Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-06-25 / 25. szám
SZABAD FÖLDMŰVES 1977. június 25. 6 ©treda nad Bodrogomon (Bodrogszerdahelyen) a minap sajtótájékoztatón vettek részt a központi lapok szerkesztői, ahol Vojtech Majkut elvtárs, az SZLKP kelet-szlovákiai kerületi bizottságának titkára értékelte az elmúlt év eredményeit, beszámolt az idei felkészülésről is, majd ismertette az irányításban és a termelésben előforduló problémákat. A kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemei 708 504 hektár mezőgazdasági földterületen gazdálkodnak, melyből mindössze 398 771 hektár a szántóföld. Tavaly a kerületben a mezőgazdasági nyerstermelés 5 milliárd 249 millió korona volt. A kedvezőtlen időjárás miatt nem minden vonatkozásban beszélhetünk jó eredményről. Az aszályos időjárás a kelet-szlovákiai kerület mezőgazdasági üzemeit is sújtotta. Ennek ellenére itt jó volt a kenyérgabona termés, az átlagosnál is jobb a cukorrépa, ugyanakkor hiányosságok voltak a burgonya és a szemes kukorica termesztése körül. Sikerült megállítani a szarvasmarha- és sertésállomány csökkenését, sőt növekedett a tehénállomány. A tudományos-technikai haladás hatása a mezőgazdaságban mindenki előtt ismert. A részleges géjtesítés mellett terjed a termelési folyamatok összehangolt teljes gépesítése. A nagy teljesítményű gépek, géprendszerek száma is szaporodik a szövetkezetekben. A különböző termelési tényezők összehangolt alkalmazására a növénytermelésben, a kertészetben és az állattenyésztésben iparszerü termelési-tartási és tenyésztési rendszerek alakultak ki. Tulajdonképpen ez az a fázis, amikor az emberek a szó igaz értelmében megszabadulnak a legnehezebb fizikai munkától, ami lehetővé teszi a további szakosodást és a munka termelékenységének ugrásszerű növekedését. Ismerve a kerület terveit és törekvéseit az „Egy millió tonna gabona kitermelésére“ tett vállalást, a zöldség, a burgonya, a cukorrépatermelés és az állattenyésztés fejlesztésének célkitűzéseit elmondhatjuk: ez határozza meg a kerület szerepét az össztársadalmi termelésben. Hasznos és jó kezdeményezések történtek és vannak folyamatban. Ezekre nagy szükség van, mert az 1977. évi termelési feladatok nagyok. Az elmúlt év gondjai éreztetik hatásukat, de a feladatok teljesítésének reális alapja van. Ez a megalapozottabb háttér; több eszköz áll a korszerű termelés rendelkezésére: jó az ellátás vegyszerekből, műtrágyából, javítani kellene azonban a vetőmag-, pótalkatresz-és a mészellátást. Nem akarom a sajtótájékoztatón elhangzott számadatokat felsorakoztatni, inkább a termelés fejlesztése, a nagyobb hozamok elérése érdekében az általános tennivalókról szólnék. Fontosnak tartom a szakértelem növelését, ennek jobb hasznosítását, az eszközök szakszerűbb, hatékonyabb kihasználását. A kelet-szlovákiai kerület tennivalóit főleg az ismert- kritikus pontok megoldására kell irányítani. A mezőgazdasági termelés jelentős tartalékait kell az eddigieknél jobban hasznosítani. Nagy tartalékok vannak abban, hogy a termelésben az átlagok nagyon is eltérő eredményekből tevődnek öszsze. A gabonafélék kerületi átlagtermése az országos átlaghoz viszonyítva megfelelő, de ez az átlag úgy adódik, hogy szép számmal vannak üzemek, ahol a hektáronként tervezett hozamot sem érik el, másutt pedig az átlagtermés hektáronként 50 mázsa felett van. tgy van ez a hüvelyeseknél, a cukorrépánál és a burgonyánál is, a szántóföldi zöldségtermesztésről pedig nem is beszélek. Tudora, hogy ebben döntő a kedvezőtlen termőhelyi adottság, de arra mindenképpen lehetőség van, hogy az elmaradókat a középszintre felhozzák. Ehhez szükséges, hogy gazdaságonként alaposabban kell elemezni a munkát, a szakemberek tevékenységét, a vezetést, másszóval