Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-02-12 / 6. szám

i

Javított Palmetta koronaalakítási módszer

Ä Palmetta koronaalakítás nemcsak kialakulásának helyén. Francia- és Olaszországban általánosan elterjedt, hanem már az egész világon. Kaliforniában is bevezették, de ott a helyi termelési, dd méginkább technikai, munkaszervezési követelmények szerint már módosított alakban.

A módosított Palmetta koronaalakításról már jelentős, üzemi méretű megfigyelések is vannak.

A terméshozam 200 q/ha, s a termelési költség - kevesebb, mint a hagyományos Palmetta rendszerrel. A Palmetta koronaalakítás megnöveli ugyan a beruházási költséget (a támrendszer költségével), dö ezek megtérülnek.

A javított Palmetta koronaalakítás lehetővé teszi, hogy a

klónokcAl javasolt az jlyen telepítés.

A termőfal kialakítása 3 év. A felnevelés során a vezérág legalsó elágazásánál, a huzal alatt 30—45 cm-re elágazó oldalágakat lekötözik az alsó huzalhoz. A legfelső huzalhoz

езЕИезшЕЗезшез

apasztalstok

i

már vízszintesen kötik ki az ágakat. Ennek a nevelési módszernek az a célja, hogy az alsó ágakon is megmaradjon megfelélő egyensúlyban az életerő, a növekedési dinamizmus, s a legfelső emeleten az megfelelően lefojtásra kerüljön. így a fák genetikailag

vízszintesen felfelé törő vízhajtások ritkítása, metszése, mert túlságosan erősek és beárnyékolnak. A spuroknál a zöld metszés is minimális. Ha mégis szükséges a zöld válogatás, a másodlagos hajtást befejezik laposan, fölötte beszúrják a fát, ami a spur jellegüeknél igen hatásos növekedésszabályozás.

(Mezőgazdasági Világ irodalom, 1976. 2.)

A hagyományos Palmetta koronaalakítási rendszer. ^

Szeder

ÜS-305 cm tStávtáá*

Л módosított Palmettánál a huzaluk közötti távolság állan dóan szűkül. Az alsó huzalok közötti nagyobb távolság a jobb megvilágítást szolgálja.

termés az ültetvény egész élettartama alatt csak kiváló minőségű fajtára jellemző méretnagyságú, színeződésű és minőségű legyen. Minden munka a talajon állva végezhető el, mivel a korona a hagyományos Palmettánál alacsonyabb. (A hagyományos Palmetta 3 méter magas, a javított 2,70 m.) A javított Palmettánál 5 huzal mellett, állandóan szűkülő huzaltávolságokhoz (86; 61; 51;

46; 30 cm) úgy vannak a termőkarok lerögzíve, hogy a téli metszés teljesen fölösleges. A különböző szögállás mellett [az alsó ágak 45°-os szögben), s a legfelső ágrendszer segítségével kiküszöbölhető minden fölösleges ág és hajtás. A fa az asszimilátáit a gyümölcsök kinevelésére fordítja. A téli metszés elmarad, a nyári hajtásválogatást a huzalok adta eligazítás szerint szakképzetlen 'dolgozókkal is megnyugtatóan el lehet végeztetni. A vékony fallá kinevelt almasövényről a gépi betakarítás is megbízhatóan Elvégezhető.

Ä tőtávolság a hagyományos Palmettánál (245—305 cm) lényegesen sűrűbb: 152—183 cm. afirus tesztelt Quince alanyon (East Mallingből) 111. C6, M7,

K14, M26 alanyokon, Golden

a konyhakertben

A szedret a kiskertészkedók kertjében csak elvétve lehet megtalálni, pedig élvezhető, házilag és a konzerviparban is jól hasznosítható gyümölcsöt ad, s termelése — a málnáéhos hasonlóan — igen gazdaságos. Konzervipari szempontból a iegjobb minőségű nyersanyagok közé soroljuk. A szükséges mennyiség zömét egyelőre sajnos külföldről kell beszereznünk. A gyümölcs 84 százalék vizet, mintegy hat százalék cukro4, valamivel több mint égy százalék savat (citromsav) tartalmaz. A gyümölcslében 200 mg A-, 30—40 mg Bl, 40 mg Bz- és 10 — 30 mg C-vilamin található. Pektintartalma 0,80—0,85 százalék.

