Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-02-05 / 5. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1577. február S. 2 Egész társadalmunk érdeke Ismeretes, hogyan gyakorolta Má­tyás király annak idején a demok­ráciát a borissza urakkal. Hogyan küldte ki őket szőlőt kapálni az iz­zasztó domboldalra (felülről lefelé — hogy maradandóbb legyen a tanítás foganatja). Hadd tudják meg, milyen nehéz a sorsa a zsellérnek, paraszt­­embernek. Gemer (Gömör) községben ma is ágy áll a szobra: kis park közepén, kapával a jobbjában. Igaz, kicsit el­hanyagolt állapotban van a park is, a szobor is, de az új megbízatási idő­szakban hatvanezer korona áll a falu rendelkezésére, hogy helyreállítsa a műemléket. Persze, most már nincs szükség ki­rályokra. A közel ezer lakosú község hnb-elnökét, léska Jánost kérdez­tük meg: hogyan érvényesül itt a szo­cialista demokrácia, milyen módon igyekeznek ezt az elvet követni? Mik a falu problémái, sikerei? A hnb-elnök válaszából kitűnik, hogy nem elégszenek meg a hagyo­mánnyal, hanem a jelen talaján, a szocialista társadalom normáinak és követelményeinek megfelelően igaz­gatják a község ügyes bajos dolgait. A lakosság és a község vezetőinek Együttműködése kölcsönös, jelentős mértékben járult hozzá a falu lakos­sága a múlt időszak feladatainak tel­jesítéséhez. Különösen a tömegszerve­zetek munkája s az ifjúság igyekezete dicséretreméító. Az idei évre a köz­ség polgárai mintegy hatezerötszáz óra ledolgozását vállalták az építési beruházásokon társadalmi munkában. Faluszépítési akcióra a kötelezettség­vállalás pénzbeni értéké mintegy hat­vanegyezer ötszáz koronát tesz ki, a mezőgazdaságban ledolgozandó órák száma pedig ezerötszáz. Ez azonban csak az egyik oldala az együttműködésnek. A lakosok kö­telezettségvállalása, részvétele a kö­zös problémák elhárításában ... A mérleg másik serpenyőjén a la­kosok igényeinek kielégítése van. Egy apró példát talán: a gömöri temető jókora dombon van, ezért — hogy ne kelljen a virágok, sírok öntözésénél a vízzel cipekedni — vízvezetéket ve­zettek föl ide. Tízezer koronáért vízi­pumpát vásároltak erre a célra. Be­kerítették a temetőt, s a villanyháló­zatot is kiterjesztették erre a terü­letre. A munkák összessége százhat­vanezer korona értéket tesz ki. A lakosság érdekeit az újonnan megválasztott huszonhárom képviselő érzi magáénak. Ezeknek huszonnyolc százaléka fiatal, s majdnem hatvan százaléka párttag. Tehát szem előtt tartják a párt vezető szerepének szük­ségességét. Évente négy nyilvános gyűlést tar­tanak, ahol a lakosság igényeit, kéré­seit hallgatják meg. jelentős mérték­ben javult ezeknek a gyűléseknek a látogatottsága, s tavaly például tíz­­tizenöt körül volt a gyűlésénkénti fel­szólalások száma. A hnb melletti bizottságok munkája közül első helyen érdemel említést a polgári ügyekkel foglalkozó bizottság munkája. Néhány példát: tavaly az AKI tanulóinak hüségesküje a járás­ban az egyik legsikerültebb rendez­vény volt. Nem feledkeztek meg a község legidősebb polgárairól, az aranylakodalmakról, a személyi iga­zolványok ünnepélyes átadásáról, újonc-búcsúztatásról stb. sem. Míg a közrendvédelmi bizottság 1975-ben tizenöt ízben volt kénytelen fellépni a 19. paragrafus megszegői­vel szemben, tavaly mindössze öt Szelet vetettek, vihart arattak Dolgozóink mind többen ítélik el