Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-07-02 / 26. szám
SZABAD FöbDMÜVES 1977. július 2. 14 Az állattenyésztési árutermelés fokozásának tartalékai A hatodik ötéves terv előirányzatúbau első helyen áll a lakosság élelmiszerrel valő folyamatos ellátása és mindazoknak a feltételeknek a megteremtése, melyek a teljes élelmiszerönellátáshoz vezetnek. A tavalyi kedvezőtlen év következtében a mezőgazdasági termelésben bizonyos lemaradás tapasztalható, ezért ebben az évben, de a következőkben is, gyorsítani kell a fejlődés ütemét. Igényes feladatok hárulnak elsősorban az állattenyésztési termelésre. Az előirányzatok alapján a tervidőszak keretében az állattenyésztés árutermelését 23,7 százalékkal kell növelni. Ezért a mezőgazdasági üzemeknek mindent meg kell tenniük annak érdekében, hogy a kellő hasznossága állatállomány kialakításával, a megfelelő takarmányozási és tartási körülmények megteremtésével lehetővé váljon az állattenyésztés hasznosságának javítása. Az állattenyésztés árutermelése terén még jelentős tartalékaink vannak. Ezt legjobban az bizonyítja, hogy az eredmények — egyforma adottságú gazdaságokban — gyakran eltérőek. Azoknak a tényezőknek a feltárására, melyek az egyes gazdaságokban a kiváló, másokban viszont elégtelen eredményekhez vezetnek, ellátogattunk a tvrdošovcei (tardoskeddi) és a zemnéi (szimői) szövetkezetbe. A tardoskeddi szövetkezetben az állattenyésztés szakaszán jé eredményeket értek el. A termelési és az értékesítési feladatokat nemcsak teljesítették, hanem túl is szárnyalták. Hogy mit tettek a siker érdekében, arról Oremus mérnök, a szövetkezet főállattenyésztője tájékoztatott. A SIKER TITKA Sikerüknek titka elsősorban az, hogy nagy hasznosságú és egészséges tehénállomány kialakítására törekednek. A jelenlegi 1720 darabból álló tehénállományuk huszonkét százalékát a feketetarka apaállatokkal keresztezett szlováktarka tehenek Fi-es leszármazottai képezik. Ezeknek a tejhasznossága 23—35 százalékai jobb mint a szlováktarka állatoké. Ez azonban még a nagy termelőképesség eléréséhez nem elegendő. Ezért a tehénállomány későbbi hasznosságát már az üszőneveléssel alapozzák meg. Nagy gondot fordítanak az üszők megfelelő takarmányozására, tartási technológiájára és kiválasztására. Az üszőket hathónapos kortól öt hónapos vemhességig legeltetik. Bár szántóföldi legelőkkel nem rendelkeznek, valamennyi szántóföldi termesztésre alkalmatlan területet legelővé alakítottak, így lehetővé válik az üszőállomány 89 százalékának legeltetése. A többi üsző, de a tehenek részére is kifutókat létesítettek. A üszőket általában 13—17 hónapos korban fedeztetik. Itt az állatok 360 kg-os élősúlyának elérése a lényeg. Ezen túlmenően nagy gondot fordítanak a tehenek megfelelő etetésére. Saját pogácsázó gépsoruk és szárítóberendezésük lehetővé teszi a terimés takarmányok maximális kihasználását. A pogácsázással különböző anyagokat, élelmiszeripari melléktermékeket és hulladékokat hasznosítanak. A takarmánypogácsa készítéséhez a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola és az állattenyésztési kutatóintézet szaktanácsaira támaszkodnak. Az első negyedévben a tej literjét 26 deka arbrakfogyasztással termelték, későbben, amikor áttértek a zöldtakarmányok etetésére, az abrakfogyasztás 22—23 dekára csökkent. A marhahizlalásban már gyengébb eredményt értek el. Bár az első negyedévben az eladási tervet 524 mázsával túlteljesítették, nem érték el a tervezett 0,95 kg-os átlagos napi súlygyarapodást. Ennek oka elsősorban az év elején bekövetkezett szilázsliiány volt, másodsorban pedig az, hogy a hízóállomány hetvenöt százalékát a feketetarka keresztezésből származó bikák képezik. Ezeknek a hízékunysága — a szlováktarkáéhoz viszonyítva — valamivel gyengébb. Nem maradtak vissza a sertéshizlalásban sem. Megfelelő hústípusú állománnyal rendelkeznek. Azért, hogy a hízósertés utánpótláshoz jó alapanyagot biztosítanak, tenyészállományt is tartanak. Saját szükségletükön kívül a járás többi szövetkezetét is ellátják tenyészállattal. A napi súlygyarapodás