Szabad Földműves, 1977. július-december (28. évfolyam, 26-52. szám)

1977-07-02 / 26. szám

Időszerű tennivalók A GYÜMÖLCSÖSBEN. A gyü­­niölcsészeknek eddig nem ked­vezett az időjárás, s júliusban sem számíthatnak lényeges ja­vulásra. A hideg idő és a csa­padékhiány kedvezőtlen felté­teleket teremt a fák és a gyü­mölcsök fejlődéséhz. Ha egy módunk van rá, bőségesen lás­suk el vízzel a fákat, s körü­löttük kaszált fűvel, esetleg magvatlan gyomnövényekkel árnyékoljuk a talajt. Erre azért is szükség van, mert a vízhiány korai gyüinölcshullást idézhet elő. Az évps hajtások már fá­sodéi kezdenek, legfőbb ideje, hogy lehajlítsuk (15—20°) és lekötözzük őket. Ezzel a vügy­­'differenciálódást segítjük. Az almagyümöicsű alakfák 30 cm­­nél hosszabb hajtásait a hato­dik-nyolcadik levél után lecsíp­jük. A merőleges hajtásokat előbb félhosszúságnyira bekur­títjuk, majd 14 nap múlva alap­ra metsszük. A köszmétét még lágyulás előtt kell befőzési célra szedni. A ribiszke, a málna, a kései cseresznye, a meggy, a korai őszibarack és — ha nem fa­gyott meg — a kajszi is most érik. Befőzni szintén most kell őket. A köszmétét, ribiszkét és málnát áranként hat kiló Cere­­rittel fejtrágyázzuk, hogy a jö­vő évben is gazdag termést hozzanak. Ha nincs Cereritünk, két kiló szuperfoszfátot, s há­rom kilő káliumszulfátot jutta­tunk ki. A szomócást szüret után az ntóbbi módon fejtrá­gyázzuk. A letaposott földet trágyázás előtt lazítsuk fői, s a trágya bedolgozása után kiadó­sai locsoljuk meg. Az Indákat távolítsuk el a szamócatövekről. Ha új telepítésre készülünk, akkor az első meggyökerese­­dett indákból hagyjuk meg a szükséges mennyiséget. Mielőbb készítsük elő a földet és tele­pítsük el az új szamócást, hogy a palánták jól begyökerezzenek és jövőre teljes termést hozza­nak. Az egy termést nyújtó mál­nafajták letermett vesszőit tő­ből kell eltávolítani szüret után, a fiatal hajtásokból pedig hatot-nyolcat kell meghagyni. A hullott gyümölcsöt rend­szeresen gyűtsük össze, fo­gyasszuk el vagy dolgozzuk föl. Az almagyiimölcsűeket a Di­­thane M 45 0,2—0,3 %-os, vagy a Perozin 75 0,4 %_-os oldatá­val védjük a varasodástól. A ZŰLDSÉGESKERTBEN. Az elővetemények betakarítása után, a hónap első felében ki­ültetjük a korai karalábét, kar­fiolt, pórét és a takarmányká­posztát. Vethetünk még szep­temberi szedésre szánt borsót is. Fejtrágyázzuk az évelő zöldségféléket — spárga, re­barbara, torma —, főleg ká­lium- és foszfortrágyákkal. Aranként három-négy kilő ká­­liumszulfótot (esetleg 2~-3 kg kálisót) és öt-hat kiló szuper­foszfátot juttatunk a talajba. Kezdetét veszi a konzerv­uborka szüretelése. A kellő nagyságot elérő uborkát napon­ta szedjük vagy legalább más­naponként, mert ellenkező eset­ben a növény nem virágzik és non nevel több gyümölcsöt. Most még fejtrágyázhatjuk (Cererit) a többi zöldségnövé­nyeket is. Ha tápoldatos öntö­zést végzünk, akkor a Cererit­­ből két százalékos oldatot ké­szítsünk, s a kanna alján visz­­szamaradó oldhatatlan gipszet keverjük a komposztba. A zellert levélfoltosság ellen a Kuprikol 1 %-os oldatával permetezzük, majd még két íz­ben ismételjük meg a kezelést. Az uborkát fenyegető liszthar­mat ellen a Sulikol К 0,5 %-os oldata hatásos. Az uborkát ká­rosító atkákat a Metation 0,2 %-ns oldatával irthatjuk. A vö­röshagymát a Dithane M 45 0,2 %-os, vagy a Perozin 0,4 %-os oldatával óvhatjuk meg a korompenész kártételétől. A kezelést ajánlatos megismételni. A