a charta ’77 című államellenes és anti­­szocialista pamflet szerzőinek magatartását. Kollektívák és egyének szólal­nak meg, fejezik ki megvetésüket népünk ellenségeivel szemben, ugyan­akkor újabb kötelezettségvállalásokkal juttatják kifejezésre, hogy tettekkel kívánnak hozzájárulni a szocialista országépítéshez. A pamfletre, szerzőire és a mögöttük álló külföldi védnökökre a múlt héten egy sajtóértekezlet vetett fényt, összehívását több prágai városkerü­let dolgozói kérték, hogy a külügyminisztérium rendezésében megtartott összejövetelen a közvélemény képviselői útján nyíltan kifejthessék, mit gondolnak a pamfletírókról. „Teljes mértékben támogatjuk a CSKP politi­káját és egyetértünk vele. Soha és senkinek sem engedjük meg, hogy szo­cialista vívmányainkat, valamint a Szovjetunió és a többi szocialista or­szággal ápolt barátságunkat veszélyeztesse. Nem engedjük meg szocialista köztársaságunk felforgatását és megdöntését. Ehhez hazánkban senkinek sincs és nem is lesz joga“, — szögezte le a prágai dolgozók nevében Vla­dimir Hyne, a prágai szakszervezeti tanács elnöke. Utána tudósok, művé­szek és különféle más szellemi munkahelyek képviselői mutattak rá a szo­cialista demokrácia konkrét érvényesülésére az egyes szakterületeken és cáfolták meg a pamflet szerzőinek hazug állításait. Az antiszocialista pamflettel a moszkvai Pravda is foglalkozott cikkében. Megállapította: „A szennyirat külföldi megrendelésre készült. A megrende­lés antikommunista és cionista központokból érkezett. A világreakciónak i,bizonyítékokra“ van szüksége, hogy a szocialista országok állítólag „nem teljesítik“ a helsinki záróokmányban foglalt megállapodásokat. A charta aláíróinak azonban nem sikerült leplezniük igazi énjüket.“ A helyzetet elemezve a Pravda rámutat: „Az országban kibontakozó til­takozási hullám egyöntetűen bizonyítja, hogy az árulók csak a nép meg­vetésére számíthatnak, s a dolgozók még szorosabban zárkóznak fel Cseh­szlovákia Kommunista Pártja és a Gustáv Husák elvtárs vezette Központi Bizottság körül." Hazánk minden részéből érkeznek a tiltakozó levelek, amelyekben dol­gozóink elítélik a pamfletszerzők államellenes provokációját. Ilyen állás­pontra helyezkednek a szövetkezeti' évzáró taggyűléseken és a pártszerve­zetek értékelő gyűlésein is. A Maié Raskovce-i Efsz kommunistái értékelő gyűlésükről ilyen levelet küldtek: „Erélyesen elítéljük a hajótöröttek és önjelöltek, a charta ’77 alőíróinak reakciós, antiszocialista fellépését. Ha­zug szennyiratukra céltudatos, alkotó munkával válaszolunk, teljesítve a párt által megjelölt gazdaságpolitikai feladatokat a mezőgazdasági terme­lés szakaszán. Minden erőnkkel a fejlett szocialista társadalom építésében ránk váró feladatok teljesítésére törekszünk, hogy megteremtsük hazánk boldog jövőjét.“ esetben. Rendszeres megbeszéléseket tartanak az üzletvezetőkkel, iskola­igazgatókkal. A cigány származású polgárok mindegyike takaros házban lakik vagy építkezik. Ebben is járási méretben elsők között említhető a község. A közrendvédelmi bizottságba két nem-képviselő polgárt is beválasz­tottak. A hiányosságokról se feledkezzünk meg. Egy mulasztás terheli a falu lelkét: tervezték a híres cigányprí­más, Cinka Panna emlékművének fel­állítását. Az erre előrányzott összeg harmincezer korona volt. Hetvenhat októberében a falu