az első negyedévben 575, a másodikban pedig 580 gramm volt. Ennek eredményeként a tervezett húseladást az első negyedévben 456 mázsával túlszárnyalták, az első félév végéig pedig 568 mázsával adtak el többet, mint tervezték. A jó súlygyarapodást aránylag kedvező abraktakarmány fogyasztással érték el. Egy kg súlygyarapodásra csak 3,60 kg abraktakarmányt fogyasztottak! Az abrak megtakarítás érdekében takarmánypasztát készítenek. Ehhez különböző konzervipari, vágóhídi és keltetőüzemi (tojásokat) hulladékokat hasznosítanak, s ezt lucernaliszttel keverve etetik. MEGFELELŐ ÄLLATÄLLOMÄNY ÉS TAKARMÄNYOZÄS NÉLKÜL NEHÉZ! A zemnéi szövetkezet hasonló körülmények között gazdálkodik, mint a tardoskeddi. Az eredmények mégis eltérőek! Az állattenyésztés helyzetéről, valamint a termelési és értékesítési terv teljesítésének problémáiról Balog Lászlóval, a szövetkezet elnökével, és állattenyésztőjével, H ud e c mérnökkel beszélgettünk. Az elnök szavai szerint az első negyedévben a tejtermelés eredményeivel nem voltak elégedettek, de nem is lehettek, mivel egy tehén átlagos napi tejhozama csak 7,7 liter volt. Ennek megvan a magyarázata. A fertőző elvetélés következtében a tehénállomány nagy részét kiselejtezték. A tehénállomány felújítása érdekében tavaly több szövetkezetből különböző fajtájú és keresztezésű üszőket vásároltak, s így jelenleg az 1074 tehenük hasznosság szempontjából nagyon egyenetlen. Mennyire fontos a jó termelőképességű, az egészséges és a kiegyensúlyozott állomány, azt legjobban bizonyítja az, hogy az ötödik ötéves tervidőszakban az átlagos napi tejelékenység tíz liter körüli volt. A gyenge termelékenységnek nemcsak ez a fő oka, hiszen bizonyus hiányosság tapasztalható a takarmányozás és a tartástechnológia terén is. Bár május végéig a tej eladási tervét 100,8 százalékra teljesítették, az egy liter tejtermelésre jutó abraktakarmány normát túllépték, ezenkívül a hízóbikák átlagos napi súlygyarapodása is az előirányzott alatt maradt. Az eladási tervet azonban 92 mázsával túlteljesítették. Ezeknek a hiányosságoknak a tudatában intézkedéseket tettek annak érdekében, hogy év végére a feladatokat teljesíthessék. A második negyedévben a tehenek már bőséges zöldtakarmányban részesültek, így a tehenenkénti napi tejátlag 8,8 literre javult. Az üszők egészséges felnevelése érdekében az elmúlt évben hatvankét hektáron intenzív szántóföldi legelőt létesítettek. Ebben az évben az üszőket még kifutókban tartják, de jövőre már legeltetik. A növénytermesztők az üszőknek és a többi állatoknak elegendő zöldtakarmányt termelnek. Ezen túlmenően nagy gondot fordítanak az üszők kiválasztására és fedeztetésére is. A közelmúltban új pogócsázóvonalat állítottak üzembe. A pogácsázásnál a szarvasmarha hizlalásban a tápanyagokban gazdag szárított baromfitrágyát is hasznosítják. A megfelelő összetételű eleség használata az abraktakarmány fogyasztás csökkentését és a hízómarhák súlygyarapodásának 80-ról 113 dekára való növelését tette lehetődé. A sertéshizlalásban elért eredmények kedvezőbbek. A tervezett 570 gramm átlagos napi súlygyarapodást 623 grammra növelték. Az első negyedévben 22,12 helyet 25,42 vagon hízósertést értékesítettek. Az első félévben az eladási tervet két százalékkal túlszárnyalták. Az abraktakarmány fogyasztás azonban elég nagy. Egy kg súlygyarapodásra átlagosan 4,01 kg abrakot fogyasztanak. Míg a hagyományos hizlaldákban egy kg súlygyarapodásra 3,80, addig a nagyhizlaldában 4.10 kg abrakot használtak. A gazdaságosabb abraktakarmány fogyasztása érdekében idén az új hizlaldát nedves etetésre átalakítják. A szövetkezetben a dolgozókat a minél jobb eredmények elérésére ösztönzik. Az állattenyésztés valamennyi szakaszán a gondozók és fejők részére meghatározták az évi feladatot. A teljesítést negyedévenként értékelik. A dolgozókat az elért eredmények alapján premizálják. A szövetkezetben igyekeznek megteremteni mindazokat a feltételeket, amelyek lehetővé teszik a kitűzött feladatok teljesítését. KLAMARCSIK MARIA,' mérnök Előtérben a szalma hasznosítása A gazdasági