Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-06-25 / 25. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1977. június 25. 6 ©treda nad Bodrogomon (Bodrog­­szerdahelyen) a minap sajtó­tájékoztatón vettek részt a központi lapok szerkesztői, ahol Vojtech Maj­­kut elvtárs, az SZLKP kelet-szlová­kiai kerületi bizottságának titkára értékelte az elmúlt év eredményeit, beszámolt az idei felkészülésről is, majd ismertette az irányításban és a termelésben előforduló problémá­kat. A kelet-szlovákiai kerület mező­gazdasági üzemei 708 504 hektár me­zőgazdasági földterületen gazdálkod­nak, melyből mindössze 398 771 hek­tár a szántóföld. Tavaly a kerület­ben a mezőgazdasági nyerstermelés 5 milliárd 249 millió korona volt. A kedvezőtlen időjárás miatt nem minden vonatkozásban beszélhetünk jó eredményről. Az aszályos időjárás a kelet-szlovákiai kerület mezőgazda­­sági üzemeit is sújtotta. Ennek elle­nére itt jó volt a kenyérgabona ter­més, az átlagosnál is jobb a cukor­répa, ugyanakkor hiányosságok vol­tak a burgonya és a szemes kukorica termesztése körül. Sikerült megállítani a szarvasmar­ha- és sertésállomány csökkenését, sőt növekedett a tehénállomány. A tudományos-technikai haladás hatása a mezőgazdaságban mindenki előtt ismert. A részleges géjtesítés mellett terjed a termelési folyamatok össze­hangolt teljes gépesítése. A nagy tel­jesítményű gépek, géprendszerek szá­ma is szaporodik a szövetkezetek­ben. A különböző termelési tényezők összehangolt alkalmazására a növény­­termelésben, a kertészetben és az állattenyésztésben iparszerü termelé­si-tartási és tenyésztési rendszerek alakultak ki. Tulajdonképpen ez az a fázis, amikor az emberek a szó igaz értelmében megszabadulnak a legnehezebb fizikai munkától, ami lehetővé teszi a további szakosodást és a munka termelékenységének ug­rásszerű növekedését. Ismerve a kerület terveit és törek­véseit az „Egy millió tonna gabona kitermelésére“ tett vállalást, a zöld­ség, a burgonya, a cukorrépatermelés és az állattenyésztés fejlesztésének célkitűzéseit elmondhatjuk: ez hatá­rozza meg a kerület szerepét az össz­társadalmi termelésben. Hasznos és jó kezdeményezések történtek és van­nak folyamatban. Ezekre nagy szük­ség van, mert az 1977. évi termelési feladatok nagyok. Az elmúlt év gond­jai éreztetik hatásukat, de a felada­tok teljesítésének reális alapja van. Ez a megalapozottabb háttér; több eszköz áll a korszerű termelés ren­delkezésére: jó az ellátás vegysze­rekből, műtrágyából, javítani kellene azonban a vetőmag-, pótalkatresz-és a mészellátást. Nem akarom a sajtótájékoztatón elhangzott számadatokat felsorakoz­tatni, inkább a termelés fejlesztése, a nagyobb hozamok elérése érdeké­ben az általános tennivalókról szól­nék. Fontosnak tartom a szakértelem növelését, ennek jobb hasznosítását, az eszközök szakszerűbb, hatéko­nyabb kihasználását. A kelet-szlová­kiai kerület tennivalóit főleg az is­mert- kritikus pontok megoldására kell irányítani. A mezőgazdasági ter­melés jelentős tartalékait kell az ed­digieknél jobban hasznosítani. Nagy tartalékok vannak abban, hogy a termelésben az átlagok nagyon is eltérő eredményekből tevődnek ösz­­sze. A gabonafélék kerületi átlagtermé­se az országos átlaghoz viszonyítva megfelelő, de ez az átlag úgy adó­dik, hogy szép számmal vannak üzemek, ahol a hektáronként terve­zett hozamot sem érik el, másutt pedig az átlagtermés hektáronként 50 mázsa felett van. tgy van ez a hüvelyeseknél, a cukorrépánál és a burgonyánál is, a szántóföldi zöldség­termesztésről pedig nem is beszélek. Tudora, hogy ebben döntő a kedve­zőtlen termőhelyi adottság, de arra mindenképpen lehetőség van, hogy az elmaradókat a középszintre felhoz­zák. Ehhez szükséges, hogy gazdasá­gonként alaposabban kell elemezni a munkát, a szakemberek tevékeny­ségét, a vezetést, másszóval azt, ho­gyan gazdálkodnak a rendelkezésük­re álló eszközökkel. A kelet-szlovákiai kerületről szólva örömmel vesszük, hogy idén a gabo­nafélék felvásárlását a tavalyi évhez viszonyítva 37,3 százalékkal növelik, a szója, a napraforgó, a cukorrépa és a hüvelyesek termesztésének na­gyobb figyelmet szentelnek. Helyes a zöldségtermesztés 40,1 százalékos fej­lesztése is, hiszen • nemcsak kerületi, hanem országos cél az elmúlt évi le­maradás megszüntetése. Az elkövetkező években a növény­­termelés 4,5 százalékkal nagyobb nö­vekedést ér el, mint a szlovákiai át­lag. Az idén a növénytermelés terve 14,1 százalékos növekedést irányoz elő. A felsőbb szervek támogatják eze­ket a törekvéseket, s, ugyanúgy az állattenyésztés további fejlesztését is. Ez utóbbinál meg keli azonban emlí­teni, hogy a malac- és borjúelhullás­sal kacsolatos százalékarány 1976-ban «jóval nagyobb volt, mint 1975-ben és az előbbi években. Ezen változtatni kell. Szükséges a tej felvásárlásának növelése is, ehhez azonban elsősor­ban a tejtermelésben kell rendet te­remteni. A kerületben több mint 377 ezer szarvasmarhát tartanak, s ebből a tehén több mint 182 ezer, a sertés­­állomány meghaladja a 473 ezer da­rabot, s ebből a koca mindössze 34 280 stb. Háromezer tehénnel ke­vesebb van a tervezettnél. A juhállo­mányt huszonötezerrel, a szarvas­marha-állományt négyezernégyszázzal kell növelni. Az idén a kerület mező­­gazdasági üzemei több mint 88 ezer tonna húst, 276 millió liter tejet, 113 millió tojást és 14 ezer tonna barom­fihúst szállítanak a népgazdaság szá­mára. Tavaly az abraktakarmány-fogyasz­­tás egy liter tejre 0,31, a szarvas­marha-hizlalásban egy kg súlygyara­podásra 3,03 kg volt, vagyis jóval kevesebb az országos átlagnál. Az idei év feladatainak sikeres teljesí­tése céljából szükséges, hogy a kerü­letben tehenenként legalább 2603 li­ter fejési átlagot, kocánként 17,2 ma­lacot, a marhahizlalásban 0,80 kg, a sertéshizlalásban pedig 0,48 kg napi átlagos súlygyarapodást érjenek el. A feladatok nagyok, de reálisak és teljesíthetők. A beruházásokra csaknem két mil­liárd koronát irányoztak elő. Az első három hőnap eredményei bizonyítják, hogy a tervhez képest néhol lema­radás tapasztalható. Többnyire a ka­pacitás hiánya okoz gondot. Ezért a már elkezdett beruházások elkészíté­sére kell az erőket összpontosítani. Tény, hogy tovább folyik a szako­sodás. ami szükségszerű és helyes. Ahhoz azonban, hogy a népgazdasági célkitűzések megvalósuljanak és a szakosítás eredményes lehessen, a szövetkezetek vezetőinek túl kell ten­niük magukat a szűkkörű érdekeken. Az eddigieknél jobban együtt kell működniük az állami szervekkel a termelés-fejlesztés koordinálásában. A közös gazdaságokban rejlő lehe­tőségek gyorsabb feltárása, a diffe­renciálódás mértékének mérséklése érdekében, a meglévő állóeszközök, a rendelkezésre álló élőmunkaerő eredményesebb hasznosításéval meg kell valósítani a különböző helyeken (főleg Nyugat-Szlovákiában) bevált, sokszor semmit, vagy csak minimális befektetést igénylő módszereket. Ezen a téren legjobban a szocialista bri-' gádniozgalomra lehet támaszkodni. A Szövetkezeti Földművesek Szövetsé­gére vár az a feladat, hogy tájegysé­genként a tapasztalatcserét megszer­vezze és segítse a jő módszerek el­terjesztését. A kerületben meggyorsult az л fo­lyamat is, amikor a tudomány mind­inkább termelőerővé válik. Vigyázni kell azonban, mert ez hosszú távú folyamat, a modern technika alkal­mazásában a meglévő feltételek ha­táráig szakaszonként lehet eljutni. A szövetkezetekben is — mint aho­gyan a termelés minden területén — tapasztalható, hogy a legkorszerűbb termelőeszköz és termelési eljárás együtt él a hagyományossal. Ebből következik, hogy a modern technika alkalmazásánál sorrendet kell meg­állapítani. A meghatározó a népgaz­dasági szükségletek kielégítése és egy_egy gazdaság adottságainak a ki­használása. Befejezésül: tudom, nem mondok újat, de úgy érzem, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy állandó és folya­matos ellenőrzés nélkül — ami az év kezdetétől, annak utolsó napjáig tart — nem lehet következetesen a cél Irányában haladni. Enélkül lehe­tetlen a menet közben felmerülő ellentmondásokat időben feloldani, a hibákat észrevenni, feltárni és meg­szüntetni. Az a helyes, ha a szövet­kezeti tagság a még szervezettebb, még fegyelmezettebb szövetkezeti élet s takarékos gazdálkodás, a népgaz­dasági célkitűzések megvalósítása, mindannyiunk boldogulása érdekében azt igényli a szövetkezeti vezetéstől, hogy tervezze meg és fejlessze a ve­zetés szervezetén belül a rendszeres, célratörő, segítőszándékú, következe­tes ellenőrzést. Űj intézkedésekre nincs szükség, változatlanul a kerületi pártbizottság nővemberi határozatának végrehaj­tása a feladat. Következetes munká­val, összpontosított erőfeszítéssel nagy lépést tehetnek előre a hatodik ötéves terv gazdaságpolitikai céljai­nak elérése útján. Szükség van min­den dolgozó odaadó munkájára, a vezetők kezdeményezésére, helytállá­sára, kockázat vállalására és nem utolsósorban a kommunisták példa­­mutatására, a pártszervezetek prog­­gramjalnák öntevékeny végrehajtásá­ra. Illés Bertalan A Szlovák Nemzeti Tanács mező­** gazdasági bizottsága a közel­múltban megtárgyalta az SZSZK Me­zőgazdasági és Élelmezésügyi Mi­nisztériumának azon jelentését is, amely az 1976/77-es téli kampány feladatainak teljesítéséről nyújtott részletes áttekintést. Az említett idő­szakban mezőgazdasági üzemeinkre igényes feladatok hárultak az abrak­­takarmányok racionális hasznosításá­ban, az állatelhullás megakadályozá­sában, a tervben megbatározott áru­­termelési célkitűzések sikeres telje­sítésében, az újratermelési folyamat biztosításában, a földalap minél jobb kihasználásában, s a növénytermesz­tés múlt évi feladatai teljesítésének értékelésében. A tél folyamán az irányító szervek és a mezőgazdasági üzemek megkü­lönböztetett figyelmet fordítottak az állatállomány ellátására, hasznossá­gának a tartására és fokozására, va­lamint az értékesítés feladatának tel­jesítésére. Az 1976/77-es év télen 80 százalékkal több karbamiddal dúsí­tott, lúggal feltárt szalmát és kuko­ricaszárat hasznosítottak az állatok takarmányozásában, mint az előző években. A takarmányozásban 22,9 százalékkal több savót, 6 százalékkal több írót, 17,3 százalékkal több állati vért és más hulladékot használtak fel a mezőgazdasági üzemekben. Megállapították, hogy a CSSZK-hoz viszonyítva Szlovákiában részben azért volt nagyobb múlt évben a ter­mékegységre jutó tápfogyasztás, mert Itt kevesebb burgonyát, szénát, sze­­názst és egyebeket használtak mező­gazdasági üzemeink a borjak és a sertések takarmányozásában. A mezőgazdaságban továbbra is döntő fontossággal'bír a szemes ter­mények ésszerű hasznosítása. Ezért arra kell törekedni, hogy pontos elemzéssel megállapítsák a felhasz­nált tápok hasznosulásának hatásfo­kát. s eltávolítsák a higiéniában és a takarmányozásban észlelt fogyaté­kosságokat. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium fontos feladatként határozta meg annak a tápmennyiségnek az első félévben való megtakarítását, amelyet egyes mezőgazdasági üzemek az első ne­gyedévben normán felül használtak fel az állattenyésztésben. Mindamel­lett, hogy helyenként problémák adódtak a célkitűzések teljesítésé­ben, mégis azt mondhatjuk, hogy a politikai-szervező munka és a dolgo­zók alkotó kezdeményezése nagymér­tékben elősegítette a fogyasztói piac rugalmas ellátását. Előfordult azon­ban, hogy a hasonló feltételek közt gazdálkodó járások — és azokon belül egyes mezőgazdasági üzemek — Eredmények és tartalékok A feladatok teljesítésének tükrében eredményeiben eltérések mutatkoz­tak. Az alábbiak arról adnak számot, hogyan néz ez ki két járás viszony­latában. A galantai járás mezőgazdasága különféle okok végett az 1977-es év első negyedében több mint 300 tonna húsmennyiséggel maradt adósa tár­sadalmunknak. Marhahúsból ugyan 72,6 tonnával adtak el többet, de a vágósertésekből 387 tonnával marad­tak el az időtervtől. Tejből több mint félmillió literrel tartoznak, tojásból azonban 390 ezerrel, vágóbaromfiból pedig 45 tonnával adtak el többet. Azóta természetesen változott a helyzet, hiszen a járás mind a hús értékesítésében, mind pedig más ál­lati termékek eladásában jelentősen javított a helyzeten és a tartozást kiegyenlítette. A tanulság szempont­jából azonban mégis beszélni kell a felmerült fogyatékosságok okairól és összefüggéseiről. Igaz. hogy az első negyedévben — az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva — 44ü tonna vágóállattal adtak el többet társadalmunknak, s ebből 320 tonna a vágósertés, az idei tervben meghatározott feladat idő­tervének teljesítése azonban azt bi­zonyítja, hogy a téli kampány idejére meghatározott feladatok teljesítété­­ben valahol mulasztás történt. Az a tény, hogy több tápot használtak egy járásban is vannak feltárást sürgető tartalékok, hiszen a sertéshús kilóját meglehet termelni kevesebb táppal is. A CSSZK-ban ugyanis egy kg sertés­hús termeléséhez 3,62, az SZSZK-ban pedig 3,81 kg tápot használtak! Ez azt bizonyítja, hogy mindkét járás­ban nagyok a tartalékok, s a terme­lőkön múlik azoknak felismerése és feltárása. 4 Az okokat keresve kiderült, hogy a galantai járásban a tervben meg­határozott követelménnyel párhuza­mosan az épület-kapacitás bővítésé­ben nem történt kellő intézkedés. Másrészt a mezőgazdasági üzemekben nem az igénynek megfelelő a takar­mánygazdálkodás. A takarmányok ter­melésére rendszerint a gyengén ter­mő földeket hagyják. Pedig a takar­­mánytermesztés fellendítése legalább olyan fontos, mint a gabonáé, hiszen jő minőségű terimés takarmánnyal jelentős mennyiségű szemes termény megtakarítható. Talán mondanunk sem kell, hogy a növénytermesztés és az állatte­nyésztés közt csak úgy teremthető meg az ideális arányosság, ha az agronó­­musok elvárt mádon kiszolgálják takarmánnyal az állattenyésztést, és a zootechnikusok pedig mindent meg­tesznek a lehető legjobb hasznosítás érdekében. A fenti példák is mutat­ják, hogy ebben a tekintetben a ga­lantai járásban még nagy tartalékok­kal renďelkeznek. Erről győzött meg minket a gazdaságokban meghonosí­tott régi gyakorlat. A növénytermesz­tők ugyan az állattenyésztésnek bi­zonylattal adják át a takarmány mennyiséget, azonban a minőségről már nincs bizonylat! Ezért nem lehet pontosan megállapítani a takarmány hasznosításának eredményeit sem. Az azonban bizonyos, hogy ez nem vet jó fényt a termelés szervezésére. Az ellenőrzés során megállapítot­ták, hogy például a virányi (farkas­­di) szövetkezet állattenyésztésének az eredményei azért leggyengébbek a járásban, mert ott a termelés szer­vezése nagyon alacsony színvonalon van! Sajnos nem volt különb a helyzet a Galantai Állami Gazdaságban sem, ahol jelentős tejmennyiséggel marad­tak adósak. A gazdaság egyes rész­legein tíz, másokon pedig öt vagy ennél is kevesebb liter tejátlagot ér­tek el tehenenként naponta. Ezt ma­guk a gazdaság vezetői állapították meg, de vajon elegendő ez a helyzet javításához? Tény, hogy nem! Itt csak az aprólékos politikai-szakmai szer­vezőmunka segíthet, s ha az embe­rek anyagi érdekeltsége a termékek mennyiségével és minőségével ará­nyos lesz, az mindenképpen befolyá­solja majd a termelést is. Tehát an­nak, aki többet termel és jó minősé­gű árut produkál, nagyobb arányban kell részesednie a javakból, mint a sereghajtóknak. Mindkét járásban a jobb