Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-22 / 3. szám
1977. január 22. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Eredményeink és célkitűzéseink Alapos elemzések, felmérések alapján elkészült az előzetes számvetés a mezőgazdasági és élelmiszeripari üzemeknek az 1976-os évben kifejtett munkájáról. Az adatok azt bizonyítják, hogy sok problémával, nehézséggel teli évet hagytunk magunk mögött, ennek ellenére számos szakaszon jelentős eredmények születtek. December végén a Budmericei Egyse ges Földmüvesszövetkezet kultúrtermében Németh Jenő mérnök, az SZSZK mezőgazdasági és élelmiszeripari miniszterének helyettese, a minisztérium további vezető dolgozóival együtt sajtóértekezleten számolt he a mezőgazdaság és az élelmiszeripar múlt évi termelési eredményeiről és az idei év igényes feladatairól. A mezőgazdasági bruttó termelés terjedelme lényegében az 1975-ös év szintjén volt, miközben a növénytermesztés 90, az állattenyésztés pedig 95,5 százalékra teljesítette évi tervét. Az utóbbi adat az előző évi szintnél 0,4 százalékkal volt jobb. A NÖVÉNYTERMESZTÉS ÉVI MÉRLEGE A legjobb eredményeket a gabonafélék termesztésében értük el. Az 1976-os termés a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság történetében a második legjobb eredményt jelentette. Nem sikerült viszont elérni a tervezett mennyiséget a szemes kukorica esetében. A hatodik ötéves tervidőszak. első évének egyik lényeges feladata a burgonyatermesztés fokozása volt. A- mint tudjuk, ez a feladat szerves része annak a célkitűzésnek, hogy a közeljövőben önellátóak legyünk mind étkezési, mind ipari burgonyából. Sajnos. mindez már nem mondható el a betakarított burgonya minőségéről. Az érés idején ugyanis nagy mennyiségű csapadék hullott, aminek következtében leromlott a burgonya tárolhatósága. A jövőben szükség lesz az alaposabb felkészülésre, mert ez elengedhetetlen feltétele a szakszerű tárolásnak és ezen keresztül a lakosság megfelelő minőségű burgonyával való ellátásának! A további növényi kultúrák esetében a kitűzött feladatokat már kevésbé sikerült teljesíteni. A gyümölcsös szőlőtermesztés szakaszán csak elenyésző volt a kiesés. Gyenge volt a termés és kicsi átlaghozamokat értünk el cukorrépából, az olajos- és hüvelyes növényekből, valamint zöldségfélékből. Komolyabb és sokkal nehezebben pótolható a lemaradás a tömegtakarmányok esetében. A szocialista szektor ilyen jellegű takarmányalapja szlovákiai méretben ugyanis csak 86 százalékra fedi a szükségletet! Az idei év jobb terméseredményeit minden bizonnyal elősegíti az a tény is. hogy a vetőmag és ültetőanyag minden növényi kultúra esetében fedve van. EREDMÉNYEK ÉS PROBLÉMÁK az Állattenyésztésben Az állattenyésztés a növénytermesztéshez viszonyítva jobb eredményekkel zárta a tavalyi évet. Itt azonban figyelembe kell venni azt, hogy az állattenyésztés korábbi dinamikus fejlődése lelasssult, amelynek felújítása időszerű feladat. A szarvasmarhaállomány tervezett létszámát globálisan ugyan nem sikerült teljesíteni, de az előző évi szinthez viszonyítva, tavaly 15 ezerrel több szarvasmarhát tartottunk. A tehénállomány a szocialista szektorban ugyan mégnövekedett, de ez a növekedési arány még mindig kisebb a magánszektorban hekövetkezett csökkenésnél. Lényegesen kedvezőbb a helyzet a tervezett sertésállomány megtartásában, ahol több mint 13 ezer átmeneti koca beállításával sikerült némileg pótolni a süldőhiányt. Mezőgazdasági