Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-02-12 / 6. szám
Fő céljuk: a fogyasztók bőséges ellátása friss zöldséggel, gyümölccsel Manapság, főleg vidéken gyakori beszédtéma: a szabadidő eltöltése a lehető legcélszerűbben, s gazdaságosan, Ez fölöttébb jő jel. Miért? Mert nem csupán gazdasági jelentőséggel bír a jő szabadidőhasznosítás. Többet nyújt ennél. Főleg akkor, ha tömegméretű, s a tervszerűség, a szervezettség Is érvényesül, mint például a különféle érdekszervezetekben. Gondolok itt a méhészekre, kisállattenyésztőkre, kertbarátokra stb. Bár ezek számottevő része szövetkezeti dolgozó, vagy „kétlaki életet élő“ ipari munkás, ennélfogva közösség formálja életvitelét, gondolatvilágát, szemléletmódját. A többi viszont olyan réteghez tartozó, mely — szervezettség híján — elszigetelődné, kirekesztődve a társadalom vérkeringéséből. E- zek az emberek a különböző tömeg- és érdekszervezetekben összeszoknak, s a közös célkitűzések valóra váltása közepeiig jó közösségi emberekké formálódnak, mint pártonkívüliek. Nos, a galántai járáshoz tartozó Trsticén (Nádszegen) ezt a helyes utat járják. A legnépesebb érdekszervezetet a kertbarátok alkotják: a taglétszám kétszáz körüli. S egyben ez a helyi szervezet a járás leg* jobbja, az élen Szabó István Elnökkel és Bartalos László titkárral. Hogy ilyen példamutató élenjáró szervezetté fejlődött, abban nagy érdeme van Sándor 'Gábornak, aki nemcsak egyik fő kezdeményezője volt a szervezet megalakításának, hanem szervezője, irányítója — első elnöke — is, valamint szakelőadóként is átadja hasznos tapasztalatait. Helyesen hasznosították-e a kertbarátok szabadidejüket? Ezt a legkézenfekvőbben évi eredményeik bizonyítják. Tavaly például húsz vagon zöldségfélét, s több száz mázsa gyümölcsöt termesztettek, s értékesítettek szerződéses alapon. A helyi szervezet elnöke, Szabó István a Győzelmes Február szövetkezet traktorosa. A traktoroshivatás egész embert kíván. Vagyis, kevés szabadidőt juttat. Mégis, azt a keveset is megosztja, hogy az érdekszervezet boldoguljon. Hiszen köztudott, aránylag sok probléma megoldása vár reá és vezető társaira: tervezés, szervezés, gyűlések előkészítése, szakelőadók biztosítása, anyagbeszerzés, áruértékesítési gondok leküzdése, tanulmányút-szervezés stb. stb. S ha már erről-arról sző Esett, feltétlenül említést érdemlő a vezetőségnek az az erőfeszítése, amelyet a kertbarátok szakismereteinek gyarapítására, s a tagok társadalmi munkába kapcsolására fordít. — Ami a jő szakmai felkészítést illeti —- újságolta a szervezet elnöke —, már a legifiabbakkal kezdjük. A kilenc éves alapiskola diákjai önként jelentkezhetnek az ifjú kertbarátok körébe. Egyelőré, mintegy negyven diák mutat nagy érdeklődést. Ezek számára elméleti-gyakorlati szakelőadásokat tartunk. Nemcsak szóban, hanem gyakorlati bemutató keretében is gyarapíthatják szakismereteiket a tanulók. Például elsajátíthatják a gyümölcsfák oltásának, szemzésének, a díszcserjék nevelésének tudomámeretgazdagítást részesítsék előnyben. (Tavaly hat szakelőadás hangzott el.) Persze a szóban forgó község kertbarátai nemcsak helyben, szakelőadók útján bővítik ismereteiket. Évről-évre a tagságnak mintegy fele vesz részt alaposan előkészített tanulmányúton. Tavaly például negyvenöt főnyi csoport járt a magyarországi Somogy megyében, vagyis Keszthelyen, a zöldségtermesztési kísérleti intézetben, ahol dr. Kovács János tudomá-Élenjáró kertbarátok ф Hasznos szabadidőtöltés # Az igényekhez igazodó tanulmányutak, szakelőadások # Szerződéses termelés, biztonságosabb áruértékesítés 0 Taglétszámgyarapodás helyiséggonddal # Dicséret a közügy felkarolásáért 0 Hatékonyabb segítséget várnak a szövetség járási vezetőségétől problémáik megoldásához 0 nyát, ami rendkívül érdekes nyos dolgozó kíséretében sok számukra — és nagyon hasznos. Ügy igaz! Hiszen a diákok már egészen fiatal korban megtanulják szabadidejük célszerű hasznosítását. S céltalan csavargás helyett olyasmit művelnek, ami egész életükben hasznukra válik. — A szakelőadásokat úgy ütemezzük be — folytatta tájékoztatását Szabó István elnök —, hogy az előadás elhangzása és az így birtokukba jutó szakismeretek gyakorlati felhasználhatósága közötti idő lehetőleg ne legyen túl hosszú. Ha frissen él a tagokban a szakismeret, a gyakorlati útmutatás, az jobban hasznosul. Ez a többéves tapasztalatunk. Számos jónevű, jőhírű szakelőadó fordult meg már ebben a nagyközségben. Ez a helyénvaló, ha jól felkészült, alapos szaktudású előadók járulnak hozzá a tagok ismeretbővítéséhez. Csupán egyetlen megjegyzést hozzá: nem mindig jár kellő eredménnyel, ha az úgynevezett „neves“ szakelőadókat keressük. Az Eddigi tényeket felülbírálva az is kitűnt, hogy a túl magas szintű szakelőadásokat kevésbé értik meg a tagok, s így keveset is profitálnak belőle. Azaz, kevés marad meg az emlékezetükben, mert elvont, túl általános és nem kötődik szervesen a gyakorlathoz. Tehát, a csupán elméleti jellegű előadások hülyéit az elméleti-gyakorlati Isúj dologgal ismerkedhettek meg. Az idén a keszthelyiek jönnek Szlovákiába, s tiszteletüket teszik Trsticén is. Tudvalevő, hogy a szerződéses zöldségtermesztés biztonságérzetet nyújt a termelőknek, hiszen az áruértékesítést teszi zavartalanná, megbízhatóbbá. Egybehangzó vélemény: az áruátvétel — bár ma sem problémamentes —, javuló irányzatot mutat. — Azelőtt hol tehergépkocsi, hol elegendő mennyiségű láda nem volt. Tavaly már jobb volt a helyzet — állapította meg a példás kertbarátok egyike, Erdélyi Gyula. — Részünkről az áru minőségére kell jobban ügyelni az átadásnál. Mert az egyesek részéről megnyilvánuló hányaveti áruelőkészítés miatt a jó hírnév szenved csorbát. Ezt a felelősségteljes munkát nem lehet mondjuk a gyerekre bízni. Az állami szabványt mindenképpen be kell tartani, hogy az áruátvétel zavartalanná váljon. No meg azért, nehogy a nagy többség bukszája legyen laposabb a „leszázalékolás“ következtében. A kiváló minőségű áru között nincs helye selejtnek. A helyi szervezet becsületéről van szó! Bizony, arról is! És a kapzsi embereknek jobban a „körmükre“ kell nézni. A helyi szervezetnek joga van az ilyen élősködő hajlamú embereket bírságolni, nyilvánosan megdorgálni, s végső esetben kizárni tagjainak sorából. A tagságválasztotta minőségi ellenőrökre nagy felelősség hárul. Emellett jó volna — ilyen irányú javaslat már született —,• ha a Zöldségfelvásárló- és Értékesítő Vállalat felvásárlója ott lenne az áruátvételnél. Ily nagy taglétszámú helyi szervezetnek, mint a miénk — mondották többen is —, már helyi átvevő telepre lenne szüksége. Az aránylag szűk udvarokba a nagy áruszállító gépkocsi betolatása körülményes. A helyi nemzeti bizottság is jónak látja ezt a megoldást. Területet adna; az átvevőtelep elkészítéséhez a fizikai munkát a tagság díjmentesen elvégezné. A szövetség járási vezetősége és a Zelenina nemzeti vállalat anyagi támogatást nyújthat ennek a problémának