Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)
1977-06-18 / 24. szám
Szabad földműves A* SZSZK Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumának hetilapja A kommunizmus alaptörvénye A Nagy Októberi Szocialista Forradalom hatvanadik évfordulója ünnepségeinek előkészítésével egyidőben a szovjet embereket főleg az új alkotmánytervezet megtárgyalása foglalkoztatja. Az SZKP Központi Bizottsága elbírálás céljából egy olyan dokumentumot terjesztett a szovjet nép elé amelyben kifejezésre jutnak a szocialista forradalom alapvető vívmányai, valamint a fejlett szocialista társadalom szervezetének fő vonásai. Az eddig érvényben levő szovjet alkotmány módosítását az tette szükségessé, hogy 1936-tól. a szocializmus alapjai építésének időszakától eltelt negyven esztendő alatt a szovjet államban és társadalomban mélyreható változások történtek. A Szovjetunióban felépült a fejlett szocialista társadalom: az ország gazdaságában általánossá váltak a szocialista tulajdonviszonyok; megváltozott a társadalom szociális arculata, a lakosság kétharmadát a művelt, műszakilag képzett és politikailag fejlett munkásosztály alkotja; a kolhozokban született és felnőtt kolhozparasztságnak elmélyült a szocialista öntudata és uralja a korszerű termelési eszközöket s életmódja nem tér el lényegesen a városi lakosság életmódjától; az értelmiség valóban népi, szocialista értelmiség lett; a szovjet állam nemzetei nemcsak jogilag, hanem ténylegesen is teljes egyenjogúságot élveznek, létrejött tehát az emberek új történelmi közössége: a szovjet nép Az új szovjet alkotmány elfogadását, vagyis az eddig érvényben levő alkotmány módosítását igénylik a megváltozott nemzetközi viszonyok is. Az. hogy a szocializmus világrendszerré vált, létrejött a szocialista nemzetek hatalmas közössége. Megváltoztak a nemzetközi erőviszonyok és megvan a lehetőség egy újabb világháború elhárítására. A megváltozott körülmények lehetővé tették, hogy a szovjet nép kommunista pártja vezetésével hozzálásson a kommunizmus anyagi-műszaki bázisának építéséhez, s hogy a szocialista társadalmi viszonyokat fokozatosan kommunista társadalmi viszonyokká alakítsa át. Leonyid Brezsnyev elvtárs, az SZKP Központi Bizottságának főtitkára, a Központi Bizottság május 24-i plenáris ülésén tartott előadói beszédében hangsúlyozta, hogy az új szovjet alkotmány tervezete megőrzi és továbbfejleszti a szocialista típusú alkotmánynak Lenin által meghatározott vonásait. Az új szovjet alkotmány tehát egyrészt általánosítja a szovjet történelem alkotmányainak összes tapasztalatait, másrészt pedig e tapasztalatokat a jelenlegi időszak követelményeinek megfelelő új tartalommal gazdagítja. A Szovjetunió új alkotmányának tervezete természetesen részletesen jellemzi a szovjet társadalom vezető erejének, a Szovjetunió Kommunista Pártjának vezető és irányító szerepét, tehát pontosan meghatározza a szovjet társadalomban betöltött helyét. Az alkotmánytervezet rámutat arra is, hogy a Szovjetunióban felépült a fejlett szocialista tárrsadalom, s hogy a szovjet állam legfőbb célja a kommunizmus felépítése. Hangsúlyozza azt is, hogy a szovjet állam össznépi állam, kifejezi a munkásosztály, a kolhozparasztság és az értelmiség, vagyis a Szovjetunió valamennyi népe és nemzetisége akaratát és érdekeit. S ezzel összefüggésben javasolja, hogy a szovjeteket népi képviselők szovjetjeinek nevezzék. A