Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-22 / 3. szám

1977. január 22. SZABAD FÖLDMŰVES 11 Eredményeink és célkitűzéseink Alapos elemzések, felmérések alap­ján elkészült az előzetes számvetés a mezőgazdasági és élelmiszeripari üze­meknek az 1976-os évben kifejtett munkájáról. Az adatok azt bizonyít­ják, hogy sok problémával, nehézség­gel teli évet hagytunk magunk mö­gött, ennek ellenére számos szaka­szon jelentős eredmények születtek. December végén a Budmericei Egyse ges Földmüvesszövetkezet kultúrter­mében Németh Jenő mérnök, az SZSZK mezőgazdasági és élelmiszer­­ipari miniszterének helyettese, a mi­nisztérium további vezető dolgozói­val együtt sajtóértekezleten számolt he a mezőgazdaság és az élelmiszer­­ipar múlt évi termelési eredményei­ről és az idei év igényes feladatairól. A mezőgazdasági bruttó termelés terjedelme lényegében az 1975-ös év szintjén volt, miközben a növényter­mesztés 90, az állattenyésztés pedig 95,5 százalékra teljesítette évi tervét. Az utóbbi adat az előző évi szintnél 0,4 százalékkal volt jobb. A NÖVÉNYTERMESZTÉS ÉVI MÉRLEGE A legjobb eredményeket a gabona­félék termesztésében értük el. Az 1976-os termés a szocialista nagyüze­mi mezőgazdaság történetében a má­sodik legjobb eredményt jelentette. Nem sikerült viszont elérni a terve­zett mennyiséget a szemes kukorica esetében. A hatodik ötéves tervidőszak. első évének egyik lényeges feladata a burgonyatermesztés fokozása volt. A- mint tudjuk, ez a feladat szerves ré­sze annak a célkitűzésnek, hogy a közeljövőben önellátóak legyünk mind étkezési, mind ipari burgonyából. Saj­nos. mindez már nem mondható el a betakarított burgonya minőségéről. Az érés idején ugyanis nagy mennyiségű csapadék hullott, aminek következté­ben leromlott a burgonya tárolható­sága. A jövőben szükség lesz az ala­posabb felkészülésre, mert ez elen­gedhetetlen feltétele a szakszerű tá­rolásnak és ezen keresztül a lakos­ság megfelelő minőségű burgonyával való ellátásának! A további növényi kultúrák eseté­ben a kitűzött feladatokat már kevés­bé sikerült teljesíteni. A gyümölcs­ös szőlőtermesztés szakaszán csak el­enyésző volt a kiesés. Gyenge volt a termés és kicsi átlaghozamokat ér­tünk el cukorrépából, az olajos- és hüvelyes növényekből, valamint zöld­ségfélékből. Komolyabb és sokkal ne­hezebben pótolható a lemaradás a tömegtakarmányok esetében. A szo­cialista szektor ilyen jellegű takar­mányalapja szlovákiai méretben ugyanis csak 86 százalékra fedi a szükségletet! Az idei év jobb terméseredményeit minden bizonnyal elősegíti az a tény is. hogy a vetőmag és ültetőanyag minden növényi kultúra esetében fed­ve van. EREDMÉNYEK ÉS PROBLÉMÁK az Állattenyésztésben Az állattenyésztés a növénytermesz­téshez viszonyítva jobb eredmények­kel zárta a tavalyi évet. Itt azonban figyelembe kell venni azt, hogy az állattenyésztés korábbi dinamikus fej­lődése lelasssult, amelynek felújítása időszerű feladat. A szarvasmarha­állomány tervezett létszámát globáli­san ugyan nem sikerült teljesíteni, de az előző évi szinthez viszonyítva, ta­valy 15 ezerrel több szarvasmarhát tartottunk. A tehénállomány a szocia­lista szektorban ugyan mégnöveke­dett, de ez a növekedési arány még mindig kisebb a magánszektorban hekövetkezett csökkenésnél. Lényege­sen kedvezőbb a helyzet a tervezett sertésállomány megtartásában, ahol több mint 13 ezer átmeneti koca be­állításával sikerült némileg pótolni a süldőhiányt. Mezőgazdasági dolgozóink