Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-08 / 1. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1977. ]annár S. Módosított szervezési koncepció alapján kezdi meg munkáját a szakosított U« az ember valamihez szakérte lemmel kíván hozzászólni vagy bírálni akarja, ágy kifogástalanul ismernie kell a feladatokat, valamint azok részletes összefüggéseit. Képtelen voltam felfogni, hogyan lehetséges, hogy a Zvolení Járási Nemzeti Bizottság épülete már több mint öt évá nem és nem tud eljutni a kollaudáció, vagyis az átadás időpontjához. Ennek megértése kedvéért a Stavoindustria nemzeti vállalathoz beálltam munkásnak, lapáttal, csákányi nyal és targoncával felszerelve. Egy havi ledolgozott munkaidő után rájöttem, hogy az engem érdeklő és az építkezésen felvetődő kérdések ha tósugara túlhaladja látókörömet. Mint munkás abba a kínos helyzetbe kerültem, hogy nem láttam bele a „konyhába". ahol az építkezés menetét ké és élénküljön az üzem Iránti érdek tődése, mindenekelőtt megfelelő légkört kell kialakítani a munkahelyen Ennek létrehozása főleg a vezetőn múlik. A valódi vezetői tekintély ma már nem a betöltött pozíciótól, hanem az illető személyi tulajdonságaitól, neve lői és lélektani felkészültségétől függ. A munkás főnökétől már nemcsak műszaki és egyéb szakmabeli kérdésekre kíván felvilágosítást, de a min dennapi élet problémáira, s így töb hek között a politikai és közgazdasági kérdésekre is. Bizonyos ellentmondás nak tűnik, ha egyfelől öntudatos, egyenjogú, másfelől pedig segítséget igénylő munkásról beszélünk. Ez az ellentmondás azonban feloldódik, ha tekintetbe vesszük, hogy az egyén tevékenysége és jelentősége a vállalat körzet Üzemet tudni kell vezetni Mérvadó a mezőgazdasági gépek második generációja ■ Száz-kétszáz hektáros parcellák ■ Második éve tevékenykedik az együttműködési tanács ■ Szakemberekből álló igazgatói végrehajtószerv ■ Előkészítési, átme neti és célidőszak ■ Öt bizottság alakult ■ Ágazati irányítás ■ A kukorica ipari jellegű termesztése ■ Köz vetlen műtrágya vásárlás ■ A feladatokat maguk osztották szét ■ Három új tehénistálló épül ■ A sertéshix lalás helyzete jobb ■ A kisegítő termelés idényen kívül is munkát ad ■ Saját tervrajzkészítő részleg ■ Azon nali adatfeldolgozás és rádió összeköttetés ■ Biztonsági alapok ■ A Galántai Járási Mezőgazdasági Igazgatóság tanulmányt dolgozott ki járásuk mezőgazdasági termelésének továbbfejlesztéséről. Az előzetes kerületi és minisztériumi szintű tárgyalások alapján olyan nézet alakult ki, hogy a nyugat-szlovákiai kerületben a volt šaíai (vágsellyei) járás egy része fele) meg legjobban a szélesebb értelemben vett kooperáció kívánalmainak, sőt az integrációs törekvések megvalósításának, valamint gyorsütemű fejlesztésének. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Miniszter kollegái mának határozata szerint egyébként — az együttműködési körzetek ISIK) ezer hektáros területen legmegfe lőbb formáinak és szervezési módsze veinek gyakorlati kipróbálása végett — minden kerületben egy ilyen kör zetet kell alakítani. A választás Salán kívül Liptovský Mikulásra és Spišská Nová Vesre esett. Az alakulóban levő Salai Mezőgaz dasági Együttműködési Társulás elnö két DÚFALA Emil mérnököt kértük meg nyújtson tájékoztatást az előkészítési időszakban a szakosított együttműködési körzet munkájává) kapcsolatban kialakított nézetekről, amelyek lényegét a társulás szervezési koncepciójában rögzítették. A másféltől-háromezer hektárig