Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-29 / 4. szám

i_ SZABAD FÖLDMŰVES 1977. január 29. 10 TÖRTÉNELMI MUZEUM Bratislavában az 6sl vár „óriás­ként“ emelkedik ki a tovahömpölygő Duna fölött. Hajdanában úgy tanultuk az iskolában, hogy a bratislavai vár ügy felfordított asztalhoz hasonlít. Volt benne valami igazság, mert sen­ki nem emelt tetőt a leégett tornyok­ra. Sem a monarchia idején, sem az első köztársaságban nem törődtek a történelmi nevezetességű büszke vár­ral és az egykori főurak „fészke“ egyre siralmasabban nézett ki, s már­­már az összeomlás fenyegette. Szocializmust építő rendszerünk v5- zetői nem sokáig nézték tétlenül Bra­tislava nevezetességének a pusztulá­sát és elrendelték tatarozását. Jó né­hány évig tartott és több mint száz­millió koronába került, de rendbe hozták a várat és az újból Szlovákia fővárosának büszkesége lett. A vár jelenleg a Szlovák Nemzeti Tanács tulajdona. A várépület alsó helyisé­geit az SZNT főleg reprezentációs cé­lokra használja. Ott ünnepük a jelen­tős évfordulókat, fogadásokat tarta­nak és a kiváló dolgozóknak ott nyújtják át a magas állami kitünteté­seket. A második és harmadik emelet is nemes közcélt szolgál. A reprezenta­tív helyiségekben — több mint hét­ezer négyzetméter területen — van elhelyezve a Szlovák Nemzeti Múzeum történelmi részlege. A múzeumot tíz esztendővel ezelőtt nyitották meg s azóta kiállítások egész sorát ren­dezték s közben fáradságos, gondos munkával létrehozták az állandó ki­állításokat. A második emeleten legjelentősebb a régészeti kiállítás. Tág kiállítási te­remben szemlélhetik meg a látogatók a Szlovákia területén talált kő-, bronz- és vaskorszakból származó le­leteket. A földből előkerült szerszá­mok, eszközök, épületek, házi felsze­relések, edények, fegyverek, éksze­rek, vallási hiedelmeket tükröző szobrok és más tárgyak adják a forrás­anyagot, amelynek alapján többezer évvel ezelőtti korszak emberének éle­te, gazdasági és társadalmi környeze­te rekonstruálható. A történettudo­mány még azoknak a koroknak kuta­tásánál sem nélkülözheti a régészeti alapot, ahonnan már írásos anyagaink is vannak. A nagy építkezések, folyamszabá­lyozások, csatornák létesítése, útépí­tések, vezetékek lefektetése, sőt a föld mélyszántása következtében so­ha nem látott mértékben kerülnek elő régészeti leletek, amellyel bővíteni lehet a történelmi múzeum anyagát. A nagy kiállítási terem melletti tá­gas folyosón a bratislavai vár törté­netét szemlélheti meg a látogató ké­peken és régészeti leleteken keresz­tül. A fizetési eszközök fejlődése kiállí­tási részlege igen gazdag. Ott láthat­juk már a vaskorszak kezdetleges fi­zető eszközét, a lapos vasdarabokat A fizető eszközöknél a fejlődést a kelták és a rómaiak hozták. Eleinte kezdetleges, formátlan pénzt vertek, de később, különösen a rómaiaknál már formás arany és ezüst pénzek voltak. A bényi (Nové Zámky-i járás) határban 1964-ben megtalált 108 da­rab aranypénznél ma sem veretünk különbet. Az osztrák—magyar monar­chiában levő fizető eszközök eleinte szintén primitívek voltak s csak ké­sőbb váltak formássá. A papírpénz kiadását is jól illusztrálja az állandó kiállítási részleg. Ott láthatjuk a Agyú a partizánharcokból. Foto: —tt— 1848-as szabadságharc alatt nyomta­tott Kossuth-bankókat, majd a mo­narchiában készült papírpénz kollek­ciót és az első köztársaságban ké­szült papír fizetőeszközöket. Meg le­het szemlélni az osztrák—magyar monarchiában, az első köztársaságban és a közelmúltban készített emlék­érméket, kitüntetéseket. Az egymást követő népek, nemzedékek, nemzetek kultúrájának, együttélésének méltó kifejezői a Szlovákia területén hasz­nálatban levő pénznemek. A harmadik emeleten levő nagy­méretű történelmi-forradalmi kiállítás a középkortól egészen a közelmúlt­ban megtartott XV. kongresszusig mutatja bd az itt élő népek életét, viseletét, harci eszközeit, forradalmi megmozdulásait, társadalmi átalaku­lásait, stb. Gazdag a középkori rész­leg is, de még nagyobb áttekintést nyújt az állandó kiállítás a Nagy Ok­tóberi Szocialista Forradalom óta él­teit' időszakról, amely nagy jelentő­ségű volt hazánk nemzeteinek életé­ben. A Csehszlovák Köztársaság meg­alakítása, a munkásosztály harca a demokratikus köztársaságért, a kom­munista párt megalakítása és tevé­kenysége, a partizánharcok, a felsza­badulás, a szocializmus építése alatt történt események képekben, doku­mentációs anyagban, újságcikkekben és sojc másfajta eszközzel vannak hűen kifejezve: Tavaly decemberben nyílt meg és augusztusig tart nyitva a Szlovák Pásztorok Művészete elnevezésű ki­állítás. Az egyhónapos felmérés alap­ján sok látogatója lesz a népi művé­szek remekeinek. A pásztorok által készített és használt zeneszerszámok, faédények, díszes csuprok, tálak, bő­tök, fokosok, csengők, kolompok, bőr­­tárgyak, szűrök felejthetetlen élményt nyújtó dísztárgyak. Dicséretre méltó, hogy egyes kiállított tárgyakat táj­egységek alapján mutatják be. Ebben az esztendőben két kiállítás nyílik. Már most készítik — közösen a cseh és szlovák nemzeti múzeum — a cseh és szlovák zenekultúrát bemu­tató kiállítást. A zenekedvelők köré­ben minden bizonnyal nagy lesz az érdeklődés a különleges kiállítás iránt. Az év legjelentősebb kiállítását a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére rende­zik. Az „Október élő eszméi“ elneve­zésű kiállítás az NOSZF évfordulóján nyitják meg. A kiállítás két részből áll majd. Az első részben az NOSZF előzményei, a forradalmi események kicsúcsosodása és a Szovjetuniónak a szocializmus építésében elért sikerei lesznek bemutatva, egészen a XXV. kongresszusig. A kiállítás hűen tük­rözi majd a világ első szocialista országának békepolítikáját, a béke­dekrétum kiadásától Helsinkiig. A ki­állítás a földdekrétum kiadásától a mezőgazdaság kollektivizálásán ke­resztül napjainkig szemlélteti majd a szocialista mezőgazdaság fejlődésé­nek az útját. A második rész a Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelmének nemzetközi hatását érzékelteti. A munkásmozgalom kialakulását szerié a világon, a forradalmi megmozdulá­sokat, a kommunista munkáspártok szerepét, a szocialista országok létre­jöttét, egységbe forrásukat és az em­bertelen gyarmati rendszer felszámo­lását. Lapunk olvasói közül sokan meg­fordulnak Szlovákia fővárosában. A Bratislavában tartózkodó kirándulók, üdülők és mások ne felejtsék el meg­látogatni a vármúzeumot, ahol na­gyon sok a hasznos, tanulságos látni­való és emellett a vár ablakaiból pompás kilátás nyílik az épülő-szépü­­lő városra és a méltóságteljesen to­vasiető Dunára. A múzeum (hétfő kivételével) reg­gel 9-től — 16 óráig látogatható. TÓTH DEZSŐ „Kettős bemutató^ a MATESZ-ban Egy kis drukkal mentünk a MATESZ január 14-ei bemutatójára. Úgy érez­tük, hogy a szokottnál keményebb fába vágták a komáromiak a fejszét. Három szempontból is. Először, mert szokatlan, hogy két egyfelvonásos da­rabot tűztek műsorukra. Másodszor: e két egyfelvonásos mindegyike — Bertolt Brecht darab. Harmadszor a premier utáni időkre gondoltunk. Va­jon mit szól majd a falu, ha e komoly témájú egyfelvonásosokkal tájol a MATESZ? Nézzük csak közelebbről is aggo­dalmainkat. A szokatlanság, a kísérletezés már maga sem biztosítéka a közönség­­sikernek. A néző megszokta, hogy egy egész estén át egyetlen történeten izguljon. Sok ember pedig még olvas­mányaiban is többre becsüli a novel­lánál a regényt. Milyen arcot vág hát az egyfelvonásosokhoz? Aggódtunk azért is, mert Brecht­­darabokat eddig még sohasem játszot­tak a komáromiak. Most pedig egy­szerre kettőt is műsorukra tűznek? Nem lesz-e ez túl nagy tehertétel, hiszen a Brecht-drámák szerkezetileg, mondanivaló és megjátszás szem­pontjából is a legigényesebb darabok közé tartoznak. S ráadásul e nagy német írónak mégcsak nem is a leg­ismertebb darabjait