Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-06-25 / 25. szám
t 1977. június 25. SZABAD FÖLDMŰVES 13 A gabonatermesztésben döntő tényező az agrotechnikai fegyelem ф A növényállomány biológiai ellenőrzésén van a hangsúly ф „Gabonatermesztési manőverezések“ ф A legjobb tanácsadás a bírálat! ф Mezőgazdasági termelésünknek egvik legfontosabb feladata, hogy törekedjen a gabonából való önellátásra. E feladat igényességét alátámasztja az a tény is, hogy azok a tényezők, melyek az ötödik ötéves tervidőszakban nagy mértékben hozzájárultak a gabonafélék hektárhozamának növeléséhez, a hatodik ötéves terv időszakában már elégtelennek bizonyultak! A szakértők véleménye szerint a közeljövőben nem várható jelentős változás a gabonafélék faj és fajta öszszetételében, ellenben a termesztett fajták termőképességének jobb kihasználása. érdekében nagyon sokat tehetünk. A trágyázásban vagy a növényvédelemben például ma már nem elegendő csak a hatóanyagok menynyiségének fokozása, hanem az adagolást tudományosan megalapozva úgy kell Irányítani, hogy lehetővé váljon a maximális hozam elérése! A gabonatermesztéssel összefüggő néhány kérdésünkre a Nitrai Mezőgazdasági Főiskola tanára. Emil Spaldon DrSc, akadémikus válaszolt. # Véleménye szerint, a jelenlegi helyzetben hol rejlenek a gabonatermesztés legkézzelfoghatóbb tartalékai? — A hatodik ötéves terv biztosítja mindazokat az anyagi és műszaki feltételeket, melyek a gabonatermesztés további fellendítésében szükségesek. Gabonafélékből olyan fajtákkal rendelkezünk, amelyek lehetővé teszik a tervezett hozamok túlszárnyalását. Ezen túlmenően az egyes fajták termesztési technológiája terén elegendő tudományos ismeretnek vagyunk a birtokában. Ismerjük mindazokat a tényezőket, amelyek a kiváló eredményekhez vezetnek. A gabonatermesztés további fejlesztésének alapvető és legjelentősebb tartalékát az agrotechnikai fegyelem szilárdításában látom. Ha sikerül az agrotechnikai eljárások színvonalát javítanunk, akkor lehetővé válik a szubjektív okok és a sablonszerűségnek a kiküszöbölése. Ezzel érhetjük el a hasonló adottságú üzemek terméshozama közti különbségek kiegyenlítését is. E feladat megvalósításában a tervszerűségre kell törekednünk. Szlovákia viszonylatában a gabonatermesztési tervek kidolgozása nemcsak az egyes fajokra és fajtákra, hanem az egyes parcellákra is vonatkozik. Ezen túlgiai leltározás alkalmával például nemcsak a növényzet állapota, hanem az ezt befolyásoló tényezők is előtérbe kerülnek. Áttekintést nyújthat a magágy előkészítéséről, a vetés minőségéről, keléséről stb. Ezen ismeretek alapján irányíthatják a későbbi növényápolási teendőket, valamint alapadatokat szerezhetnek a következő évi feladatok előkészítéséhez. Az őszi gabonák második biolóigai leltározása során a növényzet átteleléséről, valamint az elvégzendő növényápolási teendőkről szerezhetnek tájékozódást. A betakarítás előtt már a harmadik leltározásra kerül sor, amikor a termés hozzávetőleges felmérése kerül előtérbe. # Milyen intézkedéseket alkalmaznak —■ szlovákiai viszonylatban — az agrotechnikai fegyelem megszilárdításában? — Az agrotechnikai fegyelem megszilárdítása érdekében a figyelmet elsősorban az agrotechnikai szolgálatnak a politikai-szakmai színvonal tökéletesítésére kell összpontosítania. menően tekintetbe kell venni az egyes fajták és termőhelyek sajátosságait, valamint a termesztési technológia elveit. A gabonatermesztési terveket az illetékes járások agrotechnikai szolgálata bírálja el és hagyja jóvá. Az egyes gazdaságok agronómusainak fő feladata az ezen tervekben megszabott feladatok maradéktalan teljesítése, de ha szükséges — kedvezőtlen Időjárási viszonyok vagy egyéb tényezők esetén —, operatív intézkedésekkel valő módosítása. Szem előtt kell tartaniuk azt az alapelvet, hogy „együtt kell élni a növényzettel“. Ez annyit jelent, hogy valamennyi agrotechnikai intézkedést a legkedvezőbb biológiai állapotban kell elvégezni, vagyis akkor, amikor ez a növényzet és a termés javítása szempontjából a legjobban megfelel. ф Véleménye szerint az agronémusnknak milyen intézkedésekre kell iisszpnntosítaniuk a fő figyelmet? —■ Gondoskodniuk kell a növényzet biológiai állapotának ellenőrzéséről, a szántástól, illetve a vetéstől a termény raktározásig. Az agronómusoknak tehát a növényzet állandó megfigyelésére és egyben az agrotechnikai intézkedések operatív szervezésére kell törekedniük. Az első biolö-Ezért a kerületi és a járási, valamint az állami irányító szervek ezen kérdésekkel állandóan foglalkoznak és a tervezett feladatok teljesítése érdekében megfelelő politikai légkört teremtenek. Ebhez nagy mértékben hozzájárulnak a gabonatermesztési értekezletek, ahol a jó tapasztalatok népszerűsítésén túl értékelik az eredményeket, s rámutatnak a fogyatékosságok okaira is. Nagyon jó tapasztalatokat szereztünk az úgynevezett „gabonatermesztési manőverek“ keretében. Lényege az, hogy a növényállományok ellenőrzése és kiértékelése alapján rá lehet mutatni az előforduló fogyatékosságokra, valamint a jó tapasztalatokból általános érvényű következtetéseket vonhatunk le. A gabonaállomány ellenőrzési időtervét és helyét a járási agronőmusok dolgozzák ki a bizottságok aktivizálására. A kijelölt gazdaságokban egyegy bizottság kiértékeli és elbírálja a növényzet állapotát, s ennek alapján javaslatokat tesz az előforduló fogyatékosságok kiküszöbölésére. Az intézkedési javaslatok abból a bevált módszerből indulnak ki, hogy a bírálat nevelő, és kedvező hatást gyakorol a fogyatékosságok eltávolítására. (zn) A zöldségtermesztés fejlesztésének lehetőségei Köztudott, hogy a zöldségfélék mennyire foniusak és pótolhatatlanok az ember táplálkozásában. Kalórlkus értékükön kívül egyben a rostanyagok. a vitaminok, az ásványi anyagok ás az enzimek fontos forrásai is. Az egy főre jutó napi zöldségfogyasztás hazánkban minimálisan 350 gramm, de eleget téve az ésszerű táplálkozás követelményeinek, távlatilag ezt a mennyiséget legalább 450 grammra kell növelni. A zöldségtermesztés jelenlegi színvonala és fejlődése nem felel meg a követelményeknek, de az adott természeti és éghajlati adottságokban rejlő lehetőségeknek sem! A zöldségtermesztés idényszerűségének következtében az ellátás is rendszertelen. Ezt jól szemlélteti az a tény, hogy a friss zöldség évi fogyasztásának nyolc százaléka az első, 18 százaléka a második, 47 százaléka a harmadik, 27 százaléka pedig a negyedik negyedévre jut. A legnagyobb biányosságok a zöldségtermelés szerkezetében mutatkoznak. Az őszi, téli és a kora tavaszi hónapokban az üvegházi és a hajtatott zöldségfélék, Áprilistól |úniusig, a hagyma, a téli hónapokban a fokhagyma, áprilistól júniusig pedig a gyökérzöldség, a paradicsom és a paprika piaci hiánycikk. Az elmúlt öt esztendőben 42 ezer hektáron termeltünk zöldséget. Ez a szántóföldi termesztésnek csak 0,8 százaléka. A zöldségtermesztés lemaradását a nagyfokú munkaigényesség — elsősorban a kézimunka költségessége, de legfőképpen a gépesftés elégtelensége okozta. E tekintetben a legnagyobb nehézséget a kézi begyűjtés és a betakarítás utáni kezelés okozza. E műveletek az össz-munkaköltségek hetven-hetvenöt százalékét képezik. Ezért a zöldségtermesztésben a komplex gépesítés és az új termesztési technológiák bevezetése nagyon fnntos feladat. A korszerűsítéshez vezető út a zöldségtermesztés szakosításán és összpontosításán át vezet. Ennek a folyamatnak további fejlődési