Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-07-02 / 26. szám

SZABAD FöbDMÜVES 1977. július 2. 14 Az állattenyésztési árutermelés fokozásának tartalékai A hatodik ötéves terv előirányzatú­­bau első helyen áll a lakosság élelmi­szerrel valő folyamatos ellátása és mindazoknak a feltételeknek a meg­teremtése, melyek a teljes élelmiszer­önellátáshoz vezetnek. A tavalyi ked­vezőtlen év következtében a mező­gazdasági termelésben bizonyos le­maradás tapasztalható, ezért ebben az évben, de a következőkben is, gyorsítani kell a fejlődés ütemét. Igényes feladatok hárulnak elsősor­ban az állattenyésztési termelésre. Az előirányzatok alapján a tervidőszak keretében az állattenyésztés áruter­melését 23,7 százalékkal kell növel­ni. Ezért a mezőgazdasági üzemek­nek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a kellő hasznossága állatállomány kialakításával, a meg­felelő takarmányozási és tartási kö­rülmények megteremtésével lehetővé váljon az állattenyésztés hasznossá­gának javítása. Az állattenyésztés árutermelése te­rén még jelentős tartalékaink vannak. Ezt legjobban az bizonyítja, hogy az eredmények — egyforma adottságú gazdaságokban — gyakran eltérőek. Azoknak a tényezőknek a feltárására, melyek az egyes gazdaságokban a ki­váló, másokban viszont elégtelen eredményekhez vezetnek, ellátogat­tunk a tvrdošovcei (tardoskeddi) és a zemnéi (szimői) szövetkezetbe. A tardoskeddi szövetkezetben az állattenyésztés szakaszán jé eredmé­nyeket értek el. A termelési és az értékesítési feladatokat nemcsak tel­jesítették, hanem túl is szárnyalták. Hogy mit tettek a siker érdekében, arról Oremus mérnök, a szövetkezet főállattenyésztője tájékoztatott. A SIKER TITKA Sikerüknek titka elsősorban az, hogy nagy hasznosságú és egészséges tehénállomány kialakítására töreked­nek. A jelenlegi 1720 darabból álló tehénállományuk huszonkét százalé­kát a feketetarka apaállatokkal ke­resztezett szlováktarka tehenek Fi-es leszármazottai képezik. Ezeknek a tej­­hasznossága 23—35 százalékai jobb mint a szlováktarka állatoké. Ez azon­ban még a nagy termelőképesség el­éréséhez nem elegendő. Ezért a te­hénállomány későbbi hasznosságát már az üszőneveléssel alapozzák meg. Nagy gondot fordítanak az üszők megfelelő takarmányozására, tartási technológiájára és kiválasztására. Az üszőket hathónapos kortól öt hónapos vemhességig legeltetik. Bár szántó­földi legelőkkel nem rendelkeznek, valamennyi szántóföldi termesztésre alkalmatlan területet legelővé alakí­tottak, így lehetővé válik az üszőállo­­mány 89 százalékának legeltetése. A többi üsző, de a tehenek részére is kifutókat létesítettek. A üszőket álta­lában 13—17 hónapos korban fedez­tetik. Itt az állatok 360 kg-os élősú­lyának elérése a lényeg. Ezen túlmenően nagy gondot for­dítanak a tehenek megfelelő etetésé­re. Saját pogácsázó gépsoruk és szá­rítóberendezésük lehetővé teszi a te­­rimés takarmányok maximális kihasz­nálását. A pogácsázással különböző anyagokat, élelmiszeripari mellékter­mékeket és hulladékokat hasznosíta­nak. A takarmánypogácsa készítésé­hez a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola és az állattenyésztési kutatóintézet szaktanácsaira támaszkodnak. Az első negyedévben a tej literjét 26 deka arbrakfogyasztással termelték, későb­ben, amikor áttértek a