Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-01-22 / 3. szám

SZABAD FÖLDMŰVES

1Э77. január 22

6

A szakosítás és az összpontosítás

** üzemközi együttműködés alapján történő elmélyítése a különböző ökonómiai színvonalú mezőgazdasági vállalatoknak egyforma lehetőséget nyáft a nagyarányúan belterjes, szakosított nagyüzemi termelésre történő fokozatos áttérésre. Az együttműködés lehetővé teszi a társadalmi munkatermelékenység növelését és a bővített újratermelés ütemének a gyorsítását.

Nagyobb mezőgazdasági vállalatok kialakítására az elmúlt években már sor került, mégpedig az etsz-ek és részben az állami gazdaságok háromhétezer hektáros területegységekbe vonásával. A termelés, valamint a munka szervezése az ilyen nagy egységekben a vállalati és a középszintű irányítás tisztségviselőit számos komoly probléma elé állítja. Ezek a kérdések nemcsak a termelési ágazatok kapacitásával és összpontosításával állnak kapcsolatban, de az anyagiműszaki alap átépítésének, kiegészítésének problémáival is. Mindezt a járás távlati szükségletéivel is összhangba kell hozni.

Módosítást kell elérni a földalap ban is. Itt főleg a szektorok közti földalap határmegállapításáról, a területek egyesítéséről, a nagy parcellák kialakításáról, a vetésterület blokkosításáról és az új mezei utak kitűzéséről van szó. Szükségesnek mutatkozik a beruházás-jellegű, valamint az egyéb talajerőfokozással öszszefüggő kérdések megoldása, és a szakosított állattenyésztési farmok helyének távlati megjelölése. Meg kell oldani ezen farmok felújítását, korszerűsítését, esetleg kiegészítését olymódon, hogy az megfeleljen a belterjes, ésszerű állattenyésztési termelés távlati feltételeinek. Ezzel egyidőben természetesen megoldást kell keresni az életkörnyezet védelmére is.

AZ IPAROSÍTÁS IRÁNYÍTÁSA

A mezőgazdasági termelés fejlesztésének végrehajtó tervezete két részből áll:

9 a telekrendezés tervezetéből, amelyet az Állami Talajjavítási IgazgaA GAZDASÁGOSSÁG

tóság, a Mezőgazdasági Tervezőintézet és más tervező szervezetek' dolgoznak ki;

9 a termelésféjlesztés tervezetéből, beleértve az összpontosítást, valamint azok szervezési formáit is. Ezt a Tudományos Gazdálkodás Intézete készíti elő.

A végrehajtó tervezeteket az SZSZK mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszterének kollégiuma által jóváhagyott alapelvek szerint dolgozzák ki. Az iparosítási folyamat tervszerű és céltudatos irányítása a termelési viszonyok fejlesztésével összefüggő egész kérdéskomplexum alakulásának tervezését és irányítását követeli meg. Ezzel kapcsolatban előtérbe ke,rül:

9 a feltételek megteremtése a megfelelő források kialakítására és azok szabályozása az iparosítási folyamat főbb részeinek megoldására;

О az eddigi és az új szakosított egységek átépítése;

• az anyagi-termelési alap tervezési és irányítási rendszerének kialakítása.

A termelési egységek és az együttműködési körzetek nagysága, amelyekben felismerhetők a távlati összpontosítás és szakosítás feltételei, valamint paraméterei, nem szabható meg egységesen, sablonosán. A körülhatárolásnak figyelembe kell vennie azt az alapvető követelményt, hogy bizonyos együttműködési körzeten belül lezáródjanak a fő újratermelési egységek. Mindenekelőtt az olyan tényezők kihasználásáról van szó, mint amilyen:

útja

• az önállósult, szakosított növénytermesztési tevékenység, például a műtrágyák és növényvédőszerek hatékony alkalmazása (az agrokémiai központ körzetében), a betakarítás utáni terménykezelés egyetemes gépvonala, a terményszárítás és a préselt takarmánykészítés, ennek tárolása stb.;

9 a speciális termények és azok csoportjainak összpontosítása olyan területi egységekre, amelyek lehetővé teszik a nagyteljesítményű perspektív gépek és technológiák, valamint kavilifikált kezelőik kihasználását, továbbá a termény minőségét szavatoló műszaki utókezelést;

9 a gépesítés, gépjavítás és a teherszállítás hatékony szervezése;

9 a szarvasmarha-tenyésztés zárt állományiforgója, miközben érvényesíteni kell a nemesítő programot, mégpedig a szakosított üsző- és borjúnagytenyészetek útján, továbbá a szakosított tejtermelő üzemek, valamint a körzetek közötti üszőnevelési együttműködés segítségével, ahol erre megvannak a feltételek;

• a szakosított termelési egységek ágazati szervezése és irányítási rendszere, a termelési alapok és tevékenységek összpontosításával és szakosításával, továbbá, a nagyteljesítményű számológépek kihasználását lehetővé tevő módszerek alkalmazásával;

9 az együttműködés kihasználása, az ökonómiai feltételek egységesítésével és az együttműködő vállalatok közötti különbségek megszüntetésével

egyidőben;

9 az együttműködés különböző formáinak szervezése az együttműködési körzeten belül;

9 a tagvállalatok termelés-szakosításának koordinálása és fejlesztésének szervezése;

• a beruházás jellegű tevékenységek (építkezések, gyümölcsösök vagy szőlőtelepítések talajjavítása stb.) esetén beruházói tevékenységet végezni a tervjavaslatok kidolgozásával együtt;

9 a tervezés, a nyilvántartás és az irányítás megkönnyítésére megszervezni a tájékoztatást és a nagy teljesítményű számológép kihasználását.

Ezek a feltételek és paraméterek az együttműködő vállalatok termesze ti, műszaki, ökonómiai és káderfeltételeitől függenek. Tájékoztatásképpen a járási tanulmányokban feltüntetett javaslatokból kiindulva az együttműködési körzet területnagysága 15—30 ezer hektár körüli lenne.

A növénytermesztés összpontosításának és szakosításának folyamata feltételezi:

9 a növénytermesztési termelés egyes ágazatainak minimális összpontosítását;

9 a szakosított termelési egységekben a termény választék szűkülését;

9 a közös betakarítás utáni terménykezelés, valamint terményszárítás tervezését és anyagi bázisának létrehozását.

A szakosított termelési egységek nagyságát, mennyiségét és elhelyezését a kérdéses körzet természeti és termelés-ökonómiai feltételei szerint

\

szabják meg. A földalap szervezésével, a nagy teljesítményű gépek optimális kihasználását elősegítő parcellákat kell kialakítani. Ezt a parcellák blokkba vonásával is meg lehet oldani. A növényi kultúrákat úgy kell megválasztani, hogy azok megfeleljenek az összpontosítás és a szakosítás elveinek, de a növényváltást igénylő vetésforgó kívánalmainak is. A kultúrák széthelyezésekor figyelembe kell venni az állattenyésztési farmok széthelyezését és azok szakosítását Is.

HARMONIKUS ÖSSZHANG

Az állattenyésztési termelés fejlesztési tervezetének az ismeretek mai színvonalának alapjából kell kiindulnia és magasfokú mnnkatermelékenységet szükséges lehetővé tennie. Célunk ugyanis a súlypont áthelyezése a fizikai munkáról a gépesített munkára. Az állattenyésztési termelés átépítését takarékosan kell megoldani, ami a létező épületek felújítás és kiegészítés általi maximális kihasználását jelenti.

A végrehajtó tervek kidolgozásakor a kiegészített járási mezőgazdaságfejlesztési tanulmányokból kell kiindulni, és teljes mértékben figyelembe venni a hatodik ötéves terv kívánalmait.

Az állattenyésztési és növénytenyésztési termelés programjának kialakításánál számolni kell mind a nagy fogyasztói központok kívánalmaival (tej-, tojás-, zöldség-ellátás), mind pedig az életkörnyezet alapelveivel. A növénytermesztési termelés szakosított ágazatainak széthelyezésekor (ipari növények, zöldség, gyümölcs) figyelemmel kell lennie az élelmiszeripar tervfeladataíra és területi széthelyezésére. Az adás-vételi kapcsolatokat az őstermelők, valamint a feldolgozó ipar közvetlen és előnyös együttműködésével oldjuk majd meg.

HOMOLKA Stefan mérnök, scs., a bratislavai Tudományos ' Gazdálkodás Intézetének igazgatója

♦

I

I Az integrációs I kapcsolat j segíti a termelést

A hatvanas években szükségesnek mutatkozott a szocialista mezőgazdaság közös erővel való fejlesztése. A szövetkezeteknek külön-külön nem j volt elég pénzeszközük és gépi felszerelésük a talajjavító és rekultivációs munkák, a szőlőtelepítések végzésére, a gyümölcsösök létesítésére stb.,

1 ezért közös erővel próbálták megoldani az előttük

2 álló nagyarányú feladatokat.

Fokozatosan létrejött a Bratislavai, a Pezinoki és a Malackyi Meliorációs Szövetkezet. Ezek vol- I tak a környék első üzemközi vállalatai, amelyek feladata a mezőgazdaság segítése volt.

A Most prl Bratislave-i (hidasi) Csehszlovák- Magyar Barátság Efsz elnöke Jan SELECKÝ, tájékoztatása szerint szövetkezetük is tagjává vált a Bratislavai Meliorációs Szövetkezetnek, s üzemeléséhez harmincezer koronával járult hozzá. Ez I hektáronkénti mezőgazdasági területre nagyjából

tíz koronás betétet jelent. A közös vállalkozás várakozáson felül beváltotta a hozzá fűzött remé- I nveket.

A termelés növekedése előtérbe hozta egy olyan közös vállalat megalakítását, amely zöldség és gyümölcs eladásával foglalkozna a járás szövet - I kezetei képviseletében. így alakult meg a Mezőgazdasági Terményértékesítő Társulás, amelynek létesítéséhez szövetkezetük százezer koronával I járult hozzá. Ez a társulás gondoskodott a zöldség és a gyümölcs szervezett piacra juttatásáról. A társulás bizonyos árumennyiséget az élelmiszeriparnak adott át, illetőleg külföldre szállított. { Az export a tagüzemek részére azzal az előnnyel járt, hogy a szerzett deviza egy részét hazai iparunk által nem gyártott gépek vásárlására fordít- I hatták. A társulás a jövőben bővíti feladatkörét

és a terményértékesitésen kívül átveszi a zöldség- és gyümölcstermesztés feladatát is a Bratt- I slava-vidéke járás területén. Beszereztek egy

f olyan gépet, amelynek segítségével az eddig ismert fóliákat vékony fémszálakkal láthatják el. A futballháló szemnagyságú és hajszálnyi vastagságú fémszövedéke megakadályozná a zöldség- I hajtatásra alkalmazott fóliasátrak szél általi felrepedését és így élettartamuk az eddigi többszörösére növekedne.

További üzemközi vállalatok létrehozására is sor került, amelyekhez a rovinkai Agrokombinátot is sorolhatjuk. Ennek feladata a malacnevelés és a sertéshizlalás. Főleg a sertéshizlalás iparsze- I rű végzése kíván nagý befektetést, hiszen mint tudjuk egy tízezer sertést befogadó korszerű hizlalda létrehozása 60—100 millió korona befektetéssel jár. A nagy hizlalda a Bratislava-vidéke járás mezőgazdasági üzemeinek válláról jelentős arányban levette a sertéshústermelés gondját.

9«99*99«99*9»«99*99«99Ф99Ф99«99«99«99«99«99«99««9«99<

A rovinkai sertésnagyhizlalda hasznos tevékenysége a termelésen kívül az is, hogy a bratislavai étkeztető üzemekből összegyűjti az ételhulladékot, ezt feldolgozza és a hízósertésekkel feleteti. Ki gondolná, hogy az étélhulladék évi mennyisége 120—130 vagon körüli.'

Hasonlóképpen a járás összes szövetkezeteinek részvételével jött létre a baromfitenyésztő Vállalat, melynek tojástermelés, valamint pecsenyecsirke nevelés volt a feladata. A tojástermelés Bernolákovőra, a jércé- valamint a pecsenyecsirke nevelés pedig Jur pri Bratíslave-re került. Ez az üzemközi vállalat központosított módon végzi ma már járásuk összes szövetkezetei helyett a tojástermelést, évi 25 millió tojás körüli menynyiségben.

Az elmúlt évben a baromfitenyésztő vállalat egyesült a rovinkai Agrokombináttal és felvette a Közös Szövetkezeti Állattenyésztési Termelési Vállalat nevet, melynek székhelye Jur pri Bratislave. Szövetkezetük ezen vállalkozásban 901 ezer koronával vesz részt.

A járás szövetkezetei ezen kívül Közös Üdültetö Vállalatot létesítenek PieSfanyban, mely épülőfélben van. A szövetkezét ennek létrehozásához 564 ezer koronával járult hozzá.

A szövetkezetek termelési feladatai állandóan növekednek, ugyanakkor a régi gépi felszerelések és gazdasági épületek már nem felelnek meg a mai követelményeknek. Ezért volt szükséges a korszerű közös létesítményeket kialakítani. Enélkül a főváros környéki szövetkezetekben, ahol a munkaerőhiány egyre nagyobb mértékben jelentkezik, nem volna lehetséges a társadalmi igények kielégítése. Ennek elérése helyi körülmények között csakis ipari jellegű termeléssel lehetséges, amint ezt a sertéshizlalás és a baromfitenyésztés helyzete is igazolja.

A jövőben járásuk területén további üzemközi vállalatok létrehozására kerül sor. Elsőként 1200 —1500 anyasertés elhelyezésére építenek istállót és elletőt, mert a malacokat és a süldőket a jövőben már nem akarják sok szövetkezetből beszerezni, mert ez nagyban növeli a különféle betegségek behurcolásának veszélyét. Itt lehetővé válik szervezett inszemináció segítségével és a legjobbnak bizonyuló fajták vagy változatok keresztezésével a lehető legjobb termelékenységi és újratermelési képességű sertésállományt kialakítani. A régi épületek már nehezen mentesíthetők a különféle veszélyes betegségek csírafészkeitől, mert ezt szerkezeti elrendezésük sem teszi teljes mértékben lehetővé. Az ilyen kiszolgált épületekben a megfelelő higiéniai feltételeket nagyon nehéz megteremteni.

A jövőben járásukban is sor kerül az agrokémiai vállalat megalakítására és a végrehajtó központok kiépítésére a Malackyban létrejött Agrokémiai Vállalat mintájára, amelyben természetesen szintén tagságot vállalnak.

A különféle integrációs kapcsolatok megnyitják az utat -a nagyarányú összpontosítás és szakosítás felé, ami viszont a korszerű termelési módszerek alkalmazását teszi lehetővé. A korszerűsítés pedig egyúttal munkaerőmegtakarítást, nagyobb munkatermelékenységet és olcsóbb termelést jelent, tehát az integrációs kapcsolat fejlesztése végeredményben segíti a termelést.

KUCSERA SZILÄRD

>«•*«» >•••••)••••••><•

Növekedik a tájékoztatás

iránti

A szociális-ökonómiai tájékoztatás egységes rendszere minőségjavítási folyamatában fontos szerep jut a korszerű és nagy teljesítményű számológépeknek. A mezőgazdasági statiszti ka szakaszán ezek nagyobb méretű alkalmazásét idén kezdik meg.

Ennek többféle oka van. Mindenek élőtt a nagy mennyiségű adat gyors feldolgozása, továbbá az információk tartós tárolása és azok hatékony kihasználása. A vezető szervek részére legnagyobb jelentősége az eredmény feltüntetésének van.

A mezőgazdaságban sorra kerülő új adatfeldolgozási rendszer (AGIS) bevezetésével kapcsolóiban a statisztikai jelentések és nyomtatványok bizonyos tartalmi változására került sor. Meg kell említeni, hogy amenynylben azt a kimutatások méretei megengedték, az összes igénybevevő megjegyzéseit és kívánalmait figyelembe vették.

A legfőbb tartalmi változások a következők. A vetésterületek kimutatásában összevontuk a zöldetetésre felhasznált kukorica és a silókukorica rovatát, de külön rovatot kapott a szója és a zöldségből kiiktattuk a szamócát (földiepret). A mezőgazda *ági és a szántóterület továbbá a rétek és legelők terjedelmét a geodézia adatai szerint kell feltüntetni. Figyelmeztettük a mezőgazdasági vállalatokat, hogy a mezőgazdasági kultúrák vetésterületét azok felhasználásával összhangban kell feltüntetni. Például a forró levegővel szárított gabonaféléket a takarmányok közé kell sorolni.

A mezőgazdasági kultúrák terménybecslését havonta kell végezni, s az eredményt önálló nyomtatványokon jelenteni. Az egyes hónapok terménybecslésének kultúrák szerinti összehasonlítását az „Áttekintésében lehet elvégezni. A rost, a kender és a szalma termésbecslése újabban elmaradt. Az irányitó szervek részére bevezetésre kerül a gabonafélék, a burgonya és a cukorrépa augnsztusi terménybecslése.

A főbb termények fajta szerinti figyelemmel kísérése az egész szocialista szektorra kibővül. A terménybetakarítás végleges kimutatása egyes köztes összesítésekkel, továbbá a zöldetetésre felhasznált lóbabbal, a

igény

baltacimmal, a szójával és a faiskolával egészül ki.

Az állattenyésztési termelés szakaszán legnagyobb változásokat a Zera V 1—12 havi kimutatásban eszközöltek, égpedig az elhullás következetesebb megfigyelése érdekében. A gazdasági állatok jegyzékében külön megfigyelés alá kerül a hízócsirke és a kaparóbaromfi elhullása.

A gépekről szóló kimutatást néhány új géptípussal kiegészítették, mivel a mellékletet megszüntették. Az automatizált feldolgozásra alkalmassá tették az efsz nuinkakimutatását. a melyben már nincsenek külön feltüntetve a nők, s a teljesítményeket önálló betéten kell majd feltüntetni.

A mezőgazdasági vállalatokra ebből a következő feladatok hárulnak:

4 a kimutatásokat Írógéppel vagy lolial a megszabott tizedes helyre kitölteni, beleszámítva a tizedes számol elválasztó vesszőt is;

4- gondosan betartani az előírt mértékegységet;

4- ellenőrizni a számbeit és a logikai kötéseket és összehasonlításokat;

4- ellenőrizni a köztes- és a végösszegek feltüntetésének helyességét;-4 az esetleges javításokat az arra megszabott kockában előjegyezni;

4- a kimutatásokat és kitöltött nyomtatványokat idejében, legkésőbb a megszabott terminusig beküldeni;-4 lehetőség szerint a kimutatást személyesen kézbesíteni a statisztikai intézet illetékes hivatalába, ami lehetővé teszi az esetlegee hiányosságok gyors eltávolítását.

Ezen elvek érvényesítésével elérhetjük a kimutatások minőségének javulását, s az információk idejében történő feldolgozását. Ezzel lehetővé tesszük a szükséges ismeretek objektív kihasználását a mezőgazdasági termelés irányítási folyamatának tökéletesítésére.

Az AGIS rendszer elsőként került országos hatáskörrel bevezetésre, de feldolgozása a két köztársaság szintjén történik. Reméljük, hogy a mezőgazdasági vállalatok az ismertetett elvek betartásával hozzájárulnak az információs rendszer sikeres gyakorlati alkalmazásához.

KOCIAN ŠTEFAN, mérnök