dolgozóink adósak maradtak a marha és sertéshúsfelvásárlásban, a baromfitenyésztők viszont a többéves szakszerű munka eredményeként 3500 tonna baromfihússal értékesítettek többet. Ugyancsak sikerült túlteljesíteni a tej- és a tojásfelvásárlás állami tervét is. Az előbbiből mintegy 28 millió literrel, az utóbbiból pedig mintegy 20 millió darabbal adtunk el többet. Az áilatok hasznossága különösen az év első és második negyedében maradt el a kívánt szinttől, s még a második félévben beállt javulás ellenére sem sikerült pótolni a hiányt. LEMARADÁS VOLT TAPASZTALHATÓ AZ ÉLELMISZERIPARBAN IS Mivel az élelmiszeripar elsősorban a mezőgazdasági termelés függvénye, a tervteljesítés körül bizonyos problémák merültek fel. A bruttó élelmiszeripari termelést csak 97 százalékra teljesítettük, aminek következtében lemaradás volt tapasztalható a forgalmi alapok ellátásában is. Egyes áruféleségekből kevesebb került az üzletekbe a tervezettnél, viszont elégedetten állapíthatjuk meg, hogy lényegesen javult az élelmiszeripari termékek minősége. AMI A SZAMOK MÖGÖTT VAN Számvetéseket egyrészt abból a célból készítünk, hogy értékeljük egy gazdasági év eredményeit, másrészt, hogy a hibákon okulva jobb munkára serkentő termelési terveket készítsünk. Ha ilyen szemszögből vizsgáljuk a tavalyi évet, megállapíthatjuk, hogy mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban komoly fogyatékosságok fordultak elő az irányító-, szervező- és tervezőmunkákban. Már a gazdasági év folyamán kiderült, hogy a mezőgazdasági üzemek nem tartották be minden növényi kultúra esetében a tervezett vetésterületet, ami azután kedvezőtlenül hatott az árutermelés alakulására is. Több nagyhizlaldában kevés volt a süldő, mert az illetékes mezőgazdasági üzemekben már az év kezdete óta nem fordítottak kellő figyelmet a kocák tenyésztésére, búgatására, fialására, a malacok elválasztására és az elhullás csökkentésére. Hasonló példák egész sorát említhetnénk! Mezőgazdaságunk az utóbbi években komoly változáson ment át. A kisüzemek társulása következtében manapság a szövetkezetek átlagosan 2275, az állami gazdaságok pedig megközelítőleg 4900 hektár területen gazdálkodnak. Ezáltal kedvező lelté telok nyílhattak a mezőgazdasági tér meiés összpontosítására, belüzemi szakosításra és a termelés további növelésére. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a legtöbb társult szövetkezetben nem eléggé rugalmas és hatékony az irányító munka. A vezető dolgozók nem végzik eléggé em berközelben feladataik teljesítésését. így a központi irodákból hosszú az út a termelő munkát végző dolgozókhoz. Felsőbb párt- és gazdasági szerveink a helyzetet figyelembe véve és a lehetőségekből kiindulva több intézkedést tettek az idei tervfeladatok teljesitése érdekében. A téli időszakban az aktivisták rendszeresen ellen őrzik a takarmányok szétosztását, a helyi szakemberekkel együtt kidolgozzák a leghatékonyabb etetési módszereket és intézkedéseket dolgoznak ki a vágóállatok akadály nélküli felvásárlására. Az említett adatok azt bizonyítják, hogy az 1976-os év gazdasági szem pontból nem mondható minden tekintetben sikeresnek. Néhány szakaszon eléggé számottevők a kiesések. A hiányt az idén mindenképpen pótolni kell! Ennek elengedhetetlen fel tétele, hogy minden mezőgazdasági üzemben, valamennyi szakaszon és mindenkor első számú feladatnak tartsák a jobb minőségre való törekvést, a meglevő alapok ésszerű