zöldtakarmá­nyok etetésére, az abrakfogyasztás 22—23 dekára csökkent. A marhahizlalásban már gyengébb eredményt értek el. Bár az első ne­gyedévben az eladási tervet 524 má­zsával túlteljesítették, nem érték el a tervezett 0,95 kg-os átlagos napi súly­­gyarapodást. Ennek oka elsősorban az év elején bekövetkezett szilázs­­liiány volt, másodsorban pedig az, hogy a hízóállomány hetvenöt száza­lékát a feketetarka keresztezésből származó bikák képezik. Ezeknek a hízékunysága — a szlováktarkáéhoz viszonyítva — valamivel gyengébb. Nem maradtak vissza a sertéshizla­lásban sem. Megfelelő hústípusú állo­mánnyal rendelkeznek. Azért, hogy a hízósertés utánpótláshoz jó alapanya­got biztosítanak, tenyészállományt is tartanak. Saját szükségletükön kívül a járás többi szövetkezetét is ellátják tenyészállattal. A napi súlygyarapo­dás az első negyedévben 575, a máso­dikban pedig 580 gramm volt. Ennek eredményeként a tervezett húseladást az első negyedévben 456 mázsával túlszárnyalták, az első félév végéig pedig 568 mázsával adtak el többet, mint tervezték. A jó súlygyarapodást aránylag kedvező abraktakarmány fogyasztással érték el. Egy kg súly­­gyarapodásra csak 3,60 kg abrakta­karmányt fogyasztottak! Az abrak megtakarítás érdekében takarmány­pasztát készítenek. Ehhez külön­böző konzervipari, vágóhídi és kel­tetőüzemi (tojásokat) hulladékokat hasznosítanak, s ezt lucernaliszttel keverve etetik. MEGFELELŐ ÄLLATÄLLOMÄNY ÉS TAKARMÄNYOZÄS NÉLKÜL NEHÉZ! A zemnéi szövetkezet hasonló kö­rülmények között gazdálkodik, mint a tardoskeddi. Az eredmények mégis eltérőek! Az állattenyésztés helyzeté­ről, valamint a termelési és értékesí­tési terv teljesítésének problémáiról Balog Lászlóval, a szövetkezet el­nökével, és állattenyésztőjével, H u­­d e c mérnökkel beszélgettünk. Az elnök szavai szerint az első negyed­évben a tejtermelés eredményeivel nem voltak elégedettek, de nem is lehettek, mivel egy tehén átlagos na­pi tejhozama csak 7,7 liter volt. En­nek megvan a magyarázata. A fertőző elvetélés következtében a tehénállo­mány nagy részét kiselejtezték. A te­hénállomány felújítása érdekében ta­valy több szövetkezetből különböző fajtájú és keresztezésű üszőket vásá­roltak, s így jelenleg az 1074 tehenük hasznosság szempontjából nagyon egyenetlen. Mennyire fontos a jó ter­melőképességű, az egészséges és a kiegyensúlyozott állomány, azt leg­jobban bizonyítja az, hogy az ötödik ötéves tervidőszakban az átlagos na­pi tejelékenység tíz liter körüli volt. A gyenge termelékenységnek nem­csak ez a fő oka, hiszen bizonyus hiányosság tapasztalható a takarmá­nyozás és a tartástechnológia terén is. Bár május végéig a tej eladási ter­vét 100,8 százalékra teljesítették, az egy liter tejtermelésre jutó abrakta­karmány normát túllépték, ezenkívül a hízóbikák átlagos napi súlygyara­podása is az előirányzott alatt ma­radt. Az eladási tervet azonban 92 mázsával túlteljesítették. Ezeknek a hiányosságoknak a tu­datában intézkedéseket tettek annak érdekében, hogy év végére a felada­tokat teljesíthessék. A második ne­gyedévben a tehenek már bőséges zöldtakarmányban részesültek, így a tehenenkénti napi tejátlag 8,8 literre javult. Az üszők egészséges felnevelé­se érdekében az elmúlt évben hat­vankét hektáron intenzív szántóföldi legelőt létesítettek. Ebben az évben az