Szabad Földműves, 1977. január-június (28. évfolyam, 1-25. szám)

1977-06-11 / 23. szám

1977. június И. SZABAD FÖLDMŰVES 5 Dinamikus fejlesztés TUDÓSÍTÁS egy magyarországi szövetkezetből Csongrád megyében különbőzé eredményekkel gazdálkodnak a mező­­gazdasági üzemek; Jelentős eltérések voltak tavaly is az egy hektárra jutó kenyérgabona, takarmány- és ipari növények hozamai között. Ez befo­­folyást gyakorolt a termelés haté­konyságára, a közös jövedelem és a termelésfejlesztés mértékére. Ezzel kapcsolatban felkértük a hódmezővásárhelyi Marx Tsz elnökét, Brenda Pétert, hogy összegezze az egy hektárra jutó tavalyi tízezer fo­rintos halmozott termelési értéknö­vekedés üzemi magyarázatait. ' * • Milyen gyakorlati elveket kővet a tsz vezetősége a termelésfejlesztés terén? — Törekvésünk — kezdődött a vá­lasz —, hogy a népgazdaság igényét a tagság, a szövetkezet érdekeivel összehangoljuk. Vagyis, amikor több húst és zöldséget termelünk, a tag­ság folyamatos foglalkoztatásáról is gondoskodunk. Az iparszerű termelé­st rendszerekben 12—14 ember kell például egy 100—1200 hektáros kuko­ricaterület egész évi munkájának ellátásához, s ha csupán gépesített kultúrákat termelnénk, mintegy két­száz tagunk foglalkoztatás nélkül maradna. Igaz, a zöldséget, a húst, a tejet kisebb haszonnal lehet előállí­tani, mint például az árukukoricát, de nem vezethet bennünket kizáróla­gosan a nyereségcentrikus termelés elve a vetésszerkezet kialakításánál. Mint mezőgazdasági termelőegység­nek, a népgazdaság és az exportpiac ellátásához is felelősségteljesen kell hozzájárulnunk. # Közelebbről, milyen üzemi in­tézkedéseket tettek ez árútermelés növelésére, az adottságok teljes ki­használására? — Szólnom kell itt a termelési esz­közök, berendezések üzemi kapacitá­sok hatékonyabb hasznosításáról. Há­zilagos kivitelezéssel átalakítottuk a hlzómarha-telepet, és ezzel száznyolc­van helyett háromszázhatvan férőhe­lyet nyertünk. Bővítettük a hagyo­mányos sertéstelepet, és így a koráb­bi, évi ezernyolcszáz helyett tavaly már négyezer hízót adott a Hegedűs­tanyai major. Az idén viszont hatezer hízó előállítására szól a terv. Barom­fival sem foglalkoztunk régebben. Két éve állítottuk be először húsz­ezres libaállományt, de tavaly már negyvenezer vízi szárnyast adtunk a baromfiiparnak. Az idén, további lé­pésként, hatvanezer hús- és pecse­nyelibát nevelünk. ф A baromfinál maradva, tavaly egyszeriben bevált a tsz-nek a gyön­gyöstenyésztés is. — Itt ismét az üzemi döntések je­lentőségéről kell szólnom. Amikor a régi istállókat baromfí-előnevelővé alakítottuk át, kitűnt, hogy a libák után üresen marad az épület, és he­lyet kaphat benne a gyöngyös. Ta­valy, első nekifutásra, hatvanezret neveltünk fel belőlük. Közben a nagy­­libákat a szigetben, s a Nagy-féle ta­nyán tartottuk. Az idén ismét alkal­mazzuk a férőhelyek szakaszos hasz­nosítását. Ф A szakosított sertéstelepükön mennyiben sikerült növelni a haté­konyságot? — Tavaly négy és félezerrel több hlzó hagyta el a telepet, mint azelőtt egy esztendő alatt. Csak megjegyzem, hogy ez évben már huszonkétezer mázsa húst ad a szakosított telep, a korábbi