muzeális értékű épületében, a kastélyban tűz pusztí­tott, s ennek következtében az érté­kes műemlék tetőszerkezete és föld­szinti része sérüléseket szenvedett. A kerületi és a járási műemlékvédelmi hivatal segítene, csak az örök problé­ma akadályozza a renoválás sikerét: kivitelező kerestetik. Közszolgáltatási ház építését is tervezték, egyelőre er­ről is le kell mondaniuk. S a végén egy nagy pozitívum: épül a falu művelődési háza. Körülbelül kétmillió koronát szántak erre a cél­ra. Összegezésül elmondhatjuk, hogy a nagy múltú község (egykori megye­székhely) jelene is „jól áll“. A falu vezetői mindent megtesznek, hogy megszerezzék az emberek bizalmát, buzdítsák őket a közügyekben való tényleges részvételre. S ez nemcsak a kis közösségek, hanem egész társa­dalmunk érdeke. — KVI— Először Kubában A múlt héten Havannában, a szo­cialista Kuba fővárosában tartotta 79. ülésszakát a KGST Végrehajtó Bizott­sága. A Havana Libre nemzetközi konferenciatermében a tagországok és Jugoszlávia képviselői részvételé­vel megvitatták a KGST-országok többoldalú együttműködését a kubai nikkel-, cellulóz- és papíripar, vala­mint más népgazdasági ágak fejlesz­tésében. Kubai részről már előzőén hangoz­tatták, hogy a szocialista országok­kal a KGST-n belül folytatott együtt­működés a kubai gazdasági élet szi­lárd alapja és a gazdaság kiegyensú­lyozott fejlődésének a biztosítéka. A kétnapos ülésről kiadott közlemény szerint, a KGST VB ajánlja a tagor­szágoknak, hogy a Kubával fenntar­tott kapcsolataikban és a Kuba szá­mára megadandó minden szükséges segítség lehetőségeinek meghatározá­sában — beleértve a közös alapon megvalösulókat is — vegyék figye­lembe a kubai gazdaság konjunkturá­lis problémáit, amelyek a kapitalista világpiac inflációs és más jelenségei­ből fakadnak. Az ülésen megvitatták a KGST-tag­­országok 1975 júniusi általános együttműködési megállapodásának a megvalósítását. E szerződés szerint a Kubai Köztársaságban nikkel és ko­balt tartalmú termékek előállítására alkalmas újabb kapacitásokat hoznak létre. A KGST Végrehajtó Bizottsága jö­­váhagyta 1977. évi munkatervét, ame­lyet a KGST 30. ülésszaka határoza­tainak megfelelően állítottak össze. A terv a bosszú távlatú együttműkö­dési célprogramok kimunkálására és a KGST komplex programjának a megvalósítására irányul. A VB ülésén előzetes véleménycse­rét folytattak a KGST és az Európai Gazdasági Közösség kapcsolatairól. S zakszervezeti aktivitás a mezőgazdaságban A levicei (lévai) Rozkvet szállóban tartotta konferenciáját a Mezőgazda­­sági Dolgozók Szakszervezeti Szövet­ségének Levicei járási Bizottsága. Több mint 70 küldött vitatta meg két év szakszervezeti munkáját és a XV. pártkongresszus határozataiból követ­kező feladatokat. A konferencia értékelte a tagok aktivitását, amely a párthatározatok végrehajtása során kifejtett törekvé­sükben nyilvánult meg. Megkülönböz­tetetten foglalkoztak a tagok eszmei­politikai nevelésével, főként a fiata­lok politikai képzésével. A mezőgazdasági szakszervezetek munkájának előterében állott a szo­cialista munkaverseny és a vállalási mozgalom. Támogatták a szocialista munkabrigádok szervezését és gon­doskodtak szakmai irányításukról, jelenleg 90 munkaközösség 1408 tagja versenyez a szocialista munkabrigád cim elnyeréséért; 463 kollektíva már kiérdemelte a bronzfokozatot, 