üszőket még kifutókban tartják, de jövőre már legeltetik. A növény­termesztők az üszőknek és a többi állatoknak elegendő zöldtakarmányt termelnek. Ezen túlmenően nagy gon­dot fordítanak az üszők kiválasztásá­ra és fedeztetésére is. A közelmúlt­ban új pogócsázóvonalat állítottak üzembe. A pogácsázásnál a szarvas­­marha hizlalásban a tápanyagokban gazdag szárított baromfitrágyát is hasznosítják. A megfelelő összetételű eleség használata az abraktakarmány fogyasztás csökkentését és a hízómar­hák súlygyarapodásának 80-ról 113 dekára való növelését tette lehetődé. A sertéshizlalásban elért eredmé­nyek kedvezőbbek. A tervezett 570 gramm átlagos napi súlygyarapodást 623 grammra növelték. Az első ne­gyedévben 22,12 helyet 25,42 vagon hízósertést értékesítettek. Az első fél­évben az eladási tervet két százalék­kal túlszárnyalták. Az abraktakar­mány fogyasztás azonban elég nagy. Egy kg súlygyarapodásra átlagosan 4,01 kg abrakot fogyasztanak. Míg a hagyományos hizlaldákban egy kg súlygyarapodásra 3,80, addig a nagy­­hizlaldában 4.10 kg abrakot használ­tak. A gazdaságosabb abraktakar­mány fogyasztása érdekében idén az új hizlaldát nedves etetésre átalakít­ják. A szövetkezetben a dolgozókat a minél jobb eredmények elérésére ösz­tönzik. Az állattenyésztés valamennyi szakaszán a gondozók és fejők részé­re meghatározták az évi feladatot. A teljesítést negyedévenként értékelik. A dolgozókat az elért eredmények alapján premizálják. A szövetkezetben igyekeznek megteremteni mindazokat a feltételeket, amelyek lehetővé te­szik a kitűzött feladatok teljesítését. KLAMARCSIK MARIA,' mérnök Előtérben a szalma hasznosítása A gazdasági állatok hasznosságának növe­lése érdekében Szlovákia párt- és irányító szervei hathatós politikai-szervezési intézke­déseket dolgoztak ki, amelyek a meglevő ta­karmánykészlet optimális kihasználását érin­tették, elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés szakaszán. Az intézkedések megvalósítását részben gátolta az, hogy tavaly a takarmány­­növények és a cukorrépa terméshozama jóval kisebb volt a vártnál. A nyugat-szlovákiai kerület járásaiban tavaly ősszel iskolázásokat tartottak az állattenyész­tők és az állatgondozók részvételével. Meg­vitatták a szalma táplálóértékének növelésével és takarmányozási célokra valő felhasználásá­val összefüggő teendőket. A részvevők az is­mereteket továbbították a többi állattenyész­tési dolgozónak, amit nemcsak a beletetett szalma mennyisége, hanem az állatok'hasznos­ságának növekedése is bizonyít. Az idén a kerületben április közepéig több mint 431 ezer tonna szalmát hasznosítottak takarmányként, a legtöbbet a levicei (az emlí­tett mennyiség egyötödét) és a Nové Zámky-i jegy hatodát) járásban. Míg a megtermett szal­mamennyiségnek a kerületben átlagosan 62,9 százalékát etették fel, addig a levicei járás­ban 87,1, a Bratislava-vidéki járásban 75, a Dunajská Streda-i járásban pedig 70 százalé­kát. Legkevesebb szalmát a Topolcany-l (csak egyharmadát) és a komárnoi (csak a felét) járásokban hasznosították. A szalma táplálóértéke nagymértékben fo­kozható kémiai vagy biológiai eljárásokkal. A téli kampány idején Dél-Szlovákiában lúgo­zással kétezerhétszáz, ammóniázással hétezer­nyolcszáz, pácolással hatvanhatezerötszáz, fer­mentálással pedig hetvenhétezer tonna