Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-29 / 4. szám
Az alábbiakban agy olyan problémával szeretnék foglalkozni. amelyre ezidáig semmilyen jóváhagyott szabály nem vonatkozik Ez a probléma a galambok eladási árának megállapítása. Ez a probléma a galambok eladási árának megállapítása. Ez egyelőre a tenyésztőkre van bízva és ig;en eltérő képet mutat. Leginkább a tenyésztő becsületességétől és tapasztaltságától Fajta Ár (Kčs) Tenyészpár Fiatal pár budapesti magasrepülö 140,— 70,— keleti sirályka 250,— 150,— kínai sirályka 160,— 100,— keleti pergő 140,— 70,pirók galamb 140,— < 80,— cseh szárnyszínes 120,— 70,— cseh dobos 140,— 80,— komáromi bukó 180,— ‘ 100,— cseh hágó hegyes 160,— 80,— -szlovák hegyes 180,— 100,— cseh begyes-lábtollas 250,— 150,— morva hegyes 150,— ' 100,— angol hegyes 350,— 200,— angol páva 150,— 100,— angol fodros 180,— 100,— angol parókás 350,— 200,— német díszpősta 180,— 100,— kóburgi pacsirta 140,— ' 80,— lengyel hiúz 160,— 80,-i morva strasszer 180,— 100,— királygalamb (king) 250,— 150,— római galamb 200,— 120,— Mennyit fizessünk egy tenyészpáréít? függ, vagy az eladó és a vásárló közös megegyezése alapján születik meg. Az árak természetesen változók és függnek a galambok fajtájától és minőségétől. Gyakran előfordul azonban, hogy igen gyenge minőségű, csekély értékű galamb, drágán kerül eladásra. Ritkább az olyan eset, amikor kiváló minőségű galambot alacsony áron lehet beszerezni. Ez a vevő, vagy az eladó tenyésztő tapasztaltságától függ és — főleg az első esetben — erkölcsi téren kellemetlen következményei lehetnek. Ennek alapján azt tanácsolom minden galambot vásárló tenyésztőnek, hogy magasabb áron csakis elismert, becsületes tenyésztőtől vásároljon galambot és lehetőleg fiatalt, ahol a „zsákbamacska“ lehetősége még ki van zárva. A vásárló csakis a galamb megtekintése után fizessen! A galambvásárlás megkönnyítése céljából feltűntetem néhány, nálunk szélesebb körben tenyésztett galambfajta árát. Ezek az árak a tenyésztők körében jelenleg elfogadottak. Kiváló minősítésű, legalább 94 pontot elért és jó tulajdonságokkal rendelkező galambokról van szó, amelyek biztosítani tudják az állomány színvonalának .további emelését. A feltüntetettnél vannak jóval magasabb és alacsonyabb árak is, a galamb minőségének megfelelően. Egy idős tenyésztőtől hallottam, hogy az 193U as évek valamelyikében egyik tenyésztő társa egy tehenet adott egy pár angol hegyesért. Та valy az „Intertau“ nemzetközi kiállításon Budapesten egy pár angol parókás 4000,— forintba került. Szinte mindennapos eset, hogy Magyarországon egy angol hegyesért vagy egy parókásért 1000,— forintot fizetnek. Ezek természetesen egyedi tulajdonságokkal rendelkező tenyészállatok, s árukat közös megegyezéssel szabják meg a tenyésztők. A galambtenyésztők nagy táborának megnyugtatására még elmondhatom: a kiváló tulajdonságú tenyészgalambok hazánkban a legolcsóbbak, pedig hazánk galambtenyésztői nemzetközi viszonylatban már több éve élen járnak a tenyésztői sikerekben. AGŐCS JÖZSEF /W W%/W W\^^^^W W^^V\rWNA/^ZV4^^^,^W>^^AA/WVW\/WW4/WWV\AArvWS/V Átszervezés után A Szlovákiai Kísállattenyésztők Szövetségének Ivánka pri Nitre-1 helyi szervezete közel két évtizede alakult meg. Kezdetben éppen csak a nevS volt szervezet. Igaz, tizenkét taggal alakult meg. Minden udvarban tartottak baromfit — többféléi is —, de ezek nem voltak fajtatiszták. A szervezet tagjait elsősorban egyéni érdekek fűzték össze, az, hogy a szervezeten keresztül takarmányhoz jutottak, de tulajdonképpen mindenki azzal foglalkozott, amihez éppen kedve volt. Mig kell jegyeznünk, hogy a vezetőség is hibát követett el, nem ismertette a szervezet tagjaival, hogy mi a küldetése és célja, hogy a fajtatiszta állatok tartása, nevelése nemcsak kedvtelést, szórakozást, hasznos Időtöltést jelent, hanem nagyobb hasznot is hoz a házhoz. A későbbiek során létrehozták a baromfiak és a postagalambok tenyésztésével foglalkozók szakkörét. Az utóbbi idővel megszűnt. Látta mindezt a szervezet néhány lelkes tagja. Érezték, tudták — tenniük kell valamit. 