felhasználását és a termelés-fejlesztési lehetőségek feltárását! RÖVIDEN AZ IDEI ÉV FELADATAIRÓL Az idén a növénytermesztés szakaszán feltétlenül számolni kell a kalászosok, a burgonya és az olajos növények vetésterületének a kiszélesítésével, valamint a gabonafélék és a burgonya felvásárlásának a növelésével. Az állattenyésztés tekintetében elsősorban növelni kell a szocialista szektor tehénállományát, s mindent el kell követni a vágóállatok zavartalan és egyenletes felvásárlása érdekében. Hathatósabb intézkedéseket kell tenni a takarmányok termesztése, betakarítása és tartósítása tekintetében, hogy elejét vegyük a múlt évben előforduló és az idei évet is kedvezőtlenül befolyásoló fogyatékosságoknak. Mindent el kell követni annak érdekében, hogy a forrólevegős szárítóberendezéseket a körülményekhez képest maximálisan kihasználjuk, gondolva a hiányzó takarmányalap fedezésére. A mezőgazdasági üzemek további egyesülését alapos elemzés és felkészülés előzze meg, mert csak így várható a termelés fellendítése, az irányító- és szervező munka tökéletes érvényesítése, a mezőgazdasági termelés alapos összpontosítása és a belüzemi szakosítás elmélyítése. Reméljük, hogy mezőgazdasági dolgozóink az idei évi feladatokra alaposan felkészülnek, s teljesítésük érdekében minden tőlük telhetőt elkövetnek! BARA LÄSZLÖ A TU&OMÁMY VíLiCA mezőgazdasági gépek AUTOMATIKUS VEZÉRLÉSE A mezőgazdaságban foglalkoztatott dolgozók számának csökkenése, valamint a munkavégzés könvnyebbé tétele érdekében tett erőfeszítések világszerte előtérbe helyezték a mezőgazdasági gépek automatikus vezérlésének megoldására irányuló kísérleteket. A Grúz Tudományos Akadémia kutatói egy foto-optikai eljárást fejlesztettek ki, mely traktorok irányítására alkalmas. Egy érzékelő „látja“ a szántott és szántatlan talajcsíkok közötti szintkülönbséget és így képes a kíván! irányban tartani az erőgépet szántás közben. Az eddigi vélemények szerint a szerkezet 6,5 százalékkal növeli a hatékonyságot. A vezérlőberendezés 3—5 cm-es eltéréssel irá yban tartja a traktort, szemben a kézi irányítású Srőgép 2,5— 9,7 cm-es eltérésével. A vezérlő szerkezetet a Kaukázusban üzemelő traktorokon vizsgálják. A vizsgálatok tartama alatt a traktoros még a gépen tartózkodik és monitoron figyeli a vezérlőberendezés által adott jeleket. ■ ■ Egy kanadai egyetemen végzett kísérletek célja az átlagos erőgépkezelőnél pontosabban dolgozó vezérlőberendezés kifejlesztésé volt. Ennek érdekében automatikusan kormányzó szerkezetet alakítottak ki egy magajúró rendfelszedő gépre. A rendfelszedő elejére szereli érzékelő által adott jelek vezérlik a gép kormányzószerkezetét. Az érzékelő pulzáló infravörös fénysugarakat bocsájt ki, amelyek a terményrend széléről visszaverődnek. A visszavert fény erőssége a rend szélének távolságára utal. Az érzékelő a rend szélét egészen 35 cm-es távolságig észleli. A berendezés működését a háttérben lejátszódó fényjelenségek nem befosolják. (M. T.) TANDEM TEHENEK SZÄMÄRA A Fejőgépek többségét „átlagos“ tehénre méretezték. A gép szigorúan meghatározott ideig működik, ezért csaknem minden esetben kézi utánfejésre van szükség. A „TANDEM“ típusú komplex fejőberendezést a nem azonos hozamú és fejési idejű tehénállománnyal rendelkező állattenyésztő gazdaságok számára fejlesztették ki. Ez a gép addig feji a tehenet, ameddig teljesen ki nem ürül a tőgye. A több egységből álló berendezés elkészíti a tehenek fejésével