Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-29 / 4. szám

Як ribiszke korunk legkeresettebb

*** gyümölcsféléi közé tartozik. Bogyója 80—85 százalék vizet és 4,2— 8,4 százalék oldhatatlan rostanyagot tartalmaz, nádcukor (szaharóz) tartalma viszont az egyéb gyümölcsfélékhez viszonyítva kisebb. Legtöbb cukrot (5—9 %) a feketeribiszke tartalmaz, a pirosgyümölcsüek 2,8—4,5 százalék, a fehérgyümölcsűek pedig 4—7 százalék cukrot tartalmaznak. Legtöbb cukrot kiadós káliumszulfátos trágyázás esetén nyerünk. -Л ribiszke legjelentősebb összetevői közé tartoznak a szerves savak, a cserzőanyagok és az aromaanyagok. Étreudi hatásuk azért is kedvező, mert a gyümölcssavak 97 százaléka citromsav, a többi pedig borkősav. A ribiszke ásványi- és pektinanyagokban is gazdag, valamint sok vitamint tartalmaz. A feketeribiszkében 150— 300 mg % C-vitamin van, a piros- és fehérgyümölcsű fajták csak 15—60 mg % aszkorbinsavat tartalmaznak. A feketeribiszke levele pedig hörghurutot gyógyító anyagot tartalmaz. Némely pirosgynmölcsű fajták nem alkalmasak a közvetlen fogyasztásra, mért savanyúak. Fogyasztási célra legjobb fehér- vagy feketeribiszkét termeszteni. Az oxalát típusú vesekövek képzésére hajlamos embereknek nem ajánlatos ribiszkét, főleg pirosgyümölcsű ribiszkét, fogyasztani.

Béltartalmánál és dietetikus hatásánál fogva legértékesebbek a feketégyümölcsü fajták. Sok kiskertészkedő mégis vonakodik a termesztésüktől, mert viszonylag keveset teremnek. Persze eszükbe sem jut, hogy saját hibájuk miatt van ez így. Mert sokan idegen megporzású vagy fagyra érzékeny fajtákat telepítenek (Hollandi fekete, Wellington XXX). A kiskertbe önmegporzó fajtákat (Karítejni hosszúfürtű, Silvergieter, Roodknop, Ónix) kell ültetni, lehetőleg úgy, hogy a sorban két fajta váltogassa egymást.

A fehérgyümölcsű fajtákat is kevesen kedvelik, pedig közvetlen fogyasztásra, gyümölcslevek és szörpök készítésére egyaránt kitűnőek. A belőlük készült szörp sokkal megfelelőbb a teák ízesítésére mint a citromlé, mivel séskasav nélkül tartalmazza a citromsavat; a sóskasavról (oxálsavról) jó tudni, hogy „kilopja“ a szervezetből a mészet, ami főleg a gyermekek esetében káros. A fehérgyümölcsű ribiszkéből bor is készíthető.

A ribiszke szaporítása aránylag egyszerű feladat. Általában dugványozással, közönséges vagy feltöltéses bujtással szaporítunk. Fás- és félfás dugványozással minden ribiszkét biztonságosan szaporíthatunk, kivételt csupán a Heinemann piros kései és a Rondom fajta képez. Ezeket közönséges bujtással vagy aranyribiszkére oltással szaporítjuk.

Dugványozással a ribiszkebokrokat szaporítjuk. A vesszőket októbertől január végéig kell megszedni. Az éves hajtásokból mintegy 25 cm-es részt vágunk, a vesszőket nedves homokba ágyazva, hideg pincében teleltetjük, vagy elföldeljük a kertben. Tavasszal beiskolázzuk őket ügy, hogy az egymástól 30—40 cm távolságra levő sorokban 10—15 cm tőtávolságra ültetjük ki a vesszőket, ügyelve rá, hogy a legfelső két rügy a földfelszín fölé kerüljön.

A feltöltéses módszert akkor alkalmazzuk, ha kb. 40 cm-es faalakot szeretnénk nevélni. Tavasszal mintegy 2 cm-re' a föld felett visszavágjuk az anyanövényt, s amikor az előtörő hajtások már elérik a 30 cm-t, körűibe No 20 cm magasan feltöltögetjük

TERMELJÜNK TÖBB

RIBISZKÉT

őket. Őszig a hajtások meggyökeresednek s leválaszthatók az anyanövényről, majd állandó helyükre ültet-' hetők. Persze a rügyeket ki kell metszeni, csak a legmagasabban elhelyezkedő öt rügyet hagyjuk meg, amiből majd kineveljük a koronát.

