kihasználását. Az ésszerű és jól szervezett takarmánygazdálkodás folytán jelentős mennyiségű abraktakarmányt takarítottak meg. A teheneknél az egy liter tejre jutó abrakot 0,32 kilogrammról 0,29 kg-ra csökkentették. A hízómarháknál egy kilogramm súlygyarapodásra 1,90 kg helyett csak 1,80 kg, s a baromfinál 2,70 kg helyett 2,50 kg abrakot fogyasztottak. Az állattenyésztés valamennyi szakaszán az előirányzott féléves feladatokat túlszárnyalták. Félévi eladási tervüket a tejből 101,5, hízómarhákból 105,2 és sertéshúsból 129,5 százalékra teljesítették. Jó eredményeket értek el a hizlalásban. A hízómarháknál 0,909, a sertéseknél pedig 0,587 kilogrammos átlagos napi súlygyarapodást értek el. Az első hat hónapbap napi átlag-A takarmányalap megteremtésében nagy jelentőségűek az öntözési feltételek között termesztett tarló- és másodvetemények. Foto: —blm— lésére. Téli takarmányozásra öt vagon jó minőségű szénát nyújtottak a nem mezőgazdasági területek — például a folyópartok, útszélek, középépületek kertjei stb. — fűállományának begyűjtésével. Ez valóban követésre méltó példa. Üt vagon széna már jelentős mennyiségű takarmány, amelylyel ellensúlyozni lehet a gyenge termés következményeit. Ezenkívül nem vész kárba azon takarmány, amely sok esetben kihasználatlanul elszárad az emberek hanyagsága vagy nemtörődömsége következtében. Ha önellátók akarunk lenni, akkor nem pazarolhatjuk a nem mezőgazdasági területeken levő takarmányokat sem, melyek a begyűjtési költségeken kívül — a szántóföldi takarmányokhoz viszonyítva — egyéb költséget nem igényelnek. .A szövetkezetben farm melletti legelőkkel nem rendlekeznek, ezért a tehenek meg az üszők részére megbán egy-egy tehéntől 8,70 liter tejet fejtek. Ezzel felülmúlták az országos átlagot. A közeljövőben korszerű, ötszáz férőhelyes tejtermelő telep létesítésével akarják megvalósítani a tehenészet összpontosítását. Hogy a tehenek tartása a tetemes beruházási költségeket igénylő istállókban kifizetődő legyen, a jelenlegi kéthasznú — aránylag kis tejelékenységű — szlovák-tarka tehénállományt fokozatosan a nagy hasznú fekete-tarka tehenekkel cserélik ki. Az állattenyésztés összpontosításával és szakosításával, a nagy hasznosságú és jó takarmányértékesítő fajtákkal, korszerű tartási és takarmányozási technológiával, valamint a takarmánygazdálkodás még intenzívebbé tételével megteremthetők mindazok a feltételek, melyek az állattenyésztés és a növénytermesztés közötti összhangot biztosítják. KI a mar esik Mária A Tl/OOMÁMY VíLÁCa A JUHGYAPJÜ FINOMSÁGA A takarmányozási viszonyok az évszakok változásával különösképpen hatnak az állatokra és a gyapjú finomságára. Így az erre irányuló szelekciós eljárások eltérőek. Kedvező körülmények között a tenyészkiválasztáskor finomabb gyapjas állatokat használjunk, mert ezek termelőképessége kevésbé csökken, még ha romlanak is a tartási körülmények. Kedvezőtlen viszonyok között pedig vastagabb gyapjas állatokat használjnnk, mert ha ezek előnyösebb helyzetbe kerülnek, több gyapjút termelnek. (MV) Az eredményekért becsülettel kell dolgozni! Csendes a falu. Az udvarokban hüs árnyékban játszadozó, viháncoló gyerekek. Siirgő-forgó, ebédet főző asszonyok. A községnek van postája, takarékpénztára, bevásárló központja, italboltja, modern kultúrháza és jólmenö földművesszövetkezete. Korszerűen berendezett irodában beszélgetek Potocky Istvánnal, a őiöárovcei (csicseri) szövetkezet elnökével. • Jó az elnöknek, üldögélhet a fotelben, a