16 kol­lektíva pedig az ezüstfokozatot. A leg­több ilyen kitüntetett munkaközösség a Želiezovcei Állami Gazdaságban^ й Levicei Magtermesztő Állami Gazda­ságban, a Mezőgazdasági Termékfel­vásárló és Értékesítő Üzemben, az Agrostavban és a kainál Hydromelio­­rácia üzemben tevékenykedik. A szakszervezeti tagok az utóbbi két évben 85 500 órát a gazdaságok­ban, 32 200 órát pedig a munkakör­nyezet csinosításán dolgoztak Щ tár­sadalmi munkában. Az újítók és a feltalálók sem tét­lenkednek. Tavalyelőtt 72 újítási ja­vaslat érvényesítésével 834 503 koro­nával gazdagították népgazdaságun­kat. Tavalyi újításaik értéke 21B 280 korona volt. A legértékesebb újítások a Šahy-i Állami Gazdaságban, a Levi­cei Szövetkezeti Baromfitenyésztő Vál­lalatban, a Kríkany-i Gép- és Traktor­állomáson és a levicei Agrostavban történtek. A dolgozók politikai képzése, első­sorban közgazdasági ismereteik bőví­tése nagy szerepet játszott a Mező gazdasági Dolgozók Szakszervezeti Szövetsége Levicei járási Bizottságá­nak a tevékenységében. Közel kát és fél ezer dolgozó vett részt különféle iskolázáson, harminckétten pedig ma­gasabb szintű tanfolyamokon. Sokat tettek az ifjúság szocialista szellemű neveléséért is. Nőtt a fiatalok rész­aránya a különféle szakszervezeti tisztségekben. A szakszervezet keretében sokai törődtek a dolgozók üdültetésével és gyógykezeltetésével. Tavaly például ötven szakszervezeti tagot küldtek gyógykezeltetésre. A szövetség járási bizottsága az egyes vállalatokban rendszeresen el­lenőrizte az üzemi demokrácia érvé­nyesülését és a munkajogi előírások betartását. A tartalmas vita után megválasztot­ták a szövetség új járási szerveit, ján Beduš lett az új elnök. A konferencia határozata értelmében minőségileg magasabb fokon fejlesztik tovább a politikai-szervező, eszmei-nevelő, kul túráiig és gazdasági munkát. A rész vevők határozottan elítélték a charta '77 című pamflet szerzőinek állam ellenes, antiszocialista magatartását. Abel gAbor Az utóbbi időszakban a trebišovi (terebesi) járás mezőgazdasági üzemei­ben a pártszervek és szervezetek általában elmélyültebben, nagyobb gond­dal foglalkoznak a párttagság minőségi összetételének javításával, politikai színvonalának fejlesztésével. Ebben lényeges szerepe van a tagfelvételnél támasztott magasabb követelményeknek, hogy csakis a legjobbak váljanak a párttagsági könyv birtokosaivá. A magasabb minőségi mérce előtérbe állította a folyamatos nevelő munkát. Objektív politikai szükséglet ez s egyben a párt vezető szerepének érvényesítésé minden munkaterületen. Helyesen értelmezik mindezeket a boli (bolyi) egyesített szövetkezetben* s persze a hozzá tartozó zatíni (zétényi) és vojkai (vékei) gazdasági rész­legen is, ahol mind a pártbizottság, mind az alapszervezetek valóban a pártépítési munka szerves részeként tekintik a fiatalok politikai nevelését. Fiatalokra alapoznak — Elsősorban a fiatalokra alapozunk, és ez érthet^, hiszen a közös gaz­daságunkban nagyszámú SZISZ-tag dolgozik, akik méltók és alkalmasak a kommunista címre — mondottá Szedlák Miklós, a bolyi gazdasági részleg pártszervezetének elnöke. — Szedlák elvtérs elmondotta, hogy akik példá­san dolgoznak a közös gazdaság különböző munkahelyein, azok a fiatalok fegyelmezettek, kifogástalan a magatartásuk a társadalomban, a családban, lelkiismeretesen teljesítik