eredmé­nyek elérésének a hogyanjára az élenjáró gazdaságok termelési ered­ménye adja meg a választ, példát mutatva ezzel a lemaradozóknak. jelenleg a kiváló sikerek elérői töb­ben vannak a trnavai járásban, mint a galántaiban. Mégpedig azért, mert ott jobban kihasználják a termelés fejlesztésének a lehetőségét. A múlt­ban például a trnavai járásban nagy volt a borjúelhullás. A elféri szövet­kezet javaslatára azonban minden szarvasmarha telepen elkülönítették és megkülönböztetett gondozásban részesítették a borjakat. Azóta mini­mális az elhullás, s ez a megoldás nem igényelt többletköltséget, hiszen tizennégy nap múlva a jól fejlett ál­latokét átadják a járási borjúnevei­dének. A száraz állapotban etetésre kerü­lő tápok pazarlását a brezovái nagv­­hizlaldában úgy akadályozzák meg, hogy az etetőbe hulló tápot vízpor­lasztóval nedvesítik, s ezt a takar­mányt az állatok jobban hasznosít­ják, mint a poralakút. Ezzel a ter­mékegységre jutó fogyasztás lényege­sen csökkent, s javult az állátok hasznossága. Ugyanez más hizlaldák­ban, egyebekközt a galantai járásban is megoldható, hiszen a termelés fej­lesztésének tartalékai minden gazda­ságban fellelhetők, amennyiben az agronómusok, a zootechnikusok és a többiek odafigyelnek. -hai­termékenységre mint a norma előír­ja, arra ad magyarázatot, hogy a ter­melés hatékonysága terén, is elma­radtak. Az elmúlt év harmadik ne­gyedében egy liter tejre 0,32, egy kg marhahúsra 2,42, egy kg sertéshúsra pedig 4,22 kg túpmennyiséget hasz­náltak. Ezzel szemben a trnavai járásban a téli kampány lényegesen jobb ered­ménnyel zárult. Az 1977-es év első negyedében 172,8 tonna vágóállatot, ebből 48 tonna vágósertést adtak ter­ven felül társadalmunknak, s a tej­eladás tervét 185 ezer literrel, a vá­góbaromfi értékesítés feladatát 2,5 tonnával szárnyalták túl, tojásból azonban 69 ezerrel maradtak el a tervfeladattől. A termelési hatékonyság terén na­gyon bíztató a járás helyzete. Az el­múlt év utolsó negyedében ugyanis egy liter tejre 0,27, egy kg marha­húsra 2,55, egy kg sertéshúsra pedig 3,96 kg tápot használtak. Megjegy­zendő azonban, hogy még ebben a Napirenden a mezőgazdaság iparosítása A Nové Zámky-i (érsekújvári) járásban, ahol az eredeti hatvanhét szövetkezet helyett hu­szonhat — átlagosan 3700 hektár nagyságú — társult szövetkezet van, már az ötödik ötéves tervidőszakban nagykapacitású, auto­matizált állattenyésztési telepeket építettek. Három, egyenként ötezer férőhelyes zárt rend­szerű sertésfarm épült fel. Ezt követően meg­kezdték Dvory nad Žitavouban (Udvardon) — T206 tehén részére — egy korszerű farm épí­tését, ahol a Karussel típusú körfejő alkalma­zásával szinte forradalmi változás várható a munkatermelékenység terén. A hatodik ötéves tervidőszakban azonban a termelés ipari szintre való emelésében a zöldségtermesztésben lépünk nagyot előre. A szakosítás keretében kijelölik azokat a körze­teket, pontosabban szövetkezeteket, ahol a ha­gyományosan termelő ágazatok fokozatos fel­számolásával, a közeljövőben 60—100 hektáros parcellákon egy, legfeljebb két fajta zöldség termelését ütemezik be. Persze alapos mérle­gelés után: mint pl. a helyi termelési adottsá­gok és a nagyteljesítményű gépsorok beszer­zési lehetősége. A szocialista államok Agromas nevű nemzet­közi társulása ilyen gépek kísérletezésében és sorozatgyártásában már eredményes munkát végzett. Tavaly már Chotín (Hetény) község­ben és a Szeszélyes! Kutató Állomáson is „be­mutatkozott“ egy paradicsdmbegyűjtő kombájn, az idén pedig a Dvory nad 2itavou-i (udvardi) Efsz-be érkezik ilyen „segítőtárs“. Végül azt Is a gépesítéssel kapcsolatban említhetjük, hogy járásunkban Podhájské községben 17 mil­lió koronás költséggel megkezdték a hőforrás­ra épülő palántanevelő kombinát építését. Gábris jőzsef

Next

/
Thumbnails
Contents