Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-08-13 / 32. szám
<ж Közös célokért Ha beismerjük, hogy a tyúktartás hasznos, akkor fokozottan érvényes ez az állítás a kacsa- és lúdtartásra. Sajnos, a lúd törzsállományának népessége nem növekedik olyan mértékben, mint ahogy' azt a termelésfejlesztési és a piaci igények megkövetelik. Ez részben azzal magyarázható, hogy a nagyüzemi lúdtenyésztés és hizlalás legmegfelelőbb módját még mindig nem sikerült megtalálni. De csökken a kisállattenyésztők által tartott ludak száma is. Főleg azért, mert az intenzív gazdálkodás kiszorítja az állatokat a legelőkről, kevés a tó, a községrendezés során fölszámolják a „kacsaúsztatókat“, és a tarlót is azonnal alá szántják. Sokan a kockázattól félnek, kényes állatnak tartják a ludat. Az elmondottak után csak elismeréssel szólhatunk a kis állattenyésztők azon kezdeményezéséről, melynek eredményeként nemrég megalakult a Szlovákiai Kisállattenyésztők Szövetségének keretén belül a víziszárnyasokat tenyésztők sza kosított klubja. Az alapító ta gok között találjuk Álló Szil veszter Holice na Ostrave-i kisállattenyésztőt is. Nemrég a lúd- és kacsatenyésztésben szerzett tapasztalatai felől kérdeztük. — Víziszárnyasok tenyésztésével nyolc éve foglalkozom behatóan — említette a többi között. — Eredményes, gazdaságos tenyésztésük legfontosabb feltétele a jó legelő és a víz. Ma már sajnos egyik sem biztosított állományom részére. A közeli tavat nemrég fölszámolták a faluszépítési akció keretében. Most, szerény lehetőségeimhez képest, az udvaron igyekszem megfelelő életfeltételeket teremteni az állatok számára. Füvesítem az udvart és betonozott úsztatókat építek. — Milyen fajtákkal foglalkozik? — érdeklődtünk. — Emdeni ludakat, ruáni, pekingi, ejleszbőri és pézsmakacsákat tartok. Az emdeni lúd fiatal korában szürke, ivarérett korban pedig már fehér tollú. Nehéz, erős testalkatú, kimondottan hústermelő típus. Tizenhárom-tizennégy kilósra hizlalható, olykor 1,2 kilós májat ad. Tojástermelése 30—40 darabos, viszonyaim közepette ezeknek nyolcvan százaléka keltetésre alkalmas. A ludakat árpával, zabbal, zöldeleséggel etetem, s a tojásrakás idején kukoricát adok az állatoknak. Géppel vagy pulykával keltetek. Gépi keltetéskor ügyelni keit rá, hogy a tojások frissek legyenek, s a levegő hősmérséklete és páratartalma is megfeleljen (nagyobb legyen mint a tyúktojás keltetésekor). A kislibákat előbb műanya alá helyezem melegedni, később kiengedem őket a füves kifutóba, de a lúdra csak akkor bízom őket, ha már megerősödtek. A kislibákat különös^gonddal etetem. Főleg zöldet és keveréket adok nekik, abrakból csak keveset, nehogy elhízzanak és „leessenek a lábukról“. Erőtakarmányként kukorica- és gabonadarát etetek. — És a kacsák? — A pézsmakacsa kettős hasznosítású (tojás, hús), a többi kimondottan hústípusú fajta. Jól értékesítik a takarmányt, nem túl igényesek, ugyanakkor elég sok tojást termelnek. A nyert tojások 95 százalékát tudom keltetésre felhasználni. — Mi az újonnan megalakított klub küldetése? — hangzott az utolsó kérdésünk. — Először is az, hogy népszerűsítse a lúd- és kacsatenyésztést a kisállattenyésztők körében, s legalább részben kielégítse az érdeklődők tenyészanyag iránti igényét. A klubtagok bejelentik, mennyi kiskacsát és kislibát tudnak szállítani és mikor, a vezetőség pedig tájékoztatja a kínálatról az SZKSZ-alapszervezeteket. Reméljük, ez legalább részben hozzájárul majd az érdeklődés növekedéséhez, a lúd- és kacsatenyésztéssel foglalkozó kistenyésztők táborának népesebbé tételéhez. Csiba László Elismerésre méltó, hogy az egyre mostohább viszonyok ellenére is szép számmal akadnak még kisállattenyésztők, akik továbbra is kitartanak a víziszárnyasok tenyésztése mellett. Sőt! Most már szakosított klubba tömörülve népszerűsítik ezt a tenyésztési ágazatot. Foto: —dek Jól halad a felvásárlás Igen. Jól halad a zöldség felvásárlása a Gyümölcsészek és Kiskertészek Szlovákiai Szövetsége KB-ának Nové Zámky-i székhelyű Kertészeti Szolgáltatások üzeme hatáskörébe tartozó járásokban. A konkrét tényállás felől Surín Mátyás elvtárstől érdeklődtem. Elmondta, hogy a Kertészeti Szolgáltatások üzeme július derekáig száz