Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-03-19 / 11. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1977. már dne 19 A szövetkezeti munkaiskola váratlan eredménye Igen sok szövetkezetben nézték fi­gyelmesen a haladó tapasztalatok té­véiskola adását február 10-én is, ami­kor ebben az adásban a tervezés elveit vették át és sző esett a haté­konyságról, a demokratikus centra­lizmusról, a tervfegyelemről. Ezen a napon közösen nézték e té­véadást az eliáiovcei (illésházi) ÜJ ÉLET Efsz tagjai is. A forradalmi hagyományok szobájában, kellemes környezetben tartották meg ezt az oktatási órát. Ebben a helyiségben szemléltető módon érzékelhető a falu szocialista átépítésének folyamata és a jelenlegi társult szövetkezet múltja, amely a tomkovcei, a vojtechovcei és az eliáiovcei szövetkezetek társulá­sával jött létre. Mezőgazdasági föld­terület 1645 hektár s ebből 1634 hek­tár a szántól A három község egy­máshoz teljesen közel esik, a köztük levő távolság alig két kilométer. A forradalmi hagyományok szobá­jában képek mutatják be a közös gaz­dálkodás fejlődését. A feltüntetett eredmények közül egynéhány: tehe­nenként például 4600 liter az évi fe­­jési átlag. A tévéadásban példaképpen felhozott szövetkezetben 2800 literes volt a fejési átlag — igaz, ez a szö­vetkezet mostohább körülmények kö­zött termel. Ha még egy pillantást vetünk az említett községek életére és fejlődé­sére, szembetűnő, hogy mindhárom­ban korszerű kultúrház található, ren­geteg az új családi ház, az utak asz­­faltozottak, szép sportpályával ren­delkeznek. De van még egy érdekes­ségük, éspedig az, hogy szoros baráti kapcsolatot tartanak fenn egy Mongol Népköztársaság-beli kolhozzal. Ok az egyetlenek hazánkban, akik ilyen kapcsolatot teremtettek. Ilyen környezetben hangzottak el Jozef Ruman mérnök előadásának bevezető szavai a szövetkezet éves pénzügyi tervének kidolgozásáról. melynek szerves részét képezi a szo­ciális és kulturált fejlesztés terve is. Az előadó néhány számadattal érzé­keltette a termelés további hatékony­ságának lehetőségeit. E szövetkezet­ben 40 ezer koronát áldoznak a talaj­erő fokozására. Jelenleg 1360 hektár­nyi az öntözött terület, ezt tovább akarják bővíteni. Végcéljuk: az ösz­­szes földterület öntözése. A rétek és legelők hozamának fokozása érdeké­ben még több műtrágyát használnak fel. Terveiket nem csupán a taggyűlé­sen, hanem az egyes részlegeken, far­mokon és az istállókban termelési értekezleteken tárgyalják meg a szö­vetkezet tagjaival, mivel a mezőgaz­dasági termelés 22 százalékos növelé­sét akarják elérni a hatodik ötéves tervidőszakban. Ezért a legkedvezőbb feltételek kialakítására törekednek; s nem hagyják számításon kívül az összes tényezőt,- tehát az embereket sem, akik a megvalósításban részt­­vesznek. A megtekintett tévéadás és az elő­adás valóban meglepő visszhangot keltett. A jelenlevő szövetkezeti tagok érdeklődését elsősorban a tartalékok célszerűbb kihasználása keltette fel. A terem felbolygatott méhkashoz ha­sonlított, amikor a látottakat és hal­lottakat hasonlították össze szövetke­zetük eredményeivel. A legnagyobb visszhangot a már említett fejési át­lag váltotta ki. Az általános vélemény az volt, hogy a 4600 literes átlagnál jobb fejési eredményt nehezen lehet­ne elérni. Ekkor a vitában szólásra jelentke­zett Hordóiy János, fejő- és etető s a következőket mondta: „Ezt az eredményt egy év alatt nem lehet el­érni, csupán a célra törő