adósak maradtak a marha és sertéshúsfelvá­sárlásban, a baromfitenyésztők vi­szont a többéves szakszerű munka eredményeként 3500 tonna baromfi­hússal értékesítettek többet. Ugyan­csak sikerült túlteljesíteni a tej- és a tojásfelvásárlás állami tervét is. Az előbbiből mintegy 28 millió literrel, az utóbbiból pedig mintegy 20 millió darabbal adtunk el többet. Az áilatok hasznossága különösen az év első és második negyedében maradt el a kívánt szinttől, s még a második félévben beállt javulás elle­nére sem sikerült pótolni a hiányt. LEMARADÁS VOLT TAPASZTALHATÓ AZ ÉLELMISZERIPARBAN IS Mivel az élelmiszeripar elsősorban a mezőgazdasági termelés függvénye, a tervteljesítés körül bizonyos problé­mák merültek fel. A bruttó élelmi­­szeripari termelést csak 97 százalékra teljesítettük, aminek következtében lemaradás volt tapasztalható a for­galmi alapok ellátásában is. Egyes áruféleségekből kevesebb került az üz­letekbe a tervezettnél, viszont elége­detten állapíthatjuk meg, hogy lénye­gesen javult az élelmiszeripari termé­kek minősége. AMI A SZAMOK MÖGÖTT VAN Számvetéseket egyrészt abból a cél­ból készítünk, hogy értékeljük egy gazdasági év eredményeit, másrészt, hogy a hibákon okulva jobb munkára serkentő termelési terveket készít­sünk. Ha ilyen szemszögből vizsgál­juk a tavalyi évet, megállapíthatjuk, hogy mind a mezőgazdaságban, mind az élelmiszeriparban komoly fogyaté­kosságok fordultak elő az irányító-, szervező- és tervezőmunkákban. Már a gazdasági év folyamán kiderült, hogy a mezőgazdasági üzemek nem tartották be minden növényi kultúra esetében a tervezett vetésterületet, ami azután kedvezőtlenül hatott az árutermelés alakulására is. Több nagyhizlaldában kevés volt a süldő, mert az illetékes mezőgazdasági üze­mekben már az év kezdete óta nem fordítottak kellő figyelmet a kocák tenyésztésére, búgatására, fialására, a malacok elválasztására és az elhul­lás csökkentésére. Hasonló példák egész sorát említhetnénk! Mezőgazdaságunk az utóbbi évek­ben komoly változáson ment át. A kisüzemek társulása következtében manapság a szövetkezetek átlagosan 2275, az állami gazdaságok pedig megközelítőleg 4900 hektár területen gazdálkodnak. Ezáltal kedvező lelté telok nyílhattak a mezőgazdasági tér meiés összpontosítására, belüzemi szakosításra és a termelés további növelésére. A tapasztalatok azonban azt mutatják, hogy a legtöbb társult szövetkezetben nem eléggé rugalmas és hatékony az irányító munka. A ve­zető dolgozók nem végzik eléggé em berközelben feladataik teljesítésését. így a központi irodákból hosszú az út a termelő munkát végző dolgozókhoz. Felsőbb párt- és gazdasági szer­veink a helyzetet figyelembe véve és a lehetőségekből kiindulva több in­tézkedést tettek az idei tervfeladatok teljesitése érdekében. A téli időszak­ban az aktivisták rendszeresen ellen őrzik a takarmányok szétosztását, a helyi szakemberekkel együtt kidol­gozzák a leghatékonyabb etetési mód­szereket és intézkedéseket dolgoznak ki a vágóállatok akadály nélküli fel­vásárlására. Az említett adatok azt bizonyítják, hogy az 1976-os év gazdasági szem pontból nem mondható minden te­kintetben sikeresnek. Néhány szaka­szon eléggé számottevők a kiesések. A hiányt az idén mindenképpen pó­tolni kell! Ennek elengedhetetlen fel tétele, hogy minden mezőgazdasági üzemben, valamennyi szakaszon és mindenkor első számú feladatnak tartsák a jobb minőségre való törek­vést, a meglevő alapok ésszerű fel­­használását és a