megbízatásaikat. Eredményes módszereik között említésre méltó, ahogyan a zétényi gaz­dasági részleg pártszervezetének tagjai, kellő erkölcsi alappal rendelkező idősebb kommunisták foglalkoznak a fiatalok eszmei, politikai és magatar­tásbeli felkészítésével. Következetesen együtt dolgoznak a SZISZ-szervezet­tel. Jelenleg a zétényi pártszervezetnek nyoic tagjelöltje van, túlnyomó többségében fiatal munkás, SZISZ-tag. A fiatal párttagjelöltek eszmei-poli­tikai felkészítése többhónapos alapos foglalkozás eredménye. A jelölteknek minden vonatkozásban bizonyítaniuk kell. A párttagságra való érdemesítés egyik lényeges szempontja a számonké­rés. A fiatal párttagok egyéni fejlődése, képességük kibontakoztatása azt követeli — s mindezt a bolyi egyesített szövetkezet mindhárom gazdasági részlegének pártszervezete sikerrel is végzi —, hogy gondosan mérlegel­jék magatartásukat, s ha kell, bírálják és segítsék őket. Gyakran úgy tekin­tik, hogy az első hónapok, olykor még a félesztendő sem elegendő az ala­pos megismeréshez. Éppen az elhamarkodottság elkerülése készteti mind­három pártszervezetet és SZISZ-szervezetet a hosszabb távú, de folyamatos nevelő-, magatartást alakító munkára. A bolyi pártszervezetnek három és a vékei pártszervezetnek szintén há­rom párttagjelöltje van. Mindkét pártszervezet tevékenységének nagyobb része a SZISZ-szervezet megsegítésére irányul. A cél azoknak a feladatok­nak a valóra váltása, melyek a SZISZ-re a CSKP XV. kongresszusának ha­tározatából származnak. A feladatokat mindhárom pártszervezet belefog­lalta a munkatervbe és teljesítésüket a tagsági gyűlés rendszeresen ellen­őrzi. Szeretnék elérni, hogy mindhárom pártszervezet egyre több fiatalt neveljen párttaggá. Egyébként nem is a szám szerinti eredmény, hanem a minőségi mérce a döntő. Igaz, a bolyi egyesült szövetkezet három párt­­szervezetében összesen 14 párttagjelöltet tartanak nyilván. Látszik, hogy a számbeli növekedés mennyire tükrözi a párt- és a SZISZ-szervezetek követ­kezetes munkáját, örvendetes, hogyha értékelést kellene adniuk a párt­­tagjelöltekről, akkor mindannyiukról annyi elismeréssel kellene beszél­niük, mint Balogh József és Trosko István párttagjelöltről; traktorosokról* akik a munkában, helytállásukkal, személyes példájukkal, közéleti tevé­kenységükkel a munkaközösség tagjait jó munkára serkentik. Illés Bertalan A közutak réme a fegyelmezetlenség • A KEREKEKEN SZAGÜLDÖ HÁLÁL ARATOTT A NEGYEDIK NEGYED­ÉVBEN # SZIGORÍTOTT INTÉZKEDÉSEKKEL a balesetmegelozEsErt A közlekedésrendészet is értékelte tavalyi munkáját, az eredményekét és fogyatékosságokat tükröző baleseti statisztikát, ,s megállapította, hogy a harmadik negyedévi különösen jó eredményekkel, a példás közlekedés ne­gyedévében elért kedvező fejlődéssel szemben az év vége felé negatív jelenségek mutatkoztak, melyek a gyakorlatban a közúti balesetek gyako­riságában, a halálos végű balesetek számának gyors emelkedésében, a nép­­gazdasági károk összegének növekedésében tükröződtek vissza. Igaz, szlovákiai méretben tavaly 1172 balesettel kevesebb fordult elő, mint az előző évben, s közúti baleset következtében 32 személlyel keveseb­ben vesztették életüket, a sebesültek száma is 79-cel kevesebb volt s mintegy 2 és fél millió koronával kevesebb népgazdasági kárt okoztak a balesetek* ám a statisztikai