Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-08 / 1. szám

1977. lanuár 8. SZABAD FÖLDMŰVES A mezőgazdaság 1977-re vonatkozó feladatai nagyon igényesek, hiszen a mezőgazdasági össztermelésnek 8,2, az árutermelésnek pedig 7,1 százalék­kal kell növekednie. Különösen igé­nyesek a feladatok az állattenyésztési termelés szakaszán. Az 1977. évi álla­mi végrehajtó terv a máit évi való­sággal szemben nagyobb felvásárlási feladatokat szab meg. Eszerint a ba­romfi nélkül összesen 3,4 százalékkal több vágóállatot kell felvásárolni, amiből 1,8 százalék a vágómarha és 5.8 százalék a sertés. Baromfiból 5,2, tejből pedig 1,6 százalékkal növeke­dik idén a felvásárlás. A terimés takarmányok mennyiségi és minőségi hiányosságait egyes gaz­daságok rendszerint a szemes takar­mányok nagyobb fogyasztásával pó­tolják. Ezt az is bizonyltja, hogy míg az 1970—1975 közötti években az ál­lattenyésztési termelés 115 százalékra növekedett (ebből a szemes takarmá­nyokra utalt sertés és baromfi 120,9 százalékban részesedett), addig a sze­mes takarmány felhasználás 150,2 százalékra növekedett. Az ilyen helytelen irányú fejlődés megakadályozása érdekében szem előtt kell tartani az októberi plénum, valamint a CSKP XV. kongreszusa er­re vonatkozó határozatait, amelyek a növénytermesztési termelés előnybe helyezett és gyorsabb fejlődését kí­vánják, az áruellátás, valamint a jő minőségű terimés- és fehérje takar­mány termelése érdekében. A jelen­legi téli időszakban szervszésileg minden vállalatban jól meg kell vitat­ni a rétek és a legelők tökéletes ki­használásának programját. A mező­­gazdasági vállalatok. Járások és kerü­letek közötti együttműködésben kell előkészíteni az összes megfelelő lege­lők programszerű kihasználását és a marhaállomány átcsoportosítását. Gyakrabban ellenőrizzük a takarmányfogyasztást A szárazság okozta takarmánykész­let csökkenés következményeit jelen­tősen enyhíti a szemes takarmányok gazdaságosabb felhasználása. A múlt év első félévében az egyetemes taka rékosságí intézkedések az 1975-ös év valóságos eredményeivel szemben az elért állattenyésztési termelésre vo­natkoztatva Csehországban 240 ezer, Szlovákiában pedig 115 ezer tonna szemes takarmány megtakarítását se­gítették elő. Nagy segítségnek számít továbbá a csaknem 200 ezer hektárnyi terület tarlóvetése és a csaknem 140 ezer hektár őszi taHiarmánykev.erék vetése. Az utóbbi elősegíti majd a ta­vaszi zöldtakarmányozás meggyorsítá­sát. A mezőgazdasági vállalatok az el­múlt évben csaknem 600 ezer tonna forró levegővel szárított takarmány­­lisztet és közei annyi préseit takar­m ж a takarékosság és a tartalékok kihasználása A jelenlegi téli időszakra vonatkozó intézkedések, amelyeket a CSKP KB az elmúlt év no­vemberében hagyott jóvá a mezőgazdasági dolgozók figyelmét mindenekelőtt a múlt évi ta­karmány betakarítás hátrányos következményeire irányítja. Legfőbb politikai-ökonómiai fel­adatunk, amelyet a CSKP XV. kongreszusa tűzött ki, gondoskodni a lakosság növekedő szük­ségleteinek kielégítéséről, s tovább szilárdítani azok szociális és életbiztonságát. Ezen fel­adat igényességét és bonyolultságát még hatványozzák a