Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-06-18 / 24. szám

SZABAD FÖLDMŰVES 1977. június IS. BOHUSLAV CHNOUPEK, hazánk külügyminisztere a múlt héten három­napos látogatást tett Görögországban. A látogatásról kiadott hivatalos közlemény szerint tárgyalásokat folytatott görög kollégájával, D1MITRIOSZ BICIOSZZAL. külügyminiszterünket KONSZTANTINOSZ CACOSZ köztársasági elnök és KARÄMANLISZ miniszterelnök is fogadta. A külügyminiszterek eszmecserét folytattak kétoldalú kapcsolatainkról és az időszerű nemzetközi kérdésekről. Megállapították, hogy tavalyi ta­lálkozójuk óta kapcsolataink kielégítően fejlődtek. Kereskedelmi forgal­munk is mindkét irányban nő, de bővítésére még vannak lehetőségek. A miniszterek kétoldalú megállapo­dást írtak alá a nemzetközi közúti forgalomról és megelégedéssel nyug­tázták a következő három évre szóló kulturális egyezmény megkötését. A közelgő belgrádi találkozó is na­pirenden szerepelt'. Abból indultak ki, hogy alkalom nyílik pozitív véleménycserére az európai biztonsági és együttműködési értekezlet eredményeinek érvényesüléséről és a helsinki záróokmány keretében olyan rendszabályok tanulmányozására, amelyek életbe léptetése megfelelne a záróokmányban megjelölt céloknak. A tárgyaló felek az általános és teljes leszerelés mellett foglaltak állást, beleértve a nemzetközileg szigorúan és hatásosan ellenőrzött nukleáris le­szerelést is. Ezzel kapcsolatban kifejezést adtak annak a szándékuknak is, hogy elő kívánják mozdítani az ENSZ-közgyűlés rendkívüli leszerelési ülés­szakának a sikerét. A csehszlovák fél hangsúlyozta, hogy meggyőződése szerint ez az ülésszak fontos lépés lesz a leszerelési világkonferenciához vezető úton. A felek ismételt aggodalmuknak adtak kifejezést a ciprusi komoly hely­zet miatt. Reményüket fejezték ki, hogy sikerül további huzavona nélkül elérni a ciprusi kérdés békés, igazságos és végleges megoldását, amely biztosítaná a Ciprusi Köztársaság függetlenségét, szuverenitását, területi épségét és el nem kötelezettségét. A felek a közel-keleti kérdéssel foglalkozó genfi értekezlet munkájának mielőbbi megkezdése, valamennyi érdekelt fél részvételével folytatandó tárgyalásai mellett foglaltak állást. A felek reménnyel nyilatkoztak az ENSZ tengerjogi konferenciájának további munkájáról, kifejezték, hogy támogatják az ENSZ békefenntartó szerepét, és elégedetten nyilatkoztak országaink kapcsolatainak és együtt­működésének alakulásáról. Külügyminiszterünk hivatalos csehszlovákiai látogatásra hívta meg görög kollégáját, Dimitriosz Bicioszt.' Igényes választási program Napjainkban fontos feladatok hárulnak a nemzeti bizottságokra. Tevé­kenységükben rendkívül fontos terület a Nemzeti Front választási prog­ramjainak a megvalósítása. Ezzel kapcsolatban különösen szem előtt kell tartaniuk a társadalmi érdekeket s gondot kell fordítaniuk arra, hogy mi­előbb befejezzék még az előző választási programokból hátramaradt épí­tési akciókat. Ezt tartja szem előtf a Trhové Mýto-i Hnb, mely nagy lendülettel látott hozzá a lakosság igényeinek kielégítését szolgáló új választási program megvalósításához. Orbán István, a hnb elnöke kiemelte, hogy előtérbe helyezték az életkörnyezet javításával kapcsolatos feladatok megoldását, így bővítik a szolgáltatásokat. Három és fél millió korona ráfordítással központi áruházat létesítenek, amely minden szügségletet ki tud majd elégíteni. Korszerű orvosi rendelőintézet is épül 7 millió 795 ezer korona ráfordítással. Nyolc lakásegység az egészségügyi dolgozók számára. Oj épületbe költözik a hnb és a postahivatal, ez további 3 millió korona rá­fordítást igényel. Szintén 3 millió koronát fordítanak egy új sportpálya létesítésére. Egy korszerű vendéglátóipari üzem is felépül. A kulturális lehetőségeket széles vásznú mozi felépülése is növeli. A községfejlesztési program fontos része a lakáskérdés megoldása. Ojabb húsz állami lakás épül 1980-ig 2 millió 900 ezer korona ráfordítással. Mindennek megvalósítása széles alapokra támaszkodó nagy társadalmi összefogást igényel, együttműködést a termelőüzemekkel, a Nemzeti Front szervezeteivel. Ez pozitívan tükröződik vissza a szocialista vállalásokban: eddig több ezer óra társadalmi munkával a faluszépítés keretében parkok, zöld sávok, gyalogjárók létesülnek. Szintén társadalmi munkával lőteret létesítenek a Kis-Duna mellett. 