adatok mégis intenek és fokozottabb éberségre mozgósí­tanak. A számadatokat t különfélé megvilágításban lehet vizsgálni, különféle szempontokból lehet glemeznt — így a balesetek különféle okozói ugranak ki fontossági sorrendben. A közrendészet vezetői a tavalyt jó eredményeket elsősorban a motoro­sok jobb fegyelmének tulajdonítják, ezt azonban a közrendészeti szervek, a segédrendőrök, a társadalmi szervezetek, az érdekelt vállalatok és üze­mek céltudatos akciói, a példás közlekedésért rendezett különféle verse­nyek segítették elő. Mihelyt a téli hónapokban lanyhult a gépjármüvek közúti ellenőrzése, a közlekedésben részt vevők fegyelme is elernyedt* s ha ehhez még hozzászámítjuk a mostoha időjárás okozta nehezebb köz­lekedési feltételeket, nem nehéz megtalálni a balesetek fő okait. A balesetek előidézésében sokat emlegetett idült ok, hogy a közlekedés­ben részt vevők nincsenek kellő emberiességgel tekintettel egymásra. Ez különösen a járművezetők és a gyalogjárók viszonyára vonatkozik. Sajnos, a balesetek előidézése között szerepel a sebesség gyakori túllépése, ami 6410 esetben okozott balesetet, a helytelen előzés 989, a robsz vezetési stí­lus 5161 baleset előidézője volt. Még aggasztóbb, hogy ismét felütötte fejét a közlekedésben az alkohol ördöge — a következmény 1713 baleset* melynek 111 halálos áldozata volt, a súlyosan sebesültek száma 378, a könyen sérülteké 817.. Nem csekélység az sem, hogy az alkoholos hatás kö­vetkeztében előfordult balesetek 16 226 800 korona kárt okoztak a népgaz­daságnak. A közrendészet erélyes közbelépésére vall az is, hogy tavaly 3061 sza­bálysértő járművezető hajtási jogosítványát vonták be súlyos vétség miatt. A tények, okok ismertek, következésképpen hogyan veszi fel a küzdelmet a közlekedési balesetek ellen az idén a közrendészét? A jól bevált utat követve, az egész társadalom bevonásával e fontos moz­galomba. Tekintettel a motoros járművek egyre növekvő számára, a közle­kedésrendészeti szervek javaslatai alapján változások, módosulások történ­nek a közlekedési vonalak megszervezésében is; e térén a közlekedési fi­gyelmeztető és irányító táblák jobb elhelyezésére, útszakaszok érthetőbb jelzésére, széles padkák kialakítására törekszenek. A közlekedéssel kap­csolatos minden hasonló Intézkedésnél a jövőben feltétlenül tekintetbe ve­szik a környezetvédelmi célokat is. A közlekedésrendészet természetesen kíméletlenül harcolni fog a közlekedési fegyelem megszegői ellen, s ebben korszerű segitőeszközöket fog alkalmazni (például ún. fotopuskákat, ame­lyekkel a kihágőkra könnyen rábizonyíthatják vétségüket], további egyéb tökéletes technikai berendezésekkel együtt. A közlekedésréndészet a jövő járművezetőire is gondol, akikkel szemben sokkal Igényesebb követelményeket támasztanak, ez természetesen képzé­sük alapos javítását is megköveteli az autóiskolákban. Vannak objektív természetű nehézségek Is a közlekedésben, ezek kikü­szöbölése mind az Illetékes szervek, mind az autós társadalom közös erő­feszítésének a célja. Am mindenképpen érvényes: az adott körülmények között utainkon csakis szabályszerűen, az erre vonatkozó rendelkezések, szabályok betartásával szabad közlekedni, mert legkisebb megsértésük is emberéletekbe kerülhet és tetemes károkat okozhat társadalmunknak. Lőrincz László

Next

/
Thumbnails
Contents