és megfon­tolt munka teszi lehetővé. Több éven át az egész tehénállományt kicserél­tük. Keresztezéssel és szelektálással javítottuk hasznosságát. Ugyanakkor alapjaiban megváltozott a takarmá­nyozás rendszere. Ma azt termesztjük, ami ízlik a teheneknek és hozzájárni a fejési átlag növeléséhez. És nem kézzel, hanem géppel fejünk. Ez szin­tén hozzájárul a hozamok növelésé­he. S ml, a fejők tlz-tizenöt esztendős tapasztalattal rendelkezünk, magunk ellenőrizzük a takarmányokat, ügye­lünk a tej tisztaságára és nyíltan be­szélünk az esetleges hiányokról, amit kölcsönösen, egymást támogatva igyekszünk kiküszöbölni. Emellett még tartalékokkal is rendelkezünk. To­vábbra is figyelemmel kísérjük a te­henek hasznosságát és a gyengébbe­ket kiselejtezzük. Bővíteni kell a ta­karmánytermesztő területek öntözé­sét. S végül önmagunkban is jelentős tartalékokat találhatunk. S e tartalé­kokat fel is fedjük, mert nem aka­runk a 4600 liternél megállni.“ B a j g e r Tibor mérnök, a szövet­kezet főzootechnikusa megjegyezte, hogy a sertéshús-termelésben, külö­nösen a hússertés előállításában köz­­társasági méretben a legjobbak között szerepelnek, és a marhahús-termelés­ben is az elsők mögött találhatók, mégis sok tartalékkal rendelkeznek. E téren jobban és gazdaságosabban kell felhasználni a műtrágyákat a ta­karmánytermesztésben. Ezután Budai István szövetkezeti tag tette le a garast: „Szövetkezetünk­ben még elég sok a tartalék. S ezeket a tartalékokat feltétlenül megtaláljuk: az irányítás terén, a felettes szervek munkájában. Miként lehetséges az, például, hogy nem kapunk elegendő műtrágyát a rétek és legelők termés­­eredményének fokozására. Ha a szük­séges műtrágya-mennyiséget a gabo­náktól vonjuk el, úgy ott lesz kisebb a termés. S ez aztán a takarmányok­ban, de másutt is megmutatkozik. Ezt a kérdést oldják meg ott fenn, mi pe­dig vállaljuk, hogy a hozamterveket is túlszárnyaljuk.“ Bankó István, a szövetkezet elnö­ke, Horváth elvtárssal a pártszer­vezet elnökével a fejüket csóválták e parázs vita hallatán. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsége és a járási mezőagzdasági igazgatóság jelenlevő dolgozói az ámulattól szóhoz sem jutottak. Az ilyen szövetkezeti isko­lának eredményei a földeken, az is­tállókban, a műhelyekben, a fokozott terméseredményekben és teljesítmé­nyekben mutatkoznak meg. Az eliáiovcei csehszlovák—mongol barátságot ápoló Oj Élet szövetkezet életének az előbbiekben vázolt pilla­natképe azt igazolja, hogy a Dunaj­ské Streda-í járásban az SZLKP Járási Bizottsága állal irányított politikai munka helyes, áthatja a szövetkezeti földművesek minden tevékenységét, s ezért oly eredményes a szövetkezeti munkaiskola is. JUDr. Michal fiurdiak Légy az, aki vagy! Az ókori görög költő, Pindaros^ há­zának felirata „Légy az, aki vagy!“ — a kulturált, többre és jobbra törekvő ifjú életének egyik jelmondatává vált. A sokévezredes emberi tapasztala­tokból leszűrt bölcs felhívást juttatta eszünkbe az a szakmai vetélkedő, me­lyet a SZISZ Dunajská Streda-1 Járási Bizottsága mellett alakult Ifjú Mező­gazdasági Szakemberek Klubja rende­zett a közelmúltban Samorínban (So­­morján),. a járás fiatal gépjavítói ré­szére. A rendezvény célszerűségét, aktua­litását növelte az a szempont, hogy egybeesett a szövetkezetek téli gépja­vításának időszakával. A szakmai ve­télkedő feladatait elméleti és gyakor­lati részre osztották a rendezők. Az elméleti feladatkörben a technikai