Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-08-13 / 32. szám

tGTV. Hugns*tt!8 13. SZABAD FÖLDMŰVES Üj búzát őrölnek már nálunk is a malmok és asztalunkon megjelent a friss, az új kenyér. Ki gondol ilyen­kor arra, hogy milyen utat tett meg időben a búza, amíg kenyérré vált? Kevesen töprengenek ezen, pedig nem árt néhány pillanatra — már a nagyobb megbecsülés érdekében is! — felidézni a kenyér útját, amig el­nyerte a mai formáját és izét. A kenyértermelés fejlődése a törté­nelem előtti időkre nyúlik vissza. Év­ezredekkel korábban az emberek a pörkölt árpát, a kölest, majd utóbb a búzát és rozsot is főleg kásaként fo­gyasztották. Később lepénykenyeret ettek, a kelesztett kenyeret — a mai kenyerünk ősét — pedig körülbelül csak kétezer évvel ezelőtt ismerték meg. Az élesztővel készített, kelesztett kenyerek első nypomait a régészek Egyiptomban találták meg. Sok olyan falfestmény maradt ott fenn, amely a kenyér előállítását. felhasználását mutatja. Sőt, vannak olyan hierogli­fák is, amelyek azt bizonyítják, hogy II. RAMZESZ fáraó — aki időszámítá­sunk előtt a 12. században 31 évig uralkodott — városaiba közel hét millió kenyeret és háromszázezer ka­lácsot szállíttatott. A búzakenyeret az időszámításunk előtti 4. században sörélesztővel kezd­ték el keleszteni, amely módszer az­után más országokban is hamar el­terjedt. PLINIUS latin történetíró, a maga korában egyebek között már ar­ról számolhatott be, hogy „Spanyol­­országban és Galliában egy italt ké­szítenek és ennek vastag habját a ke­nyérbe keverik, hogy megkeljen. Ezért ott a kenyér jóval könnyebb, mint másutt.“ A kenyér mai formáját a XVII. szá­zad végén érte el, és ekkor lelt az emberiség jelentős részének alapfon­tosságú tápláléka. Ma már a világ sok országában fogyasztanak búzake­nyeret. de nem mindenütt. Az orszá­gok számottevő részében mindmáig árpából, zabból, kukoricából készül a kenyér, legtöbbször azért, mert a bú­za nem terem meg. S a földkerekségen olyan országok is akadnak, amelyekben egyúltalán nem ismerik a kenyeret. A kenyér he­lyett rizst esznek. Vagy különböző pálmák gyümölcséből, s egy-egy nö­vényféle gumójából sütnek, vagy ép­pen „főznek“ valami kenyérfélét. Saj­nos azonban még ebből sem jut ele­gendő mindenkinek. A FAO (az Egyesült Nemzetek Szer­vezete Mezőgazdasági és Élelmezési Szervezete) statisztikájából tudjuk azt a szomorú tényt, amely szerint ma is az emberiségnek egyharmada (egy­­milliárd ember) nem jut a létfenn­tartásához elegendő élelmiszerhez, és az orvosi értelemben vett éhezők szá­ma is több-száz millió. A Föld jóné­­hány országában a jóilaktottság cso­da és ott természetesen megkülönböz­tetett tisztelettel beszélnek minden­kor az ételről, a kenyérről. Mint egy­kor nálunk is! lói emlékszem például még rá, h"gy gyermekkoromban, ha valaki vé­letlenül vagy szándékosan elejtett, vagy eldobott egy darabka, akár szá­raz kenyeret is, az idősebb emberek megbotránkozva rázták a fejüket: „Mit csinálsz?!“ kiáltották. Vallási képzeteken, szokásokon túl ebben régi beidegződések is közrejátszottak. Valaha régen ugyanis — amikor a költő Haltai is azt kérdezte „Decem­ber“ című versében: „Hová lett az Is­teni kenyér, / Mely azért volt, hogy mindenkinek / jusson belőle egy ka­réj?“ — egyetlen szelet, feketébb ke­nyér is nagy, ritka kincs volt. Nem is pazarolták, mégkevésbé dobták sze­métbe és használták állati takarmány­nak, mint tesszük azt sokszor mosta­nában. Talán azért volt Így, mert akkori­ban sok munkát, emberi erőt igényelt még az is, amíg a megőrölt gaboná­ból ropogós héjú kenyér lett. Kézzel szitálták a lisztet, fáradságosan da­gasztották a tésztát, tették a kemen­cébe. Szerencsére azóta alapvetően megváltozott a kenyérgyártás is. A kenyér ma már ugyanúgy gépek se­gítségével készül, mint bármelyik más ipari termék. Kenyérgyárakban kor­szerű gépek szitálják a lisztet, da­gasztják a kenyeret, adagolják a vi­zet, formázzák a tésztát és végül te­szik — sokhelyütt elektromos — ke­mencébe. Az ember csak irányftje és ellenőrzi a munkájukat. Faivainkből is lassan eltűnnek az apró kemencék — nem is nagyon ille­­nének a lapostetős, villaszerű, gará­­zsos új házakhoz —, minthogy a vá­rosokban. a kenyérgyárakban is hiába keresnénk a hosszúnyeiű péklapáto­kat. Munkájukat az örökké mozgó szállítószalagok végzik el, azok vi­­szik-hordják a mindenhol egyedural­kodóvá váll pékkenyeret az autókra, majd az üzletek polcaira, hogy min­dig elegendő legyen belőle az aszta­lunkon. Mostanában, a mai szövetkezeti ara­tások Iáján és után mér ürömmel s másfajta megbecsüléssel nézünk a kenyérre, mint néztünk egykor. Az idei, szép, fehér, mosolygó cipő az asztalunkon — miközben a régi idők­re emlékezteti az idősebbeket — azt jelképezi a számunkra, hogy szocia­lista mezőgazdaságunk, szövetkezeti földműveseink nehéz, szorgalmas munkája sem volt hiábavaló. Sőt, na­gyon ts sikeres a munkájuk, mert előbbre vitt bennünket azon a nagy­szerű úton, amelyet a CSKP XV. kong­resszusa, az önellátás zavartalansága érdekében célul tűzött ki az elkövet­kező évekre, hogy mindig nagyobb legyen munkánk kenyere. KANIZSA ISTVÁN FESTÉS - DIÓLEVÉLLEL, BODZÁVAL, HAGYMÁVAL Aki szívesen kézimunkázik s nem mindig kap tetszésének megfelelő szí­nű fonalat, próbálja pamut- és gyap­­jűfonalát befesteni az alábbi módo­kon. Főzze vízben addig a diófa levelét, amíg az szétmállik. Vegye le a tűzről és hűtse ki, majd a fonalat_ áztassa be a főzetbe. Mélybarna árnyalatot kap. Ha olajsárga színre van szüksége, a diólevéllel megfestetteket tegye me­leg vízbe, amelybe előzőleg kevés kékkövet oldott fel. Ha lilát akar, tör­jön össze két maréknyi bodzabogyót, s vízzel forralja fel. Tegyen bele da­rabka timsót. A főzetet szűrje le, s áztassa benne a fonalat 10—12 óra hoszsat. Ha ezután kiöblíti lúgban, zöldes árnyalatú lesz. Hasonló módon lehet vöröshagyma héjával téglaszln­­re festeni. Horváth Sándorné Egyszer egy szegény öreg ván­­“ dór menďegélt az úton. Söté­tedett, ráesteledett. Elhatározta, hogy betér a legközelebbi házba szállást kérni. Bezörgetett egy szép nagy ház ablakán. —Adjatok szállást éjszakára! Kilépett a házból a gazdasszony és rárivallt a vándorra: — Mindjárt leoldom az ebet a lánc­ról! — kiáltotta. — Még, hogy szál­lást! Hord el magad. Tovább ment az öreg vándor. Meg­látott egy szegényesebb kis házikót, bezörgetett az ablakon. — Hé, gazda, adj szállást egy éj­szakárai — Kerülj beljebb! — szólt ki ba­rátságosan a gazdasszony. — Adunk, hogyne adnánk, csak érd be vele: szűkén vagyunk a házban, nagy a lárma. Belépett a vándor, és látta, hogy ki­csiny a házikó, sok a gyerek, mind­egyiknek rongyos az inge. — Miért ilyen rongyosak a gyere­keid? — kérdezte az asszonytól. — Miért nem varrsz nekik új inget? — Ugyan, miből? — mondta az asz­­szony. — Magam nevelem a kicsinyei­met, hogy tudnék új inget varrni ne­kik? Még kenyérre sincs mindig pén­zünk. Meghallotta ezt a vándor, nem szólt rá semmit. Az asszony pedig ételt tett az asztalra és httta a vándort: — Ülj le, tarts velünk! — Nem — mondta a vándor, — nem kérek. Nemrég ettem. — Kioldotta a tarisznyáját, előszedte, ami ehető volt benne és kínálta a gyerekeket. Aztán lefeküdt és elaludt. Volt miből inget varrni magának is, a gyerekeinek is! „Elég lesz a vászon amíg élek! Hát erről beszélt reggel a vándorl“ — értette meg egyszerre a szegény asszony. Aztán visszavitte a rudat a szomszédasszonynak és el­mondta neki, hogy lett tele a kamrája vászonnal az öreg vándor szavára. „0, miért is nem adtam szállást an­nak a vándornak?