1980-ig legalább húszmillió koronát fordí­tanak falufejlesztésre. KRASCSENICS GÉZA A kommunizmus alaptörvénye (Folytatás az 1. oldalról.) Rendkívüli jelentőségű a tervezetnek az a cikkelye, amely törvényesíti a szovjet polgárok lakásra való jogát, amit az állam a lakásépítési program keretében anyagilag is hatékonyan támogat. Az új alkotmány tervezete az eddigieknél teljesebben fogalmazza meg a Szovjetunió polgárainak politikai jogait és szabadságjogait. Kinyilvánítja minden szovjet polgárnak azt a jogát, hogy részt vegyen az állami és tár­sadalmi ügyek irányításában és konkrétan meghatározza a részvétel for­máit is. Teljes mértékben megerősíti a szólásszabadság, a sajtószabadság, a gyülekezési szabadság, a gyűlések, felvonulások és tüntetések megtartá­sának jogát, azokat a szabadságjogokat, amelyeket a jelenlegi alkotmány is tartalmaz. A személyiség alkotmányos jogainak biztosítékait kiegészíti az állampolgároknak az a joga, hogy javaslatokat terjesszenek az állami és társadalmi szervek elé, bírálják a munka során felmerülő fogyatékos­ságokat, panaszt tegyenek a bíróságon hivatalos személyek eljárása miatt és ugyanakkor tartalmazza azt a jogot, hogy bírósági védelmet élvezzenek az életüket és egészségüket, tulajdonukat és személyes szabadságukat, be­csületüket és emberi méltóságukat veszélyeztető támadások ellen. Termé­szetes azonban, hogy az állampolgárok jogait és szabadságjogait nem le­het és nem szabad felhasználni a társadalmi rendszer, a szovjet nép érde­kei ellen. A tervezet, az állampolgárok jogainak meghatározásával párhuzamosan körvonalazza a kötelességeket is. így például minden polgárnak felelőssé­get kell éreznie a társadalom iránt és lelkiismeretesen kell teljesítenie kötelességeit. Tehát minden szovjet állampolgárnak kötelessége becsülete­sen és lelkiismeretesen dolgozni és védelmezni a szovjet hazát. Az új alkotmány tervezete külön fejezetben foglalkozik a művelődés és a kulturális élet fejlesztésének kérdéseivel és kifejezi a szocialista törvé­nyesség és jogrend megszilárdítását. A további cikkelyek a Szovjetunió föderális elrendezésének fő vonásait, a szövetségi köztársaságok jogait és a szocialista népgazdaság irányításának alapelveit tartalmazzák. S egy új fejezet is szerepel a szovjet alkotmánytervezetben. Ez a fejezet törvénye­síti, hogy a szovjet állam következetesen folytatja a lenini békepolitikát és síkraszáll a népek biztonságának megszilárdításáért, a széleskörű nem­zetközi együttműködésért. Az alkotmánytervezetnek ez a fejezete tehát kiemeli, hogy a Szovjetunió kedvező nemzetközi feltételeket akar biztosí­tani a kommunizmus felépítésére, a világszocializmus pozícióinak megerő­södésére, a népeknek a nemzeti felszabadulásért és a társadalmi haladá­sért vívott harca támogatására, a támadó háborúk elhárítására és a kü­lönböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élése elveinek következetes érvényesülésére. Szovjet alkotmány első ízben fogja világo­san kifejezni, hogy a Szovjetunió a szocialista világrendszer, a szocialista közösség ré-.ze, és hogy a barátság, az együttműködés és az elvtársi köl­csönös segítés politikáját fejleszti és szilárdítja a szocialista országokkal, a szocialista internacionalizmus alapján. Elmélyülő kapcsolatok A kongresszusi felkészülés