tervezet természetesen megőrzi azt az alapvető megállapítást, hogy a Szovjetunió gazdasági rendszerének alapja a termelőeszközök szocialista tulajdona. Az állami és a kolhoz-szövetkezeti tulajdon mellett azonban feltünteti a szakszervezetek és más társadalmi szervezetek tulajdonát is. A szovjet alkotmánytervezet a szocialista demokrácia további kiszélesítését és elmélyítését szolgálja. A társadalom fontos kérdéseinek eldöntésében szentesíti a szovjetek szerepének növekedését. Így például a helyi szovjeteknek törvényesíti azt a jogát, hogy a jogkörük keretein belül ellenőrizzék és egybehangolják a területükön levő összes szervezet tevékenységét. De egyben utal arra is, hogy a szovjeteknek, azok képviselőinek kötelességük a tömegek kapcsolatuk megszilárdítása céljából tájékoztatni a lakosságot tevékenységükről, s munkájukról számot adni a választóiknak és gondosan megtárgyalni a dolgozóit valamennyi javaslatát. (]j elem kerül a választási rendszerbe is. Míg az eddigi alkotmány alapján a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsába csak a 23. életévüket betöltött személyek választhatók meg, a szövetségi köztársaságok legfelsőbb tanácsaiba pedig a 21. életévüket betöltő személyek, az új alkotmány tervezete szerint az említett szervekbe való beválasztás lehetőségét minden 18. életévét betöltő szovjet polgár megkapja. Ebben is megnyilvánul a szovjet társadalom gondoskodása és bizalma az ifjú nemzedék iránt. A tervezet tükrözi azt a nagy szerepet is, amit a szakszervezetek, a Komszomol, a szövetkezeti és egyéb társadalmi szervezetek töltenek be a szovjet társadalom életében. Biztosítja számukra azt a jogot, hogy részt vegyenek a politikai, gazdasági, társadalmi és kulturális kérdések eldöntésében és kezdeményezők legyenek a törvényjavaslatok kidolgozásában. A demokratikus elvek további fejlesztését szolgálja a tervezetnek az a része is, amely a dolgozók kollektíváinak szerepét körvonalazza a termelés irányításában. Brezsnyev elvtárs az új alkotmány tervezetének indokolásakor hangsúlyozta többek között azt is. hogy a fejlett szocialista társadalom lehetővé teszi, hogy lényegesen tökéletesedjék az alaptörvénynek a szovjet állampolgárok jogairól szóló fejezete. A Kommunista Kiáltványnak az a következtetése. hogy „Minden egyes ember szabad fejlődése valamennyiük szabad fejlődésének feltétele“ — a szovjet állam fő alapeivévé vált. A tervezet rögzíti a szovjet állampolgárok egyenjogúságának általános alapelveit, ás világosan taglalja a szocialista vívmányokat a nők és a férfiak egyenjogúságának biztosításában, valamint az egyenjogúság elvének érvényesülését nemzetiségre és faji hovatartozásra való tekintet nélkül. Már a jelenlegi szovjet alkotmány is tartalmazza a szovjet emberek életének alapjait érintő társadalmi-gazdasági jogok széles komplexumát. A helyzet azonban az eltelt negyven év alatt sokat változott. Ezért például míg a jelenleg érvényben levő alkotmányban csupán a munkához való jogról van szó, addig az új alkotmány tervezete feljogosítja a szovjet állampolgárokat arra is, hogy a társadalom szükségleteivel összhangban hivatásukat, foglalkozásukat adottságaik, felkészültségük és képességük alapján szabadon választhatják meg. Míg a művelődési jogról a régi alkotmányban csak általános formában volt szó, most az alaptörvény kitért a kötelező általános középiskolai képzettségre, valamint a főiskolai