Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-08-27 / 34. szám
1977. augusztus 27. .SZABAD FÖLDMŰVES, 7 Az áru minőségének r w JAVITASARA törekednek A szocialista termelési viszonyok alapjainak lerakása óta bizonyítást nyert, hogy társadalmunk és a dolgozó ember érdekei azonosak. Szocialista rendszerünk mindent megtesz — a mindennél nagyobb érték — az ember jóléte, s egyben politikai és szakmai fejlődése, szüntelen javítása érdekében. S mivel az anyagi lét a gondolkodásmód meghatározója, társadalmunkban a termelés fellendítése döntő fontossággal bíró politikai feladat. Mezőgazdasági és élelmiszeripari vonatkozásban ennek úgy kell realizálódnia, ahogyan ezt pártunk XV. kongresszusának irányelvei leszögezték. „Alapvető élelmiszerekből belátható időn belül önellátókká kell válnunk.“ Hogyan érhetjük ezt el? Ügy, hogy. szüntelenül javítanunk, tökéletesítenünk kell a termelés színvonalát, vagyis a növénytermesztésben egy egységnyi területről a korábbinál több, de főleg minőségileg jobb termékmennyiséget kell elérnünk. Csak ennek megvalósítása után lehet szó készletezésről, vagyis a többlettermék későbbi időszakra való elraktározásáról. Gyakorlati tapasztalatok mutatják, hogy esetenként nincs teljes összhang a termelés és a készletezés között. Erre a múltban legjobban a fogysztói piac adta meg a választ. Egy időszakban ugyanis nem volt a piacon igénynek megfelelő mennyiségű zöldségféle sem friss, sem pedig tartósított állapotban, érthető, hogy politikai és gazdasági Szerveink nyomatékosan figyelmeztettek erre, s a termelésben és az élelmiszeriparban keresték a megoldás lehetőségeit. Sokszor mégsem úgy Jött ki a lépés, ahogyan szerettük volna, Az igénynek megfelelő készletek elmaradása sok tényezővel magyarázható. Egyik tényező az, hogy jónéhány nyersanyag — így a zöldségfélék és a gyümölcs — termelése sem összpontosítás, sem nagyüzemi technológia szempontjából nincs teljesen megoldva, másrészt pedig az időjárási ingadozások gyakran befolyásolják a készleteket. így volt ez idén is, amikor a korai gyümölcsök úgyszólván teljesen lefagytak, tehát a konzervipar ezekből csak módjával tartósíthatott. Dr. Ján Jarina, a SLOVLIK n. v.. Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyl) gyáregységének igazgatója az idei első félévi tervfeladat teljesítésével kapcsolatosan nagyon derűlátóan nyilatkozott. Nagy általánosságban igen, választékban azonban már nem sikerült teljesíteniük a tervet. Sem gyümölcsből, sem pedig zöldségfélékből nem kaptak elegendőt a termelőktől, ezért pótlásként több készételt gyártottak mint tervezték, méghozzá eléggé nehéz körülmények közt, hiszen a gyártási vonalak már elöregedtek és bizony a munkatermelékenység mai követelményeinek alig-alig felelnek meg. A gyáregység termelési technológiájának felújítására — a terv szerint — 1980—1963-ban kerül sor, méghozzá nyolcvanmillió koronás beruházással. Az elaggott gyár dolgozóinak évi átlagban mintegy ötvenmillió korona értékű terméket kell gyártanink, s ennek a feladatnak negyvenöt százalékát az első félévben sikeresen, ám nem gond nélkül teljesítették. A gyártást vonalak régiek, ugyanakkor a szociális berendezések már újak, korszerűek. Ez a dolgozókról való gondoskodás kézenfekvő bizonyítéka, s egyben előlegezés is, hiszen az új gyártási vonalak beindításához meg kell teremteniük a törzsgárdát, amihez a szakmaszereteten, és az aránylag jó kereseti lehetőségen tűi, egyéb anyagi természetű feltételek Is szükségesek. A gyáregység vezetősége és üzemi pártbizottsága a CSKP KB hetedik plenáris ülésének az irányelveit megtárgyalta és saját feltételeire feldolgozta. ßgy határoztak, hogy az általuk gyártott konzervek minőségét