tizenháromezer mázsával szemben. No persze, szükségessé vált a tartástechnológia módosítása. A zárt kocaszállás helyett karámos, kifutós épületrészt létesítettünk, és a régi kocaszálláson hizlalást folytatunk, így háromezer férőhely szabadul fel, ahol évi átlagban nyolcezer sertést hizlalhatunk meg. Az átalakítás költ- j sége öt-hatmillió, az évi produktum­­növelés 25 millió forint. ф S mit mulat a hústermelés sta­tisztikája egy hektár termőterületre vonatkozóan? — Az élre kerültünk a város szö­vetkezeteit tekintve. Három éve hek­táronként nyolcvannyolc, két észtén deje kétszáz, s tavaly hatszázötven kilogramm húst értékesítettünk hek- i táronként. Az idei terv hétszázötven, | s az 1980-as ezer kiló hús előállítá­sára szól, egy hektár átlagában. # Ilyen dinamikus az előrelépés a növénytermesztésnél is? — A kertészeti termelés növelésé­vel párhuzamosan, a takarmányter­mesztést is érzékeltetném néhány számmal. Három éve hatvan-hetven vagon takarmányt használtunk fel az állatállomány ellátásához, két éve már kétszáz, s tavaly kilencszáz va­gonnyit termeltünk. Az idei előirány­zat viszont ezerkétszáz vagonra szól. Az egy hektárra jutó hozamok növe­kedése miatt csökkentettük például a búza vetésterületét, míg a többi nö­vénynél változatlan területen állítunk elő több termést. A kukoricát, a bú­zát, a cukorrépát, a kendert és a bur­gonyát iparszerűen, a legkorszerűbb technológia szerint termeljük. # Mit lehet mondani a szakgárda felkészültségéről, és a tagság terme­lési készségéről? — A szakvezetésről annyit, hogy háromszáz hektár jut egy egyetemet végzett szakemberre, s tizenhárom i egyetemi, tizenegy főiskolai és tfz középfokú végzettségű szakember • dolgozik gazdaságunkban. A tagság I fele néhány éve még fenntartással | fogadta az olyan határozatot, hogy ■ egy adott telepen meg kell három-! szorozni a hústermelést, ám aztán belátta, hogy nemcsak tervezünk, ha­nem következetesen végre is hajtjuk I termelésfejlesztési elgondolásainkat. ! S mindenkitől számon kérjük — a pártszervezet messzemenő támogatá- j sóval —, hogy mit tett saját munka- I területén a közös termelés elősegítő- I sére. Végül, a részesedésben sem j csalatkozhatott, aki jó gazda módjá- ! ra dolgozott. Megjegyzem még, hogy j kétszáz képzett szakmunkása van a | tsz-nek, akik a gazdatársadalom de- ! rék hadának számítanak — fejezte be j nyilatkozatát Brenda Péter elnök. A termelésfejlesztési szolgáló üze­mi döntések, a tartalékokat mozgósí­tó intézkedések, az ésszerű kockázat­­vállalás érvényesülése, a munka- és j üzemszervezés fejlesztése, a tudatos és felelősségteljes irányítói tevékeny­ség, no meg a tagság derekas helyt­állása volt a háttere a korábbi 1Ö5 milliós évi halmozott termelési érték 178 millió forintra történő növekedé­sének. Az idei terv viszont 200 mil­lióra szól, ami a népgazdaság által nagyon igényelt 12—13 százalékos termelési előrelépést Jelent. Bálint Gyula Felhfvjuk a nemzetközi ba­ráti kapcsolatok felvétele iránt érdeklődő egységes földműves­szövetkezetek figyelmét, hogy a Budapest melletti kerepes! „Szilesmenti“ Mezőgazdasági Termelőszövetkezet partnert keres. Szívesen