1967-ben új vezetőséget választottak. A kisállattenyésztést valóban kedvelő egyének rájöttek, hogy következetes irányítással tehetnek csak valamit a szervezeti élet felélénküléséért. A lelkes tagok — Jozef Vajzerral, a szervezet elnökével, Člčo Iván titkárral, Zelený Jozef pénztárossal az élen — rendet teremtettek és nagy buzgalommal irányítják ma is tevékenységét. — Az átszervezés után túltettük magunkat a nehézségeken — mondta Viliam Gígel, a baromfiszakkör vezetője. — Az utóbbi öt év alatt a szervezet tevékenysége fellendült. Ez annak köszönhető, hogy megnyertük a tagok bizalmát, elsősorban a nőkét. Végül is nekik köszönhető, hogy a szervezet létezéséről ma már legalább tudnak. Ez úgy történt, hogy felvetődött a kérdés: mi lenne, ha a nőket is aktivizálnánk, hiszen odahaza úgyis az 6 gondjuk a háziállatok etetése, gondozása. Az elhatározásokat tettek követték. Meggyőztünk néhány háziasszonyt, s 1966-tól tizenkét nő tagja szervezetünknek. Méghozzá szorgalmas, szaktudással rendelkező asszonyok. Mindegyikük elismert szép küllemű és jó tojástermelő (leghorn) vagy kettőshasznű (rodejlénd, hemsfr, pllmut) fajtát tart. Érdemes megemlíteni Veronika Zverkovát, valamint Kosztolányi Alenkát, aki fiatal kora ellenére példamutatóan képviseli a szervezetet. Többször részt vett járási vagy kerületi kiállításon. Két évvel ezelőtt, a brnoi országos rendezvényen kiváló munkájáért, Illetve állataiért pénzjutalomban részesítették. Ez is azt bizonyítja, hogy a nők különös gonddal tudják kezelni a háziállatokat. Célunk éppen az, hogy minél több nőt vegyünk fel a szervezetbe, Illetve a vezetőségbe. Igen fájó pontja a szervezeti életnek, hogy a nők semmiféle funkciót nem hajlandók vállalni; arra hivatkoznak, hogy a család gondja Is rájuk hárul és ennek teljesítése sokkal fontosabb feladat, mint az előbbié. Jóleső érzéssel hallgattam az elismerő szavakat. Mert igaz, hogy legyen bármilyen jó a férj, a háztartás irányításában, a gyermeknevelésben sokkal több gond jut a nőre, mint a férfira. De azért — legyünk őszinték önmagunkhoz — néha egy-két órányi szabadidő mégiscsak akad. Ha egy kisebb közösség, a család élén tudnak állni, akkor a szervezet élére is alkalmasak. Sőt! Mutassák meg, hogy szervezetüket jobban is lehet vezetniirányitani, hogy sokkal jobb is lehet a szervezeti élet. Hiszen van éppen elég tennivaló! Például a szervezet tagjai miképpen kapcsolódnak be a társadalmi munkálatokba? Mit tettek és tesznek azért, hogy falujuk, környezetük tiszta és rendezett legyen? Érdekes és szinte hihetetlen, hogy a szervezetnek nincs egyetlen nyúltenyésztője sem, holott a falu pár kilométerré fekszik Nitrától, ahol a Branko mezőgazdasági vállalat minden évben rendszeresen fölvásárolja a hízott nyulakat. Kevesebb gonddal és anyagi ráfordítással értékesíthetnék nyulaikat, továbbfejleszthetnék, magasabb színvonalra emelhhtnék szervezetük tevékenységét. örvendetes tény, hogy a fiatalok is érdeklődnek a szervezet iránt, jól működik a fiatal baromfitenyésztők tizenegy tagú csoportja. A csoportot maga a szervezet elnöke, Vajzer Jozef vezeti. Sokat foglalkozik a fiatal tenyésztőkkel, ellátja őket szaktanácsokkal. Fáradozása eddig nem volt hiábavaló. A csoport tagjai közül nyolcán elismert fajtatiszta baromfit tenyésztenek. A szervezet tagjai örülnek a fiatalság érdeklődésének és bíznak benne, hogy továbbfejlesztik tenyészetüket, példás munkájukkal öregbítik és terjesztik a szervezet jó hírnevét. —nt— Az emberi táplálkozás össze rublió, egészségesebbé tétele, и lakosság zöldségfélék iránti egyre fokozódó igényeinek kielégítése érdekében hazánkban jelentősen fejleszteni kell a zöldségtermesztést. Nem új keletű feladat ez, de fontosságának hangsúlyozásán kívUl a hatvanas évek végéig vajmi keveset tettünk az elképzelések valóraváltásááért. De nem is igea tehettünk, hiszen Szlovákiában nem volt egyetlen elhivatott tudományos intézmény sem, amely kimondottan a . zöldségtermesztés fejlesztésének problémáival, a hazai és a külföldi tudományos ismeretek közvetítésével foglalkozott volna. Ennek eredményekén! Szlovákia több lépéssel lemaradt a fejtett zöldségtermesztéssel rendelkező országok, sőt még a CSSZk mögött is. Mindez annak ellenére történt, hogy az ország züldségtermésének 55 százalékát éppen Szlovákia nyújtutta. Alacsony színvonalon mozgott a termelés összpontosítása és szakosítása, lassú volt az új termelési technológiákra való áttérés, gépesítésről pedig alig lehetett beszélni. Mindez a termelés eredménytelenségéhez, a zöldségtermelés iránti érdeklődés csökkenéséhez, a piac és a feldolgozóipar hiányos ellátásához vezetett. A hatvanas évek végén végre történt valami: 1989-ben a piekfanyi Növénytermesztési Kutató Intézet Hurbanovo— Sesíleš-i állomását hivatalosan Zöldségtermesztési Kutató Állomássá léptették elő, s szlovákiai viszonylatban itt összpontosították a melegkedvelő zöldségnövények termesztésével kapcsolatos megfigyeléseket és megoldásra váró kutatói feladatokat. A 154 hektár mezőgazdasági földdel, húsz áras üvegházzal, másfél hektárnyi fóliasátorral, jól felszerelt gépparkkal, laboratóriummal és könyvtárral rendelkező kutatóállomás elismerésre méltó munkát végzett az utóbbi néhány évben. A zöldségtermesztés fejlesztésének távlati tervével összhangban, az elmúlt ötéves tervidőszakban főleg a melegkedvelő zöldségfélék fajtaösszetételével és az új termelési technológiák bevezetésével kapcsolatos kérdések megválaszolásán munkálkodott, közben oroszlánrészt vállait a legújabb hazai és külföldi tudományos ismeretek széles körű népszerűsítéséből és terjesztéséből. Mindezek révén jelentős szerepet töltött be a zöldségtermesztés utóbbi években tapasztalt fejlesztésében. A többi között abban, hogy néhány év alatt több mint tízszeresére nőtt Szlovákiában a külföldön már elterjedten használt, különféle fúliaborítású zöldségtermesztő berendezések területe. Ezerkilencszázhetvennégyben már mintegy másfélszáz hektáron termeltünk fólia alatt hajtatott zöldséget. És nem is rossz eredménnyel, hiszen a hektáronkénti 400—600 ezer korona átlagbevétel elérése sikernek számít. Ez a tény ismét felkeltette a mezőgazdasági A zöldségtermelés ezer 360 tonna csemegepaprikát például 264,5 hektárnyi fóliával fedett területen produkálhassuk ki. Ha ezt a tömeget szántófölden akarnánk kitermelni, akkor csaknem másfejlesztésének félezer hektárt kellene elvonnunk a fő növénytermesztési ágazattól. További tartalékok rejlenek még a fütött fóliaházak nyújtotta lehetőségek kihasználásában. A fűtött térszolgálatában mesztő berendezések sokkal jobban kihasználhatók, folyamatos termeléssel több értékes zöldség nyerhető belőlük, és segítségükkel akár egy vagy két millió korona hektáronkénti bevétel is elérhető. Nem beszélve arról, hogy a fűtött fóliasátrak felépítése után felszámolható a költséges melegágy! palántanevelés, lényegesen csökkenthető a kézi munkaerő szükséglet, s hogy ésszerű kihasználás esetén már az első évben megtérülhet a beruházás. A kutatóállomás dolgozói az utóbbi években a „Zöldségtermesztés ésszerűbbé tétele“ állami kutatói feladat egyes részfeladatainak megoldásán munkálkodtak. Az volt a legfontosabb feladatuk, hogy a korszerű gépek és a keinizálás nyújtotta előnyök kihasználhatóságát figyelembe véve meg-Л fólia alatt hajtatod zöldségfélék mechanikai és vegyszeres kombinált gyomirtásával például a šrobárovái szövetkezetben, majd a Veľké Üfany-i Magszaporftó Állami Gazdaságban kísérleteztek a kutató állomás dolgozói. Bebizonyították, hogy a kombinált gyomirtás alkalmazásával hektáronként 132 ezer koronával csökkenthető a munkaköltség, ugyanakkor mintegy 25 százalékkal növelhető a bevétel. Egy alkalommal a kertészek iskolázásán ismertették a termelőkkel a káposztafélék legjobb külföldi korai fajtáinak termesztésével járó előnyöket. 