kapcsolatos nyilvántartást, elosztja a takarmányt, szűri, hűti és szállítja a tejet. A tandemnek 6 fejőállása van és 8 óra alatt 349 fejés végezhető veié. Kezeléséhez mindössze két személyre van szükség. —rp— A hatodik ötéves tervidőszak éveiben mezőgazdasági üzemeink ** dolgozóira a gabonatermesztés tekintetében nagy feladatok hárulnak. Mindent el kell követniük azért, hogy az emberi táplálkozáshoz és az állatok ellátásához szükséges szemes terményekből mielőbb önellátók legyünk. Ezek közül a tavaszi árpa nemcsak a takarmánytápok, hanem egyben a söripar nyersanyaga is, tehát kívánatos, hogy termesztését komolyan vegyük, azaz kellő területet kapjon a vetésforgóban. Megfigyelések alapján — az utóbbi években — az árpa termőterülete lényegesen csökkent. Egyebek közt talán azért is, mert helyenként nem érték el a feltételezett nagy hektárhozamot, ami nemcsak a fajták ilyen vagy olyan termőképességének, hanem az egyes fajtákra jellegzetes agrotechnika helytelen alkalmazásának a következménye is. Tudni kell tehát azt, hogy a tavaszi árpa amellett, hogy az előveteményre nagyon igényes, egyben megköveteli a jól előkészített talajt. A legjobb sörárpát ennek megfelelően szervestrágyázott cukorrépa után érhetjük el. Érthető, hogy a tavaszi árpa vetésterületének a csökkenésére érzékenyen reagáltak a söripar dolgozói, mert szűkült a lehetőség a kívánt mennyiségű, kiváló söripari minőségű árpa beszerzésére, a teljes szükséglet kielégítésére. Ezért a legutóbb is módosítani kellett — az eléggé szigorú — minőségi normát, csak így sikerült a szükséges sörárpa mennyiség tartalékolása. , Az elmondottak után felvetődik a kérdés, szükséges e a tavaszi árpa termesztése s mi az oka, hogy egyes, hasonló feltételok közt gazdálkodó üzemek eltérő hektárhozamot érnek el. A kérdés meg válaszolása céljából ellátogattunk a inuzslai és a kameníni társult szövetkezetbe. Ezek megközelítően hasonló természeti adottságok közt gazdálkodnak. Štefan Talapka elvtárs, a muzslai szövetkezet főmérnöke Blmondta, hogy a múlt esztendőben 180 hektáron termeltek árpát és hek-Hasonló feltételek közt eltérő eredmények táronként 50,20 mázsa termésátlagot értek el. A szemtermésből 10 vagon jó minőségű vetőmagot és 49 vagon sörárpát juttattak a társadalmi alapba, méghozzá nagyon előnyös átlagárban. Ez azt bizonyítja, hogy az árpa termesztése nagyon is kifizetődik. A múlt évi sikerek arra ösztönözték a szövetkezet vezető dolgozóit, hogy az 1977-es évi termelési tervben már 230 hektár tavaszi árpa termesztésével számoljanak. MIT TETTEK A MÜLT ÉVI JÖ EREDMÉNY ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN? Azt mondhatjuk, hogy sem többet, sem kevesebbet, mint kellett. Az árpát 67 hektáron szemes kukorica, 113 hektáron pedig cukorrépa után vetették. Az ember azt várná, hogy a répaföldbe került árpa reális hozamot nyújtott, pedig az ellenkezője történt. A cukorrépa után vetett árpa csak 48,92, a kukorica után besorolt pedig 53,28 mázsát adott hektáronként! A főmérnök ezt azzal magyarázta, hogy begyűjtés után a répaföldet — a kedvezőtlen feltételek végett — nem készíthették el úgy, ahogyan szükséges lett volna. Az Ametiszt, az Elgína és a Rapid árpafajták közül mind a cukorrépa, mind pedig a kukorica-elővetemény után, a Rapid árpafajta adta a legjobb hozamot; átlagban több mint 52 mázsát hektáronként. Ezért úgy határoztak, hogy idén nagyobb területen vetik ezt a fajtát. Szólni kell persze