Bujtással csak a dugványozással nem szaporítható fajtákat szaporítjuk. Az anyanövényt tavasszal 2 cmre a föld felett visszavágjuk s amikor az áj hatások már elég hosszúak, csillagszerűen lehajlítjuk és elföldeljük őket az anyanövény körül. Őszig begyökereznek, leválaszthatók az anyanövényröl és állandó helyre ültethetek.

Aranyribiszkére oltással főleg azo kát a nagybogyójú piros- és fehérgyiintölcsű fajtákat szaporítjuk, ame lyeket faalakon szeretnénk termelni. Az aranyribiszke bokrot tavasszal 2 cm-re a föld felett visszavágjuk, s a mikor az éves hajtások elérik az 50— 80 cm es magasságot, június elején elvégezhetjük a zöldoltást vagy augusztus derekán az oldalékezést. A júniusi oltás előnye, hogy már ősszel állandó helyre ültethető oltványokat nyerünk.

Most pedig nézzük meg MIT k!nAl A FAJTAJEGYZÉK?

Vierlandeni korai: Erőteljesen fejlődő, feltörő, erős éves hajtásokat nevelő, pirosgyümölcsű német fajta. Fürtjei hosszúak, bogyói középnagyok, sötétpirosak, kiváló ízűek, közvetlen fogyasztásra és házi feldolgozásra is alkalmasak. Rendszeres trágyázást és ritkítást igénylő, bokornak és falaknak nevelve is bevált fajta. Bőtermő.

Red Lake: Hollandiából származó, nem túl erőteljes növekedésű, felfelé törő bokrot fejlesztő, hosszúfürtű és nagybogyójú pirosribiszke fajta. Kitűnő ízű, közvetlen fogyasztásra alkalmas gyümölcsét július első felében érleli be. Bőtermő, jól szüretelhető, minőségi termést nyújtó fajta.

Jonkher van Tets: Ugyancsak hollandiai származású, buja növekedésű, felfelé törő, de nagyobb termés esetén szétterülő bokrot fejlesztő, pirosgyümölcsű fajta. Korán virágzik, fürtjei rövidebbek, de bogyói nagyok, főleg szörpök és befőttek készítésére alkalmasak. Legjobb aranyribiszkére oltva, törzses alakban nevelni.

Heinemann piros kései: Buja növekedésű, kezdetben felfelé törő, később szétterülő bokrot fejlesztő német fajta. Nagy bokorrá fejlődik, ezért nagyobb távolságra kell egymástól ültetni. Későn virágzik s nem érzékeny a kései fagyokra. Fürtjei hosszúak, bogyói közepesen nagyok, világospirosak, aránylag savanyúk. Augusztus első felében érik, de akár októberig is kibírja gyümölcshullás nélkül a vesszőkön. Főleg must-, lé- és szörpkészítésre termeljük, közvetlen fogyasztásra nem való. Igen termékeny, bujtással vagy aranyribisz kére oltással szaporítható; a trágyázásra, főleg a klórtartalmú trágyákra érzékeny.

Rondonm Főleg a kiskertészkedők körében terjedő új fajta, az elmúlt évben sorolták be a fajtajegyzékbe. Hollandiából származó, erős, felfelé törő, később kissé szétterülő bokrot

növesztő, pirosgyümölcsfi fajta. Későn virágzik, ezért ritkán tesznek kárt benne a kései fagyok. Fürtjei közepesen hosszúak, bogyói nagyok, egy-egy fürtöt 20—25 bogyó alkot. Sötétpiros termése aránylag savanyú ízű, elsősorban házi feldolgozásra alkalmas. Bujtással vagy aranyribiszkére oltással szaporítható. A melegebb körzetekbe ajánlható.

Versaillesi fehér: Franciaországból származó, közepesen erőteljes növekedésű, kezdetben felfelé törő, később mérsékelten szétterülő bokrokat nevel, rövid, de számos termőrésszel. Korán virágzik, fürtje hosszú, hogyója közőpnagy, július első felében érő. Igen termékeny, jól szüretelhető fajta. Közvetlen fogyasztásra, lé- és szörp-, valamint borkészítésre is kitűnő. Dugványozással szaporítható, rendszeres trágyázást, ritkítást és levélfoltosság elleni védelmet igényel.

