Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-02-19 / 7. szám
4 SZABAD FÖLDMŰVES 1S77. február U. ÖVETS ÉGI rí л szövetkezeti Щ fÖLOMÜVESEK rí SZÖVETSÉGÉ KEK I f ЛОИА4А ki ellenőrzés a leggyengébb láncszem Az ellenőrzés, amely az Irányítás szerves részét képezi, lényegbe vágó kérdés. Már V. I. Lenin kitűzte az ellenőrzés elveit, amelyek közé tartozik a tárgyilagosság, a tömegek, a közösség bevonása és az intézkedések teljesítésének utólagos ellenőrzése. A pontos nyilvántartás és a következetes ellenőrzés a szocializmus építésének nélkülözhetetlen feltétele. Ezért a CSKP XV. kongresszusa is hangsúlyozottan kiemelte az ellenőrzés jelentőségét népgazdaságunk minden szakaszán. A mezőgazdaság terén az ellenőrzésre azért kell fokozottabb gondot fordítani, mivel minden mezőgazdasági termék igen keresett cikk. Ezért oly nagy e termékek iránti érdeklődés és megszerzésük nem mindig áll összhangban a törvényesség elveivel. Más szavakkal a mezőgazdasági termékeket sokhelyütt még mindig gyakran eltulajdonítják, egyesek így gazdagodnak a közösség rovására. Intő valóság, hogy a szocialista tulajdon védelmében a helyzett fokozatosan javuló irányzatot mutat. Ezzel ellentétben a mezőgazdaságban az ellenőrzés terén komoly fogyatékosság mutatkozik. Az egységes földművesszövetkezetek revíziós bizottságai a 122/1975 Zb. számú mezőgazdasági törvény rendelkezéseinek tükrében az ellenőrzési rendszer leggyengébb láncszemei. Az eltulajdonítás következtében kimutatható veszteségek összegei intő adatok és komoly károk keletkeznek a tűzesetek által. A legjobban elszomorító azonban a mezőgazdaságban előadódó halálos kimenetelű balesetek számának növekedése, mivel itt az okozott kár — a feleslegesen kioltott élet visszaadására — jóvátételére nem is gondolhatunk. A mezőgazdaság állami irányításának szervei, a minisztérium, a kerületi és járási mezőgazdasági igazgatóságok komoly intézkedéseket tesznek a helyzet javítására és ezek teljesítését rendszeresen értékelik a mezőgazdasági üzemekben. Az ellenőrző szervek — a népi ellenőrzés bizottságai, a biztonsági- és tűzrendészeti felügyelők, az ügyészségek, a közbiztonsági szervek és a Szövetkezeti Földművesek Szövetsége ehhez számukra az összes adatot megadják. A helyzet javítása érdekében 1976 végén döntő intézkedéseket foganatosítottak. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségének kezdeményezésére a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériummal egyetértésben a kerületi mezőgazdasági igazgatóságok decemberben egynapos értekezletre hívták össze a szövetkezetek revíziós bizottságainak elnökeit, az állami gazdaságok ellenőrző osztályainak vezetőit, a jmi képviselőit, valamint az SZFSZ járási ellenőrző és revíziós bizottságainak elnökeit. Az egyes kerületekben megtartott aktívákou a kerületi mezőgazdasági igazgatóság vezetői tájékoztatták a megjelenteket az efsz-ek revíziós bizottságainak munkájáról és rámutattak a legközelebbi feladatokra. Az ügyészség, a közbiztonsági szervek, valamint az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának képviselői felvázolták a szövetkezetek revíziós bizottságai Ugyesbajos dolgok szólítottak Rimaszombatba. A város fehér hidegben pompázott, s dolgom végeztével — hogy ne kelljen dideregni, sem pedig vendéglőben agyonütni az időt — töprengeni