azt, hogyan gazdálkodnak a rendelkezésükre álló eszközökkel. A kelet-szlovákiai kerületről szólva örömmel vesszük, hogy idén a gabonafélék felvásárlását a tavalyi évhez viszonyítva 37,3 százalékkal növelik, a szója, a napraforgó, a cukorrépa és a hüvelyesek termesztésének nagyobb figyelmet szentelnek. Helyes a zöldségtermesztés 40,1 százalékos fejlesztése is, hiszen • nemcsak kerületi, hanem országos cél az elmúlt évi lemaradás megszüntetése. Az elkövetkező években a növénytermelés 4,5 százalékkal nagyobb növekedést ér el, mint a szlovákiai átlag. Az idén a növénytermelés terve 14,1 százalékos növekedést irányoz elő. A felsőbb szervek támogatják ezeket a törekvéseket, s, ugyanúgy az állattenyésztés további fejlesztését is. Ez utóbbinál meg keli azonban említeni, hogy a malac- és borjúelhullással kacsolatos százalékarány 1976-ban «jóval nagyobb volt, mint 1975-ben és az előbbi években. Ezen változtatni kell. Szükséges a tej felvásárlásának növelése is, ehhez azonban elsősorban a tejtermelésben kell rendet teremteni. A kerületben több mint 377 ezer szarvasmarhát tartanak, s ebből a tehén több mint 182 ezer, a sertésállomány meghaladja a 473 ezer darabot, s ebből a koca mindössze 34 280 stb. Háromezer tehénnel kevesebb van a tervezettnél. A juhállományt huszonötezerrel, a szarvasmarha-állományt négyezernégyszázzal kell növelni. Az idén a kerület mezőgazdasági üzemei több mint 88 ezer tonna húst, 276 millió liter tejet, 113 millió tojást és 14 ezer tonna baromfihúst szállítanak a népgazdaság számára. Tavaly az abraktakarmány-fogyasztás egy liter tejre 0,31, a szarvasmarha-hizlalásban egy kg súlygyarapodásra 3,03 kg volt, vagyis jóval kevesebb az országos átlagnál. Az idei év feladatainak sikeres teljesítése céljából szükséges, hogy a kerületben tehenenként legalább 2603 liter fejési átlagot, kocánként 17,2 malacot, a marhahizlalásban 0,80 kg, a sertéshizlalásban pedig 0,48 kg napi átlagos súlygyarapodást érjenek el. A feladatok nagyok, de reálisak és teljesíthetők. A beruházásokra csaknem két milliárd koronát irányoztak elő. Az első három hőnap eredményei bizonyítják, hogy a tervhez képest néhol lemaradás tapasztalható. Többnyire a kapacitás hiánya okoz gondot. Ezért a már elkezdett beruházások elkészítésére kell az erőket összpontosítani. Tény, hogy tovább folyik a szakosodás. ami szükségszerű és helyes. Ahhoz azonban, hogy a népgazdasági célkitűzések megvalósuljanak és a szakosítás eredményes lehessen, a szövetkezetek vezetőinek túl kell tenniük magukat a szűkkörű érdekeken. Az eddigieknél jobban együtt kell működniük az állami szervekkel a termelés-fejlesztés koordinálásában. A közös gazdaságokban rejlő lehetőségek gyorsabb feltárása, a differenciálódás mértékének mérséklése érdekében, a meglévő állóeszközök, a rendelkezésre álló élőmunkaerő eredményesebb hasznosításéval meg kell valósítani a különböző helyeken (főleg Nyugat-Szlovákiában) bevált, sokszor semmit, vagy csak minimális befektetést igénylő módszereket. Ezen a téren legjobban a szocialista bri-' gádniozgalomra lehet támaszkodni. A Szövetkezeti Földművesek Szövetségére vár az a feladat, hogy tájegységenként a tapasztalatcserét megszervezze és segítse a jő módszerek elterjesztését. A kerületben meggyorsult az л folyamat is, amikor a tudomány mindinkább termelőerővé válik. Vigyázni kell azonban, mert ez hosszú távú folyamat, a modern technika alkalmazásában a meglévő feltételek határáig szakaszonként lehet eljutni. A szövetkezetekben is — mint ahogyan a termelés minden területén — tapasztalható, hogy a legkorszerűbb termelőeszköz és termelési eljárás együtt él a hagyományossal. Ebből következik, hogy a modern technika alkalmazásánál sorrendet kell megállapítani. A meghatározó a népgazdasági szükségletek kielégítése és egy_egy gazdaság adottságainak a kihasználása. Befejezésül: tudom, nem mondok újat, de úgy érzem, nem lehet eléggé hangsúlyozni, hogy állandó és folyamatos ellenőrzés nélkül — ami az év kezdetétől, annak utolsó napjáig tart — nem lehet következetesen a cél Irányában haladni. Enélkül lehetetlen a menet közben felmerülő ellentmondásokat időben feloldani, a hibákat észrevenni, feltárni és megszüntetni. Az a helyes, ha a szövetkezeti tagság a még szervezettebb, még fegyelmezettebb szövetkezeti élet s takarékos gazdálkodás, a népgazdasági célkitűzések megvalósítása, mindannyiunk boldogulása érdekében azt igényli a szövetkezeti vezetéstől, hogy tervezze meg és fejlessze a vezetés szervezetén belül a rendszeres, célratörő, segítőszándékú, következetes ellenőrzést. Űj intézkedésekre nincs szükség, változatlanul a kerületi pártbizottság nővemberi határozatának végrehajtása a feladat. Következetes munkával, összpontosított erőfeszítéssel nagy lépést tehetnek előre a hatodik ötéves terv gazdaságpolitikai céljainak elérése útján. Szükség van minden dolgozó odaadó munkájára, a vezetők kezdeményezésére, helytállására, kockázat vállalására és nem utolsósorban a kommunisták példamutatására, a pártszervezetek proggramjalnák öntevékeny végrehajtására. Illés Bertalan A Szlovák Nemzeti Tanács mező** gazdasági bizottsága a közelmúltban megtárgyalta az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának azon jelentését is, amely az 1976/77-es téli kampány feladatainak teljesítéséről nyújtott részletes áttekintést. Az említett időszakban mezőgazdasági üzemeinkre igényes feladatok hárultak az abraktakarmányok racionális hasznosításában, az állatelhullás megakadályozásában, a tervben megbatározott árutermelési célkitűzések sikeres teljesítésében, az újratermelési folyamat biztosításában, a földalap minél jobb kihasználásában, s a növénytermesztés múlt évi feladatai teljesítésének értékelésében. A tél folyamán az irányító szervek és a mezőgazdasági üzemek megkülönböztetett figyelmet fordítottak az állatállomány ellátására, hasznosságának a tartására és fokozására, valamint az értékesítés feladatának teljesítésére. Az 1976/77-es év télen 80 százalékkal több karbamiddal dúsított, lúggal feltárt szalmát és kukoricaszárat hasznosítottak az állatok takarmányozásában, mint az előző években. A takarmányozásban 22,9 százalékkal több savót, 6 százalékkal több írót, 17,3 százalékkal több állati vért és más hulladékot használtak fel a mezőgazdasági üzemekben. Megállapították, hogy a CSSZK-hoz viszonyítva Szlovákiában részben azért volt nagyobb múlt évben a termékegységre jutó tápfogyasztás, mert Itt kevesebb burgonyát, szénát, szenázst és egyebeket használtak mezőgazdasági üzemeink a borjak és a sertések takarmányozásában. A mezőgazdaságban továbbra is döntő fontossággal'bír a szemes termények ésszerű hasznosítása. Ezért arra kell törekedni, hogy pontos elemzéssel megállapítsák a felhasznált tápok hasznosulásának hatásfokát. s eltávolítsák a higiéniában és a takarmányozásban észlelt fogyatékosságokat. A Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium fontos feladatként határozta meg annak a tápmennyiségnek az első félévben való megtakarítását, amelyet egyes mezőgazdasági üzemek az első negyedévben normán felül használtak fel az állattenyésztésben. Mindamellett, hogy helyenként problémák adódtak a célkitűzések teljesítésében, mégis azt mondhatjuk, hogy a politikai-szervező munka és a dolgozók alkotó kezdeményezése nagymértékben elősegítette a fogyasztói piac rugalmas ellátását. Előfordult azonban, hogy a hasonló feltételek közt gazdálkodó járások — és azokon belül egyes mezőgazdasági üzemek — Eredmények és tartalékok A feladatok teljesítésének tükrében eredményeiben eltérések mutatkoztak. Az alábbiak arról adnak számot, hogyan néz ez ki két járás viszonylatában. A galantai járás mezőgazdasága különféle okok végett az 1977-es év első negyedében több mint 300 tonna húsmennyiséggel maradt adósa társadalmunknak. Marhahúsból ugyan 72,6 tonnával adtak el többet, de a vágósertésekből 387 tonnával maradtak el az időtervtől. Tejből több mint félmillió literrel tartoznak, tojásból azonban 390 ezerrel, vágóbaromfiból pedig 45 tonnával adtak el többet. Azóta természetesen változott a helyzet, hiszen a járás mind a hús értékesítésében, mind pedig más állati termékek eladásában jelentősen javított a helyzeten és a tartozást kiegyenlítette. A tanulság szempontjából azonban mégis beszélni kell a felmerült fogyatékosságok okairól és összefüggéseiről. Igaz. hogy az első negyedévben — az elmúlt év hasonló időszakához viszonyítva — 44ü tonna vágóállattal adtak el többet társadalmunknak, s ebből 320 tonna a vágósertés, az idei tervben meghatározott feladat időtervének teljesítése azonban azt bizonyítja, hogy a téli kampány idejére meghatározott feladatok teljesítétében valahol mulasztás történt. Az a tény, hogy több tápot használtak egy járásban is vannak feltárást sürgető tartalékok, hiszen a sertéshús kilóját meglehet termelni kevesebb táppal is. A CSSZK-ban ugyanis egy kg sertéshús termeléséhez 3,62, az SZSZK-ban pedig 3,81 kg tápot használtak! Ez azt bizonyítja, hogy mindkét járásban nagyok a tartalékok, s a termelőkön múlik azoknak felismerése és feltárása. 4 Az okokat keresve kiderült, hogy a galantai járásban a tervben meghatározott követelménnyel párhuzamosan az épület-kapacitás bővítésében nem történt kellő intézkedés. Másrészt a mezőgazdasági üzemekben nem az igénynek megfelelő a takarmánygazdálkodás. A takarmányok termelésére rendszerint a gyengén termő földeket hagyják. Pedig a takarmánytermesztés fellendítése legalább olyan fontos, mint a gabonáé, hiszen jő minőségű terimés takarmánnyal jelentős mennyiségű szemes termény megtakarítható. Talán mondanunk sem kell, hogy a növénytermesztés és az állattenyésztés közt csak úgy teremthető meg az ideális arányosság, ha az agronómusok elvárt mádon kiszolgálják takarmánnyal az állattenyésztést, és a zootechnikusok pedig mindent megtesznek a lehető legjobb hasznosítás érdekében. A fenti példák is mutatják, hogy ebben a tekintetben a galantai járásban még nagy tartalékokkal renďelkeznek. Erről győzött meg minket a gazdaságokban meghonosított régi gyakorlat. A növénytermesztők ugyan az állattenyésztésnek bizonylattal adják át a takarmány mennyiséget, azonban a minőségről már nincs bizonylat! Ezért nem lehet pontosan megállapítani a takarmány hasznosításának eredményeit sem. Az azonban bizonyos, hogy ez nem vet jó fényt a termelés szervezésére. Az ellenőrzés során megállapították, hogy például a virányi (farkasdi) szövetkezet állattenyésztésének az eredményei azért leggyengébbek a járásban, mert ott a termelés szervezése nagyon alacsony színvonalon van! Sajnos nem volt különb a helyzet a Galantai Állami Gazdaságban sem, ahol jelentős tejmennyiséggel maradtak adósak. A gazdaság egyes részlegein tíz, másokon pedig öt vagy ennél is kevesebb liter tejátlagot értek el tehenenként naponta. Ezt maguk a gazdaság vezetői állapították meg, de vajon elegendő ez a helyzet javításához? Tény, hogy nem! Itt csak az aprólékos politikai-szakmai szervezőmunka segíthet, s ha az emberek anyagi érdekeltsége a termékek mennyiségével és minőségével arányos lesz, az mindenképpen befolyásolja majd a termelést is. Tehát annak, aki többet termel és jó minőségű árut produkál, nagyobb arányban kell részesednie a javakból, mint a sereghajtóknak. Mindkét járásban a jobb eredmények elérésének a hogyanjára az élenjáró gazdaságok termelési eredménye adja meg a választ, példát mutatva ezzel a lemaradozóknak. jelenleg a kiváló sikerek elérői többen vannak a trnavai járásban, mint a galántaiban. Mégpedig azért, mert ott jobban kihasználják a termelés fejlesztésének a lehetőségét. A múltban például a trnavai járásban nagy volt a borjúelhullás. A elféri szövetkezet javaslatára azonban minden szarvasmarha telepen elkülönítették és megkülönböztetett gondozásban részesítették a borjakat. Azóta minimális az elhullás, s ez a megoldás nem igényelt többletköltséget, hiszen tizennégy nap múlva a jól fejlett állatokét átadják a járási borjúneveidének. A száraz állapotban etetésre kerülő tápok pazarlását a brezovái nagvhizlaldában úgy akadályozzák meg, hogy az etetőbe hulló tápot vízporlasztóval nedvesítik, s ezt a takarmányt az állatok jobban hasznosítják, mint a poralakút. Ezzel a termékegységre jutó fogyasztás lényegesen csökkent, s javult az állátok hasznossága. Ugyanez más hizlaldákban, egyebekközt a galantai járásban is megoldható, hiszen a termelés fejlesztésének tartalékai minden gazdaságban fellelhetők, amennyiben az agronómusok, a zootechnikusok és a többiek odafigyelnek. -haitermékenységre mint a norma előírja, arra ad magyarázatot, hogy a termelés hatékonysága terén, is elmaradtak. Az elmúlt év harmadik negyedében egy liter tejre 0,32, egy kg marhahúsra 2,42, egy kg sertéshúsra pedig 4,22 kg túpmennyiséget használtak. Ezzel szemben a trnavai járásban a téli kampány lényegesen jobb eredménnyel zárult. Az 1977-es év első negyedében 172,8 tonna vágóállatot, ebből 48 tonna vágósertést adtak terven felül társadalmunknak, s a tejeladás tervét 185 ezer literrel, a vágóbaromfi értékesítés feladatát 2,5 tonnával szárnyalták túl, tojásból azonban 69 ezerrel maradtak el a tervfeladattől. A termelési hatékonyság terén nagyon bíztató a járás helyzete. Az elmúlt év utolsó negyedében ugyanis egy liter tejre 0,27, egy kg marhahúsra 2,55, egy kg sertéshúsra pedig 3,96 kg tápot használtak. Megjegyzendő azonban, hogy még ebben a Napirenden a mezőgazdaság iparosítása A Nové Zámky-i (érsekújvári) járásban, ahol az eredeti hatvanhét szövetkezet helyett huszonhat — átlagosan 3700 hektár nagyságú — társult szövetkezet van, már az ötödik ötéves tervidőszakban nagykapacitású, automatizált állattenyésztési telepeket építettek. Három, egyenként ötezer férőhelyes zárt rendszerű sertésfarm épült fel. Ezt követően megkezdték Dvory nad Žitavouban (Udvardon) — T206 tehén részére — egy korszerű farm építését, ahol a Karussel típusú körfejő alkalmazásával szinte forradalmi változás várható a munkatermelékenység terén. A hatodik ötéves tervidőszakban azonban a termelés ipari szintre való emelésében a zöldségtermesztésben lépünk nagyot előre. A szakosítás keretében kijelölik azokat a körzeteket, pontosabban szövetkezeteket, ahol a hagyományosan termelő ágazatok fokozatos felszámolásával, a közeljövőben 60—100 hektáros parcellákon egy, legfeljebb két fajta zöldség termelését ütemezik be. Persze alapos mérlegelés után: mint pl. a helyi termelési adottságok és a nagyteljesítményű gépsorok beszerzési lehetősége. A szocialista államok Agromas nevű nemzetközi társulása ilyen gépek kísérletezésében és sorozatgyártásában már eredményes munkát végzett. Tavaly már Chotín (Hetény) községben és a Szeszélyes! Kutató Állomáson is „bemutatkozott“ egy paradicsdmbegyűjtő kombájn, az idén pedig a Dvory nad 2itavou-i (udvardi) Efsz-be érkezik ilyen „segítőtárs“. Végül azt Is a gépesítéssel kapcsolatban említhetjük, hogy járásunkban Podhájské községben 17 millió koronás költséggel megkezdték a hőforrásra épülő palántanevelő kombinát építését. Gábris jőzsef