együttműködne, Il­letve baráti kapcsolatot létesí­tene egy dél-szlovákiai egyesí­tett egységes földművesszövet­kezettel. A kapcsolat, illetve az együtt­működés kiterjedhet: a vezető dolgozók kölcsönös látogatásá­ra tapasztalatcsere céljából, kö­zös sport- és kulturális rendez­vényekre, tehát a sportolók és kulturális csoportok kölcsönös fogadására, esetleg az együtt­működés további formáira is. A kapcsolatfelvétel iránt ér­deklődőktől hivatalos értesítést az alábbi címre várunk: Redakcia Szabad Földműves, 891 27 Bratislava, Križkova 9. Ezernyi látnivaló, érdekes világ a Szibéria—Bajkál útvonalon A Szovjetunióban rendkívül válto­zatosak az időjárási viszonyok: ugyanabban az időben, amikor az or­szág északi részén még kemény fa­gyok vannak, a napfényes Grúziában nyílnak a rózsák, Közép-Ázsiában pe­dig virágzik a mandula. Szeptember­re egész Szibériában beköszönt az ősz, ekkor káprázatosán szép a tajga. Októberben már egész Szibériát hó borítja, délen viszont még kellemes, meleg az idő. Szibériában, hosszú és hideg a tél. Télen-nyáron, minden évszakban sokakat vonz a tajga. A szibériai fo­lyók szépsége, és a kristálytiszta le­vegő egyaránt csábítja az embereket. De kétségtelen, hogy ma még több turista választja a Kaukázust, a Fe­kete-tengeri üdülőket, vagy Moszkvát, Leningrádot, mint Szibériát. Pedig ezernyi élményt kínálnak csodálatos tájai, és a tajga. Szibéria 10 millió négyzetkilométer­nyi területén kényelmesen elférne va­lamennyi nyugat-európai ország. Fo­lyóinak energiakészlete szinte felbe­csülhetetlen. Ezen a területen a rén­szarvasfogat a leggyakoribb helyi közlekedési eszköz. Az első építők helikopteren érkeztek Szibériába. A helikopterek ezer meg ezer embert, tíz és tízezer tonna rakományt szál­lítanak ide. A geológusok és a kuta­tók munkáját szintén helikopterek segítik. A még nagyobb távolságokat áthidaló közlekedés nélkülözhetetlen eszköze pedig a repülőgép. Az ázsiai kontinens egyik legfor­galmasabb és legnagyobb repülőtere az irkutszki. A különféle TU, IL és AN gépek percenként Indulnak a szélrózsa minden irányába. Irkutszk jelentős idegenforgalmi és vasúti cso­mópont a villamosított transzszibériai vasútvonal mentén. A város modern utcáin lüktet az élet. Ez a szibériai terület fővárosa. Fontos ipari, tudo­mányos és kulturális központ. A vá­rost 350 éve alapították, három folyó — az Angara, az Irkuta és az Usa­­kovka — torkolatában. A festői kör­nyezetben levő településnek nagy sze­repe van Szibéria természeti kincsei­nek kiaknázásában. Az irkutszki hajóállomásról szár­nyashajóval jutunk az erdőktől öve­zett Angarán a tunguzok ősi, szent „tengerére“, a Bajkálra. A látóhatár szélén havas hegycsúcsok ködlenek. Felejthetetlen élményt nyújt egy kirándulás a Bajkál-tóhoz. A tó ak­kora, mint hazánk területének egy­­harmada. Vize kristálytiszta. Mintegy ötszáz féle növénye és ezerkétszáz fajta állata van. Mélysége helyenként eléri az ezerhatszáz métert. A tóban élő tengeri állatok és halak három­negyed része sehol máshol nem él meg. A környék növényvilága is sok ritkasággal szolgál. A Bajkál egye­dülálló nevezetessége, hogy vizét há­romszázötven folyó táplálja, de