Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-06-25 / 25. szám
1977. jünius 25. SZABAD FÖLDMŰVES Uj feltételek az adásvételi kapcsolatokban ♦ Előtérben az áru minőségének elbírálása ф Feladatok és kötelezettségek + A kooperációs és integrációs együttműködés elősegítése ф Szilárdul a tervfegyelem + A kölcsönös egyenlőség érdekében ф A CSSZSZK 24 1978 Törvénygyűjteményében közzé tették a Szövetségi Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium 12/76 számú hirdetményét, amely ez év január elejétől kezdődően meghatározza a mezőgazdasági termékek adás-vételi feltételeit. Ezzel érvénybe lépett a mezőgazdasági árutermelés adás-vételét szabályozó olyan alapvető rendelkezés, amely a jövőben hatással lesz a mezőgazdasági üzemek belső és külső kapcsolataira. Az ezzel a témával foglalkozó korábbi rendelkezés érvényét veszítette. MAGASABB SZÍNVONALON Az új hirdetmény kibocsátásával nem változnak meg a terményfelvásárlás főbb alapelvei. Az történt csupán, hogy a termelőerők fejlődési színvonalához kellett idomítani az adásvétel normáit. Ezek pedig a CSKP KB 1975-ös októberi plénuma irányelveiből erednek, mely konkretizálta a termelés további összpontosításának és szakosításának teendőit. Mindenekelőtt arról van szó, hogy az új hirdetménnyel eltávolítsuk mindazokat a gátló körülményeket, amelyek korábban fékezték a mezőgazdasági, továbbá az élelmiszeripari üzemek kooperációs és integrációs törekvéseinek kibontakozását, nem tették lehetővé azt, hogy a mezőgazdasági termékek egyenesen a fogyasztóhoz kerüljenek. Ezzel párhuzamosan az új hirdetmény arra is módot nyújt, hogy szilárduljon a központi irányítás, valamint a tervfegyelem a társadalom által kijelölt feladatok teljesítésében, s a mezőgazdasági üzemek és a felvásárlók kapcsolata a korábbinál egyszerűbbé váljon. örvendetes, hogy az új hirdetmény elősegíti a kölcsönös egyenlőség alapelveinek megvalósulását mind a felvásárló szervezet, mind pedig a mezőgazdasági üzemek jogainak és kötelezettségeinek érvényesítésében. A mezőgazdasági üzemek a termékek átadásánál a mennyiségen kívül a minőséget is meghatározhatják. Ezzel szemben a felvásárlónak jogában áll az átvett áru megadott minőségének a megállapítása, s ha a minőség szempontjából az adás-vétel tekintetében a falek nem jutnak közös egyezségre, úgy jogukban áll kérni az illetékes felsőbb szerveket a minőség tényleges elbírálására. Ezenkívül az új hirdetmény kifejezi azt is, hogy a felvásárolt mezőgazdasági termékek szállítási költségét a felvásárló viseli. Eléggé aprólékosan foglalkozik az új rendelkezés a termékek minőségére vonatkozó alapelvekkel. Ez a tétel megszilárdítja a feldolgozó ipar és a kereskedelmi szervek helyzetét a termékek átvételében, amikor azokat az Állami Szabvány vagy a szerződésileg meghatározott elvek szerint minősítik. Azok a termékek, amelyek nem felelnek meg a normában meghatározott követelményeknek, akkor sem sorolhatók a szerződéses feladat teljesítésébe, ha azokat a felvásárló szervezet a mezőgazdasági üzemtől átvette. A Szövetkezett Törvény elveivel párhuzamosan az új rendelkezés módot nyújt a kooperációs csoportosulásokon belül a mezőgazdasági termékek és szükségletek áruforgalmára is. A műtrágyákat, a takarmányokat, a vetőmagvakat, a haszonállatokat és más termékeket a kooperációs csoportosulásokon belül a mezőgazdasági üzemek a terményfelvásárló szervezet közbenjárása nélkül átadhatják egymásnak. A mezőgazdasági üzemek jogain túl az új rendelkezés az egyenlőség elve alapján szabja meg a kötelezettségeket