kezdtem, hol nem ér utói a fagy csontkeze. így jutott eszembe volt iskolatársam. Ha nem csal az emlékezetem, Tamásfalán dolgozik a szövetkezetben. Gyalog is csak egy ugrásnyira van a szövetkezeti iroda, hisz a falu most már teljesen a városhoz tartozik. Épp csak a Rima hídján kell átkutyagolni. Félóra múlva ott álltam az irodaház előtt. Tamásfala egyike annak a hét szövetkezetnek, amely „Haladás" név alatt már hat éve közösen dolgozik. Hosszú ez az idő? Rövid? Ahogy veszszük. Nem tűnik hosszúnak, bár ha arra gondolunk, hogy némelyik szövetkezet alig egy-két éve egyesült, bizonyos, hogy helyzeti előnye van ez utóbbiakkal szemben. Sportnyelven szólva: van egy kör előnye. Miután megpiszkáltuk a régi élményeket, a szocialista brigádok felől kezdtem érdeklődni. (Mert hisz a véletlen sem mindig véletlen — vagy csak olyan mértékben, ahogyan az ember akarja.) Van itt két szocialista brigád, de inkább kérdezzem meg ). D.-t, ő ebben az illetékes. Az első kézből kapott információ mindig hitelesebb. Menjek fél hozzá a második emeletre. I a c k u 1 j а к Daniel elvtárs a bérosztály vezetője. Mindjárt „in médiás res“ kezdi a dolgokat: — Valóban két szocialista brigádunk van. Igaz, elég újsütetű mindkettő. Tavaly alakultak, még krónikájuk sincsen. Dossziékat vesz elő, az egyiket kinyitja. — Az egyik brigád a közlekedés és nehézgépesítés szakaszán alakult, hetvenhat május 10-én. Gescheit Ernest vezeti, tizenhét tagja van. Nagyon jól dolgoznak. Már az első félév néhány hónapja alatt jó eredményeket értek el, a második félévben pedig kitűnően teljesítették vállalásukat. — Mennyi volt az? — szólok közbe, hogy valami konkrét dolgot is előhalásszunk a szavak mögül. — A hetvenhatos évre háromezernyolcszáznegyven koronás kötelezettségvállalást tették, s huszonháromezerkétszázharminc korona értéket teljesítettek. Alig tudom leplezni a megdöbbenést. Gyors fejszámolás: hiszen, ez csaknem hatszoros túlteljesítés! Itt valami nem stimmel. — Nem volt túl kicsi a kötelezettségvállalás? — Nehéz volt pontosan meghatározni, hisz nem volt összehasonlítási alap. jövőre már lesz mihez viszonyítani. Vagyis ebben az évben. — És a másik brigád? — Az a javítóműhelyben dolgozik. Tizenkilenc taggal, V á с 1 a v í к fozef vezeti. Az ő kötelezettségvállalásuk nyolcezerháromszáz korona volt, huszonkilencezerhétszáztíz koronát teljesítettek. Ez is nagy ugrás: közel négyszáz százalék! Ezek után jobb lesz, ha békét hagyunk a számoknak. Inkább az emberek felől közelítsünk. — Ön szerint mit jelent a szocialista brigád fogalma? — Szerintem az Slvtársiasságot. Ezekre az emberekre mindig lehet támaszkodni. — És a szövetkezet többi dolgozójára? — Természetesen azokra is — mondja mosolyogva. — De azért mégis... Persze a jövőben több figyelmet kell szentelni ennek a témának. Nem mondom ki, de én is így érzem. tevékenységének irányát a mezőgazdasági szövetkezeti törvény értelmében. Az egyes kerületi aktívákon a szövetkezetek revíziós bizottságainak és az állami bizottságok ellenőrző osztályainak elnökei, vagy kétszáznegyven személy vett részt. Amint azt a vita is mutatta, olyan értekezletek rendezése, amelyek ha nem is népszerű kérdésekkel, hanem Igen lényegbe vágó, szükséges problémákkal foglalkoznak, amelyek a CSKP XV. kongresszusa határozatainak teljesítését segítik elő, minden esetben