jegyében A SZISZ modranyi (madarl) 39 ta­gú helyi szervezete évek óta a ko­­márnoi (komáromi) járás legjobbjai közé tartozik. Ez nem kis mértékben Édes Rebekának, a SZISZ-szervezet agilis elnökének az érdeme. A közel­múltban megtartott évzáró taggyűlé­sük bizonyította, hogy a tavalyi év­záró gyűlésen elfogadott munkaterv szerint zajlott a szervezet élete, s a kijelölt feladatot, ha kisebb hiányos­ságokkal is, maradéktalanul teljesí­tették. A szervezet tevékenységének fontos része a politikai nevelő munka. Eb­ben Is kiemelkedő szerepet játszik a politikai oktatás. Ám lektorhiány miatt nehézségekbe ütköztek. A he­lyi szervezet Margaréta nevű tánc­csoportja, továbbá a Czibor Mária és Szűcs Margit vezette irodalmi szín­pad valamennyi ünnepi alkalomkor, emlékműsoron, társadalmi események alkalmával szerepelt. A szervezet tagjai ezer órát dolgoz­tak le társadalmi munkában s ezzel teljesítették a CSKP XV. kongresszu­sára tett vállalásukat. Tevékenységükben ismereteik gya­rapítására is gondolnak. A Hurba­­novoi Sörgyárban például tanulmányi kirándulás keretében a gyártási tech­nológiával Ismerkedtek. A SZISZ közelgő II. kongresszusa és a Nagy Októberi Szocialista For­radalom 60. évfordulója tiszteletére 975 óra ledolgozását vállalták társa­dalmi munka keretében. A szervezet oszlopos tagjai Szabó Márta, Édes Sarolta, Szabó júlia, Fapp Júlia, Szabú Mária, Varga János és Bósza Ernő. Miriák Ferenc HÍVEN A SZOCIALISTA ÉPÍTÉS SZELLEMÉHEZ A Csilizköz Efsz-ben 1975 decem­bere óta működő üzemi SZISZ-bizott­­ság hét alapszervezet munkáját irá­nyítja. Taglétszámuk a tagkönyvcsere utón most 172. Bár az üzemi bizott­ság kevés tapasztalattal rendelkezett, irányításával a szervezetek mégis hasznos munkát tudtak végezni. Sor terült tájjellegű asztalitenisz-verseny megrendezésére és műsoros estet is rendeztek Csilizköz történ,'ének be­mutatására. A sajtó és az ifjúság té­mára beszélgetést rendeztek- az Oj Ifjúság szerkesztőivel az ifjúsági saj­tó szerepéről, feladatairól,- a lapszer­kesztésről. A szervezet életének jelen­tős eseménye volt, hogy a szövetke­zet anyagi támogatásával néptánccso­port alakult az alapszervezetek tag­jaiból. A közelmúltban már be ts mu­tatkozott a közönségnek. A szervezetek évzáró taggyűlésén a fogyatékosságokra is rámutattak. Így a jövőben emelni kell a politikai­­eszmei nevelő munka színvonalát, ja­vítani kell a többi tömegszervezettel való együtthatást Is. A szövetkezet vezetősége és az összeüzemi pártbi­zottsága jövőben is hathatós anyagi és erkölcsi támogatást nyújt az ifjú­sági szervezetnek. Fiatal SZISZ-tagok — kombájnosok, gépjavítók tavaly is aktívan bekap­csolódtak a SZISZ járási bizottsága által meghirdetett veszteségmentes betakarítási versenybe, amelyben a Csilizköz Efsz-t 33-an képviselték. Az SK—4-es kombájnok csoportjában az első helyre kerültek. Zalka Lajos és Busánszky László a gépjavítók járási versenyében volt az elsők között’, M kerületi versenyben a második helyi re kerültek. A szervezet gazdag programmal készül az idei nagy események meg­ünneplésére. Erre irányulnak ver­­senymozgglmaik és rendezvényeik Is. Az értékelő konferencián Halász János mérnök, az efsz elnöke, Tán­­ezos Tibor elvtárs, az összüzemi párt­bizottság elnöke és Varga Zoltán elv­­társ, a SZISZ Dunajská Streda-i (du­­naszerdabelyi) járási bizottságának küldötte méltatta a szervezet mun­káját és sok sikert kív'ánt a lelkes fiataloknak. Vörös Erzsébet Az ipari szövetkezetek kongresszusukra készülnek A dolgozók fokozott igényeinek kielégítése szempontjúból alapvető kér­dés a széles körű választék és a minőségi áru biztosítása. A szocialista népgazdaság eredményeit aszerint is mérlegeljük, milyen mértékben sike­rült kielégíteni a lakosság szükségleteit. Természetesen ebből a szempont­ból nagy jelentősége van a lakosságnak nyújtott