külkereskedelmi kapcsolatokban mu­tatkozó nehezebb feltételek, valamint az energetikában, a beruházási építkezések terén és a mezőgazdaságban megnyilvánuló problémák. mányt gyártottak. Sokhelyütt jú ered­ményeket értek el a szalma és más ballaszt takarmányok minőségének javításával. Az előző évekhez viszo­nyítva jelentősen nagyubb mértékben kerültek tavaly kihasználásra az élel­miszeripar melléktermékei. Megnyug­tató, hogy a 9,2 millió tonna ilyen melléktermékből évente mindössze 120 ezer tonnányit nem használnak ki, amin változtatni kell. Ezenkívül számos mezőgazdasági vállalatban si­keresen használják ki a közös étkez­tetési üzemekből, valamint a háztar­tásokból kikerülő konyhai és éteihul ladékokat. A jelenlegi helyzet áthidalása érde­kében az egy termékegységre jutó takarmány mennyiség gazdaságos fel­­használása kívánatos. Ennek lehető­ségét az egyes kerületek, járások és mezőgazdasági vállalatok közötti je­lentős eltérések is igazolják. Például az elmúlt év háromnegyedévi átlagá­ban az egy liter tej előállítására szá­mított átlagos szemes takarmány fo­gyasztás a dél-csehországi és a kelet­szlovákiai kerületben 0,28 kg, az észak-csehországiban 0,36, a dél-mor­­vaországiban 0,35 és a nyugat-szlová­kiaiban 0,34 kg volt. Egy kg hízőmar­­ha súlygyarapodáshoz a takarmány­­fogyasztás a közép-csehországi kerü­letben 2,71 kg, a dél-csehországiban 2,73, a kelet-szlovákiaiban 2,79, az' észak Csohor.szágiban 3,70, a dél-mor­­vaországíban 3,35, a nyugat-szlovákiai kerületben pedig 3,12 kg volt. A ser­tés súlygyarapodás minden kilo­grammjára a dél-csehországi kerület­ben 3,59 kg, a kelet-csehországiban 3,66, a nyugat-csehországiban 3,68, s az összes szlovákiai kerületekben több mint 4 kg átlagos takarmány mennyiséget használtak fel. Egyénét len a takarmány felhasználás 1 kg pecsenyecsirke súlygyarapodásának oléréséhez, amire például az észak­­niorvaországi kerületben 2,52 kg, a nyugat-csehországiban 2,47, a dél­csehországiban és a dél-morvaorszá­­giban 2,57, a kelet-csehországiban 2,55, a nyugat-szlovákiaiban 3,01, a közép-szlovákiaiban 3,12 és a kelet­szlovákiaiban 3,17 kg takarmány volt szükséges. Ha figyelembe vesszük a termelé­kenységben, valamint a helyi feltété lekben mutatkozó különbségeket a tejtermelés, a vágómarha előállítás és a terimés takarmányok termése sza­kaszán, a nagy eltérések a fogyasztás további csökkentésének lehetőségét igazolják. A takarmányfogyasztás el­lenőrzését azonban rendszeresen és gyakrabban kell végezni, még pedig dekádok szerint és havonta, mert csak így lehet idejében és rugalma­san intézkedni. Az állattartás 1 jövedelmezőségének színvonala Fontos tartalékok rejlenek a repro­dukciós folyamatban és a gazdasági állatok termelékenységében. Ha ösz­­szehasonlítjuk az elmúlt év első ki­lenc hónapjában elért eredményeket, az előző két év hasonló időszakának eredményeivel, úgy a száz tehénre számított felnevelt borjak mennyisé­gét pozitívan értékelhetjük, mert ez az 1974-es eredményhez viszonyítva 1,58 darabbal nagyobb (ebből a CSSZK-ban 1,58, az SZSZK-ban pedig -,55 darabbal). Az 1975-ös évhez vi­szonyítva a növekedés 2,28 darab (eb­ből a CSSZK-ban 