formája, a termelőerők és eszközök egyesítésével létrehozott kooperációs kapcsolatok fokozatos fejlesztése, amely a mezőgazdasági termelés újszerű szervezési módszerét képezi. Hosszútávú, szoros együttműködési kapcsolatokkal az Üzemek rugalmasabban követhetik a szüntelenül fejlődő nagyüzemi technológiákat a zöldségtermesztésben is. Továbbá lehetővé válik a belső tartalékok jobb kihasználása, a munka- és termelőrőkkel való ésszerű gazdálkodás stb. \ kapcsolat legcélszerűbben a koopeáciös együttműködés keretében — a üldségtermesztésre megfelelő adott-ággal rendelkező körzetekben — valósulhat meg. A kooperációs együttműködés legfontosabb feladatköréhez tartozik: a taggazdaságok árutermelésének és értékesítésének közvetlen szervezése; az egyes zöldségfélék termőterületének összpontosítása a felvásárlók igényeinek megfelelően. betakarított termés kezelésére, tárolására és a piaci áru előkészítésén! alkalmas közös létesítmények 'kialakítása; a szükséges vetőmag és ültetőanyag beszerzése; a munkafolyamatok komplex gépesítése, valamint a legújabb tudományos, kutatási, nemesftési eredmények érvényesítése. A zöldségtermesztő kooperációs csoportosulás létesítése hazánkban is kialakulóban van. jelenleg Dél-Morvaországban három csoportosulás, éspedig a Veľké Bflovice-i, ratkovcei és dažhoti, az Uherské HradUte-i járásban a Kunovcei Efsz ás a Kunovcei Mezőgazdasági Társulás, a komárnoi járásban, és Oun. Stredán az Agrofrigor üzemközi vállalat működik. Az Agrofrigor több zöldségtermesztő mezőgazdasági özem közős vállalata és a termés betakarítás utáni kezelését, ideiglenes tárolását és a piackész termék értékesítését végzi. A kooperációs csoportosulások kialakításának és a feladatok sikeres végzésének nem elhanyagolható tényezője a munkaerő-kérdés. Mivel az utóbbi években a zöldségtermesztő üzemekben a munkaerő csökken, fokozott figyelmet kell fordítani a munkaerő-utánpótlásra. és a szakképzett munkaerők biztosítására. DIGYÄK LÓRÄNT, mérnök Repülőgépek a mezők fölött A tapasztalatok cselekvésre buzdítanak. Korszerűsíteni kell a növényvédelmet és a műtrágyaszórást, mert a mezőgazdasági üzemek a jelenlegi gépekkel és módszerekkel a fejtrágyázásnak és a vegyszeres gyomirtásnak csak 50—60 százalékát tudják időben elvégezni. Ennek okai: tavasszal a vízzel elárasztott területek lassan száradnak, és csakis repülőgépekkel lehet kiszórni a műtrágyát. A gazdaságok a gyümölcsösök permetezésére, védelmére összpontosítják a meglévő kapacitást. HÁTRÁNYOS HELYZETBEN A kelet-szlovákiai kerület szántóinak nagyobb része mélyfekvésű. Tavaszszal sokáig lágy a talaj, sőt ezen a vidéken gyakori az esőzés. Emiatt éppen a növényvédelmi és fejtrágyázási munkacsúcsok idején kétszer annyi gép kellene, mint amennyi van. A korszerű gép viszont nagyon drága, másrészt egész esztendőben nem tudnák folyamatosan kihasználni. Kora tavasszal a kerületben 198 ezer 546 hektárra nem tudtak gépekkel rámenni. E hátrányos tényezőknek gyakran súlyos következményei vannak. Nem biztosíthatják a terméshozamot, hiszen a fejtrágyázás, vegyszeres kezelés késik, vagy meg sem történik. Márpedig a kelet-szlovákiai kerületben 399 ezer hektár a szántóterület. Ha ennek egy része néni kap elegendő műtrágyát és megfelelő növényvédelmet — óriási a kár! De ott vannak a legelők is — melyeknek nagyobb része mélyfekvésű —, tavasszal szintén sokáig nedvesek, lágyak s időbeni műtrágyázásuk „földi“ gépekkel szinte megnidhatatlan. Milyen lehetőség van a megoldásra? A legjubb, a legbiztosabb és a jelenleg legkorszerűbb lehetőség: a repülőgépről, esetleg helikopterről végzett műtrágyázás, vegyszerezés és permetezés. A tervek szerint az idén Szlovákiában mintegy 1 millió 348 ezer hektár földre