Is­meretek, a balesetmentes üzemeltetés és a közlekedés szabályai szerepeltek. A feladatokat teszt formájában oldot­ták meg a résztvevők. A gyakorlati részt javítás, esztergályozás és menet­vágás képezte. Célja a fiatal gépjaví­tók rátermettségének, találékonyságá­nak és szaktudásának felmérése volt Különben Is a jó gépjavítónál nem­csak a hiba megtalálása — hanem az észlelt hiba eltávolítása, s az esetle­ges meghibásodott alkatrész pótlása is fontos. Ezért például tervrajz alap­ján 180 perc alatt a résztvevőknek egy tárcsalehúzót kellett készíteniük. Vagy: öt perc alatt menetfésű és toló­mérce segítségével kellett megállapí­taniuk, egy bizonyos menetfajtát. Verseny után a résztvevők fárad­tan, de annál izgatottabban várták az eredményhirdetést. Az első helyet Ambrus György az ekecsi szövetkezet gépjavítója szerezte meg. Második Kálmán Ignác, a vásárúti CSSZB Efsz gépjavítója lett. A harmadik he­lyen Kozák Imre a Gombai Állami Gazdaság gépjavítója végzett. Véleményünk a nagyszerűen meg­rendezett szakmai vetélkedőről azon­ban az, hogy ennek csak nyertesei voltak. A legnagyobb jutalom ugyanis az a tudásbeli gyarapodás, amit a ve­télkedőben a résztvevők szereztek. A többi, amit a legjobb helyezést elér­tek kaptak, az csak egy kis ráadás volt. Kép és szöveg: (a—őj A verseny egyik résztvevője a satuba fogott alkatrészt munkálja meg. Nagyobb teret az újítóknak А XV. pártkongresszus határozata többek között hangsúlyozza: fokozott figyelmet fordítsunk a munkatermelé­kenység fokozására, az adott lehető­ségek maradéktalan kihasználására. Ilyen lehetőségeknek számít többek között az újítómozgalom. A trebišovi (terebesi) járásban a legilletékesebb­től Medve István mérnöktől, a jmi dolgozójától kértünk választ. — Sajnos az az igazság, hogy a múltban nem fordítottunk kellő fi­gyelmet az újítőmozgalom elterjeszté­sére, hosszú ideig eléggé elhanyagol­tuk — mondja lehangolva Medve Ist­ván, a jml gépesítési osztályának dolgozója. — Csak az 1975. évi 367-es kormányhatározat megjelenése után kezdtük el a járásunkban az újító­mozgalom szervezését, amelyre a já­rási mezőgazdasági igazgatóságon kü­lön erre a célra bizottságot alakítót­­tunk. A tizenhárom tagú bizottság ki­dolgozta az 1976—80-as évre szőlő komplex feladatokat, amelyeket min­­den mezőgazdasági üzemnek elküld­­tünk. A komplex munkaterv magába foglalja mindazokat a feladatokat, teendőket, amelyek megoldását az újítóktól várjuk. — Mit mutat az első év eredmé­nye? — Rendkívül örvendetes, hogy a járásunk mezőgazdasági- üzemeiben egyre szaporodik az újítók, vagy újl­­tócsoportok száma. Persze, még nem mindenütt, de követendő példa máris több akad. Tavaly például a kiadott huszonkét tématervre tizenöt újítási javaslat érkezett be. Medve István kíséretében megláto­gattunk néhány mezőgazdasági üze­met. • Az első útunk a Nový Ruskov-1 szövetkezetbe vezetett. Repovský Mi­lan, a szövetkezet elnöke barátságo­san fogad, majd megmutatja a száz­nyolcvan férőhelyes borjúneveidét. — A klsborjak számára a tej mele­gítése mindig komoly problémát oko­­zott — magyarázza a szövetkezet el­nöké. — Hogy egyenlő hőfokú tejet kapjanak a borjak, erre a célra egy automatikus tejmelegítőt készítettünk. Ezzel munkaerőmegtakarítást értünk el, ami pénzben kifejezve évente har­mincezer koronát jelent. A Celovcel szövetkezetben egy kü­lön bizottság végzi az újításokkal kapcsolatos munkát. Tavaly két újítá­si javaslatot adtak be. Micák