is. Ezek közé tartozik a szerződéskötés feladata, s az is, hogy az állatokat nem szabad olyan táplálékkal etetni, amely esetleg rontaná a hús minőségét. A kötelezettségek közé tartozik egyebekközt az időtervben meghatározott áru-értékesltési feladat teljesítése, a göngyölegekkel való gazdaságos bánásmód, a berakodás és a szállítás feladata stb. FEGYELEM A KAPCSOLATOKBAN Az új rendelkezésben pontosan megvannak jelölve mindazon tételek, amelyekben a felek közt esetleg eltérő egyezmény jöhet létre. Minden más alapelv, mind a felvásárlók, mind pedig a mezőgazdasági üzemek részére egyformán kötelező, vagyis másként nem értelmezhető! Ez lényegében ellenkezője annak a gyakorlatnak, ami régebben érvényben volt, mégpedig azért, hogy szilárduljon a felek kapcsolata. Az új rendelkezés szilárdítja az adás-vétel fegyelmét is, mégpedig mindkét fél előnyére. Fekbért kel) fizetni például minden olyan esetben, amikor a szerződő felek valamelyike nem teljesíti az áru szállítását vagy nem veszi át a felkínált terméket. A havonkénti vágóállat értékesítés időtervének a teljesítésében mindkét fél részére csak némi plusszmínusz eltérés engedhető meg, amennyiben ez a fogyasztói piac szempontjából nem okoz zavart. Elemi csapás esetén a mezőgazdasági üzemeknek hiteles adatokkal kell bizonyítaniuk az illetékes felsőbb szerveknél a károk nagyságát. Ugyanak* kor a felvásárló szervezetnek kötelessége, hogy a felkínált árut meghetározott időben átvegye. Amennyiben erre nem kerül sor, akkor a mezőgazdasági üzem az általa felkínált árut a felvásárló szervezet terhére — a minőségi romlás felelőssége nélkül — maga tárolja. A rendelkezés mindenekelőtt a nagyhizlaldák részére előnyős, ahol az állatok csoportos be- és kitelepítése döntő módon befolyásolja az istállók rugalmas fertőtlenítését és új állománnyal való ismételt betelepítését, vagyis a termelési ciklus felújítását. A rendelkezés megjelöli azokat a mezőgazdasági termékeket, amelyeket a gazdaságok kizárólagosan a felvásárló szervezetnek kötelesek eladni, de azokat is, amelyeket más szervezetek vehetnek át. Felvásárlással csak egyetlen szervezet foglalkozhat. Ezzel azonban nem kerülnek alárendelt szerepbe a többi árufelvásárlő szervezetek. Annak a felvásárló szervezetnek, amely a fő szerepet tölti be az a feladata, hogy összehangolja az összes áru átvevő szervezetek tevékenységét, vagyis a járási mezőgazdasági igazgatóságokkal való kapcsolatát. Ezzel különben a szerződéskötés és a terményfelvásárlás alapelvei bővebben foglalkoznak. PONTOSSÁG ÉS MINŐSÉG A szerződő felek — az új rendelkezés értelmében — megegyezhetnek a termékek piaci előkészítésében, osztályozásában és csomagolásában is. A mezőgazdasági üzemek az előkészített árut megegyezésre (tojást, zöldséget, gyümölcsöt, burgonyát stb.) a kiskereskedelmi hálózatba szállíthatják, s ezzel lerövidíthetik az áru útját. A gabonafelvásárlásban szintén módosul a helyzet. Főleg az utókezelés, valamint a raktározás szempontjából. A felvásárló szervezet a vágóállatokat a hús aránya szerint vásárolja fel, s ebhe a húsipart is bevonja. Tejből újabban esetenként minden mezőgazdasági üzemben két mintát vesznek, hogy megállapíthassák a zsírtartalmat és más minőségi tényezőket. Ezen minták egyike a mezőgazdasági üzemben marad abból a célból, ha netán ismét szükségessé válna a tejüzemnek átadott szállítmány minőségi ellenőrzése. A mikrobiológiai vizsgálat adataitól függ ugyanis a tej minőségi osztályokba való besorolása és felvásárlási árának meghatározása. A fentiek tehát szükségessé teszik, hogy a mezőgazdasági üzemek és a felvásárló szervezetek kölcsönös, jő együttműködéssel mindent megtegyenek a piac és a feldolgozó ipar egyenletes ellátása érdekében. hal— Ä minőség javítására és a belterjesítésre törekednek Gabonából és más alapfontosságú élelmiszerből a teljes önellátás sikeres teljesítése azt követeli tőlünk, hogy racionálisan kihasználjuk a rendelkezésre álló földalapot, növeljük az állatok létszámát, s hasznosságát, a termelés hatékonyságát, s a munkatermelékenységet. Hogy a mezőgazdasági üzemekben mennyire sikerül megbirkózni a vázolt alapvető feladatokkal — amelyeket a CSKP is körvonalazott — arról Štefan Bálázik elvtárs, a SZLKP V. Krtíš-i járási bizottságának titkára az alábbiakban tájékoztat: — Mezőgazdasági üzemeink dolgozóinak nagy igyekezete ellenére sem sikerült járásunkban a múlt évi tervfeladatok váteljesítése. Mindamellett a többmilliós lemaradás ellenére — amely a növénytermesztésből eredt — gabonából, húsból, tejből és tojásból jól teljesítettük a tervben meghatározott feladatot A mezőgazdasági össztermelés tekintetében azonban az 1975-ös év színvonalán maradtunk. Legnagyobb fejfájást a terimés takarmány terméseredményének az elmaradása okozta, hiszen a tervezett mennyiségnek legfeljebb csak háromnegyede állt rendelkezésünkre. О Milyen hatással volt a terimés takarmányok termésmennyiségének az elmaradása az állattenyésztési feladatok teljesítésére? — A nagyon szerény takarmányadottságok ellenére is sikerrel járt az állatállomány dinamikus fejlesztése, a tervezett létszám tartása, a termelés hatékonyságának fejlesztése, az egészségi állapot javítása, s az árutermelés! feladat egyenletes teljesítése. Szarvasmarha-állományunkat az előző év valóságához képest öt, és ezen belül a tehenek számát 4.8 százalékkal, a sertésekét pedig 1,7 százalékkal növeltük. Ugynakkor enyhén csökkent a kocák és a juhok létszáma. örvendetes, hogy az állomány fejlesztéséről való szüntelen gondoskodás jó alapokat teremtett az ez évi feladataink sikeres teljesítéséhez és az állattenyésztés hatékonyságának növeléséhez. Mezőgazdasági üzemeinkben a tojás és a tejtermelésben is szembetűnő fejlődést értek el. # Köztudomású, hogy a mezőgazdasági üzemekben versenyt indítottak a Brno-venkovi testvérjárás vándorzászlajának elnyeréséért. Melyik élenjáró gazdaság szerezte meg ezt a vándorzászlót? — Nemrégen értékeltük a verseny eredményeit. A győztes a Balog nad lpľom-i (ipolybalugi) szövetkezet lett, ahol a legjobb eredményeket érték el. A verseny második helyét a nenincei, a harmadikat pedig a vinicai (ipolynyéki) szövetkezet foglalta el. A szocialista munkaverseny ezen formája járásunkban jól bevált, ezért a munkakezdeményezés kibontakoztatásában továbbra is ézt az utat követjük. Щ Ebben az évben milyen feladatok várnak járásuk mezőgazdaságára? — A múlt év valóságához képest idei tervfeladataink jóval igényesebbek. Nagyobb feladatot kaptunk például a cukorrépa és a hüvelyesek termesztése terén, s. az év végére további növekedést kell elérnünk a szarvasmarha-létszám, a tehenek és a sertések létszámának szaporításában. Marhahúsból 9,6, sertéshúsból 8,7, tejből pedig 4,9 százalékkal kell többet termelnünk mint az elmúlt évben. Feladataink azért is igényesebbek mint a múltban, mert elérésükhöz nem rendelkezünk megfelelt) anyagi-műszaki alappal. Nem kaptunk igénynek megfelelő beruházási keretet korszerű gépek vásárlására. Aggasztó a helyzetünk az lstállótrégya szállításához és teregetéséjiez szükséges berendezések készlete terén is. Mindamellett úgy határoztunk, hogy ebben az évben leküzdjük az előző két kedvezőtlen esztendő következményeit. Olyan feltételeket hozunk létre a tervfeladatok teljesítésére, mely döntő befolyással lesz a hatodik ötéves tervidőszakban járásunkra méretezett feladatok sikeres teljesítésére és túlteljesítésére. # Mit tart legfontosabbnak a feladatok teljesítése szempontjából? — Mindenekelőtt az alkotó kezde ményezés széleskörű kibontakozását, mely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 80. évfordulója tiszteletére egyre nagyobb méreteket ölt. Nagyon örülünk annak, hogy mezőgazdasági dolgozóink vállalásaiban a termékek minőségének javítására, s a termelés belterjesltésére. tesznek XV. kongresszusa lasztékban való fogadalmat. Mezőgazdasági nagyüze- val kapcsolatos vállalások értéke elmeink, a nagy évfordulót 10 millió éri a 3 millió 696 ezer koronát. A 421 ezer korona értékű vállalással dolgozók 70 ezer munkaóra keretéköszöntik. s ennek az összegnek kb. ben váltják valóra a felajánlásokat, a fele a mezőgazdasági össztermelés д mezőgazdasági üzemek 108 tonna túlteljesítésére irányul! Az anyagi húst. 100 ezer liter tejet, 85 tonna természetű költségek megtakarításá- burgonyát, W tonna hüvelyest, 580 ban pedig 1 millió 781 ezer korona tonna cukorrépát és 170 tonna gyüa vállalás értéke. A környezetszépí- mölcsöt adnak terven felül közellátéssel, a munkakörülmények javításé- tásunknak. -rn-Öntözési híradó A napi átlaghőmérséklet elérte a 25 C fokot, s Dél-Szlovákiá területén 30 C fok fölé emelkedett. Megnövekedett a növények vízigénye. A kukorica 20, a korai burgonya 25, a cukorrépa 30, a lucerna 30—35, a búza pedig ,22—28 mm vízmennyiséget igényelt. Szlovákia öntözhető földjein nem volt számottevő természetes csapadék. Csak minimális, vagyis 2—5 mm-es mennyiség hullott le. Ennél több (9—10 mm) csak Nitra, Pohronský Ruskov és Gabóíkovo környékén hullott. A vízszükségletnek ez csak az egyharmadát pótolta. A meteorológiai előrejelzés szerint a meleg tovább tart és kevés mesterséges csapadék csak a helyi zivatarokból lehetséges. Az öntözés lehetőségének kihasználása halaszthatatlanná vált. A takarmányok második növedéke, a korai burgonya és a cukorrépa vizet kíván. Ha a gabonák öntözése némi nehézségekkel jár, kisebb adagban főleg a könnyű talajokon esedékes. Ezzel megakadályozhatjuk a szem besülését. A zöldségfélék öntözésének fontosságát nem kell külön hangsúlyozni. Kukorica és korai burgonya öntözésére 25—30, cukorrépára 30—40, s a lucernára 40, a gabonákra 20, a gyümölcsösökre 30—40, s a zöldségfélékre 20 mm vízmennyiség szükséges. A május eleje óta lehullott csapadék mennyisége Dél-Szlovákiában csupán a növények egy hetes vízszükségletét fedezte. Vízszükséglet 1977. június 6,—12. adatai szerint Csapadék mm jún. 6.—12. az utolsó 3 hétben május elejétől Ivanka pri Dunaji 23-L38 0 4,3 38,9 Gabčfkovo , 23—33 10,6 12,8 28,2 Králová pri Send 25—40 5,5 6,6 39,5 Žiharec 25—41 3,3 3,8 33,3 Hurbanovo 30—40 7,5 8,5 52,3 Nitra 27—40 9,2 11,6 40,9 LuCenec 19—29 2,6 7,0 34,7 Rim. Sobota 19—28 0 9,3 28,2 Košice 22—33 2,4 6,6 44,9 Moldava n. Bodvou 19—27 3,0 23,1 72,0 Trebišov 20—28 0 16,4 47,0 Ing. Oto Brezný, CSc. 7 Almozható istállókat is építünk Igen, mert az új tehénistállék épí« tése nagy beruházásokkal jár, és nem ritkaság, hogy az előirányzott keretet a kivitelezők túllépik. A tehénistállúk tervezői az utóbbi években főleg az aljazó nélküli változatra vették a fő irányt, amely a jövő szempontjából semmiképpen sem tekinthető az egyadűli lehetőségnek! A