állatok hasznosságának növelése érdekében Szlovákia párt- és irányító szervei hathatós politikai-szervezési intézkedéseket dolgoztak ki, amelyek a meglevő takarmánykészlet optimális kihasználását érintették, elsősorban a szarvasmarha-tenyésztés szakaszán. Az intézkedések megvalósítását részben gátolta az, hogy tavaly a takarmánynövények és a cukorrépa terméshozama jóval kisebb volt a vártnál. A nyugat-szlovákiai kerület járásaiban tavaly ősszel iskolázásokat tartottak az állattenyésztők és az állatgondozók részvételével. Megvitatták a szalma táplálóértékének növelésével és takarmányozási célokra valő felhasználásával összefüggő teendőket. A részvevők az ismereteket továbbították a többi állattenyésztési dolgozónak, amit nemcsak a beletetett szalma mennyisége, hanem az állatok'hasznosságának növekedése is bizonyít. Az idén a kerületben április közepéig több mint 431 ezer tonna szalmát hasznosítottak takarmányként, a legtöbbet a levicei (az említett mennyiség egyötödét) és a Nové Zámky-i jegy hatodát) járásban. Míg a megtermett szalmamennyiségnek a kerületben átlagosan 62,9 százalékát etették fel, addig a levicei járásban 87,1, a Bratislava-vidéki járásban 75, a Dunajská Streda-i járásban pedig 70 százalékát. Legkevesebb szalmát a Topolcany-l (csak egyharmadát) és a komárnoi (csak a felét) járásokban hasznosították. A szalma táplálóértéke nagymértékben fokozható kémiai vagy biológiai eljárásokkal. A téli kampány idején Dél-Szlovákiában lúgozással kétezerhétszáz, ammóniázással hétezernyolcszáz, pácolással hatvanhatezerötszáz, fermentálással pedig hetvenhétezer tonna szalma táplálóértékét javították. Silótakarmánnyal együtt közel százhatvanezer tonna szalmát hasznosítottak, a hiányzó részt pedig előkészítés nélkül etették fel. Meg kell azonban jegyezni, hogy nem mindenütt valósították meg egyformán a kitűzött feladatokat. Például a szalma lúgozását a kerületben csak tizenhét, fermentálását csak huszonnyolc, a préselt takarmányok készítésénél való hasznosítását pedig 70,7 százalékra használták ki. Jóval több szalmát használtak fel (91,3 százalék) silókészítéshez. Előkészítés nélkül százharminchétezer tonna szalmát etettek fel, ami négyszer volt több, mint amennyivel számoltak. Az eddigi eredmények alapján megállapíthatjuk, hogy a szalmát legjobban a Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járás mezőgazdasági üzemeiben hasznosították. Magasan túlszárnyalták a kerületi átlagot, mind a szalma pácolása és ammóniázása, mind pedig fermentálása és lúgozása tekintetében. A megtermett szalma összménnyiségéből 157 ezer tonnát hasznosítottak a tehenek, közel felét a hízómarhák takarmányozására, a többit pedig egyéb állatokkal etették meg. Az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy — a beavatottak jóvoltából — a szalma takarmányozási célokra való hasznosítása nagymértékben hozzájárult a tehenek hasznosságának fokozásához, a tejtermelés növeléséhez. (kocian) A folyók, patakok és csatornák partjának dús növényzetét talán a juhok hasznosítják legjobban. Foto: —dek A juhtenyésztés fejlesztése Gömörben Manapság a rožňavai (rozsnyói) járásban sok szó esik * juhtenyésztés fejlesztéséről. Nem véletlenül, hiszen a juhtenyésztésnek Gömörben nagy hagyományai vannak, s jelenleg is komoly jelentőségű, mert a járás mezőgazdasági földterületének kétharmada rét- és legelő. Ennek ellenére elég nagy problémát okoz az állatállomány tervszerű gyarapítása. A tervezett állományból január végén például több mint 1050 juh, ebből pedig mintegy 650 anyaállat hiányzott. A legkedvezőtlenebb helyzet a Rožňavai Állami Gazdaságban volt: 798 darabbal maradtak el a tervezett állománytól. Tizenegy szövetkezetben nem érték el a tervezett állományt. Január elején a rožňavai járás mezőgazdasági üzemeiben 21 ezer 139 juhot tartottak. Száz hektár mezőgazdasági területre alig száz darabot. Tavaly egy állattól hozzávetőlegesen 3,5 kg gyapjút és 12 kg sajtot nyertek, jóval kevesebbet, mint ahogyan azt a terv előirányozta. Az állatok létszámának kedvezőtlen alakulását az ellenőrzések