csak egy — az Angara — vezeti le. Fenyőfák és nyírfák között fut északra az Angara, amelynek vize az erőmű turbináját hajtja. A szibériai táj gazdag nyersanyagkészletére épült a vidék bányászata, ipara. Uszty— Ilimszké például a világ egyik legna­gyobb fafeldolgozója. Az utóbbi húsz évben Szibériában is, mint Szovjetunió más részein, nagy építkezések folynak. A leghíre­sebb közülük а ВАМ (oroszul: Baj­kál—Amur Magisztral], amely meg­nyitja a fejlődés lehetőségét az or­szág keleti vidékei előtt. A 3200 ki­lométeres Bajkál—Amur Vasútvonal a legkülönfélébb éghajlati övékén ha­lad keresztül: a mediterrántól a kon­tinentális felé. Változatosak a terep­viszonyok is. A hatalmas hegyeket és a folyókat alagutak szelik és hidak ívelik át. Mire а ВАМ elkészül, több mint háromezer hidat építenek, és az alagutak hossza eléri a huszonhat kilométert. А ВАМ mentén iparvidé­kek , városok, települések születnek, nyersanyag- és energiaforrások vál­nak hozzáférhetővé. Szibéria a jövő nagy jelentőségű bázisa. A transzszibériai vasútvonal dél fe­lől kerüli meg a Bajkált, a Bajkál— Amur Vasútvonal pedig a tó északi partján húzódik. A tóparton új kem­pingek, üdülők épülnek. Még több ember gyönyörködhet földünk e ter­mészeti ritkaságában, a festői kör­nyezetű Bajkál-tóban. Bratszkban 326 esztendeje áll már a Szibériát meghódító kozákok erőd­je. Nevezetességeire, a környéken ta­lálható őskori sziklarajzokra eddig csak a tudósok figyeltek fel. Itt ra­boskodott a száműzött Avvakum pó­pa, az óhítűek vezére is. Ma Bratszk Szibéria új ipari központja. A város fejlődését 1954-től számítják, amikor az Angara—Padunszkij vízesésnél megkezdődött a bratszki vízierőmű építése. Ez a vízierőmű megváltozatt­­ta a környék lakóinak életét: 4,5 mil­lió kilowatt teljesítményével az első helyek egyikét foglalja el a világ ha­sonló létesítményei között. Szibéria hatalmas ipari, tudomá­nyos és kulturális központja Novoszi­­birszk. Az Ob folyó partján, a nyugat­szibériai síkság délnyugati részén te­rül el. Messze földön híres az opera- és balettszínháza. Kellemes kirándu­lást, maradandó élményt nyújt az Ob víztároló és a szputnyikváros megte­kintése a festői fenyveserdőben. Reméljük, sikerült felkelteni az ér­deklődést Szibéria szép tájai iránt. (Élet és Tudomány nyomán) A jó felkészülés fél siker A kelet-szlovákiai kerületben a me­zőgazdasági üzemeknek a tervek sze­rint az idén 3B2 ezer 285 szarvasmar­hát, 462 ezer 920 sertést és 210 ezer 750 juhot kell tartaniuk. Az év folya­mán a szarvasmarhaállományt 4444 darabbal, ebből a tehénállományt 2529 darabbal és a juhállományt 35 ezer 893 darabbal kell növelni. A nö­vekvő állatállománynak egyre több fehérjedús takarmányra van szüksé­ge. Ez egyrészt a hektárhozamok fo­kozásával, másrészt a begyűjtéssel járó veszteségek csökkentésével ér­hető el. Annak ellenére, hogy a több­éves takarmányok legkisebb veszte­séggel járó begyűjtésére az utóbbi időben a kelet-szlovákiai kerületben is nagyobb gondot fordítanak, a múlt évben mégis rendkívüli nagyok vol­tak a veszteségek a begyűjtéskor. Voltak olyan parcellák is, ahol a le­kaszált lucernát annyira átáztatta az