terjedő mezőgazdasági területű egységek jelenleg már nem képesek eléggé gazdaságosan kihasználni a mezőgazdasági gépek második generációjának nagyobb teljesítményét, amely tény álláshoz alkalmazkodni kell. Nem ésszerű például harmincöt növényi kultúra termesztésével foglalkozni kétháromezer hektáron, miközben szóját vagy más hüvelyest mindössze tízť.zenkét hektáros területegységeken termeszthetnek. Ezért is indokolt a száz-százötven hektáros, sőt ahol nincsen természetos akadály még kétszáz hektáros parcellák kialakítása is. Körzetük gazdasági-műszaki földrendezésének tervezetén dolgoznak és azt előrelát hatólag idén befejezik. Sor kerül a szomszédos állami gazdaságok, szövetkezetek és egyénileg gazdálkodók közbeékelödő,. s a nagy parcellák kialakítását akadályozó néhány hektá ros földterületeinek cseréjére. HÁROM IDŐSZAK f ' ‘ i . • . Az együttműködési körzet tagjakén! nyolc földmtívesszövetkezet és két állami gazdaság szerepel. A körzet ki alakításának szervezési munkáját há rom időszakra lehet osztani. Az elő készítési időszak lényegében már befejeződött, melynek munkáját az 1975 ben alakult együttműködési tanács irányította. Tisztázódtak az alapsza bálynk és a célkitűzések körüli kér riések. A tíz tagú együttműködési la nács igazgató végrehajtó szerve most januárban kezdi meg működését. En nek tisztségvtselői szakemberek a következő összetételben: titkár. íőagronömus, főzootechnikus, főgépesítő, beruházási műszáki vezető, föökonómus és a kisegítő üzemág vezetője. Az igazgatóságon tevékenykediR ezenkívül a nehézgépesítés és teherfuvarozás két diszpécsere, kél anyagellátó, egy káderdolgozó, az önműködő számológép mellett hal dolgozó, hat adminisztratív dolgozó és a tervrajz részleg tíz dolgozója Az igazgatóságot munkaerővel fokozatosan töltik fel oiy módon, hogy jövőre teljes le gyen a létszám. Az igazgatóság átmenetileg TrnoVec nad Váhomon fTornócon) működne, amíg Salán nem költözik új épületbe. Még mielőtt teljesen befejeződné, nek a társulás működésének élőké szülétek egvidőben lendületbe jönnek a termelés szervezés átmeneti időszakának munkái, amalyek előreláthatólag 1980-ig tartanak. Erre az együttműködési, valamint az integrációs viszo nyok elmélyítése jellemző. Harmadiknak vehetjük a cél idő szakot, amely az 1980—1986 közötti időben zajlik le. Ennek legjellemzőbb vonása az együttműködési társulás jogilag önálló vállalatainak egybeolva-' dása. Ezen túl a volt társulás egyet len jogi személyként szerepel. ОТ NÖVÉNYTERMESZTÉSI ÜZEM * Az együttműködési tanács öt bizottságot alakított, mégpedig a növény termesztésit, az állattenyésztésit, a gépesítésit, a beruházásit és az ökonómiait. A növénytermesztési termelés kon cepcióját már kidolgozták. Eszerint az együttműködési társulás 28 032 hektárnyi mezőgazdasági területét öt növénytermesztési központ közölt osztanák meg 5100—5800 hektáros nagy ságrendhen. Az I. növénytermesztési központ Sátán, a 11. Selicén (Sókszelöcénj, а Ш. Tešedikovon (Pereden), а IV. Vlčanyban (Farkasdoni az V. pedig Trsticen (NádszegenJ működik majd. A felosztást a természeti és terepviszonyok, valamint a közlekedési lehetőségek szerint végezték. Az ága zati irányítás elvei szerint kialakított növénytermesztési üzem egy-egy köz pontjában szakosított módon csak néhány növényi kultúra termesztésével kívánnak foglalkozni. A kukorica ipari jellegű termesztésére tervezetei készítettek, к ezt külön üzemben kívánják végezni. A kukorica vetéséhez, műveléséhez, vegyszeres növényvédelméhez, betakarításához stb., szükséges gépi felszerelések beszerzésére 15 millió koronát irányoztak elő. Szemes kukoricát a szántóterületnek 30 százalékán kell a közeljövőben termeszteniük. A falai DUSLO vegyipari vállalattal tárgyalások folynak a műtrágyák gyárból történő közvetlen átvételéről, az agrokémiai központ számára. Ez ugyanis csökkentené a beruházási építkezésekkel szemben támasztott igényt, mert csupán kisebb, úgynevezett kézi raktárak építésére lenne szükség a vegyszerek rövid idejű tárolásira. Egyébként az együttműködési társulás áttér a folyékony műtrágyák alkalmazására. Az együttműködési társulás tíz tagjára jutó Idei termelési és eladási feladatokat a helyi adottságok alapján osztották szét egymás között. Jelenleg még a kultúrák termesztésének elosztása nehéz, mert vannak ökonómiai lag vagy szervezési szempontból előnyös vagy előnytelen növények, de amikor a társulás egyetlen jogi sze méllyé alakul át ez a probléma meg szűnik. Például a szóját nem szétszórtan. de 200—300 hektáros összefüggő területen lehet majd termeszteni, s ekkor már érdemes lesz tökéletes betakarító gépet vásárolni. készül az Állattenyésztés koncepciója Több szem többet lát, ezért az egyes koncepciókat többször átdolgozták Az állattenyésztési termelés új koncepciója még készülőben van, de már ma is elmondhatjuk, hogy 4—7 állattenyésztési üzemegység kialakítá sával számolnak. A jövőben külön kerülnek a fejőstehenek, a hízómarhák. a növendékmarhák, a hízósertések és a baromfi. Tešedikovon nagyarányú lúdtenvésztés folyik, s pillanatnyilag még eldöntetlen, hogy ez beolvad-e a selfbei baromfitenyésztésbe. Valószínűleg önálló marad. A szakosított farmok, я növénytermesztés szakosításával összhangban az együttmfikö dési társulás egész területén helyeződnek majd szét. A jelenlegi ötéves tervidőszak folyamán három új tehén farm építésével számolnak, együtte sen 2500 tehén befogadó képességgel. A régi istállókat korszerűsítik és szakosított termelési egységekké alakítják át. A sertéstenyésztés szakaszán a helyzet jobbnak mondható, mert két nagykapacitású farmmal rendelkez nek. A falai sertéshizlalda zárt álló iuányforgóra támaszkodik és egyszeri befogadó képessége ötezer sertés, s így egy évben tízezer sertést produ kál. A vlöanyi sertéshizlalda nyitott álloinányíorgójú. s egyszeri befogadó képessége tízezer sertés, ami évi húszezer hízósertést, illetőleg 220 va gon húst jelent. Ennek műszaki meg oldásán javítani kell, mert a padlós etetési rendszer nem megfelelő. A takarmány ugyanis magasról hullik alá. s részint az állatokra, részint pedig a kanálisba kerül, egyben nagyon porzik s az állatoknál légzőszervi bántalmakat okoz. Ezért az állatállomány napi súlygyarapodása a Salán elért darabonkénti 60 dekás átlaghoz mérten kisebb. A SZOLGÄLTATÄSOK üzeme A gépesítési központok végzik majd a gépesített munkálatok zömét, kivéve" a növények tápanyagellátását es vegyszeres védelmét. Ezek a közpon (ok veszik át a talajmuveléssel, a ve téssel. a kultivációva) és az összes mezőgazdasági termények betakarító sával kapcsolatos munkákat. A gépek munkáját specialisták irányítják majd az egyes növénytermesztési üzemek agronómusaival együttműködésben, akik a munkákat megrendelik. A gépesítési központokhoz sorolják a teherfuvarozást is. Szervezésiig a gé pesitési központok a szolgáltatások üzemének hatáskörébe tartoznak. A nehéz gépesítés üzemének hatáskörébe vonják a kombájnokat, a lánctal pás, valamint a nagyteljesítményű ke rekes traktorokat stb. A könnyű gé pékét a növénytermesztési üzemek hatáskörébe rendelték. A teherfuva rozást bárom központba helyezik szét. Együttesen szakosítani kívánják az anyagbeszerzést és a társulás részére nagyméretű, közös pótalkatrész- vala mint anyagraktárt alakítanak ki. Egy ségesítik a traktnrtípusnkat is. Keresik a lehetőségét a kukorica csutkából készülő szemcsepanelek gyártásának bővítésére, mert ezzel az idényen kívüli időszakban 350—400 munkaerő foglalkoztatása válna lehe tővé három műszakban. Ez egyúttal pénzforráshoz juttatná a társulást, amelyre főleg a beruházási építkezések végzésére lenne szüksége. A tervrajz-készítő részleg létrehozását főleg azért tartják fontosnak, mivel a kisebb építkezések, a korszerűsítési munkálatok és a felújítási tervek előkészítésére szinte lehetetlen kapacitást szerezni. A tervezési és beruházási csoport feladata lenne többek között a földalap és a környe zet védelme is. Ezen munkacsoport feladatkörébe tartozna továbbá a kü lönféle ésszerűsítési intézkedések műszaki megoldása. ÖKONÓMIA ÉS ÖNMŰKÖDŐ SZÁMOLÓGÉP Önműködő számológéppel kívánják megoldani az adatfeldolgozást, az analitikai könyvelést, a gépjavítást és az anyagkészlet nyilvántartást, továbbá az agrokémia, a beruházási építkezéseket. a kukorica ipari termesztéséi és más tevékenységeket. A MtNSZK—22 jelű nagyleljosítményö önműködő számológép naponta, vagy S7Ítitték elő. Azonkívül sajátos kérdésekkel is szembe kellett néznem. A számos negatív jelenség egyike a gyakran észlelhető munkahelyváltoztatás. A nagy munkaerő-vándorlás oka legtöbbször nem a nagyobb műn kabér iránti vágy, hanem inkább a jobb munkafeltételek, a megfelelőbb munkabeosztás, a kedvezőbb szociális feltételek keresése stb. Ennek figye lembevételével nem lehet a munka helyi változtatást a munkaerkölcs hiányának tulajdonítani. Tény, hogy a fluktuáció, egyik oka kétségtelenül az üzemi viszonyokban kereshető. Ennek másik oka a szervezett munkásság társadalmi helyzetének változása ál lamrendszerünkben és a niunkafelté lelek javulása. Régebben egy-egy üzemben vagy mesterségben nemzedékek követték egymást, s a foglalkozás egyúttal híva tást is jelentett. A munkás bizonyos munkafolyamatban annak kezdetétől végéig részt vett. Ma viszont munkája már sokhelyütt csak egy része a gyártási láncolatnak, s ez az Üzem iránti érdeklődését csökkentette. A munkagépek tökéletesítése folytán a fizikai munka könnyebbé vált. viszont a mai termelési módszer a munkástól nagyobb szellemi tevékeny séget kíván. Ahhoz, hogy a munkás helytálljon, megszűnjön a fluktuáció egészéhez mérten egyre csökken, g így a gazdasági és műszaki összefüg géseket egyre kevésbé képes áttekin teni. Ezért a felettes feladata a munkások információ igényének kielégítő se, mert a munkás nem szeret egysze rú beosztott lenni, hanem egyben a munkatárs szerepére is vágyik. A jó vezetőnek értenie kell a dicsé rét és a feddés helyes alkalmazásához. Qlyknr már a jelentéktelennek tűnő dicséret is csodát művelhet, a meg szolgált elismerés 'elmulasztása pedig hosszú távon is rossz következnie nyekkel járhat. Erre különösen a női munkások esetében kell ügyelni, lévén a nők a férfiakhoz képest kifejezetten érzékenyebb lelkületűek. A munkások nagyon nehezen viselik el, sőt azt erősen bírálják, ha a mester, az építésvezető és a beruházó vállalat képviselői zsebretett kézzel, sokszor órák hosszat szótlanul bámulják a nehéz testi munkát végző alkat