SZÜLŐBEN. Kitörjük a hónaljhajtásokal, az éves haj­tásokat pedig kötözéssel vagy — kétsoros dróthuza! esetén — bújtatással rögzítjük. A fiatal ültetvényt július elején NPK- val vagy Cererittel, a hónap végén pedig mészsalétrommal fejtrágyázzuk. Az előforduló takácsatkákat a Metation 0,2 %-os vagy a Fosfotion hasonló töménységű oldatával irtjuk. Peronoszpóra ellen a Dithane M 45 0,2 százalékos, vagy a Perozin 0,15 %-os oldatával vé­dekezünk, ám az utóbbihoz 0,5 százalék Kuprikolt is kell adni. A V1RÄGOSKERTBEN. A vi­rágágyásokat rendszeresen ka­pálni, gyomtalanítani és locsol­ni kell. Az elnvílotf virágzatok rendszeres és időbeni eltávolí­tásával meghosszabbíthatjuk a virágzás idejét. Ha szép és nagy virágot szeretnénk nyerni a kardvirágról, akkor az oldal­rügyeket el kell távolítanunk, s csak egyet meghagyni. Az el­­nyílott rózsát azonnal messük le. Ha eddig nem kerítettünk rá sort, most gyorsan szedjük föl a tulipánhagymát s árnyékban és szellős helyen szárítsuk meg. A két-három éven át egy he­lyen hagyott hagymák gyengén virágoznak, kisebb virágot hoz­nak vagy egyáltalán nem nyíl­nak ki. A nárcisz több évig is állandó helyén maradhat, de ha már nagyon elszaporodott és bosűrűsödött, feltétlenül szed­jük föl és ültessük át. A tuli­pán- és nárciszhagymákat csak szárítás után válasszuk szét! A vágott virág — ha nem hervadt, kókadozó — otthonunk igazi dísze. Hogy sokáig ékesít­se lakásunkat, mindig hosszú szárral, éles késsel vágjuk s a­­znnnal tegyük friss vízbe, jgy hat napig biztosan szép lesz. A váza vizét úgy frissítsük föl, cseréljük ki, hogy a vázát víz­csap alá állítjuk és addig csur­gatjuk bele a vizet, amíg telje­sen ki nem cserélődik a régi víz frissre. Ezzel elejét vesz­­szük, hogy közvetlenül érint­kezzenek a virágszárak a leve­gővel, s még hosszabb életűek lesznek virágaink. Ha még naftylecetsavat is teszünk a vízbe (literenként 0,6 ml), akár tíz nappal is meghosszabbíthat­juk vágott virágaink életét. (Cva) Elérkezett a befőzések ideje, Foto: —dek Igénytelen, kellemes énekií díszmadár Zöldike Hazánkban nem tartozik a védett madarak közé, tehát en­gedély nélkül is befogható, rabságban tartható. Érdekes, hogy mégis csak kevesen tartják, tenyésztik díszmadárként. Pedig külföldön a keresett és közkedvelt díszmadarak között tart­ják nyilván, s főleg a fehér, sárga és tarka színváltozatokat becsülik sokra. A zöldike (Chloris cbloris chloris) az énekesmadarak (Passe­riformes) rendjének pintyfélék (Fringillidae) családjába tar­tozó, veréb nagyságú, sárgászöld színű madár. Ligetekben, kertekben él. Magevő, fiait is magvakkal táplálja. A hím olajzöld tollruhát visel, különös ismertető jele a kénessárga farok- és szárnyszegély. A nőstény tollazata valamivel hal­ványabb, fakóbb színű. Tenyésztésével főleg a kezdő madártartók foglalkozhatná­nak. A befogott madarak gyorsan megszelídülnek, a takar­mányokkal szemben igénytelenek, a kemény telet is jól tűrik. Mozgékonyak, jé repülők, mindenre kiváncsiak, ami a kör­nyezetükben történik. Énekét sokan lebecsülik, mások igen kellemesnek tartják. A zöldike számára legalább 50X25X30 cm-es kalickát kell készíteni, vagy beszerezni, s azt a szobában fejmagasságban kell elhelyezni. A madarak ugyanis elveszítik biztonságérzetü­ket — gyakran félnek —, ha felülről szemlélik őket. A ka­lickát úgy helyezzük el, hogy elég fény érje, ám a madarak árnyékot is találjanak. A fogva tartott madarakat napraforgó-, len-, kender- és