juttatják ki repülőgéppel a műtrágyát, a növényvédő, gyomirtó és rovarirtó szereket. A SLOVAIR repülőgépei az első negyedévben 270 ezer hektáron végezték el az igényelt munkát — ez 28 ezer hektárral több a tervezettnél —, mégsem tudtak kielégíteni a mezőgazdasági üzemek igényeit. t A kelet-szlovákiai kerületben 19 repülőgép permetezett a lisztharmat és más gombabetegség ellen. Szinte minden járás repülőgépeket kért. Még a trehi&uvi járás is, ahol három repülőgép startolt napunta. Sok-sok huzavona után a trebisovi járás is kapott egy Ml—2-es helikoptert. Szlovákia mindhárom kerülete kapott egy-egy helikoptert. Az előzetes próbaüzemelések szerint a helikopterek a legjobban a szőlők és a gyümölcsösök növényvédelmi munkáinak végzésére felelnek meg. Aránylag jó munkát végeznek a hegyaljai és a hegyi körzetekben is, mert alkalmazkodni tudnak a dombos-völgyes dűlőkhöz. A szőlők és a gyümölcsfák permetezésekor a helikopterek légcsavarja megmozgatja a leveleket, fgy ezek alsó részére is kerül az annyira fontos növényvédőszerből. Bevált a folyékony műtrágya helikopterrel való permetezése is. A SLOVAIR repülőgépeinek kihasználását az Agrokémiai Központok irányítják. CSAK LÁTSZÓLAG DRÁGÁBB — Együttműködünk a SLOVAIR-ral — magyarázta Molnár István mérnök, a trebisovi járási Agrokémiai Központ igazgatója. — Azt is kiszámítottuk, hogy repülőgéppel 35,97 koronába kerül egy hektár lerület közvetlen műtrágyázás! vagy vegyszerezési költsége, ami 20—22 koronával több, mintha hagyományos szántóföldi gépekkel végeznék a munkát. A repülőgépes permetezés, vegyszerezés, műtrágyázás azonban csak látszatra drágább a hagyományosnál, mert a költségtöbblet a gyorsan, optimális időben végzett munkák következményeként jelentkező nagyobb terméshozamokban bőségesen megtérül. Az sem utolsó szempont, hogy így biztosiiható az összes terület időbeni és hatékony vegyszerezése, permetezése, műtrágyázása. Repülőgéppel — természetesen — gyorsan és biztonságosan végezhető a gyümölcsösök védelme. Még két további nagy előnye ven a repülőgépnek: nem tapossa a talajt, nem tiporja a növényzetet, s ez megkönnyíti a gépi betakarítást is, hiszen sima, érintetlen marad a tábla. £s az időben elvégzett vegyszerezés hatása biztos, tehát: nem gyomosodik el a növény — például a búza, az árpa —, ami szintén gyorsítja és könnyíti a gépi betakarítást, s javítja a termény minőségét. Repülőgépekkel természetesen nemcsak a tavaszi fejtrágyázást és a növényvédelmet lehet elvégezni, hanem a szükséges nyári védekezést is. Aratás után azonnal és gyorsan kiszórható az alapmiítrágya. Ugyanígy őszszel a kapás növények betakarítása után. Ezzel meggyorsítható a szántás, s az őszi munkák befejezése. A trebišovi járásban az idén 75 ezer hektár területen végeznek repülőgépes növényvédelmet és műtrágyázást. Egy gép naponta 350—400 hektáros átlagteljesítményt ér el. Az első negyedévben 5700 hektár összteljesítményt értek el. — Sajnos, a repülőgépek munkáját sok minden nehezíti, legjobban a szélsőséges időjárás — jegyezte meg Molnár István elvtárs. Bizony az idei tavaszon kevés jó időnk volt. Állandóan fújt a szél, és ha elérte a másodpercenkénti 5 méteres sebességet, akkor a gép nem szállhatott fel. Másik komoly probléma, hogy kevés repülőterünk van. A négy mezei repülőtérből csak kettő felel meg a követelményeknek. A mezőgazdasági üzemek segítségével nyolc mezei repülőteret akarunk építeni. Kettő építését már megkezdtük. ILLÉS BERTALAN A nitrai járás vezető dolgozói a napokban terepszemlét tartottak а V. Záluii-i szövetkezet egyik kukoricatábláján. A képen az SZLKP JB vezető lužie-i szövetkezet egyik kukoricatábláján. A képen az SZLKP jb vezető kezet elnöke látható. (Foto: P. MatisJ;