mazottakat. Az emberek vezetése igen lényeges feladattá vált az üzemben, amely tevékenység nagy rátermettsé get kíván. Az imént említett épitke zésre vnnatknzóen még annyit, hogy hét munkással még a legjobb vezetői tehetséggel sem lehet csodákat művelni. Ján M. Habrovský Négy és félezer tonnával több hús került piacra A húsipar dolgozói példás kezdeményezéssel vállalták Az 1976-os évre megszabott Igényes fnunkafeladatokat. Az'eredmények azt mutatják, hogy tevéketiységük a kívánt irányban haladt. Ebben sokat segítet! az egyes vállalatok, üzemek, kollektívák és egyének aktivitása, amely a XV'. pártkongresszussal kapcsolatban indult meg. A kongresszus után sor kérült az addigi szocialista munkavállalások bővítésére, pontosabbá tételére, ami a nagyobb feladatok végrehajtása során igen hasznosnak és eredményesnek bizonyult. ( A húsipar 1976-ban 6,2 milliárd korona értékű árut gyártolt. Vágóhídra került 412 ezer tonna élősúlyban számított vágóállat? Az árukészletbe 188 ezer tonna húsipari készítmény került, ami 1975-höz viszonyítva 4,5 ezer tonnával több. Ez lehetővé tette a lakosság kielégítő, húsellátását. Az 1976-ra tervezett beruházási építkezések közül megkezdhették a próbaüzemelést a Púchovl Húsipari Kombinátban, valamint Nitrán a nyershúsból készült ún. tartós készítmények üzemében. Továbbá próbaüzemelésre előkészítették a Rimavská .Sobota-í IRimaszombati) Húsipari Kombinátot, valamint a nitrát és a Rimavská Sobota-i hütőtárolót. A különféle hűtőtárolők bővítésével kapcsolatos építési akciókat szintén sikerült teljesíteni. t Az 1977-re vonatkozó tervek szerint a húsipar teljes termelésének értéke Szlovákiában 380 millió koronával növekedik (1976-hoz viszonyítva az index 105,9 százalék). Ez élősúlyban 20 ezer tonnával több vágóállatot jelent. Figyelmet érdemel az árukészletek feltöltése is, amely 1977- ben több mint 11 ezer tonnával növekedik. Igényesek a feladatok a gyártási költségek csökkentésére, a munka hatékonyságának növelésére, de különösen a gyártmányok minőségének javítására vonatkozóan. A szlovákiai húsipar dolgozói a közeljövőbe^ az eddiginél erőteljesebben kívánják érvényesíteni a „szaratovi mozgalom“ előnyeit, ami nagyban hozzájárul majd az üzemen belüli minőségellenőrzés javulásához. —k — legalábbis havonta nyújt módiit a helyzet felmérésére és az ennek alap ján idejében tehető intézkedésre. A társuláson belül együttműködő mezőgazdasági vállalatok közös be ruházási, üzemelési és kockázati a la pót kívánnak létesíteni, mert a szakosítás és a vállalkozás ezt megkívánja. Ezen pénzeszközök felhasználásáról közösen döntenek a helyi érdekekre való tekintet nélkül, mert ezek fékeznék a fejlődést. Az irányítást nagymértékben kor szerűsíteni akarják, amit a tagüzemek és részlegek közötti rádió összekötte lés is elősegít majd. Az ehhez srüksé ges berendezést már megrendelték. Az együttműködési társulás nem marad szövetkezet, de állami gazda- Sággá sem változik. Valószínűleg felveszi az Agrokomplex nevet. Igen sok türelem és lelkesedés kell a magas szintű célkitűzések eléréséhez. A tisztségviselőknek a helyi érdekek fölé kell emelkedniük és az intézkedések távlati, társadalmi fontosságát kell szem előtt tartaniuk. Ha a helyi érdekeket a társadalmi érdekekkel sikerül egybehangoliji, min denki elégedett lehet, s egy úttörő munka megvalósításához járulhat hozzá. A nagytáblás gazdálkodás kialakítása ugyanis ésszerűbbé és olcsóbbá teheti a termelést, ami mindanytunk érdeke. Kucsma Szilárd