a megoldásához. Annál is inkább, mert nemcsak a helybeli kiskertészkedők árujának átvételéről ván itt szó: a környékbeli településekről — Dolný Chotár (Alsóhatár), Slovenské pole (Ürföldje) és Üjmajor — is ide hozzák átvételre a zöldséget, gyümölcsöt. A múlt évben több mint húsz vagon zöldséget értékesítettek egymillió kétszázezer korona értékben. A tavaly decemberben megkötött egyéni szerződések összegezése alapján jóval több csomó retket, uborkát, karalábét, salátát, vörös- és fokhagymát, kelt, sárgarépát, paradicsomot, spárgatököt termelnek majd, melyhez máris készülődnek. Ezért indokolt, hogy az átvevőtelep fedél alá kerüljön. Közös hozzájárulással — hiszen ez közügy. A trsticei élenjáró kertbarátoknak — köztük hadd említsünk egynéhányat név szerint is: Bartalos L., Sándor G., Králik I., Faragó J., Csánó A., Gombos I. —, jut még megoldatlan probléma elég. Példamutató, jó munkát végez ez a helyi szervezet, amit a szövetség járási vezetősége is elismer (tavaly ezer korona pénzjutalomban részesítette), továbbá a Trsticei Hnb, valamint a Nemzeti Front helyi bizottsága is kellőképp méltányol (elismerő díszoklevelet adott át tavaly a szervezetnek, valamint Szabó Istvánnak, a szervezeti elnöknek). Kiváló tevékenységükhöz azáltal is hozzájárultak, hogy a CSKP XV. kongresszusa tiszteletére vállalt ezer társadalmi munkaórát jelentősen túlteljesítették: a tavaszi és nyári műszak alkalmával rendbehozták az óvoda környékét, a gyermekjátszóteret, s egész éven át gondozták az áruház előtti parkot, melynek ők az állandó védnökei. Szervezeti, termelői és társadalmi tevékenységük követésre méltó! N. Kovács István nem csak egerészésre Ha kiejtjük a macska szót, a legtöbben azonnal a ház körüli egerészés céljából tartott házimacskára gondolnak. Kevesebben ugyan, de olyanok is akadnak, akik a macska szó hallatára azonnal maguk elé képzelnek egy különc anyókát, aki mindén lehetséges módon elkényeztetett macskákkal veszi körül magát.. Bizonyára időbe telik, amíg megváltozik az emberek véleménye, és elismerik, hogy cicákat — persze nemeseket — is lehet kedvtelésből tartani. A kutya és a macska ősidők óta tartó versengésében a kutya, mint házőrző, a vadászatok és a nyájőrzés alkalmával az ember társa, sokkal magasabb fokon állt az állati „hierarchiában“. A házimacska inkább élő inventárként szerepelt, és sorsával az ember vajmi keveset törődött. S amikor feltűnt az új tenyésztési irányzat, a nemesített cicák tenyésztése, voltak érdeklődők, akik rögtön azt tudakolták, mennyi macskabőrre van szükség egy bundához, érdeincs-e annyi macskát tartani. Érthetően, a nemesített macskák tenyésztésével nem azért foglalkozunk, hogy szép bundát varrassunk magunknak, és a cicatenyésztést egyébként sem lehet hasznosnak nevezni, hiszen a nemes cicák többsége aligha találkozik életében egérrel. Persze, nem mintha nem lennének alkalmasak az egerészésre! A nemesített macskák degeneráltságáről szóló állításokat cáfolja például az a tény is, hogy a továbbtenyésztésből egy apró hiba miatt kizárt, de egyébként gyönyörű perzsa kandúr nagy ügyességgel fogdosta össze gazdája háza táján az egereket. Egyébként ez lett a veszte is. Szlovákiában a nemesített macskák tenyésztői jelenleg két szakosított alapszervezetbe tömörülnek. Az egyik alapszervezet Bratislavában, a másik Zilinán székel. A két szervezetben egyelőre 45 tagot tartanak nyilván, de az érdeklődők száma egyre nő. El kell azonban mondani, hogy a kezdet