repcemaggal, hántolt vagy bántolatlan zabbal, gyommagvak­kal és bogánccsal tápláljuk. Zöldeleségként salátát, csillag­húrt és gyermekláncfűvel, a gyümölcsök közül hullott almát és körtét adhatunk nekik. Tiszta és friss ivóvíz mindig álljon rendelkezésükre. Ne feledjük, a zöldike fürödni is nagyon szeret! A tapasztalatok szerint az összes magevü madaraink közül éppen a zöldike a leghajlamossabb a fészkelésré, az utod­­nevelésre. A kalickában tartolt madarak kis kosárkákban, a röpdében pedig az ágvillák között építik meg fészküket. Épí­tőanyagként főleg szénát, száraz mohát, tollat és állati szűrt használnak. Általában 4—6 tojást raknak, ezeket 13—14 napig melegítik. A fiókák körülbelül kéthetes korban hagyják el a fészket. Utódneveiés idején a kanáritenyésztésben elter­­jedten használatos tojásos keverékkel egészítjük ki mada­raink napi takarmány adagját. jő tudni, hogy a zöldikét nagyon könnyű a kanárival ke­resztezni. A nyert utódok általában robusztos termelűek. szor­galmasan és szépen énekelnek, tollruhájuk színe többnyire zöld. lob) Három év eredményeit értékelték (Folytatás az 1. oldalról) kisebb taglétszámú alapszerve­zetek fokozottabb érdeklődést tanúsítsanak az efféle vetélke­dők iránt. A beszámoló további része az 1974. évi járási konferencia ha­tározatainak teljesítéséről nyúj­tott áttekintést. Mint elhang­zott, a járásban sikerült újjá­szervezni az instruktor-csopor­élen a dvorníkyi, a Calovoi stb. alapszervezetek, amelyek tanul­mányi kirándulások, élenjáró hazai és külföldi (MNK) mező­­gazdasági nagyüzemek és kuta­tó intézetek meglátogatása so­rán igyekeztek megismertetni a kiskertészkedőket a legjobb termelési eredményeket, és a földalap legésszerűbb hasznosí­tását segítő módszerekkel. Annak idején tervbe vették a Rezák elvtárs, a Szövetség KB-ának képviselője üdvözölte a járás kiskertészeinek tanácskozását. tot, amely az utóbbi években — Csiba Sándor mérnök vezetésé­vel — igen jól és eredményesen működött. Legtöbb szakelőadást Csiba mérnök, Iván Imre és Pongrácz Gábor tartották. Nemrég további két mérnököt sikerült megnyerniük a cso­portban végzett munkára. A kertbarátok szakmai látóköré­nek bővítése érdekében külföl­di (MNK) szakembereket is meghívtak előadónak néhány iskolázásra. Sikeresen teljesítették a tag­létszám növelésével kapcsola­tos célkitűzéseiket is. Az utób­bi három év alatt 450 kertbará­tot vettek föl a Szövetség tag­jainak sorába. Siker koronázta az új, haladó ismeretek és mód­szerek kiskertészeti gyakorlat­ban való meghonosítását célzó törekvéseiket is. Ezt a célt szolgálta a szakmai előadások zöme. jő példával jártak az járás kiskertészkedói a hibrid szőlők fölszámolását, nemes szőlővel való helyettesítését is. Jó kedvvel és nagy elánnal lát­tak munkához, de később lelo­hadt a lelkesedésük, mert a Szövetség KB-а nem teljesítette ígéretét, nem támogatta kel­lően a kertbarátok kezdemé­nyezését. így három év alatt mindössze talán háromezer hib­rid szőlőtőkét sikerült likvidál­ni a járás területén. Egyébként a járási bizottság szakmai elő­adásukkal és borkóstolók szer­vezésével is támogatta a kis­­kertészkedők ismeretszerzési törekvését, hogy a Csallóközben úgyszólván semilyen hagyo­mánnyal nem rendelkező szőlő­­termelés is mind eredménye­sebbé váljon. Aránylag eredményesnek bi­zonyult a járásban és a járáson kívüli alapszervezetek közötti baráti kapcsolatok kiépítését és megszilárdítását célzó