tűzték műsorra. És végül a két egyfelvonásos falusi sikereiért is drukkolunk. Vajon meg tudja-e szerettetni falvaínk mai lako­saival Bertolt Brecht komoly monda­nivalóit a MATESZ? Ezekkel a gondokkal tekintettük meg a Carrar asszony puskái (No pasaran) és a Szophoklész Antigonéja című Brecht-egyfelvonásosokat... * Hadd kezdjem rendhagyóan, a Car­rar asszony puskái egyfelvonásos díszleteinek dicséretével. Platzner Ti­bor ezzel a díszletével remek munkát végzett. Mellőzte a „moderneskedést“, a díszletek jelképszerű alkalmazását, ehelyett hűen, poétikusan varázsolta elénk az esti tengerre néző szegényes halászszobát. E díszleteknek köszön­hetőjük, hogy szinte egyik percről a másikra beleéltük magunkat a brechti hangulatba. A cselekmény Brechtre jellemzően „egyszerű“. A francoisták ellen har­coló népnek és a velük együtt küzdő nemzetközi brigádoknak minden da­rab fegyverre szükségük van. Ilyen fegyver az a néhány puska is, ame­lyet kunyhója padlója alatt rejteget a Carrar család. Carrar asszony (Lő­rinc* Margit) azonban félti fial életét és amikor megjelenik a fegyverekért testvérbátyja az üzemi munkás (Bo­gár Béla), sem néki, sem kisebbik fiának (Pőthe István) nem akarja odaadni a puskákat. Amikor azonban hazahozzák a tengerről az ott béké­sen halászgató nagyobbik fia holttes­tét, akit Franco katonái orvul gyil­koltak meg, maga is fegyvert ragad és maga vezeti fiát és bátyját a köz­társaságiak állásaiba. No pasaran! Nem törnek át! — kiáltja a spanyol nép hősi jelszavát és fájdalmát ma­gába zárva bátran indul az önvédelmi harcba. A kissé leegyszerűsítet darabot ki­tűnően adták elő a MATESZ művé­szei. Nagy érdemük a természetesség, minden pátosz nélkül interpretálták az akkori egyszerű emberek forró hazaszeretetét, elszánt sorsvállalását. Lőrincz Margit, Pőthe István, Bugár Béla kitűnő alakítás nyújtott, de az epizódszerbpet játszó Németh János, Patrécs Anna, Bugár Gáspár, Szent­­pétery Ari, Fazekas Imre és Rozsár József is jól beleilelszkcdett a brechti mondanivalóba. A fiatal és igen te­hetséges rendező, Takáts Ernőd sike­reden kerülte ki a dráma túlfűtöttsé­géből adódó buktatókat. A másik darabban, Szophöklész An­tigonéjában a fasizmus bukását, a hitleri fenevad természetadta meg­semmisülését példázza a nagy német író. A történet, — mint az eredeti görög drámában — arról szól, hogy amikor a thebai Oidipus leányának Antigonénak két testvére az egymás ellen vívott harcban elesik, Antigone, nagybátyja Kreon tilalma ellenére, el­temeti Polyneikest és ezért Kreon ha­lállal bünteti. Jegyese Kaimon e hírre öngyilkos lesz, így bünteti meg fia halálával a végzet a kegyetlen Kreont. A darabban a helyet és az eredeti görög neveket, sőt a történetet sem változtatja meg Brecht. Épp az a nagyszerű e szatirikus drámában, hogy csupán egy-egy jelzés révén, Kreon Hitlert utánzó járásában és gesztusaiban ismerjük fel a fasizmus karikaturizálását. És éppen ezeket a jelzéseket adta vissza minden túlzás nélkül és mégis tökéletes érthetőség­gel a Kreont megtestesítő Dráfi Má­tyás. Nagy alakítás volt, amihez ha hozzávesszük Kucman Eta mély drá­­ntaisággal intonált Antigoné szerepét, igazán elmondhatjuk, hogy magas színvonalú darabot láttunk. Hadd di­csérjem meg azonban a többi színész, Petrécz Anna, Pőthe István, Turner Zsigmond, Fazekas Imre, Rozsár Jó­zsef, Siposs Ernő, Tóth László, Bugár Béla, Bugár Gáspár, Krizsmanek Imre, Németh János, Benes Ildikó, Lőrincz Margit, Mák Ildikó és Szentpétery Ari munkáját is, az ő mozaikteljesítmé­nyük is elősegítette, hogy megszüle­tett a nagyszerű egész. Takáts Ernőd ebben a drámában is jó munkát vég­zett. Mindezeket egybevéve, reméljük, hogy harmadik aggályunkra is jó vá­laszt kapunk és nagy szeretettel fo­gadja majd a MATESZ két egyfelvo­násos dráftiáját a falu kultúrát szere­tő népe! NEUMANN (ÄNOS Jelenet a Carrar asszony puskái című Brecht-darabból.

Next

/
Thumbnails
Contents