eső, hogy egyáltalán nem maradt táp­értéke. De jelentős mennyiségű fe­hérje ment veszendőbe azért is, mert a lucernát az önfelszedő kocsik­kal forró napsütésben gyűjtötték, amikor az értékes levelek nagy része a földre pergett. Tanulva az elmúlt évek hibáiból, az idei takarmány begyűjtésére a kelet­szlovákiai kerület mezőgazdasági üze­mei nagy körültekintéssel, komplex tervvel készültek. A szólás-mondás azt tartja: a jó felkészülés — fél siker! Lássuk, mi­ként cselekszenek a kelet-szlovákiai kerületben a fehérjetermelési problé­mák komplex megoldása érdekében? Ezzel kapcsolatban J u r a j M i k i t a. a kerületi mezőgazdasági igazgatóság igazgatója számos dologról nagyon szívesen tájékoztatott. — A többéves takarmányt a mező­­gazdasági üzemek zöld vagy fony­­nyasztott állapotban silózzák, illetve szenázsolják, a nedvességtartalom csökkentése után úgy raktározzák, hogy az utánszárftást ventillátorok­kal el lehet végezni. Ilymódon a be­gyűjtéssel járó veszteségek a lehető legkisebbre csökkennek és a takar­mány tápértéke igen nagy. — Kerületi méretben, hogyan ha­ladnak a takarmánybegyűjtéssel? — Június elsejéig a szántóföldi ta­karmányféléknek több mint egyhar­­madát begyűjtöttük, ami 13 192 hek­tárt tesz ki. A poprádi járás kivéte­lével, a kerület valamennyi járásában gyűjtik a takarmányt. Legjobban a koáicei járásban állnak, de jó ütem­ben folyik a begyűjtés a humennél, vranovi, trehiáovi és a michalovceí járásban is. A szenázsnlásban legjobb a michalovceí járás, ahol 5500 tonna jóminőségű szenázst készítettek. — A mezőgazdasági üzemek ho­gyan használják ki a szárítóberende­zéseket? A mezőgazdasági üzemek vezetői tudják, hogy leggazdaságosabb be­gyűjtési módszer, ha a korafélékből, főleg a lucernából lisztet készítenek, hiszen lisztté őrlése következtében 55 százalékkal több fehérje és kilenc­szer több vitamin marad meg, mint a hagyományos szárítási módszerrel. A kerületben harminchat meleglevegős szárító három műszakban üzemel. Mostanáig 5250 Ionná vitamindús ta­karmánylisztet készítettek. A műszá­rítókkal a tartósított mennyiség 30 százaléka granulált, 70 százaléka po­­dig liszt állapotban kerül takarmá­nyozásra. Valamennyi terményszárító üzem dolgozói bekapcsolódtak a szlo­vákiai méretű versenybe. A jó ver­senyszellem kialakítását mindenült az anyagi érdekeltség, valamint a he­lyes versenyirányítás, eredményérté­kelés és népszerűsítés is elősegíti. A versenyfeltételek egyik legfőbbje: a mennyiségen túl a minőségi követel­mények, valamint a munkabiztonsági és tűzvédelmi rendszabályok betar­tása. A keletiszlovákiai kerületben na­gyon lelkiismeretesen, fegyelmezetten végzik a takarmány begyűjtését. Tud­ják, hogy a jő takarmányalap megte­remtése — elsődleges. Ettől függnek jórészt az állattenyésztési eredmé­­"Уек­­(Illési Az elmúlt napokban a Veľký Cetín-i szövetkezetben az erők mozgósításé val végezték az évelő takarmányok betakarítását. Jozef Kmeto traktoros a korszerű E 247 típusú rendsodró gépével hajnaltól késő estig dolgozott a szövetkezet lucernaföldjein, hogy az értékes takarmányból semmi se vesszen kárba. (Foto: P. Metis)

Next

/
Thumbnails
Contents