százalékkal több zöldséget vásárolt fel a hatáskörébe tartozó járásokban, mint a múlt év hasonló időszakában. A legtöbb zöldséget a galantai járás kiskertészei adták, mintegy 4,2 millió korona értékben. Utánuk az érsekújvári járás kertbarátai következnek. Ök 1,7 millió korona értékű zöldséget értékesítettek a nevezett időpontig. A levicel járás klskertés?el meg hibridszőlőből készült bort adtak el, több mint egymillió koronáért. A zöldségfélék felvásárlása továbbra is jó ütemben halad. Šurín elvtárs szerint minden lehetőség adott ahhoz, hogy az évi tervet száztöven százalékra teljesítsék. Sajnos, nem mondható el ugyanez a gyümölcsfé lék felvásárlásáról. A cudar tavaszi időjárás sok kárt okozott a gyümölcsösökben, így most alig van kínálat kajsziból. Beseúovban és Dvory nad Žitavouban harminc mázsát vásároltak fel a piac számára, Obidban, Mužlán és Nová Vieskán a Közép-szlovákiai Konzervgyárak számára 220 mázsát. Nové Zámky-ban pedig a helyi Slovlik üzem számára 160 mázsát adtak át. A levicel járásban hét, a galantaiban pedig 12 mázsa kajszit sikerült felvásárolniuk. Mindez csak töredéke a múlt évi valóságnak. Viszont jó eredményt értek el a ’ribiszke és a köszméte felvásárlásában. A 2iar nad Hronom-i, a zvolení és a Banská Bystrica-i járásban összesen 210 mázsa ribiszkét, köszmétét és cseresznyét vettek A GYKSZSZ JB-ának székhelye. Itt kapott helyet a Szövetség Kertészeti Szolgáltatások vállalatának kertészeti kellékeket forgalmazó szakboltja is. Foto: Biščo Emii A madarak gondozása örömet jelent A minap korán reggel a äa- BMirini (somorjaij vasútállomásra igyekeztem. A Béke utcába érve, a harmadik ház udvarából vidám csivitelést hallottam. Kíváncsi ember lévén, nyomban belestem a vaskapu fölött, de madarat sehom sem láttam. Engem viszont a tulajdonos észrevett, és udvariasan megkérdezte, miért ólálkodom a kapuja előtt. Sző szót követett, s végül a harmincnyolcéves Krajcsovics Mihály teljesen a bizalmába fogadott. Kérdéseim-Krajcsovics Mihály. re szívesen válaszolt s szabadnapos lévén, megmutatta a madárállományát is. A fiatal madárbarát tavaly nyáron vásárolt első ízben díszmadarakat, egy pár hullámos papagályt. Kalickába zárta és a legjobb belátása szerint táplálta madarait. Szomorúan vette tudomásul, hogy a sokrétű gondoskodás ellenére sem akarnak utódról gondoskodni. Először arra gondolt, kicsi a kalicka, nem röpködhetnek a kis szárnyasok, talán azért nem fészkelnek. Nosza, készített N gyorsan egy röpdét a családi ház mellett. A tágas (2,5 méter magas, 2 méter széles és 3 méter hosszú) építményben már vidáman röpködtek a madarak, de tojás csak nem akart kerülni a fészekbe. Hogy miért, arra csak később, egy tenyésztő barátja látogatásakor jött rá Misi. A biológiai szakos tanár mosolyogva mondta barátjának: — Igaz, a huszadik században, a nagy felfedezések korában élünk, de a hím madarakat még nem tudtuk megtanítani tojásrakásra. A tapasztalatlan kisállattenyésztő megköszönte a felvilágosítást, s bármennyire restellette a tájékozatlanságát, nem haragudott meg barátjára. Elvégre, tanulni soha nem késő, mondta magában, és másnap már a megfelelő szakkönyvek, szaklapok után kutatott. Szabad perceiben, sőt néha éjszakákon át tanulmányozta a madárvilág titkait. Közben ismét vásárolt egy pár papagályt, így már volt egy tojója is a három hímhez. Beköszöntött az ősz, majd a tél. Nem költöztette meleg szobába a madarakat, kint a röpdében töltötték a telet. A röpde drótszövetből készült oldalait még éjszakára sem takarta be, gondolván — azért van tolla a madárnak, hogy bírja a hideget. És kibírták a madarak. S milyen nagy volt Misi meglepetése és öröme, amikor a maga készítette költőládában véletlenül felfedezte a pihés fiókákat. Januárban négy madárka repült ki a fészekből. Azóta már mintegy félszáz papagály röpdös a madárházban. A lelkes kisállattenyésztő elmondta, hogy számára a madarak etetése, gondozása nem fáradságot, inkább örömet jelent. A tágas röpdében jól érzik magukat a papagályok. Ottjártamkor magam is szemtanúja voltam annak, milyen gyengéden bánik a madarakkal. Mert-Miska nem úgy etet mint egyesek, hogy egyszerűen bedobják az eleséget s azzal hátatfordítanak a kalickának vagy a röpdének. Nem! Misi beszélget a madarakhoz, nevet ad mel a kínálkozó ínyencfalatot, fél szemmel meg a gazdájukat figyelik, jelre várva. Miska megrezdíti a röpde dróthálóját s a felfüggesztett saláta egy szemvillanásnyi idő alatt madárfürtté változik. A sok apró szárnyas csípi-vágja a vizes salátát. mindegyiknek, becézi őket, azok meg figyelnek rá, a karjára szállnak, ha bfvja őket. S már maga ez csodálatos. Amikor pedig a felmagzott salátát vízbe mártja és felfüggeszti a ketrecben lévő mintegy kétméteres, kiszáradt almafa csupasz ágára, a kis énekesek hangos csivitelésbe kezdenek. Fél szemA lelkes madárbarát rövidesen átépíti, kibővíti a mostani röpdét, jövőre pedig zuhanyozót tervez építeni a madarak számára, hogy még jobban a kedvükben járjon és a lehető legjobb feltételeket biztosítsa számukra az élethez és a szaporodáshoz. Öváry Péter В él-Szlovákia termöterületének jelentős hányada sok messet tartalmaz. A talajban mészkarbonát formájában van jelen a mész. Ezzel szemben vannak vidékeink, ahol az üzemek évente sok munkát és költséget fordítanak a talaj meszezésére. Az ottani szakemberek talán irigyelik is pl. a Csallóköztől ezt az „előnyös“ természeti adottságot. Mert a Zvolen vagy Levice környéki termelők bizony nehezen képzelik és hiszik el, hogy ez a látszólag előnyös mésztartaiom jelentős problémákat okoz az itteni üzemeknek. A talaj pH-értéke a talajok alapvető tulajdonságainak meghatározó tényezője. Ha ez 7 alatt van, akkor a talaj szerbciós komplexumának uralkodó eieme-kationja a szabad vas és az alumínium. Ha viszont a pH- érték 7-nél nagyobb, akkor a talaj uralkodó eleme a mész. Ez jellemzi az előbb összehasonlított két talajlokalitást is. Mindkét esetben szinte egyenes arányban nőnek a problémák a talajreakció 7-től való eltávo-A gyümölcsösök talajának vaspótlása lodásával. A növények fő makroelemekkel való ellátása szempontjából ez főleg a foszforellátást befolyásolja. Az említettek kapcsán arra szeretnék rámutatni, amit a gyümölcsösökben von maga után a mész okozta vashiány. A meszes talajkörnyezetben nagyon nehezen valósulhat meg a növények általi vasfelvétel. A gyümölcsfák ezt leginkább az erőteljes fejlődés időszakában sínylik meg. A vashiány legjellegzetesebben a cseresznyefákon mutatkozik meg. A múltban számos kísérletet teltek már e probléma megoldására. Ilyen volt például] a vasszulfátos nyomelem-trágyázás, vagy a különböző, vastartalmú komplex kémiai vegyületek felhasználása. Az utóbbi években sokat kísérleteztek az etiléndiamín-tetraecetsav vastartalmú sójával. Ez ioncsere útján adja át a növénynek а vas ionokat. Hatásos, de ugyanakkor nagyon költséges megoldásnak bizonyult, mert az ilyen komplex vegyületek igen drágák. A legújabb kísérletek eredménye alapján a nevezett hiányosságokat eredményesen ki lehet küszöbölni, ha 40—400 tonna piritet dolgozunk be a talajba hektáronként. A pirít vason kívül 45 százalék ként is tartalmaz, ezért a kénsavgyártás alapanyagaként hasznosítjuk és importáljuk. A pirít vegyi szempontból nagyon érdekes vegyület. Képlete FeSx, vagyis a vassal szemben túlsúlyban ként tartalmaz. A talajban nagyon állandó vegyület. A vassziilfát vagy az etiléndiamín-tetraecetsav sója sokkal kevésbbé tudta kötve tartani a vasat, és lényegesen kevesebbet is tartalmazott belőle. A korábban használt vaspótió szerekből a vasat mindig magára kötötte a meszes talaj. A piritből a vas nem cserélődhet ki mészre, tehát ha szétkeverjük a talajban, akkor a növényi gyökérzet mindenütt elérheti és közvetlenül pótolhatja vashiányát. Ha netán valaki alkalmazni akarná ezt a módszert, a legnagyobb problémát a pirít beszerzése fogja okozni. Behozatala tervszerű, nagy mennyiséget importálunk a Szovjetunióból és a Lengyel Népköztársaságból. A bratislaval j. Dimitrov Vegyi Üzemben nagy mennyiséget dolgoznak fel, és rendelkeznek a szükséges zúzó- és őrié* berendezéssel is. Felmérve ti vashiány okozta károkat és kü* vetelinényeket, úgy gondolati megérné intézkedni ez ügybeli Merthisz vaspótlás szempontját ból a pirít hatása lényegeMd jobb, mint az eddig hasznlH vegyi anyagoké. TARR GYULA, tnéWlW át a kiskertészektöl, s ezzel a tervet harminc százalékkal túlteljesítették. PhDr. Hofer Lajos