szalma táplálóértékét javították. Silótakarmánnyal együtt közel százhatvanezer tonna szalmát hasznosítottak, a hiányzó részt pedig előké­szítés nélkül etették fel. Meg kell azonban jegyezni, hogy nem min­denütt valósították meg egyformán a kitűzött feladatokat. Például a szalma lúgozását a ke­rületben csak tizenhét, fermentálását csak hu­szonnyolc, a préselt takarmányok készítésénél való hasznosítását pedig 70,7 százalékra hasz­nálták ki. Jóval több szalmát használtak fel (91,3 százalék) silókészítéshez. Előkészítés nélkül százharminchétezer tonna szalmát etettek fel, ami négyszer volt több, mint amennyivel számoltak. Az eddigi eredmények alapján megállapít­hatjuk, hogy a szalmát legjobban a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás mezőgazda­­sági üzemeiben hasznosították. Magasan túl­szárnyalták a kerületi átlagot, mind a szalma pácolása és ammóniázása, mind pedig fermen­tálása és lúgozása tekintetében. A megtermett szalma összménnyiségéből 157 ezer tonnát hasznosítottak a tehenek, közel felét a hízómarhák takarmányozására, a töb­bit pedig egyéb állatokkal etették meg. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy — a beavatottak jóvoltából — a szalma ta­karmányozási célokra való hasznosítása nagy­mértékben hozzájárult a tehenek hasznosságá­nak fokozásához, a tejtermelés növeléséhez. (kocian) A folyók, patakok és csatornák partjának dús növényzetét talán a juhok hasznosítják legjobban. Foto: —dek A juhtenyésztés fejlesztése Gömörben Manapság a rožňavai (rozsnyói) járásban sok szó esik * juhtenyésztés fejlesztéséről. Nem véletlenül, hiszen a juh­tenyésztésnek Gömörben nagy hagyományai vannak, s jelen­leg is komoly jelentőségű, mert a járás mezőgazdasági föld­területének kétharmada rét- és legelő. Ennek ellenére elég nagy problémát okoz az állatállomány tervszerű gyarapítása. A tervezett állományból január végén például több mint 1050 juh, ebből pedig mintegy 650 anyaállat hiányzott. A legked­vezőtlenebb helyzet a Rožňavai Állami Gazdaságban volt: 798 darabbal maradtak el a tervezett állománytól. Tizenegy szö­vetkezetben nem érték el a tervezett állományt. Január elején a rožňavai járás mezőgazdasági üzemeiben 21 ezer 139 juhot tartottak. Száz hektár mezőgazdasági terü­letre alig száz darabot. Tavaly egy állattól hozzávetőlegesen 3,5 kg gyapjút és 12 kg sajtot nyertek, jóval kevesebbet, mint ahogyan azt a terv előirányozta. Az állatok létszámának kedvezőtlen alakulását az ellen­őrzések szerint az alábbi okok idézték elő: ■ a vágójuhok felvásárlási árának rendezése nem javította kellőképpen a jövedelmezőséget; Ш a gazdaságok nem voltak képesek gyorsan átállni a kiviteli igényeket kielégítő tevékenységre, s ezért, több helyen vágóállatként értékesítették a tenyész- és növendékálla­tokat; ■ csökkent a tenyészállomány és hiány mutatkozott a gyapjú­termelésben. A gazdaságok megfelelő tenyészállatok hiá­nyából eredően nem tudtak kellőképpen gondoskodni az állománynövelésről, a gyapjútermelés fokozásáról és mi­nőségének javításáról; ■ általános gyakorlattá vált a tejésbárány-termelés és eladás, s az ezlrányű igyekezetben nem kímélték a továbbtartásra legmegfelelőbb egyedeket sem. A járási mezőgazdasági igazgatóság termelésfejlesztési bi­zottsága tavaly novemberben hatékony intézkedést dolgozott ki