jól teljesítik küldetésüket. Az itt nyert tapasztalatokat néhány pontba foglalhatjuk össze, amelyek a jelenlegi helyzetről adnak képet, de egyúttal rámutatnak azokra a szükséges intézkedésekre, amelyeket a szocialista tulajdon fokozott védelme érdekében kell megtenni. Ezek szerint a revíziós bizottság tagjait olyanok közül válasszák, akiknek kellő élettapasztalatuk van, a dolgozók bizalmát élvezik és erre a feladatra megfelelő képesítéssel Is rendelkeznek. Tehát olyan választott szerv legyen, amelynek tagjai példát mutatnak a törvények és a mintaalapszabályok betartásában. Nagyon időszerű feladat a szövetkezetek revíziós bizottságaiba választott káderek stabilizálása, mivel ahhoz, hogy ezek az emberek az ellenőrzés módszereibe kellő áttekintést szerezzenek, szintén időre van szükség. Ez elsősorban a revíziós bizottságok elnökeire vonatkozik, akiket a szövetkezetben végzett egyéb munkától mentesítenek, hogy ezt a feladatkört maradéktalanul betölthessék. Sürgető kérdés az Is, hogy a járási mezőgazdasági igazgatóságok az SZFSZ járási bizottságaival együttműködve rendszeresen értékeljék a revíziós bizottságok munkáját minden téren, tehát a gazdasági és a társadalmi tevékenységben egyaránt. A revíziós bizottságok elnökeinek egy éves bentlakásos iskolázását rendszeresen kell megtartani, hogy itt megismerkedjenek a legújabb rendeletekkel, előírásokkal. Az ilyen kerületi aktívák és értS- kezletek remélhetőleg új korszakot nyitnak a mezőgazdaságban végzett ellenőrző tevékenység terén és bízunk abban, hogy mielőbb megmutatkoznak konkrét eredményei. jUDr. Michal Durdiak A hanyagságnak nagy az ára A Veiké Kapušany-i (nagykaposl) szövetkezetben az ellenőrző bizottság ülésein rendszeresén szó esik a munkavédelem kérdéseiről. Ez abból ered, hogy a szövetkezetben bajok vannak a munkavédelemmel. Kérdezzük meg az ellenőrző ..bizottság egyik tagjától, Kukulik Páltól, ml itt a való helyzet? — Azzal kezdem, hogy szövetkezetünkben a balesetek száma növekvő tendenciát mutat. A műszaki ellenőrzés rendszeres és szinte kifogástalan, magával a munkavédelemmel nincs baj. Tapasztalataink szerint viszont hangsúlyozottan jelen van a kisebb gazdasági udvarokon. Ezeken a helyeken hiányos az ellenőrzés, s mert a dolgozók magukra vannak hagyva, azt csinálnak, amit akarnak, olykor minden elővigyázatosság nélkül cselekszenek. Az ilyen helyeken fordulnak elő súlyosabb balesetek is. Lehetne itt persze sokat beszélni arról külön is, milyen színvonalú általában a munkavédelmi felkészítés; sikerült-e minden munkaszakaszon a fegyelmezett magatartás kialakítása? A munkavédelmi kiképző lap egyszerű formalitás-e, vagy pedig a dolgozók magatartásán bizonyítható a kiképzés hatása? Tehát tudatosítás, nevelés kérdése ez végeredményben. S ilyen tekintetben, bizony, még sok a tennivaló. Mert mit bizonyít például az a tény, hogy Kukulik Pál szavai szerint — általában növekedést mutat a munkaidőben való alkoholfogyasztás, mely szintén előidézője a baleseteknek. Az elhangzottak önkéntelenül sugallják a következő kérdést: a tapasztalatok szerint, milyen munkaszakaszokra legjellemzőbb a munkavédelmi előírások be nem tartása, az ellenőrzés hiánya? Hol leggyakoribbak a balesetek? — A kimutatások azt mondják, hogy a legtöbb baleset az állattenyésztésben, majd a gépesítési szakaszon fordul