Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-06-25 / 25. szám

Az alma és a körte nyári A gyümölcsészeti gyakorlat­ban igen gyakori jelenség, hogy a törpe gyümölcsfák különösen buja növekedésüek, ám termést nem hoznak. A jelenségnek többféle oka lehet, de általá­ban a helytelen téli metszés, a nitrogén túladagolása, illetve a dús növekedésű fajták buja növekedésre hajlamos alanyra oltása idézi elií. A nem kívánatos jelenség megelőzése érdekében a téli metszést az agrotechnikai szem­pontból nélkülözhetetlen mini­mumra — hosszú vagy kiegyen­lítő metszés — korlátozzuk. A rövid metszés esetén megbont­juk a korrelációt, vagyis a fák föld feletti részeinek és a gyö­kérzetnek a növekedése közöt­ti összhangot. A rövid metszés­sel lényegében ifjítjuk a fát és elodázzuk a termőre fordulást. A téli metszés során elkövetett hibákat a nyári metszéssel ki­javíthatjuk, de tudni kell, hogy az ilyen metszés — bár ter­méshozásra készteti — gyengíti a fát. Az almagyümölcsűek fiatal fáin június végén, július ele­jén végezzük el a nyári met­szést, hogy előbbre hozzuk a termőre fordulás idejét. Leg­ésszerűbb a javított Pekrun­­féle metszést alkalmazni. En­nek lényege, hogy a 15—20 cm-es hosszúságot elért éves hajtásokat nem csípjük vissza azonnal, hanem megvárjuk, a­­míg végetér az első növekedési szakasz, s a rövidebb hajtásuk befejezik a növekedést. Erre június végén, július elején ke­rül sor. Csupán azokat az éves hajtásokat kezeljük, amelyeket termőággá kívánunk változtat­ni. A növekedést befejező rövi­debb hajtásokat sem most, sem a jövő év elején (téli metszés) nem bántjuk. Az ágakat meg­hosszabbító, illetve az elágazá­sok biztosításához szökséges hatjásnkat szintén nem met­szők. A kiszemelt hajtásokat a negyedik-hatodik fejlett levél fölött vágjuk vissza. A negye­dik levél fölött az M 9, M 28 és MM 106 alanyra oltott fák­nál, továbbá azoknál a fajták­nál kurtíthatjuk be a hajtáso­kat, amelyek egyéves fán is képesek virágrügyet fejleszteni. Ezek általában a közepesen buja vagy gyenge növekedésű almafajták, mint például a Sárga áttetsző, Stark Earliest, James Grieve, Lord Lambourne, Golden Delicious, Jonathán stb. A körtefajták közül főleg a Vil­mos körte, a Charneui, Vienne diadala, Nemes Krasszán, Drou­­ard elnök, Lucas Sándor, Ma­dame Verté stb. jöhetnek szá­mításba. A hatodik levél fölött az erősebb növekedésre hajlamos alanyokra (M 1, M 2, M 4, MM 104) oltott, buja növekedésű almafajtákat, valamint azokat a gyenge növekedésű, de bő­­termő alacsony körtefákat, a­­melyek a metszést követő év­ben nem fejlesztenek virágrü­gyet a metszett éves hajtáso­kon. Ezek esetében csak a metszést követő második évben kerül sor a bekurtitott hajtá­sok hajtásrügyeinek virágrügy­­gyé alakulására. A fölső egy vagy két rügyből hajtás képző­dik, a többiből levélrózsa fa­kad, ahol sor kerül majd a rügydifferenciálódásra. Szep­tember végén eltávolítjuk a csúcshajtásokat és csak a le­vélrózsákat hagyjuk meg az át­alakult rügyekkel. A metszést két szakaszra kell osztani: előbb a legerőteljeseb­ben növekedő hajtásokat kur­títjuk be, majd egy hét múlva sort kerítünk a többi hajtásra. Ne feledjük, hogy az ágakat meghosszabbító, és az elága­zást biztosító hajtásokat érin­tetlenül kell hagyni. A tulajdonképpeni metszést nem ollóval, de nem is késsel végezzük. Az almafák hajtásait harapófogóval csípjük el, a körtefák hajtásait pedig kézzel törjük le. A nyári metszés után az ága­kat csaknem vízszintes hely­zetbe hajlítjuk le és rögzítjük, ezzel is segítve a rügydifferen­ciálódást. Ezt a műveletet leg­később július derekáig el kell végezni. KRAMPL ŠTEFAN Altalajöntözés házilag **ЛХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХЧХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХЧХХХХХХ\ХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХХ Aházikertí gyümölcsfák öntözése körül sok prob­léma adódhat, s emiatt sokan idegenkednek is tőle, és gyak­ran csak a végső esetben ön­töznek, akkor is keveset. Különösen lejtős terepen a felületi öntözővíz hamar elfo­lyik, és vagy abbahagyjuk az öntözést idejében, s ekkor csak a talaj felszíne lesz nedves, vagy ha nem hagyjuk abba, talajeróziót idézhetünk elő. Talajunk szerkezete hosszan tartó felületi öntözés hatására elromlik, a talaj kötöttségétől függően elpépesedik, majd á száradáskor cserepesedik. . beszivárgó víz függőleges hajszálcsöves szerkezetűvé te­szi a talajt, s ez elősegíti a mélyebb rétegek kiszáradását. Ezért kuli öntözés után seké­lyen kapálni. I Л , 1 .ŕ .Öl \\ 1 V ;g •ö' • ;> *4 1 4-u* '01 1 ч A hulladék faanyagból készült cső olcsóbb, a PVC-cső tartósabb. Ha keveset öntözünk, csak a talaj gyökér nélküli zónáját (a felső 20 cm-t) nedvesítsük át, s ez csak a gyomokat hizlalja, ha pedig jól beöntözzük a fá­kat, akkor a nagy sár miatt nem tudunk a fák között köz­lekedni. Egy praktikus házi megol­dással segíthetünk a nehézsé­geken; a vizet a leggazdaságo­sabban hasznosíthatjuk anélkül, hogy a talaj szerkezetét elron­tanánk, vagy sárban járnánk. Mint ismeretes, az idősebb fák termése gyakran azért ap­ró, mert a gyökérzet a nagy termőfelületet már nem képes elegendő tápanyaggal ellátni (csökkent a tápanyagforrás, nincs elég víz a talaj mélyén). A termés mérete megnövelhető, ha a fa vízháztartását megja­vítjuk, főleg ha tápoldatot is juttatunk a fa gyökereihez. Mondhatná valaki, hogy a fa körültányérozása sok problé­mát megold. Ez igaz, de kevés víz fér a tányérba, az öntözést többször meg kell ismételni, s a víz nagy része elpárolog, valamint a talaj szerkezete is elromlik. Széldeszkából 70—80 centi­méter hosszú, 3—4 oldalú csö­veket készítünk, az egyik olda­lon körülbelül 3 cm átmérőjű lyukakat fúrunk úgy, hogy azok hosszában ne egy vonal­ba essenek, nehogy a deszka elhasadjon. A deszkákat szög­gel vagy dróttal összeerősítjük, majd korhadás ellen preparál­juk. Ugyanilyen készülhet 14 cm átmérőjű PVC-csőből is, ha azt 80 cm hosszú darabokra vág­juk és egyik oldalán áttüzesí­­tett vassal lyukakat égetünk. Az elkészített csöveket óva­tosan beássuk a fa csurgójában függőlegesen úgy, hogy a lyu­kak a fa felé nézzenek. A felső, nyílás 10—15 cm-rel a föld fel­színe alá kerüljön. Jó, ha a cső alsó nyílása alá 15 cm vastag­ságban agyagréteget teszünk. A csöveket szalmával lazán ki­tömjük, s ezen keresztül öntöz­zük. Egy idős fa alá 4—5 ilyen cső kell ahhoz, hogy száraz időben 3—4 héten át egy be­­öntözés elegendő legyen. A be­­öntözés után pár lapát földdel takarjuk be a csövet. , Ha tápoldatot öntünk a csö­vekbe, az is maximálisan hasz­nosul, ugyanakkor a feltalaj könnyen gyommentesen tart­ható. A jól elkészített facsövek 7—10 évig is eltartanak, a PVC- csövek meg még tovább. Tápoldatozásra szervestrágya­­levet vagy megfelelő higítású műtrágyaoldatot (0,01—0,02 %­­os Wuxált) használhatunk. A szalmadugókat ősszel ve­gyük ki a fagyokig, szellőztes­sük a talajt, majd friss szalmát tegyünk bele. E módszerrel az öreg fa a gazda örömére és hasznára újra megfiatalodik. (JAKY A., Kertészet és Szőlészet 20/77) A termőre fordulás meggyorsítása gyűrűzéssel A hajtások, ágak vagy vesz­­szók termőhelyzetbe való lehaj­­lításán, a csúcsrügyek megha­gyásán, a küzbeoltáson, illetve a különféle növekedést szabá­lyozó anyagokon kívül még a gyűrüzést is alkalmazzák a fej­lett gyümölcstermelő országok­ban a gyümölcsfák termőre fordulásának meggyorsítására. A gyűrüzést nálunk ritkán alkalmazzák a gyakorlatban. Annál elterjedtebben használ­ják külföldön, mégpedig a bel­terjes nagyüzemi gyümölcsö­sökben is. A gyűrűzés lényege, hogy а fa kérgét gyűrű alakban bevág­juk, és a kérget lefejtjük. A gyűrű szélessége megközelítő­leg 5 mm. A gyűrű lefejtésénét ajánlatos egy kis részt meg­hagyni (híd). A gyűrűt beken­jük oltóviasszal. Gyűrűzhetjük a fa törzsét vagy ágait. Helyesebbnek tart­ják az ágak gyűrűzését. Évente az ágaknak csak egy részéi (cgyharmadát, esetleg felét) gyűrűzzük, a következő évek­ben a többi ágat. Csak az alniagyümölcsűeket gyűrűzzük, a csonthéjasokat nem ajánlatos így kezelni. A csonthéjasok egyébként is álta­lában korábban teremnek, gyü­­rüzésük a fák esetleges inézgá­­sodását váltaná ki. A gyűrűzéssel ugyanazt a célt követjük, mint az ágak le­­liajlításával, vagyis az assziini­­táták viszsatartását a gyűrűzött ágban, valamint a virágrügyek differenciálódásához szükséges kedvező föltételek megteremté­sét. Ugyanezt a hatást az ágak szorítás gyűrűzésével is elér­hetjük. Ennél a módszernél nem fejtjük le a fa kérgét gyű­rű alakban, hanem az ágat szo­rosan átkötjük dróttal. Az ág vastagodásával a drót bevág a fa kérgébe, és ugyanazt a ha­tást váltja ki, mint a kéreg­gyűrű lefejtése. A művelet végrehajtásának idejét a cél határozza meg. Mi­vel a rügyek differenciálódása július közepén veszi kezdetét, a műveletet korábban, tehát május végén, de legkésőbb jú­lius első felében kell elvégezni. (Cp) I О Dolgos kertészek ■fura reggel van, de már ” napfényben fürdik a marcelovái szövetkezet határa, A Nap gazdagon ontja suga­rait, mintha pótolni akarna az elmúlt hűvös napokért. A ker­tészetbe igyekszem, hogy szót válthassak Molnár Ferenc ker­tésszel és csoportjának tagjai­val. Éppen a traktor nyergéből száll le, amikor megérkezem. A pótkocsin palántával teli lá­dák sorakoznak, az asszonyok gyorsan lekapkodják őket, s már szaporodnak is a beülte­tett sorok. Közel harmincán hajladoznak a tűző napon, hogy mielőbb földbe kerülje­nek a növénykék. Néhányan kapákkal sekély gödröcskéket készítenek, mások kannával vagy a tartálykocsiból tömlőn keresztül vizet juttatnak a gödrökbe, a frissen ültetett pa­lánták azonnal kellő nedves­séghez jussanak. Jó nézni e szorgos igyekezetét. — Szövetkezetünknek két kertészeti csoportja van — tá­jékoztat Molnár elvtárs —, s mindkét csoport negyven hektáron gazdálkodik. Mi hu­szonöt hektáron paradicsomot, öl hektáron karalábét, hat hek­táron, fólia alatt, paprikát és további két hektáron karfioll termelünk. — Látom, nincsen itt vizük, mégis ezt a területet választot­ták kertészkedésre? — érdek­lődöm. — A kép nem teljes, odébb van egy kisebb víztároló, így szükség esetén meglocsolhat­juk a növényzetet. — Célkitűzéseik? — Az évi terv 4 millió 200 ezer korona értékű zöldség ki­termelését adja feladatul cso­portunknak. Minden tudásunk­kal azon munkálkodunk, hogy ezt a feladatot becsülettel tel­jesítsük. Az év egyelőre ked­vezőnek mutatkozik, dolgozóink munkafegyelme és munkaked­ve — amint látja — jó, s ez bíztató a jövőre nézve. Nem sokat beszélünk róla, de