A szedrét vegetatív úton szaporítjuk. Legcélravezetőbb az a bujtási módszer, amikor az éves hajtásokat úgy hajlítjuk le ét földeljük él, hogy a hajtáscsúcs körülbelül tíz centiméter mélyen kerüljön a földbe. A hajtást július végén végezzük, s csapadékszegény időjárás esetén a lehajlított, elföldelt hajtásokat meglocsoljuk. így biztosan jól begyökereznek, őszig, s tavaszszal már állandó helyükre ültethetjük a nyert gyökeres veszszőkét. A hullámos bujtást a hosszú elfekvő hajtásokat fejlesztő fajtáknál alkalmazzuk. Ez esetben a bujtást akkor kezdjük, amikor a hajtás elérte a hatvan-nyolcvan centiméter hosszúságot, s ahogy tovább nő a hajtás, ismételten több helyen is elföldeijük. Egy anyanövényről körkörösen több hajtást is lehajlíthatunk egyszerre. A hajtást ősszel felszedjük, gyökérre] és zsenge hajtással rendelkező darabokra vágjuk, s az erősebb gyökeres részeket azonnal állandó helyre telepítjük. A gyengébbeket beiskolázzuk. Sarjakkal csak a Wilson fajtát lehet szaporítani.

A szederfajták közül hazánkban legismertebbek a Wilson, a Taylor és a Theodor Reimers.

A Wilson amerikai származású, buja növekedésű, mereven felfelé törő, de olykor lehajtó vesszőket fejlesztő fajta. Sütétlila hajtásai néha a 2,5 méteres hosszúságot is elérik. Kisebb, kevesebb tüskéje van. Fagytürő, korán virágzik és önmegporzó. Bőtermő, gyümölcsei nagyok, oválisak, fekete színűek, ízletesek. Augusztus elején érik. Nedvesebb, humuszban gazdag talajt igényel. A kiskertben főleg kerítés vagy sodronyváz mellett termeszthető.

A Taylor szintén amerikai származású, gyakran 180 cm hosszú vesszőket fejlesztő, erős növekedésű fajta. Sok sarjai fejleszt, a hideggel szemben kevésbé' ellenálló, télen takarni kell. Onmegporzó, gyümölcse közepesen nagy, fényes fekete színű, lédús, zamatos. Víz- és talajigényes.

A Theodor Reimers igen buja növekedésű, kúszó német fajta. Hidegekre érzékeny, takarást igénylő, onmegporzó, bőtermő, nagy gyümölcsöket adó szeder. Gömböiyded, fényes fekete termése igen ízletes, zamatos. Kebésbé talajigényes, a kavicsos főidben is megél. Négy öt méteres hajtásait ősszel lehajlíthatjuk és elföldelhetjük, hogy meg ne fagyjanak.

KRAMPL ŠTEFAN

megfelelőbb időpontját, illetvl a védettségi időtartam hosszát — tapasztalat hiányában —< ma még nem tudjuk pontosan meghatározni. Számolni kell ad időjárásnak a második lepkegeneráció kirepülési idejére, valamint az embrionális fejlődésre gyakorolt siettető vagy hátráltató hatásával is. Korai kitavaszodás és kedvező időjárású, hosszú ősz esetén még egy esetleges harmadik lepke-/ illetve hernyónemzedék megjelenése is várható.

A vegyszeres védekezés térén még külföldön is kevés tapasztalattal rendelkeznek a kutatók, illetve a termelők. Általában a metylparation alapanyagú szerek használatát ajánlják.

Számunkra igen örvendetes az a tény, hogy Vanek mérnöknek, a Bratislavai Szőlészeti és Borászati Kutató Intézet tudományos dolgozójának kezdeményezésért és irányításával tavaly óta már több helyen üzemelő fénycsapda hálózattal rendelkezünk, így megfigyelhetjük a szőlőmolyok és a szőiőilonca repülésdinamikáját, s előre figyelmeztethetjük a termelőket a várható veszélyre. Ezen fénycsapdák segítségével megfigyelhetjük az ékes sodrómolyok lepkéinek mozgását is, s rugalmas előrejelzéssel hatásosabbá tehetjük e veszélyes kártevő elleni védekezést. Renczés Vilmos

1

Az Ivanka pri Nitré-i Virágzás Efsz kertészete mindén évben jelentősen hozzájárul a piac korai, friss zöldséggel való ellátásához. Az üvegházakban és a fóliasátrak alatt cserepes és vágott virágot is termeinek, de figyelmük középpontjában a korai zöldségfélék termelése áll. Kora tavasszal általában 40 —50 ezer fej salátát adnak piacra. A munkában/ a szocialista brigádmozgalomban is példásan hElytálló, Beatová Gizela vezette Hattagú csoport jár az élen. Matis Pál felvételén David ImricH vezető kertészt és a brigád négy tagját, Davidova Emíliát, Bratovä Gizelát, Davidová Žofláť ős Guzmická Annát láthatjuk palántázás közben.

determinált biológiai tulajdonságának megfelelően kialakított termőegyensúlya alapján, a legalsó emelettől a legfelsőig, jól megvilágított, jó és azonos fejlettségű gyümölcsök találhatók.