1975-ben már több mint félszáz hektáron termesztették ezeket a fajtákat, és a svodíni, a vojnicei stb. szövetkezetben megközelítően 70 ezer koronás hektáronkénti bevétel-növekedést értek el. A kutatóállomás kidolgozta a fólia alatti uborkahajtatás új ‘echnológiáját. A módszert al[almazó gazdaságoknak ez 40 izázalékos hozamnövekedést úztosított, s még azáltal Is növelte bevételüket, hogy több ilső osztályú árut nyújtott. A tudományos dolgozók torábbi gyakorlatias kísérleteket végeztek a besehovi (uborka termesztés), a chotíni és a vqjnicei (helyrevetéses paradicsomtermesztés), valamint a šrobárovái (paprikatermcsztés) szövetkezetben. A paradicsom vegyszeres gyomirtásával szintén Srobárován, illetve a marcelovái és a Dvory nad Žita vou-i szövetkezetben folytattak kísérleteket. Es folytathatnám tovább a sort, ám úgy gondolom, ennél sokkal többet mondanak majd azok a közeljövőben közlésre kerülő írások, melyekben a kutatók számolnak be az egyes kísérletek eredményeiről és tanulságairól. A Hurbanovo—Sesíleš i Zöldségtermesztési Kutató Állomás dolgozóinak legfontosabb feladata a hatodik ötéves tervidőszakban, a zöldségtermesztés nagyüzemi technológiájának kidolgozása. Olyan módszert kell kidolgozniuk, amely lehetővé teszi a termelés komplex gépesítését, elősegíti a munkaerőszükséglet lényeges csökkentését, a hozam növelését és a kitermelt áru minőségének javulását. Ezen túlmenőén meg kell oldaniuk a különféle berendezésekben történő zöldségtermelés, valamint az aromatikus és a fűszernövények komplex termesztési technológiáját, és nem utolsó sorban behatóan tanulmányozniuk kell a paprikatermesztés mennyiségi és minőségi ökológiai kilátásait. A XV. pártkongresszusnak a zöldségtermesztés fejlesztésével, az ésszerű és takarékos energiafelhasználással, a termékek minőségi javításával, a mezőgazdasági termelés belterjességének és hatékonyságának növelésével, valaminl a már meghonosított eljárások ésszerűbb kihasználásával kapcsolatos határozatát minden kutatói feladat megoldásakoi szem előtt tartják. KADEK GABOÜ i A kutatók minden lehetősé- , get kihasználnak a legújabb ismeretek gyors és széles körű elterjesztésére. Az új technika ; napjain, tudományos konferen- • ciákon, iskolázások, üzemi látogatások alkalmával stb. igyekeznek átadni ismereteiket a termelőknek. írásaikkal gyakran találkozhatunk a különböző szaklapok hasábjain. A kutatóállomás egyébként is szoros kapcsolatot tart fenn a mezőgazdasági üzemekkel. Az üzemekben végzett gyakorlatias kísérletek egyaránt segítik a kutatók és a termelők munkáját, tapasztalatgyűjtését. A tudományos dolgozók a gyakorlatban is ellenőrizhetik kutatásaik eredményeit, levont következtetéseik helyességét, a termelők pedig maguk is meggyőződhetnek a tudományos ismeretek gyakorlati átültetésének előnyeiről. téséről és egyben javaslatot tettek egy járási méretű kooperációs zöldségtermesztő társulás kialakítására. Ez a társulás a múlt évben létre is jött a komárnoi járásban. nak és szakosításának távlati tervét. A komárnoi járási Mezőgazdasági 'Igazgatósággal együttműködésben tanulmányt dolgoztak ki a járás zöldségtermesztésének távlati fejleszüzeinek zöldségtermesztés iránti érdeklődését. A másik, ugyancsak örvendetes dolog, hogy az ój módszerek bevezetésével lényegesen csökkenthet lük a zöldségnövények termőterületét. A fólia alatti zöldségtermesztést tovább szeretnénk fejleszteni, mégpedig olyan ütemben, hogy 1985 ben a színvonalas és folyamatos piaci ellátottság biztosításához szükséges 26 oldják az SZSZK ban legelterjedtebben termesztett zöldségnövények szélos körben alkalmazható nagyüzemi termelési technológiáját. Nagy figyelmet szenteltek a hajtatott zöldségfélék termesztésének fejlesztésével kapcsolatos feladatok megoldásának is. Az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumával együttműködve kidolgozták a zöldségtermesztés összpontosításé -