egyáltalán nem volt könnyű. Részben a már említett helytelen nézetek miatt, márészt azért, mert az érdeklődők többsége azt sem tudta, hogy néz ki a nemesített macska, milyen küllemi és egyéb követelményeket kell irántuk támasztani. Sokan alapfokú ismeretek hiányában vásároltak tenyészállatokat, s csak a kiállításon döbbentek rá, rosszul választottak. Más esetekben a szülők vétettek azzal, hogy a „mi megengedhetjük magunknak“ elv alapján értékes cicával, mások által is megcsodált élő játékkal Igyekeztek örömöt szerezni csemetéjüknek. Ez korántsem olcsó szórakozás! Nem beszélve arról, hogy elfelejtették, a cicát rendszeresen táplálni, gondozni kell, türelemmel nevelni oktatni;- rendre tanítani, hog\ ne a kárpitozott bútoron kö szörülje a körmét és megtanulja a szobatisztaságot. Nem csoda, ha az ilyen családok igyekeztek gyorsan megszabadulni a „nyavalyás dögöktől“. Több ilyen szomorú esetrő is beszélhetnék, de minek. Lényeg, hogy az ilyenekből van a kevesebb, viszont gyarapszik a? igazi érdeklődők száma. A? érdeklődőknek nem muszáj feltétlenül egzotikus fajtákat választani. Tenyészthetik a? ugyancsak sok színváltozatban előforduló európai nemesíteti macskákat is. Ezek előnye hogy gyakran sokkal fürgébbek, gyorsabb felfogásúak, mint a túlnemesített egzotikus fajták. Tehát aki szereti az állatokat és nem áll módjában kutyát tartani, szerezzen be egy cicát. De ne feledje, a nemes cicák sem tűrik a sanyargatást, a durva bánásmódot, ellenben meghálálják a gondoskodást és a szeretetet. Végezetül még annyit: a nemesített cicák tenyésztése iránt érdeklődők a nyugat-szlovákiai kerületből Palkóvá Marta elvtársnő címére (830 00 Bratislava, ul. kpt Rasu 1) írhatnak, a közép-, illetve a kelet-szlovákiai kerület érdeklődői pedig LovritSová Rozáliánál jelentkezhetnek tagfelvételre (010 00 Žilina, Moyzesová 62). Palkóvá Marta A laikusok aita) „hosszúszőrű sziáminak“ nevezett khmériai macska a tenyésztők körében nagy közkedveltségnek örvend. (A szerző gyűjteményéből) Kedvencei a belga óriások A belga óriás a nagy testű házinyúlfajták legismertebb és hazánkban legelterjedtebb képviselője. Gyakorlatilag az egész világon előforduló csaknem minden nagy testű, szürke fajta ősének tekinthető. Már három évtizeddel ezelőtt a gyorsan növekedő fajták sorában tartották számon. Kisállattenyésztőink főleg azért kedve lik, mert nem túl igényes és kielégítő tartási viszonyok kö zepétte feltétlenül beváltja a hozzá fűzött reményeket. Általában szapora, a négyhetes növendék súlya a 75 dekát is elérheti, a négyhónapos nyulak pedig általában túlhaladják a 3,5 kg ot. Igaz, durva csontozata van, s mivel a legnagyobb testtömegű fajta, a legnagyobb ketreceket igényli, de ez semmit sem von le az értékéből, s nem szabad, hogy ilyesmi elriassza a tenyésztőket a fajta iránti érdeklődéstől. Hazánkban az összes nagy testű házinyúlfajták közül ép pen a belga óriást tenyésztik legnagyobb számban. Sokan évek, sőt évtizedek óta tartják és elégedettek az elért ered ményekkel. Falath Miroslav vlčkovcei nyúltenyésztő például kezdettől fogva belga óriásokat tart. Saját bevallása szerint nemcsak azért, mert sok lédús, ízletes húst szolgáltatnak, hanem azért is, mert jó minőségű, hatalmas gereznáját bármikor jó áron értékesíteni lehet. Legszebb nyulai a fajta mintapéldányai lehetnének. Némelyikük testhossza a hetvenhárom centimétert is meghaladja, a fülhossz pedig általában húsz centiméter körüli. Ez pedig jó tenyészmunkára, következetes