2,10, az SZSZK-ban pedig 2,74 darabbal). Ezzel szemben hátrányosan fejlődik a tejelékenység, a hízómarhák napi súlygyarapodása és az átlagos vágó­­súly színvonala. A tavalyi három első negyedév átlagában a napi és dara­bonkénti tejelékenység 1974 hasonló időszakához viszonyítva 0,12 literrel kisebb (ebből a CSSZK-ban 0,08, az SZSZK-ban 0,26 literrel), 1975-höz vi­szonyítva 0,08 literrel kisebb. A hízó­­marhák napi súlygyarapodása tavaly előttinél 0,04 kg-al, vágósúlyuk pedig 7 kilogrammal kisebb. A borjak felnevelésében 100 tehén­re számítva a múlt év első kilenc hónapjában legjobb eredményeket a dél-csehországi kerület ért el 75,5 da­rabbal, továbbá a dél-morvaországi 74,8 és a közép-szlovákiai 74,3 darab­bal. A leggyengébb eredményeket vi­szont a közép-csehországi kerületben 71,3 és a nyugat-csehországiban 71,8 darabbal érték el. Egy tehénre jutó legnagyobb napi tejelékenységet mu­tatnak ki a következő kerületek: a nyugat-szlovákiai 8,86, a dél-morva­országi 8,49, és a kelet-csehországi 8,45 litert. Leggyengébb a kelet-szlo­vákiai 7,13, és a közép-csehországi 7,38 literrel. Legjobb napi és dara* bonként! hízómarha súlygyarapodást a nyugat-szlovákiai kerületben mutat­nak ki, mégpedig 0,86 kg-ot, viszont a leggyengébb átlagot az észak-csehor­szági kerületben 0,69 kg-al értek el. A jövedelmezőség ilyen színvonala nem felel meg lehetőségeinknek, sem pedig gazdasági állataink fajta-képes­ségeinek, amit számos példa igazol. Idén a CSSZK-ban legalább 0,70 kg-os napi és darabonkénti hizbómarhe súlygyarapodást, Szlovákiában pedig 0,80 kg-osat kell elérni, s a vágósúlyi átlagosan 483 kg-ra (a CSSZK-ban 190, az SZSZK-ban 467 kg-ra) kell nö­velni. Programszerű veszteségcsökkentés Az állomány növelése érdekében csökkenteni kell a borjúvágást. Tekin­tettel arra, hogy a tehenek állomány­száma egyhelyben topog, viszont a feladatok növekednek, 1977-ben 200 ezer darabnál nem kerülhet több bor­jú vágóhídra. Az össztársadalmi érde­kek azt kívánják, hogy a járások, a kerületek és a köztársaságok ne szi­­getelődjenek el, hanem a lehető leg­nagyobb mértékben csoportosítsák át a felesleges borjakat az ezek hiányá­val küzdő vidékekre. A legnagyobb tartalékok egyike az állatok elhullásának csökkentése. A helyzet ezen a téren nem javult, ellen­kezőleg romlott. Például az elmúlt év első kilenc hónapjában a borjakon kívül 64 450 . darab szarvasmarha, vagyis az állomány 1,54 százaléka, to­vábbá a borjak közül 76 311 darab, vagyis a világrajöttek számából 5,8 százalék hullott ell A sertésekből, a malacokon kívül 397 573 darab, vagyis 7,6 százalék múlt ki (1975-ben 6,68 százalék). A malacok közül 478 502 darab, vagyis a megszületettek 6,8 százaléka hullott el (1975-ben 6,2 szá­zaléka). A boncolás eredményei azt mutat­ják, hogy az elhullás leggyakoribb okai az emésztési zavarok és az állat­higiéniai hiányosságok, amelyek a te­nyésztés-szervezési, az istálló-higié­niai, az alapvető takarmányozási és a takarmányozás-higiéniai okokra ve­zethetők vissza. Ezek nagyrészét te­hát az emberi tényező rovására írhat­juk. Számos vállalatban a vezető dol­gozók és az állatgondozók nincsenek érdekeltté