“ — bánkódott a gazdag asszony és kikiáltott: Ki-ki amit érdemei — Hallod-e, bérest Fogd be gyor­san a lovatl Vágtass a koldus utáni ■Hozd vissza, ha törik, ha szakad! Se­gíteni kell a szegényeken! Én mindig azt mondtatni A béres nyomban elhajtott, hogy az öreg vándort megkeresse. Csak másnap érte utói. A vándor azonban nem akart visszatérni. Búnak eresz­tette a fejét a béres. Azt mondta: — Ha nem jössz vissza, elkerget a gazdasszony, még a béremet se adja ki. — Ne búsulj, legény — felelte a vándor —, visszamegyek hát ha úgy kívánod! Felült a kocsira és elindultak. A gazdasszony kint állt a kapu­** ban, alig várta már az öreget. Mélyen meghajolt a vándor előtt, mosolygott, bevezette a házba, meg­etette, megitatta, puha ágyba fek­tette. — Feküdj le apóka, pihenj ked­ves apőka! , Ott maradt az öreg másnap is, har­madnap is. Evett, ivott, aludt, pipá­zott. A gazdasszony kínálgatta, ké­nyeztette, nyájas szóval becézgette, de macában mérgelődött: „Mikor tá­gul már innen ez az öreg naplopó?“ De elkergetni nem merte a vándort! Attól félt, ha kiadja az útját, akkor kárba vész minden fáradsága. A negyedik napon kora reggel sze­­delőzködni kezdett a vándor. Az asz­­szony kikísérte. Ment az öreg a kapu felé, de hallgatott. Kifordult a kapun, még akkor sem szólt. Az asszony nem állhatta meg, hogy meg ne kérdezze tőle: — Mit csináljak ma, mondd meg, apókai Ránézett az öreg vándor és azt fe­lelte: — Amit reggel csinálsz, azt estig csinálod! Szaladt az asszony a házba, kapta a rőföt, hogy vásznat mérjen vele. De abban a pillanatban eltüsszentette magát: akkorát tüsszentett, hogy a tyúkok ijedten rebbentek szét az ud­varon. Az asszony egész nap tüsszögött, nem tudta abbahagyni: „Hap-ci! Hap­ci! Hap-cil“ j^em tudott se enni, se inni, se felelni a kérdezősködöknek. Ennyit tudott csak: „Hap-ci! Hap-ci! Hap-ci!“ És csak amikor leszállt a nap, s egészen besötétedett, akkor tudta abbahagyni. |#ora reggel felkelt, megköszönte " az asszonynak a szállást, és azt mondta neki búcsúzóul: — Amit reggel elkezdesz, azt estig csinálod. Az asszony visszament a házba és elhatározta, hogy abból a néhány da­rabka vászonból, amije van, inget varr legalább az egyik gyerekének. Átment a gazdag szomszédasszonyhoz és elkérte tőle a mérőrudat, hogy megmérje: elég-e arra az egy Ingre is? Amikor hazatért, levette a polcról a vászondarabkát és méregetni kezd­te. Ahogy mérte, a vászon egyre nőtt, nőtt, nem is látszott a vége... Egész nap mérie az asszony a vásznat, csak este ért a végére. GALAMBOSI LÄSZLÖ: Össze-vissza vonulás. Bogár biceg. Vakond ás. Margarétás keszkenő, horpad-jeszül a mező. MEZŐ 4 Pitypang-ernyőt tép a zápor, ázott szarka száll az ágról. Keresgél a fiistifecske. Tarisznyáját elvesztette. Mélyedésből mélyedésbe gólya lépked. Les a vércse. Fogolycsibe gaz-toronyban téblábolgal óvatosan. A málinkó jüttyöget. Vállán arany köpönyeg. Szárad a toll. Bolyhos már. Csöngettyüzhet a határ. RÓZSA — FÓLIA ALATT. [Foto: nkfj-ORVOSÉ A SZÓ A rejiettheréj űség A vlčanyl (vágíarkasdi) H. Ferenc- lyét rejti és mert a hasüreg hőmér-* né a rejtettheréjűség lránt érdeklő­dik. Erre az alábbiakban válaszolok: A rejtettheréjűség fejlődési zavar, mert a hasüregben kifejlődő here nem száll le későbbi helyére a here­zacskóba. Három fokozata van. Az el­sőnél a heregolyó alakulási helyén a hasüregben van. A második