sokoldalú szolgáltatásnak. A lakosság szükségleteinek ellátásához és a szolgáltatások kielégítésé­hez jelentősen hozzájárulnak az ipari szövetkezetek is. A Szlovák Szocia­lista Köztársaságban — száznyolc ipari szövetkezet tevékenykedik és. ott közel 45 ezer ember dolgnzik. A szövetkezetekben — amelyeknek háló­zata az egész országra kiterjed, — textil- és bőrárukat készítenek, továbbá fém- és fafeldolgozással, üveg, porcelán, kerámiai, népművészeti tárgyak készítésével, valamint lakáselemek és műanyagok gyártásával foglalkoz­nak. Emellett egyre jelentősebb a gépjárművek karbantartása és javítása terén kifejtett tevékenység. Legújabban Bratislavában egy közös garázs építését tervezik, ahol karbantartó és javítóműhelyt is berendeznek. A kö­zeljövőben — szintén Bratislavában — két benzinárusítóhely mellett autó­szervizt adnak át rendeltetésének. Az ilyen szervizek építését a jövőben más szlovákiai városokban is tervezik. Az elképzelések szerint Bratislavá­ban felépül egy nagy üzletház is, ahol a saját készítményeiket árulják majd az ipari termelőszövetkezetek. Tizennyolc szövetkezetben több mint 7 ezer csökkent munkaképességű egyén is dolgozik. Több üzemben vakokat és gyenge látéképességű szemé­lyeket is alkalmaznak. A csökkent munkaképességűekre fokozott gondot fordítanak a szövetkezetek. Igyekeznek megoldani, hogy a lakásuk a munkahely közelében legyen, mivel az utazás sokak részére rendkívül nehézséget okoz. Azzal is törődnek, hogy a rászorulók közül minél többen részesüljenek fürdői gyógykezelésben és kerüljenek üdülőközpontokba. Az utánpótlás nevelésére is nagy gondot fordítanak a szövetkezetekben, 52 szakmában köze) 3 ezer 500 fiatal tanulja a mesterséget. A szakmai ne­velés mellett sokoldalúan törődnek a fiatalok politikai, kulturális nevelé­sével és sporttevékenységük fejlesztésével. Branislav Mítoš, az Ipari Szövetkezetek Szlovákiai Szövetségének elnöke a múlt héten megtartott sajtótájékoztatón részletesen foglalkozott a szö­vetkezetek sokoldalú tevékeóységével, az elért eredményekkel és a hiá­nyosságokkal. Kijelentette, hogy az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a minőség ellenőrzésére, mert csak így kaphat a lakosság jő minőségű árut az üzletekben és a külföldre szállított cikkekben sem lehet kifogás. A továbbiakban hangsúlyozta, hogy az elkövetkező időszakban a szövetség legfontosabb feladatai közé tartozik az ősszel sorra kerülő III. kongresz­­szus alapos előkészítése. A kongresszuson tűzik majd ki azokat a fel­adatokat, amelyek a CSKP KB-nak a kereskedelemmel és a szolgáltatá­sokkal foglalkozó plénumülése határozataiból az ipari szövetkezetre há­rulnak. —tt—< „Van ilyen párt“ A tömegek megnyeréséért Miharos napok következtek 1917 * áprilisától Oroszországban. A lenini áprilisi tézisek, a bolsevik párt minimális és maximális programjának kifejtése óta mindinkább nyilvánvaló volt, hogy a politikai vihar erősödik és végiilis elkerülhetetlenné válik a burzsoázia támogatását élvező Ideig­lenes Kormány és a bolsevikok ve­zette dolgozó tömegek összecsapása. Ebben a politikai aktivitástól fű­tött légkörben szégyenletes szerepet játszottak, a dolgozók körében akna­munkát végeztek az álforradalmi pár­tok, az eszerek és a mensevikek párt­jai, amelyek a burzsoázia csatlósai­ként, szociálárulókként behatoltak a munkásosztály soraiba és nagy káro­kat okoztak a mozgalomnak. Különö­sen aggasztó körülmény volt, hogy a szovjetek nagy részét is befolyásol­ták. Ilyen helyzetben , került sor 1917. június 18-án a munkás- és ka­tonaküldöttek szovjetjei 1. kongresz­­szusának megtartására. Mintegy ezer küldött jött össze, hogy megvitassa a fő napirendi kérdést: milyen legyen a dolgozók zömét képviselő szovjetek viszonya az Ideiglenes Kormányhoz, fenntartható-e továbbra is a kettős hatalom. Mint mondottuk, a megalkuvók, a