üzemi átlagban négy ponttal javítják, s mivel ennek megvalósítása a beérkező nyersanyagoktól is függ, elengedhetetlenül szükséges, hogy a mezőgazdasági üzemek ebben legyenek segítségükre. Nem kis gondot okoz az igazgatónak és munkatársainak, hogy július húszadikán kellett volna kezdeniük a paradicsom feldolgozását, azonban nyersanyag-szállítmányok hiányában erre a hónap végéig nem kerülhetett sor. A járásban helyrevetett paradicsomból gazdag termés Ígérkezik, azonban sajnos, lassan érik és bizonyos betegségek is jelentkeztek. Úgy néz ki a helyzet, hogy a második félév konzervipari feldolgozás tekintetében túlságosan zsúfolt lesz. Szinte képtelenek lesznek a felkínált nyersanyag feldolgozására. Ez ugyan elég gondot okoz, mégsem végzetes a helyzet, hiszen a nyersanyag nem veszhet kárba, ezért feldolgozás céljából egy részét átadják más gyár-, egységeknek. Július húsz és szeptember húsz közötti időszakban a gyáregységnek ötszáz-hatszáz vagon paradicsomot kellene átvennie a termelőktől! Mivel a cukorborsó a földeken Idő előtt elöregedett, ebből a tervfeladatot csak kilencven százalékra sikerült teljesíteniük. Ottjártunkkor éppen zöldbabot konzerváltak, mivel ažonban sok volt belőle, jelentős mennyiséget átadtak más gyáraknak, hogy a nyersanyag meg ne öregedjen. így feltételezhető, hogy télen az üzletekben kapható lesz a zöldbab konzerv. Nem ilyen kedvező a helyzet elraknivaló uborkából. Nyersanyaghiány miatt az elmúlt év valóságának a felét sem sikerült elrakni belőlel Új termékük közé tartozik a szöjaliszttel dúsított kenőmájas konzerv, amely igen tápláló és a benne levő anyagok aránya nagyon kedvező. Tervbe vették, hogy idén — új termékként — hagymás uborkát is elraknak, ehhez azonban apró hagyma kellett volna egészben. Egyelőre ezen szándékukról le kellett mondaniuk, mert nem kaptak a termelőktől apróhagymát, így az elképzelés csak később váll ható valóra, amennyiben ezt a mezőgazdasági üzemek nyersanyaggal elősegítik. A gyáregység a nyersanyagok többségét az Agrofigoron keresztül kapja, mert a járásban a zöldség- és gyümölcstermelés gesztora ez az üzemközi vállalat, melynek egyebekközt a SLOVLIK n. v. vezérigazgatósága is tagja. A termelőkkel való közvetlen kapcsolatot az Agrofrigor tartja fenn, ez azonban nem jelenti azt, hogy a konzervgyár vezetői ne tartanának kapcsolatot a termelőkkel. Az együttműködést mind az Agrofrigorral, mind pedig a termelőkkel pozitiven értékelik, s a menetközben előforduló problémákat Is közös erőfeszítéssel oldják meg. A gyáregységben hét munkabrigád segíti a feladatok rugalmas teljesítését Közülük kettő már a bronzérem tulajdonosa. Az üzem dolgozói a Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulója tiszteletére száznyolcvanhétezer korona értékű felajánlást tettek, méghozzá többségben az áru minőségének javításéra és más fontos feladatokra. Az első félévben a vállalásoknak több mint ötven százalékét sikeresen teljesítették. A szocialista versenyben — a második negyedévben — tizenhárom dolgozó került a legjobbak közé. Köztük volt a karbantartó részlegről Jávorka László — többszörös újító, számos javaslatát a termelésben már realizálták —, a termelésből Forró Gizella, Fekete Ilona, a szállító részlegről Bugár Lajos, Kősa Béla és mások. Ezek az üzem vezetőségétől szerény jutalmat is kaptak. Milyen egyéb problémákkal küzdenek? Legtöbb gondot az okozza, hogy nincs elegendő pléhdobozuk a konzerváláshoz, üvegből azonban van elegendő, így a pléhdobozokat részben azzal helyettesftik. Az is gondot okoz, hogy üzemelés közben sokszor meghibásodnak egyes pótalkatrészek, s ezeknek újakkal való kicserélése szinte lehetetlen. Ottjártunkkor Is szóba került, hogy