András gépjavító egy olyan startért készített, amely a Zetor, a Kryštál és az Ursus traktorokhoz jól alkalmazható. Csu­pán tavaly a starterokkal 15 300 ko­rona megtakarítást értek el. A čelov­­cei szövetkezet jól kihasználja a tej­ipar melléktermékeit. A fölözött tejet a malacok etetésére használják. Ám az állatok takarmányozása mindig ne­héz fizikai munkát igényelt, hiszen a fölözött tejet vödrökkel hordták szét az állatoknak. Szabó György lakatos elmondja, hogy ez a munka a gondo­zóknak negyven percig tartott. Az ál­tala készített újtlással a hat etető munkája csupán hét percig tart. Az egyenletes takarmányozással nagyobb súlygyarapodást érnek el. És bizton­ságosabb a munkavégzés Is. • A Veiké Kapu8any-i (nagykapo­­sl) szövetkezetből tavaly kilenc újí­tási javaslatot adtak be. Az újítások összértéke meghaladja a 2,2 millió koronát. Sponták György, az építkezési cso­port vezetője szívélyesen fogad. Rög­tön terepszemlére Invitál. Járjuk a gazdasági udvarokat, úgy vesszük észre, hogy egy egész Szabad Földmű­vest kitöltő témára találtunk. — Tulajdonképpen a mindennapi munkavégzés megkönnyítése érdeké­ben töröm magam — kezdi a mosoly­gósarcú építésvezető a tájékoztatást. — Eleinte a gépesítés volt az a sza­­kasz, ahol kisebb-nagyobb módosítás­ra szorult a napi munkavégzés. Az utóbbi időben az állattenyésztési és a növénytermesztési szakasszal Is fog­lalkozom. — Mondana konkrétan le valamit az újításairól?. — Nagyon szívesen, de nem szeret­ném, ha valaki nagyképünek tartana. — Egy trágyaszórót készítettem, a­­mely a Budapesti Nemzetközi Vásáron 1967-ben aranyérmet nyert. Ezért 180 ezer korona jutalmat kaptam. Utána egy automatikus csávázőgépet készí­tettem. Ugyanis korábban Svédország­ból vásároltuk a csávázógépeket, egy ilyen gép 180 ezer koronába kerül. Az általam készített gép előállítása csupán 70 ezer korona költséget igé­nyel. A behozott gép üzemeltetése óránként 26 koronába kerül, míg az általam készített gépé csupán egy ko­ronába és a teljesítmény? Negyven­­nyolc tonna óránként, négyszerese és az üzemeltetése is sokkal biztonságo­sabb. — A járási körlevél megjelenése után kilenc újítási javaslatot adtam be. Ebből hatot már realizáltunk, há­rom megvalósítása most van folya­matban. Egy régi istállót átalakítot­tunk borjúnéveldének. Tervem alap­ján a 320 férőhelyes korszerűsített borjúneveidé már megfelel a mai kö­vetelményeknek. Az üzemeltetése évente 208 ezer korona megtakarítást jelent a szövetkezetnek. Vagy vegyük a baromfihlzlaldákat. Évek óta prob­lémát okozott fűtése és a szellőzteté­se. Az általam készített berendezés mindezt a problémát megoldja. Sponták György magas kormánykl­­tüntetésben részesült, amelyet éppen az újítómozgalomban elért sikereivel érdemelt ki. Nem véletlenül: eddig 75 újítás fűződik a nevéhez. — Sajnos egy-egy újítási javaslat felülbírálása a felsőbb szerveknél há­rom évig tart — mondja lehangoltan. — Ezt az Időtartamot csökkenteni kellene, mert népgazdasági érdekről van szó. Jó lenne — fűzi hozzá —, ha a sajtó is többet foglalkozna egy-egy kiemelkedő újítással. Tapasztalatból mondom, Jómagam Is sokat tanultam és tanulok a Szabad Földművesben megjelent cikkekből. Illés Bertalan Félmilliós megtakarítás A trebišovi (töketerebesi) járásban Celovce székhellyel létesült a FEJLŐ­DÉS szövetkezet. Vezetősége az elmúlt év gazdasági eredményeinek elem­zésekor arra a megállapításra jutott, hogy a termelésben fellelhető anyag­tartalékokon