feltett szándékunk, hogy feladatunkat túlteljesítjük. — Hányán dolgoznak e cso­portban? — Általában ötven személlyel számolunk. Néha többen, néha meg kevesebben vagyunk, mint például most is. Dolgos nép lakja e falut, mindenkinek van odahaza is kapálni-, palántáz­­ni-, szüretelni valója. Az utóbbi években nagyon fellendült a kertbarát mozgalom, helyben van a Gyümölcsészek és Kis­­kerfészkedők Szlovákiai Szövet­ségének szolgáltató és termény­­fölvásárló telepe, évente ren­geteg zöldség és gyümölcs ke­rül az üzletekbe, a városi pia­cokra és a konzervgyárakba Marcelováról. Megértjük az embereket és támogatjuk is a házikertek jobb kihasználását célzó igyekezetüket. Ogy intéz­zük, hogy a napi tennivalók eb végzéséhez szükséges munka­erők mindig rendelkezésre áll­janak. Ha kell, még a háztáji kertben termelt zöldség elszál­lításánál is segítkezünk, hogy senkinek se kelljen kimaradni a munkából. Dolgozóink értéke­lik ezt a segítséget és megér­tést, s maguk is igyekeznek becsülettel elvégezni a közös­ben reájuk háruló feladatokat. Egyebek között éppen ennek a jó viszonynak,' a kölcsönös megértésnek és segítőkészség­nek köszönhető, hogy az utóbbi években hiánytalanul teljesít­jük a reánk háruló feladato­kat. Andriskin József Szorgos munka a marcelovái kertészetben. A fölvételen Molnár Ferenc kertész — a traktor nyergében — és csoportjának néhány tagja látható. (A szerző felvétele) ♦I» *Z* *Z* *1* ♦> *1* i* *Z* »> ♦> ♦> ♦> ♦> »> •> *!• v *1* *Z* ♦> ♦> ♦!* *1* *3* *J* »I* «J» »I* ♦$* *1**1» ♦> «£♦ A S zorgos Szlovákiai Gyümölcsészek és Kiskertészek Szövet­ségének T r e b i š o v—S a d у - i alapszervezte tizenkét évvel ez­előtt alakult meg. Az alapszer­vezet hatvannégy tagja azóta dolgozik, a kerttelep pedig virágzó kertteleppé varázsolta egyre több örömet — és nem a korábban parlagon heverő utolsó sorban hasznot — nyújt két és fél hektárnyi földterüle- a szervezet tagjainak, tét. A nevezett alapszervezet tag- A szorgos kiskertészkedők a jai tavaly összesen 102 gyü­­kerttelep létrehozásakor Len- möicsfát, huszonhét tő szőlőt £ák Juraj elvtársat választót- és tizenhat díszcserjét ültettek ták meg az alapszervezet elnö- ki. A választási akcióprogram kévé. Az idő és az eredmények teljesítését 420 óra, a mezogaz­­a döntés helyessége mellett dasági csúcsmunkák sikeres el­szólnak. Az alapszervezet veze- végzését pedig 520 óra társa­­tősége jól és körültekintően dalmi munkával segítették elő. kodók A CSKP XV. kongresszusa tisz­teletére 5680 korona értékű társadalmi munkát végeztek. S még egy jól sikerült népsze­rűsítő kiállítást és tanulmány­utat is rendeztek, melynek so­rán sok hasznos tapasztalatot gyűjtöttek. Az évzáró gyűlésen elhang­zott vitafelszólalások arra utal­tak, hogy a Trebiüov—Sady-i alapszervezet tagjai az elkövet­kezőkben még hatékonyabban szeretnének hozzájárulni a kertbarátmozgalom fejlesztésé­hez, a rendelkezésükre álló földterületet pedig még éssze­rűbben szeretnék hasznosítani. A társadalmi igényeket szem előtt tartva úgy határoztak, az idén minden eddiginél több fokhagymát, borsót, metélő­hagymát, paradicsomot, kelká­posztát, málnát, köszmétét, sza­mócát, fekete- és pirosribiszkét fognak termelni, hogy lehetősé­geikhez mérten valamivel ők is hozzájárulhassanak — közvet­ve vagy közvetlenül — a piaci ellátottság javításához. (Miko I.) 1 ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦> ♦: V V V V v^v v^v v^r ►«5» «J» «£♦ «j# «2* «2» «2* «2* «JmJ> «J* «5»

Next

/
Thumbnails
Contents