törekvé­sük. Szépséghiba azért e téren Is akadj Eddig ugyanis csupán vezetői szinten alakult ki a kapcsolat és a kölcsönös ta­pasztalatcsere! A jövőben — az dottságokhoz mérten — min­den kertbarátnak lehetővé kell tenni, hogy részt vegyen egy­­egy cserelátogatáson, tanul­mányúton, találkozhasson köze­li vagy távolabbi alapszerveze­tek tagjaival s kölcsönösen ki­cserélhessék a kertészkedésben szerzett — és a közjó érdekeit szolgáló — tapasztalataikat. A Dunajská Streda-i járás kiskertészkedői további sike­reket értek el a különféle ki­­állitásokon. Tavaly ismét meg­rendezték a már közismertté váló járási gyümölcs-, zöldség- és virágkiállítást (Csallóköz Gyümölcse). Ezen a kiskerté­­szek 479, a mezőgazdasági nagyüzemek pedig 176 kiállí­tott tárgyal, különféle termé­ket mutattak be. Ebből legtöb­bet (109) a járási székhelyen működő alapszervezet tagjai nyújtottak be. A nitrai Agro­komplex '76 kiállításon e járás kiskertészei 12 arany-, 13 ezüst­ös 18 bronzérmet, valamint 17 oklevelet nyertek termékeikkel. Az alapszervezetek versenyéből a Dunajská Streda-i első, az Orechová Potôn-i második, a bakai pedig ötödik helyezést ért el, a járás pedig — mint legeredményesebb — elnyerte a Szövetség KB-ának kristály­­tálját. A Ceské Budéjovice-i Zemé živitelka ’76 kiállításon a járás kiskertészei' a kiadott 21 éremből és oklevélből húszat nyertek el. Hasonló eredményt értek el Litoméricében a Za­­hrada Čech 76 kiállításon is. Az idén nemcsak idehaza, hanem az erfurti bemutatón (IGA 77) is szeretnének helytállni. Fő célkitűzéseik között sze­repelt az ifjúság és a nők meg­nyerése, fokozottabb bekapcso­lása a szervezeti életbe. Néhány helyen — főleg a járási szék­helyen — fölvették ugyan az alapszervezetek a kapcsolatot az Iskolákkal, de a folytatás el­maradt. Ezzel szemben öröm­mel nyugtáztuk a taggyűlések alkalmával, hogy némely alap­szervezetekben (pl. Trhové Mý­to, Ohrady, Baka) örvendetesen szaporodik a fiatalok és a nők létszáma. Az észrevételek sze­rint, a nők főleg ott érdeklőd­nek a szervezeti tevékenység iránt, ahol a kiskertészet a zöldségtermesztésen alapul. Az ellenőrző bizottság jelen­tése alapján meggyőződhettünk róla, hogy az SZGYKSZ Dunaj­ská Streda-1 Járást Bizottsága jól sáfárkodik a reá bízott' anyagi javakkal. A gazdasági évet mindig nyereséggel zár­ják, s most május végével is több mint 20 ezer koronával rendelkeztek. A főbeszámulót élénk, tartal­mas vita követte, melynek so­rán az alapszervezetek küldöt­tei értékes javaslatokat tettek arra nézve, hogyan lehetne még eredményesebbé, virágzóbbá tenni a járásban a kertbarát mozgalmat. A tanácskozás vé­gén került sor a 15 tagú jb és a háromtagú ellenőrző bizott­ság megválasztására, valamin? a határozati javaslat elfogadá­sára. Ennek részét képezte a' járás kiskertészeinek az évfor­dulók tiszteletére tett értékes felajánlása is. A célkitűzések szerint a járás kiskertészei mindent megtesznek azért, hogy­­a hatodik ötéves tervidőszak végén 1500 tonna zöldséget és 700 tonna gyümölcsöt termel­jenek, s így hatékonyan hozzá­járuljanak a piac, illetve a föl­dolgozó ipar ellátottságának javításához. Jövőre szeretnék felépíteni a Szövetség járási bi­zottságának székházát, s meg­nyitni az SZGYKSZ KB-а „Ker­tészeti Szolgáltatások“ néven ismert gazdasági-célintézményé* nek fióküzemét, az utóbbit elő­reláthatólag Calovón. KÄDEK GÁBOR A járási konferencia résztvevői. (A szerző felvételei]

Next

/
Thumbnails
Contents