kívül komoly lehetőségük van a termelés fokozására és mi­nőségi javításéra a dolgozók versenymozgalmának hatékonyabb támogatá­sával és a szocialista vállalások célszerűbb szervezésével. A CSKP megalakításának 55. évfordulója és a párt XV. kongresszusa tiszteletére e szövetkezetben elhatározták, egy komplex racionalizáiú bri­gád létrehozását az állattenyésztés szakaszán. A brigád megalakításakor hatékony segítséget nyújtottak tapasztalataikkal a Gazdálkodás Tudomá­nyos Rendszere Intézetének körzeti állomásán dolgozó szakemberek, vala­mint a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének trebišovi járási bizottsága. A komplex racionalizáló brigádban tizennégy tagú a szakemberek aktí­vája és további negyven tagja közvetlenül az állattenyésztésben dolgozik. A kidolgozott terv szerint végzik munkájukat. E tervben kijelölték a szak­mai aktíva ás a. brigád többi tagjának kötelességeit. Kidolgozott program­jukat a szövetkezet taggyűlése hagyta jóvá. Tervük konkrét és az egyes ha­táridőket is tartalmazza, ezáltal könnyen ellenőrizhető és az esetleges le­maradást, hibákat idejében kiküszöbölhetik. A komplex racionalizáló brigád érdeme, hogy a szövetkezet az elmúlt évben kiemelkedő eredményeket mutathatott ki a takarmányozási technika és az abrakfogyasztás csökkentése terén. Ugyancsak jórészt a racionalizáló brigádnak köszönhető, hogy az abraktakarékossági évi tervet már a múlt év októberében teljesítették. A brigád munkájának gazdasági haszna csu pán az abraktakarmány megtakarításában több mint 139 ezer koronát tett ki, a sertéstenyésztés hasznosságának fokozásában kimutatható eredmény pedig 335 ezer korona értéket képvisel és a malacelhullás csökkentésével elért többlet csaknem tizenkétezer koronát jelentett. A brigád tagjai ezen kívül a munka- és életkörnyezet javítása és csinosítása terén is komoly értéket alkottak, ami hat és félezer koronára becsülhető. Így a brigád tevé­kenysége közei félmillió koronás értéktöbblet létrehozását eredményezte. A komplex racionalizáló brigád komoly érdemet szerzett abban is, hogy e szövetkezetben lényegesen javult a tenyészmunka színvonala a sertéste­nyésztésben. A brigád ugyanis feladatául tűzte a hibridprogram megvaló­sítását. Szakmai aktívája a járási mezőgazdasági igazgatósággal egyűttmű ködve kidolgozta e szövetkezet számára az állattenyésztés távlati termelési irányzatát, s ennek alapján kezdte meg a szövetkezet az istállók átalakí­tását és korszerűsítését. A Celovcei szövetkezet komplex racionalizáló brigádja segítségével igyek­szik megoldani a szarvasmarhaállomény felújítási folyamatát. Abból indult ki, hogy a szövetkezet szlovák-tarka teheneinek genetikai hatékonysága meghaladja a tehenénkánti 3300 literes fejési átlagot, s ezért itt is komoly tartalékokkal rendelkeznek, amelyek hasznosításával a szövetkezet bévé­­tele növelhető. A szóbanlevő komplex racionalizáló brigád a termelés hatékonyságának növelése terén komoly szerepet tölt be. Kidolgozott programjával a szövet kezet minden tagját megismerteti s ezen felöl a gépesítés terén, valamint a növény termesztésben dolgozó tagoknak aprólékosan megmagyarázzák ki­tűzött szándékukat, hogy ezáltal a szövetkezet minden tagját bevonják ter­vük gyakorlati megvalósitásába. Abból indulnak ki, hogy ez az egész közös gazdaság sikereit jelentős mértékben előmozdítja, tehát minden tag köz­vetlen, egyéni érdekét is szolgálja. (jp)

Next

/
Thumbnails
Contents