kormányt támogató mensevikek és eszerek erősen befolyásolták a kül­dötteket, demagógiájukat a kormány támogatásának elérésére próbálták felhasználni. Népámításuk alapja az az állítás volt, hogy Oroszországban nagy a felfordulás, tetőfokára há­gott a káosz s nincs olyan politikai erő, párt, amely egyedül vállalhatná a felelősséget azért, hogy az ország hajóját békésebb révbe kormányozza. A mensevik és eszer demagógiának volt még egy ravasz fogása: támo­gatva az Ideiglenes Kormánynak a háború folytatására irányuló szándé­kait, el akarták hitetni a tömegek­kel, hogy Oroszország akkoriban „honvédő háborút“ vív, s így érthe­tően támogatni kell az Ideiglenes I Kormány (háborús) politikáját, mely különösen veszélyessé vált azóta, hogy Alekszandr Kerenszkij vette át a hadügyminisztert tárcát és offen­zívat készített elő dél-nyugat irány­ban. A kormánnyal együttműködő és együttműködést szorgalmazó pártok nevében Cereteli, az Ismert revizio­nista volt az első napirendi pont, az Ideiglenes Kormányhoz valő viszony — fő szónoka. Éppen a szörnyű állapotokat ecse­telte és hangoztatta, hogy egyetlen párt sem vállalhatja magára a fele­lősséget az ország ügyeinek rendbe hozásáért, amikor a teremben valaki harsányan közbekiáltott: „Van ilyen párt!“ A közbekiáltő Lenin volt, s mon­dása máig is ismert és sokat idézett. Lenin szót kapott és beszédében han­goztatta: a bolsevikok pártja vállalni tudja egyedül ezt a szerepet. Kifej­tette a párt programját, azt, hogy meg kell szűnnie a kettős hatalom­nak s minden hatalmat a munkás- és katonaküldöttek szovjetjeinek kell gyakorolnia. A parasztküldöttek ta­nácsainak májusi kongresszusán Le­nin a párt agrárprogramjának kifej­tésével, felvázolásával már eleve biz­tosította a szegényparasztság küldöt­teinek támogatását. Lenin felszólalása óriási hatást gyakorolt a kongresszus részvevőire. Kezdett kinyílni a félrevezetett töme­gek szeme, noha a mensevikek és eszerek a kongresszuson, különösen a határozathozatalkor még érvényesí­teni tudták befolyásukat. Lenin fel­szólalása és a bolsevikok agitációs, felvilágosító tömegmunkájának a ki­bontakozása azonban óriási jelentő­ségű volt. Világosabban körvonala­zódtak a frontok, a dolgozók mind­jobban kezdték felismerni, ki képvi­seli érdekeiket, ami egyúttal szembe­fordulást jelentett az Ideiglenes Kor­mány népellenes politikájával. Különösen . megmutatkozott ez Jú­nius második felében és júliusban, amikor Kerenszkij offenzivájának ku­darca az utcára késztette a tömege­ket. Százezrek mozdultak meg, béke­politikát követelve az Ideiglenes Kor­mánytól. A burzsoázia azonban a régi államgépezet segítségével még el tudta érni a tüntetések betiltását, sőt megtorlásokat is kierőszakolt. A bol­sevikok ilyen helyzetben nagyszerű taktikai képességeiknek is bizonyíté­kát adták. A helyzet változásának megfelelően jelszavaikat is változtat­ták. Például, amikor az eszerek és mensevikek erősen befolyásolták a szovjeteket, a minden hatalmat a szovjeteknek jelszó is ideiglenesen lekerült a párt napi programjáról, mert a kibontakozó forradalom érde­kei így követelték meg. Kerenszkij offenzivája csúfos ku­darccal végződött. Az Ideiglenes Kor­mány hadserege mintegy 60 ezer ka­tonát vesztett a rövid kalandban. Ez is kiábrándítóan hatott a tömegekre az Ideiglenes Kormány politikáját illetően. A feszült helyzetben a kor­mány fokozott megtorló intézkedések­kel válaszolt a tömegek hangulatára és üldözőbe vette a bolsevikokat. Terveket szőttek Lenin meggyilkolásá­ra. A láthatáron tábornoki puccsok tervei körvonalazódtak. Ebben a helyzetben különösen fon­tos volt a bolsevik agitáció és propa­ganda, amelyet szinte illegalitásban fejtettek ki. Világossá vált, és ezt a tömegek is felismerték, hogy a nagy válságból kivezető út csak a forrada­lom lehet, —in—

Next

/
Thumbnails
Contents