téve az elhullás okozta veszteségek csökkentésében, ami egy tényezőként szintén közrejátszik. Ezért már a jelenlegi téli idényben szükséges, az állategészségügyi szol­gálat vezetésével az irányítás minden szintjén és a mezőgazdasági vállala­tokban kidolgozni a veszteségek csök­kentésének programját (egyes üze­mek és istállók szerint). A vállalatok­ba*» az egyes üzemek és istállók fel­tételei szerint tájékoztató veszteség­­normákat kell bevezetni és azok betar­tására anyagilag érdekeltté tenni a vezető dolgozókat, valamint az állat­­gondozókat. Az állatelhuliás alakulá­sát rendszeresen szükséges értékelni a pártszervekben és szervezetekben is. Fontos továbbá, hogy a vezető szervek egységesítsék és tökéletesít­sék az állatelhuliás statisztikai nyil­vántartását. BÁLLÁ LÄSZLÖ, a CSKP KB dolgozója Az Agrostav tevékenysége sokoldalú és pótolhatatlan. Fennállásának nyolc esztendeje alatt tevékenységét és fel­adatait tekintve, dinamikus fejlődés jellemzi. A kezdeti években a vállalat kevésbé foglalkozott mezőgazdasági jellegű építkezésekkel mint ma. 1972- ben a vállalat élére új vezetőgárda került, ekkor lényegesen megválto­zott küldetése, egyre inkább a mező­­gazdasági üzemek felé orientálódott, hogy a partnerek igényeit kielégít­hesse. Az Agrostav szervezi, irányítja és realizálja a mezőgazdasági üzemék építkezéseit — beleértve az önsegé­lyes építkezéseket is. Előnyben része­síti tagüzemeit az építkezési beru­házások, szolgáltatások, meliorációs és rekultivációs munkálatok elvégzé­sénél. A mezőgazdasági épületeken javításokat, átalakításokat végez, el­végzi a hatáskörébe tartozó — épít­kezéssel kapcsolatos — szereld és más munkákat (villany-és vízvezeték szerelése, központi fűtés, festés, mázo­lás stb.j. A Mezőgazdasági és Élelme­zésügyi Minisztérium által meghatá­rozott mennyiségben a jmi-val együtt­­műRödve segft a tervdokumentációk kidolgozásában és az építkezés elő­készítésében. Együttműködik azokkal a mezőgazdasági üzemekkel, amelyek­ben építkezési csoportok vannak. Be­szerzi a szükséges anyagmennyiségei az önsegéiys építkezésekhez is. Ebben a minőségben tanácsadói, irányitói és műszaki feladatokat is teljesít. Tevé­kenységének keretében föltárja és ki­használja a helyi tartalékokat. OPTIMÁLIS FELTÉTELEK A dolgozók áldozatos munkájának, alkotó igyekezetének, a szocialista verseny fejlet! formái alkalmazásá­nak köszönhető, hogy az Agrostav az elmúlt ötéves terv feladatait jelentő­sen túlteljesítette. Ez 33 millió 220 ezer korona növekedési jelent, ebből 21 millió 188 ezer koronát jövedelme­zett a termelékenység növelése, ame­lyet a vállalat 167.5 százalékra telje sített. Az Agrostav és partnerei együtt­működése révén az elmúlt öt év alatt több jelentős új épület átadására ke­Jó együttműködés - jobb eredmények Ma már a mezőgazdasági termelés elképzelhetetlen korszerű létesítmények: Istállók, be­rendezések, gabonatárolók nélkül. Ezek építését valamennyi üzemben szorgalmazni kell. A legjárhatóbb útnak a mezőgazdasági üzemek és vállalatok egyre szorosabb együttműködése, kooperációja látszik. Jó példa erre a galantai járásban az Agrostav keretében együttműködő mezőgazdasági