esetben a heregolyó elakad és a lágy,ékcsator­nába szorul. Harmadik fokozatról ak­kor beszélhetünk, ha a lágyékcsator­­nán átjut, de a külső nyílásánál ma­rad és nem ereszkedik tovább. Ezért mondják ilyenkor, hogy lágyékheréje van valakinek. Olvasónk levele alapján azt merem hinni, hogy kisfia esetében is ugyan­ez a helyzet. Mi a tennivaló? Feltétlenül tisz­tázni kell, hogy a szóbanforgó rejtett­­lieréjűségnek mi az oka. Ha mechani­kai rendellenesség az oka, akkor le kell vinni a herét a herezacskóba, mert fent a rosszindulatúság veszé­séklete gátolja a spermafejlődést, Egyes kutatók ilyenkor hormonok adását javasolják, mások az eredmény bizonytalanságára hivatkozva ellen-« zik. A legtöbb szakember egyetért az­zal a hivatalos megállapítással, hogy műtéti megoldás szükséges. Node, mi« kor? Lágyékcsatornában rekedt herék esetében kisgyermek korban. Ha nincs Remény a leszállásra, akkor 6—8 éves korban. Általában ivarérés előtt. Ezek azonban általános megállapí­tások. A kérdés megoldása levelezőnk gyermekének esetében feltétlenül az, hogy a geyrmeket meg kell mutatni az urológiai szakrendelésen, esetleg Bratislavában az urológiai klinikán, ahol majd ' megmondják, hogy az adott esetben mi a tennivaló. , N. Gyulának Hosticére (Gesztetef és S. Imrénének Hurbanovora (Ógyal­­la) a legközelebb válaszolok. ERESZTREJTVÉMY !!1-1МПДВЯ5 VÍZSZINTES: 1. A rejtvény első ré­sze (zárt betűk: A, A, A, S, Ü, J, F). 10. Kettős mással­hangzó. 11. Vajda­sági község. 12. ... hárfa. 13. Sertés­lak. 14. Após. 16. Játszma (a tenisz­ben). 18. Paraszt bunda. 20. Magot hint. 22. Tömött halmazállapotú. 24. Felfordulás. 25. Játékvezetők. Szarvasfajta. Csacsibeszéd. 29. Hacsaturjan szov­jet zeneszerző sze­mélyneve. 30. Ige­­kötő. 32. Tőke egy­nemű betűi. 33. öt­venhat római szám­mal. 34. Éretté tesz. 36. Kettős mássalhangzó. 38. Akik a háborúban meghaltak. 39. Ki­csinyítő képző. 40. Levegő franciául. 42. Elintézi dolgát valakivel. 43. Tánc­­mulatság. 44. Ibsen drámája. 46. Ker­tész. 47. Hajó szlovákul. 48. Időegy­ség. 51. Hamis. 54. Füzet. 55. Egyedül szlovákul. 56. Ütlegel. 57. Egyszerű gép. 58. Kötőszó. 59. Hat római szám­mal. 60. Víziállat. 61. Lám. 62. Egy­formák. 63. Zsírpárna az áll alatt. FÜGGŐLEGES: 1. A rejtvény máso­dik része (zárt betűk: A, Ő, S, T, E, É, É). 2. LS. 3. Szülő. 4. Arra a hely­re. 5. Fél satú. 6. Tiltőszó. 7. Csillag­kép. 8. Ilyen a jő borotva. 9. Fél zó­na. 14. Becézett női név. 15. A rejt­vény harmadik része, a nyíl irányába folytatva. 17. Szenvedést kiállja. 19. Férje. 20. Üt Olaszországban. 21. Sok víz. 23. Kaszáló. 25. Szemüveg néme­tül fon. 26..........föld, Budapest elővá­rosa. 29. Régi római köszöntés. 31. Al­bán pénzegység. 35. Tár betűi felcse­rélve. 37. Folyó a Dunántúlon. 39. Arab bíró. 41. Érzékszerv ford. 43. Hi­deg északi szél a daimát partokon. 45. Mátka. 47. Email. 49. „A1“. 50. Ke­nőcs. 52. Tej franciául. 53. Kugli. 56. Erődítmény. 58. Menetrendi rövidítés. 60. Résszélek. 61. Kötőszó. 62. Görög betű. Beküldendő a vízszintes 1., függő­leges 1.* és 15. számú sorok megfej­tése. MEGFEJTÉSEK — NYERTESEK Lapunk 28. és 29. száma kereszt­­rejtvényeinek megfejtése: A gabona­eladási terv túlteljesítése a szocia­lista hazafiság gyakorlati megnyilvá­nulása — A környezetvédelem váljék mindnyájunk ügyévé! Könyvnyertesek: Rákóczi Károly, Brestovec (Szilas), Tóth Mihály, Tvr­­došovce (Tardoskedd), Tóth Gyula, Stará Bašťa (Öbást) — Kovács Rita, Veľká Mača (Nagymácséd), Maczkó Jolán, Rim. Seč — Cakovo (Rimaszécs — Czakó), Balázs Elemér, Fifakovské Biskupice (Fülekpüspöki).

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents