Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-02-12 / 6. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 4 1377. február 12. д sгопткшт/ fÖLDMÚVfSBK SZÖVt TSÍGÍHEK FÓRUMA Ne rejtsük véka alá, tegyük közkinccsé Egységes földművesszövetkezeteinkben az ott létrehozott komplex racionalizáló brigádok tevékenysége a termelési tartalékok feltárására és kihasználására, a termelést előmozdító feladatok kollektív megoldására irányul. Ténykedésük a termelés és az irányítás minden szakaszában a problémák legcélszerűbb megoldását igyekszik elősegíteni. E brigádok munkájában való részvétel lehetővé teszi a dolgozók számára, hogy szakmai tudásuk legjavát a komplex szocialista racionalizálás alkalmazásával a hektárhozamok növelésére, a földalap hatékony kihasználására, a gazdasági állatok hasznosságának fokozására, a termékek minőségének javítására fordítsák. A komplex racionalizáló brigádok munkaközösségei tehát minden erejüket latba vetik, hogy az alaptontosségü mezőgazdasági termékek előállításában, különösen a gabonafélék esetében az önellátottság szintjének elérését segítsék elő. Ugyanakkor hozzájárulnak a fehérjeprogram megvalósításához, a munkatermelékenység további növeléséhez komplex módon gépesített munkafolyamatok bevezetésével, és élen járnak az anyagtakarékosság mozgalmában, különös tekintettel a takarmányok, az üzemanyag és az energia megtakarítására, az önköltségek csökkentésére, a megerőltető munka részarányának csökkentésére s általában a munka- és életkörnyezet további javítását is szorgalmazzák. Napjainkig Szlovákia fefsz-eiben a komplex racionalizáló brigádok száma már meghaladja a hetvenet, és tagjai számos igen fontos termelési kérdést, irányítási és munkaszervezési problémát oldottak meg. A brigádok által megoldott feladatok nyomán elért eredmény komoly értéket jelent egyrészt a szövetkezetek, másrészt egész népgazdaságunk számára. Ugyanakkor ё brigádok tagjai értékes tapasztalatokat szereztek a mezőgazdaságunkban felmerülő további feladatok megoldásában is. Viszont felelőtlenség lenne, ha ezeket a tapasztalatokat és ismereteket az egyes brigádok önmaguknak megtartva rejtené^ véka alá és nem tennék közkinccsé, hogy ezáltal nyújtsanak segítséget más mezőgazdasági üzemeknek a hasonló jellegű problémák megoldásában. Ebben a munkában komoly szerep hárul a sajtóra is. E kérdéssel kapcsolatban igen találó Kiss Ferdinánd mérnöknek, a čičovi (csicsói) W. Pick szövetkezetben megalakított komplex racionalizáló brigád tagjának véleménye. — A komplex racionalizáló brigádok munkája — mondotta Kiss mérnök — igen sokrétű. Egyértelműen megállapíthatjuk, hogy ez a munka igen hasznos és nélkülözhetetlen. A termelés szakaszán minden szövetkezetben számos probléma merül fel s ezeket mielőbb, rugalmasan kell megoldani. S éppen itt értékes munkát fejtenek ki a komplex racionalizáló brigádok. E brigádok tevékenységével összefüggő még egy konkrétumra szeretnék azonban rámutatni. Sajtónk aránylag csekély figyelmet fordít a komplex racionalizáló brigádok munkájának és tevékenységének népszerűsítésére. Itt-ott megjelenik néhány cikk ezzel kapcsolatban, azonban legtöbbjük csak általánosságban beszél e brigádokról. Szükségét érezzük annak, hogy szélesebb körben ismerjék meg polgártársaink az egyes brigádok konkrét tevékenységét s magunk is örömmel vennénk, ha munkánkat és tapasztalatainkat szélesebb körben adhatnánk át. Örülnénk annak, ha valamilyen formában a komplex racionalizáló brigádok tevékenységéről szóló beszámolók folyamatosan jelennének meg a sajtóban. Ez elősegítené mezőgazdaságunkban a műszaki előrehaladás folyamatát és bizonyos mértékben az egyes brigádok munkájának koordinálásé, hoz is vezetne. < Valóban megszívlelendő gondolatok, amit Kiss elvtárs sokak számára és különösen a sajtó címére mondott, s ё téren az ügy fontossága alapján elvárható, hogy erejéhez és képességeihez mérten mindenki segítő kezet nyújtson. Magunkévá tesszük ezt a felhívást és a jövőben Igyekszünk, hogy lapunkban folyamatosan minél gyakrabban adjunk hírt a komplex racionalizáló brigádok munkájáról, a mezőgazdaság továbbfejlesztésében elért eredményeikről. Mlvél tevékenységük sokrétű, minden szövetkezet számára akadhat majd olyan megoldás, amit a termelés mégszervezésében, a hétköznapi munkában jé eredménnyel alkalmazhat a mezőgazdasági termelés továbbfejlesztése érdekében. (Jp) ló szervezés és fegyelem - a siker alapja Itt van előttünk a völgyben Jablenov (Szádalmás). Nem mondhatjuk, hpgy könnyűszerrel meg lehet közelíteni az ilyen téli napon, amikor jókora kátyúkat kell kerülgetni. Piczinger Béla, az SZFSZ járási bizottságának titkára, aki kalauzként mellénk szegődött, nem hiszi, hogy valaha is tisztességes utat csinálnak errefelé. Lehet, ő már régóta várja a falusiakkal együtt az út korszerűsítését, s talán meg is unta a várakozást, azért ennyire borúlátó, de őszintén remélem, hogy nem lesz igaza. A község kultűrházában éppen a szövetkezeti dolgozók munkaiskoláját tartják. A nagy teremben lehetnek vagy százhatvanan, többnyire nők. Brezina Ferenc, a szövetkezet ökonőmusa a tervezésről tart előadást, majd őt követi Németh Zoltán körzeti orvos előadása a munkabiztonságról és az alkohol mértéktelen fogyasztásának káros következményeiről. Az előadás után a szövetkezet irodájába igyekszünk. Közben Szanyl László, a szövetkezet alelnöke, aki egyben az üzemi pártszervezet elnöki tisztségét is betölti, panaszkodik, hogy a talajviszonyok mostohák. Azt, hogy a gazdaság a gyengén fejlett egységek közé van besorolva, nem titkolja. A 2500 hektár mezőgazdasági földterület B5 százaléka rét és legelő. A lejtős területeken az amúgy is bizonytalan talajszerkezetet minden évben tönkreteszi a sok eső. Évente milliókkal lehetne kifejezni a terméskiesés miatt összegezett károkat. Űrömmel újságolja, hogy emellett az utóbbi két-három évben ismét összeszedte magát a szövetkezet. A hektárhozam növekedett, tavaly már elérték a kerületi átlagot, s az állattenyésztési Uzemág is erősödik. A tervezett szarvasmarha-, sertés- és a juhállomány létszámtervét is teljesítették, sőt az idén 503 anyajuh eladásával számolnak. A szövetkezet alelnökétől azt is megtudom, hogy a szövetkezetnek 057 olyan hízómarhája van, amelyeket rövidesen értékesíthetnek. Minden délután megbeszélést tartanak a szövetkezet szakvezetői. A szövetkezet elnöke, a főagronómus, a főzootechnikus, a főgépesitő és az ágazati vezetők megbeszélik az eddig végzett munkát, döntenek a másnapi tennivalókról. Ilyen megbeszélésre jöttek most is össze a munkaiskola után a szövetkezet irodájába. Így alkalmam van elbeszélgetni a gazdaság néhány vezető emberével. — A gépesítés szakaszán télen sem szünetel a munka, mindig van mit csinálni az embereknek — mondja Polgár Tibor főgépesítő. — A tavaszra készülünk. Tavaly eléggé elhasználódtak a gépeink, úgy a traktoraink, mint a húzószerszámaink javításra szorulnak. A sikeres téli javítás érdekében a traktorosainkat is beosztottuk a javítókhoz. Így hamarabb végzünk a javítási munkálatokkal és február végefelé lesz egy kis lazítás. Természetes egyszerűséggel cseng a főgépesitő hangja. Érzem, szívvel végzi a munkáját, azt csinálja, amit szeret. Így lehet dolgozni, eredményt elérni. — Magunk között csak brigádnak nevezzük azt a negyvenhárom személyt, akik a gépesítés szakaszán kora tavasztól késő őszig végzik a mindennapi teendőket — magyarázza a főgépesítő. — Két szocialista munkabrigádunk van, egy javitú és egy traktoros brigád. (6 kapcsolat alakult ki közöttünk. A napi munka befejezése után megbeszéljük aprö és nagy gondjainkat, terveinket. — Azt hiszem, hogy mi egész éven át derekas munkát végzünk — veszi át a szót D i e Pál traktoros, a traktorosok szocialista brigádjának vezetője. — Az ember felhajt a traktorral a domb tetejére, s csak néz lefele, hogy is jut vissza. S az emberek rakják például a szalmabálákat. Hogy állítsa le őket fél tehernél, amivel könnyen le lehet ereszkedni, amikor mindenki azt szeretné, hogy minél többet keressen és azt is, hogy mielőbb el legyen végezve a munka. Félig tele a pótkocsi, indulhatsz, de az ázott földön nem fog a fék, csúsznak a kerekek, szánkózva jut le az ember. Mire az aljára érsz, csorog a veríték rólad, mért csak egyetlen gumicső találjon elrepedni, mindjárt kiszalad a sűrített levegő, s akkor nincsen fék, indul minden lefelé. Tavaly nyáron sokat mondtam a fiúknak: na, ilyen fuvarba állítanék én е8У~е8У sík vidékit, hogy léssa, ml az, dombokon traktort vezetni. — Egyebet sem mondok naponta, csak, hogy vigyázni kell — Így a főgépesítő. — Könnyű elgondolni, hogy mennyi baj van ott, ahol a szántó nagyobb részét csak egyirányban lehet szántani. Mennyi dűlő agyagos, köves talajú... S nem egyformán szapora a munka mindenkinek: ossza be, aki tudja, mindennap úgy, hogy aki tegnap a nehezét húzta, annak ma könnyebb jusson. A jablonovi földművesszövetkezetben nem érnek el rendkívüli eredményeket, de a lehetőségekhez mérten igyekszenek jól gazdálkodni. Nem panaszként mondják, hogy hiányoznak a nagyteljesítményű gépek, tehát a második, harmadik generáció tagjai. Megemlítik, hogy húsz hektár terület felszántásához ötven ekevasat kell kicserélniük. — Nincs jobb traktoros brigád az egész környéken — lendül bele a beszédbe Polgár Tibor. — Zsebik Béni, Kardos Béla, Jakab József, de a többiek is „univerzális“ emberek. Tavaly minden mezőgazdasági munkát agrotechnikai határidőben elvégeztünk. Persze ezt a gépjavítóknak is lehet köszönni, mert ők gondoskodtak a gépek gondos kijavításáról és a húzészerszámok karbantartásáról. Mintha valaki megrendezte volna, úgy toppan be az irodába Körtvély Károly, az egyesített szövetkezet elnöke. Az elmúlt nehéz gazdasági évről beszél. Arról, hogy a vadállomány harminc százalékos kárt okoz évente a szövetkezetnek. Szarvascsordák és vaddisznók dézsmálják kora tavasztól késő őszig a termést. Egy-egy csordában 60—70 állat van. Ügy a siló, mint a magkukorica termésben felbecsülhetetlen kárt okoznak. Jablonov, Silická Jablonica (Jablonca) és Hruéov (Körtvélyes) 1972- ben egyesültek. Ahogy megtudtam a szövetkezet elnökétől, az egyesítés előtt mind a három szövetkezet a járásban mindig a hátul kullogók között volt. Ez nagyban rányomta bélyegét az egyesítés utáni évekre is. Nagy kiterjedésű földterületük volt, amelyet sem a növénytermesztés, sem az állattenyésztés számára nem tudtak kihasználni. Érdemesnek tartom megemlíteni, hogy például 1973-ban ebben a szövetkezetben az évi fejési átlag alig érte el_ az 1800 litert, tavaly már 2500 literes évi átlagot értek el. Mig 1975-ben egy liter tej kitermeléséhez 0,36 kilő abraktakarmányt használtak fel, addig tavaly már csak 0,25 kilót. A szövetkezet elnökétől az idei és a távlati feladatok felől érdeklődöm. ' — Első feladatként említeném a munkafegyelem további javításét, a vezetési stilus állandó tökéletesítését. Az ellenőrzés és a dolgozók javadalmazása is eléggé el volt hanyagolva. Nagy gondot fordítunk a gazdasági munka hatékonyságának erőteljes fokozására, a tartalékok feltárására. Az idén 342 tonna szemestermény, 3464 mázsa hús, 238 ezer liter tej, 50 mázsa gyapjú és 120 tonna zöldség eladását terveztük. Ebben az ötéves tervben szeretnénk elérni, hogy minden téren szilárd alapokon álló gazdasági egységet alakítsunk ki. Befejezésül néhány szót szólnom kell a Hanesz Sándor vezette szocialista brigádról is. Ez a brigád a termelés hatékonyságának a növelését szorgalmazza. A szakember szeme, meglátása Hanesz Sándor szavaiban is kifejezésre jutott. Az egyesítés után 230 hektárnyi területre hívta fel a figyelmet, amit termővé tehetnek. Sokáig tanulmányozták a gázvezeték kompresszorállomása hőenergiájának a hasznosítási lehetőségét. Foglalkoztak az elavult istállók korszerűsítésével. A brigád tagjai konkrét újításokkal, javaslatokkal és példákkal éltek. A jövőben 230 hektár területen szőlőt telepítenek. A kompresszorállomás hőanergiájának felfogására hat hektárnyi területen üvegházat építenek. Jablonovban nincsenek csodák, nem lehet mintagazdaság belőle egy év alatt, de a fegyelemnek, a javuló szervezésnek köszönhetően az elmúlt négy esztendő alatt először most zárhatták eredményesen az évet: legyőzték a maguk kétségeit, s a tagság már nem nézi közömbösen a vezetőség igyekezetét, hanem a termelési terv maradéktalan megvalósítására törekszik. Illés Bertalan Valóban a haladó tapasztalatok iskolája? Január végén került sor a haladó tapasztalatok tévéiskolája negyedik leckéjének utolsó ismétlésére. Az elmúlt napokban pedig az ötödik téma anyagának premierjét is láthatták az érdeklődők. így talán időszerű, ha sportkifejezéssel élve az első félidő után, behatóbban vennénk szemügyre g közkedvelt és népszerű oktatási ciklus hatékonyságát. Az első négy lecke, az idei még hátralévő témákkal együtt képet ad arról, mit kíván hallgatóinak nyújtani ez a téli szakmai-oktatási ciklus. Röviden összefoglalja a haladó tapasztalatok tévéiskolájának hatodik évfolyama fejlett szocialista társadalmunk mezőgazdasága és élelmiszeripara továbbfejlesztésének fő irányait, távlatait kívánja bemutatni és népszerűsíteni. Kézenfekvő kérdés: mennyire sikerült az első négy leckében ezt a feladatot megvalósítani. Az egyes témák feldolgozását végző szerzők a CSKP KB 1975 évi októberi ülésének határozatait véve alapul az felső témában a párt XV. kongresszusán kitűzött feladatok aprólékos elemzését sikerrel oldották meg. A második leckében a szakosítás időszerű problémaköré szerepelt, mivel ez a mezőgazdaság fejlődésének egyik igen fontos alaptényezőjét jelenti. Lényegében az üzemek