arról Is, hogy a tavaszi árpákra átlagosan 60 kg nitrogén, 100 kg foszfor és 150 kg káliumtrágyát adtak 1:1,66:2,5 tápanyagarányban. A vetőágyat és a vetést — az adott körülmények közt — a lehető legjobban elkészítették. A gondoskodás a kimagasló hozamban jutott kifejezésre. Árpából hektáronként 4,30 mázsával értek el többet a járási átlagnál és 1 kg NPK hatóanyag felhasználásával — járási méretben 14,70 — a muzslai szövetkezetben pedig 16,19 kg árpamennyiséget termeltek. Örvendetes, hogy a következő években még nagyobb gondot fordítanak az árpára mint ezidáig. A hatodik ötéves tervidőszak végére már 600 hektárra növelik termőterületét és vetésre a legjobb minőséget, a nagy hozamot nyújtó fajtákat használják. MI ÜJSÄG A SZOMSZÉDBAN? A kamentni szövetkezetben Tóth Kurucz András főagronómus arról tájékoztatót, hogy az elmúlt esztendőben az árpát mindössze 126 hektáron termesztették és üzemi átlagban 40,80 mázsa terméseredményt értek el hektáronként. Az Ametiszt és a Rapid árpákat cukorrépa, szemes kukorica és búza után sorolták a vetésforgóba. A fiatal főagronómus megjegyezte, hogy a bőtermő Rapid árpafajtának többsége cukorrépa után, jó termőerőben levő, a követelményeknek megfelelően elkészített magágyba került, s ez a fajta hektáronként megadta az 53,63 mázsás hozamot. Ugyanakkor a kukoricaföldbe került tavaszi árpa csak 39,50 mázsa termésátlagot nyújtott hektáronként, s nagyon lerontotta az összüzemi átlagot. A Rapid árpafajta alá 58 kg nitrogén, 93 kg foszfor és 134 kg káüumtrágyát adtak hatóanyagban és az Ametiszt árpa trágyázására 63 kg nitrogént, 88 kg foszfort és 134 kg káliumot használtak hektáronként 1:1,46:2,2 arányban. Ebben 8 szövetkezetben a járási árpatermés átlagához viszonyítva 5,10 mázsával értek el kisebb hektárhozamot és 1 kg NPK hatóanyag felhasználásával csak 14,30 kg árpamennyiséget termeltek. A két, egymáshoz közel levő, meglehetősen hasonló feltételek közt gazdálkodó szövetkezet árpa terméseredménye is módot nyújt arra, hogy párhuzamot vonjunk és j6U:2eműen rámutassunk a színvonal különbségre. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy az illetékesek mélyreható elemzéssel feltárják az eltérő eredmények okát, a jövőben elkerüljék a buktatókat, okuljanak a fogyatékosságokból, s ennek következtében jobb eredményt érjenek el. Itt nem is az a lényeges, melyik gazdaság földterülete jobb minőségű, hanem az, hogy mennyire használják ki a rendelkezésre álló helyi adottságokat és állítják azokat a termelés szolgálatába. ! Egy azonban bizonyos, hogy a muzslai társult szövetkezetben a múlt évben 9,40 mázsával értek el árpából nagjobb hektárhozamot, mint a kameníniban. Ez tény. Tehát a kameníni társult szövetkezetben is el lehat és el is kell érni ezt a színvonalat, mivel a jobb terméseredméy elérése a gazdaság és egyben az egész társadalom érdeke. Milyen tanulságot vont le az elmondottakból a kameníni szövetkezet főagronómusa? Nagyon fontos feladatnak tartja a tavaszi árpa talajának jó minőségben való elkészítését, továbbá az ideális elővetemény megválasztását. Ennek megfelelően idén a tavaszi árpa nagy többségét kitűnő táperőben levő répaföldbe vetik. Valószínű, hogy a hatodik ötéves tervidőszak végére ők is növelik a tavaszi árpa vetésterületét és mindent megtesznek azért, hogy a bőtermö Rapid árpafajta minél nagyobb területre kerüljön, mert az a múlt évben már bizonyította más fajtákkal szembeni előnyeit. HOKSZA ISTVÁN