üzemek építkezési tevékenysége. Erről, az utóbbi években elért eredmények­ről, a jelenlegi helyzetről és a legközelebbi feladatokról beszélgettünk Alexander Sedlákkal, az Agrostav igazgatójával, Bugát Istvánnal, a vállalat közgazdászával és Mézes Istvánnal, a Galantai Május 9. Efsz elnökével. rült sor. Ezek közül kiemelhetjük a uagyfödémesi Bi—15-ös szárftót, vala­mint a 4800 tonna gabona tárolására alkalmas silótornyot, a vitányi sertés­­hizlaldát, a zihareci tehénfarmot, a nededi és a tomaiikovoi BS—8-os szárítóberendezést. A munkálatok elvégzésénél igen nagy szerepet töltött be a vállalaton belüli szocialista munkabrigád mozga­lom széleskörű kibontakozása. Ennek keretében egyes csoportok magasan túlszárnyalták a szocialista verseny­ben vállalt feladataikat. A vállalatban huszonegy munkabrigád (388 taggal) versenyez egymással. Ez óriási erői képvisel a feladatok teljesítésében. Ha az emberek kezdeményezését he­lyesen irányítják, akkor eredményeik túlnövik törekvéseiket. Az a dolgozó, akinek jé munka- és életkörülménye­ket biztosítunk, sajátjának tekinti az üzemet és aikotóan viszonyul a mun­kához. Lényegében a kibontakozásnak köszönhető, hogy a vállalat az ötödik ötéves tervből ráháruló feladatát egy évvel korábban, azaz már 1974-ben teljesftette. A 8. ÖTÉVES TERV ELSŐ ÉVE A vállalatban jó hozzáállással rea­lizálták a 8. ötéves terv első évére előirányzott feladatokat.- A céltudatos politikai, szervező és irányító munka meghozta a pozitív eredményt. Tíz hónap alatt 109,0B százalékra telje­sítették gazdasági feladataikat. Tekin­tettel a magas teljesítményekre, fel­kérték a felsőbb gazdasági szerveket tervük módosítására, éspedig 3 millió 280 ezer koronával való emelésére. Ez a múlt évihez viszonyítva 130.73 szá­zaléknak felel meg. Ebben az évben főleg gabonaraktá­rak és istállók átadására került sor. A felvásárló vállalat részére 0300 ton­na kapacitású silótornny, a Galantai Állami Gazdaság részére 4000 tonna befogadására alkalmas hangárraktár, az efsz-ek részére további 15 gabona­raktár épült 17 ezer tonna kapacitás­sal. önsegélyes építkezési módszerre) épült a Galantai Május 9. Efsz-ben egy 208 férőhelyes istálló, amelyet december végén adtak át rendelteté­sének. E szövetkezetnek harminc­tagú épitőcsoportja van, így a külső kőművesmunkákat maguk végezték. A többi feladatról az Agrostav gon­doskodott. Az istálló átadásával egy­­időben került sor a préselt takar­­ménygyártó berendezés átadására is (2X818 vagon takarmány elkészíté­sére). Igaz, a takarmánygyártó beren­dezésnek átadása két évnél többet késett, de nem az Agrostav hibájából. A Mostovái Vörös Csillag Efsz istál­lóját (884 db szarvasmarha részére 23,8 millió korona költséggel átalakí­tották. A tervek szerint ez év máso­dik felében készül el a Pusté Sady-i Egyetértés Efsz-ben 480 és a Selicei­­ben 558 férőhelyes szarvasmarha­­istálló. Másik lényeges feladatnak tekintet­ték az állami gazdaságokban az épít­kezést. Két épület építését kezdték el. A Galantai Állami Gazdaság részé­re egy 800 férőhelyes tehénistállót (25,8 millió korona költséggel és a Slovenské Pole-i Állami Gazdaságban a vállalat kivitelezésében