Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-07-02 / 26. szám

A Dunajská Streda-i (duna­­szerdahelyi) járás kiskertész­­kedői a május végén megtartott f járási konferencián értékelték a kertbarát mozgalom utóbbi három évben elért eredményeit. A járási székhely városi nem­zeti bizottságának nagytermé­ben megtartott tanácskozáson a Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövetsége alap szervezeteinek hatvanhat kül­dötte vett részt. A kertbarátok szívélyesen üdvözölték körük ben Bezák elvtársat, a Szövet­ség központi bizottságának képviselőjét, valamint az SZLKP JB-a és a NF képviselőit. A íőbeszámolőt Belucz János mérnök, a Szlovákiai Gyümöl csészék és Kiskertészek Szövet sége Dunajská Streda-i Járási Bizottságának elnöke terjesz tette elő. A rövid bevezetőben megemlékezett az év jelentős évfordulóiról, a többi köpött az SZGYKSZ megalakulásának 20. évfordulójáról is. Hangsúlyozta, hogy az eltelt két évtized alatt Szlovákiában — és a járásban is jelentős fejlődésen ment át a kertbarát mozgalom, s javult a kiskertészkedők munkája“. Kiemelte, hogy „mindez a párt- és állami szervek, valamint az egész társadalom részéről meg­nyilvánuló általános elismerés­nek és sokoldalú támogatásnak köszönhető, amelyben a NF eme érdekszövetsége részesül“. A? egész országban egyre nö­vekszik a kertbarát mozgalom, a szervezeti élet és tevékeny­ség iránti érdeklődés. Belucz elvtárs konkrét adatokkal is alátámasztotta szavait. Például azzal, hogy elmondta: a Szövet­ségnek a megalakulás idején mindössze hetvenkilenc alap szervezete, illetve ezernyolc száz tagja volt, ma pedig az 1409 alapszervezetben több mint 83 ezer kertbarát fejt ki elismerésre méltó tevékenysé­get. A beszámoló további részéből megtudtuk, hogy e járásban különösen komolyan veszik a kertbarát mozgalom fellendíté­sét, a házi kertek és a mező­­gazdasági termelésre alkalmat­lan földterületeken létesített kerttelepek kihasználásának ésszerűbbé tételét. Ennek ér­dekében úgy készítették elő a járási konferenciát, hogy az ne 1 csupán a sikereket mérje fel, hanem feltárja a fogyatékossá­gokat, rámutasson a vétett hí-. A főbeszámulót Belucz János mérnök terjesztette elő negyvennégy alapszervezete van, s ezekben 2394 kiskertész­kedő tevékenykedik. A legnagyobb és egyben leg­tevékenyebb alapszervezet a já­rási székhelyen működik. En­nek 452 tagja van, mégpedig olyan kertbarátok, akik vala­mennyien jól és ésszerűen ki­használják a házi kertek és a kerttelepek minden talpalattnyi földjét, kiváló termelési ered­ményeket mutatnak föl, és si­kerrel képivelik szervezetüket' — valamint az egész érdek­szövetségi tevékenységet — a járási, körzeti és az országos kiállításokon is. Ezen túlme­nően aktívan bekapcsolódnak a közhasznú tevékenységbe is. Két évvel ezelőtt az alapszer­vezetek járási versenyét kis híján húszezer ponttal nyerték meg (második a šamoríni alap­szervezet lett). Tavaly ismét győztesen kerültek ki e vetél­kedőből, maguk mögé utasítva a topofníkyi és az Orechová Potôň-i kertbarátokat. Pozití­van kell értékelni az O. Po­­tőü-i kiskertészkedők munkáját, hiszen rövid idő alatt bebizo­nyították, a serénység a leg­jobb tulajdonságuk. Olyan ko­rábban jól működő alapszerve­zeteket is „leléptek“, mint pl, a áamoríni, a bakai, vagy a 6a­­lovoi, amelynek tagjai a múlť évben mintha elszunnyadtad volna. Az alapszervezetek több­ségének tagjai példát vehetné­nek az Orechová Potőü-i kis­­kertészektöl! Szükség is lenne rá, mert az utóbbi években az alapszervezeteknek alig egyne­gyede kapcsolódott be a járási versenybe, s így a járást —< bármilyen jó eredményeket ért' is el — nem értékelhették ki a Szövetség KB-а által meghirde­tett országos vetélkedőben. Másrészt igaz, hogy a verseny­feltételeket időszerű lenne át­dolgozni vagy módosítani, mert egyelőre túlságosan nagy előnyt biztosít az amúgy is fölényben lévő nagyobb, népesebb alap­szervezeteknek. A vita kereté­ben több fölszólaló is hangsú­lyozta, amig a verseny szabá­lyai és alapelvei nem lesznek úgy módosítva, hogy a kisebb és nagyobb alapszervezetek egyenlő eséllyel indulhassanak a helyezésekért folyó küzdelem­ben, addig aligha lehet rá szá­mítani, hogy az érvényes sza­bályok szerint hátrányban lévő, (Folytatás a 3. oldalon) -búkra és a felmerült problémák megoldásának, a kertbarát moz­galom hathatósabb fellendíté­sének hogyanjára is. Ezen alapelv szerint készült és hangzott el a főbeszámoló „elnémult“, s a macovi, a ton­­kovcei, az eliášuvcei és a Štvr­tok na Ostrove-i alapszerveze­tekben is csak ímmel-ámmal megy a munka. Az utóbbi járá­si konferencia előtti időszak­is, melynek jóvoltából megtud­tuk, hogy az utóbbi három év­ben néhány alapszervezetben bizony megfeledkeztek a koráb­bi jó szervezési és munkamód­szerekről, valamint a három évvel korábbi járási tanácsko­záson elhangzott fogadalmak­ról is. így azután nem csoda, hogy alaposan ellaposodott né­mely alapszervezetek tevékeny­sége. A Kostolné Kracany-i alapszervezet például teljesen ban öt községben (Balon, Čen­­kuvee, Vojka nad Dunajom, Veľ­ká Рака és Horná Potôň) sike­rült életrehívni a kiskertészke­­dők alapszervezetét. Most, az utóbbi három évben mindössze három új aiapszervzet kezdte meg működését: Palkovióovo ban huszonkettő, Oldzábaii húsz, Kútnikyban pedig tizen nyolc tagja van a Szövetség alapszervezetének. A járásban napjainkban az SZGYKSZ-nek

Next

/
Thumbnails
Contents