Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)
1977-08-13 / 32. szám
1977. augusztus 13. SZABAD FÖLDMŰVES, 13 A tartalékok feltárásával Egyre nagyobb répatermés elérésére törekednek! Az illetékes szervek a répatermesz(ti mezőgazdasági üzemek részvételével évente megrendezik a szlovákiai, a kerületi, vagy a járási méretű konferenciákat, ahol megvitatják a cukorrépatermesztés helyzetét, átadják egymásnak tapasztalataikat és bizonyos intézkedéseket foganatosítanak. Е8У'е8У ilyen értekezleten abból a határozatból indulnak ki, amelyet a CSKP XV. kongresszusa fő feladatként tűzött ki az alapvető élelmiszertermelés saját forrásainkból való fedezésére. El kell érni, hogy a cukor-szükségletet saját forrásokból biztosítsuk. Ezt földmüvesszüvelkezeteink, állami gazdaságaink cukorrépa termesztői c*ak abban az esetben tudják teljesíteni, ha a tervfeladatot nemcsak a mennyiségi, hanem minőségi szempontból sikeresen teljesítik, a lehető legjobb hozam elérése mellett arra is törekednek, hogy maximális cukortartalommal takarítsák be e fontos ipari növényt. Hogy eme feladat teljesítése reális, számtalan gyakorlati példa bibonyítja. A cukorrépatermesztés eddigi eredményei azt bizonyítják, hogy ehhez nemcsak jó termőtalajjal, hanem elegendő tapasztalattal is rendelkzünk. Ezt igazolják a tavalyi — viszonylag kedvzűtlen időjárás mellett — elért eredmények is. A legjobb cukorrépatermelők tapasztalatai, valamint a tudományos kutatás eredményei azt igazolják, hogy még ezen a téren is jelentős tartalékaink vannak, melyeket a termelőknek ki kell aknázniuk; főleg az agrotechnika színvonalának javítása, a komplex gépesítés és a vegyszerek okszerűbb alkalmazása révén. Hogy ez mennyire így van, maguk a földművelők igazolják: a tartalékok feltárásával egyre nagyobb hozam elérésére törekednek. A Teéedikovoi (peredi) Efsz felhívást tett közzé, hogy ebben az évben ötszáz mázsa cukorrépát termel hektáronként. A felhívásra számtalan mezőgazdasági tizem válaszolt és benevezett a versenybe. A közelmúltban két, egymás mellett levő efsz-t látogattunk meg a leviceí járásban. A Dolná Seč-i és a Kélna nHronom-i szövetkezetét. Mi az ami azonos a két gazdaság cukorrépa-termesztésében? # A talaj és az éghajlati viszonyok; # a trágyázás és a talajelőkészítés; Ф a vegyszerezés, a növényápolás, valamint az, hogy mindkét szövetkezetben évek óta stabil termésátlagot érnek el. Ezért is született olyan határozat, hogy beneveznek a versenybe. A különbség a munkaszervezésben van, meg abban, hogy amíg a Dolná Seé-iek öntözéssel termesztik a növényt, a káinaiak nem. Ebben az évben ismét versenyeznek nemcsak a hektáronkénti hozamokért, hanem a cukortartalomért is. — A cukorrépa-termesztésében alapcéljából egyelőre hatvan hektáron a cukorrépát nyomelem készítménnyel permetezzük. Ezt a módszert tavaly első ízben a kukoricánál is kipróbáltuk és kiderült, hogy ezeken a helyeken tíz mázsával több volt a termés. Kísérletképpen az idén a cukorrépánál alkalmaztuk, hogy ezáltal is növeljük, illetve megőrizzük a répa cukortartalmát — mondotta B a b i n e c Ladislav főmérnök. Ismeretes, hogy a cukorrépa-termesztésben döntő jelentősége van az öntözésnek. A répa júliusban és auben is négyszáz mázsa felett volt as átlagos terméshozam. Minek köszönhetik ezt? — kérdeztem Varsányi elvtárstól, a szövetkezet elnökétől. — Mivel arra nincs lehetőségünk, hogy a répaföldeket öntözzük, ezért nagy gondot fordítunk a talaj kiválasztására, előkészítésére, a vetésre, a növényápolásra és a betakarításra. A répatermesztést összpontosítottuk. Míg az előző években a répát négy részlegen termesztettük, az idén csak két részlegen és két parcellán. Egyes parcellákért Kazimír Ondrej és Bokros jános felelősek — vetéstől egészen a betakarításig. Ezzel a szervezéssel megkönnyítettük az egyes munkálatok időbeni elvégzését, s olcsóbbá tettük e növény termelését. Megfelelő istálló- és műtrágyázás, valamint talajelőkészítés után a répa a legjobb földbe került. Az idén három fajtát termesztünk: Dobrovická A, Slovmona és a KV-Mono fajtákat. Elégedettek vagyunk a Dobrovická A fajtával; a Slovmona sem rossz, csak igényesebb az előbbi fajtánál. A cukorrépa-termesztésnek a szövetkezetben hagyománya van. A dolgozók kedvelik ezt a növényt. Nem okozott az idén sem problémát az egyeiés és a kapálás. Sőt, ezekben a munkálatokban résztvett a falu öszszes dolgozója. A szövetkezet vezetői arra törekednek, hogy termesztését teljes mértékben gépesítsék, de gyomirtószer hiánya miatt kétszer is kapálni kellett a földet. Az idén kettős céljuk van: nemcsak a négyszázhúsz mázsa hektárhozamot, hanem tizennégy százalékos cukortartalmat is el szeretnék érni. A cukortartalom növelését vagy megőrzését eddig a gazdaságok elhanyagolták. Igaz a cukorgyár sem fordított erre kellő gondot. Az idén — nagyon helyesen — az a határozat született, hogy a legjobb cukortartalmat elérő mezőgazdasági üzemek jutalomban részesülnek. Ezért óvatosan kezelték a növényt nitrogénnel. A nagytáblás parcellák kialakításával új munkaszervezést vezettek be. Kulcsár Zoltán tíz éve agronómus. jó szervező képessége, szaktudása, gyakorlati tapasztalata van. Neki köszönhető, hogy a cukorrépatermesztés említett módszereivel a gépek kihasználása biztosított. A vetést, a sarabolást, a kiszedést, illetve betakarítást, de a trágyázást és a talajelűkészítést is külön csoport végzi. Igen pontos és kiváló munkát végeznek a traktorosak. Névszerint: Mlíska Zdenek, Peterke Ernest, Varga Alexander. A betakarítási munkálatoknál, amennyiben a traktorosok, kombájnosok jó munkát végeznek, jutalomban részesülnek. A jó, minőségi munka itt alapkövetelmény. Minőségi munkával, jó munkaszervezéssel akarják elérni a kiváló hozamokat. NAGY TERÉZ Az időben végzett talaj művelés aranyat ér! Amikor e sorokat írom, gazdatársatm még az aratás — örömével, de ürömmel is tele — munkálataival vannak elfoglalva. Felelősségteljes, fáradságos munkájuk után sem pihenhetnek meg. Ojabb sürgető feladat vár rájuk, a jövő évi jó termés időbeni biztosítása. Nem kisebb munkák elvégzéséről van szó, mint a növények vetésétől az elkövetkező aratásig, a lehető legkedvezőbb feltételeket kell létrehozniuk. Gazdatársaim jól tudják, hogy ez csak akkor sikerülhet, ha a magágv, a vetőmag gyors és egyenletes fejlődését biztosítja. Ennek fontos tényezője a talaj, amely elősegíti a növényi tápanyagok átalakulását, gazdaságos hasznosulását, valamint a talaj vízkészletének megóvását. A vízgazdálkodás kérdését nem kell külön hangsúlyoznom. Pár sorban, egy rövid cikk keretében nehéz felsorolni azon teendőket, amelyeket az agronómusoknak ismerniük kell. Írásom nem is a vízgazdálkodás módjait ismerteti, hanem a legsürgetőbb kérdésekkel foglalkozik. Nem vitatható, bogy ott, ahol a talaj „morzsalékos szerkezetű“ a vízgazdálkodás a növények számára kedvező. Szabályozása egyszerűvé válik, mert a jó szerkezet nagyobb vízkapacitást és ennek révén nagyobb víztárolási lehetőséget, mélyebb beázást biztosít. Ez munkamegtakarítással és terméstöbblettel jár. Ezzel szemben a rosszul végzett talajművelés következtében a '.struktúrátlanná“ vált talajban, több a kár, mint a befektetett költség hasznosulása. Az ilyen talaj — kivételesen —, csak nagyon kedvező időjárás Varsányi György elvtárs, a Kálna n/Hronom-i szövetkezet elnöke. Foto: (tt) gusztusban igényli a legtöbb vizet. Amennyiben nem jut megfelelő természetes csapadékhoz, a vízszükségletet mesterségesen kell pótolni. Az alsószBcsieknek erre megvan a lehetőségük. Nagy hatósugarú öntözőberendezéssel rendelkeznek. A répát először július nyolcadikán öntözték harminc milliméteres adagokban. Egy hét leforgása alatt megkapta az optimális csapadékot. A Kálna n/Hronom-i Efsz-ben a répaparcellákat nem öntözik. Termesztésénél más módszereket alkalmaznak. Ogy szervezik az egyes munkálatokat, hogy öntözés nélkül is jó eredményeket érjenek el. A múlt évesetén nyújthat (6 termést. Azt pedig, hogy kedvező időjárásra, — szárazságra hajlamos éghajlatunk mellett — csak ritkán számíthatunk, nem kell bizonyítani. A jól végzett talajmunkálatokkal az Időjárás káros hatásai Is lényegesen ellensúlyozhatók. Nem titok, hogyha a talajmüvelési munkák sorozatában mulasztást követünk el — mint például a tarló, s az őszi szántás elmulasztása, stb. — a későbbi munkálatok során ez már nehezen pótolható. Valamennyi mezőgazdásznak érdeke, hogy a talajelőkészítést megfelelő időben, kifogástalanul és lehető leg- I olcsóbban végezze. E cél elérésének több alapvető feltétele van. Az aratás után különösen fontos, hogy a felszántott talaj rögeit azonnal elaprózzuk, amíg annyi nedvesség van, hogy eléggé omlós. Ha a szántás rögei már kiszáradnak, az aprítás több munkát és költséget igényel. Ezenfelül a munka minősége is roszszabb. A tarlóhántást idejében, tehát aratás után el kell végezni. Ilyenkor a talajban annyi a nedvesség, hogy a friss rögöket sikeresen felaprózhatjuk. Nem szükséges hangsúlyoznom, hogy a talaj felső rétegeinek lazításával megbontjuk a felület hajszálcsövességét, s ezáltal meggátoljuk a talajban lévő víz elpárolgását. Közismert, hogy valamennyi talaj akkor művelhető legjobban, ha a vfzfelíogóképesség érvényesül. A középkötött és kötött talajoknál a nedves állapotban végzett művelés a termőképességet és a szerkezeti összetételt teljesen lerontja. A tömött talajok lazítását gyakran akadályozza a száraz időjárás. Ha az ilyen talajt, aratás után azonnal legalább öt-hat, vagy ahol az indokolt, hat-nyolc cm mélyen felszántjuk, porhanyítö földréteggel borítjuk, akkor az nem szárad ki. és a szárazság ellenére később is művelhetővé válik. Ezért fontos (száraz éghajlatunk alatt) a tarlóhántást azonnal elvégezni. Minden talajmunkát úgy kell végeznünk, hogy a vízkészletből minél kevesebb párologhasson el. Nem szabad tehát a talajt nyáron át feleslegesen hosszabb időn át ún. nyersbarázdákban hagyni. A nyitott barázdák és a nagyobb felület sokkal több vizet párologtat el, mint a sima felületű talaj. Törekedni kell arra, hogy a talaj felületét akkor Is, ha nincs bevetve, Öt-hat cm porhanyó földréteg borítsa, amely megvédi alsó rétegeit a kiszáradástól. Az okszerű talajinüvelésnek további alaptörvénye, hogy nedves földet semmiféle művelőeszközzel nem szabad megmunkálni. Mindig be kell várni, hogy a talaj nedvesség! állapota olyan legyen, amikor kellő mértékben omlós. A kötött talajok nehéz művellietőségét a humusz- és mésztartalom növelésével könnyíthetjük. Az előbbi istálló- és zöldtrágyázás — vagyis szerves trágyázás — az utóbbi meszezés útján lehetséges. Szeretném hangsúlyozni, hogy a kellő időben elvégzett falajporhanyílással a sekélyrétagű talajforgatással nemcsak a vízkészletet óvjuk meg az elpárolgástól, hanem a rovarok petéit és álcáit is tömegesen elpusztíthatjuk. Hasonlóképpen a gyomokat ts, ha ezek magvai sekély talajrétegbe jutnak és ismét kikelhetnek. Így magéri lelés előtt ezeket ismét alászánthatjuk. A talaj rendszeres művelésével az egerek, az ürgék és hörcsögök befészkelését. szaporodását is meggátolhatjuk. Igaz, azok ellen sokszor csak a közvetlen irtás hatékony. A kötött agyagtalajok sokkal nehei zebben művelhetők, mint a középkötött vagy a laza homoktalajok. Minél nagyobb fokú a talajok kötöttsége, annál költségesebb munkát igényel a megművelés. Látjuk tehát, hogy a talajművelés — főleg a kötött talajokon — nagy szaktudást és körültekintést igényel. Kmoško László, mérnök Tudnivalók a gabonafélék mesterséges szárításáról Ladislav Babinec, a Dolná Seű-l szövetkezet főmérnöke. követelmény a helyes szerves és műtrágyázás. A kutatóintézet megítélése alapján sok agyagos földünk van, ezért gondos tápanyagpótlást követel. A répeföldeket alaposan istállótrágyázzuk. Ebben az évben a szuperfoszfátot és a kálisót is bedolgoztuk a talajba. A gondos talajelőkészilésen, a vetésen stb. túl igyekeztünk jó fajtákat vetni. Ebben az évben KV-Mono és a Mónika fajtákat termesztjük. A magot SEPÜS vetőgéppel vetettük, ügyelve a pontos vetésre, valamint az egyedszám betartására. Vetés előtt a talajt Burex-el gyomtalanítottuk. A répát egyeltük ás kétszer kapáltuk. Az egyelés után elvégeztük a nitrogéntrágyázást. A cukortartalom növelése A tárolt gabona a magtárba kerülve tovább él és lélegzik. A lélegzés annál intenzívebb, minél nedvesebb és melegebb a termény. E folyamat alatt a gabona szénhidrát tartalma vízre és szénsavra bomlik, közben meleg fejlődik. A meleg és a nedvesség viszont fokozza a légzést folyamatot. A termény az erős felmelegedés hatására bámul, ami lassan áthatol az egész magon. A nedves szemesterményben, elsősorban a kenyérgabonában — a fentieken kívül — még „enzim“ tevékenység is felléphet és a fokozott felmelegedés következtében ez a gabona csírázását idézi elő, ami a penészgombák fejlődéséhez vezet. Az elmondottakból következik: ha lehetővé akarjuk tenni a gabonafélék tartósítását anélkül, hogy bennük lényeges káros elváltozást okoznánk, el kell vonni a káros mikroorganizmusok tevékenységéhez szükséges vizet, meg kell akadályoznunk a termény túlmelegedését. Ezzel meg is van határozva a gabonafélék szárításának célja, illetve feladata. A gyakorlati életben kialakultak azok az értékek, amelyek mellett még melegedés és megromlás veszélye nélkül tárolhatók a különböző gabonafélék magvai. Ezek szerint a gabonafélék 14 százalékos nedvességgel tárolhatók nagy tömegben ömlesztve vagy zsákokban; 15 százalékkal tárolhatók zsákban kb. egy évig; 16 százalékkal zsákban fél évig; 16—18 százalék nedvességgel rövldebb ideig, míg 19 százalékkal legfeljebb néhány napig. Ennél nagyobb nedvességtartalommal már nem szabad rövid Ideig sem tárolni a gabonátl Olyan gabonafélék, melyeknek a nedvességtartalma meghaladja a 19—20 százalékot, tárolás esetén a megromlás veszélyének vannak kitéve. Ezért mesterséges szárítást igényelnek. Az egyenletes szárítás céljából a szárító levegő hőfokát, Illetve mennyiségét szükség szerint szabályozni kell. Műszeres vizsgálatok kimutatták, hogy, a gabonafélék (búza, árpa, rozs és zab) esetében a szárítóközeg határhőmérséklete takarmánygabonánál 110—130 C fok, a termény hőmérséklete pedig 60—70 C fok. Kenyérgabonánál ezek az értékek 55—85, illetve 45—50 fok között, míg a vetőmagvaknál alacsonyabbak: 55—75 C fok és 40—45 C fok között alakulnak. A különböző típusú szemesterményszárítók üzemelési mutatói közül a legjellemzőbb a fajlagos hőfelhasználás értéke, amit a tüzelőanyagra vonatkoztatott „kalóriaértékben“ fejezünk ki. Ennek gyakorlati irányértéke a keresztáramú csörgedeztetek szárítóknál 100—150 C fok hőmérséklet határok között 1300 kcal/kg víz elpárologtatása. Fordítókamrás rendszereknél — amikor is a szárltóközegef kétszer vezetik át a terményrétegen — ennek értéke 1100—1050 kcal/kg víz elpárologtatása között van. Ezen értékek között a szemesterményszárítő berendezések már kedvező fajlagos hőfelhasználással üzemelnek. Ma már a „betakarítás“ munkafolyamata alatt sehol sem a gabonafélék kombájnos betakarítását értik csak egymagában, hanem a termény tisztítását, szárítását és tárolását is. Így válik a gabonafélék betakarítása egyetemessé. Esős, csapadékos időjárás esetén a gabonafélék szakszerű szárítása még fokozottabb figyelmet követeli Dr. László László, mérnök A tarlószántás jelentősége Fiatal koromban — 1912-ben — aratógépek még nem voltak, így kézi kaszával kellett levágnunk a gabonát. A hosszantartó forró nyár közepette egyik napon záporeső zavarta meg az aratás folyamatosságát. A kevés földdel rendelkezők maguk vágták le a terményt. Magam is alig tizenhatéves korban vettem részt a kenyérnekvaló betakarításában. Az említett eső végett bizonyos Ideig szünetelnie kellett az aratásnak, édesapám azonban másnap a lovasfogattal a learatott földekre küldött, hogy a félkeresztekig szántsam fel a tarlót, amire sor Is került. A kévéket későbben hordtuk el a cséplőgéphez, így ezt a területet két héttel későbben, vagyis akkor szántottuk, amikor a talaj már jócskán kiszáradt. Ebbe a talajba vetettük a magot. A termény kikelésekor csodálatos látványban volt részem. Kétféle színben láttam a növényt. As a terület, amelyet édesapám ösztönzésére korábban és nedves állapotban szántotam meg, haragoszöld színben tündökölt, de a középső sáv, ahol korábban a félkeresztek voltak, csak későbben, kiszáradt állapotban szántottam, vllágoszöld színben indult a télnek. Tavasszal a vetemény életrekelt és a haragoszöld színű rész rohamos növekedésnek Indult, de a középső sáv növényzete lemaradt. Aratáskor a korábbi szántásba került gabona sokszorta több és lényegesen jobb minőségű szemtermést adott, mint a középső, későbben szántott sávon termett. A fentiek is azt bizonyítják, mennyire fontos az időben végzett tarlőszántás. Tehát az a gazdaság, amely aratás után rögtön beszántja a tarlót, a következő évben jóval nagyobb és jobb minőségű termést ér el, mint az, amely elhanyagolta a tarlőszántást. Gyurka Pál, Seűa