elő. Például tavaly negyven üzemi balesetünk és 36 egyéb balesetünk volt, aminek következtében 16 238 munkanapkiesésünk volt. Vagyis szövetkezeti dolgozóink 5,65 százaléka állandóan betegállományban volt. Ennek következtében 3 millió 680 ezer korona értékű teljesítménykiesés keletkezett szövetkezetünknek. A szövetkezet több, mint egymillió koronát fizetett ki a károsultaknak. Ne soroljuk tovább a meggondolatlanságból, felelőtlenségből — végső fokon mindig a munkavédelmi szabályok be nem tartásából — származó baleseteket. Nézzük inkább, mivel magyarázza ezt a tényt az ellenőrző bizottság elnöke? — Sajnos, a különböző munkahelyeken a vezetők nem tudnak még egységesen odahatni, hogy a munkavédelem ne csak papírforma, hanem szigorú szabály legyen. Nyilván, senki nem várja el a vezetőktől, hogy mindig mindenütt ott legyenek. Ilyesmi nem is lehet. Viszont az alsóbb láncolatokon keresztül meg lehet ezt jól szervezni. Azazhogy, formálisan ez minden ágazatnál még is van. Szövetkezetünkben vannak önkéntes munkavédelmi felügyelők — a legjobban felkészült munkásokból vagy a technikai személyzetből. Nem kielégítő viszont ezeknek a szövetkezet vezetősége részéről történő ellenőrzése. S nem kielégítő adott esetekben a felelősségre vonás. Ott, ahol a munkavédelmi felügyelők felelősségteljesen végzik a dolgukat, nincs baj. A megfontolatlanságnak viszont törvényszerűen nagy ára van. (illés) Lacko ján pártelnök is határozatlan a két brigád dolgában. Hogy mi kUlömböztetj meg a brigád dolgozóit a többitől? Az, hogy ez a két részleg nagyon fontos a szövetkezet jó munkája szempontjából? S hogy lényegesen javult a munka ezen a téren? Bajosan. Ezek is lényeges, sőt elsődleges fontossággal bíró tények, de vajmi kevés közük van a szocialista brigád elnevezéshez. Egyre erősebb bennem a gyanú árnyéka, hogy ezek csak papírszülemények. Annyit még megtudok, hogy propagációs táblán értékelik a brigádok eredményeit. Ez ki van függesztve, bárki láthatja, bárki levonhatja a konzekvenciát. És a termelési értekezleteken is megemlítik őket — bár itt újabb bökkenő mutatkozik: nincs a szövetkezetben több, ugyanazon a munkaszakaszon dolgozó szocialista munkabrigád, amihez hasonlfhatnák őket. űk az alfa és az omega. Más területen egyenlőre még nincsenek szocialista brigádok — előbb eredményeket akarnak felmutatni, s aztán kerülhet sor a többi megalakulására. Végezetül elmondják, hogy a javítóműhely korszerű, szociális helyiségek állnak a dolgozók rendelkezésére, üzemi étkezdében ebédelhetnek. Ez is mind szép vívmány. S a szezonmunkák ideje alatt elért eredmények is szépek. Sajnos, még mindig nem tudtam meg, mi a szerepé a két szocialista brigádnak a szövetkezetben. A Rima hfdján megyek kifelé Tamásfaláról. Azon morfondírozok, vajon mi értelmük van az összetákolt brigádoknak? A híd végén utolér valaki az irodából. Régi ismerős 6 is. Mikor beér, nevetve mondja: — Már telefonáltak a telepre. Azt hitték oda indulsz. Tudod, van egy pár brigád-tag, aki nem is tud a bri gád-tagságáról. Mit teleljek? Sejtettem. A šarišské Michalany-1 Csöhszlovák Szovjet Barátság szövetkezet komplex racionalizáló brigádja 1974 májusában „született“ a szövetkezeti tagoknak a tartalékok feltárását és a mezőgazdasági termelésben felmerülő problémák megoldását célzó igyekezete, fokozott kezdeményezése