A fa tetején levő vezérágat nem fejelik le a legfelső emelet oldalágaira, hanem megmarad biztonsági okokból az életerő fenntartására és a termőágak termelőkészségének szabályozására.

A vezérágat a 3. év végén, miközben már az első termést neveli a fa, visszametszik 3—6 cm-re, az oldalágak fölött. Később el kell érni, hogy legalább 3 csúcsi hajtás növekedjen úgy, hogy 1 éves, 2 éves és 3 éves ág is legyen. Ha a fa megfelelő termőerőben és egyensúlyban van, el lehet egészen a 6. ágig menni. így a hajtás-dinamizmus egyensúlya úgy állítható be, hogy a fölösleges hajtások nevelése elmarad, s az életerő a fa teljgs egészében egyensúlyban van.

Ä felnevelés három éve alatt másodlagos hajtások nevelése is megengedhető, mivél az is elősegíti a nagy termést. Termőrefordulás után szükséges a

t| kártevő a szőlőben

£kes sodrómolv

Д 7. ékes sodrómolyt (Ar ” gyrotaenia pulchellana) a régebbi szakirodalom csak mint a gyümölcsösök kártevőjét említi. Magyarországon például 1967-ben okozott nagyobb kárt az almásokban.

Ojabban ez a kártevő már a szőlőben is megkezdte káros tevékenységét. Először 1954- ben, Dél Franciaországban figyeltek fel kártételérő. Ma már minden franciaországi szőlőben megtalálható. Dél-Franciaországban pedig már olyan nagy mértékben elszaporodott, hogy a közismert szőlőmnlyoknál is nagyobb kárt okoz. A legfrissebb értesülések szerint Eszak- Olaszországban és Svájcban is károsítja a szőlőket. Az ékes sodrómolyt Magyarországon elsóként Vojt Erzsébet, a Szolé szeti és Borászati Kutató Inté zet munkatársa észlelte 1969- ben Pécsett, majd 1970-ben már a badacsonyi és a lakiteleki fénycsapdákban is talált néhányat ezekből a kártevőkből.

Az a tény, bogy ezt a vésze delines kártevőt már a közvetlen közelségünkben is észlel ték, figyelmeztetés számunkra. Esetleges megjelenésével számolni kell, s idejében fel kel) készülni a hatásos védekezésre.

Az ékes sodróinoly kártétele a szűlőmolyok kártételétől elsősorban abban különbözik, hogy első nemzedékének her nyói eddig még sehol sem károsították a szőlőt. A szőlőt csak a második vagy az esetleg előforduló harmadik nemzedék hernyója károsítja. A kártétel abban is különbözik, hogy a hernyók nem fúrják be magukat a bogyókba, hanem a maguk készítette hófehér, laza szövedék alatt meghúzódva háinozgatják a bogyókat vagy a fürt- és bogyókocsányt.

Vojt adatai szerint, a magyarországi észlelési helyeken az ékes sodrómoly második nemzedékének hernyói július közepétől augusztus végéig — helyenként még ennél is tovább — károsítottak. A második nemzedék hernyóinak egy hányada — általában a legkn rabban keltek — augusztus végén bebábozódik, s ezekből lepkék, majd szeptemberben és októberben károsító, harmadik hernyónemzedék fejlődik. Ezek a hernyók október végén, november elején bábozódnak, egy szerre a második nemzedék később kelt hernyóival. Ma gyarországi viszonylatban tehát az ékes sodrómoly áttelelő egyedei vegyes nemzedéküek, a második vagy a harmadik nemzedékhez tartoznak. Az Időjárási viszonyoktól függ, hogy

két vagy három nemzedék fejlődik e ki. Tarcalon 1968-ban három, két évvel később csak két nemzedéket figyeltek meg. Az ékes sodrómoly bábjai a hullott lombban telelnék át.

Az ékes sodrómoly kártétele kettős. Káros tevékenységükkel közvetlenül csökkentik a terméshozamot, ugyanakkor a megrágott felületeken elősegítik a szürkepenész terjedését, vagyis közvetve ismét károsan hatnak a termés mennyiségére és minőségére.

A kártevő lepkéi éjjel repülnek és jól reagálnak a fényre, ezért repülésdinamikájukat fénycsapdák segítségével jól lehet követni.

Védekezni általában úgy kell ellenük, mint az ismert szőlőmolyok ellen. Ha június derekán vagy második felében a fénycsapdában felfedezzük a kártevő második nemzedékének lepkéit, 12—15 nap múlva számíthatunk a hernyók megjelenésére. (A tojásrakás három, az embrionális fejlődés tfztizenkét napig tart.) Arra törekedjünk, hogy a kikelő hernyók már lepermetezett növényzetet találjanak.

A vegyszeres védekezés leg-