közötti együttműködés — a további téma — számtalan példát felsorakoztatva mutatott rá a szakosítás és a kooperáció szükségességére, előnyeire, mivel ez a termelés hatékonysága növelésének egyik legjárhatóbb útja. A téli oktatás keretében nemcsak szövetkezeteink dolgozói, hanem a tévé legtágabb nézőközönsége is bepillantást nyert mezőgazdaságunk minőségi változásait szemléltető, — egyesek számára talán kevéssé Ismert valóság-világába és a jövő lehetőségeibe. Láthatták, hogy az új, progresszív miként válik hétköznapi gyakorlattá. Itt azonban olyan probléma merül fel, amelyet — nézetem szerint — az egyes témákat feldolgozó szerzőknek a tévéadások keretében nem sikerült maradéktalanul megoldaniuk. A tévé adásait hatalmas nézőközönség kíséri figyelemmel, tehát nem kizárólag földművesek.. Az eddigi leckék alapján úgy tűnik, hogy az Idei évfolyamban az egyes témákat feldolgozó szerzők több cél elérésére törekedtek. Nem csupán a mezőgazdasági dolgozóknak' kívántak segítséget nyújtani újabb szakmai ismeretanyagokkal, hanem ezzel egyidejűleg igyekeztek a nézők nagy tömegeit, mondhatnánk a mezőgazdasági problematikában laikus közönséget is beavatni a mezőgazdaságban végbemenő változások kérdéseibe. Igyekeztek népszerűsíteni mezőgazdaságunk sikereit és felfedni a megoldandó problémákat. Nem elvetni való, sőt dicséretre méltó törekvés. Viszont úgy vélem, a szerzők itt olyan akadályokba ütközetek, amit nem tudtak áthidalni. Ez az adássorozat ugyanis — mindannyian tudjuk — a haladó tapasztalatok iskolája nevet viseli. Ennek alapján elvárnánk, hogy elsődleges célja mezőgazdasági dolgozóink szakmai és politikai ismeretszintjének növelése. A szakmai tudás bővítése, a mezőgazdasági tudományok legújabb vívmányai, az üzemszervezés hatékony módszerei, a termelési eredmények fokozásának lehetőségei útján. Sajnos, minden lecke témájában bőven akadt olyan tájékoztatás, ami a mezőgazdasági dolgozók számára közismert, a hétköznapi gyakorlatban naponta használatos, megszokott és beidegzett módszer, amit még a legjobb akarattal sem lehet a haladó, a legújabb tapasztalatok közé sorolni. Nehezen érthető meg az is, hogy az üzemek közötti együttműködés példájaként az állami gazdaság szakágazati vállalatának egyes részlegei, farmjai közötti munkamegosztást és együttműködést említette meg, illetve vetítette a nézők elé a harmadik leckeóra anyaga. jól tudjuk és megértjük, nagyon nehéz olyan tévéadást szerkeszteni, ami egyaránt kielégítené egyrészt a szakemberek — a mezőgazdasági dolgozók, másrészt pedig a laikus tömegek, az érdeklődő nézők igényeit. Ez inkább a lehetetlennel határos. Ezért megfontolandó, hogy a haladó tapasztalatok tévéiskolájának következő évfolyama ne irányuljon-e kizárólag a mezőgazdasági dolgozók szakmai oktatásának bővítésére. A tévé ugyanis számos más jellegű adást is sugároz, ami kizárólag az érdeklődők egy-egy kisebb csoportját szolgálja — mint például nyelvtanfolyamokat. Ennek alapján a mezőgazdasági dolgozók számára készített nevelő, oktató műsora — a haladó tapasztalatok iskolája — a jövőben kizárólag a szakmai-politikai ismeretanyag valóban mélyreható feldolgozására és szakmailag alaposabb taglalására vállalkozhatna. így célját és küldetését — a mezőgazdasági dolgozók, a szövetkezeti tagok szakmai látókörének bővítését — eredményesebben tölthetné be, és valóban a haladó tapasztalatok fóruma lenne. (ben)