tényleges megnyilatkozásaként. ' A brigád egyik első szervezési intézkedése az volt, hogy hozzájárult a megnagyobbodott, társult szövetkezetben a szakágazati irányítási rendszer kidolgozásához és megszervezéséhez. Az új szervezési egység hét kisebb szövetkezet társulásából jött létre. Jelenleg ez a brigád a növénytermesztés és a gépesítés néhány kérdését, sürgető feladatát igyekszik megvalósítani. Az ötvenkét tagot számláló brigádban nyolcán alkotják azt a szakcsoportot, amelyben a kutatás és az agrokomplex üzemeinek szakemberei kaptak helyet. Az úgynevezett realizáló csoportot negyvennégy dolgozó alkotja. Többségük traktoros, gépjavító, továbbá az agronómiái irányítás és a termelés néhány szakembere képezi. A növénytermesztésben elsődleges figyelmet fordítanak a földalap racionális kihasználása lehetőségeinek megteremtésére, nagyobb parcellák létrehozására, hogy a nagyüzemi technológiát eredményesebben alkalmazhas-Egy komplex racionalizáló brigád munkájáról sák. A nagyobb parcellák kialakítása természetesen nem égy évre szóló akció, hosszabb időt vesz igénybe, mivel a számításba jövő területeken különböző növényeket termesztenek. A brigád tagjai elsősorban feltérképezték a parcellák egyesítésének javaslatát azzal az indítvánnyal, hogy ezt 1978 őszéig befejezhetik. Eddigi eredményük, hogy a parcellák számát háromszáztízről kétszázkettőre csökkentették. A gabonafélék termesztésében a brigád figyelmét két fő növényre — a búzára és az árpára — összpontosította. A búzánál megosztott nitrogénes tápanyagellátás módszerét alkalmazzák. Ezzel az intézkedéssel a kedvezőtlen éghajlati feltételek ellenére búzából harmincnyolc mázsás átlagos hektárhozamot értek el. Rendkívüli figyelmet fordítottak az árpa termesztésére, elsősorban a tájegységnek legjobban megfelelő árpafajták kiválasztásával, a tenyészidőszak alatti kétszeres káliumos fejtrágyázással, amikor a növény két-három levelet hajtott, majd a szárképzés időszakában. Az elmúlt évben a kedvezőtlen időjárás miatt ez az intézkedés nem hozta meg a várt eredményt, mivel hektáronként csupán 28,2 mázsás átlagtermést értek el. Ez azonban nem szegte a brigád tagjainak kedvét és az árpát hasonló módszerrel gondozzák majd az idén Is, remélhetőleg jobb eredménnýel. A gépesítés terén a brigád munkaközössége figyelmét a burgonya betakarításának és utókezelésének gépesítésére összpontosítja. A bugonyakombájnok csoportos bevetésével és a komplex racionalizáló brigád tagjainak gondoskodásával a burgonyatermő terület 66,6 százalékán sikerült e fontos növényt kombájnokkal felszedni. A burgonya kombájnos betakarításával kapcsolatosan a brigád tagjai összehasonlították a tárcsás és az ekés kombájnok felhasználásának hatékonyságát. Az eredmények alapján azt a következtetést szűrték le, hogy náluk jobban beválnak, sikeresebben alkalmazhatók a tárcsás kombájnok. A brigád ugyanakkor sikeresen teljesítette azt a feladatát is, hogy а ТВ— 150 burgonyaosztályozó gépsort a legcélszerűbben felszerelte és kompletizálta. Ez a komplex racionalizáló brigád, amely a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeiben alakult ilyen kollektívák egyik élső előhírnöke, a jövőben Is tovább folytatja tevékenységét, hogy még nagyobb hasznot biztosítson szövetkezetüknek. (jp) —Kvi— !* ♦> ♦;» ♦> ♦> •> ♦> ♦> ♦> »;• »> »;• •;< ♦;<