kutatásnak ugyanis ki kell terjeszteni tevékenységét egyebek közt az almozható tehénistállók fejlesztésének irányába is, amelyeknek mezőgazdaságunkban nemcsak sokéves hagyománya van, de azokban a körzetekben, amelyekben feltétlenül gondoskodni kell a földek istállótrágyával való feljavitásáröl és a környezet védelméről, ott ilyen istállók építést jöhet csak számításba. A korszerű alomnélküll tehénistállék építése snrán előtérbe kerül a beruházott érték mielőbbi megtérülése. Az igénynek megfelelő és ténylegesen gazdaságos, jé hasznot hozó tejtermelést csak kiválóan tejelő tehenektől érhetünk el az alom nélküli istállókban. Ezzel szemben el kell helyeznünk azokat a teheneket is, amelyeknek a tejelékenysége átlagos. Ezek részére természetesen túl költséges volna ni alom nélküli istálló, mert a költségek visszatérülése hosszú időt1 venne igénybe. Ezért az Uhrinévesi Állattenyésztési Kutatóintézetben állami feladatként kisebb költséggel épülő, igénytelenebb, almozható tehénistállék hasznosításával is érdemben foglalkoznak. Abbéi a magától értetődő alapelvből indulnak ki, hogy az almozható tehénistállók azért építhetők kisebb költséggel, mert ezekben szükségtelen a rostálás, a gumimatrac, a hígtrágyát elvezető csatorna stb., tehát egyszerű és olcsó berendezésük van. Ojabban a boxrendszerű szabadtartásos istállózással is számolnak, s ki is próbálták ezt. Alapjainkban talán ez a változat mutatkozik a legegyszerűbb és legolcsóbb istállózási formának. A boxok méreteit 175X110 cm-re, s padlózatát a kitrágyázó folyosónál kissé magasabbra javasolják. Ezekben az istállókban a tehenek tisztántartása nem okoz gondot akkor sem, ha netán azok a kitrágyázó folyosón feküdnének. Megállapították, hogy az almozható, boxrendszerű szabadtartásos istállóban a munkatermelékenység kielégítő. A boxokból az alom könnyen kihúzható és elszállítható, s ugyanúgy a tiszta szalma nehézség nélkül szétszórható. Az aljazó anyaga és menynyisége azonban körzetenként változhat. Ezekben az istállókban — amenynyiben nem átjárható folyosóval rendelkeznek — szükséges, hogy a kutatás és a gyakorlat szoros együttműködésével megfelelő takarmányozé és kitrágyázö technológiát fejlesszenek ki, ezzel könnyíthetik a dolgozók munkáját. —zn— Az áru útját egyengetik A Koospol Külkereskedelmi Vállalat országok, sőt földrészek közti áruforgalom lebonyolításában vesz részt. Az árufajtákat egyszerűen lehetetlen összegezni. Ámde sajátos rendeltetése miatt érdemes szólni a štúrovól kirendeltség munkájáról. Ugyanis csaknem kizárólag azoknak az élelmiszereknek és mezőgazdasági termékeknek a belépő állomásáról van szól, amelyeket Közel-Keletről és Dél- Európából indítanak hazánkba és más országokba. Az egyik iroda ajtaján a „Zelenina vezérigazgatósága Praha“ táblát láttam. A szállítmányokon az itteni dolgozók frissítik fel a „jegelést“, szabályozzák a hűtőberendezéseket stb. A kirendeltség naponta háromszor kap telexjelentést a következő Időszakra várható hőmérsékleti értékekről, hogy tudjon mihez igazodni. Egy másik felirat pedig arról tájékoztatott, hogy a Magyar Népköztársaságból élő állatokat és vágott árut is hozunk be, a szocialista munkamegosztás keretében. Mégis mi a jellemzője a kis létszámú kollektíva igyekezetének? Talán a „non stop“ fejezi ki leginkább az újévtől szilveszterig — de úgy Is mondhatnánk a nap teljes 24 órája keretében — azt az idénymunkának cseppet sem nevezhető odafigyelést, hogy a szállítmányok pontos időre és a minőség károsodása nélkül érkezzenek a címzettekhez. G. ].