kiválasztásra enged következtetni. Az esetenként nyolc kilogrammot is meghaladó nyulakat nagy (150X90X70 cm-es), világos, szellős, a közvetlen napfénytől és a légáramtól védett ketrecekben tartja. A telepadlót olyan eséssel készítette el, hogy a vizelet könnyen távozhasson a ketrecből. Tapasztalata szerint a kisebb ketrecekben tartott belga óriások könnyen elhíznak, meghasasodnak, a mozgásban korlátozott állatok púposakká válnak, fülük lelógó lesz, farkuk elgörbül. Nőstényei általában 10—12 fiókát ellenek, de ő csak 5— 6-ot hagy meg fészkenként. Azt vallja, a kevés néha több. A lehető legváitozatosabban takarmányozza nyulait. A szem eleségek közül búzát, árpát, zabot és kukoricát etet. Rendszeresen kapnak nyulai száraz kenyeret, zöld, télen pedig száraz akác- vagy gyümölcsfa ágat. Lényegében ennek köszönheti, hogy az állatok nem a ketrec falán koptatják-köszörülik a fogukat. A darába időnként Roboran, Konvit, Plastin vagy más kiegészítőt is kever. Aránylag sok csalánt etet, főleg télen, szárítva. A nyulak állítólag nagyon kedvelik ezt a fehérjékben gazdag szénaféleséget. A kerti és konyhai hulla dékok sem vesznek kárba a háznál. Káposztát, kelt, sárgarépa-zöldet, petrezselymet és zellert is fogyasztanak a nyulak. Nem sajnálja a fáradságot, gyakran szed kedvenceinek gyermekláncfüvet is, hiszen tudja, nyulai csemegeként fagyasztják ezt az értékes táp lálékot. Az itatást magától értetődő dolognak tartja, mondván: mint minden élő szervezetnek, nyilván a nyulaknak is feltétlenül szükségük van a vízre. Az itató edényekben rendszeresen cseréli a vizet. Télen különösen ügyel rá, hogy még véletlenül se maradjon fagyos víz az állatok előtt. Az olajos magvak fogyasztása kedvező hatással van a szőrme színeződésére és minőségére, ezért gyakran ad lenmagot és napraforgót kedvenceinek. Etetéskor bizonyos alapelvek szerint jár el. A nőstényeket valamivel szerényebben látja el, a bakoknak több szemet, főleg zabot ad. A bakok he tente kétszer vagy háromszor egy darabka zellert vagy petre zselyeingyökeret is kapnak jó tenyészkondíciójuk és párzási hajlamuk, aktivitásuk megőrzése céljából. Mosolyogva említi, hogy kéz dő korában a tapasztalt tenyésztőktől azt a tanácsot kap ta, ha valamelyik nősténytől sok nőivarú utódot szeretne nevelni, akkor mindig olyan bakkal pároztassa, amelyet azon a napon már legalább két ízben igénybe vett. Megpróbálta, némi eredményt el is ért vele, de hosszadalmas kísérletezést és megfigyelést igénylő bizonyításokra sohasem vállalkozott. A tudomány pedig egyelőre nem adott választ a kérdésére, helyes e ez az állítás. A belga óriások iránt érdeklődő kisállattenyésztőknek azt tanácsolja, mindig csak egészséges, rendesen nyilvántartott állományból származó, fajtatiszta utódokat vásároljanak. Lehetőleg csakis olyanokat, amelyek már legalább három hónaposak és elérik a 3 kg-os élősúlyt. A tenyészállatokat ne hizlalják meg, mert a kövér nőstények nehezen termékenyülnek meg, az elhízott bak pedig lusta, kevésbé temperamentumos és hamar elfárad. Külön hangsúlyozta, őrizkedjenek a rokontenyésztéstől, mert hanyag tenyészmunkával nagyon rövid időn belül tönkretehetik a legértékesebb állományt is. A belga óriás süldőket egyébként csak tizhónapos korban ajánlatos tenyésztésbe venni, s naponta legalább két nőstényt pároztassunk, hogy elléskor könnyebb legyen kiegyenlíteni a fészkeket, esetleg dajkaságba lehessen adni a legéletrevalóbb elárvult fiókákat. , (ká)