egy sertés­­hizlalda korszerűsítését. Sajnos, a két épületen a tervfeladatot nem teljesít­hették, mert a bratislavai Mezőgazda­sági Tervezőintézet a tervdokumentá­ciókat csak részletekben küldi le. Így az építkezési munkálatok elhúzódnak. HOL SZORÍT A „CIPŐ“? A vállalat a mezőgazdasági üze­mekkel együttműködve mindent meg­tesz azért, hogy jobb eredményeket érjenek el mind az állattenyésztés, mind a növénytermesztés szakaszán. Előfordulnak kisebb hibák, nehézsé­gek. A problémák közé tartozik a rendszertelen anyagellátás. A vállalat az építkezések, karbantartások lebo­nyolításéhoz semmiféle anyagi kész­lettel nem rendelkezik. A termelő üzemek jóhiszeműségére szorul. Ezek elsősorban az államilag ellenőrzött építkezéseket látják el. A szállító vál­lalat tehát nem kötelezi magát az anyag időbeni leszállítására, sőt sok esetben szerződést sem hajlandó köt­ni. így az illetékeseknek sokat kell „futniuk“, hogy a szükséges anyago­kat beszerezzék. Hiány mutatkozik pl. villamossági elosztó szekrényekből, ezért a vállalat dolgozói elhatározták, hogy azt maguk gyártják. Így olcsóbb lesz, az anyagbeszerzőknek nem kell fölöslegesen szaiadozni, a termelés gazdaságosabb lesz, mert éppen olyat készíthet, amilyen kell. Másik probléma, ami az agyas mun­kálatok időbeni elvégzését -hátráltatja a tervrajzok jóváhagyása. Időbe telik amíg a mezőgazdasági üzemek kézhez kapják a jóváhagyott tervrajzot és még hosszabb időt vesz igénybe amíg azt mpgkapja az Agrostav. A vállalat vezetői azt szeretnék ha az év kezde­te előtt legalább négy hónappal meg­kapnák a tervrajzokat. így elég ide­jűk lenne az áttanulmányozásra, az anyagok beszerzésére stb. Amíg ez nem lesz magától értetődő, a vállalat képtelen folyamatosan dolgozni. A VÄNDORZÄSZLÖ TULAJDONOSAI Azok a gazdasági eredmények, ame­lyeket az Agrostav a mezőgazdasági üzemekkel együttműködve elért, hí­vén tükrözik az üzem gazdasági-poli­tikai erejét. A szocialista munkabri­gádok az 1976-os első félév kiváló eredményeiért elnyerték a FSZM ke­rületi bizottsága és a kmi Vándor­zászlaját. A megtiszteltetés a vállalat vezetőit és dolgozóit újabb munkasi­kerekre kötelezi. A 8. ötéves terv feladatai a válla­latban nagy fordulatot jelentenek, olyan dinamikus változást, amelyet a járásban egy vállalat sem ért el. Ai előző ötéves tervhez viszonyítva ter­melésüket a 8. ötéves tervidőszakban 213 millió koronával emelik, ami kb. 331 százalékos növekedést jelent. Eb­ből a mezőgazdasági építkezésekre 8D százalék jut, ami az 1970-es esztendő eredményeinek kétszerese. Nagy feladat elvégzésére vállalkoz­tak a beruházások terén is. Az előző ötéves tervidőszakban a beruházások kb. 12 millió koronát tettek ki és eb­ben az ötéves időszakban 42 millió 311 ezer koronát. Az önsegélyes épít­kezések tervfeladata a szövetkezetek­ben 338 millió, az állami gazdaságok­ban 95 millió korona. Ennek megva­lósítása nem kis feiadat. A célkitűzé­seket a vállalat egyrészt az alkalma­zottak létszámának növelésével, a munkatermelékenység fokozásával s a komplex szocialista racionalizálással igyekszik teljesíteni. NAGY TERÉZ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents