Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-01-22 / 3. szám
1977. janaár 22. SZABAD FÖLDMŰVES 7 Súlygyarapodás garanciával Az utóbbi évek tapasztalatai azt mutatják, hogy társadalmunkban a régi, kezdetleges termelési J módszerek háttérbe szorulnak, s helyükbe újabbak, korszerűbbek kerülnek, amelyek künnyitik ' az ember munkáját és a korábbinál jobb eredmé- I nyék elérését teszik lehetővé. Ez azt bizonyítja, [ hogy túlsúlyban megfelelő emberek kerültek az ■ irányításba, akik együtt fejlődnek a termeléssel. Társadalmunkban a mezőgazdaság népgazdasá. gunk erős láncszemévé nőtte ki magát, ami egyben nagy felelősség is, s ezt az ágazatban minden egyes dolgozónak vállalnia kell. Ez azt köve• teli, hogy a régi, elavult módszerek helyett újab' bakat, hatékonyabbakat alkalmazzanak, amelyek , elősegítik a termelésnek a társadalmi igénynek | megfelelő fellendítését. Szükséges tehát, hogy a , mezőgazdasági üzemek és a szolgáltató szervezetek szoros együttműködéssel segítsék elő ezen cél ' minél jobb teljesítését. A közelmúltban Vágó Ferenc mérnökkel a Du' najská Streda-1 (dunaszerdahelyí) Terményfelvá. sárlő- és Ellátó Vállalat igazgatójának a helyette- J sével arról beszélgettünk, hogyan segítik a járás , mezőgazdasági üzemeit a sertéshús-termelés fel- 1 lendítésében. Ez nagyon időszerű téma, hiszen a ! CSKP KB 1975-ik évi októberi plénuma is hangsú- I lyozta, hogy a terményfelvásárló és ellátó válla\ latoknak felelősséget kell vállalniuk a gabonával való ésszerű gazdálkodásért, ami ma is, de a jö' vöre nézve is érvényes. i A gabonának a takarmányozásban való ésszerű és gazdaságos felhasználására való törekvés a ! tápok gyártásával ugyan elkezdődött, ezzel azon- I ban korántsem fejeződött be. A tulajdonképpeni " ésszerű felhasználásra későbben került sor úgy, i hogy 1965-ben egyezményt kötöttek a mezőgaz; dasági üzemekkel a garantált súlygyarapodásra, i ez a módszer azonban akkoriban még csak gye■ rekclpőben járt, ezért három évre rá további tö- I kéletesítés végett bizonyos időre szüneteltették. \ Az üzemi pártbizottság javaslatára és a járási ' pártkonferencia ösztönzésére azonban az 1975. év harmadik egyedében néhány gazdaság kivételével ' az egész járásra kiterjosztették a hízósertések j súlygyarapodására vonatkozó garanciát. A múlt év végén huszonhét mezőgazdasági üzemben gall iantálták a hízó sertések súlygyarapodását. t A garancia alapvető feltétele az volt, hogy a ' mezőgazdasági üzemek mindegyike önellátó ler gyen takarmánygabonából! MIT GARANTÄL A TAP SZÁLLÍTÓJA? A terményfelvásárló és ellátó vállalat olyan tápot szállít a mezőgazdasági üzemeknek, amellyel a lehető legjobb súlygyarapodást érhetik el. Garantálják, hogy a mezőgazdasági üzemek járási átlagban elérik a 0,58 kg-os napi hízónkénti súlygyarapodást. Persze gazdaságonként eltérő a-garancia, ami a termelés színvonalának a függvénye. A kutníkyi (hegyétei) szövetkezet részére például 0,66 kg-os átlagos súlygyarapodást és további öt gazdaságban pedig 0,55 kg-os súlygyarapodás elérését garantálták stb. Az eredményeket negyedévenként értékelik. A harmadik negyedévben például (1976) a hízósertések napi súlygyarapodása járási méretben elérte a 0,596 kg-ot, ami a nyugat-szlovákiai kerületben, de talán szlovákiai méretben is a legjobb átlagos eredmény. A múlt év elejétől naponta és hízónként 0,583 kg-os súlygyarapodást értek el, s a járásban néhány olyan gazdaság is akadt, ahol kisebb volt a súlygyarapodás, mint amennyit a felvásárló vállalat garantált. Ezek közt van a Horné Ваг-í, a kutníky-i és a tejfalusi szövetkezet Is. Ezzel szemben a Trhové Mýto-i (vásárúti) szövetkezetben 0,878, a Zlaté Klasy-iban 0,676 kg volt a hízók napi súlygyarapodása stb. MIT GARANTÁL A TERMELŐ? Fontos követelmény, hogy a gazdaságokban egészségi szempontból is kifogástalan sertések kerüljenek a hizlaldákba, betartsák a tápok etetésének szabályait, vagyis az egyes tápfajtákat olyan állatcsoportoknak adják, amelyek részére készítették azokat. Mindent el kell követniük a stresszhatások leküzdése érdekében, meg kell szívlelni a tápok szállítójának tanácsait és pontos nyilvántartást kell vezetni a súlygyarapodásról stb. Olyan esetben, ha a mezőgazdasági üzem nem éri el a tápok szállítója részéről garantált súlygyarapodást, a felvásárló vállalat a meg nem termelt húsmennyiség tíz százalékának az értékét fizeti, ha bebizonyosodott, hogy a táp minősége nem telelt meg a követelményeknek. Amennyiben a mezőgazdasági üzem eléri a garantált átlagos súlygyarapodást, de több tápot használ egy kilogramm hús termelésére, mint amennyit a norma előír, akkor a táp szállítója a többletfogyasztás értékének tíz százalékát téríti a fogyasztó részére. Ha azonban a mezőgazdasági üzem a garantáltnál jobb súlygyarapodást ér el és kevesebb tápot használ egy kilogramm hús termeléséhez, mint amennyit a norma előír, akkor a többlet-húsmennyiség értékének tíz, a megtakarított táp értékének ugyancsak tíz százalékát kell folyósítania a táp szállítója címére. Meg kell azonban jegyezni: járási méretben úgy döntöttek, hogy üzemegységenként a térítés összege akkor sem haladhatja meg a harmincezer koronát, ha esetleg egyik vagy másik tél részére ennél nagyobb összeg járna! A TAP SZÁLLÍTÓJA MIRE FORDÍTJA A GARANCIÄBÖL SZÁRMÁZÓ PÉNZÖSSZEGET? Vágó elvtárs elmondta, hogy a múlt évbén kétszáztízezer koronáig terjedő összeget fizettek ki a mezőgazdasági üzemek részéré garanciális térítés címen. A felvásárló vállalat azonban mintegy félmillió koronát kapott partnereitől. Mire használják az így szerzett pénzösszeget? Teljes egészében a szállító, az átvevő és a tároló vonalak bővítésére és tökéletesítésére. Több mezőgazdasági üzemben újabb táptároló tartályokat építenek s több helyen a régi, vékony töltőcsövsket vastagabbakkal cserélik ki, hogy gyorsuljon a szállítókocsik kiürítése, minél kevesebb idő veszszen kárba várakozással. Járási méretben — 1976-ban — a garantált súlygyarapodás megközelítőleg 48 ezer sertésre terjedt ki. Ennél az állománynál egy kiló hús termeléséhez 3,94 kg tápot számítottak, de a harmadik negyedév végéig a fogyasztás 3,89 kg volt, s ezzel tizenegy vagon tápmennyiséget takarítottak meg. örvendetes az is, hogy a tervezett százöt kilogrammos átlagos értékesítési súlyt egy dekával túlszárnyalták. Mivel a járásban csak hústípusú sertéseket tartanak, kiváló minőségű árut szállíthattak feldolgozásra a húsiparnak. IDEI KILÁTÁSOK Ebben az évben a járás minden egyes sertéshúst termelő gazdaságára kiterjesztik a garanciát, s az 1977-es év első negyedében ötszáz vagon mennyiségű vágósertést szállítanak feldolgozásra és az év végéig százharminc vagon hússal adnak el többet, mint az előző esztendőben. A garanciát azonban a tojástermelésre is kiterjesztik. Itt a garancia kritériuma az egy tyúk átlagában meghatározott tojástermelés és az egy tojásra elfogyasztott tápmennyiség lesz. Szólni kell arról is, hogy a felvásárló vállalat minden egyes dolgozója felelős a részére kijelölt mezőgazdasági üzemben a garanciában meghatározott eredményekért. A mezőgazdasági üzem szakembereivel együtt ellenőrzi, mennyiben tartják be a közös alapelveket, segít a helyi problémák megoldásában, tanácsot ad a tápok gazdaságos felhasználására stb. A felvásárló vállalatnak van egy zootechnikusa, aki szaktanácsokat ad a termelőknek, ellenőrzi a tápok választék szerinti szállítását, nyilvántartja az átlagos súlygyarapodást, a tápfogyasztást stb. FEJLESZTIK A SERTÉSTENYÉSZTÉST Mandák József elvtárssal, a Gabčíkovoi (bősi) Állami Gazdaság főmérnökével beszélgetve megállapítottam, hogy nagyon elégedett a tápok minőségével. Ez esedékes is, hiszen a garantált 0,57 kg-mal szemben napi átlagban 0,587 kg-os súlygyarapodást értek el a hízósertéseknél. Jelenleg az állami gazdaság sertéshizlaldájában naponta és darabonként 0,80—0,63 kg közt váltakozik a hízósertések súlygyarapodása. így az első negyedévben a tervteljesítés nem ütközik nehézségbe, hiszen sertéshúsból az évi tervfeladatnak 23 százalékát könnyűszerrel teljesítik. Ebben az évben száz vagon mennyiségű sertéshúst (tíz vagonnal többet mint tavaly) adnak társadalmunknak. Egy azonban aggasztó. Kevés a malacnevelésre alkalmas férőhely. A problémát tehát battériás rendszerű malacneveléssel oldják meg olymódon, hogy aránylag kis helyen termelik meg a hizlaláshoz szükséges malacmennyiséget. Ez azért is fontos, mert az ötéves tervidőszak végére már százötven vagon mennyiségű vágósertést kell szállítaniuk a társadalmi alapba. Ehhez persze a gazdaság maga termeli a szükséges gabonamenynyiséget is, tehát önellátó. Örvendetes, hogy az állami gazdaság az 1975-ös év valóságához képest 1980-ban vágósertésből száz százalékos termelésnövekedést ér ell Mondák elvtárs azonban azt is megjegyezte, hogy részükre aránylag sok problémát okoznak a belga landrass sertések. Közülük több hízókorban pusztul el. A boncolások azt mutatták, hogy ez a sertés nem bírja teljesen megemészteni a tápban levő halasztót, ami az állat túlságosan kényes szervezetével magyarázható. Ezzel szemben a hazai típus nem ennyire kényes a takarmányra. EZER HEKTÁRRÓL NEGYVENHÉT VAGON HŐS Bogyai Ignác elvtárs, a Dolný Bár-i (albári) szövetkezet elnöke örömmel újságolta, hogy a múlt évben az ezer hektáros gazdaság negyvenhét vagon húst adott társadalmunknak. Ebből a sertéshús huszonhat vagon mennyiség. A felvásárló vállalat a szövetkezet részére 0,58 kg súlygyarapodás elérését garantálta napi átlagban. A harmadik negyedév végéig azonban 0,59 kg-os súlygyarapodást értek el a sertéseknél, amely a tápok jó minőségének a bizonyítéka. A szövetkezet 0,60 kg-os átlagos súlygyarapodással zárta az évet, ami kilencszáz sertésnél kitűnő eredménynek számit. Ugyanakkor kétszázhatvan mázsa tápmennyiséget takaríthattak meg. Említésre érdemes az is, hogy 1976-bna öt dekával nagyobb súlygyarapodást értek el, mint a korábbi években, mert jobb volt az állatokról való gondoskodás, s természetesen a tápok minősége is lényegesen javult. Ebben az évben harminc vagon sertéshúst kell szállítaniuk a húsiparnak, ami nem okoz különösebb gondot, hiszen abrakból, de más takarmányfajtákból is teljesen önellátók és malacokban sem szűkölködnek. Bogyai elvtárs nagy jövőt jósol a garantált súlygyarapodásnak, mert lehetővé válik a partneri kapcsolat további javítása, s ez a korábbinál nagyobb eredmény elérését teszi lehetővé a termelésben. HOKSZA ISTVÁN M mezőgazdasági építkezések a jövőben a kapacitás növelésen kívül főleg a mezőgazdasági termelés iparosítását és аж istállózott gazdasági állatok nagyobb összpontosítását célozzák. Ezzel jelentősen növekedik a munkatermelékenység és javul a termelés ökonómiai paramétereinek összeállítása. Célkitűzésünk a mnnka higiéniájának és knlturáltságának növelése, a földalap megtakarítása, az építkezés idejének jelentős lerövidítése, továbbá műszaki- és technológiai, valamint szervezési szempontból korszerű üzemek építése. A beruházás jellegű mezőgazdasági építkezés alapvető koncepciós változásai ezért Is istállók építés-szerkezeti megoldásainak nagyobb igényességét követelik meg. A megoldást ezért nem lehet az egyes részekben és összetételekben keresni, hanem a komplett szerkezeti rendszerben. A mezőgazdasági építkezés a következő években is mindenekelőtt földszintes lesz. A szerkezeti rendszerek olyan megoldását kell elérni, hogy ezek lehetővé tegyék a pavilonok és a monobiokkok építését, valamint az épületek többhasznositású, univerzális megoldását, a gazdasági állatok egyes kategóriájának különböző módozatú istállózására. Lényeges, hogy lehetőség legyen az unifikált építési elemek tömeggyártására, az épületek ezekből történő öszeállitására, a gépi és technológiai felszerelések kicserélésére, anélkül, hogy az épület szerkezetében változásokat kellene eszközölni. Követelmény továbbá az igénytelen kezelés, s a formák egyszerűsége és lehető legnagyobb simasága. Ugyancsak fontos a felület minimalizálása, a tetőfelület lehető legkisebb lejtése, főleg az épüszerű váztartőval. A szelemenes fedélszék előfeszített T vagy I alakú vasbeton. Gyártásukat összefüggő vonalon oldanák meg. A tetődeszkákat három módozatban javasolják kivitelezni, mégpedig vasbeton megoldással 4 cm-es vastagságban, két 14 centiméter magasságú tartőbordával, továbbá vasbeton bordásdeszka megoldással, végül pedig keramikai betét és vasbeton kombinációjú tetődeszka megoldással. A fal-paneleket a JDZO rendszerből vették át, amelyeket az Olomouci PREFA n. v. gyártja. A hőizoláló tetőpanelek azbeszt-cementdeszka és polisztirol összetételűek. A polisztirol rétegben üregek vannak. A ZJOS konstrukció acélmegoldású. Ezen rendszer tartókonstrukciőja két csuklójú acélráma, amelynek több hajós elrendezés esetén belső támasztéka van. A ráma a szélső oszlopból, a középső oszlopból és a homlokzatból áll. A ráma szélessége hat méter. A szélső oszlop hegesztett I profil, ötszáz milliméteres állórésszel, s az oszlop teljes magassága 3570 milliméter. Az oszlopot lyukakkal látták el a homlokzattal történő csavar ál-Srenezeti rendszerek mezőgazdasági építkezések számára let elfogadható nyeregmagassága végett, A követelmények egyike, hogy az épület alaprajzának bármely helyén meglegyen a nappali világítás szükséges intenzitása. Ezeknek az épületeknek a létrehozása kifizetődő, hiszen az elemtípusok aránylag kis száma és előnyös szállítása stb., ezt lehetővé teszi. A szerkezeti rendszerek megoldása során respektálni kell az olyan elsődleges és általános szempontokat, mint amilyenek az állathigiéniai és állategészségügyi követelmények, valamint a hőtechnikai követelmények. Az építkezés során alkalmazott kémiai anyagokkal kapcsolatban figyelembe kell venni a tartósságot, a tűzbiztonságot, az épület morális élettartamát, továbbá az ökonómiai szempontokat és az ajánlott rendszerek elemei gyártásának megvalósíthatóságát. Egyes földszintes épületek szerkezeti rendszerei a mezőgazdasági építészetben beváltak, azonban olykor gyártott mennyiségük nem kielégítő. Ezért, valamint azon okbúi, hogy új szempontok szükségessé teszik a mezőgazdasági építészet fejlődését további újabb szerkezeti rendszerek vannak kialakulóban. Ezek közül néhány olyan rendszert ismertetünk, amelyek alkalmazására a legközelebbi években sor kerül. A földszintes vasbetonszerkezetü építkezési változatban többek között gyártásra kerül a ZJBS rendszerű nagyüzemi mezőgazdasági istállótípus. Ezen rendszer elemeiből nyeregformájü földszintes épületeket lehet öszszerakni szükségszerinti hosszúságban (4,5 méter szorzatával). Az épület szélessége 12, esetleg 10,5 métertől 18 méterig terjed (3 méter vagy 1,5 méter szorzatával). A keresztméretet egymással kombinálni lehet és egymás mellé úgy csoportosítani, hogy egy—négy hajós épületek keletkeznek különféle hajószélességben. A tetőfelület lejtése egységesen öt százalékos, A fali és a tetőalatti szellőztető palást a tartószerkezet belső részére kerül. Az épületek nappali világosság-ellátása tetszés szerinti ablakkal vagy kupolaszerű tetőnyilásokkal oldható meg. A tetőfedés aszfaltozott övékből rétegezett. Egyréteges megoldás Is választható kaucsukos fóliával. A rendszer ablakkal, ajtóval és kapuval a gyakorlati szükséglet szerint egészíthető kt. A tartószerkezet alapjában véve három elembűi áll, mégpedig a szelemenes fedélszékből, a tetődeszkákból és kiegészítő elemekből. A tartóoszlopok vasbeton megaldásúak 30X30 centiméteres keresztméretben, felső villatali összekötés végett. A középső panel ezalit deszkából, poszitirolből, Izomin deszkából és azbeszt-cement deszkából áll. A panel vastagsága 27 cm és alapmérete 120X300 centiméter. A falpanelek szendvics megoldásúak, azbeszt-cement deszka, polisztirol és ismét azbeszt-cement deszka elrendezésben. A panel alapmérete 300X120 cm, vastagsága pedig 10 cm. További a keramikai bázisú szerelhető rendszer. Ez 10,5 és 12 méter szélességi variáción és 4,5 méter hosszanti modulon alapszik. A tartószerkezetet külső keramikus és középső acélbeton oszlopok képezik, amelyek talpazatban vannak helyezve. A kitöltő szerkezetet keramikus pajzslemezek képezik, amelyek szélessége 150 cm az épület egész magasságáig. A panelek felső pereme vízszintes és a tető nyergének magasságában atikát képez. A panelek belső oldala a szélső oszlopok tengelyében nyugszik. A szélső és a középső panelek az oszlop helyén ezért fogazattal vannak 'ellátva. Ez a szerkezeti rendszer lehetővé teszí a függőleges külső falak összeállítását, az ablakokhoz és a kapuhoz. A tetőpalást bazalt vagy üvegszál gyékényrétegből, esetleg habpolisztirolból áll,amelyre vagy nagyüregű tégla alagzatokat, vagy tégla paneleket raknak. Ennek a rétegnek hosszanti levegőztető nyílásként kell szerepelnie. A szerelt keramikai rendszer lehetővé teszi az egy-, a két-, a három- és a négy ha jós földszintes terem összeállítását, 10,5 és 12 méteres szélességben, s tetszés szerinti hoszszűságban, szarvasmarhák elhelyezésére. Ilyen rendszerrel építettek már fel tehénistállőt 208 állat elhelyezésére, ahol az esetleges problémákat közvetlenül az építés folyamán feltárták. Az ismertetett szerkezeti rendszereket azok megvizsgálása után 1978— 1980 közötti években fokozatosan tömeggyártásba veszik. A fa alapanyagú megoldások közül néhány már készen van, további szerkezeti rendszerek vizsgálata pedig párt- és állami szerveink határozata alapján folyamatban van. Ezen az alapon komplett istállók Is készülnek. Az ismertetett földszintes szerkezeti rendszerű épületek kialakításán kfvQI az előkészítés szakaszában vannak a többszintű épületszerkezeti rendszerek is. BODNÄR LADISLAV mérnök, az SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának dolgozója