a juhtenyésztés fejlesztését gátló okok felszámolására. Ezek közé a beruházási keretek bővítése, a régi épületek korszerűsítése, az anyaállomány felújítása és gyarapítása stb. tartozott. A fejlesztési terv szerint a közeljövőben a járás mezőgazdasági üzemeinek ötvenezer juhot kell tartaniuk. Ez 61 százalékos növekedést jelent. Néhány éven belül az évi gyapjútermelést a jelenlegi 65 tonnáról 160, a hústermelést pedig 196,5 tonnáról 1375 tonnára kell növelni. Ez a feladat csak az állomány hasznosságának fokozásával teljesíthető. A fejlődés megköveteli az állatok törzskönyvezését és hasz­nosságuk ellenőrzésének széleskörű alkalmazását. Sajnos, ta­valy mindössze 350 törzskönyvezett állatot tartottak a járás­ban, s állandó megfigyelés alatt csak 800 anyajuhot tenyész­tettek. A sikeres juhtenyésztés alapfeltétele a céltudatos állat­­tenyésztői munka. A jmi határozatot hozott a nagygazdasá­gok anyajuh-állományának felújítására. Az állatok hasznossá­gának fokozását alapos és rendszeres selejtezéssel, követke­zetes válogatással kell elérni. Nyírás előtt alaposan meg kell vizsgálni az állatokat, s a foghíjas, a rövid, durva gyapjút termelő egyedeket ki kell selejtezni. Nagyobb gondot kell for­dítani a tulajdonságjavító apaállatok kiválasztására Is. A járás gazdaságai a hús- és gyapjútermelésre szakosítot­tak. Jelenleg a járás összállományának 54,7 százalékát a hús­gyapjú haszontípusú merino, 45'3 százalékát pedig a tej-gyapjú haszontípusú fajták alkotják. A tej- és gyapjúťérmelésn kívül nagy figyelmet fordítanak a bárányhús-termelésre is, főleg a hatékony bárányhizlalás kiszélesítésével. , A GOCOLTOVI SZÖVETKEZET PÉLDÁT MUTAT A goéoltovl szövetkezetben korszerű juhtenyésatő farmot létesítettek. Jelenleg négyezer anyajuhot tartanak. A roz­­ložnái gazdaságban 3500 férőhelyes bárányneveidét építenek. A szövetkezet vezetői tudják, hogy maga a korszerű teíep még nem biztosítja a jó eredményeket. A Trenčíni Juhtenyész­­tésl Kutatóintézet szakembereinek segítségével végzik a te­­nyészmunkát. A merinókat az angol Kent fajtával kereszte­zik. Bevezették a kétévenkénti háromszori elletést. A mester­­séges termékenyítést a kelet-szlovákiai kerületben az elsők között vezették be. A goőoltoviak példáját mások is követték. A réjdovái szö­vetkezetben jelenleg 2500 juhot tartanak. A jövőben 7500-ra gyarapítják az állományt, s hozzákezdenek egy 3000 férő­helyes báránynevelde építéséhez. Ebben a szövetkezetben a vastaggyapjas olasz fajtát további két fajtával nemesítik. Bi­zonyított tény, hogy magas színvonalú, termelés csak zárt állatforgőval érhető el. Érré pedig ott vannak meg a legjobb feltételek, ahol kialakult a horizontális együttműködés. E te­kintetben jó példát mutat a goőoltovi és a réjdovái szövet­kezet. A juhtartás és takarmányozás terén a rožňavai járás több gazdaságában még ma is érvényesül az a téves szemlélet, hogy a juh igénytelen állat. Márpedig aki jö juhtenyésztés! ered­ményeket akar elérni, annak gondoskodnia kell az állatokról, mindennemű igényeik tökéletes kielégítéséről. A legfontosab­bak egyike az ésszerű takarmányozás. A goőoltovi szövetke­zetben széna helyett inkább szenázst etetnek. A legeltetésnél az eddigi hagyományoktól eltérően áttértek a karámos legel­tetésre. ILLÉS BERTALAN

Next

/
Thumbnails
Contents