szerint az alábbi okok idézték elő: ■ a vágójuhok felvásárlási árának rendezése nem javította kellőképpen a jövedelmezőséget; Ш a gazdaságok nem voltak képesek gyorsan átállni a kiviteli igényeket kielégítő tevékenységre, s ezért, több helyen vágóállatként értékesítették a tenyész- és növendékállatokat; ■ csökkent a tenyészállomány és hiány mutatkozott a gyapjútermelésben. A gazdaságok megfelelő tenyészállatok hiányából eredően nem tudtak kellőképpen gondoskodni az állománynövelésről, a gyapjútermelés fokozásáról és minőségének javításáról; ■ általános gyakorlattá vált a tejésbárány-termelés és eladás, s az ezlrányű igyekezetben nem kímélték a továbbtartásra legmegfelelőbb egyedeket sem. A járási mezőgazdasági igazgatóság termelésfejlesztési bizottsága tavaly novemberben hatékony intézkedést dolgozott ki a juhtenyésztés fejlesztését gátló okok felszámolására. Ezek közé a beruházási keretek bővítése, a régi épületek korszerűsítése, az anyaállomány felújítása és gyarapítása stb. tartozott. A fejlesztési terv szerint a közeljövőben a járás mezőgazdasági üzemeinek ötvenezer juhot kell tartaniuk. Ez 61 százalékos növekedést jelent. Néhány éven belül az évi gyapjútermelést a jelenlegi 65 tonnáról 160, a hústermelést pedig 196,5 tonnáról 1375 tonnára kell növelni. Ez a feladat csak az állomány hasznosságának fokozásával teljesíthető. A fejlődés megköveteli az állatok törzskönyvezését és hasznosságuk ellenőrzésének széleskörű alkalmazását. Sajnos, tavaly mindössze 350 törzskönyvezett állatot tartottak a járásban, s állandó megfigyelés alatt csak 800 anyajuhot tenyésztettek. A sikeres juhtenyésztés alapfeltétele a céltudatos állattenyésztői munka. A jmi határozatot hozott a nagygazdaságok anyajuh-állományának felújítására. Az állatok hasznosságának fokozását alapos és rendszeres selejtezéssel, következetes válogatással kell elérni. Nyírás előtt alaposan meg kell vizsgálni az állatokat, s a foghíjas, a rövid, durva gyapjút termelő egyedeket ki kell selejtezni. Nagyobb gondot kell fordítani a tulajdonságjavító apaállatok kiválasztására Is. A járás gazdaságai a hús- és gyapjútermelésre szakosítottak. Jelenleg a járás összállományának 54,7 százalékát a húsgyapjú haszontípusú merino, 45'3 százalékát pedig a tej-gyapjú haszontípusú fajták alkotják. A tej- és gyapjúťérmelésn kívül nagy figyelmet fordítanak a bárányhús-termelésre is, főleg a hatékony bárányhizlalás kiszélesítésével. , A GOCOLTOVI SZÖVETKEZET PÉLDÁT MUTAT A goéoltovl szövetkezetben korszerű juhtenyésatő farmot létesítettek. Jelenleg négyezer anyajuhot tartanak. A rozložnái gazdaságban 3500 férőhelyes bárányneveidét építenek. A szövetkezet vezetői tudják, hogy maga a korszerű teíep még nem biztosítja a jó eredményeket. A Trenčíni Juhtenyésztésl Kutatóintézet szakembereinek segítségével végzik a tenyészmunkát. A merinókat az angol Kent fajtával keresztezik. Bevezették a kétévenkénti háromszori elletést. A mesterséges termékenyítést a kelet-szlovákiai kerületben az elsők között vezették be. A goőoltoviak példáját mások is követték. A réjdovái szövetkezetben jelenleg 2500 juhot tartanak. A jövőben 7500-ra gyarapítják az állományt, s hozzákezdenek egy 3000 férőhelyes báránynevelde építéséhez. Ebben a szövetkezetben a vastaggyapjas olasz fajtát további két fajtával nemesítik. Bizonyított tény, hogy magas színvonalú, termelés csak zárt állatforgőval érhető el. Érré pedig ott vannak meg a legjobb feltételek, ahol kialakult a horizontális együttműködés. E tekintetben jó példát mutat a goőoltovi és a réjdovái szövetkezet. A juhtartás és takarmányozás terén a rožňavai járás több gazdaságában még ma is érvényesül az a téves szemlélet, hogy a juh igénytelen állat. Márpedig aki jö juhtenyésztés! eredményeket akar elérni, annak gondoskodnia kell az állatokról, mindennemű igényeik tökéletes kielégítéséről. A legfontosabbak egyike az ésszerű takarmányozás. A goőoltovi szövetkezetben széna helyett inkább szenázst etetnek. A legeltetésnél az eddigi hagyományoktól eltérően áttértek a karámos legeltetésre. ILLÉS BERTALAN