termelés-fejlesztési lehetőségek feltárását! RÖVIDEN AZ IDEI ÉV FELADATAIRÓL Az idén a növénytermesztés szaka­szán feltétlenül számolni kell a kalá­szosok, a burgonya és az olajos növé­nyek vetésterületének a kiszélesítésé­vel, valamint a gabonafélék és a bur­gonya felvásárlásának a növelésével. Az állattenyésztés tekintetében el­sősorban növelni kell a szocialista szektor tehénállományát, s mindent el kell követni a vágóállatok zavarta­lan és egyenletes felvásárlása érde­kében. Hathatósabb intézkedéseket kell tenni a takarmányok termesztése, be­takarítása és tartósítása tekintetében, hogy elejét vegyük a múlt évben elő­forduló és az idei évet is kedvezőtle­nül befolyásoló fogyatékosságoknak. Mindent el kell követni annak érde­kében, hogy a forrólevegős szárítóbe­rendezéseket a körülményekhez ké­pest maximálisan kihasználjuk, gon­dolva a hiányzó takarmányalap fede­zésére. A mezőgazdasági üzemek további egyesülését alapos elemzés és felké­szülés előzze meg, mert csak így vár­ható a termelés fellendítése, az irá­nyító- és szervező munka tökéletes érvényesítése, a mezőgazdasági ter­melés alapos összpontosítása és a bel­üzemi szakosítás elmélyítése. Reméljük, hogy mezőgazdasági dol­gozóink az idei évi feladatokra alapo­san felkészülnek, s teljesítésük érde­kében minden tőlük telhetőt elkövet­nek! BARA LÄSZLÖ A TU&OMÁMY VíLiCA mezőgazdasági gépek AUTOMATIKUS VEZÉRLÉSE A mezőgazdaságban foglalkozta­tott dolgozók számának csökkené­se, valamint a munkavégzés könv­­nyebbé tétele érdekében tett erő­feszítések világszerte előtérbe he­lyezték a mezőgazdasági gépek automatikus vezérlésének megol­dására irányuló kísérleteket. A Grúz Tudományos Akadémia kutatói egy foto-optikai eljárást fejlesztettek ki, mely traktorok irányítására alkalmas. Egy érzé­kelő „látja“ a szántott és szántat­­lan talajcsíkok közötti szintkü­lönbséget és így képes a kíván! irányban tartani az erőgépet szán­tás közben. Az eddigi vélemények szerint a szerkezet 6,5 százalékkal növeli a hatékonyságot. A vezérlő­­berendezés 3—5 cm-es eltéréssel irá yban tartja a traktort, szem­ben a kézi irányítású Srőgép 2,5— 9,7 cm-es eltérésével. A vezérlő szerkezetet a Kaukázusban üzeme­lő traktorokon vizsgálják. A vizs­gálatok tartama alatt a traktoros még a gépen tartózkodik és moni­toron figyeli a vezérlőberendezés által adott jeleket. ■ ■ Egy kanadai egyetemen végzett kísérletek célja az átlagos erőgép­­kezelőnél pontosabban dolgozó ve­zérlőberendezés kifejlesztésé volt. Ennek érdekében automatikusan kormányzó szerkezetet alakítottak ki egy magajúró rendfelszedő gép­re. A rendfelszedő elejére szereli érzékelő által adott jelek vezérlik a gép kormányzószerkezetét. Az érzékelő pulzáló infravörös fény­sugarakat bocsájt ki, amelyek a terményrend széléről visszaverőd­nek. A visszavert fény erőssége a rend szélének távolságára utal. Az érzékelő a rend szélét egészen 35 cm-es távolságig észleli. A beren­dezés működését a háttérben le­játszódó fényjelenségek nem befo­­solják. (M. T.) TANDEM TEHENEK SZÄMÄRA A Fejőgépek többségét „átlagos“ tehénre méretezték. A gép szigo­rúan meghatározott ideig műkö­dik, ezért csaknem minden eset­ben kézi utánfejésre van szükség. A „TANDEM“ típusú komplex fejő­berendezést a nem azonos hozamú és fejési idejű tehénállománnyal rendelkező állattenyésztő gazdasá­gok számára fejlesztették ki. Ez a gép addig feji a tehenet, ameddig teljesen ki nem ürül a tőgye. A több egységből álló berende­zés elkészíti