egyes pótalkatrészeket a Magyar Népköztársaságból kénytelenek beszerezni, ami sok utánjárást igényel. Az üzem pártszervezete, szakszervezeti és gazdasági vezetősége az említett gátló okok leküzdésével a dolgozók alkotó kezdeményező készségére támaszkodva mindent megtesz népünk alapvető élelmiszerekkel való bőséges ellátása érdekében, s ezzel sikeresen teljesíti azokat a célkitűzéseket, amelyeket pártunk tizenötödik kongresszusa feladatként megjelölt. Hoksza István Nézelődöm a piacon, a standok között. Nemcsak szeretett fővárosunk gyümölcs- és zöldségellátásra vagyok kiváncsi, hanem a kisebb városokéra, sőt a falvakéra is. Hol itt, hol ott benézek a zöldségüzletbe, vagy a piactereken figyelem a kínálatot. Több helyütt azt tapasztaltam, hogy a piacokon nagyobb a választék, mint a boltokban. Most, augusztusban már bőven van sárgarépa, petrezselyem, karalábé, paprika, paradicsom. Káposzta is akad, de karfiol, kelkáposzta, póréhagyma annál kevesebb. Azt is tapasztaltam, hogy a piacon frissebb a zöldség, a gyümölcs, mint a boltokban. Jó múltkor, amikor jómagam is sorban álltam, hallottam az alábbi véleményt. — Olyan ez a paprika, mintha egy hétig a napon hagyták volna fonnyadni! Igazuk volt. A vásárló, a vevő pénzéért jő minőségű, kifogástalan, friss zöldséget akar. Uborka van bőven, de sok esetben a paprikához hasonló állapotban. Egyszóval — lehet kapni paradicso-A zöldségellátás hiányosságának okai mot, paprikát, krumplit, kitűnő csomagolásban is. Leveszöldséget szépen megtisztítva, különösen a piacon, kis csokorban összekötve. Am üzleteinkből hiányzik a zöldbab, a kelkáposzta, a karfiol. Es hol maradtak a nyári gyümölcsök: az alma, a körte, a szilva?! Hiába keresem a boltokban az elfirúsító válasza egyszerű: — nincs lefagyott. Ha mégis akad: egészségtelen, apró kukacos. A múltkor is olyan körtét vettem, hogy úgy kellett belőle kiválogatni a szebbjét, az ehetőt. Ilyenkor gyakran előfordul, hogy a vevő szidja a termelőt. S a termelő? Az időjárást... Nézegettem a standokat Nitrán is. Hirtelen anyám paprikái, paradicsomai, uborkái, gyönyörű, egészséges burgonyái, ápolt gyümölcsfái jutottak eszembe. Mi gyerekek, ha éhesek voltunk, belopakodtunk a kertbe és leszedtük ami kellett. S boldogok voltunk, ha a szomszéd gyümölcsfáirál is leszakíthattunk egy-két almát, körtét, barackot. Egész nyáron őt alig ettünk húst. S ilyenkor, nyár derekán szinte minden házban befőztek. A jó háziasszony elrakta az egész télire valót. Kifizetődő volt. Most úgy érzem, érdemesebb az üzletben megvásárolni' a kész kompótot, mint befőzni. Vagy elkényelmesedtünk volna?! Ilyen és ehhez hasonló gondolatokkal látogattam meg egypár zöldségesboltot s megkérdeztem néhány falusi asszonyt, ők hogyan állnak ezekkel a dolgokkal. Legtöbb esetben ugyanazt a választ kaptam. A falusi asszony nemigen igényli az üzleti zöldséget, mert kertjében megterem amire szüksége van. Természetesen az idén mindenből kevesebb van, mart hideg volt a tavasz. Főleg a korai palánták ezt megérezték. De még igy is elég az, ami a kertben megterem — hallom a választ. Mit csináljon a városi ember, aki ún. blokkban lakik és nincs kertje. Ha nem kap borsót, karfiolt, zöldbabot stb., elmegy az üzletbe és húst vásárol. Ennyivel nem elégedtem nieg. Ellátogattam a nitrai „Zelenina“ üzemben. A hatalmas udvaron nagy a forgalom. Ez érthető, hiszen a zöldségfélék betakarítása „csúcsidőszakához" ért. Hatalmas, megrakott teherautók mennek ki a kapun, majd üresen visszatérnek, hogy újra megrakodva induljanak útnak. Az üzem saját gépparkkal rendelkezik. Abban az esetben, ha nem győznék a zöldség szállítását, segítséget kérnek a Csehszlovák Autóforgalmi Vállalattól; ha pedig messzebbre kell szállítani az árut, akkor a vasutat is igénybe veszik. Mert nem kis feladatot teljesít ez az üzem. A kiskereskedelmi áruforgalmat bonyolítja le. A nitrai járás lakosságát egész évben ellátja zöldséggel. Küldetését csak úgy tudja teljesíteni, ha a szerződéses felek is teljesítik feladataikat. Tehút a termelőktől ide érkezik be a zöldségfélék összes fajtája, s innen szállítják az üzletekbe, a jednotának, az éttermekbe. A felvásárló üzem ebben az évben tizennégy zöldségtermelő gazdasággal kötött szerződést. De a kiskertészektől is fölvásroija az árut. Mivel ebben az évben a nagyüzemi zöldségtermesztés nem váltotta be a hozzáfűzött reményeket, szerződés nélkül is vásárolták a kiskertészkedok termékeit. A szerződéses 63 070 mázsa zöldségféle fölvásárlására szólt. Az üzem az első féléves tervét csak 89,2 százalékra teljesítette. S mivel kíváncsi voltam a hiányosságok okaira, megkértem Parvanov Milan igazgatóhelyettest, adjon választ kérdéseimre. d azonban derűlátó még annak ellenére is. hogy tervfeladataikat egyelőre nem teljesítették. — A lemaradást a karfiol és a korai káposzta hiánya okozta. Ezért nem okolhatjuk csak a termelőket. Hiszen vannak jó zöldségtermelőink. Legtöbbet a nitrai Agrokomplex, a zöldség- és virágkertészet, valamint a pobranicei és a Veľký Cetin-i efsz termeli. Emlékszünk az idei tavaszra. Kegyeden volt. A jő meleg márciusi napok után helyenként, még havazot is a zsenge korai palántákra, a virágzó gyümölcsfákra. Igaz, hogy a termelők pótolták a hiányt, de késleltette ez a korai zöldségfélék heérését és természetesen a mennyiségre és a minőségre is kihatott, jobbak lesznek az eredmények a második félévben, amikor már a kései fajták is termést adnak. Tehát objektiv okok miatt karfiol, káposzta, borsó, zöldbab elenyésző mennyiségben termett. Ebből kifolyólag voltak üzemek, amelyek a szerződéses mennyiséget nem tudták kitermelni. Abban az esetben ha a termelő szubjektív okok miatt nem teljesítené feladatát, büntetést kéne fizetnie. Hogy a lakosság részére betudják biztosítani a zöldséget, a testvérüzemekhez fordultak segítségért. Tudják, a komávnoi járás melegebb éghajlatú mint a nitrai, kedvezőbbek a feltételek a zöldségtermelésre, különösen a hajtatásra. Széles körben elterjedt a fólia alatti zöldségtermesztés. Ezért amiből hiány mutatkozott, onnan szerezték be. Az árut pedig igyekeznek arányosan, tehát a lakosság számának megfelelően szétküldeni rendeltetési helyére. Az üzem a nyári időszakban a zöldségféléket nem tárolja, a lehető legfrissebb állapotban küldi a piacra. Ellenben feladatai közé tartozik az is, hogy gondoskodjék a lakosság téli zöldség- és gyümölcsellátásárél. A tárolást szeptemberben kezdik. Erre a célra hatalmas raktárhelyiséggel rendelkeznek, ahol a téli időszakban száz vagon burgonyát, nyolcvan vagon almát és hetvenöt vagon zöldségfélét tudnak tárolni. A korszerű, hűtőboxokkal ellátott raktárhelyiségekben negyven vagon almát’ külön raktároznak. Ez az alma csak a következő év áprilisában, májusában kerül az üzletekbe. Az üzemnek százkilencven dolgozója van. Különösen komoly munkát végeznek a raktárban dolgozók és a csomagolok, hiszen a napi szükségletnek megfelelően az árut el keli készíteniük: válogatni, csomagolni, hogy a zöldség vagy a gyümölcs egészséges állapotban kerüljön a fogyasztók elé. NAGY TEREZ Gépek a mezőgazdasápban A mezőgazdasági termelés növelésének fö meghatározói egyre inkább a tudomány és a technika vívmányai, valamint a kémia alkalmazásának színvonala. Különösen nagy szerepük van a gépeknek, hiszen a szántóföldi növénytermesztésben, a kertészetben nemcsak a talaj megművelése, de a vegyszerek kijuttatása is egyre nagyobb teljesítményt elérő gépeket igényel. A Kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeinek gépellátottságát vitatni lehet. Összesen 8943 traktort tartanak nyilván, ami annyit jelent, hogy egy traktorra 39,8 hektár szántóföld megművelése jut. Ezen kívül a kerület mezőgazdasága 1735 darab gabonakombájnnal és 1249 önjáró takarmánybetakarító géppel, valamint 372 darab burgonya- és 90 darab cukorrépabatakarító géppel rendelkezik. A gépek természetesen nem örökéletűek, az igénybevételtől függően elhasználódnak, az évek elteltével elavulnak. A szántóföldi termelés a géppark fejlesztését és korszerűsítését igényli. Az utóbbi időben több gazdaságban panaszkodtak a vezetők, hogy gondot jelent egy-egy nagy teljesítményű traktor, kombájn vagy más gép beszerzése. Cgy néz ki a dolog, mintha a kerületben korlátozva lenne a mezőgazdasági gépek ellátása, pedig a valóság nem így van. A mezőgazdasági üzemek az előre elkészített tervek alapján kapják a gépeket. A tervezésnél a felsőbb irányító szervek figyelembe veszik a gazdaságok anyagi helyzetét Is. Említést kell tenni arról, hogy nem azért kell több gép, a nagyobb teljesítmény, mart fgy korszerű agy gazdaság. A korszerűség a gazdálkodás egészében van, • ha a gazdaságok az elmúlt évinél több búzát, kukoricát, cukorrépát, hüvelyest és olajost terveztek, akkor ehhez több gép is kel). A kerületben a kombájnokhoz mindöszsze háromszáznyolc adapter van. Ez nagyon kevés. A betakarítás elhúzódása és az ebből eredő veszteség, példának okáért, évről-évre visszatérő gond a kerületben. A mezőgazdasági üzemek tervei általában reálisak, a tervezett hozamok elérhetők, de nem árt a gépvásárlási tervet menet közben is elővenni, s az elhatározásokat, cselekedeteket a végső cél érdekében módosítani. (I. b.) Teljesítik vállalásaikat Л Dunajská Streda-i Lan- és Kenderfaldoigozö vállalat dolgozói évről-évre a kötelezettségvállalás példás megszervezésében látják a sikeres tervteljesítés egyik hatékony eszközét. Nincs ez másképp az idén sem. Sőt, az elmúlt évek hasznos tapasztalatait figyelambavéve, minden eddiginél értékesebb munkavállalásokat tettek a NOSZF 60. jubileumi évfordulója, valamint a szakszervezetek IX. kongreszszusa tiszteletére. Kántor József elvtárs, a vállalat igazgatója elmondta, hogy ebben az évben jelentős mértékben javult a dolgozók, a szocialista munkabrigádok tagjainak kezdeményezőkészsége, ami a gazdasági mutatók és a kötelezettségvállalások teljesítésében nyilvánul meg. A nagy történelmi évforduló tiszteletére a dolgozók kötelezettségvállalása meghaladja a kétszázezer korona értéket. Ezenkívül három szocialista brigád munkaközössége is bekapcsolódott a vállalásokba. A karbantartó részleg szocialista brigádja két százalék villanyenergia megspórolására és száz brigádóra ledolgozására tett felajánlást. A legfrissebb értékelésből azonban kiderült, hogy valóságban négy százalékkal csökkentették a villanyáramfogyasztást és száz óra helyett százötven brigádórát dolgoztak le. A spárgagyártó kollektíva tagjai pedig elhatározták, hogy az év végére további százötvenezer koronával teljesítik túl termelési tervüket és húszezer koronás önköltség-megtakarítást érnek el. A kártolók viszont huszonkétezer koronával teljesítik túl a második féléves tervüket. Ugyanennyivel szárnyalták túl az első féléves tervüket Is. A szállttócsoportban százötvenezer koronával csökkentik a fekbéreket. Kántor elvtárs örömmel nyugtázta, hogy a kötelezettségvállalások ezúttal is meghozták a várt eredményt. Valamennyi szakaszon teljesítették, sőt túlteljesítették az első féléves tervüket. Az említett kollektívákban a párttagok és tagjelöltek jártak az élen. Krascsenics Gáza