Cseresznyefehér: Közepesen erőteljes, mérsékelten szétterülő bokrokat fejlesztő, gyakori ritkító metszést igénylő fajta. Középkorai virágzású, levélfoltosság elleni védelmét igénylő ribiszke. Fehér vagy enyhén sárgás színű bogyói középnagyok, közvetlen fogyasztásra és házi feldolgozásra is alkalmasak.

Karlštejni hosszúfürtű: Erőteljes

növekedésű, szétterülő bokrot, erős, felálló, sok termőrészt tartalmazó éves vesszőket nevel. Középkorai virágzású, önmegporzó. Fürtjei hoszszúak, de rajta kicsit ritkábban helyezkednek el a nagy bogyók. Közepes termést adó feketeribiszke, fogyasztásra is alkalmas gyümölcsöt szolgáltat. Trágyázásra és ifjításra igényes.

Silvergieter: Legjobb feketegyümölcsű fajtáink egyike. Hollandiai származású, buja növekedésű, felfelé törő bokor. Közepesen korán virágzik és részben önmegporzó, jó megporzója a vele egyidőben virágzó fajtáknák. Nagy, édes, mérsékelten aromás bogyói sok vitamint tartalmaznak, közvetlen fagyasztásra és feldolgozásra is alkalmasak. Levele Сз-vitamint tartalmaz, ami a hörgők gyógyítására hasznosítható. Teának júniusban szedjük a leveleket, a bokor nem sínyli meg, ha minden harmadik vagy negyedik levelét óvatosan letépjük. Dugványozással szaporítható.

Roodknop: Nálunk még kevésbé van elterjedve, de a perspektív fajták közé tartozik. Közepesen erőteljes növekedésű, mérsékelten szétterülő bokrot fejlesztő fajta. Későn virágzik. Középhosszú fürtjein általában 10 mm-nél nagyobb fekete bogyókat nevel, amelyek igen sok C-vitamint tartalmaznak. Bőtermő, dugványozással eredményesen szaporítható, főleg a melegebb vidékekre ajánlott holland fajta.

Ónix: Uj a valticei nemesítő állomáson kinemesített feketeribiszke fajta. Közepesen erőteljes növekedésű, felfelé törő, később mérsékelten szétterülő bokrot nevelő, későn virágzó, az időjárási viszontagságoknak jól ellenálló fajta. Középhosszú fürtjei, nagy fekete bogyói vannak. Minden körzetben termeszthető, dugványozással biztonságosan szaporítható.

KRAMPL Stefan

Tapasztalataim az új-zélandi fehér nyulakkal

Már több éve foglalkozom nyültenyésztéssel. Az utóbbi három évben új-zélandi nyulakat tartottam.- Az amerikából származó nyulat három színváltozatban — fehér, vörös, fekete — tenyésztik. Világszerte legjobban a fehér változat van elterjedve. Én is ezt tartom, s elmondhatom, végre igényeimnek megfelelő fajtára leltem. Középnagy testű, szapora, a nőstények jó utódnevglők, már a takarmányozással és a gondozással szemben igényesek. Testformái kifejezetten hústípusú fajtára utalnak. Leginkább azért kedveltem meg ezt a fajtát, mert mindazon kedvező tulajdonságokkal rendelkezik, amelyek háztáji tartás esetén is biztosítják a gazdaságos hústeremlést. Sőtl Még keresztezési célokra is nagyon jól megfelel. Mondhatnám, észszerű keresztezés esetén mutatja meg valóban, milyen -jó hústermelő típus.

Tavaly tettem egy próbát, új-zélandi bakkal pároztattam a kaliforniai fehér nőstényemet. Az eredmény? A kaliforniai kilenc fiókát ellett, gondosan nevelte őket, a kisnyulak szépen, egyenletesen fejlődtek, s tizenkét hetes korban elérték a 2,70 kilogrammot, tehát már értékesíthetők voltak. Ebből arra következtetek, hogy az utódok az apaállat jó tulajdonságait örökölték. Tudomásom szerint ugyanis az új-zélandi nyulak a legjobb takarmányértékesítők.

Bizonyos takarmányozási tapasztalatokra is szert tettem, sajnos, a saját káromon tanulva. Ma már tudom, hogy a napi takarmányadag összetételét nem szabad egyik napról a másikra megváltoztatni! Évszakonként fokozatosan kell hozzászoktatni a nyulakat az új összetételű eledelhez. Főleg tél végén, tavasz elején kell ügyelni a takarmányadag változásaira. Azt tapasztaltam, ha reggel répát, délben szemeleséget, este pedig jó minőségű szénát etetek, az új-zélandl

Szépen fejlett új-zélandi fehér nőstény és utódai.

Foto: —bor

nyulak kielégítően fejlődnek, jól híznak. Január végén azonban általában elfogy a répa, más lédús takarmány meg alig van. Mit tehet ilyenkor a tenyésztő? Itatással igyekszik biztosítani az állatok szervezete számára szükséges folyadékot, vizet. Mindez rendjén Is volna, csakhogy egyes tenyésztők úgy vélekednek, ha elfogy a répa, majd adok vizet a nyulaknak. S így is tesznek. Azután jönnek a problémák, mert az állatok nem szokták meg az ivóvíz felvételét. Tapasztalatom szerint, ha elfogy a répa vagy más lédús takarmány, nem jó azonnal áttérni az itatásra. Egy-két napon át csupán szemeleséget és szénát kell adni az állatoknak, s csak a harmadik napon szabad itatni. Persze akkor is csak keveset, naponta növelve a vízadagot, hogy a nyulak ne szívják tele túlságosan magukat folyadékkal már az első itatáskor, mért ez bajt okozhat. A vízfelvételhez éppen úgy hozzá kell szoktatni az állatokat, mint amilyen folyamatosan szoktatjuk hozzá őket a .megváltozott összetételű napi adaghoz.

Az eredményes nyúltenyésztés elengedhetetlen követelménye a szakszerű elhelyezés. Fontos, hogy a ketrecek megfeleljenek az egészségügyi követelményeknek, védjék az állatokat a légáramtól, az időjárás viszontagságaitól, ugyanakkor tágasak, világosak, könynven kezelhetők, takaríthatók és fertőtleníthetők legyenek. A ketrecek, illetve a ketrectömbök készítésekor figyelembe kell venni a kiválasztott fajta igényeit, testnagyságát.

Mint már említettem, középuagy testű fajtákat, főleg újzélandi fehéret tartok. Számukra a hatvan centiméter széles, legfeljebb hetven centiméter mély és több mint négy ven centiméter magas ketreceket tartom legmegfelelőbbnek. Az ilyen állatszállások valóban tágasak, kellő mozgási lehetőséget biztosítanak és a takarításuk sem okoz nehézséget. Mert a nyúl tiszta állat, rendszeresen kell takarítani a ketrecét. Ezzel egyúttal elejét vehetjük a gyakran sok bosszúságot és veszteséget okozó betegségek és állati kártevők terjedésének Is.

Öváry P.

.\\\\\\\\\\xv\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\v\\\\\\\\\\\\v,\\\\\X4\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\\W(

Hatszáz hektáron termelnek fűszerpaprikát évente a gálán tai járás mezőgazdasági üzemei. A komolyabb termelők saját szárítóval rendelkeznek, s szárítva értékesítik a paprikát. A termést a Slovlik nemzeti vállalat Nové Zámky-í vagy patai üzeme vásárolja fél, őröli meg és csomagolja, majd szállítja a bel- és külföldi piacra. A patai üzem tavaly huszonnégy vagonnyi fűszerpaprikát vett át a termelőktől. A járás legnagyobb fűszerpaprika-termelője a šoporňai Győzelmes Február Efsz. Évente 170—180 hektáron ülteti ezt a növényféleséget és szép termelési eredményeket ér el. Ez jórészt a magyarországi kalocsai fűszerpaprika-termelőkkel fenntartott baráti kapcsolatnak, a kölcsönös tapasztalatcseréknek köszönhető.

(Krajcsovics Ferdinánd)

A Szlovákiai Gyümölcskertészek és Kiskertészkedők Szövetségének a trebišovi járásшшщвёь

^AÖvidm—

ban Kráľovský Chlmacen van legtöbb tagja. A másfélszáz főt számláló városi szervezet évzáró taggyűlésén Pirovits titkár szép eredményekről, elismerést érdemlő tevékenységről számolt be. Végezetül megjegyezte, a kiskertészkedők munkája még eredményesebb is lehetne, ha bizonyos problémák nem hátráltatnál; a tevékenységet. A felszólalók közül többen szintén a nehézségekkel foglalkoztak. Rámutattak például arra, hogy már évék óta kárt okoz a klskertészkedőknek az Állami Gazdaság szőlődombjáról lezúduló csapadék, elárasztva a kiskerteket, elmosva a termőréteget. Ezen levezető csatornák létesítésével segíteni lehetne. A kiskertészkedők felajánlották, társadalmi

munkában segítenek kiépíteni a csatornákat, ám a gazdaság vezetői valahogy nem igyekeznek megoldani a sokaknak bosszúságot és kárt okozó problémát. Ugyancsak a gazdasággal kapcsolatos a kiskertészkedők további panasza is. Nem győzik javítgatni a kiskertekhez vezető utat, mert a gazdaság erőgépei állandóan sártengerré változtatják. , Debnár elvtárs azt fejtegette, milyen jó és hasznos szolgálatot tenne a szövetség, Illetve a járás és a város a környékbeli kiskertészkedőknék, ha megteremtené a Kertészeti Szolgáltatások vállalata helyi részlege létrehozása feltételeit. Megint mások a magyarországi dunakeszi kertbarátokkal fenntartott baráti kapcsolat jelentőségét méltatták és kérték a szervezet vezetőségét, ápolja ezeket a kapcsolatokat, s a jövőben ismét rendezzen az eddigiekhez hasonló, kölcsönös tapasztalatcserét szolgáló tanulmányi kirándulásokat.

I Miko I.)

Zöldségmagvak előkészítése a vetéshez

A vetőmagvak előkészítésének célja, bogy csírázóképességüket növeljük, a csírázást meggyorsítsuk, hassunk a növény egész fejlődésére és védjük a betegségek ellen. A legfontosabb előkészítési munkálatok a tisztítás, csávázás, áztatás, előcsíráztatás és jarovizálás.

A vetőmagvak tisztítása nem más, mint az apró és hibás magvak, valamint a káros és közömbös szennyeződések eltávolítása.

A vetőmagot olyan betegségek ellen csávázzuk, amelyek a vetőmaggal terjednek. Csávázószerként Agroetant, vagy formálóit használunk. A használati utasítás a csomagoláson fel van tüntetve, ezért röviden csak ennyit: körülbelül egy kiló vetőmag csávázásához négy gramm Agrostant használunk.

Aztatással siettetjük a magvak csírázását. A magvakat fából készült, esetleg más, nem rozsdásodó edényben áztatjuk, forralatlan ivóvízben. A víz hómérséklete 10—25 C-fok közötti legyen. Csak a melegkedvelő zöldségfélék magvait áztatjuk

18—25 C-fok hőmérsékletű vízben. A vizet minden 10—12 órában cseréljük.

A borsót, babot, salátát 2—4 órán át, a káposztaféléket, as uborkát és a tököt 18—20, paradicsomot és paprikát 25—40, sárgarépát, petrezselymet és a vöröshagymát pedig 50—80 órán át kell áztatni.

Az áztatás időtartamát be kell tartani, mert a hosszabb ideig tartó kezelés a csírázóképesség csökkenését eredményezi. Az áztatás befejeztével a magvakat szikkadni hagyjuk. Az áztatott magvakat csak nyirkos földbe vetjük! A száraz talajt meg kell öntözni; mert különben az áztatás hatása elmarad.

A mag előcsíráztatásával a növény egész fejlődését siettetjük. A magvakat meleg, jól szellőztétett helyiségben, 20— 25 C-fok hőmérsékleten kell előcsíráztatni. Sekély fa vagy más, nem rozsdásodó edény aljára sűrű zsákszövetet helyezünk, s erre néhány centiméter vastag rétegben rászórjuk a magvakat, majd mérsékelten megöntözzük és letakarjuk nedves zsákszövettel. Naponta kétszer vagy háromszor megkeverjük, átforgatjuk a magvakat, hogy elég oxigénhez jussanak. Az előcsíráztatás! akkor fejezzük bS, amikor a magvak fele — kétharmada már kicsírázott. A nagyobb magvakat nedves fűrészporban csíráztathatjuk.

Az előcsíráztatás időtartama: borsó, uborka, tök és káposztafélék 40—60 óra. saláta, cikória, paradicsom, paorika 60—B0 óra, gyökérzöldségak, dinnye 70—100 óra.

Huszár István (Holier