a tehenek fejésével kapcsolatos nyilvántartást, elosztja a takarmányt, szűri, hűti és szál­lítja a tejet. A tandemnek 6 fejő­állása van és 8 óra alatt 349 fejés végezhető veié. Kezeléséhez mind­össze két személyre van szükség. —rp— A hatodik ötéves tervidőszak éveiben mezőgazdasági üzemeink ** dolgozóira a gabonatermesztés tekintetében nagy feladatok hárulnak. Mindent el kell követniük azért, hogy az emberi táplál­kozáshoz és az állatok ellátásához szükséges szemes terményekből mielőbb önellátók legyünk. Ezek közül a tavaszi árpa nemcsak a takarmánytápok, hanem egyben a söripar nyersanyaga is, tehát kí­vánatos, hogy termesztését komolyan vegyük, azaz kellő területet kapjon a vetésforgóban. Megfigyelések alapján — az utóbbi években — az árpa termőte­rülete lényegesen csökkent. Egyebek közt talán azért is, mert he­lyenként nem érték el a feltételezett nagy hektárhozamot, ami nem­csak a fajták ilyen vagy olyan termőképességének, hanem az egyes fajtákra jellegzetes agrotechnika helytelen alkalmazásának a követ­kezménye is. Tudni kell tehát azt, hogy a tavaszi árpa amellett, hogy az előveteményre nagyon igényes, egyben megköveteli a jól előkészített talajt. A legjobb sörárpát ennek megfelelően szerves­trágyázott cukorrépa után érhetjük el. Érthető, hogy a tavaszi árpa vetésterületének a csökkenésére ér­zékenyen reagáltak a söripar dolgozói, mert szűkült a lehetőség a kívánt mennyiségű, kiváló söripari minőségű árpa beszerzésére, a teljes szükséglet kielégítésére. Ezért a legutóbb is módosítani kellett — az eléggé szigorú — minőségi normát, csak így sikerült a szük­séges sörárpa mennyiség tartalékolása. , Az elmondottak után felvetődik a kérdés, szükséges e a tavaszi árpa termesztése s mi az oka, hogy egyes, hasonló feltételok közt gazdálkodó üzemek eltérő hektárhozamot érnek el. A kérdés meg válaszolása céljából ellátogattunk a inuzslai és a kameníni társult szövetkezetbe. Ezek megközelítően hasonló természeti adottságok közt gazdálkodnak. Štefan Talapka elvtárs, a muzslai szövetkezet főmérnöke Blmond­­ta, hogy a múlt esztendőben 180 hektáron termeltek árpát és hek-Hasonló feltételek közt eltérő eredmények táronként 50,20 mázsa termésátlagot értek el. A szemtermésből 10 vagon jó minőségű vetőmagot és 49 vagon sörárpát juttattak a tár­sadalmi alapba, méghozzá nagyon előnyös átlagárban. Ez azt bizo­nyítja, hogy az árpa termesztése nagyon is kifizetődik. A múlt évi sikerek arra ösztönözték a szövetkezet vezető dolgozóit, hogy az 1977-es évi termelési tervben már 230 hektár tavaszi árpa termesz­tésével számoljanak. MIT TETTEK A MÜLT ÉVI JÖ EREDMÉNY ELÉRÉSE ÉRDEKÉBEN? Azt mondhatjuk, hogy sem többet, sem kevesebbet, mint kellett. Az árpát 67 hektáron szemes kukorica, 113 hektáron pedig cukor­répa után vetették. Az ember azt várná, hogy a répaföldbe került árpa reális hozamot nyújtott, pedig az ellenkezője történt. A cukor­répa után vetett árpa csak 48,92, a kukorica után besorolt pedig 53,28 mázsát adott hektáronként! A főmérnök ezt azzal magyarázta, hogy begyűjtés után a répaföldet — a kedvezőtlen feltételek végett — nem készíthették el úgy, ahogyan szükséges lett volna. Az Ametiszt, az Elgína és a Rapid árpafajták közül mind a cukor­répa, mind pedig a kukorica-elővetemény után, a Rapid árpafajta adta a legjobb hozamot; átlagban több mint 52 mázsát hektáron­ként. Ezért úgy határoztak, hogy idén nagyobb területen vetik ezt a fajtát. Szólni kell persze arról Is, hogy a tavaszi árpákra átlagosan 60 kg nitrogén, 100 kg foszfor és 150 kg káliumtrágyát adtak 1:1,66:2,5 tápanyagarányban. A vetőágyat és a vetést — az adott körülmények közt — a lehető legjobban elkészítették. A gondoskodás a kima­gasló hozamban jutott kifejezésre. Árpából hektáronként 4,30 má­zsával értek el többet a járási átlagnál és 1 kg NPK hatóanyag fel­­használásával — járási méretben 14,70 — a muzslai szövetkezetben pedig 16,19 kg árpamennyiséget termeltek. Örvendetes, hogy a következő években még nagyobb gondot for­dítanak az árpára mint ezidáig. A hatodik ötéves tervidőszak végére már 600 hektárra növelik termőterületét és vetésre a legjobb minő­séget, a nagy hozamot nyújtó fajtákat használják. MI ÜJSÄG A SZOMSZÉDBAN? A kamentni szövetkezetben Tóth Kurucz András főagronómus ar­ról tájékoztatót, hogy az elmúlt esztendőben az árpát mindössze 126 hektáron termesztették és üzemi átlagban 40,80 mázsa termés­eredményt értek el hektáronként. Az Ametiszt és a Rapid árpákat cukorrépa, szemes kukorica és búza után sorolták a vetésforgóba. A fiatal főagronómus megjegyezte, hogy a bőtermő Rapid árpafaj­tának többsége cukorrépa után, jó termőerőben levő, a követelmé­nyeknek megfelelően elkészített magágyba került, s ez a fajta hek­táronként megadta az 53,63 mázsás hozamot. Ugyanakkor a kukorica­földbe került tavaszi árpa csak 39,50 mázsa termésátlagot nyújtott hektáronként, s nagyon lerontotta az összüzemi átlagot. A Rapid árpafajta alá 58 kg nitrogén, 93 kg foszfor és 134 kg ká­­üumtrágyát adtak hatóanyagban és az Ametiszt árpa trágyázására 63 kg nitrogént, 88 kg foszfort és 134 kg káliumot használtak hektá­ronként 1:1,46:2,2 arányban. Ebben 8 szövetkezetben a járási árpatermés átlagához viszonyítva 5,10 mázsával értek el kisebb hektárhozamot és 1 kg NPK ható­anyag felhasználásával csak 14,30 kg árpamennyiséget termeltek. A két, egymáshoz közel levő, meglehetősen hasonló feltételek közt gazdálkodó szövetkezet árpa terméseredménye is módot nyújt arra, hogy párhuzamot vonjunk és j6U:2eműen rámutassunk a színvonal különbségre. Ezzel azt szeretnénk elérni, hogy az illetékesek mély­reható elemzéssel feltárják az eltérő eredmények okát, a jövőben elkerüljék a buktatókat, okuljanak a fogyatékosságokból, s ennek következtében jobb eredményt érjenek el. Itt nem is az a lényeges, melyik gazdaság földterülete jobb minő­ségű, hanem az, hogy mennyire használják ki a rendelkezésre álló helyi adottságokat és állítják azokat a termelés szolgálatába. ! Egy azonban bizonyos, hogy a muzslai társult szövetkezetben a múlt évben 9,40 mázsával értek el árpából nagjobb hektárhozamot, mint a kameníniban. Ez tény. Tehát a kameníni társult szövetkezet­ben is el lehat és el is kell érni ezt a színvonalat, mivel a jobb terméseredméy elérése a gazdaság és egyben az egész társadalom érdeke. Milyen tanulságot vont le az elmondottakból a kameníni szövet­kezet főagronómusa? Nagyon fontos feladatnak tartja a tavaszi ár­pa talajának jó minőségben való elkészítését, továbbá az ideális elő­­vetemény megválasztását. Ennek megfelelően idén a tavaszi árpa nagy többségét kitűnő táperőben levő répaföldbe vetik. Valószínű, hogy a hatodik ötéves tervidőszak végére ők is növelik a tavaszi árpa vetésterületét és mindent megtesznek azért, hogy a bőtermö Rapid árpafajta minél nagyobb területre kerüljön, mert az a múlt évben már bizonyította más fajtákkal szembeni előnyeit. HOKSZA ISTVÁN

Next

/
Thumbnails
Contents