szonyeges szobában, mi erről a véleménye? — Jó az elnöknek, ha jól mennek a dolgok. De az eredményekért keményen kell dolgozni, akkor is, amikor az autóban, vagy a fotelban ül. Nem panaszkodni akarok, de a fejünkbe nem látnak hole. A gondokat nem lehet úgy itthagyni, mint a műhelyajtO bezárásával a szerszámokat. Este a tévéhíradót még erőlködve végignézem, de többre már nem futja, elalszom. Éjfél után aztán annyit forgolódom, hogy reggelre szinte kötéllé sodródik alattam a lepedő, és ilyenkor a hajnali órákban újra elkezd dolgozni az ember agya. Tizennégy éve vagyok elnök. Azóta volt két egyesülésünk, s mind a kétszer engem választottak elnöknek. • Tizennégy év egy munkakörben elég hosszá idő, bizonyára kialakult módszerei vannak, mondana erről valamit? — Munkamódszeremmé vált, hogy minden hónapban jelentést kérek a munkák állásáról, a Bevételekről, kiadásokról. Ez az operatív vezetéshez igen jó támasz. Elsősorban nem arra vagyok kíváncsi, elvégezték-e már a tarlószántást, ezt látom a napi munkám során is. Különben a szakvezetéssel minden délután megbeszéljük a másnapi teendőket, tehát szó szerint naprakész állapotban tudok mindenről. Nem így a bevételekről és a kiadásokról. Főként a kiadások érdekelnek. Látom, hogy csodálkozik, hát megmagyarázom: a mezőgazdaságban egyszer van évente aratás, egyszer törünk kukoricát, állatot se adunk el mindennap. Néha hónapokig sincs jelentősebb bevétel, kiadás azonban mindennap van. Üzemanyagfelhasználás, munkabérfizetés, vásárlások s így tovább. Ha a kiadásokról legalább havonta nem tájékozódom, nem tudom ellenőrizni azt sem, hogyan teljesítjük a takarékossági tervet. Ha szabadjára engedjük a gyeplőt, gyorsan növekedhet a veszteség. • És sikerült megfogni a gyeplőt? — Sikerült. A költség szinte mindenütt arányos volt a hozamokkal. Csak egy példa: "hétszáznyolcvan hízómarhánk van. A napi átlagos súlygyarapodásuk 1,10 kiló. Egy kiló marhahúst 9,20 korona önköltséggel termelünk. így van ez a hízósertéseknél és a tejtermelésben is. Negyedévenként vezetőségi ülésen beszámolunk az elvégzett munkáról, a kiadásokról, bevételekről. Utána ez az értékelés kikerül a dolgozókhoz, a munkahelyekre, minden tag tudja, hogyan áll a közös szénája. Tudják, iliogy nyereséggel gazdálkodunk. A nyereség forrását röviden így határozhatnánk meg: eredményeink elsősorban a korszerűbb gazdálkodásnak köszönhetők. 9 Szólna erről részletesebben? — Azzal kezdem, hogy 3750 hektáron gazdálkodunk, amelyből 2720 hektár a szántó. Szövetkezetünknek 330 dolgozója van, közülük 270 az állandó dolgozó. Gazdaságunk harmirlchét millió korona nyerstermelést ér el. Sikereink titka abban rejlik, hogy hektárhozamaink jóval a járási átlag fölött vannak. Mi mindig figyelembe vettük a társadalmi igényeket és annak alapján gazdálkodunk, illetve termelünk. Évente az állami alapra háromszáznegyven vagon gabonát, hatezernégyszáz mázsa húst és 1,4 millió liter tejet adunk. Ezenkívül foglalkozunk szemes kukorica, burgonya, cukorrépa, gyümölcs, zöldség, szóló, szója és még jónéhány kultúrnövény termesztésével. Igaz, a járási irányító szervektől megkapjuk az egyes növények termesztéséhez a technológiai irányelveket, a technológia azonban csak papíron fekvő javaslat, alkalmazni, időben megvalósítani már a mi dolgunk. És nemcsak a vezetőké, néhány szakemberé, hanem mindenkié. A gépek időben való javítása, a szerves és műtrágya hatóanyagának a megőrzése, a jó vetőmag, a vegyszeres növényvédelem alkalmazása, valamennyi ide tartozik. A cukorrépa, a szántóföldi zöldségtermesztés fokozása társadalmi feladat, a vetésterületet évről évre növeljük. Elégedettek vagyunk a szójával, a kétszáz hektáron elért kilenc mázsás átlag tavaly nyereséget is hozott. Tudjuk, ezt az eredményt még fokozni lehet. És mi fokozzuk is! Az idén már tizennyolc mázsás hektárhozamra számítunk. Gondunk a szemes kukorica. A terményfelvásárló üzemnek meg kellene oldania a kukorica időbeni átvételét. Terményszárítónk sajnos kicsi, így nem bírjuk saját erőnkből megoldani az összes kukorica szárítását. A felvásárló üzem pedig nem veszi át a nedves kukoricát, ennek következtében nagymennyiségű kukorica megy tönkre! Mi azt valljuk: amire a társadalomnak szüksége van, amivel növelhetjük a terméshozamot, semmi újtól nem húzódozunk. Sőt, olyan vállalkozásba is belevágtunk már, amelyből eddig hasznunk nem volt, de tudjuk, hogy szükség van rá. © Az eddig elmondottak jogossá teszik a kérdést: hogyan tovább? — A növénytermelésben a továbblépés alapja a melioráció. Ebben szerepel a szakosodás kívánta táblanagyságok, — száz—százötven hektárosak — kialakítása, de mindenek előtt a vízrendezés. Olyan területen gazdálkodunk, ahol már közepesen csapadékos esztendőben is sok a belvízkár. Szükséges az öntözőrendszer kialakítása is. A hetvenöt hektár zöldségünket már öntözni tudjuk, de a többi kultúrnövényeinket, főleg a kapásnövényeket is szeretnénk öntözni — Kalászosoknál a negyven mázsás átlagos hektárhozamnál tartunk. A búzatermesztésben tovább növeljük a bevált fajták vetésterületét. Üj, korszerű vetögépet szeretnénk vásárolni a kukorica és a cukorrépa termesztéséhez, amely egy menetben végzi a szemenként! vetést, a műtrágyázást és a talajfertőtlínítést. 9 Hallhatnánk valamit az állattenyésztésről? — Az állattenyésztés szakaszán már megoldottuk a szakosítást. Csupán annyit, hogy fokozatosan javítjuk az állomány minőségét, növeljük a tejhozamot. A jövőben az üszőneveléssel többet fogunk törődni. 9 Milyen a szakember állományuk? — Az ötéves tervben megfogalmazott feladatokhoz megvannak az. irányító szakemberek, fokozatosan javul a szakmunkás-ellátottság ts. Természetesen ez nem jelenti azt, hogy az irányításban, ellenőrzésben már ne lenne teendő. Elsőrendű feladatunk minden területen a minőség javítása. Gondunk a munkaidő jobb kihasználása. A fegyelemről nemcsak beszélni kell, hanem a vezető szakemberek dolga megteremteni a feltételeket a zavartalan munkavégzéshez. Szép eredményeink folytán jelentős tartalék van az időben és a jobb minőségben végzett munkában. Szeretnénk bővíteni a kooperációs és az integrációs kapcsolatot, főleg a szomszédos gazdaságokkal, mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés szakaszán. 9 Befejezésül: mivel bővítené még ki mondanivalóját? — Azzal, hogy elégedett ember yagyok, úgy érzem megbecsülnek. Többször részesültem magas párt és kormánykitüntetésben, amiért keményen meg kellett dolgozni. A féléves eredményeink jók, minden feltétel adva van ahhoz, hogy a hatodik ötéves , terv második évét sikeresen zárjuk. Azzal szeretném befejezni mondanivolómat, hogy a szövetkezet vezetősége mindent megtesz a dolgozók munka- és életkörülményeinek állandó javítása érdekében. Rövidesen elkészül az új szociális központ, ahol fürdő, üzemi konyha, szövetkezeti klub áll majd a dolgozók rendelkezésére. Minden tekintetben teljesíteni akarjuk a CSKP XV. kongresszusának irányelveiből reánk vonatkozó feladatokat. Illés Bertalan