képzettség széles körű fejlesztésére is. (Folytatás a 2, oldalon.) Lapunk tartalmából: A kommunizmus alaptörvénye * „Van ilyen párt" * Baleset- és tűzvédelem * A szép szó ünnepe * Miért kukorékol a kakas? * Hogyan irtsuk a tyúkhúrt? * A nvúltenyésztésben is ésszerűen * Raktárban a takarmány * A folyamatos *-**-—ir,A-t befolyásoló tényezők Törődjünk töbhet az állománnyal Öntözni! - De hogyan? Az évelő takarmányok betakarításának, első kaszálásának sürgető, igényes munkája csaknem véget ért. De még a legnagyobb dologidőben sem múlt el nap, hogy a jó gazda szeme meg ne cirógatta volna az Ígéretesen fejlődő gabonatáblákat. Szövetkezeteink vezető dolgozói, mezőgazdászai valóban jó gazdához illően, mindent megtesznek a növénytermesztés sikere, a maximális terméseredmény elérése érdekében. Ha érvényes az a mondás, hogy a gazda szeme hizlalja a jószágot, úgy ez kisebb módosítással a növénytermesztésben is megállja a helyét. Szövetkezeteink agronómusai naponta figyelik, ellenőrzik a vetést, az egyes parcellákat, gondoskodnak a szükséges tápanyagok ídejébeni alkalmazásáról, a növény fejlődését elősegítő összes feltétel megteremtéséről. Amennyiben természetesen ez az ember módjában ál. Tehát az öntözéssel gondoskodnak a növényzet vízszükségletének kielégítéséről is. A korszerű mezőgazdaság hatékony öntözés nélkül elképzelhetetlen. Szocialista mezőgazdaságunkat pedig mindenképpen megilleti a korszerű jelző. A termelés hatékonyságának fokozása - minden mezőgazdasági üzemünkben elsődleges fontosságú feladattá nőtt. S mezőgazdaságunk korszerűségét nemcsak a nagy teljesítményű gépek alkalmazása, hanem az, is bizonyítja, hogy egyetlen lehetőséget sem hagy kihasználatlanul, ami a termés minőségi javítását, a hozamok mennyiségi fokozását segítheti elő. A produkció-növelés és a minőségszint fokozásának egyik hatékony eszköze az öntözés lehetőségének megteremtése és maradéktalan kihasználása. A példák sora bizonyítja, hogy nemcsak a takarmányok és a kapásnövények, hanem a gabonafélék Is meghálálják az ilyen gondoskodást —• a hiányzó csapadék, a talajnedvesség mesterséges pótlását. Az öntöaést. De hogyan is állunk szlovákiai vi-' szonylatban e létfontosságú feladat elvégzésével? A legilletékesebbek köJ zül az Állami Meliorációs Igazgatóságon Jozef Valent mérnök, az igazgatóság szakelőadója vállalkozott ennek a kérdésnek megválaszolására. Napjainkban — véleménye szerint — nemcsak a lucernát, a szántóföldi takarmánynövényeket, hanem a kapásokat is feltétlenül öntözni kell. A Dunajská Streda-i (dunaszerdahelyi) járásban például a tavaszi árpát is intenzíven öntözték. Jelenleg olyan a helyzet, hogy minden növény elbírná, sőt nagyon is meghálálná a legalább egyszeri, minimális, alap-öntözőadagot. Szlovákiában az öntözővíz-szolgáltatás adatai alapján kereken több mint 175 és félezer hektár mezőgazdasági földterület öntözhető a nagy- és közepes területi öntözőrendszerekkel. Viszont az idei év június harmadikén felmért helyzet szerint ez ideig, tehát június első napjaiban egyszeri öntözöadagokka! és 6 millió 550 ezer köbméter víz felhasználásával csupán 20 ezer 106 hektárnyi mezőgazdasági földterületet részesítettünk az öntözés áldásában. Tekintettel a természetes csapadék és a talajnedvesség szintjének alakulására, napjainkban a helyzet egyáltalán nem kielégítő, sőt inkább nagyon is kedvezőtlen. Az átlagos időjárás egyre állandóbb lesz. A hőmérséklet fokozatosan eléri a nyári értékeket. Ezért az öntözés terén aggasztó'tünet, hogy május 27-től június harmadikéig terjedő héten az öntözött területek terjedelmé — az Állami Meliorációs Igazgatóság adatai szerint — csupán 7396 hektárral bővült. Lehet ugyan — földműveseinket talán az energia-gazdálkodással kapcsolatos szigorúbb rendelkezések gátolják az öntözés adta lehetőség szélesebb méretű kihasználásában. A legutóbbi napokban azonban az Állami Meliorációs Igazgatóság és a Szlovákiai Energetikai Vállalat vezérigazgatósága között létrejött egyezség alapján az intenzív öntözőgazdálkodást folytató mezőgazdasági üzemek az esti energetikai csúcsfogyasztás időszakában, tehát 17 és 21 óra között is ’— ha ennek szüksége mutatkozik — öntözhetnek. Természetesen az illletékes szervek előzetes beleegyezése, kölcsönös megegyezés alapján. Ezáltal lehetővé válik, hogy az öntözőberendezések délelőtt 11 órától a másnap reggeli "T óráig megszakítás nélkül üzemelhessenek. Viszont erre a kivételre csupán az olyan szívatytyúállomások tarthatnak igényt, amelyeket az energetikai csúcsfogyasztás időszakán kívül is teljes mértékben és hatékonyan kihasználnak. Tehát az öntözést végző mezőgazdasági üzemek elsődleges feladata, hogy elsősorban a csúcsfogyasztáson kívüli időszakban öntözzenek és ezáltal jogot formálhatnak arra, hogy szükség szerin? az energiafogyasztási csúcsok idején is üzemeltethetik öntözőberendezésüket. A lehetőség tehát adva van az öntözés termésfokozó hatásának maradéktalan kihasználására. Viszont ne feledkezzünk meg arról sem, hogy az öntözésre minél célszerűbben használjuk ki a munkaszünet napjait, в szombatokat és vasárnapokat, valamint az éjszakai órákat. Az érvény* ben levő rendelkezések értelmében most már péntek este 21 órától hétfő reggelig 57 óra leforgása alatt jelentős területeket láthatunk el a szükséges öntözővízzel. Példaként felhozhatnám, hogy a Felső-csallóközi Öntözőrendszerbe tartozó 13 szivattyúállomás közül az utóbbi időben négy állandóan teljes kapacitással éjjel is üzemel, hogy a szükséges öntözőadagot biztosítsa. Itt tudják: a jő terméseredmény eléréséhez, a hozamok fokozásához nélkülözhetetlen a talaj vízigényének optimális biztosítása. Van azonban még szövetkezeteinkben, mezőgazdasági üzemeinkben egy olyan, mondhatnánk rossz szokás, tévhit, hogy a gyenge vetéseket igyekeznek alapos öntözéssel feljavítani. Ez azonban a legtöbb esetben nem adja meg a várt eredményt. Az ilyen parcellákon — amelyek sokszor már kiszántásra érettek — az öntözés jelentős költségtöbbletével gyakran csak minimális eredményt érnek el. Néha pedig az öntözés költsége haszontalanul kidobott összeg. Ehelyett inkább a szépen mutatkozó, nagyobb hozammal kecsegtető növényzetet öntözhették volna, ahol az így elért terméstöbblet kiegyenlíti a gyengébb parcellán keletkezett hiányt. Napjaink egyik komoly problémája az öntözés. Egyrészt a vízkészletek, másrészt az elektromos energia fogyasztásának lehetőségeit tekintve. Sem a vízzel, sem az energiával nem pocsékolhatunk. A takarékosság inkább abban mutatkozzék, hogy észszerűen, megfontoltan, céltudatosan használjuk fel az öntözés lehetőségét. A megfontolt célszerűség párosuljon az üzemeltetési fegyelem szigorú betartásával. Csakis ez hozza meg a kívánt eredményt — a bőségesebb termést, korszerű szocialista mezőgazdaságunk további fejlődésének sikerét. Obenau Károly
